Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-06 / 130. szám

> eOMOGYOESZÄO Csütörtök, 1957. június 6. Folytatja tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az előző oldalról.) termeltető Vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a Terményfor­­ígalmi Vállalat veszi át. Szükséges­nek tartja, hogy a Földművelésügyi Minisztérium rendet teremtsen a ve­tőmagtermelés körül és véleménye szerint ;a magtermelés minden fázisát — szerződés, begyűjtés, tisztítás stb. — egy vállalatnak kell irá­nyítani. A korai zöldségtermesztést fejleszte­nünk kell, mert ez minden évben je­lentős exportot biztosít az országnak. Ezután számos Baranya megyei problémát sorolt; fel, amelyek meg­oldása előbbre viheti mind a zöld­ség-, mind a gyümölcstermesztést. A mezőgazdaság 1957. évi költség­­vetése — mondotta végül — a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtását általában biztosítja és megadja a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztésének, a termésátla­gok növelésének, a termelékenység fokozásának lehetőségeit. Az 1957. évi költségvetést elfogadom. BOROS GERGELY: Mi történjék a földalatti vasúttal ? Boros Gergely országgyűlési kép­viselő a közlekedés- és postaügyi tár­ca költségvetéséhez szólt hozzá. Részletesen foglalkozott a vasút feladataival. Beszélt a távolsági au­tóbuszközlekedésről is és megállapí­totta, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igé­nyekkel. Hiányok vannak a vidéki városok tax i közlekedésénél is. Töké­letesítenünk kell a gépkocsijavító üzemek munkáját is. A magyar hajózásról szólva el­mondotta: helyes volna, ha hajóipa­runk megfelelő növelésével jobban kivennénk részünket a nemzetközi hajózási szállításból. Beszéde további részében arra fi­gyelmeztetett, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálóza­tunk karbantartására és tökéle­tesítésére. A közlekedési tárca költségvetésé­vel kapcsolatban szeretnék még egy kényes kérdést felvetni — folytatta felseólalását. — Ez pedig a földalatti vasút dolga. Ahogy én tudom, a földalatti vasúiban csaknem egy milliárdunk feleszik. Az az előirány­zat, amely elsősorban az állagmeg­óvást szolgálja, annak csak több-ke­vesebb tényleges megóvására elegen­dő. A földalattit tehát évről évre óv­juk, építését nem folytatjuk, pedig 80 millió forint értékű tübbing­­anyag is rendelkezésünkre áll. Mi­után az állagmegóvás időről időre visszatérő feladat és kiadás, anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kormányunk állást foglaljon a tekintetben, mi tör­ténjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak épí­tését anyagi erőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban jár­nánk, mivel a már beépített milliár­dos beruházás lassanként értékét veszti, semmivé válik. Látjuk azt is, hogy a felszíni köz­lekedés túlzsúfoltságát csak alig-alig tudjuk enyhíteni. Mindennek figye­lembe vételével tehát bármilyen ké­nyes is a földalatti vasút kérdése, előbb vagy utóbb,, foglalkozni kell vele, meg kell találnunk a helyes megoldást, amely nemcsak a közvé­leményünket nyugtatná meg, de az amúgyis nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ismerve tényleges gazdasági helyzetünket, a magam- részéről a költségvetést el­fogadom MOLNÁR ERNŐ: Okosabb gazdálkodást as építőiparban Molnár Ernő képviselő az építés­ügyi tárca költségvetéséhez szólt hoz­zá. A beruházások csökkentése miatt -— mondotta — az Építésügyi Minisz­térium vállalatainak kapacitását az idén az eddigi terveit szerint csak hatvanöt százalékig lehet kihasznál­ni. Ugyanakkor még ma is gyakori eset, hogy egy -egy építkezésen az Építésügyi Minisztérium vállalatától tanácsi vagy' más minisztériumhoz tartozó vállalat veszi át a munkát, :sőt az is előfordul, hogy egyes tár­cák külön építési vállalatot alakíta­nak. A drága pénzzel létrehozott nagy építőipari kapacitást a beruhá­zások növelésével jelenleg nem tud­juk jobban kihasználni, de arra meg volna a lehetőség, hogy a rendelke­zésre álló pénzzel okosabban gazdál­kodjunk, elsősorban a különböző tár­cák építkezési tevékenységének jobb összehangolásával. A továbbiakban kerületének, Óbu­dának építkezési problémáival fog­lalkozott Végül megemlékezett az építőipari munkások helytállásáról az ellenfor­radalom okozta károk megszünteté­sében. A terv- és a költségvetési tör­vényjavaslatot elfogadta és elfoga­dásra ajánlotta. TKAUTMAN REZSŐ: Meg kell vizsgálni a lakásépítkezés további fokozásának lehetőségeit Ezután Trautman Rezső építés­ügyi miniszter emelkedett szólásra. A két törvénytervezetben lefekte­tett célok elérése nagy feladatot ró az Építésügyi Minisztérium, az építő­ipar és az építőanyagipar minden dolgozójára isj Az építőipar alapvető feladata a többi né~«azdasági ága­zat építési igényeinek kielégítése, így feladatkörét és nagyságrendjét lé­nyegében a többi szakágazat tervsze­rű fejlesztésének irányvonala hatá­rozza meg. A jövő terveit reális ha­tárok között kell kialakítani, el kell kerülni a gyakori változtatásokat és azt, hogy az építési feladatokat a megépítés évében határozzák meg. Egyes kisebb építőipari feladatok ellátásába műszaki felkészültségének arányában továbbra is be kell von­nunk a kisipart. Ügyelnünk kell •azonban arra, hogy nehogy emiatt ki­vitelező nélkül maradjon az egyre nagyobb arányokban jelentkező ma­gánépítési idény. Ezenkívül közszállítási szabályzatot kell al­kotnunk, amely intézkedik ar­ról, hogy a kisiparosok állami feladattal történő megbízásál versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy egyes építkezéseken — egyelőre csak kísérletképpen — már idén rátérünk az úgynevezett rögzített áras szerző­déskötésekre. Ennek az a lényege, hogy a kivitelező az építkezés befe­jezésekor csak a költségvetésben megállapított végösszeget kaphatja meg. Ez a megoldás nemcsak arra ösztönzi majd a kivitelezőt, hogy ne lépje túl az engedélyezett költségve­tési összeget, hanem arra is, hogy terven felüli megtakarítást érjen el, annak minden előnyével együtt. • A továbbiakban a lakásépítkezés ■ problémáival foglalkozott. Annak ellenére — mondotta —, högv a kormány az elmúlt években és az idén is, r.agy erőfeszítéseket tett a lakásépítés ütemének .fokozá­sára, a lakásépítés nem tart lépést a szükséglettel A meglévő lakások állapota az elmúlt négy év alatt, kü­lönösen az októberi ellenforradalmi események következtében, tovább romlott. Elsőrendű népgazdasági érdek a mielőbbi javítás és tatarozás, mert ezeknek a munkáknak az elhúzódása tovább fokozza a la­kásproblémát és minél később kerül rá a sor, annál többe ke­rül majd. Mind a tatarozási feladatok, mind a lakáshiány szükségessé teszi, hogy mielőbb felmérjük az ország teljes lakáshelyzetét. Ezzel párhuzamosan behatóan meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak a lakás­­építkezés további fokozására, mert amíg az utóbbi időben évente mint­egy 40—50 ezer új lakás épült, a jövőben százezres tételekben kell a lakáshelyzeten javítani. A jó kivitelezés egyik előfeltétele, hogy az építőipar kellő időben és jó minőségben fkapja meg a műszaki terveket. Ahhoz azonban, hogy ter­vezőinktől jó terveket követelhes­sünk, kellő időben és kellő részle­tességgel kell megadnunk a tervezési megbízásokat. Majd megállapította, hogy a bürokrácia következtében a tervezési költségek igen maga­sak. Ezt az állapotot hamarosan és gyökeresen fel fogjuk szá­molni. A központi tervező vállalatok szer­vezetének egyszerűsítésével egyide­jűleg gondoskodni kell arról is, hogy minden megyének saját tervező iro­dája legyen. Ezt az építkezések ter­vezésének decentralizálásán kívül a község- és városrendezési tervek ki­dolgozásának elősegítése is indokolja. Az építőipar műszaki fejlesztése körül is igen sok a tennivaló. Két­ségtelen, hop» bizonyos ipari és ener­getikai építkezések műszaki megol­dása: a hagyelemű helyszíni előre­gyártás európaszerte feltűnést kel­tett. A lakóházépítkezés műszaki fejlesztése terén azonban messze az európai színvonal alatt maradtunk. Szólott az építőanyagipar helyzeté­ről. A most készülő hároméves terv­ben az építőanyagipart hazad adott­ságaink és teherbíróképességünk alapján elsősorban műszakilag kí­vánjuk fejleszteni. Az építőanyag­ipar fejlesztése során figyelembe kell venni exportlehetőségeink kihaszná­lását is, elsősorban világszerte ismert üveg- és porcelániparurikban. Az építésügyi miniszter a követke­zőkben az építésügyi igazgatás álta­lános problémáival foglalkozott. Be­jelentette, hogy a lehetőség szerint már az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé kívánja terjeszteni az építésügy átfogó, elvi jelentőségű szabályait tartalmazó építésügyi tör­vénytervezetet. A rendezési tervek «hiányában sok­milliós károk keletkezhetnek, s ke­letkeznek is. A helytelen telepítés folytán felesleges és ideiglenes köz­művek épülnek, sok középületet, ipari üzemet, stb-t alkalmatlan helyre telepítettek. Részletesen beszélt a miniszter a műemlékvédelem kérdéséről, majd befejezésül a tanácsok építési felada­taival foglalkozott, s megállapítot­ta, mielőbb ki kell alakítani a taná­csok szakszerű építési hatósági szer­vezetét. IZSÁK JÚLIA: Elismerés illeti a becsületes kereskedelmi dolgozókat Ebédszünet után Izsák Júlia or­szággyűlési képviselő a belkereske­delmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Ismeretes, hogy az idei terv a tavalyinál jóval nagyobb forgalmat irányoz elő, jelentősen emelkedik a kereskedelem nyereségbefizetése is. A lakosság az első negyedévben 29 százalékkal több ruhaneműt és 13 százalékkal több iparcikket vásárolt, mint tavaly. A kiskereskedelem az év elejétől május 15-ig 11,1 százalék­kal forgalmazott többet, mint az előző év azonos időszakában. Szocialista kereskedelmünk az elmúlt nehéz hónapokban ismét bebizonyította, hogy fölényben van a kapitalista kereskedelem­mel szemben, mert a nehézségek ellenére szilárd, változatlan árakon bonyolította le a múlt évinél jóval nagyobb forgal­mat. Elismeréssel, megbecsüléssel kell tehát szólnunk a kereskedelmi dolgozók nagy többségéről, akik be­csülettel megállták helyüket. Javítani kell az áruelosztást, mert sok bosszúságot okoz a dolgozóknak, ha valamilyen cikket az egyik üzlet­ben nem kapnak, ugyanakkor a má­sik üzletben jelentős készleteket halmoznak fel. Szólott a továbbiakban a városok zavartalan kenyér- és tej ellátásának biztosításáról, az üzletek tisztaságá­nak kérdéséről, majd így folytatta: Itt szeretnék beszélni általában az ellenőrzésről. Tudjuk azt, hogy az ellenforradalom bomlasztóan hatott a kialakuló szocialista erkölcsre, tudjuk, hogy egyeseknél lazult a munkafegyelem, szokássá vált a könnyű pénzszerzési lehetőségek ki­használása. Ilyen lehetőséget jelent ma egyes kereskedelmi alkalmazot­tak számára, hogy az úgynevezett hiánycikkeket felárral, a pult alól feketén adják el. Nem általános je­lenség ez, de az egyes esetekre is fel kell figyelnünk. Ilyen esetekben a legszigorúbban kell eljárni. Ugyan­csak szigorúan kell büntetni a rejtett árdrágítást is. Az Országos Árhivatal megkezdte munkáját, ellenőrző tevékenységét. Ezt a munkát össze kell kap­csolni a legszélesebbkörű társadal­mi ellenőrzéssel. Sokkal nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk a keres­kedelemben is a társadalmi tulaj­don védelmére. A földművesszövet­kezeti boltokban eléggé elharapód­zott a nagyarányú leltárhiány és azt tapasztaljuk, hogy az igazságügyi szervek nem járnak el megfelelő szigorral azokkal szemben, akik a társadalom vagyonát ilyen módon megdézsmálják. Kérte a kereskedelem dolgozóitól, hogy az elkövetkezendő időben is mindent kövessenek el a lakosság jó áruellátásáért, különösen nagy fi­gyelmet fordítsanak a dolgozó^ pa­rasztság iparcikkel való ellátására. Fontos, hogy falusi szövetkezeteink, felvásárló szerveink jól felkészülje­nek és biztosítsák a mezőgazdasági termények felvásárlását, tárolását és szállítását. A költségvetést elfogadta. (A felszólalások ismertetését hol­napi számunkban folytatjuk.) Hruscsov interjújának további nemzetközi visszhangja London (MTI). A United Press amerikai hírügynökség Londonból érkezett jelentése hangsúlyozza, hogy Hruscsov nyilatkozata jelentősen erősíti a megegyezés eléréséhez fű­zött reményeket az ENSZ leszerelési albizottságában. Az angol lapok terjedelmes cik­kekben számolnak be az angol kö­zönség nagy érdeklődéséről és to­vábbra is kommentárokkal kísérik Hruscsov nyilatkozatait. A News Chronicle külpolitikai munkatársa így ír: »Meg kell adni, Hruscsov nagyon ésszerű és rendkívül okos dolgokat mondott. Ez már televíziós diplomá­cia volt. A nyílt diplomáciáról át­tértünk a katódcsövek diplomáciájá­ra. Reméljük, kormányunk minden gondolkodó tagja végighallgatta és nézte az adást, ellentétben Eisen­hower elnökkel, aki kijelentette: még azt a fáradságot sem vette ma­gának, hogy az első eredeti adást bekapcsolta volna. Ez a magatartás érthetetlen és ostoba és csupán azzal magyarázható, hogy vannak, akik nem értik meg az idők szavát. A Daily Herald diplomáciai szer­kesztője szerint a Hruscsov-nyilat; kozat valóságos mestermű volt. Á szélsőjobboldali Daily Mail ve­zércikkében megállapítja, hogy »az angol nép milliói látták és hallották Hruscsovot és meggyőződhettek iga­zán szeretetreméltó egyéniségéről, ésszerű, okos, nyílt és őszinte kije­lentéseiről.« »Meg kell őt hallgatnunk — foly­tatta — és előbb-utóbb tárgyalnunk kell vele, hogy békében élhessünk. A leszerelést akarjuk, a külkereske­delem fokozását és a vitás nemzet­közi kérdések rendezését és mindezt csak tőle lehet megkapni. Hruscsov minden nyilatkozatát és javaslatát, meg kell vizsgálni.« Berlin. A német demokratikus saj­tó nagy figyelmet fordít Hruscsov nyilatkozatára. A Neue Zeit azt eme­li ki, hogy Hruscsov világosan síkra­­száll a leszerelés mielőbbi megoldá­sa mellett. A National Zeitung rámutat, hogy Hruscsov a Szovjetunió és az Egye­sült Államok — két különböző társa­dalmi rendszerű állam békés együtt­élése mellett van. Kairó. Az egyiptomi lapok közük a nyilatkozat részletes kivonatát, ki­emelve Hruscsov kijelentéseit a szo­cializmus eszméinek elkerülhetetlen győzelméről, a szovjet politika béke­szerető céljairól, a Szovjetunió azon óhajáról, hogy békében éljen minden országgal és azon törekvéséről, hogy a nemzetközi feszültséget enyhítsék és megegyezzenek a leszerelésben. Varsó. A Trybuna Ludu hangsú­lyozza: A beszélgetés a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya és főképpen azon .problémák körül for­gott, amelyeket elsősorban kell meg­oldani a viszony normalizálódása ér­dekében. Párizs. A francia sajtó szintén nagy figyelmet fordít Hruscsov in­terjújára. A párizsi lapok nagybetűs címek alatt köz.lik tudósításaikat: »Hruscsov kijelenti az amerikai tele­vízióban: a Szovjetunió kész részle­ges megegyezésre a leszerelésre« (Combat). Hruscsov kijelenti az ame­rikai televíziónak: Unokáik már szo­cialista rendszerben fognak élni (Fi­garo). Az Humanité a címben rámutat: »Éljünk békében, cseréljük ki ta­pasztalatainkat. Döntse el a történe­lem és a nép, hogy melyik rendszer győz.« Zorin nyilatkozata a leszerelési albizottság hétfői ülésén London (MTI—TASZSZ). A Szov­jetunió kész arra, hogy haladéktala­nul egyezményt kössön az atom- és hidrogénfegyver kísérletek beszün­tetéséről, ha ebbe beleegyeznek az ENSZ leszerelési albizottságában részvevő országok és elsősorban ama hatalmak képviselői, amelyeknek atem- és hidrogénfegyverük van — jelentette ki Zorin. a Szovjetunió képviselője, a leszerelési albizottság hétfői ülésén. A TASZSZ tudósítójának értesülé­se szerint Zorin a Szovjetunió nevé­ben követelte: az albizottság hívja meg ülései­re az indiai kormány képviselő­jét és tegye lehetővé, hogy az in­diai kormány az általa szüksé­gesnek látott módon kifejtse ál­láspontját a leszerelés kérdései­ről. Zorin sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az albizottság munkája rendkívül lassan halad. A Szovjetunió képviselője meg­okolta, hogy miért célszerű, ha az atom- és hidrogénfegyver kísérletek beszüntetésének Kérdését elkülönítik a leszerelés általános problémájától és már most megoldják, mint ^ho­gyan azt a szovjet küldöttség már korábban is javasolta. Zorin hang­súlyozta: az a próbálkozás, hogy az e kérdésre vonatkozó egyezményt mesterségesen összekapcsolják a le­szerelés más kérdéseivel, csak úgy értelmezhető, hogy az ezt javasló ha­talmak nem kívánják komolyan e kérdés megoldását. A szovjet képvi­selő rámutatott: a közvélemény széles körei, sok ország parlamentje es kormánya szükségesnek tekinti a magíegy­­ver kísérletek beszüntetését. Zorin rámutatott bizonyos nyilat­kozatok veszélyes jellegére: ezek a nyilatkozatok az albizottság tárgyaló­­termén kívül hangzanak el. Ilyen például az, hogy a leszerelés kérdése — úgjmond — még nem érett meg a megoldásra. Vagy — ahogyan ez a NATO-ban részvevő ál­lamok egyik képviselőjének szájából elhangzott — »a leszerelési egyez­mény kidolgozása m- csaknem két évig elhúzódik«. Ezen az alapon, fi­gyelmeztetett Zorin, azt a következ­tetést vonják le, hogy szükség van a további fegyverkezésre, így az atom­fegyverkezésre is. Amikor a szovjet küldött előter­jesztette javaslatát az indiai kor­mány képviselőjének meghívására, felhívta a figyelmet az indiai parla­ment 1957. május 22-én kimondott határozatára, amely hangsúlyozza: Az atom- és hidrogénfegyverre! rendelkező államoknak meg kell egyezniük az atomfegyverrel végzett kísérletek beszüntetésé­ben. Az indiai parlamentnek ezt a ja­vaslatát — jelentette ki Zorin — a világ sok országának kormánya tá­mogatja, ezekben az országokban ;.z emberiségnek több mint a fele él. büUSLcU híreb HONOLULU (Reuter) Az angol nukleáris kísér­letek lebonyolításával megbízott tisztviselők közölték, hogy a Kará­csony-szigetek térségében folynak az előkészületek a legközelebbi an­gol nukleáris robbantásra. A tisztvi­selők szerint a kísérleti robbantással megbízott angol katonai különít­mény tisztjei és beosztottjai arra számítanak, hogy a kísérletsorozat valamikor augusztus előtt ér véget. PÁRIZS (MTI) Az AFP gyorshírben jelen­ti: a Francia Szocialista Párt parla­menti csoportja és igazgató bizottsá­ga szerda délelőtti ülésén 74 szava­zattal 22 ellenében úgy döntött, hogy a párt nem vesz részt a Pflimlin-kormányban, de támogatja azt. LONDON (AFP) Az ENSZ leszerelési albi­zottsága, amely szerdán délelőtt Ju­les Moch francia küldött elnökleté­vel tartott ülést, június 11-ig elha­lasztotta munkáját. VARSÓ (MTI) A lengyel külügyminiszté­rium egyik magasrangű tisztviselő­je kedden a DPA tudósítójának ki­jelentette, hogy Lengyelország haj­landó minden fenntartás és feltétel nélkül bármikor felvenni a diplomá­ciai kapcsolatokat a Német Szövet­ségi Köztársasággal. Hasonló maga­tartást kell elvárni a másik féltól is. Részletkérdésekről azután lehetne beszélni — mondotta. BELGRAD (TANJUG) Utón Budapest felé, kedden este átutazott Belgrádon a bolgár kormány- és pártküldöttség. A bolgár küldöttség tagjait a belg­rádi pályaudvaron Alelcszandar Ran­­kcvics, a Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Dobrivoje Vidics kül­ügyi államtitkárhelyettes és Daübor Szoldatics külügyi protokoll-főnök fogadta és üdvözölte. A jugoszláv funkcionáriusok a vonat szalonkocsi­jában szívélyes beszélgetést folytat­tak a bolgár küldöttség tagjaival.

Next

/
Thumbnails
Contents