Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-12 / 135. szám
сЛ ШЬшлш£ h a teehm^L a iLág óbél Z.-» * шя VALTOZIK-E AZ ÉQHAJLAT! A UTÓBBI IDŐBEN sok országban rendkívül szélsőséges időjárási jelenségeket figyeltek meg. 1951-ben Olaszországban, Angliában és Hollandiában nagy árvizek voltak. 1952- ben Ausztráliában, Indiában és Argentínában aszály, Algériában és az Egyesült Államokban sok vihar és árvíz pusztított, Málta-szigetén és más helyeken pedig igen forró volt a nyár. 1953-ban ismét árvíz pusztított Hollandiában és a Haway-szigeteken, Csehszlovákiában pedig borzalmas szárazság volt. 1954 telén Jugoszláviába, , Franciaországban és más európai országokban erős havazással párosuló kemény fagyok jártak, nyáron viszont Nyugat- és Közép-Európában pusztító árvizeket okoztak az esőzések. Az ily. n erős eltérések egyesekben azt a benyomást keltik, hogy az éghajlat többé-kevésbé változik. Ez a vélemény azonban alaptalan. Nem szabad összetéveszteni az időjárás és az éghajiat fogalmát. Az időjárás, a légkör állandóan változó napot a, az éghajlat pedig az illető vidékre jellemző időjárás hosszú esztendőkre kialakult rendszere. Míg az időjárás napról napra, vagy hónap- 1 ól hónapra változik, az éghajlat hosszú időszak folyamán is alapjában véve ugyanaz marad. így például a Szovjetunió sztyeppe-vidékén az 946. évi nagy aszály ellenére sem ott szárazabb az éghajlat, az 1955. Vi bőséges csapadék után pedig nem ;tt esős í'bb. Felmerül a kérdés: változik-e gy áltálán az éghajlat? A tudomány erre a kérdésre igenideg felel. Az éghajlat — ugyanúgy, nini a természetben minden — válózik. Az éghajlat bolygónk meghaarozott történelmi időszakának ter- i éke, s következésképpen változáeknak van kitéve. A 1 adósok a kihalt, illetve kivezeti állatok és növények maradványait, az ásatások során feltárt anyaöl at elemezve megállapították, agy földünkön az éghajiat már bb ízben erősen megváltozott. A .■ológia korszakok változásával .on, .ít,. , ■>te Я7 éghajlati viszonyok néz több százezer, sőt több ztendő szükséges. A váltóéi bonyolultak: a naptevé-•g, a légkör tisztasága, a he, képződésé és pusztulása, a ten- 4 és a kontinensek közötti viszo- Például a tengeráramlatok, stb. id befolyásolják az éghajlatot, idéz ideig azonban nincs olyan elet, amely megmagyarázná az ég.átváltozás törvényszerűségeit. A ’ százezer esetleg millió évig tartó nagy éghajlatváltozásokon kívül az időjárásban 1000—10 000 éves korszakos ingadozások is megfigyelhetők. Ám a korszakos éghajlatváltozásokon belül is elég gyakran .mutatkoznak rendellenességek. A krónikák elemzése alapján például kiderült, hogy az orosz síkságon a XV. században igen jelentős »rendellenességek« voltak, amelyek aszályokat, árvizeket, viharokat, zord és havas teleket idéztek elő, a XVI. századtól kezdve azonban javult az éghajlat. A sokesztendös megfigyelések azt bizonyítják, hogy mind a XX. században, mind a múlt században egyaránt voltak igen hideg és igen meleg telek, rendkívül aszályos és csapadékban gazdag esztendők, stb. Az időjárásban rendkívül ritkán fordul elő olyasmi, amit 30, 70, vagy legfeljebb 100 évvel ezelőtt ne tapasztaltak volna. Az a lényeges, hogy a normális éghajlattól való ilyen erős eltérések még nem bizonyítják az éghajlat gyors változását. Ellenkezőleg, ezek az eltérések az illető éghajiat elválaszthatatlan sajátosságai. A METEOROLÓGIAI megfigyelések gondos feldolgozása is azt bizonyítja, hogy az egyes vidékek éghajlata a még olyan erős kilengések ellenére is ugyanaz marad. Ezek az ingadozások rövid ideig, néhány évtizedig tartanak. Ilyen küengésnek számít az Északi-sarkvidék felmelegedése is, amely a huszas években kezdődött. Felmerül a kérdés: mi az ilyen rendellenességek oka? A szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ezeket az ingadozásokat a légkeringésben előidézett változások révén a naptevékenység okozza. A naptevékenységnek olyan ingadozásairól van szó, amelyeket a napfoltok számának fokozott növekedése vagy csökkenése kísér. A fokozott naptevékenység időszakában erősödik a légköri cirkuláció, a föld magas és alacsony szélességi fokai között meggyorsul a légcsere. Ennek eredményeként változik a hőmérséklet-megoszlás is: a trópusi vidék hűvösebbé, a sarkvidék melegebbé válik. A hőmérséklet emelkedésével viszont szárazabb lesz az éghajlat. Egyes külföldi tudások szerint а jelenleg megfigyelhető fokozott légköri cirkuláció- az atomrohbanásokkal kapcsolatos. E vélemény azonban tényekkel nem igazolható. Először is éghajlatingadozások régebben is többször előfordultak, amikor atom- és hidrogénbombák még nem voltak. Ezenkívül az atmoszférában végbemenő folyamatokhoz mérhetetlenül több energiára van szükség, mint amennyi az atomrobbantásoknál felszabadul. J. Fjodorov szovjet tudós adatai szerint egy közönséges déli vihar idején annyi energia szabadul fel, mint 15 hidrogénbomba-robbantás alkalmával. A kutatások megállapítottak egy 80 éves éghajlatingadozási ciklust, amely a naptevékenység időszakos változásaival kapcsolatos és egy 250 éves ciklust, amely a föld forgássebességében periodikusan beálló ingadozásokon alapul. Egyes tudósok úgy vélik, hogy a jelenlegi melegedés e két ok egyidejű, párhuzamos hatásának eredménye. Eszerint a közeljövőben Európában az éghajlat kontinentális jellegének erősödése várható. Mindez azonban csupán éghajlati ingadozás, nem pedig az éghajlat egyirányú tartós változása. MEG KELL JEGYEZNÜNK, hogy az éghajlat változásában egyre nagyobb szerepet tölt be az ember tevékenysége. így például a meggondolatlan erdőirtás rendszerint rontja, a mocsarak lecsapolása, a folyók hidrológiai rendszerének megváltoztatása, öntözőrendszerek létesítése, az erdősítés, stb. pedig fokozatosan javítja az éghajlatot. (A »Nauka i Zsizny«-ből.) Sarkvidéki hidegből — ssubírópikus melegbe Első olvasásra úgy tűnik, hogy a címben foglait á’iiiás képtelenség. Fádig-} kér eqmtjfrti uájox csupán egy vas g ajtó választja el egymástól. Pe sze, mindenekelőtt tisztáznunk kell, hogy e pillanatban a Szovjet Tudományos Akadémia növényfiziológiai intézetének Fitotron nevű, mesterséges éqnaj latszabályozó állomásán vagyunk. A laboratóriumokban nemrég kezdték el a kutatómunkád Az állomás 33 helyiségében a legkülönfélébb műszereket találjuk. A berendezéseket a külső, hozzá nem értő szemlélő kél csoportba oszthatja. Az egyik, amelyikkel a szobákban rövid idő alatt a sivatag, a sarkvidék, a szubtrópikus övezet, a magas hegyek és a mély völgyek éghajlati viszonyait teremtik elő: a másik pedig, ameíyikkei az így nyert égnaji.itl viszonyok között a hőmérséklet alakulását. a levegő nedvességtartalmát, a fényintenzitást stb. merik. Jelenleg a tudósok a növények növekedésének, c tápíálékfelvétolének, fagyáiloképességének és a szárazság elleni védekezésének törvényszerűségeit kutatják különböző éghajlati viszonyok között. Nem kétséges, hogy az új kísérleti állomás kedvező hatást gyakorol majd a szoyjet mezőgazdaság terméshozamának fejlesztésére. ÚJ IPARÁGAK SZÜLETTEK A Szovjetunióban a Nagy Októberi Szocialista For■alom utón számos olyan iparág alakult ki, amely ári Oroszországban ismeretlen volt. Teljesen újonnan nvezt* к meg a gépgyártást. Ezt bizonyítja, hogy 1955- • a gépgyárak és fémfeldolgozó üzemek 138-szor ri műt Ü rmeitek, mint 1913-ban. :ári Oroszországban egyáltalán nem gyártottak josikat. Az első hazai gyártmányú tehergépkocsit -bon bocsátották ki. A szovjet autóipar 1956-ban J00 autót Készített. \ raktor- és kombájngyártás szín,bén csak a szov,a±om éveiben kezdődött. A fejlődés rendkívül " ütemű volt és csupán 1956-ban már 184 000 traktak a mezőgazdaságnak. Ezenkívül még számos isu mezőgazdasági géppel segítik a parasztokat, ári Oroszországban még az a kevés villamos'Ufö. di gépekkel dolgozott. A szovjethatalom 1 feladatai közé sorolta, hogy megszüntesse séget a külföldi ipartól. Jelenleg a szovjet )00 kilowattos kapacitású turbinákat gyárlolgozták az 500 00 kilowattos turbina terv. szovjet gyárakban a világon páratlan tel... u -nergetikai' berendezéseket készítenek, szovjet rádióipar — amely szintén az elmúlt 40 ötté — korszerű rádió és távolbalátó berendezéátja el az ipart. 1956-ban 4 300 000 rádiót és teleevókészüléket gyártottak. Ez az iparág különörsan fejlődik. írj Oroszországban egyáltalán nem ismerték a -.Mást. Ezt a fontos iparágat szintén a szovjet .«merek fejlesztették ki. A jelenlegi ötéves terv ányzatai szerint az 1956—60-as időszakban az eddien felül még 200 városba és munkástelepre vezetik gázt. Ez idő alatt több mint 10 000 kilométer hcszúgb-in épí’enek gázvezetékeket. Az alumínium, magnézium, wolfram és sok más ielhasználása az iparban csupán a sz/Ovjethatalom j íremtése után kezdődött meg. Rendkívül érdekes, nu'b a cári Oroszországban a Mendelejev-féie -rben szereplő elemek közül fnindössze 16-ot ♦ak fel ipari célokra, addig jelenleg a szovjet vkohászat 63 elemből készít gyártmányokat. Az -0 év során fejlett vegyipar alakult ki, amely n 10 000 különféle gyártmányt „-ad a népgazda- Az elmúlt ötéves tervek éveiben olyan iparfej- ‘.snek indultak, mint a szintetikus kauüítragyagyártás, a különfél e műanyagok elő- 1 ig -• jfiatalabb iparága az .atomenergia feltaa> -,ul ki. A Szovjetunióbal í számos tudós és -yár foglalkozik az atomer.ergia felhasználá- és célokra. Mint ismeretes, a Szovjetunióban épült fel a világ első atomerőmüve. A tervek szerint 1961-ig még néhány 2—2,5 millió' kilowatt kapacitású atomerőművet helyeznek üzembe. A lenini útmutatások nyomán V. I. Lenin számos beszédében jellemezte a parasztok életét a cári Oroszországban. Rámutatott arra, hogy a forradalom előtti terméketlen esztendők során a parasztok ezrei haltak éhen. Minden szavával buzdította a szovjet állam vezetőit, hogy javítsák meg a parasztság életviszonyait. A kommunista párt és a szovjet kormány legfontosabb feladatai közé sorolta a lenini szövetkezeti terv megvalósítását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után több mint 150 millió hektárnyi volt földesúri és papi földterüleliet osztottak ki a szegényparasztok között. Az elmúlt negyven év során egyre több kolhoz alakult. 1953-ban például a paraszti gazdaságok 99,3 százaléka már kolhozokba tömörült. Különösen nagyarányú fejlődést tapasztalhatunk az elmúlt évek során. 1955-ben már 87 500 kolhoz volt a Szovjetunióban. Az októberi forradalom óta, 1955-ig bezárólag, a Szovjetunió 486 millió hektárnyi mezőgazdasági termesztésre alkalmas földterületéből már 392 millió hektárt a kolhozparasztok vettek művelés alá. A fennmaradó 89 millió hektárnyi területen a szovhozok és más gazdaságok dolgoznak. Lenin 1919-ben a párt VIII. kongresszusán a következőket mondotta: »Ha holnap 100 ezer elsőrendű traktort tudnánk adni, ha benzinnel, gépészekkel tudnánk ellátni őket (önök nagyon jól tudják, hogy ez egyelőre ábránd), akkor a középparaszt azt mondaná: »Én a kommuna mellett vagyok» (vagyis a kommunizmus mellett). (Lenin összes művei. 29. kötet, 212. oldal.) E lenini útmutatás nyomán nagy iramban indult meg a szovjet mezőgazdasági gépgyártás. 1956-ban már 1 687 000 traktor, 394 ezer gabonakombájn, 658 ezer tehergépkocsi segítette a parasztok munkáját. A szovjethatalom évei alatt — 1956-ig — a vetésterület az 1913. évi 118 215 000 hektárról 195 millió hektárra emelkedett. Az elmúlt íhárom év során a gabonanövények vetésterülete 22 millió hektárral, az ipari növényeké 1 676 000 hektárral, a cukorrépáé pedig 439 ezer hektárral növekedett. A cár: Oroszom,-k,ban csak nagyon kevés magasképzettsv ! mezőgazdasági ..komber dolgozott. \ í'ejlődés ezen a téren is szembetűnő, ha figyelembe ve sszük, hogy 1955-ben 159 ezer -elsőfokú, 254 ezer közép» fokú képzettséggel rendelkező szakember mán jutotta a kolhozok és a szc/hozok munkáján. Motorosha.jó vízalatti szárnyakkal | iát el sem A gorkiji »Krasznoje Szormovo« hajógyárban új utasszállító motorhajót bocsátottak vízre, amelyet eredeti módon két vízalatti szárnynyal láttak el. Ezek a szárnyak lehetővé teszik, hogy a hajó bizonyos sebesség elérésekor kiemelkedjék a Kéttiimlős autógumi A külsőből és belsőből álló kerékgumikat mindinkább kiszorítják a használatból ez ennél tökéletesebb, belső nélküli gumik, ahol a külső köpeny egyben a tömlő szerepét is betölti. A belső nélküli gumik azonban nem teljesen biztonságosak. Ha a köpeny kihasad, szerencsétlenséget okozhat. Amerikában most olyan belső nélküli kerékgumit gyártanak, amelyben a külsőnél sokkal kisebb átmérőjű belső helyezkedik el. Ez a belső két réteg gumírozott nylonszövetből készül és vabevízből és ezáltal a víz el ,ünk csökken. A vízben csupán mbb nyak, a hajócsavar, a korrr к -szárnyakat a hajótesttel összekötő 5еьь rudak maradnak. Az új motoros- |_ю hajó óránként 60 kilométeres da» >jerT tesz meg. jbr !nl dj é! et indnert diót gat+ a különböző köpeny alatti rész el légtérre oszlik. A külső t et lyukas tű segítségével töltik meg levegővel, akárcsak a gumilabdát A belsőgumiba szelepen juüatj;4 a levegőt. Ha a külső köpeny ki lyukad, vagy kihasad, akkor a be ső felfújt gumírozott nyioi .open; veszi át a szerepét, s az autó az előbbi sebességgel folytatja út ,í Attól függően, hogy mekkora és m.lyen a külső köpeny sérülése, a belső köpennyel 150—400 kilométert is meg lehet még tenni. _A nap energiájának segítségével | nr ,ze zéan 1Л’ n jan:si >b a 27.32 3. Kiss ) 1244 nt. A szovjet energiagazdálkodásban egyre nagyobb helyet foglal el a világ legerősebb energiaforrása, a nap. A déli kerületekben már számos napberendezés működik, amelyek segítségével lakóházakat fűiének és biztosítják a lakások melegvíz-ellátását. Az alma-atai gyógyintézetekben napreflektorral gyógyítják a különféle bőr-, reumati-A televíziós távirányítás A kalomnoi nehézipari gépgyárban a nagyméretű karusszel padokat televíziós berendezés segítségével a távolból irányítják. A 9 méteres gépen nagy munkadarabokat készítettek. A vevőkészülék ernyője 18—24 centiméteres. A gépkezelő a megmunkálás valamennyi művekus és hűléses megbeteged íseke Különösen érdekes távlatok r j dpr ‘ lUnkácsy a napenergia felhasználása e’őtt a /i Emília iparban. Az eddig elkészített kísér3 Katalin leti berendezések lehetővé tetté unkácsy) hogy a nap energiájával három 1 ífiS6.6Ep! félezer fokos hőmérsékletet idé' '-»j-gó) nek elő. Ez különösen a kohs , csy szamára jelentős. -4(jx zett van nint ;án\ elli letét, az esztergakés munkáját, a késbeállítás szögét stb. figyelemmel kísérheti és szabályozhatja. A tervek szerint idén tovább fejlesztik a televíziós távirányítás rendszerét és a közeljövőben már 16 méteres karusszel padot irányi tan а У majd ezzel a módszerrel. A lengyel orvosok kiváló teljesítménye A varsói idegsebészeti klinika orvosai eltávolították egy 16 éves leány agyának egyik felét. Ezt a műtétet olyan gyermekeknél alkalmazzák, akiknek velük született agybajuk van. A lány szellemileg visszamaradott volt és tartós epilepsziás rohamoktól szenvedett. Állapota a műtét óta lényegesen javult. Az eset azért rendkívül fUv’elemreméltó, mert eddig cs; k kbebb gyermekeken végeztek ilyen mi.létet. A gyermekbetegségek születés előtti okai Ogy Solalika. •náilis|lis-45 :em kelni, az:ás-D. H. Stott, a Daneet című angol orvosi szaklap májusi számában megjelent cikkében beszámolt arról, hogy megvizsgáltak 102 fejlődésben visszamaradt gyermeket és megállapították, hogy szoros kapcsolat áll fenn az anya terhesség alatti betegségei, vagy lelki válsága és a három éven aluli gyermek nem járványos természetű megbetegedései ank között. A cikkíró hangsúlyoz!. _|8 hogy azoknak a gyermekeknek 76 százaléka, akiknek anyja a lei y' hesség ideje alatt beteg ugyanabban a betegségbe-: szénvt _ Kosa. dett. A megvizsgált gyermekckneatucza, Tecsak 28,6 százaléka esett át ly< n Ь(р^1й1б"?^ tegségeken abban az esetbi n, ha í, pompásan, anya a terhesség ideje alatt nem voiámel. Horbeteg. ‘tucza»Belarusz—57« A minszki rádiógyár megkezdte a »Belarusz—57« típusú új, hathullámsávos, tízlámpás rádiók szériagyártását. A készülék ultrarövid hullámhosszon is dolgozik. Az ötdinamikus hangszóró térbeli hanghatást biztosít. A hullámsávok váltása egyszerű gombnyomással történik. A készüléket különleges belső forgatható antennával látták el. Ez lehetővé tesizi. Nögyszi hosszú- és középhullámé a z ^ jfovJcs varok kiküszöbölését. ovácz. Ti-A tervezők az új rádióterhnikeK. Toinbor, anyagok, a törpecsövek és a fó?n rBognár. vezetők felhasználásával, a régmár 4:0-ra »Belarusz—53« készülékkel szembe1*^^ egynegyedére csökkentették az 1 n jobban és rádió súlyát. Az újtípusú ’ ivőpelten győkészülékeket már forgalombe i 7j'h^ov ul hozták. »Gép-titkár« Az egyik angol cég ezt a nevet adta az új okmánymásológépnek. A gép bármilyen szövegből néhány másodperc alatt tinta, festék és minden előzetes eljárás nélkül másolatot készít. Az okmány eredetijét egy résen át beteszik a gépbe, hőérzékeny papírlap alá. Ezután hekapcsomai egy erős infravörös lámpát. A sugarak reakciót idéznek elő a hőnvékeny másolópapíron. így készülnek a teljesen precíz másolatok. Beszélő pipa A milánói vásár sok új technikai érdekessége között is feltűnést keltett Tiochioni »beszélő pipája«. Tiochioni évek óta foglalkozik elektrotechnikai kísérletekkel és laboratóriumából már nem egy hasznos találmány került ki, így a többi között az elektrokardiograf módosított példánya, amely közvetlenül papírszalagra fírja« a szívműködés keltette elektromos rezgéseket. Néhány évvel ezelőtt Tiochioni gégeoperáción ment át: egy daganatot távolítottak el gégéjéből, s az operáció során hangszalagjait is ki kellett venni. Elvesztette hangját. A világon körülbelül egymillió olyan ember él, aki gégeoperáció következtében nem tud beszélni. Tiochioni nekilátott, hogy olyan szerkezetet találjon fel, amely pótolni tudja a hangszálakat. A hangfalak szerepe ugyanis csak annyi, ogy rezgésbe hozzák a levegőt — rangot adnak —, de ez a hang egyhangú, csak a száj, a nyelv, a fogak és az ajkak tagolják, azaz alakítják át érthető beszédcu . Minthogy e szervek épen maradtak, csak azt kellett megoldania, hogy megfelelő hangot vigyen be a szájüregbe. Hoszú hónapok kísérletei u án végre megtalálta a megoldási. Találmányának lényege egy membrán, amelyet elektromos impulzusok hoznak rezgésbe, s amely így hangot ad. Ezt a kis mikrofont egy pipába helyezte el, amelyhez a zsebeben lévő elemből vékony zsinór vezeti az áramot. A pipa üreg énen keletkező hang a szopókán át jut a szájüregbe. A hangszalagjuktól megfosztott egyének foguk közé szorítják a pi л pát, gombnyomással bekapcsolják az áramot és a szokott módon formálják a szavakat. Ennek a mester séges beszédnek egyetlen hátránya, hogy nem lehet változtatni a hangerőn és a hang színén, de mis mindig jobb egyhangúan besztin mmt sehogy. —-----Ida László "r rai< »esi. ' lxу. v s r írét lte, ,.szki ját sáok-5П-ata lte. ckc.cs i. v'ét ü. gyás- et ik >tts nej JS v-llv' r líl iw»z.Ő ;álk.
