Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-11 / 134. szám

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 134. szám. ÄRA 50 FILLÉR Kedd, 1957. június 11. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A TRAKTOROSOKAT ÜNNEPELTÉK A gépállomások traktorosai az elmúlt hetek­ben megfogadták, hogy az idei ünnepük tiszte­letére összes traktor- és motormunka tervüket 100 százalékra teljesítik. ígéretükhöz híven lelke­sen dolgoztak kinn a földeken, minden időt alapo­san kihasználtak és június 8-án két százalékkal túl is szárnyalták tervüket. A 16 gépállomás körzetében több mint 144 ezer 800 normálholdnyi traktor- és motormunka dicséri a dolgozók derekas helytállását. Majdnem 68 ezer normálholdon végeztek talajmunkát a ter­melőszövetkezetek és egyéni gazdák földjein, ami a terv 95 százalékának felel meg. Ehhez a szép eredményhez az Iharosberényi Gépállomás derék traktorosai nyújtották a legtöbb segítséget, akik az összes munkában 142, talajmunkában 171, szántásban pedig 147 százalékot értek el. Több mint 3000 normálhold szántás és majdnem 4300 normálholdnyi talajmunka elvégzése dicséri szor­galmukat. Az egy gépre jutó legmagasabb teljesít­mény is ezen a gépállomáson született meg: 240 normálhold. A megye gépállomási traktorosai a jól vég­zett munka tudatával, örömmel ünnepelték meg június 9-ét. Szombaton este szerte a megyében mindenütt elhallgattak a mezők dübörgő gépei: a traktorok. Pihenőre, nagyszerű ünneplésre készültek veze­tőik, s a műhelyek munkásai, hogy azután újból frissült erővel munkálkodhassanak szántófölde­ken, a műhelyben. Vasárnap a megye minden gépállomásán seregszemlét rendeztek a traktoro­sok, s a jó munka feletti győzelmet ünnepelték barátaikkal, a falvak dolgozóival együtt. MERNYE Zászlókat lengetett a lágy, hajnali szél a Mernyei Gépállomás épüle­tein. Fénylő tisztaság, rend uralta a környezetet. Délelőtt tovább folyt a készülődés. Délután három óra előtt mintegy jeladásra hét vontató jelent meg a láthatáron, s a pótkocsikon traktorosok és azok családtagjai ül­tek, a környező falvakból hozták őket az ünneplésre. A hét gép egy­ben jelképes bizonysága volt annak is, hogy hét brigádból áll a gépállo­más. Mire az ünnepség kezdetét vet­te. tarka-barka munkás-sokadalom lepte el a gépállomás udvarát. Igen sokan jöttek el a faluból, ünnepelni a mezők gépi munkásait. Pontban három órakor Czmerk István elvtárs, a gépállomás igazga­tója üdvözli a traktorosokat, a meg­jelent ünneplőközönséget és átadja a szót Kerekes András elvtársnak, a járási pártbizottság kiküldöttének. Az ünnepi beszéd méltatja a trakto­rosok helytállását, a gépállomások történelmi szerepét és jelentősegét. A traktorosok politikai fejlődéséről és feladatairól szól. A gépállomás po­litikai szervezet is, amely hivatott elültetni az újat, a széphez való ra­gaszkodást az emberek gondolkodá­sában — mondta Kerekes elvtárs. Az ünnepi beszéd után a mernyei általános iskola igazgatója köszön­tötte a traktorosokat. Szívhez szóló szavai örömkönnyeket csaltak a hall­gatók szemébe. Külön élményt je­lentett az a jelenet, amikor a zász­lóval felvonuló úttörő-csapat virág­csokrokkal köszöntötte. a gépállomás legjobbjait. Szavaltak, ének- és tánc­számokkal tették bensőségesebbé az ünnepet az iskolások. Ezután ebéd. majd reggelig tartó táncmulatság következett. MARCALI Vasárnap délelőtt a negyedik trak­toros napot a Marcali Gépállomáson is bensőségesen ünnepelték meg. Már kora délelőtt gyülekeztek a dol­gozók a gépállomás udvarán, az ün­nepség színhelyéh. Az ünnepi gyűlés 11 órakor kezdődött. A gyűlés elő­adója Szép István, az MSZMP Mar­cali Járási Intéző Bizottságának tag­ja volt. Szép elvtárs ismertette azo­kat a kiváló eredményeket, melye­ket a Marcali Gépállomás legjobb traktorosai elértek és vázolta azo­kat a feladatokat, amelyeket a gép­állomás dolgozóinak meg kell olda­niuk. Megemlítette: a gépállomás kollektívája büszke lehet arra, hogy az ellenforradalmi időkben egyetlen napig nem sztrájkolt, a legzavaro­sabb napokban is azon fáradoztak, hogy teljesítsék kötelezettségüket. Az ünnepi beszéd után Takács András, a gépállomás igazgatója osz­totta ki a jutalmakat. Kecskés Ist­vánt, Bódis Imrét és Tóth Ernőt »Ki­váló dolgozó« jelvénnyel és oklevél­lel tüntették ki. Kiss Jánost és Nagy Istvánt, az egyénileg dolgozó parasz­toknál végzett jó munkájukért pénz­jutalomban részesítették. Ezenkívül még több traktorista, műhelymun­kás. szerelő kapott pénzjutalmat. A gyűlés után ünnepi ebéd és jó zalai bor várta a gépállomás dolgozóit. TAB Tabon már tíz órakor kezdetét vette a traktorosnapi ünnepségsoro­zat. A vigadozásra kitisztított és íz­lésesen berendezett hangár szellős falai között mintegy 350 főnyi közön­ség előtt mondta el ünnepi beszédét Nagy Árpád .elvtárs, a gépállomá­sok megyei igazgatója. Volt miről beszélnie. A Tabi Gépállomás dol­gozói ugyancsak megállták helyüket az ellenforradalmi időszakban. Sem gépet, sem mást ИЙ nem adtak ke­zükből, az ellenforradalom semmine­mű kárt nem okozhatott a gépállo­más vagyonában. A beszédet köve­tően a gépállomás igazgatója, Fe­­rencz József elvtárs tizenhárom traktorosnak nyújtott át 200—450 fo­rintnyi jutalmat. A legkiválóbbakat az úttörők itt is virágcsokrokkal kö­szöntötték. Tizenkét órakor kezdték felszolgál­ni a finom ételeket a gépállomás szakácsai. Volt kirántott hús, borjú­pörkölt, saláta, kétféle bor, sör. Az asztaloknál is egymásra találtak a gépállomásiak és a körzetükben lévő kilenc termelőszövetkezet tagságá­nak képviselői. A barátság jelképe­ként a törökkoppányi Rákóczi Ter­melőszövetkezetiek egy borjút aján­dékoztak a gépállomásnak erre az ünnepségre. Ebéd közben sem tét­lenkedett a gépállomás zenekara. Részleteket adtak elő a János vitéz­ből. a Csárdáskirálynőből. Ebéd után még jobban megnőtt az ünneplők kedve. Egész éjjel mulattak, vigad­tak. LENGYELTÓTI A lengyeltótiakat sem kell túlsá­gosan biztatni, ha mulatozásról van szó. Kültnösen nem, ha saját magu­kat kell ünnepelni. Ezen a napon feledve a közúti forgalmat, a rend­szabályokat, s mindent, ami a veze­tésre vonatkozik, ittak, amennyit csak kívántak a traktorosok, ameny­­nyi csak jólesett nekik. (S hogy akadtak, akik tovább is mentek en­nél? Ugyan, ki tehet róla, hisz ki­vételesen megesik az ilyen.) A lengyeltótiakhoz — a régi barát­ságot ápolandó — ismét ellátogattak a Budapesti Fésűs Fonó küldöttei is, 12 tagú zenekarral egyetemben. Ho­gyan tudnak mulatni ezek a pestiek! NAGYBAJOM Tizenkét dolgozót jutalmaztak meg itt. A délután folyamán a gépállo­más és az ugyancsak itt székelő Nö­vényvédő Állomás válogatottjai a futballozásban mérték össze képes­ségüket. A növényvédők bizony elég szépen alulmaradtak, a mérkőzés 3:3 arányban végződött á gépállomá­siak javára. DARÁNY Gadanecz György elvtárs, a gép­állomás igazgatója mondott ünnepi beszédet. Húsz traktorost 200-400 forinttal jutalmaztak meg. Délután a gépállomás nős dolgozói mérkő­zést vívtak a nőtlenek ellen — fut­ballban. Úgy látszik, nincs mit egy­másnak a szemére vetni, mert a mér­kőzés döntetlen eredményt hozott. AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOKBAN Ha szerényebb körülmények között is, de jókedvűen, vígan ünnepelték a traktorosokat, a gépműhelyek dol­gozóit a megye állami gazdaságai­ban. Az állami gazdaságokban sok függ a gépesítési szakágak dolgozói­tól, hiszen nekik kell megmutatniuk a falvak zömét alkotó egyéni parasz­toknak, hogy a korszerű gépesítéssel jövedelmező nagyüzemi gazdaságot lehet teremteni. A Kaposvári Álla­mi Gazdaságban nagyszabású és fe­ledhetetlen ünnepséget rendeztek a traktorosok részére. A köszöntő be­szédet — amelyet Tobak elvtárs, az igazgató tartott — jutalomkiosztás követte. Négyen — Pólya Jenő, Kus­tos János, Mezei József, Jani Ká­roly — »Kiváló műszaki dolgozó« jel­vényt és rajtuk kívül még többen pénzjutalmat is kaptak. Négy trak­toristát: Tián Gézát, Berta Bélát, Koczka Jánost, Németh Gézát ok­levéllel tüntették ki. A traktoros­napi ünnepségen részt vettek szov­jet katonák is. A szovjet hadsereg zenekara és kultúrcsoportja nagy­ban hozzájárult a jó hangulat meg­teremtéséhez, amellett mélyítette a két nép közti baráti viszonyt is. Reggelig tartott á táncmulatság. Hasonló légkörben ünnepelték a traktoros napot a megye többi álla­mi gazdaságában is. Kétszázhetvenezer holdra elegendő vetőmagot adtak ki másodvetésre A Földművelésügyi Minisztérium központi készletéből mintegy 270 ezer hold terület bevetésére elegendő vetőmagot adott ki másodvetés cél­jára, elsősorban termelőszövetkeze­teknek. A minisztérium felhívja a termelők figyelmét, hogy az eddigi évektől eltérően a másodvetés ebben az évben elsősorban a zöldtrágyázást szolgálja. A termelők tehát lehető­leg olyan növényeket vessenek, ame­lyek nagytömegű szervesanyag visz­­szapótlását teszik lehetővé. Három új színházigazgató A fővárosban három új színház­­igazgatót neveztek ki. A Madách Színházat és kamaraszínházát Téry Árpád, a Petőfi és Jókai Színházat Simon Zsuzsa, a Vidám Színpadot és a Kis Színpadot Fejér István ve­zeti a jövőben. Érdekességek a nagyvilágból IRODALMI ÉS ZENEI EST A vasárnap sportja As MSZMP előadásai megyénkben A »Proletárdiktatúra időszerű kérdései hazánkban« címmel Nagy­atádon 13-án Bogó László, Kaposvárott 14-én Szirmai Jenő tart előadásta »A szocializmus és a demokrácia erőinek nemzetközi összefogása nemzeti függetlenségünk döntő biztosítéka« címmel pedig Barcson 13-án Mandik Béla, Csurgón 13-án Rudics József, Fonyódon 14^én Nemes Já­nos, Siófokon 14-én Juhász István, Marcaliban 17-én Ruttkay Ferenc, Tabon 17-én Holota Imre elvtárs tartja meg az előadást. Jólsikerült nagyakiíva értekezletet tartott a KPVDSZSZ megyei bizottsága Hosszú idő után szombaton jöttek ismét össze a Kereskedelmi, Pénz­ügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szabad Szakszervezetének aktívái, hogy közös fórumon, nagyaktíva ér­tekezleten mérjék le a megtett utat és vitassák meg a szakszervezet munkáját. A nagyaktíva előadója Blénesi Béla elvtárs, a KPVDSZSZ megyei elnöke volt, aki beszédében hangsúlyozta: a szakszervezeti tagok többsége helytállt munkájában az ellen­­forradalom idején is. Különösen a pénzintézeti dolgozók­ról szólt elismerően, akik az őszi túl­zott betétkifizetések elősegítésével a forint hitelét védték. A jövőben pedig különösen a föld­művesszövetkezetek dolgozóira vár lelkiismeretes, nagy feladat: a be­gyűjtés eltörlése óta nekik és a Ter­ményforgalmi Vállalat dolgozóinak kell biztosítani az ország élelmiszer ellátását. Az általános központi fel­adat pedig, hogy a szakszervezet se­gítsen a gazdasági intézkedések vég­rehajtásában, mintegy előmozdítva ezzel a vállalatok jövedelmezőségét és az életszínvonal emelését. A felszólalások — igen szép számmal volt — többnyire egyoldalúak voltak, főként bérkérdésekkel foglalkoztak. A hozzászólásokra Ligeti László, a KPVDSZSZ országos elnöke vála­szolt, aki elmondotta,! hogy a szám­viteli munkákban dolgozók bérkér­dése megoldódik, de hangsúlyozta: az ország teherbíró képessége nem engedi meg, hogy a mostani fizetésemelések után legyen még. bármiféle fizetésemelés. Ehelyett a szakszervezeteknek a nye­reséges gazdálkodás kérdésével kell foglalkozni. A munkaversennyel kapcsolatban felvetette, hogy csak ott kell beindítani, ahol erre mód és lehetőség van. A munkaverseny szervezésénél semmij kényszerre, vagy sémára szükség nincs. A hosszú ideig elhúzódó felszóla­lások után a szakszervezet vezetősé­ge jutalmakat adott át. Különböző tárgyjutalmakat osztottak ki 25 olyan szakszervezeti munkásnak, akik az ellenforradalom alatt és az­óta is sokban elősegítették a szak­­szervezet munkáját. Ugyancsak ilyen szempontok alap­ján tüntették ki, illetve jutalmazták meg azt a 18 földművesszövetkezeti dolgozót is, akik közűi hatan a »Ki­váló szövetkezeti munkáért« jelvényt és oklevelet, tizenkettőn pedig pénz­jutalmat kaptak. Autóverseny volt vasárnap a balatoni műúton A Magyar Automobil Club vasár­nap »József Attila« megbízhatósági autóversenyt rendezett. A verseny­zők reggel öt órakor indultak Buda­pestről, hogy a Balaton megkerülé­sével a balatonszárszói József Attila szobornál lévő célt elérjék. Az első autó, amely fél 11-kor haladt át Ba­­latonberényen, 11 óra után néhány perccel érkezett be a szárszói ellen­őrző állomásra. Ezután, a 10-es rajt­számot viselő, piros színű Mercedest követve már sorban érkeztek be a kocsik, közöttük igen sok új Wart­burg személygépkocsi. A célban a balatonparton ügyességi és KRESZ- versenyt is rendeztek, amelyen az autósok a közlekedési szabályok is­meretéről tettek tanúságot. Tudományos ülés a debreceni szemklinikán Az Orvosok, Gyógyszerészeik és Egészségügyi Dolgozók Szabad Szak­­szervezete tiszántúli Szemész szak­csoportjának rendezésében szomba­ton és vasárnap tudományos ülést tartottak a debreceni szemklinikán. Az ülésen a debreceni és az ország különböző részeiből ,érkezett orvosok több mint húsz előadást, illetve be­mutatót tartottak. A balatonvidék műemlékeinek felmérését az idegenforgalmi szakemberek év­tizedek óta sürgették. Az Építésügyi Minisztérium az idén szakértőkből álló két brigádot alakított. Az egyik a déli, a másik az észalü parton vég­zi a mintegy három hónapra terve­zett munkát. Фа/-, tánc, zene a síé (oki aéa Iák a/att Teljesen elállt a szél, nem bólogatták dús lombjukat a siófoki sza­badtéri színpadot körül­ölelő vén fák sem, ha­nem inkább figyelő moz­dulatlanságban gyö­nyörködtek a hatalmas nézősereggel együtt a színpadi látványban. Csodálatos művészetet, az orosz nép . gyönyörű dalait, táncait mutatta be szombaton este Sió­fokon a Pjatnyickij Együttes. Mennyi ked­vesség, természetesség volt a táncosok minden mozdulatában, az éne­kesek hangjában. Mind­ezt a közönség újra meg újra visszahívó tapsa kö­szönte meg. Az énekkar arról dalol, hogy mi történt este, va­lahol egy kis orosz falu fái alatt, s a néző úgy érzi, hogy ez nem is orosz népdal, hanem a fiú és a lány itt a Bala­­ton-part lombjai alatt találkozott néhány sze­relmes szóra ... valahol itt a közelben... De már nincs idő az efféle gondolatokra, az új dal, az egyre gyorsu­ló polka ritmusa szinte mozgásra készteti a lá­bakat, s utána valóban táncosok perdülnek a színpadra. Hat, színes népviseletbe öltözött lány, karjukon összehaj­tott kendők, amelyek egy perc múlva szét­­bomlanak. Egy hátrafor­­dulás, s mire ismét a közönség felé táncolnak, a hat kibontott kend,ő alatt már 12 lányt lá­tunk. Néhány mozdulat, s ismét hattal többen lesznek a színpadon. Az egyik pillanatban még sárga kendőkkel játsza­doztak, de mintha meg akarnák téveszteni a né­ző szemét, hirtelen kék­ké varázsolják, majd vö­rös, zöld, s ki tudja még hány szín tűnik elő yy kendőből. Közben lábuk állandóan jár, hol körbe, hol játékos hullámvomil­­ban, de úgy, mintha a színpad mozogna mind­egyik táncossal, ők meg csak állnának. »Két szál pünkösdró­zsa«..'. — dalolja egy piros ruhás énekesnő, s a közönség kicsit felzúg: — Magyarul énekel... Magyarul, de még mi­lyen kedvesen. Milyen kiváló ritmusérzékkel vált át ebből a lassú dal­ból az »Azért a legé­nyért nem adnék egy krajcárt« pattogó dalla­mára. De már újra táncosok­kal népesül be á szín­pad. »Csengettyű tánc« — jelentette be a műsor­közlő, de csengőhang még nincs, csak a lábak egyre gyorsuló tempójú dobbantása hallatszik. A fiúk kezében lévő kis hímzett kendők alól azonban egyszerre előke­rülnek a csengők, s a lá­nyok körül forgó soruk, aprózott, udvarló lépése­ik új, vidám hangulatot teremtenek a színpadon. Nincs menekülés. Ezt a számot is ismételnie kelt a remek tánckarnak. Sokat lehetne még írni a gyönyörű műsorról. Az egymás után következő magyar népdalokról, az »Aranyláncocska« című táncról, a színpompás ruhákról, az utolsó számként előadott, fer­geteges ritmusú orosz népi táncról, amit már befejezése előtt hatalmas tapssal jutalmazott a kö­zönség. A siófoki fiatalok me­leg, megható köszönő szavai, a hatalmas vi­rágcsokrok mindennél többet beszélnek arról, hogy szép, felejthetetlen volt az előadás. Felejt­hetetlen volt a műsor után a búcsúzás is, a műsorközlő nő kicsit tört magyarsággal kiejtett utolsó szavai: »Éljen a magyar—szovjet barát­ság!-"' Jóval tizenegy óra után lett vége az elő­adásnak. A szabadtéri színpad nézőtere lassan kiürült. Sokan még to-< vább is elnézték volna a Pjatnyickij Együttes mű­sorát. Nem csodálom, ügy tetszett, még a tér­ség felett álló vén hold is elkeseredett egy ki­csit, amikor a színpadon végképp kießudt a rival­da fénye. —ger

Next

/
Thumbnails
Contents