Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-06 / 130. szám

4 r SOMOGYORSZÁG Ctütörttk, 1957. Június 6. LATOQATAS AZERBAJDZSÁNBAN I. OA KÜLFÖLDI EMBER el­jut a Szovjeunióba, elsősor­ban azt akarja megtudni, hogy a 16 köztársaság negyven nemzetiségű népe hogyan él egymással. S Moszk­vában tett első sétája alkalmával er­ről képet nyerhet. A negyven nem­zetiségű nép nap mint nap talál­kozik, érintkezik egymással utcán, munkahelyeken, szórakozóhelyeken. Moszkva utcái, nevezetességei, kü­lönösen az építészet terén, szem­léltetően igazolják a kíváncsi kül­földinek, hogy Moszkva 16 köztár­saság negyven nemzetiségű népének büszke fővárosa. Csak egy-két pél­da. A központi pályaudvarok, a föld­alatti vasút állomásai, egy-egy köz­társaság építészeti stílusát, népének életét ábrázolják. Nemzetiségi deká­­dok váltogatják egymást, melyeknek elsősorban feladatuk, hogy dalban, táncban, zenében juttassák kifeje­zésre egy-egy nép életét. Alkalmunk volt látni a Tadzsik Köztársaság ba­lett művészeinek előadását. Ez az előadás hűen tükrözte a város és falu népének kapcsolatát, azt, hogy a kolhozparasztok becsületes mun­kájáért nemcsak ipari termékeket kapnak a várostól, hanem egy ba­­leittszínház művészei ajándékműsor­ral juttatják kifejezésre tiszteletü­ket. Az előadás megmutatta azt is. hogy egy egyszerű tehetséges kol­­hozparaszt-lány hogyan jut el odáig, míg belőle is híres balettművész lesz. A magyar nődelegáció tagjai, akik a szovjet nőbizottság meghívására három hetet töltöttek a Szovjetunió­ban, meggyőződhettek arról, hogy egy távoli köztársaság népe hogyan él, hogyan dolgozik, hogyan illesz­kedik bele a szovjet népek nagy caaládjába. Azerbajdzsán három­ezer kilométerre van Moszkvától. Repülőgépen hét óra hosszat utaz­tunk. A repülőgépről az utazó sze­me elé végig szép, érdekes látvá­nyosság tárult. Gyönyörködhettünk a Volga, Don folyók kanyargós út­vonalában, a Volga—Don csatorna környékén mesterségesen termővé tett mezőségekben. Utunk részben a Kaspi-tenger felett vitt. Kezdet­ben nem tudtuk elképzelni, mi le­het alattunk. Találgattuk; felhő, kietlen terület? S a kalauznő meg­mondta: a Kaspi-tenger. A magas­ból haragos szürkés-zöldnek lát­szott a tenger színe. Festőién tárul­tak elénk a kaukázusi havasok és a havasok lábainál már erősen zöldel­lő fák. Délelőtt fél tíz órakor gépmada­runk leszállt a szép, tágas bakui re­pülőtérre. Fogadásunkra megjelen­tek a párt, a kormány, a nőszövet­ség vezető nőszemélyiségei. És út­törő küldöttség, akik hatalmas vi­rágcsokrokkal rakták tele karjain­kat. A nőküldöttség nevében Csim­­nasz Hanin elvtársnő, a nőszövetség elnöke köszöntött bennünket. El­mondotta; a négy nap nagyon ke­vés lesz arra, hogy sokat lássunk, de ők mindent el fognak követni, hegy ezt a rövid időt jól ki tudjuk használni. A repülőgéptől háromne­­gj ed óráig mentünk gépkocsival, míg Azerbajdzsán fővárosába, Baku­ba érkeztünk. A széles műutat, ame­lyen elhaladtunk kétoldalt fiatal eperfák és hatalmas leánderbokrok szegélyezték. Végig a mintegy 45 kilométeres úton az olajkutak er­deje tárult szemünk elé, mely iga­zolta, Baku a világ egyik legna gyobb olajlelő helye. A város pere mén, a lapostetejű, fehérre meszel' kőházak lakéi többnyire olajmunká sok, a kertben szorgoskodtak. CZ ÁLLÁSHELYÜNK a szép ^ Inturist szálloda volt, mely elegánsan, kényelmesen van beren­dezve. Minden szobának terasza van, melyből csodálatos kilátás nyí­lik a városra és a tengerre. Az or­szág fővárosa a tenger partján fél­kör alakban terül ei. Programún*, első pontja: séta a városban. A szép, széles utcák modern háza. mellett láthattuk a régi városrész szűk sikátorait, a várlalat, a vai­­tornyokat, a mecseteket. Ezek tövé­ben ott lapulnak a régi líis házacs­kák, melyeket műemlékekként őriz a város. Láttuk színházát, múzeu­mát, üzleteit és egy textilgyárát. Bakuról megtudtuk, hogy 15 évvel ezelőtt egyetlen fa nem szegélyezte utcáit és parkjai sem voltak. Ma már csodálatosan szép fásított ut­cái, parkjai vannak, melyekben a fő dísznövény a leánderbokor. A nyál minden virágát láttuk pompázni a parkok, utcák virágágyásaiban. Ter­mészetes, gondozásukat megnehezíti az, hogy hallatlanul kevés csapadé­kot kapnak. Van úgy, hogy tavasz­tól őszig egy csepp nem esik. Ezen csatornahálózatok építésével, öntö­zőberendezések létesítésével segíte­nek. Ottartózkodásunk második napja után a minisztertanács elnökhelyet­tese, Szultánova elvtársnő fogadott bennünket. A fogadáson megjelen­tek a köztársaság társadalmi életé­nek kiváló vezető nőszemélyiségei, mint pl. Muna Bekoma elvtársnő egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, Tailova elvtársnő, a techni­kai tudományok kandidátusa, Ba­­girova elvtársnő, a Legfelső Bíróság jogásza. Jelen volt a köztársaság legtapasztaltabb pedagógusa Uru­­zseva elvtársnő, és még sorolhat­nám névszerint mindazokat, akik fá­radhatatlanul küzdenek Azerbajd­zsán népe boldogabb, kultúráltabb élete megteremtéséért. AZERBAJDZSÄNBAN csak 1820. április 28-án győzött a szocia­lista forr idalom. Azóta hatalmas eredmények születtek az élet min­den területén. Legjelentősebb ered­mény a 37 év alatt az analfabétiz­mus felszámolása volt. A forra­dalom előtt igen kevés iskola műkö­dött, ahova a dúsgazdagok ad­ták gyermekeiket, de csak a fiúkat, mert a leányok még a gazdagoknál sem tanulhattak. Ma összesen 3600 iskola van Azerbajdzsánban, mely­ből 80 technikum, 15 főiskola. Van tudományos akadémiája, ahol 83 kutatórészleg működik. összesen 3 500 000 ember él Azerbajdzsán te­rületén, melynek több mint fele nő, 80 százaléka azerbajdzsán, 20 szá­zaléka örmény és orosz nemzetisé­gű. A tanulóifjúság száma 586 ezer Minden gyermek számára kötelező a hét osztály elvégzése, de vannak olyen területek, pl. nagy ipari vá­rosok, ahol a XX. kongresszus hatá­rozata értelmében a tíz osztály el­végzése a kötelező. A pedagógusok száma 19 ezer, közülük 17 ezer nő. Meglátogattunk több iskolát, melyek szép, tágas, modernül felszerelt épü­letek, mint az olajkutató Intézetek Bakuban, ahol tízezer diák tanul. Ennek az intézetnek a népgazdaság szempontjából igen nagy jelentősé­ge van, mivel a köztársaság egyik legfontosabb ipari terméke az olaj. Az intézetet 1920-ban építette szin­te az egész ország népe, azzal a tu­dattal, hogy ha az olajipart forra­dalmasítani akarják, kiváló ezak­­:mbereket, mérnököket, kutatókat kell nevelni. S azóta sok kiváló em­bert adott az intézet az olajipar szá­mára. Itt tanult pl. a jelenlegi olaj­ipari miniszter is. A dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére hatalmas összegeket fordítanak. Például a köztársaság­ban 127 folyóirat jelenik meg. Több­sége azerbajdzsán nyelven. Kilenc színháza van, s a filmszínházak, kul­­túrotthonok, könyvtárak ma már a legtávolabbi területek lakói számá­ra is elérhetők. Alkalmunk volt megcsodálni zene- és táncművésze­tüket, melyben igen sok a nemzeti vonás. A forradalom előtt Azer­bajdzsánban többszólamú zenével, kórusművekkel egyáltalán nem fog­lalkoztak. Ma már csodálatosan szép zene- és táncművészetük van. A ZERB A JDZS ÄN az olaj és a gyapot köztársasága. Épp ezért ipari létesítményeiket e két ter­méknek megfelelően hozták és hoz­zák létre. A forradalom előtt jelen­tősebb ipara csalk Bakunak volt. Ma már több új ipari városa van, melyek olyan megműveletlen terü­leteken jöttek létre, ahol csak kí­gyók tanyáztak. Uj városai például Kirovavad, Nura, Lentkoran, Se­­meha, Kuba. Egy új város megte­kintésére minket is elvittek, mely Bakutól 45—50 km-re, délre fek­szik. A várost Szumgaidnak hívják. Ezt a várost a tenger partján 1952- oen kezdték el építeni, s az építke­­:és még ma is folyik. Már most öt­­/enezer ember él a városban. Több­ségük a hatalmas műanyag- és olaj csöveket gyártó üzemekben dol­gozik. A munkások között nincs egyetlen olyan ember, aki az álta­lános iskola nyolc osztályát, de sok van olyan, aki a 9—10 osztályát vé­gezte el. Mielőtt az üzembe kerül­tek, szaktanfolyamokat is kellett végezniük. Feltűnő volt, hogy a vá­rosban, bárhova mentünk, csupa fia­tal emberrel találkoztunk. Nagyré­szük a város kezdeti építkezésében is részt vett, s ma mint orvos, mér­nök, pedagógus, vagy üzemi mun­kás folytatja munkáját. A gyárak automatizáltak, s gyártmányaik alapanyagát az olaj melléktermékei­ből kapják. Nagyon szép város Szumgaid. Lakóházai, (középületei keleti stílusban épültek. Díszítésük tükrözi Azerbajdzsán építészetének nemzeti vonásait. Hatalmas, szép is­kolája, korszerűen felszerelt 250 ágyas kórháza, kultúrpalotája, sport­telepe van. Az olajipar forradalmasításának legnagyobb vívmánya a tengeri olaj­lelőhelyek felkutatása. Ezek a ten­geri olajkutak 1200—2500 méter mélyen vannak a tenger fenekén. Megalapozásuk hatalmas összegeket emészt fel. Például egy olajlelőhely megalapozása félmillió rubelbe ke­rül. Gurhora — így hívják azt a he­lyet, ahol mi is megtekintettük a tengeri olajkutakat. Ezen a telepen összesen 190 ember dolgozik. Napi termelésük 1000 tonna olaj. A te­lep vezetőjétől megkérdeztük, kifi­zetődik-e az olajat a tenger mé­lyéről a felszínre hozni. Hiszen a szárazföldön egy tonna olaj nyeré­se 60, a Tengerben pedig 75 rubelbe kerül? — Igen, megéri — felelte a telep­vezető. — Amíg egy szárazföldi olaj­kút egyhuszonnógy óra alatt 100, addig a tengeri olajkút 150 tonna olajat termel. Mint általában, a Szovjetunióban, Azerbajdzsánban is a munkások át­lagkeresete 8—900 rubel. A tengeri olajtelepek munkásai 1200—1300 ru­belt keresnek és munkaruhát is kapnak. Az olajipari munkások egészségére a kormány épp oly nagy gondot fordít, mint nálunk a bányá­szokéra. Meglátogattunk egy szép üdülőt, éjszakai szanatóriummal. Az üdülő egy nagy park közepén fek­szik, három kilométerre a tenger­parttól. Az üdülő -halijában fogadtak bennünket, melyben nagy televíziós készüléket, kényelmes foteleket és hatalmas, szép perzsaszőnyeget lát­tam. Az üdülő-szanatóriumban or­vosi felügyelet mellett elsőrendű el­látásban részesülnek az olajipari munkások. S az üdültetésért fize­tésük 10 százalékát kell fizetni. Ter­mészetes, ott is sok dolgozó részesül jutalomüdülésben. Д ZERBAJDZSÄNBAN 1400 kolhoz, 29 szovhoz működik. Ezek a mezőgazdasági nagyüzemek főként gyapottermesztéssel, állat­­tenyésztéssel, juhtenyésztéssel fog­lalkoznak. Azerbajdzsán déli ré­szén gyümölcs, szőlő, narancs, füge, citrom is terem. Nagyon kevés csa­padék hullik éven át Azerbajdzsán földjére. Épp ezért a folyók, tavak mentén nagy területeket csatorná­zással tettek öntözhetővé. Ilyen te­rületeket látunk utunk során is, ahol főként kertészettel foglalkoz­nék, я a városok zöldségféléinkéi va­ló ellátását biztosítják. (Folytatjuk) Horváth Sándorné Békevonattal a Szovjetunióba »Pojezd Mira« — a béke vonata — így nevezik a szovjet етоегек azt a társas utazást, amelyet az NDK ъеке­­umacsa es a Jszoveusegi Köztársaság otmeianacsa a szovjet bemeDizoUsag ívtzüemenyezesere Közösen rendezett, к társasulázason Zbü utas vesz reszt, *60 Nyugai-NfemetországDol és százan a Német DemoKratikus Köztársasag­áéi. Politikai nézeteik igen kulónoo­­zoek. De valamennyiuket átnamita az a közös kívánság, hogy saját sza­­müikikel lássák a bzovjeiumot, meg­ismerjék az ott élő emoereket és éle­tüket. A '»békevonat« utasai Minszkbe, Leningradba es MoszKvába látogat­ok. Nyugatnémet es keletnémet iel­­xeszek egy csoportja ellátogatott az usi szagorszki kolostorba, ahol ma is működik az orosz ortodox egyház egy szemináriuma és misén ventK reszt a szaeorszsi szekesegynázoan. Waiter Diech dusseiaorri iarcos, a Szövetségi Köztársaság BeKetanacsa­­nak tttteara a töooi Kozott Kijelentet­te: ■ Mi, -a béketanács -tagjai úgy vél­jük, hogy a hivatalos tóreKVóseK mel­lett az egyszerű emberek is tehet­nek valamit. Egy iiyen ismerkedés nozzájárui a beke biztosíiasánoz. Mcnclnatom, hegy a társasutazas nyugatnémet részvevőit meghatotta az a szívélyesség, amellyel a szovjet emberek bennünket fogadtak. Bizo­nyos elképzelések szertefoszlottak és mindenki meggyőződhetett arról, hegy nem létezik semmiféle vasfüg­göny ... Nagygépek a a&én- és energiaipar asámára Az ebercwaldei darugyár dolgozói hatalmas gépeket építenek a szén­ás energiatermelés számára. Még ebben az évben két hatalmas 50 tonnás darut készítenek a Schwarze Pumpe számára, valamint egy to­ronydarut, amelynek teherbírása 30 tonna. Ezenkívül a gyár 6 lánctal­pas járóművet készít a barnaszén­bányászat számára. A gyárban to­vábbá 7 szerelőpóznát is építenek, amelyek egyenkénti teherbírása 30 tonna, s a barnaszén külszíni fej­tésénél alkalmazandó gépek szere­lésére, felállítására alkalmazzák. Az eberswaldei darugyárban jelenleg 6 hatalmas, 25—30 köbméteres kül­színi fejtőgépen dolgoznak, amelyet az egyik barnaszénbánya számára készítenek. cd tudamáiiy, és technika VILÁGÁBÓ Tudományos kutatómunka a szovjet főiskolákon A szovjet főiskolákon a szakem­berképzés mellett eredményes tu­dományos kutatómunka is folyik. A múlt évben már több mint 300 olyan tudományos módszert vezet­tek be a népgazdaság különböző területein, amelyeket főiskolákon dolgoztak ki. Számos kísérlet fog­lalkozott az atomenergia bét felhasználásával, az elektrotech) -ka, az automatizálás és a távii nyitás különféle problémáival, főiskolák tudományos kutatóim, kájának elősegítése érdekéb több mint 800 jól felszerelt labo; tórium létesült. Terepjáró kocsi olajkutatók számára A mexikói öböl partvidékén mű­ködő olajkutatók gyakran nagy ne­hézségekkel találják magukat szem­ben. Gyakran még a tengerfenék alatt és az alacsonyan fekvő part­vidéken, a lagúnákban és mocsa­rakban is van olaj. A geológusok munkájának megkönnyítésére kü­lönleges terepjárót készítettek. A hatalmas, könnyűfémből készült kerekeken gumiabroncs helyett sű­rű drótháló van, amellyel át le hatolni az ingoványon, mocsáron 6—7 méter mély vízen is. Amikor a terepjáró a tengeri, ben megáll, hogy próbafúrást gezzenek, a rászerelt tartályok m telnek vízzel és a gép lehorgonj Ha mélyebb vízbe kell behajt; akkor a vizet kinyomják a tai lyokból, s' a gép kerekes motorc nakként úszik tovább. a yilí.<r legkönnyebb bánva!ímnáb A zwickaui bányalámpagyár elő­állította a világ legkönnyebb bá­nyalámpáját. Az új lámpát »mira­­mid« nevű új anyagból készítik. A lámpák eddigi súlyát mintegy 50 százalékkal csökkentették, így az új lámpa súlya csupán másfél kiló. Jelenleg az NDK több bányájában alkalmazzák próbaképpen. A? ban máris kitűnt, hogya az lámpa sokkal szilárdabb az ede fémmel kidolgozott lámpáknál lámpák csekély súlya megkönr a bányászok munkáját. Az elkö kező hónapokban kezdik meg lámpák sorozatgyártását. 13 200 lóerős Japán Diesel-motor Japánban megépítették a "Szado Maru« nevű teherszállító motoros­hajót, amelyre 13 200 lóerős Diesel­motort szereltek. Az újságok azt ír­ják, hogy ez az eddigi Diesel-moto­rok legnagyobbika. A gigantikus motor mindössze 9 hengeres. A japán gépipari szakembc műve azt bizonyítja, hogy a i és gázturbinák eddigi eredmé ellenére is a Diesel-motorok nem mondták ki az utolsó szót Kína automata-gépeket szállít Egyiptomnak________ Az angol, francia és amerikai gyarmatosítók minden lehetőt meg­tettek annak érdekében, hogy gá­tolják Kína ipari fejlődését. Kí­nának a nyersanyag-szállító és a felvevő piac szerepét szánták. Meg­engedték a kézműipar fejlődését, mint például a textiliparét, amely olcsó, -úgyszólván rabszolga-munka­erőt alkalmazva egzotikus szövetet készített. Az úgynevezett »»civili­zált« gyárosok el sem tudták kép­zelni a kínai gépipart. Annál cso­dálatosabbak Kínának a felszí dulás óta eltelt néhány év i elért eredményei az iparosítás rén. A sanghajl Dzsunkuo textil gyár automata szövőgépeket g: Sőt, mi több, a textilgépeket r. csak hazai használatra készíti, nem exportra Is. 1956-ban Kíní 250 automata szövőgépet gyártó Egyiptom részére, amely fejle: ni kívánja saját textiliparát. A nikkel és a króm eleven vetélytársai Nemrég Angliában a 5mai kor­ból származó teljesen p fémtár­gyakat találtak. Az ang >1 tudósok megállapították, hogy t tárgyak azért voltak képesek 2000 eszten­dőn át a földben épségben megma­radni, mert felületüket különleges mikroszkopikus gombák óvták angol tudósok most szívósan goznak azon, hogy a felfed gombákból olyan anyagot állíts elő, amely megóvja a fémek rozsdásodástól. Uj elektro-orvosi műszerek ________Zwönitzböl A zwönitzí mérőműszergyár (NDK) több újfajta műszaki orvosi műszert állított elő. Rövid Időn be­lül új műszert szállít az üzem, amelynek segítségével a szív rend­ellenességeit könnyebben tudják majd megállapítani. Egy másik szer pedig regisztrálja a bete yerését. Az elektredioskóp sz a gyár új gyártmányai közé 1 zik. Szolgálatba állt taxija Grönlandnak, a világ legnagyooo szigetének első taxija a minap kezdte meg szolgálatát. A taxi, amelyet Paulsen kőműves vezet, a kikötő és a kis települések közlekedik s egy hozzákapcsol kocsin mindjárt az utasok na csomagjait is elszállítja. Első kalapácsütés az úi cementmű kemencéiében Elhangzott az első kalapácsütés azon a kemencén, amelyet a Né­met Demokratikus Köztársaságban, a rüdersdorfi beton- és cementmű­vekben létesítendő új cementműben építenek. Az új mű üzembevételé­vel a rüdersdorfi cementmű ter­melése megkétszereződik, i műben a termelés 75 száza növekszik majd a gépesítés automatizálás által. Az új rí ben többek között egy teljese tematikusán működő rekord' dezést építenek. Földalatti maitárak Nagy-Brltannia afrikai birtokain kísérleti célokból földalatti magtá­rakat építettek gabona huzamosabb ideig való tárolására. Hasonló kí­sérleteket végeztek Argentínában is. Itt földalatti acélmagtárat épí­tettek, amelyben a búza és a kuko­rica hét éven át kitűnő állapotban megmaradt. A földalatti magtárak olyan légmentességet biztosi amilyent a felszíni létesítmén; nehéz elérni. A földalatti r rákból kiszivattyúzzák a leve bizonyos mennyiségű széns bocsátanak be. A gáz megc gabonát a romlástól, a kárt' pedig elpusztítja. A szovjet rádiótechnikai ipar __________eredményei________ A szovjet rádiótechnika jelenleg 22-szer több 1 gyártmányt készít, mint 1946-ban. Az ötödik ötéves terv során 750 újtípusú készülé­ket gyártottak. A rádiótechnikái gyárak jelenleg több mint 6 500 különféle műszert és készüléket ál­lítanak elő. Tavaly 250, idén pedig 450 új típus sorozat-gyártásához kezdenek hozzá. A hatodik ötéves terv éveiben a rádiótechnikai ipar két ёз félszeresére növeli lését. Az iparhoz tartozó mányos kutatóintézetek és tervező irodák száma 1 1956-ig meghatszorozódott, a emberek száma pedig megtí zódött. A tervek szerint a I ötéves tervben 300 új aut gépsort és több mint 700 gél gépi berendezést készítenek.

Next

/
Thumbnails
Contents