Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-27 / 148. szám

Somogyi Néplap ________ AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA___________ XIV. évfolyam, 148. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. június 27. L'ILÁG PROI. FTJRJ.il ЕС I ESÜLJ ET EK! * *4 ; 1 , i :' Teljes erővel folyik as őssi árpa aratása Mintegy húszezer kát. hold őszi árpa várja a somogyi állami gazda­ságok, termelőszövetkezetek és egyé­ni gazdák földjein a betakarítást. Hétfőn, június 24-én a melegebb fek­vésű, homokos talajokon már meg is kezdődött a termés betakarítása. Kedden reggelre azonban már me­gy esze rte hozzáláttak ehhez a mun­kához, mert a kalászt érlelő meleg egyre több táblában teszi lehetővé az őszi árpa aratását. Az állami gazdaságokban kedden tíz kombájn falta a dússzemű kalá­szokat és ott, ahol a vihar eresen megdöntötte az őszi árpát, kalász­emelők felszerelésével könnyítik meg a munkát. Húsz kévekötő-ara­tógép is vágja a rendeket. Ahol le­hetetlen a gépi munka, ott kézierő birkózik meg a nehéz feladattal. A barcsi Vörös Csillagban is ara­tási hangulat van. A Darányi Gép­állomás három kombájnja és három kévekötő-aratógépe dolgozik a 150 holdas, igen szép termést ígérő öszi­­árpa-táblában. Kedden délben már otven hold ősziárpa-tarló mutatta a szorgalmas munkát. Itt is vannak a táblában a vihar által összekuszált kalászok, ezeket a szövetkezet kézi aratóbrigádjai takarítják le. A megyében, annak ellenére, hogy az elmúlt napok zivatarai megnehe­zítették a gépi aratást, mégis húsz kombájn és ötven kévekötő-aratógép dolgozik az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek földjein. A megyében ezenkívül mintegy ezer izmos karú, kézikaszás nyomában dőlnek rendekre az ősziárpa-kalá­­szok. DlAKFESZTIVALT RENDEZNEK A MOSZKVAI V1T-EN Moszkva (MTI). A moszkvai Világitjúságii Találkozó előkészítő bi­zottsága közölte, hogy a VIT keretében diákfesztivált is rendeznek. Sok •ezer diák-vendéget várnak ugyanis a Föld valamennyi országából Moszk­vába. A VIT során nemzetközi diáktalálkozókat szerveznek, hogy a fia­tal értelmiségiek a barátság, a kölcsönös megértés jegyében megismer­kedjenek egymással. Jelenleg már több mint hatvan országból érkeztek hírek a diákság előkészületeiről. Angliából például azt jelentették, hogy az oxfordi és cambridgei egyetem kultúrcsoportjai, sportegyesületei már megkezdték az előkészületeket a fesztiválra. A diáktalálkozóm tartandó viták, filmbemutatók számára a fesztivál idejére Moszkvában nemzetközi diákklubot hoznak létre. A klubban az érdeklődők számára szak-szemmáriumoikat rendezrek. A szemináriumok részvevőit megismertetik a szovjet ipar, tudomány, mezőgazdaság gya­korlati eredményeivel is, többek között bemutatják nekik a mezőgazda­­sági és ipari kiállítást, több atomenergiakutató intézetet, a kibernetikai intézetet, valamint több gjárat és kolhozt. A VTT-programban szerepel az ENSZ alapokmány megvitatása, valamint egy vitasorozat »A háború és az ifjúság« címmel. A diákfesztivál csúcspontja a Lenin-hegyen megren­dezésre kerülő jelmezes diák-karnevál lesz. Másfélmillió forintot fizetett ki Somogybán az állami biztosító Somogybán napról napra nő az önkéntes biztosítók száma. Vala­mennyi termelőszövetkezet és az egyéni gazdák százai, földművesszö­vetkezetek egymás után kötik meg a biztosítást tűz-, jég- és egyéb károk ellen. Az utolsó három esztendő alatt Somogybán különösen a jég okoz sok kárt a betakarításra váró termények­ben. A megye déli járásait az utóbbi években úgyszólván rendszeresen felkeresi a jég és súlyos károkat okoz a kenyérnek válóban, a takar­mányféleségekben. Ezért ebben az évben már több mint kétezer egyéni gazda kötött jégbiztosítási szerző­dést, amit a felszabadulás előtt az összes kapitalista biztosító részvénj'­­társaságok sem tudtak elérni So­mogybán A marcali járás főszolgabírójának 1905. június 24-én kelt levele a Kürtös-pusztai aratósztrájkról Ctvenkét esztendővel ezelőtt a Pusz- i takovácsihoz tartozó Kürtös-pusztán A Weisz Henrik nagybirtokos földjén 22 A mezőgazdasági cselédből 20 megtagad- f ta az aratási munkát. Erről ír a marcali 7 járás főszolgabírája méltóságos vizeki A Tallián Gyufa Somogy vármegye főis- A pániénak, 1905. Június 24-én kelt le-f veiében. t A húsz családot ötven-ötven napi 4 elzárással büntette Léhner Vilmos fő-I szolgabíró, mert a 26 mórö gabona \ helyett 32-tőt, és a 26 forint készpénz-1 zel szemben 32 forintot követeltek. De f a felsorolt Járandóságokon kívül még л egyebekért is harcoltak, többek kő- f zött azért, hogy a feleségeikre a kertié kender, stb. feiében rótt 12 napszámúi szolgálatot engedjék el. i ötvenkét évvel ezelőtt Kürtös-pusz- \ tán sztrájkoltak, ma a Latinka Tér-f melőszövetkezet taglai kasza alá éretté ősziárpa tábláján vágják a rendet, A most már maguknak aratnak. \ Hétfőn reggel óta több somogyi köz- é ség határában suhognak már a kaszák ^ és dőlnek nyomukban az érett őszi- A árpa kai íszok. Nagybajom község föld- \ jein, ahol ötvenkét évvel ezelőtt szin- f tén aratósztrájkokról érkeztek hírek a t megye székhelyére, szorgalmasan vág- i jak a széles rendeket. Sós János hét \ ós Pótáriái Vendel öt holdas gazda f kezdte meg elsőnek az aratást és dél-1 ben már több százan hajladoztak az A ősziárpa földeken. A Somooyban a hét első napjaiban á mindenütt teljes erővel végzik az ara- “ tést cs e hét végére, mire a kenyérga- r bona is kasza alá érik, az összes őszi- i árpa keresztekbe lesz rakva. Ebben az évben az Állami Biztosí­tó már mintegy másfélmillió forint kártérítést fizetett ki termelőszövet­kezeteknek, egyéni gazdáknak és földművesszövetkezeteknek. Az el­múlt napokban Nemesdéden tűz volt. amelynek Gulyás László egyéni gaz­da portája lett az áldozata: istállója, pajtája, takarmánya és egyéb gazda­sági felszerelése lett a tűz martalé­ka. Mivel biztosított, ezért több mint 37 ezer forint kártérítést fizettek ki számára. Cfitkeic L&h&q,át Letiyzt a sjzíL a Marcali Járási Tanács székháza falán. Akit gyászolnak, annak a ne­véhez nem fűződik semmiféle em­berfeletti hőstett. De annál inkább fűződik hozzá emberség, becsület, kötelességérzet. Nem emelkedett ő ki semmi mással a nép közül, ha csak szerénységével, egyenes jellemével, szorgalmával nem. Németh Gyuri bácsi, a járási ta­nács egyik tagja nincs többé, örökre elragadta őt sorainkból, szerettei kö­zül a halál. Ezért leng gyászlobogó a járási tanács falán. Szomorúság üli meg azok arcát, akik ismerték nagy­­nagy munkaszeretetét, kötelességér­zetét. Betegsége idején is készséggel eljárt a tanácsülésekre, szívesein ment választóinak egy-egy panaszá­val, kérésével hivatalos szervekhez, közbenjárt, tett-vett, amit tudott. Különösen erős szálak fűzték a sze­gényemberekhez, akik közé ő is tar­tozott. Tanácstaggá való választása óta mindent megtett, amit csak meg­tehetett. Fájdalom tudomásul venni, hogy többé nem mosolyog ráncos,! szókimondó, öreges arca, s szemé­ből sem kaphatnak többé megértő, biztató pillantást, akik eddig hozzá­mentek. Népért dolgozó, egyszerű, meleg szíve megszűnt dobogni. Gyuri bácsi, mint a dolgos hétköz­napok egyszerű embere, mint a föld kérgeskezű művelője, a törvények tisztelője, s mint tanácstag, a nép I tanácsi képviselője előtt, meghajtjuk | előtted utolsó tiszteletadásként fe­jünket, s a gyász fekete lobogóját. Nyolc és félezer mezőgazdasági dolgozót üdültet idén a MEDOSZ A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete egyre több 1 mezőgazdasági dolgozónak biztosítja a kétheti nyári üdülést. Ma már hét üdülője van a szakszervezetnek, \ s ezekben a nyaralókban csaknem ki­zárólag mezőgazdasági dolgozók pi­henik ki a munka fáradalmait. A mezőgazdasági dolgozók közül sokan kérték, hogy a MEDOSZ a na­gyobb városok közelében létesítsen üdülőt, hogy az életüket túlnyomó­­részt pusztákon töltő munkások a vá­rossal is megismerkedhessenek. En­nek a kívánságnak tett eleget a MEDOSZ, s Nagykovácsiban rövide­den megnyitják a volt Tisza Kálmán­­kastélyban az 50 fő üdültetésére al­kalmas nyaralót. A szabadságukat itt töltő dolgozók hetenként városlátogatásokon ismer­hetik meg Budapest nevezetességeit. Az idén eddig több mint 3000 me­zőgazdasági dolgozó kapott beutalást a MEDOSZ üdülőibe, s még 5509-an részesülnek üdülésben. Lengyeltótiban társadalmi munkával is hozzájárulnak a község villamosításához A Lengyeltóti községhez tartozó Tatárvári szőlőhegy .lakói eddig nern élvezhették a villany sok előnyét. Ebben az évben kezdték meg a vil­lanyhálózatba való bekapcsolását, amelyhez a falu lakossága társa­dalmi munkával is hozzájárult. Az anyag szállítása, oszlopok he­lyének kiásása, felállítása teljesen önkéntes munkával történt. A falu­ban lévő Kis Ernő utcába is hason­ló módon kapcsolták be a villanyt. Ehhez a lengyeltótiak csaknem 20 ezer forint értékű társadalmi mun­kát nyújtottak. A Damjanich utcá­ban az útépítésnél majdnem 30 ezer forint értékű társadalmi munkával tették lehetővé, hogy a bokáig éró sár helyett jó úton közlekedhesse­nek. Lengyeltóti község dolgozói közsé­gük szebbé, korszerűbbé tétele ér­dekében eddig mintegy százezer fo­rint értékű társadalmi munkát fej­tettek ki. Közös műsort rendez a moszkvai és a budapesti rádió (MTI) Július közepén érdekes kö­zös műsort rendez a moszkvai rádió magyar adása és a budapesti rádió. A VIT-re induló magyar fiatalok tiszteletére nyilvános rádióhangver­senyt tartanak egyidejűleg Moszk­vában és Budapesten. A két műsort a rádiók felváltva kapcsolják közve­títésre. A hangversenyt felváltva él­vezhetik majd a rádióhallgatók. AZ ELLENFORRADALOM NAPJAIT SOHA NEM SZABAD ELFELEJTENÜNK A PARTSZERVEZETEK TOVÁBBI ERŐSÍTÉSÉRŐL MIÉRT VANNAK ZÖKKENŐK A JÉGELLATASBAN? NEM PARTTALAN MOZGALOM LESZ A NÉPFRONT BARANGOLAS A TÖRTÉNELEMBEN RÖVID BELFÖLDI hírek A tavaszi időjárás sajnos nem kedvezett a gyümölcstermésnek. így kevés epret és cseresznyét tartósít­hatnak a konzervgyárak. A közeli na­pikban megkezdődő málna- és meggybefőttek készítése már jobb eredménnyel biztat. Meggyből mint­egy 300 vagonnyi kerül feldolgozás­ra. Jó termést ígér a sárgabarack: a tervek szerint 1200 vagon befőtt ké-. szül belőle. A jelenleg érvényben lévő távbe­szélő-névsor adatainak körülbelül 40 százaléka nem helytálló. Az elmúlt időkben ugyanis több tízezer előfi­zető száma változott meg. Ezért a posta új telefonkönyv szerkesztését határozta el. Az új névsor kiadását a jövő év januárjára tervezték. Е/. az időpont azonban a papírellátás ne­hézségei miatt eltolódik. A fővárosi és a vidéki névsorokhoz ugyanis 156 torma papírra van szükség, s ezt a mennyiséget csak 'később. kapjak meg. így az új telefonkönyv január helyett márciusban készül el. A szerkesztési munkákat, az elő­fizetők értesítését azonban július vé­gén, augusztus elején megkezdi a posta. A Közalkalmazottak Szakszerveze­te a nyáron több mint ezer közhiva­tali dolgozó gyermekének teszi lehe­tővé az üdülést. A szakszervezet fo­­nyód-bélatelepi üdülőjében 200 bu­dapesti BaJatonakaliban 240 vidéki és budapesti, Budapesten a zugligeti gyermekotthonban pedig több mini 200 vidéki gyermek elhelyezését biz­tosítják. A szaktanáccsal közösen rendezett üdültetésben — Röjtökmu­­zsajon és Parádsasváron — több mint 500 közalkalmazott gyermekét nyaraltatják. A konzervipari kutató intézet elő­zetes tudományos kísérletei alapján korszerű steril-üzemet létesítenek Budakeszin. Az üzemben rövidesen megkezdik a csecsemőéteLk-tartósí­tását. A sárgarépából, parajból és vegyes zöldségből készülő püré már az ősz elején kapható lesz az üzle­tekben. A szürkés-fekete felhők takarta égboltról csak olykor-olykor bújik elő a nap, hogy megöntözze sugár­kévéivel a mezőket. Hűvösebb az idő a megszokottnál, nincs rekkenő hőség. Épp ily idő után sóvárognak a parasztok. Napról napra változik a gabonatáblák színárnyalata. Teg­nap, tegnapelőtt még zöld szőnyeg­nek tűnt az egész kalászáradat, ma és holnap azonban sárga, arany­sárga színben fürdik a gaboname­ző. Teljesedik, érik a szem a kalá­szokban. Csak hirtelen forróság ni jöjjön, be ne aszalódjanak, szorul­janak a szemek, mert akkor ocsú lesz a termés — ezt a sóhajt rejti magában minden paraszti arc. Bő esztendő kapui előtt állunk. Az elő­ző évek termésátlagait felülmúló eredmény mutatkozik. Felmérhetet­len a paraszti szorgalom. a tett­vágy, a bizakodás. Róka Mihályt, a Tapsonyi Gép­állomás főagronómusát ugyan hiá­ba keressük az irodában. Hét falu határán is túl jár. Reggeltől járja a falvakat, a határokat a főgépésszel. Beindult az aratás. Ebéd utánazón­­ben sikerült elkapni. Nagyon siet, csak futva hallhatjuk mondókáját. Rövid mondatokban beszél. — Befejeződött a kaszálás, a tsz gépei körülbelül 100 holdat vágtak le. 170 holdat megkapáltak kultivá­­toraikkal a tsz-ek tavaszi vetésű növényeiből. A böhönyei Szabadság 100 holdas ősziárpa-táblájába kedden reggel beállt az aratógép. Emellett a von­tatók sem vesztegelnek, ugyancsak Nyári dolgok, nyári gondok a falun itt hordják kazalba a szövetkezet szálastakarmányát. Legyen mivel tejeltetni a jószágot télen. Nem fog fájni emiatt a tsz-vezetők feje. Üzemben van a cséplőgép is. A böhönyei Szabadság mostantól hat gépnek ad folyamatos munkát. Most csépelik a 10 hold bíbor ter­mését, utána jön a már szintén ka­zalban lévő 15 holdnyi réticsenkesz cséplése, aztán sorra következik az őszi árpa, a rozs, a búza. Itt mu­tatják meg azt is, hogyan lehet egyszerre több vasat a tűzben tar­tani. A bíbor tarlóját már a Sztali­­nyec-vontatta eke forgatja le. A fe­­lülvetetlen ősziárpa-tarlón is nyo­mon követi az eke vagy a tárcsa az aratógépet. Arat már a gépállomás Szenyé­­ren, Nemesviden. Nagyszakácsiban, Tapsonyban is felbúgott a cséplő­gép. A munka lázában ég Kristóf Jenő is, a marcali járás főagronómusa. ő lenne a legboldogabb ember, ha sorra látogathatná a termelőszövet­kezeteket, a gazdasági felügyelőket. Mert kell a jótanács, segítőkészség most is a parasztoknak. Szívesen is fogadják, ha látják, nem gyerek­nek, kontármestereknek nézik őket. Kristóf elvtárs tudja a legjobban, hogy a régifajta, mindent előíró irányítással nem lehet célt elérni. Nem is próbálkozik sem ő, sem más ezzel a módszerrel. Akad ten­nivaló anélkül is bőségesen a szak­embereknek. A mezőgazdasági osz­tály nagy erőt összpontosít, hogy már ezen az őszön jókora területen végezzenek talajjavító meszezést járásszerte. Aztán minden alkalmat felhasználnak, hogy az idén minde­nütt nagy gondot fordítsanak a ta­lajmunkára. Megkövetelik és meg­­követeltetik a parasztokkal is a traktorosoktól, hogy olyan mélyen szántsanak, amennyire fizetnek. Csak a gondos talajmunkával leg­alább két mázsával növelhetnénk a terméshozamokat — ez a véleménye a főagronómusnak. Szép, okos, hasznos tervek. Sok helyre szeret­nének eljutni a mezőgazdasági osz­tály munkatársai, de sajnos, egy do­log akadályozza őket ebben, egyet­len jármüvük sincs. Sok bajjal, kárral járhat ez, ha sokáig nem ren­dezik ebbeli gondjaikat. Segítsenek nekik! Sok föld, kevés munkaerő — ilyen gondokkal küszködött sokáig az idei tavaszon újraéledt szenyéri Uj Elet Termelőszövetkezet. Éppen jó­kor jött a segítség: hét új család állt közéjük az aratás előtt. Most már tizenhármán vannak, megosz­lanak a gondok. A belépettek zöme földnélküli szegényparaszt, akik most a szövetkezetben találnak munkaalkalmat, kenyeret. A közös sors, a közös gond összehozta őket. Tőlük függ, hogyan varázsolnak új életet az Uj Életben. A paraszt most már nincs magár та hagyatva. Segít a gép, segít a tu-1 domány. A nagyszaliácsi tanácsel­nök mesélte el a minap, mekkora becsülete lett a faluban a vegysze­res gyomirtásnak az egyéni gazdák körében. Huszonöt holdon folytattak, vegyszerrel való gyomirtási kísér­letet a tavaszon. Azért csak hu­szonötön, mert akkoriban a helyi földművesszövetkezet nem gondos­kodott több anyag beszerzéséről. Az élelmesebbek megbízásából aztán Szatmári László 17 holdas középpa­raszt felkerekedett és Kaposvárról hozott annyi vegyszert. Ö két hold gabonáját permetezte be vele. Egy szál acat, konkoly, vadborsó sincs a gabonában. Legalább egy mázsá­val több lesz a termés ezeken a föl­deken. Milyen nagy sikere van en­nek a faluban? — Elegendő elmon­danom — mondta a tanácselnök —, hogy nemrégiben egy gazdagyűlé­sen is szóbajött ez a dolog. Bizony elpirultam, amikor az egyik gaz­da felállt és ezt mondta: »Aztán a tanács máskor ne aludjék ám!<* Ritka príma dolog — csak ennyit mondanak róla a parasztok. Jövő­re biztos nem kell agitálni, hogy vásároljanak gyomirtó vegyszert Nagyszakácsiban. VARGA JÓZSEF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents