Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)
1957-06-04 / 128. szám
S ' SOMOGYORSZÁG Kedd, 1957. június 4. Az 1957. éri állami költségvetés Antos István pénzügyminiszter beszéde (Folytatás az előző oldalról.) Ezután Antos István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Ismertette azokat a tényezőket, amelyeket fgyelembe kellett venni az 1957. évi állami költségvetés öszszeállításánál. Az 1957. évi költségvetés a népgazdasági tervvel összhangban elsősorban azit a célt szolgálja, hogy a szilárd pénzügyi egyensúly megteremtésével alátámassza a kormánynak a lakosság anyagi helyzetének megjavítása érdekében hozott intézkedéseit. Az 1957. évi állami költségvetés 52,6 milliárd forint bevételt, 51,8 milliárd forint kiadást irányoz elő. Ä költségvetés mérlege 800 millió forint bevételi, többletet mutat. A költségvetés , kiadásai között a legnagyobb. összeget a gazdasági feladatok pénzügyi szükségleteire előirányzott 33,7 milliárd forint teszi ki. Ebből az összegből kell fedezni mindenekelőtt a beruházásokat. A 8,2 milliárd forint összegű’ beruházásra á költségvetésben mintegy 5 milliárd forint előirányzat szerepel. A különbözet pénzügyi forrásául a vállalatok amortizációs befizetései, a hosszúlejáratú bankhitelek, valamint a szövetkezetek saját eszközei szolgálnak.’ Az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés és a kereskedelem céljaira 4,9 milliárd forint szolgál, 3,3 milliárd forint pedig a lakásépítés, a kommunális, a szociális és a kulturális beruházások kerete. Az erősen korlátozott anyagi lehetőségek miatt elkerülhetetlen volt egyes beruházások ideiglenes leállítása. Ugyanakkor népgazdaságunk helyzete megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk elsősorban a fűtőanyag- és energiatermelés folyamatban lévő beruházásainak mielőbbi befejezésére. A termelési költségek növekedésének legfőbb tényezője a bérek emelése. Növeli az ipari termelés költségeit egyes iparágak kapacitásának kedvezőtlen kihasználása. A kohászat ezévi termelése 25 százalékkal, a gépgyártásé 24 százalékkal lesz alacsonyabb az elmúlt évre tervezettnél. Ezekben az iparágakban a termelés színvonalától független költségek jelentősen emelik az önköltséget. Mindezt egybevetve, az iparban a száz forintra, eső termelési érték költsége 10,80 forinttal több, mint az elmúlt év háremnegyedében. Jelentős összeg a mezőgazdaság fejlesztésére A költségvetés kiadásai között fontos helyet foglalnak el a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló előirányzatok. A mezőgazdasági termelés nagyarányú emelése csak a nagyüzemi gazdálkodás útján következhetik be. Csak a modern technikát alkalmazó, hazánk természeti adottságainak megfelelő, belterjes gazdálkodást folytató mezőgazdasági nagyüzemek biztosíthatják a termékeknek azt a mennyiségét, amely kielégíti a lakosság emelkedő fogyasztását, az ipar mezőgazdasági nyersanyagszükségletét és a mezőgazdasággal szjemben támasztott exportigényeket. Az 1957. évi költségvetés előirányzatai az adott lehetőségek között biztosítják a mezőgazdasági termelés fejlődését, a szociális nagyüzemek, az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek gazdasági megerősödését. .A kormány ugyanakkor támogatást nyújt a dolgozó parasztságnak is ahhoz, hogy az egyéni gazdaságokban rejlő fejlődési .lehetőségeket az egész népgazdaság és a saját javára Us kihasználhassa. A költségvetés a termelőszövetkevzetek részére beruházási célokra 300 millió forint közép- és hosszúlejáratú hitelt biztosít. A gépállomások szolgáltatásait a szövetkezetek kedvezményes áron vehetik igénybe. E célra a költségvetés 115 millió forint 'állami támogatást irányoz elő. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság anyagi helyzetét nagymértékben javítja a kötelező beadás eltörlése, ami természetesén jelentősen terheli a költségvetést. Minőségi vetőmagakciókra 1j>2 millió forint, növényvédelemre 84 millió forint előirányzat szerepel a költségvetésben. Az állattenyésztés színvonalának emelését szolgálja az apaállatok beszerzése és a községi legeltetési bizottságok támogatására előirányzott 225 millió forint. Mindezeket figyelembe véve az 1957. évi költségvetés a szükséges anyagi lehetőségek ellenére is jelentős összegekkel segíti a mezőgazdaság fejlődését. A gazdasági feladatokra előirányzott kiadási Összegek fedezetei nyújtanak a közlekedés és a kereskedelem szükségleteire is. Az 1957. évi költségvetés közületi kiadásai 1,7 milliárd forinttal alacsonyabbak a tavalyi előirányzatnál A védelmi, igazgatási és egyéb kiadások ennél jóval nagyobb összeggel, mintegy 2,6 milliárd Eorinttal csökkennek. Ugyanakkor szociális egészségügyi és kulturális feladatokra kereken 900 millió forinttal többet irányoz elő a költségvetés, mint az elmúlt évben. A lakosság egészségügyi és szociális helyzetének javítására az előzi évi kiadásoknál 12 százalékkal több, 8 milliárd 480 millió forint az előirányzat. 1957-ben tovább növekednek e kórházak, rendelőintézetek, bölcsődék és egyéb gyermekvédelmi intézmények fenntartását és fejlesztését szolgáló kiadások. Az oktatási és népművelési intézmények, a tudományos kutatóintézetek, a színházak valamint a testnevelési intézmények fenntartására 4 milliárd 67 millió forintot fordítunk. A szocialista törvényesség megszilárdítása, a társadalmi és a személyi tulajdon, a közbiztonság fokozot védelme nagy feladatot ró rend- és jogbiztonsági szerveinkre. E feladatok megvalósítására a költségvetés mintegy 2 milliárd forintot irányoz elő. Az államigazgatás kiadásairól szólva megemlítette, hogy az igazgatási költségeknél az 1956 évihez viszonyítva ebben az évben 356 millió forint megtakarítás jelentkezik. Miből tevődik össze az állam bevétele ? A költségvetés kiadási előirányzatainak áttekintése után rátért a bevételek legfontosabb tételeire. Többek között ismertette, hogy ebben az évben rendezzük a juttatott földek megváltási árát. Meghosszabbítjuk. a fizetési határidőt, ugyanak- I kor lehetővé tesszük, hogy jelentős kedvezményt kapjanak azok, akik határidő előtt megfizetik a megváltási árat. A volt mezőgazdasági cselédek és munkások 35 százalék, a többiek pedig 20 százalék engedményt kapnak, ha a megváltási árat ez év végéig kiegyenlítik. Egyébként a fennálló tartozásból annyiszor 3 százalék kedvezmény jár, ahány évvel a megállapított határidő előtt fizetik ki tartozásukat a tulajdonosok. Ez az intézkedés összefügg a fóldadás-vétel korlátozásának megszüntetésével. Az erre vonatkozó rendelkezések a megváltási ár megfizetése esetén természetesen vonatkoznak a juttatott földekre is. A végleges megváltási ár kateszteri koronánként 60 kilogramm búza, vagy pedig annak a hivatalos felvásárlási áron számított pénzbeli ellenértéke. A költségvetés bevételei között szerepel 4.3 milliárd forint: a baráti országok; elsősorban a Szovjetunió által nyújtott hosszúlejáratú kölcsönök és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott segélyek pénzértéke. A proletár internacionalizmus nagyszerű megnyilvánulásaként nyújtott támogatás, két vonatkozásban is alapvetően érinti pénzügyi mérlegeinket. Egyrészt ez a támogatás tette lehetővé, hogy 1957-ben a kormány szilárd egyensúlyban lévő 800 millió forint felesleget íjiutató költségvetést terjesztett az országgyűlés elé. Másrészt az e támogatás pénzértéke mögött rejlő hatalmas árutömegek és nagyösszegű deviza-hitelek idei importunknak több mint a felét fedezik és döntő tényezőként szerepeltek és szerepelnek az ellenforradalom okozta rendkívül súlyos gazdasági nehézségek leküzdésében, egyúttal lehetővé tették nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának megteremtését is. A magyar dolgozó nép sohasem felejtheti el azt a nagylelkű, testvéri segítséget, amelyet barátaink bajba jutott hazánknak a legnehezebb időszakban nyújtottak. (Taps.) A tanácsok 1957. évi költségvetési előirányzata 7^4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsok fokozott önállósága is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácsi költségvetésekben nagyobb mértékben érvényesültek a gazdaságosság és a célszerűség követelményei. Népgazdaságunk jelenlegi helyzetéről A költségvetés legfontosabb kiadási és bevételi tételeinek ismertetése után Antos István részletesen ismertette népgazdaságunk helyzetét. Az ellenforradalmi események következtében súlyos gazdasági helyzet alakult ki. Szocialista gazdasági rendszerünk ezt a rendkívül nehéz próbát is sikerrel állta ki. A kormánynak azt a bonyolult gazdasági problémát kellett megoldania, hogy a kisebb nemzeti jövedelemből biztosítsa — a bérek emelése és a begyűjtés eltörlése követ-, keztében — jelentős mértékben megnövekedett fogyasztás árufedezetét és megteremtse a feltételeit annak, hogy a lakosság megnövekedett jövedelme ne csupán névleges, hanem valóságos, ne csupán átmeneti, hanem tartós legyen. Számos előfeltétele volt és van gnnak, hogy ez a cél maradéktalanul megvalósuljon. A forradalmi munkás-paraszt kormány e feladatok megvalósítását szolgáló intézkedései közül a legfontosabbak a következők: jelentősen csökkenteni kellett a beruházásokat, Ez lehetőséget nyújtott a fogyasztási alap növelésére. Jelentős mennyiségű építőanyagot juttathatunk a lakosság részére és a gépipar is fokozhatja a fogyasztási cikkek, a mezőgazdasági gépek és szeráruk termelését. Csökkenteni kellett a közületi kiadásokat és az így felszabaduló anyag erőt is a fogyasztási alap növelésére kellett fordítani. Az egyensúly helyreállításában döntő tényezőt jelentettek a baráti országok segélyszállítmányai és hosszúlejáratú hitelei. Az árualap és a megnövekedett vásárlóerő között azonban még feszültségek mutatkoztak. Ezért került sor a közelmúltban egyes árucikkek árának felemelésére. Szükséges és elkerülhetetlen volt ez, mert a vásárlóerő és az árualap mérlegében csak így állíthattuk helyre az egyensúlyt, most már szilárdan és biztonságosan. Mindezt figyelembe véve és feltételezve, hogy a tervet mind a menynyiségi. mind a gazdaságossági mutatók tekintetében maradéktalanul végrehajtjuk, a kormány határozottan leszögezi, hogy a továbbiakban nem kerül sor fogyasztási cikkek árainak emelésére. Ma már nyugodtan megállapíthatjuk, hogy népünk feje felől elhárult az inflációs veszély és ha jól dolgozunk, az nem is tér vissza többé. Ezután az előadó hangsúlyozta, hogy rendkívül nagy jelentősége van annak, hogy minél eredményesebben feltárjuk és hasznosítsuk a népgazdaságunkban bőven meglévő tartalékokat, s így már most mindent megtegyünk a jövő fejlődése érdekében is. A tervteljesítésről és túlteljesítésről szólva hangoztatta: a terv menynyiségi túlteljesítése csak ott engedhető meg, ahol ez nem fokozza anyagellátási nehézségeinket. Az érti meg helyesen feladatát és az képviseli a dolgozók valódi érdekeit, aki úgv teljesíti túl a tervet, hogy újabb tartalékokat tár fel és növeli a népgazdaság erőforrásait. Foglalkozott Antos István a tartalékok feltárásának, a gazdaságosság növelésének, az önköltség csökkentésének kérdésével, majd rámutatott: Az ország erőforrásainak igen nagy tartalékai vannak a mezőgazdasági termelés fejlődési lehetőségeiben. A kormány intézkedései nyomán erre kedvezőek a feltételek. Állami gazdaságaink, termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az árutermelés gyors fokozásává! járulhatnak leginkább hozz,á a gazdasági nehézségek leküzdéséhez. A kötelező begyűjtés eltörlése után méltányos, hogy a felvásárlási árak a múlt évi piaci árakhoz képest ne emelkedjenek, sőt. — ahol az általános mezőgazdasági árszínvonalhoz képest az elmúlt években indokolatlanul magas árak alakultak ki — ott csökkenjenek. Parasztságunk azért járulhat hozzá a lakosság ellátása biztosításához, a kormánynak a kötelező beadás eltörlésére vonatkozó határozata alátámasztásához, hogy időben és reális árakon kínálja fel a mezőgazdasági termékeket az állami és szövetkezeti felvásárló szerveknek és gondosan ügyel arra, hogy a városi lakosság élelmezését szolgáló termékek ne kerüljenek spekulációs kezekbe. Szólott Antos István a továbbiakban arról, hogy jelentős lehetőségeink vannak a külkereskedelmi munka megjavítására is. Ebben az évben jelentős lépést tettünk előre a termelő üzemek és a külkereskedelmi apparátus érdekeltségének megteremtésében — mondotta. A mezőgazdaság területén is számos olyan gazdaságos exportlehetőségünk van, amelyeket a belső ellátás sérelme nélkül fejleszteni lehet. Az éghajlati és talajviszonyainkban rejlő adottságok kihasználásává’ a felvásárlási árra rakodó forgalm költségek csökkentésével a mező gazdasági exportnak is olyan tarta lékait lehet feltárni, amelyek jeler tősen hozzájárulhatnak a külkeres kedelmi mérleg egyensúlyának megteremtéséhez. Foglalkozott ezután az előadó beruházásokra előirányzott összege! helyes, takarékos felhasználásával. Helyes termelői árrendszert kell kialakítani Antos elvtárs rámutatott, hogy a költségvetés eredményes végrehajtásánál jelentős szerepe van az állampolgári fegyelem megszilárdításának, elsősorban az adózás terén. A kormány intézkedései nyomán jelentősen növekedett a kiskereskedők és kisiparosok jövedelme is. Megjavult anyagellátásuk, szélesük a közü,letek és állami szervek felé történő munkavállalási lehetőség. Méltányos és igazságos, hogy ez a réteg is jövedelme arányában járuljon hozzá az állami kiadások fedezéséhez és pontosan fizesse adóját. Ezután beszélt arról, hogy széles körben viták folynak arról, milyen módszerekkel, eszközökkel, szervezeti formákkal lehet legjobban biztosítani a gazdaság eredményes vezetését. A szocialista népgazdaság irányítását szolgáló eszközök, módszerek és új szervezeti formák kialakításához hosszabb időre van szükség. Már csak azért is, mert az anyagi ösztönzés széleskörű alkalmazásához egy sor előfeltételt kell megteremteni. Ezek közül ki kell emelni a termelői árrendszer kérdését. Ha javítani akarunk gazdasági vezetési módszereinken, helyes termelői árrendszert kell kialakítani. A népgazdasági tervezés és irányítás módszereiben már ez évben is jelentős változások történtek. Csökkentek a kötelező tervmutatók, megnövekedett a minisztériumok hatásköre, szélesedett a vállalatok önállósága. Az önköltségcsökkentés megvalósítását az ipari, építőipari és mezőgazdasági vállalatoknál elsősorban a nyereségrészesedés rendszerének bevezetésével kívánja a kormány előmozdítani. Antos István előterjesztését e sza vakkal fejezte be: A népgazdasági terv és az állam költségvetés megszabja azokat a fel adatokat, amelyek megoldásával biz tosítható szocialista társadalmur_ egészséges fejlődése, a korábbi gaz daságpolitikai hibák és az ellenxor radalom okozta súlyos károk fokoza tos felszámolása, a dolgozó nép jóié tének szilárd megalapozása. A ki tűzött cél megvalósítása az üzemek ben, a munkapadoknál, a földekor milliók tevékenységén múlik. Né hány hónappal ezelőtt — az ellenforradalmi támadást követően — rendkívül súlyos körülmények között vette át az ország: sorsának irányítását a forradalmi munkás-paraszt kormány. Ma egész népünk büszkén tekinthet vissza a megtett útra. A gazdasági konszolidáció terén be következett kétségtelenül nagy ered ményék döntő részben a bányászok a munkások, az egész dolgozó ma gyár nép mindennapos, szorgos mun kája nyomán jöttek létre. Ez a nő vekvő lendület és áldozatkészség amely pártunk helyes politikája nyo inán egyre szélesebb rétegeket fo>. át, egyúttal biztosítéka annak is hogy a terv és a költségvetés mara déktalan végrehajtásával fokozato san úrrá leszünk gazdasági nehéz ségeinken és kedvező feltételeket te remtünk hároméves tervünk megin dításához. Kérem az országgyűlést, hogy < forradalmi munkás-paraszt kor mánynak az 1957. évi állami költség vetésről szóló törvényjavaslatát fo gadja el. (Taps.) (Az országgyűlés anyagának to vábbi ismertetését lapunk holnap számában folytatjuk.) Űj műtéti eljárás a gyomorfekély operálásánál A Reuter jelentése szerint Albert Elias, a londoni St. Peters kórház sebésze pénteken a New York melletti Lake Placidben tartott orvoskongresszuson bejelentette. hogy »■száz százalékos sikerrel« új műtéti eljárást alkalmaz a gyomorfekély operálásánál. Az új eljárás, amelyet dr. Owen Wagerstein, a minnesotai egyetem sebészproiesszora fejlesztett ki, abból áll, hogy nem a gyomor elfekélyesedett területeit távolítják el mint eddig tették —, hanem csak ; gyomornak azt a részét, amely a gyo morsavat kiválasztja. Wagersteii módszerét májusban hozták előszó nyilvánosságra. Dr. Elias elmondotta, hogy a Ion doni St. Peters kórházban igen sol esetben alkalmazták már ezt az ú eljárást. Az így operált betegeket ; műtét utáni hatodik, vagy hetedül napon minden komplikáció nélkü bocsátották el a kórházból. • w Í5\AdbüLfolcü kwob WASHINGTON (MTI) Q. H. Lawrence írja a New York Times hasábjain: Eisenhower elhatározta, hogy a köztársasági pártnak az 1960-as elnökválasztásra olyan »modern jelöltet kell állítania, aki folytatni tudja az ő politikáját és szándékában áll. hogy a legközelebbi elnökjelölt kiszemelésekor akár vétójával is élni fog.« PEKING (MTI) Mint már közöltük, a Kínai Békebizottság szombaton nagygyűlést rendezett Pekingben azzal kapcsolatban, hogy június 10-én kezdődik meg Colomboban a Béke-Világtanács irodájának ülése. NEW YORK (MTI) A New York Sunday News Londonból keltezett jelentésére hivatkozva közli az AP, hogy Macmillan angol miniszterelnök arra akarja felszólítani a brit nemzetközösség miniszterelnökeit, támogassák Angliának azt a lépését, hogy kisméretű atomfegyvereket vet be a malájföldi »vörös felkelők« ellen. LONDON (MTI) Mint a Reuter jelenti, Lord Attlee, a munkáspárt volt vezetője és felesége vasárnap repülőgépen Belgrádba utazott. Velük utazott Sir William Elliot, a légierők marsall ja, aki 1944—45-ben mint a balkáni légierők parancsnoka szorosan együttműködött Tito marsall partizánjaival. Attlee hat napot tölt Jugoszláviában. MOSZKVA (MTI) N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke а г amerikai televízió és rádió turistaútón lévő munkatársnőivel folytatott beszélgetésében optimista kijelentéseket tett a népek jövőjét illetően — Úgy' vélem, most mindenki előtt világos, hogy az elmúlt háború sok bajt és szerencsétlenséget zúdított az emberiségre és nem hinném, hogy az emberiség még egyszer hailandf volna ilyen kalandba bocsátkozni Hiszek abban, bogv a haladó demok ratikus erők, s közte a nők nem en gedik meg a háborút. A Kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai nemrégiben két tájelőadással — Lili bárónő c. operettel, valamint a Tacskó c. vígjátékkal — szórakoztatták az AKI Lótenyésztőtelep dolgozóit és Bőszénfa község lakosait. Mindkét előadásukkal megnyerték a dolgozók és a község lakosainak tetszését és az előadás felejthetetlen élményt nyújtott számunkra. Ezek után az a kérésünk, hogy kedves színészeink minél sürgősebben látogassanak el hozzánk AKI Lótenyésztőtelep dolgozói, Bőszénfa
