Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Csütörtök, 1957. június 21. SOMOGYI NÉPLAP 5 Ж'М FIATALOK. FIGYELEM! Megegyezés jött létre a KISZ Somogy megyei Bizottsága és a Naigy­­. bért ki Állami Gazdaság között, mely megegyezés értelmében július 1-től a gazdaság vendégül lát csoportonként 50—50 fiatalt. Cserében az üdülő fiatalok, akik ingyen kapnak táborozásuk ideje alatt szállást és napi háromszori étkezést, öt órát dolgoznak majd a gazdaságban. Ezért a na­pi öt órai munkáért a teljes ellátáson kívül kapnak még ott-tartózko­­dásuk idejére 50—60 forint zsebpénzt is a vendégül látottak. Természetesen, azokról sem feledkeztek meg a táborozás szervezői, akik rendszeres kereső munkával akarják eltölteni a nyarat. A megegye­zés értelmében ezek a fiatalok is megtalálhatják számításaikat, mert az állami gazdaság biztosít számukra olyan munkaterületeiket, melyeken dolgozva, napi 45—50 forintot is kereshetnek. Jelentkezés a KISZ Somogy megyei Bizottságán. A vendéglátó álla­mi gazdaság gondoskodik a fiatalok Nagyberekbe, majd vissza, Kapos­várra szállításáról. Hozzászólás a „Hová, merre a diákifjúság“ című cikkhez Szeretnénk röviden a »Somogyor­­seágban«, 21-én megjelent diák ifjú­sági cikkel kapcsolatban pár meg­jegyzést tenni. Az a pár sor lepett meg bennünket, amely a történelem­­tanárunkat olyan színben állítja be, mint ha ő nem merné előttünk nyíl­tan elmondani a történelem akár ré­gi, akár mostani fontos és egyúttal kényes problémáit. Tagadhatatlan, hogy igen élénk viták alakultak ki történelem óráinkon. Például a Gör­gey kérdésben is nagyon eltértek vé­leményeink egymástól. A fő kérdés az volt, hogy áruló volt-e Görgey Artur vagy sem. Osztályunk egy ré­sze azon az állásponton van, hogy Görgey ugyan nem eszményi pozitív hős, azonban nem lehet mégsem me­reven árulóként kezelni. Görgey egy­szerűen ember Volt,' akiinek voltak tévedései, voltak gyengéi, mégis csak a forradalom tábornoka volt. Görgey előtt az orosz hadsereg beavatkozása után három út állott: 1. Harcolni a halálig. 2. Menekülni a száműzetésbe (mint Kossuth). 3. Lerakni a fegyvert. Görgey az utolsó lehetőséget vá­lasztotta. Hogy mennyiben segítette volna előre a forradalom ügyét, ha az első két lehetőség -közül 'bárme­lyiket választja, az még ma sem vi­lágos. A másik csoport árulónak tartja Görgeyt. E két csoport harca osztályunkban több más kérdésiben is felmerült, de a csoportok összete­vői mindig változtak. Ezekre a kér­désekre feleletet adni nagyon nehéz, de Lóczy István tanár mindig igye­kezett a helyes úton vezetni -bennün­ket. Nem -hagyott bennünket pillana­tokig sem magunkra, hanem a viták során igyekezett bennünket elvezet­ni arra az álláspontra, amelyet — helyesen — a mai szemlélet képvisel. Leszögeztük, hogy behatóan vizsgál­va a történelmet — Görgey igenis áruló volt. Mi, akik ezt a levelet ír­juk, -valamennyien KISZ-tagok va­gyunk és a történelmi kérdéseket a materialista világszemlélet alapján vizsgáljuk, s állítjuk, hogy Lóczy István tanár is úgy vizsgálja és ta­nítja. A IV. b. osztály nevében: Lörincz László, Berczky Káz­­mér, Ellenberger András, Ko­vács István, Jetter János, a Cukor- és Édesipari Techni­kum hallgatói. KISZ szervesetek, fiatalok, figyelem! és A KISZ Országos Központi Bizott­sága Balatonalmádiban ifjúsági tá­bort szervez tíznapos időtartammal A táborozáson bárki részt vehe', függetlenül attól, hogy tagja-e a KISZ-nek. vagy sem. A tíznapos tá­borozás beosztása a következő: I. július 1-től 10-ig. II. július 11-től 20-ig. III. július 22-től 31-ig IV. augusztus 1-től 10-ig, V. augusztus 12-től 24-ig. Az első négy turnuson csak fiúk. az ötödiken pedig lányok vehetnek részt. A részvevők nyolcszemélyes sátrakban laknak majd, melyet a tá­bor vezetősége ad. Úgyszintén vas­ágyat, szalmazsákot, vánkost, tábori széket. Takarót, lepedőt és tisztálko­dási eszközöket minden jelentkező­nek vinnie kell. Ezenkívül lehet vin­ni hangszert, labdát, sakkot egyéb játékokat. A táborozás részvételi díja napi 24 forint, melyet előzetesen kell befi­zetni. Az összeg a napi háromszori étkezést, a strandbérletet és a szál­lásdíjat foglalja magában. A fiatalok a saját költségükön utaznak a táborba, ahová a MÄV 50 százalékos kedvezményt biztosít. Minden további felvilágosítást a KISZ megyei szervező bizottsága ad (Kaposvár, Március 15 utca 14.). A táborra jelentkezések a KiSZ- szervezeteken, illetve a megyei szer­vező bizottságon át történnek, min­den turnus előtt legalább hat nappal, kivéve az első, melyre július 1-e, a tábornyitás napja előtt három nap­pal is fogadnak el jelentkezéseket. KISZ megyei szervező bizottság Esfe a falun Megjött az éj, fekete köpenyével lebontja a rctképű napot. Majd rágyújt; parázslanak szerteszéjje! mint cigaretták, fönn a csillagok. Sötéten nyújtózik a gesztenyefa és porterhétől szinte meghajol . . . Szémésszekér döcög lomhán haza, nyomában mérges kiskutya csahol. Pihenne már az odvas farakás, de benne a szú, fúrás-faragás zaja lakik. Aludna már . . . oly rég aludt. A környék b?zó csenddel lesz teli, lágy dombok karja körülöleli s álomba ringatja a falut. KERÉK IMRE Megérdemelték a sikert Vége a tanítási évnek. Ország- és megyeszerte ünnepélyes külső­ségek között búcsúztatták el diák­jaink az 1956—57-es iskolai évet, s széledtek szét a várvavárt »kis­könyvekkel« a jó, vagy kevésbé jó bizonyítványokkal, kellemesen töl­teni a megérdemelt vakációt. így volt ez Somogyszobon is. Azzal a kis különbséggel, hogy itt nem nóptelenedett el az iskola. Horváth Ida és Csik Mária tanárnők osz­tályaiban tovább zajlott az élet. ötven hangocska röppent fel vál­takozva nap, mint nap a hűvös osztálytereimben. A, befejezett is­kolai munka után ugyan kik azok, akik nem hagyták pihenni a pad­sorokat. A színjátszók. Egy másik osztályban Csik tanárnő ecsetvoná­sai varázsolták a falakra az össze függő festményeket, a díszleteket az előadandó »A királylány bána­ta« című mesejátékhoz. A próbák után még sokszor és sokáig együtt maradtak a szerep­lők és vezetőik, a két tanárnéni, és lázasan tervezgették, hogy és mint is lesz majd az a balatoni ki­rándulás, ami miatt nem vehették •még ki a megérdemelt nyári sza­badságot, de amihez szükség van az előadás bevételére. A gondos felkészülés után nyu­godtan léphettek a közönség elé a színjátszó pajtások. Mink az elő­adások folyamán (mert kettőt is tartottak a gyerekek) kiderült, megérte a különmunka, a fárad­ság, a kellő anyagi siker mellett erkölcsi siker is koronázta a lel­kes kis együttes munkáját. A kis színészek és vezetőik megérdem­lik a szép élményeket ígérgető ba­latoni kirándulást! Utravalóul — a sok anyuka-cso­­magolta jó falat mellé — kívá­nunk nekik jó szórakozást. Meg­érdemlik, hiszen maguk teremtet­ték elő a közös kirándulás anyagi feltételeit. Kisgyura Károly — Megnyílt az úttörők csillebérci vezetőképző tábora. A Magyar Úttö­rők Szövetsége az idén több ezer csapat-, raj- és őrsvezetőt képez ki az ország különböző vidékein nyíló táborokban. Az első vezetőképző tá­bort hétfőn nyitották meg Csillebér­cen, ahol vidéki és budapesti csapat­vezetőkkel ismertetik meg az úttö­rőmozgalom legfontosabb feladatait, a legeredményesebb nevelési mód­szereket. YIZSGAMANGVISIRSilNIY 1957. június 23, vasár­nap este fél 9. a barcsi járási művelődési ház színpadán felgördül a függöny. Ott ülök a színpad sar­kában, mellettem Reisz Rózsi, ötödik osztályos tanuló — népszerű mű­sorközlőnk — »bevetés­re« készen. Előttem az asztalon magnetofon. Lenyomon a start­gombot. Kiss Albertné ének­­tanárnő a 80 tagú gyer­mekkórus elé lép. ma­gasba lendül a karja, s megkezdődik a barcsi Erkel Ferenc Zeneisko­la vizsgahangversenye. Egymás után csendülnek fel a kórusművek: Izák korálja а XV. század­ból: »Már nyugosznak a völgyek«, Hárniz: »A kedves dicsérete«. Ko­dály: »Csiokefa bimbó­ja«, És egymás után követ­keznek a műsorszámok. Schumann »Mikulás«-át játssza zongorán Juhász Gyöngyi, Diabelitől a »Szonáta«-! Kovács Zsu­zsa, Händel III. szonátá­ját Kubinyi Tibor adja elő hegedűn, zongorán Kora Ibi kíséri. Kánikulai meleg van a nézőtéren. A színpadi körfüggöny mögött még külön lámpaláztól is gyöngyöznek a homlo­kok. Zúg a taps. A pöttöm Pankász Ili Mozart »Bölcsődal«-át énekelte — kislányos félszegséggel hajol meg. de most már bátran néz farkasszemet a kezdet­ben félelmetesnek gon­dolt nézősereggel. A ma­ma valahol a harmadik­­negyedik sorban ül. őt keresi tekintete a homá­lyos nézőtéren. Igen, ott van .. . s mintha köhy­­nyes lenne a szeme ... A közönség zajosan követeli az újrázást. A zongorista — László Er­zsi — kérdőn néz felém, s én könyörtelenül rá­zom a fejem. Későre jár s még hátra van a bizo­nyítvány- és jutalomosz­tás, a tanév hivatalos záróaktusa. A virágd'íszes asztalon kiosztásra vár 101 bizo­nyítvány és különböző juta,lomköny\T (Hetényi Anikónak. Bakács Ákos­nak, Kopsz Józsinak és minden kitűnő tanuló­nak). A tantestület — Sándor Lászlóné. Kiss Albertné és Sörös Lász­ló — helyet foglalnak az asztal mögött. A száraz statisztikai adatokból kibontakozik a barcsi zeneiskola mun­kás hétköznapokkal teli elsőéves élete. 42 növen­dék zongora-, 19 hegedű­oktatásban vett részt; a többi — a kisebbek — a zeneelmélet alapfogal­maival ismerkedett a szolfézsórákon. Miköz­ben a beszámolót hall­gatom, gondolataim má­sutt járnak... Arra gondolok, meny­­pyire szerettem volna magam is zenét tanulni és nem volt rá mód. Ma — ebben a zeneisko­lában — munkások, pa­rasztok. egyszerű kisem­berek gyermekei tanúi­nak. Pár év alatt zene­értő generációk kerül­nek ki az iskolából, kö­zülük esetleg hangver­­senvdobogók jó és jobb művésze, zenekari ta­gok, s százával a zenei előadásokat hozzáértés­sel hallgató és élvező közönség. Köszönet a szülőknek a bizalomért, a tantestü­letnek a fáradságos, mégis lelkes munkáért! Köszönet a Kaposvári Állami Zeneiskolának a segítségért és támoga­tásért! Az iskola kulturális jelentőségét az idő érleli meg. Az új társadalom műveltebb emberének kiformálásához többek között ennyivel is hozzá kíván járulni a barcsi zeneiskola. Vértes György Nem parttal cm mozgalom lösz a népfront Hosszú szünet után az elmúlt szombatra, június 22-re hívta össze a járás létező, vagy csak papíron lé­tező népfronttizottságainak aktíváit a Hazafias Népfront fonyódi járási bizottsága. Az esemény politikai je­lentőségét emeli, hogy a kezdeménye­zés országos viszonylatban az elsők között említhető, mint olyan kezde­ményezés, mely a Hazafias Népfront falusi szervezeteinek életre hívása érdekében történt. Az ellenforrada­lom alatt és óta sokat vitatott nép­front-kérdés perdöntőjéül számít az a tény, hogy a balatonlellei járási ér­tekezleten, nem számolva a nagy hő­séggel, több mint 250 falusi küldött veit kíváncsi a népfront-élet további útjára. A gyűlésre igen szép környezetben, a balatonlellei kuitúrház szabadtéri színpadán került sor. A rövid meg­nyitó beszéd után Fáró József, a Hazafias Népfiont fonyódi járási bi­zottságának elnöke tartotta meg be­számolóját, amelynek első részében történelmi példákkal bizonyította a nemzeti összefogás szükségességét. Az új összefogás megteremtésénél kiemelte a kommunisták szervező­­készségét, akik a Hitler elleni koalí­cióban is, és a szocializmus építésé­ben is eredményesen mozgósították a népet. Beszéde további részében a fonyódi járás Hazafias Népfront szervezeteinek munkáját elemezte. Elmondta, hogy ezek a szervek a megalakuláskor aktívan dolgoztak, majd később tevékenységük csökkent és az ellenforradalom idején meg­szűnt. Az ellenforradalom értékelé­séről a következőket mondotta: »Megjelentek Magyarországon az Eszterházyak, s több helyen, így já­rásunk területén is a földesurak kezdték visszakövetelni birtokaikat«. Beszéde további részében politikai kérdésekkel foglalkozott, majd így fejezte be a beszámolót: » . .. Arra kérem az itt megjelent küldötteket, hogy a beszámoló és a határozati ja­vaslatok szellemében, hazatérve kezdjék meg a népfront keretein be­iül a munkát, hogy a Hazafias Nép­front végre azzá váljon, amiért lét­rehozták, betöltse feladatát: segítse az MSZMP és a munkás-paraszt kor­mányt a szocializmus építésében«. A járási elnök beszámolója után hozzászólások következtek, amelyek­ből legérdekesebb Dávid Ferenc elv­társé, a Hazafias Népfront országos titkárának hozzászólása volt. A fel­szólalás igen sok iránymutatást is tartalmaz a népfrontbizottságok munkájához: »Az októberi esemé­nyek óta nem sok helyen hívták még össze ilyen nagygyűlésre a Hazafias Népfiont aktivistáit. Alkalom adódik most itt arra, hogy beszéljünk: mi is a nép­­í'rontpolitika lényege? El kell mondani azt, hogy a múlt­ban a népfrontpohtikát nem nagyon értettük és azt el is hanyagoltuk. Le­járattuk a népfrontban való hitet és bizalmat. Felvetődik az emberekben, hogy talán nincs is szükség a nép­frontra. Mi a biztosíték arra, hogy a jövőben a községekben, járásokban, s az egész országban valóban lesz-e n épfront politika ? A jövőben nem formális, nem ki­rakatpolitika lesz! Nem taktika lesz a népfront, hanem élő, mozgalmas életű szerv. Erre a legfőbb bizonyí­ték, hogy tanulunk az elmúlt esemé­nyekből. Megtanultuk, hogy ellensé­geinkkel szemben nem lehetünk kí­méletesek. De azt is meg kellett tanulni, hogy nemcsak párttagok, kommunis­ták vannak ebben az országban, hanem pártonkivűliek, vallásos emberek is, akik, ha teljesen nem is értenek velünk, kommu­nistákkal mindenben egyet, de főbb kérdésekben egyetértenek: hogy ne legyen ebben az országban kizsákmányolás. Mert meg kell mon­dani, hogy ezek az emberek adják az ország lakosságának többségét. Ezért feltétlen meg kell az ő véleményü­ket hallgatni és módét keli adni, hogy bekapcsolódjanak a társadalom életébe. Nekünk olyan politikát kell foly­tatni, olyan magatartást kell tanúsí­tani és úgy kell foglalkozni a külön­böző rétegekkel, hogy általános meg­elégedésre szolgáljon. De hogyan tud­juk megvalósítani ezt? Ha közöttük élünk, vitatkozunk velük,, meggjrő*­­zük őket a mi igazságunkról és elfo­gadjuk az ő igazságukat. Ne taktikázzunk a nép bizalmá­val! S ezt úgy tudjuk elérni, ha nem vindikáljak magunknak azt­­a jogot, hogy csak nekünk lehet és van igazunk. Felvetődik az a kérdés, hogy mi­itor érnek meg azok a politikai és gazdasági feltételek, melyekben meg lehet alapozni a népfrontpolitikát. Hazánkban 22—24 milliárd forint kárt okozott az ellenforradalom. De forint értékben nem lehet kifejezni azokat a károkat, melyek a politikai életben érték az országot. Szocialista demokratizmus nélkül a szocializ­must felépíteni nem lehet. Ennek lé­nyege az, hogy az emberek millióit kapcsoljuk be a társadalmi élet- kü­lönböző területére. A Hazafias Népfrontnak az a sze­repe, hogy ezeket az embereket összekösse, összefogja, mert a szocializmus építését demokratiz­mus nélkül megvalósítani nem lehet. Igen nagy esemény lesz az orszá­gos pártértekezlet, mely megmutatja, mik a hibák, felhívja a vezetők fi­gyelmét, hogy adott esetben mire kell a legnagyobb erőt fordítani. S ennek alapján fog a Hazafias Nép­front tevékenysége is felélénkülni. Az országos pártértekezlét határoza­tai fel fogják számolni és meg fog­ják semmisítem azokat az ostoba rémhíreket, amelyeket mostanában hallunk, hogy például újból kezdő­dik a helytelen begyűjtési politika, az erőszakos tsz-szervezés. Meg fognak a dolgozók győződni arról, hogy termelőszövetkezete­ket csak az önkéntesség alapján, a jó példa útján fogunk szervezni és meggyőződhetnek, hogy a be­gyűjtés eltörlése nem átmeneti intézkedés volt, hogy következe­tes politikáról van szó. Felvetődött a többpárt-rendszer kérdése is. Mi nem általában a több­­párt-rendszer ellen vagyunk, mert a szocializmust lehet építeni több­­párt-rendszerben is. .De a többpárt­rendszert nem a szocialista építés javára, hanem a szocialista építés el­len akarták létrehozni. A Hazafias Népfront az a tömegmozgalom és szervezet, mely pótolja j a többpárt­rendszert. Tehát a különböző párt­beliek a népfronton belül kell hogy megtalálják helyüket. Olvasókörök, klubok, gazdakörök keretén belül mondják el véleményüket. Nem parttalan mozgalom lesz a Népfront, hanem meg lesz a medre, szervezeti formája, ahova a dolgozók politizálni, művelődni, szórakozni jár­hatnak és így a párt vezetése alatt megindulhat az élet a népfronton be­lül, lépést tartva az ország politikai életével. De a pártirányi tás nem azt je­lenti, hogy a Hazafias Népfront nem lesz más, mint politikai szer­vezet. Mert a párt sem kívánja, hogy fiókszervezete legyen a népfront. A Hazafias Népfrontnak megvan a maga sajátossága, nerri épül fel olyan szervezeti szabályzatra, nem lesznek olyan kötöttségek, mint a pártnál; meglesz a bizonyos sajátos arculata, jó értelemben vett önálló­sága«. Nemes János elvtárs, az MSZMF járási intéző bizottságának elnöke a Hazafias Népfront szerepéről beszélt, kiemelte annak jelentőségét, és en­nélfogva a pártbizottság támogatása felől biztosította a járási népfront­szerveket. Ezután felolvasták a határozati ja­vaslatot, melynek minden pontjával egyetértettek a jelenlévők, valamint azzal is. hogy az ülésről küldjenek tiltakozó táviratot az Országos Béke­­tanácshoz és ebben követeljék a hid­rogénbomba robbantások azonnali betiltását. Végezetül kiegészítették a Hazafias Népfront fonyódi járási bi­zottságát és a Himnusz eléneklésével befejeződött az ülés. A jelenlévők rmgyrésze délutánra is együtt maradt és vitorlás kiránduláson vett részt. Este pedig kultúrműsorral szórakoz­tatták a járás különböző helyeiről összesereglett küldötteket. Harminc ifjúsági cséplőcsapat alakult már megyénkben A rohamosan közelgő aratásra megyénk KISZ fiataljai is nagy szorgalommal készülődnek. A már hagyományossá vált ifjúsági csép­lőbrigádokat újból felélesztik, de­rekasan ki akarják venni részüket a kanyémekvaló betakarításából. A megyében eddig harminc csép­lőbrigád alakult meg, mintegy hat­száz kiszistával. A járások közül a siófokiak jelentették »be eddig leg­többen részvételüket az ifjúsági cséplőcsapatba, tíz brigád kétszáz taggal. A többi járásokban is egymás­után alakulnak meg a brigádok és valamennyien elhatározták, hogy beneveznek a cséplőcsapatok ne­mes versengésébe. Ezek mellet valamennyi faluban a KISZ alapszervezet gondoskodik azokról a rászoruló családokról is, akik nem rendelkeznék munkaerő­vel, betegek, vagy ahol a fiú kato­naidejét tölti, itt az »önkéntes KISZ arató-brigádok« segítenek az aratásban.

Next

/
Thumbnails
Contents