Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-02 / 127. szám

Vasárnap, 1957. június 2. 80M0GY0RSZAQ 5 A Kunszabó -Petőcz-per tárgyalásáról Engedje meg az olvas©, hogy a tu­dósítást egy régebbi eseménnyel kezdjük. 1956. október első napjaiban érte­kezletet tartanak a Somogyi Néplap szerkesztőségében, amelyen az MDP több volt megyei vezetője is megje­lenik. A mezőgazdaság továbbfejlesz­téséinek aktuális politikai kérdéseit beszélik meg. Ekkor feláll egy nyú­lánk, feketehajú fiatal munkatárs és ezt mondja: — Én nem értek egyet az elvtár­sakkal abban, hogy az alacsonyabb típusú szövetkezetek létrehozását szorgalmazzuk. Szerintem az csak konzerválná a kisparaszti állapoto­kat. A harmadik típusú termelőszö­vetkezet — az a mezőgazdaság to­vábbfejlesztésének igazi útja. Nekünk ezzel kell, szerintem, foglalkozni... Valljuk be, ez egy »harcos« hozzá­szólás volt. Ahogyan a nagy könyv­ben még van íiva — ahogy mondani szokás. Tekintve azonban, hogy nem teljesen felelt meg az aktuális fel­adatoknak és a valóságos helyzetnek, a megyei elvtársak barátságosan megmagyarázták a kissé túlbuzgó fiatalembernek, hogy nincs teljesen igaza. 1956. október 19. A »Somogyi ösz­­szegezés« című cikk vitája Kaposvá­rott. Hozzászólásra következik ugyan­az a fiatal munkatárs: »Meddig foly­tatja még a párt és a kormány ezt a mezőgazdasági politikát, amellyel sikerült tönkretenni az egész mező­­gazdaságot? Tévednek, akik felül­vizsgálásról beszélnek... Itt az egész mezőgazdaság megváltoztatásáról van szó, a termelőszövetkezeti moz­galoméról is...« Mondott még más dolgokat is, me­lyeknek semmi közük nincs a mező­­gazdasághoz, annál több a népi de­­mckrácia rendje megdöntésében való tevékenységhez és izgatáshoz. Úgy­mond, ez volt a nyitánya ellenforra­dalmi szereplésének... íme tehát, ez a látszólag követke­zetlen, feledékeny ember: Kunszabó ESerenc, az elsőrendű vádlott. Vádlott­társa: Petőcz Sándor, a Magyar Táv­irati Iroda volt munkatársa. Ez a feledékenység vallomásaikban is minduntalan előtérbe kerül. Leg­alábbis lényeges dolgokban. Dehát a tények makacs dolgok. És félreérthetetlenek. Foglaljuk össze dióhéjban őket. Kunszabó Ferenc ténykedése: Fel­szólalások a »Somogyi összegezés« vitáján, az először összejövő »Megyei Nemzeti Tanács« ülésén, tömeggyűlé­seken. Felvonulások, követelések megszervezése. Részvétel és vezető­szerep a kezdettől fogva ellenforra­dalmi jellegű Zrínyi Kör munkájá­ban. Személyes közreműködés volt párt-, állami és katonai vezetők, kommunisták letartóztatásában, be­börtönzésében. Tevékeny munka a »Megyei Forradalmi Nemzeti Ta­­nács«-ban. Ő volt a »Szabad So­mogy« főszerkesztője. Lázító és uszí­tó ellenforradalmi, párt- és Szovjet­unió-ellenes cikkek sugalmazása, megírása és közlése. A Somogyi Nép­lep becsületes, szocializmushoz hű munkatársainak törvénytelen elbo­csátása. Ellenforradalmi cselekede­tekre való buzdítás Zalaegerszegen. Petőcz Sándor tevékenysége: Veze­tője és szervezője a Zrínyi Körnek. Ellenforradalmi jellegű követelések szövegezése, azok felolvasása a fel­vonulásokon. A »Fáklya« című lap engedély nélküli kiadása. A »Szabad Somogy« munkatársa. Uszító hangú cikkek megírása és közöltetése. El­lenforradalmi cselekedetekre való buzdítás Zalaegerszegen. Ezek a tények... Akik Kaposvárott éltek abban az időben, mind tudnak róluk. Ök — főleg Kunszabó — sok mindent tagadnak, sokat igyekeznek kimagyarázni, egyes dolgokra nem emlékezni. Ott fekszenek azonban a rendőrségen elmondott vallomásaik, melyek minden lapját sajátkezűleg írták alá, ott vannak a tanúk, akik szemükbe vágják régi szavaikat és tetteiket, ott az ügyész, Csiszár Já­nos, a Megyei Ügyészség vezetője, akinek kérdéseire nem lehet mellé­beszélni és a bíró, dr. Révy György, aki jól áttanulmányozta az anyagot és pontosan emlékezik. Nos, bizonyítsunk ... Kunszabó: ... Vallomásomnak ezt a részét, a Faipari Vállalatnál való tevékenységemről a rendőrség vette bele, én ott sem voltam az üzemben. Ügyész: Akkor miért írta alá? ... t>e tovább megyek. Átnézhette pe­rének egész anyagát. Az ügyészi ki­hallgatáson újabb dolgokat vehetett volna hozzá, vagy észrevételt tehetett volna ... Erre figyelmeztettük is. Tett valami észrevételt? Kunszabó: Nem. Szerintük a Zrínyi Kör spontán, magától, baráti megbeszélések után jött létre. A tömeggyűléseken és fel­vonulásokon csillapító szerepük volt. Kapcsolatuk nem volt az írószövet­séggel, a »nemzeti tanáccsal«, csak annyi, hogy kinevezték őket. Fetőcz nem emlékszik a tanúk ál­tal vallott következő kijelentéseire: »Mielőtt az oroszok idejönnek, a be­börtönzött kommunisták ki lesznek végezve«. Szolnokon mondta decem­berben: »Részt vettem a december 5-i nőtüntetésben, majd felkerestem az akkor itt tartózkodó Krisna Me­­nont, Inciia nagykövetét és átnyúj­tottam neki mondanivalómat«. Egy kép október 27-ről: Egy kisebb bizottságféle tervezetet készít a Megyei Pártbizottság épü­letében a délután a párt által össze­hívóit. ülésre, ahol az üzemek kül­döttei jönnek össze. Egyszercsak kivágódik az ajtó. Tóth István, a megyei első titkár azt mondta: — Pestről kaptam telefont... Ott a harc már a proletárdiktatúra fenn­maradásáért folyik. Aki ettől kezd­ve követeléseket állít, az a proletár­­diktatúra ellensége... Kunszabó erre összetépi a szöve­get, ingerülten otthagy mindent, be­adja lemondását a Zrínyi Kör ve­zetőségi tagságáról. Délután a gyűlésen magából ki­vetkezve áll fel. Odamutat az asz­talhoz, ahol Tóth István, Petőcz Sándor és Réti Ferenc ülnek: — Ti, ott árulók vagytok... Néz­zétek, ott ülnek árulóitok — így szól az egybegyűltekhez —, ne hagyjátok magatokat becsapni. — Majd egy vasútashoz fordult, aki fegyveres harcot sürgetett az előbb: — Nekem is adjatok egy puskát, én is megyek veletek! * * * A védőügyvéd megkérdi Pető­­czöt: Miért tette mindezt, hisz a népi demokrácia neveltje volt, úgy­szólván. .. Egyszerű családból szár­mazott. .. Petőcz hozzáad. Érzelmi momen­tumokra épít. Látszik, hogy készült erre: — Én Zalaegerszegen láttam, hogy egy pártvezető mennyire kihasználja a helyzetét, a gépkocsivezetőt még 100 méter útra is odahívta. És so­kat is ivott. Aztán láttam nagy családokat 2 kis szobában meghú­zódva, másokat meg, vezetőállásúa­­kat, nagyobbakban, kevesebb csa­ládtaggal. Nekem ezek nagyon fáj­tak. .. és egyéb dolgokat is láttam, hisz újságíró vagyok... Az ügyész megvárja, amíg véget­­ér a védekezés, aztán nyomatékosan megkérdi: — Bár látom, hogy ezzel amit mondott, hatást akar itt kel­teni — de ha már itt tartunk, mond­ja meg, de becsületesen és őszintén, ez volt a jellemző a funkcionáriusok viselkedésére, így éltek mindnyájan? A hibákat pedig rombolással kellett helyrehozni, ahogy azt maguk akar­ták? Petőcz lehajtja fejét: Nem — mondja. Kunszabó, védekezése során, egy­szer csak váratlanul kijelenti: ' — ... Mert hiszen én kommunista voltam és az is maradok. Az egyébként fegyelmezett hallga­tóság felhördül. Gúnyos nevetés és megjegyzések hallatszanak. Csakugyan nevetséges, ö mondja ezt, aki az egyik tanúnak kijelen­tette még akkoriban: »Addig nem fo­gok nyugodni, míg vér nem folyik és a kommunisták nem lógnak a vil­lanyoszlopokon.« Mintha nem 6 követelte volna egy kisebb tömeg élén a megye kommu­nista vezetőinek letartóztatását és börtönbe zárását. Mintha a lapjában nem jelent volna meg ez a sokat je­lentő című cikk: »Egy párt össze­omlik« és az a néhány mondat ben­ne: »Az eszme mögött embertelen­ség, nyomor, önkény és terror, ha­zugság rejtőzött.« Ez a nihilista, ez a pártellenes em­ber, ez kommunista? Soha nem volt az... Ök ketten általában védik egy­mást. Petőcz azt mondja, hogy a Kunszabó beszédei nyugodt hang­­neműek voltak. Az pedig magára vállalja, hogy a cikkek megírására ő adott Petócznek megbízatást. De aztán a vallomásoknál kiderült, hogy Petőcz még a Zrínyi Körből is ki akarta zárni barátját. Azt mondta róla, nem normális. Ezt mások is mondták akkoriban róla, többek kö­zött a kórház főorvosa, az egyik gyű­lés alatt. Érdekes, hogy erre maga Kunszabó is hivatkozik. Nem szé­­gyelli a dolgot. Az elmeszakértő azonban fenntart­ja további álláspontját: »Kunszabó rendkívüli idegállapota befolyásolta tevékenységét, de nem korlátozta.« Úgyhogy az nem lehet enyhítő kö­rülmény. Petőcz sokszor hivatkozott a Me­gyei Pártbizottsággal való kapcsola­tára, meg hogy Tóth István kérte fel őket a megyebizottságon való mun­kálkodásra. De nézzük csak, mit írtak erről a Zrínyi Kör-beliek a »Szabad So­­mogyban«? »... Remek taktika! Lehallgatha­tók telefonbeszélgetéseink, sőt ta­nácskozásaink, rejtett mikrofo­non (???) Be is vonultunk a látszat kedvéért, vagy négyen odamentünk, de másnap már csak összekö­tőnk ...« Petőcz a tisztességesebb közülük. Fegyelmezetten hallgatja végig a vallomásokat, alig néz hátra. Kunszabó fölényesebb, hátra-hát­­ranéz, kissé gunyorosan, cinkostársi mosollyal. A szünetben is olyan, amikor társával szót vált. Nekem minden mindegy, majd csak lesz valahogy — ez van gondol­kodása mögött. A zalaegerszegi út. Kunszabó, Petőcz és még ketten berontottak az ottani MTI szerkesz­tőségi szobába. Sietnek. Ott ül Tóth Antal szerkesztő és Háromfai Sán­dor, középiskolai tanár, akit pár órá­ja bocsátottak el állásából. Mert kommunista volt. Petőcz revolverét mutogatja. Di­csekedve, egymás szavába vágva mondják el a somogyi eseményeket: — Mi van itt Zalában, hát ti hol tartotok még? Mindenkit a helyén hagytok? Szégyellhetitek magatokat, lemaradtatok mögöttünk. Úgy lát­szik, nem számíthatunk rátok ... Nálunk már lakat alatt vannak a fő-fő kommunisták a lapnál is, a me­gyében is átvettük az irányítást, és mindent, ami Kaposváron történik és történt. Nálunk már szervezzük a partizánharcot, a lakosságot felfegy­verezzük. Aztán hajrá, elrobogtak a »forra­dalmi tanácshoz«, ahol leadták ugyanezt. Óvatlan fiúk! Elfelejtették meg­kérdezni, kikkel beszélnek. Úgy gondolták, hogy már nincsenek is kommunisták. Pedig a két ember az volt, az maradt. És most szemükbe vágják, hogy árulók voltak Két anya ül egymás mellett, a második sorban. Az egyi Kunszabó felnevelője, odaszól a másiknak: — Istenem, minek is ez a gyűlöl­ködés?! ... A másik, kicsi, alacsony asszony felelet helyett megkérdezi: — Hány éves a maga fia? Huszonöt... — Az enyém is éppen ennyi. Most ült öt napot a börtönben. A maga fia vitte oda. De nem baj, legalább ő is megízlelte azt, amit az apja 1930-ban. Most legalább tudja, ki az igazi ellensége, nemcsak az apjától hallja majd. És végül írjunk még egy végzetes feledékenységről... Elmondják mindketten rövid élet­rajzaikat. Kunszabó azt, hogy szülei agrárproletárok voltak, most szőlő­kezelők. Ö maga az Oleg Kosevój szakérettségi kollégiumban tanult, ösztöndíjjal járta az egyetemet, ahon­nan szintén izgató kijelentéseiért zárták ki. Emellett sajtómunkás le­hetett, nem élt rosszul, megbocsátot­ták rossz modorát, s bár egyszer el akarták bocsátani, mégis ottmaradt a lapnál. Petőcz elmondja, hogy apja alkal­mi munkás vo.lt, azelőtt nem tanul­hatott, magánúton végzett a polgári iskolával, aztán ugyanúgy emelke­dett a Színművészeti Főiskoláig, mint vádlott-társa. Ö szakmai tudásának elégtelensége miatt maradt lei az egyetemről. De azért újságíró lehe­tett. A »gyűlölt« rendszerben, az általuk elátkozott kommunisták vezetése alatt, a rengeteg hiba ellenére. ők ketten erről feledkeztek meg a legjobban. »Ez volt a köszönet — mondja egy néző túlfűtött izgalommal —, csak a hibákat látták. De a paraszt­­fiúkat, amint elfoglalták a tudomány Várát és az egész életet uralják, azt nem.« Csakugyan elhomályosult előttük, ködbe veszett a múlt, saját maguk élete, emelkedése... Ezért ködös volt a jelen és a jövő is előttük. S ez végzetes dolog. Most meg kell tanulniuk, hogy büntetlenül nem lehet felejteni, a nép felemelkedése ellen cselekedni.-ij-IDŐJÁRÁSJELENTÉS Tovább melegszik az idő, gyorsan tovahaladó óceáni ciklonok miatt. Várható időjárás vasárnap estig: változó felhőzet, a délutáni órákban többfelé záporeső, helyen­ként zivatar, mérsékelt, a zivatarok idején megélénkülő szél. A hőmér­séklet alig változik. Várható hőmér­séklet vasárnap estig: 21—24 fok között. — Felakasztotta magát Vaskó Já­nos földműves, Lulla-külteleki lakos, május 24-én. Az öngyilkosság okára még nem derült fény. — Szökött rabot fogtak el Ka­posváron. A kaposvári rendőrség május 31-én elfogta Sárközi Rudolf büntetett előéletű nemesdédi lakost, aki az ellenforradalom alatt meg­szökött oroszlányi munkahelyéről. A szökött fegyencet átadták a megyei börtönnek. — Üzenetközvetítés a Budapesti Ipari Vásárról. A Magyar Rádió, számítva a vidéki és külföldi érdek­lődésre, naponta két«három alkalom­mal közvetít üzeneteket a Budapesti Ipari Vásárról. — Tejivót nyit a Kaposvári Élel­miszerkiskereskedelmi Vállalat a hó közepén a Budai Nagy Antal utca egyik, eddig kihasználatlan üzlet­­helyiségében. A tejivóban tejet, té­­jeskávét és péksüteményt árusíta­nak majd. — Az IBUSZ közli, hogy a buda­pesti és vidéki fiókirodákban vál­tott vasúti jegyeket a pályaudvaron nem kell lebélyegeztetni. — Pannónia gyártmányú, kor­szerű varrógépeket kapott az el­múlt héten a kaposvári kerékpár­os műszaki bolt. Egy hónap múlva megérkeznek a német gyártmányú Moped-ek is. — Uj totó-lottó kirendeltség nyí­lik Siófokon. A szelvényforgalom za­vartalan lebonyolítására és a lottó­játékosok kérésére a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság szélesíti kiren­deltség-hálózatát. így a többi kö­zött Siófokon is nyílik totó-lottó ki­­rendeltség. — 2486 pár cipőt adtak el az elmúlt hónapban a kaposvári 107. sz. cipőboltban. A legnagyobb kereslet az utóbbi időben főként a női szan­dálok iránt nyilvánult meg. A bolt dolgozói a jövő hétre csinos gyer­mekszandálokat várnak. — Törvénytelenül szabadult a börtönből októberben Nyikos Klára, akit betöréses lopásért három évre ítéltek. A szökés után vadházastár­­sával, Csotó Istvánnal együtt ismét követett el betöréses lopást Siófokon. Mindkettőjüket átadták az ügyész­ségnek. — A nagyatádi rendőrőrs jár­őre elfogta Nemes Ferenc somogy­­szobi lakost, aki az ellenforradalom ideje alatt megszökött a kaposvári börtönből. Átadták az illetékes ha­tóságoknak. as£ot Vörös Csillag: Oké Néró. 3, 5, 7, 0 órakor. Szabad Ifjúság: Tavasz a kis­városban. 3, 5, 7, 9 órakor. Hippi Rónai Múzeum: Gosztonyi Mária festőművész, keramikus gyűj­teményes kiállítása. Nyitva: 10—14 óráig. KIOSZ Béke-mozi 2-án 5, 7, 9 óra­kor: Rumjancev ügy. Uj mentőállomás A fonyódi járás dolgozói már rég­óta kérték az illetékeseket, hogy létesítsenek Lengyeltótiban mentő­­állomást, mivel a kórház is, a szülő­otthon is hiányolta a mentőkocsit. Május 31-én végre létrejött a régóta várt mentőállomás. DéMőtt fél 12- kor ünnepélyesen adták át rendelte­tésének az új lengyeltóti mentőállo­mást, hogy munkájával segítsen a szenvedő emberiségen. ^ 9 W ife? ШШШшц-у®" " ......." ............ *■ — Jő napot, jó napot, szerkesztő sporttárs. Van-e pár perc idejük a szá­momra. mert ma nagyon sietek. r—‘ Lacikám, hogy kérdezhet ilyet? Tudja, kíváncsian várjuk minden héten nemcsak mi, de olvasóink is. Meséljen gyorsan, hol s merre járt e héten? — Ott voltam a premieren. Igaz, nem is tudom, minek nevezzem, idénynyit'ás­­nak-e, vagy valami más nevet találjak ki az év első nagyszabású horgászver­senyének. — Szép magától, Laci, hogy végre a sporthorgászokkal is foglalkozik. — Nem tudom, szerkesztő sporttárs, hogy aztán majd a végén a horgászok is örülnek-e ennek. No, de térjünk a tárgyra, azaz pontosabban arra. hogy lejárt a tilalmi idő a Balatonon. Csak látták volna a múlt szombaton a haj­nali fonyódi vonatot. A »versenyzők« már a fél hatossal kivonultak bambusz­nád nyeleikkel. A 7.40-essel már csak az egész »névtelen menők« utaztak. Mit részletezzem, a bűvös éjfél előtt 12 órá­val már teljes volt a csapat a szúnyog­­szigeten. Mire besötétedett, már jórészt üresen tátongtak a demizsonok. s csak némely sporthorgásznak a szokottnál is nagyobb bőbeszédűsége tanúsította, hogy a korsókat nem is olyan régen ba­dacsonyival tölthették meg. Úgy mond­ták Fonyódon, annyit ittak a horgászok, hogy az még a somogysárdi labdarú­góknak js dicséretére vált volna. Vi­szont a derék sporthorgászok mentségé­re legyen mor.dva, éjfél után remek for­mában kezdték meg a versenyt. Nem számított a heves szélvihar, sem ,a hi­deg, sőt bármennyire is tarajoztak a hullámok, nem volt irgalom a süllők számára. Szinte félpercenként hangzott az orsók kattogása, jelezve, hogy zsák­mány van a horogvégen. Akár hiszik, akár nem, ezen az éjszakán nemcsak a horognyelet fogták a kaposi sporthor­gászok. Ezt nem az »igazmondásukról« híres sporthorgászoktöl tudom, hanem a saját szemeimmel láttam, hogy Pam­­mer, a futballistia-horgász 43 süllővel tért haza. De senki sem engedett a húsz­ból. Még egyszer mondom, ezt én ma­gam láttam — Látjuk, Laci, hogy lassan maga is kész horgász lesz. De kérjük, hogy valami másról is beszéljen. — Am legyen, szerkesztő sporttárs. Hol is kezdjem? Talán maradjunk a fo­cinál s nézzük, hogy mi hír a legnép­szerűbb sportág berkeiben. — Lacikám, kicsit unjuk ám már a sok átigazolási pletykát. — Nem kell félni, szerkesztő sport­társ, most nem klubhírekkel traktálom, hanem magáról a labdarúgó szövetség­ről szólok. Tudják, nagyon meglátszik munkájukon az ideiglenes jelleg. Ekko­ra káosz még talán sohasem volt e szö­vetségen belül. Egyre többen le is mor­zsolódnak a vezetésből, mert már meg­elégelték a sok személyes vitát. Többen azzal sem értenek egyet, hogy az elnök az egyik sportkörnél edző. Úgy mond­ják, hogy az edző elnökösködjék az edzők testületénél és ne a szövetségben. Vagy ha el kívánja látni az elnöki teen­dőket, akkor mondjon búcsút az edzős­­ködésnek. Kicsit fura dolog, mikor a szövetség elnöke védi — mint 0 héten Susenka esetében is — a fegyelmi bi­zottságnál ia kiállított játékost. — Hát ebben van igazság, Laci. De mondja csak, mi van, illetve mi volt azokkal a fegyelmi ítéletekkel? — Itt a legnagyobb a fejetlenség. Hallották volna. Hogy milyen mérges volt a bizottság egyik elnöke, amikor а műit héten az 6 megkerülésével hoztak egy olyan »nesze semmi, fogd me>g jól« Ítéletet a marcali Farkas ügyében. Az­tán nemcsak Siófokon, de Kaposvárott is azt mondják, hogy a nagykanizsai Kovács Győző egyhetes eltiltásának fel­függesztése is teljesen szabálytalan, mert egyhetes büntetést fellebbezni эеш lehet, nemhogy — utólag felfüggeszteni. Ugyebár, ez a néhány kis példa is bi­zonyítja, hogy akad javítani való a szö­vetség házatáján. — Mondja, Laci, és mi a vélemé­nye a Megyei Sportfelügyelőségnek a történtekről? — Látják ök is, hogy: nem mennek rendben a dolgok, csakhogy, mint mond­ják, ök még tehetetlenségre vannak kárhoztatva. Még mindig nincs rendel­kezés arra. hogy mi valójában a fel­adatuk. s meddig terjed a hatáskörük. Az bizonyos, hogy a hajdani társadal­mi szövetségnél nem is tűrték volna fel az ilyen állapotokat. Igaz, hogy ott job­ban is ment a munka, pedig ott nem volt olyan tekintélyes tiszteletdíj, mint jelenleg a szövetségnél. Még talán csak annyit: kár a Sportfelügyelőségnek irá- 909 utasításra várni. Lám, a legfőbb sporthatóság is belenyúlt az MLSZ da­rázsfészkébe. Ennek nyomán volt né­hány érdekes lemondás az MLSZ-nél. Vagy itt van a Sopron—Sztálinváros mérkőzés ügye is. Az a véleményem, ha Pesten intézkedhet a sporthetósáj». akkor intézkedhet Kaposvárott is, még mielőtt mellékvágányra térne teljese» a labdarúgó szövetség szekere. — Ebben megegyezünk, Lacikám. No és van-e még valami jó híre? — Hírnek hír, ha nem is jó. Tudják, nagyon szép autón láttam a minap Tritn­­mel Kálmánt, az öklözőt. — No és? Utóvégre az autószerelés­nél dolgozik. — Való igaz, csakhogy az autó nem a kaposvári rendőröké volt, hanem a győrieké. És nem a rendőrségé, hanem az ETO-é. Csak annyit mondhatek el. hogy labdarúgót keresnek a győriek Kaposvárott. Nem, nem a középhátvéd kelten elsősorban, hanem egy gyors csatái-. De erről majd legközelebb . ..

Next

/
Thumbnails
Contents