Somogyország, 1957. június (2. évfolyam, 126-148. szám)

1957-06-25 / 146. szám

SOMOGYI NÉPLAP Kedd. 1957. június 25.

Tegyük példamutatóvá, vonzóvá termelőszövetkezeteinket

(Folytatás az előző oldalról.) forintos felárat kapnak terményeikért. ha 150 mázsa közös terményt adnak el egyes növényféleségekből. Ettől a felártól azonban elesnek a tsz-ek, ha a tagok egyénenként értékesítik termelvényeiket. Éppen ezért helyesen cselekszenek, ha például a kenyérgabona túlzott kiosztásától elállnak, s a felesleget közösen értékesítik.

A szocialista nagyüzemek fölénye — folytatta — ma már nem vitatható. Minden kétséget kizáróan bizonyítható az is, hogy a szocialista nagyüzem teszi lehetővé leginkább a belterjes gazdálkodást-. A mi viszonyaink között, ahol

a népsűrűség szinte parancsolótag írja elő a többtermelést, olyan munkaigényes növények termelését kell előtérbe helyeznünk, amelyek a legnagyobb jövedelmet biztosítják.

Ehhez gépekre van szükség. A gépesítés s általában a tudomány és technika vívmányainak alkalmazása viszont csak a mezőgazdasági nagyüzemekben válik lehetővé.

A kisparaszti gazdaságok nagyrészt önellátóak. Sem minőségileg, sem mennyiségileg nem tudnak megfelelő versenyképes árut termelni, s amit termelnek, magas önköltséggel állítják elő. Ez abból adódik, hogy primitív eszközökkel dolgoznak, tehát a hozamokat lényegesen emelni, a termelési költségeket csökkenteni nem tudják. Nekünk pedig

egyre több és olcsóbb mezőgazdasági terményre és termékre va» szükségünk.

Ebből kiindulva is fontos feladatunk — mondotta a továbbiakban — a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Ehhez pedig meglévő mezőgazdasági termelőszövetkezeteinket példamutató szocialista nagyüzemi gazdaságokká kell fejlesztenünk, hogy a még egyénileg dolgozó parasztok a felvilágosító szó mellett a gyakorlatban is lássák a nagyüzem fölényét, s így előbb rátérjenek saját meggyőződésükből a közös gazdálkodás útjára. Ezután a gyenge termelőszövetkezetek gazdasági megerősítésével, majd a kislétszámú tsz-ek számszerű íej- I lesztésével foglalkozott.

Rendszeres felvilágosító munkát a tsz-fejlesztés érdekében

Fontos feladatnak tartjuk — folytatta —, hogy azokon a helyeken új tsz-ek, vagy tszcs-к alakuljanak, ahol október előtt évek során át jó szövetkezetek működtek, s az ellenforradalmi események következtében szétmentek, de megmaradtak a gazdasági épületek, s a tsz gazdálkodásához szükséges egyéb feltételek is biztosítva vannak. Az egyéni parasztoknak. a volt szövetkezeti tagoknak nyíltan és őszintén meg keli mondanunk, hogy a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése oártunk és kormányunk helyes elhatározása, és e téren minden késlekedés előrehaladásunk gátjává válik.

Ahhoz, hogy megyénkben még

az ősz előtt a meglévő tsz-ek számszerűleg fejlődjenek, új tszek. jöjjenek létre, adva vannak a feltételek.

Több ezer dolgozó paraszt van Somogybán, aki az elmúlt években is az önkéntesség alapján választotta a szövetkezés útját, s a szövetkezetben töltött idő alatt, de azóta még inkább rájött arra, hogy a közös gazdálkodás előnyt jelent a tagjai számára. Többen közülük foglalkoznak a szövetkezet újjáalakításának gondolatával. így például Csököly, Péterhida, Csokonyavisonta, Kötcse, Kőröshegy, Kánya, Somogymeggyes, Beri'ígkér és még számos községben latolgatják a tsz újjáalakításának lehetőségeit. A közelmúltban Somogybabodon létre is hozták már a termelőszövetkezetet, Heresznyén viszont a csoport alakult át mezőgazdasági termelőszövetkezetté.

A továbbiakban helytelenítette, hogy egyes tsz-ekben, mint például Nágocson és Kapolyon, de másutt is, igen nagyfokú az elzárkózás a termelőszövetkezetekben, s nem akarnak felvenni új tagokat. A szocialista átszervezés iránt érzett felelősségünk arra kötelez bennünket — mondta —, hogy

javasoljuk szövetkezeteinknek: növeljék taglétszámukat.

Kiket vegyenek föl? Azokat a volt szövetkezeti tagokat, vagy egyéni parasztokat, akiknek munkájára, szorgalmára, becsületességére és a szövetkezetbe vetett hitére számíthatnak, akik előreviszik a szövetkezet ügyét. Едпек érdekében rendszeres felvilágosító munkát kell folytatni a dolgozó parasztság között.

Ezután a lenini önkéntesség, fokozatosság elvének betartásáról, s ezzel kapcsolatban az alacsonyabb típusú szövetkezési formákról beszélt, majd így folytatta: A párt és az állam segítsége nélkül a szövetkezetek nem nagyon tudnak boldogulni. A szövetkezeteknek szükségük van a párt és az állam segítségére, ugyanígy a pártnak és az államnak is szüksége van arra, hogy ellenőrzést gyakoroljon a szövetkezeteknél. Egyetértünk abban, hogy ez a »beavatkozás« a mintaalapszabályban előírt feltételek alapján történjen — mondotta, majd így fejezte be beszámolóját: Azt szeretnénk elérni és reméljük, hogy a mai tanácskozás ebben segít bennünket, hogy meglévő szövetkezeteink példamutató szocialista nagyüzemekké váljanak, olyanokká, amelyek vonzzák a kívülálló egyéni dolgozó parasztokat. Biztosak vagyunk abban, hogy pártunk tanítása, útmutatása nyomán előre haladunk dolgozó parasztságunk, s népünk felemelkedésének, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének útján.

Felszólalások a termelőszövetkezeti tanácskozáson

BOGNÁR JÓZSEF:

Megvédtük termelőszövetkezetünket

Bognár József elvtárs, a balatonőszödi Kossuth Tsz elnöke felszólalásában többek között ezt mondta: — A mi termelőszövetkezetünk szerencsései átvészelte az ellenforradalmat és a tagság, valamint a közös vagyon lényegében együttmaradt. 'Természetesen ez nem volt könnyű dolog és nem ment magától. A kommunisták és a pártonkívüliek közül többen becsületesen kiálltak a termelőszövetkezet mellett, s az egész tagságot maguk mögé tömörítették a szövetkezet megvédése érdekében. Mi az ellenforradalom napjaiban folytattuk a megkezdett építkezéseket, s időben elvégeztük a mezőgazdasági munkákat. Mindez azt bizonyítja, hogy ahol szigorúan az önkéntesség elve szerint szervezték a termelőszövetkezetet és ahol a tagság nem engedte meg, hogy bomlasztó elemek kerüljenek soraiba, azok a termelőszövetkezetek kiállták az

ellenforradalom viharát.

A beszámoló említette, hogy baj van a termelőszövetkezetekben az állatsűrűséggel. Nálunk nem ilyen rossz a helyzet. 192 kh. szántóföldünkre 31 szarvasmarha jut, amelyből 11 fejőstehén. így biztosítani tudjuk a talajerő utánpótlását. Egyébként a földünk a tagsághoz viszonyítva1 kevés. Ezért gazdaságunkat minél belterjesebbé alkarjuk tenni, s elhatároztuk, hogy behatóbban foglalkozunk kertészkedéssel és gyümölcstermeléssel. Panaszunk is van. Azt szeretnénk kérni, hogy vizsgálják felül földjeink aranykorona értékét és amennyiben mód van rá, csökkentsék azt. A másik kérésem pedig az, hogj a felsőbb szervek a szövetkezeti demokrácia tiszteletben tartása mellett segítsék a tsz-eket s ne legyenek tartózkodóak, hanem minden gondjukban, bajukban adjanak tanácsot, útmutatást számukra.

KÄS 'j'ÓZAET;

Megmutatjuk, hogy jobban élünk, mint az egyéniek

©kás Józseí elvtárs, a pusztako! Difhitrov Tsz elnöke elöljáróa »/Somogyi összegezés«-t ítélte .jjd így folytatta: — Sokan azt Jtái; az ellenforradalom után, ,gy azért lépnek ki a tsz-ből, mert .rőszakosan szervezték be őket. Ez nem minden esetben felel meg a valóságnak. Látták a fejlett állatállományt, a gazdasági felszereléseket és abban számítottak, hogy ezt megkapják és állami támogatással szép egyéni gazdaságuk lesz. A mi szövetkezetünkben októberben szó sem volt a feloszlásról, még novemberben is őrségben álltunk, hogy a szövetkezeti vagyont megvédjük. Később aztán, a követelőzések hatására, a tagságnak csak egyharmad része maradt bent a közösben. De megmutattuk, hogy a szövetkezet megmaradt, s megmutatjuk azt is, hogy jobb életet biztosít számunkra, mint az e^éni gazdálkodás. Vizsgálgattam — folytatta —, hogy az alapszabályban mi az, ami a dolgozó parasztoknak nem tetszik. Szerintük az a hiba, hogy a szövetkezetbe való belépéskor a bevitt állatok és felszerelés értékének egy bizonyos részét a szövetkezeti alapra vonják le. Helyeebbnek tartanák, ha minden tag a munkaegységekre jutó részesedésének bizonyos hányadát köteles lenne a szövetkezetben hagyni, közös alap létesítése végett.

Az öregekkel való törődéssel kapcsolatban hangzottak el javaslatuk.

Véleményem szerint helyes lenne, ha ezt a dolgot az állam venné a kezébe. Kötelezné a tsz-eket arra, hogy a jövedelem két százalékát fizessék be az SZTK-nak, e's így az állam gondoskodna ebből síz összegből a kiöregedett tsz-tagokróf., Üdvös lenne az is — mondta a továbbiakban —, ha a felsőbb szervek megvizsgálnák a bank által folyósított hiteleiket. Lóvásárlásra például 3500 forintot lehet felvenni, ugyanakkor a vásáron 7000 forintért adnak egy lovat. Ha mindenáron meg akarja venni a szövetkezet ezt az állatot! akkor törvénytelenül kell eljárnia, vagyis' máshonnan kell a hiányzó összeget megszereznie.

DARU JÁNOS:

iVagy gondot fordítunk az állattenyésztésre

Daru János elvtárs, a komiósdi Győzelem Tsz tagja elmondta: szövetkezetük 1949-ben a teljes önkéntesség alapján alakult. Mindvégig szépen feilődött, jól gazdálkodott. Az ellenforradalom alatt mégis felbomlott, mert nem tudott szembeszállni a »forradalmi bizottsággal«. Hat család azonban a korábban kitelepített, visszajött kulákok minden ármánykodása ellenére életre hívta a szövetkezetét. Most tíz család van a szövetkezetben, is mindannyian szorgalmasan dolgoznak.

A mi községünk már a felszabadulás előtt is törzskönyvezett állatokkal foglalkozott — mondotta a továbbiakban. — Termelőszövetkezetünk korábban jóminőségű szarvasmarhaállománnyal rendelkezett. Mi megtanultuk, hogy a szövetkezetek gazdálkodását csakis a minőségi állattenyésztéssel lehet javítani. Ezért, bár az újjáalakulás után nem volt egyetlen szarvasmarhánk sem, ma már van kilenc tehenünk, két üszőnk és vásároltunk 15 tinót is. Most különösen kifizetődik a jó állattenyésztés, mert nincs beadási kötelezettségük a termelőszövetkezeteknek sem.

Felszólalása végén kérte, hogy a párt- és állami szervek, s a sajtó több segítséget adjon a termelőszövetkezeteiknek. Ennek nyomán az egyéni parasztok is rájönnek arra, hogy jobb a termelőszövetkezetben és be fognak lépni.

FETREKANITS ANDOR:

Minden becsületes dolgozó parasztnak joga van a közös gazdálkodásra

Petrekanits Andor elvtárs, az MSZMP Kaposvári Járási Intéző Bizottságának tagja elmondta: járásukban az ellenforradalom előtt 93 tsz volt. A tsz tagok többsége ezekbe a szövetkezetekbe 1955 februárja után lépett be. Az új termelőszövetkezetek között volt olyan is, mint a Somogygeszti Uj Élet Tsz, ameb' 1956-ban 50 forintot osztott munkaegységenként. Ezt a termelőszövetkezetet, amely önkéntesen alakult, az ellenforradalom szétverte. A továbbiakban elmondta, hogy míg 1956. októbere előtt a tsz-tagságnak 49, addig ma 26 százaléka középparaszt. Beszélt arról is, hogy egyes szövetkezetekben nem bírtak a munkákkal, ezért adták ki részes művelésre a földeket. Az vezetett ennek a helyzetnek a kialakulásához, hogy a kilépések, illetve a tsz-ek felülvizsgálata során, a földrendezés idején arra törekedtek

— helyesen termelőszövetkezeteink, hogy az állami tartalékterületből minél nagyobbat tartsanak meg használatukban. Tudták azt, hogy bizonyos idő elteltével sok olyan parasztember fogja felvételét kérni a szövetkezetekbe, aki kevés földdel rendelkezik. Az ilyenek belépésével megoldódik tehát a munkaerő szükséglet biztosítása, s a jövő gazdasági évben nem kerül már sor részes rpüveltetésre. Beszélt a földjáradék fizetéséről is, s helytelenítette, hogy egyes termelőszövetkezetekben elvetik ezt.

Sikerült megdöntenünk a gépállomásoknak azt a korábbi álláspontját

— folytatta —, hogy csak szántásvetéssel foglalkozzanak, s kizárólag

a jövedelmezőségre fordítsák figyelmüket. Gépállomási vezetőink, dolgozóink egy rész'e ma már politikai munkát is végez a termelőszövetkezetekben. Sajnos, nem mondhatjuk el ugyanezt a tanácsok túlnyomó többségéről. E magatartásukon sürgősen változtatniok kell. Nekik az a feladatuk, hogy a párt és a kormány politikájának megvalósítását segítsék.

Nekünk az a célunk — folytatta —, hogy a termelőszövetkezetek számszerűleg fejlődjenek. Fontosnak tartjuk, hogy megértessük a termelőszövetkezeti tagokkal: a nagyüzemi gazdálkodásra joga van minden becsületes dolgozó parasztnak.

Ezután Békefi Lajos elvtárs, a somogyvári Szabadság Tsz elnöke számolt be szövetkezetük dicséretes eredményeiről.

SZIRMAI JENŐ:

Mi a szocialista mezőgazdaság útját javasoljuk a parasztoknak

Szirmai Jenő elvtárs, az MSZMP Megyei Intéző Bizottságának elnöke bevezetőben elmondta a »Somogyi összegezés« vitájáról és a cikk szerzőiről: elméletük jelentős károkat okozott a szövetkezeti mozgalomnak. A szövetkezés eszméit azonban nem tudták kiverni a somogyi parasztok szívéből és agyából. Ezért alakult újjá mintegy hatvan tsz és számos helyen kérik a parasztok új szövetkezetek alakítását. Kapolyról például 53 parasztember levelet írt az illetékes szerveknek, s kérték, tegyék lehetővé számukra, hogy visszalépjenek a termelőszövetkezetbe.

Javítani kell a nép élet- és munkaikörülményeit, emelni a növénytermelés és állattenyésztés hozamát. Ezt a célt a szocialista mezőgazdaság megteremtésével lehet elérni. A kisparaszti gazdaság nem képes erre, mert aninak korlátái vannak. Jó lenne, ha nyugati »barátaink« ezekről a kérdésekről is beszélnének. Megmondhatnák azt is, hogy van-e a világon a tőkés országok között olyan, ahol a dolgozó paraszt egy hízódisznó árából kifizeti adóját.

Mi a szocialista mezőgazdaság útját javasoljuk a parasztoknak. Akik ezt az utat választották, legyenek büszkék erre. A nyugati országokban, ahol kapitalista mezőgazdasági nagyüzemek vannak, a termelés magasabb, mint nálunk, mivel igen sok géppel rendelkeznek. Mi a világpiacon nem tudunk versenyezni velük. Ezért a szocialista nagyüzemi gazdálkodást kell megteremtenünk a parasztok önkéntes szövetkezése útján. Erre kell törekednünk azért is, mert nálunk kevés a föld, s az egységnyi földterületről minél nagyobb termelési értéket kell nyernünk. Fontos feladatunk a mezőgazdasági munkák gépesítése, a gépeket azonban kisparcellán megfelelően kihasználni nem lehet. A továbbiakban arról beszélt, hogy a meglévő termelőszövetkezeteinket kell elsősorban gazdaságilag és politikailag megerősítenünk. Gondot kell fordítani a termelőszövetkezeti demokrácia betartására, hogy a tsz vonzó legyen az egyénileg dolgozó parasztok számára.

Nem szabad magukra hagynunk a szövetkezni kívánó parasztokat. Meg kell mozdítani a párt- és állami szervekben dolgozó elvtársakat, hogy cselekedjenek a termelőszövetkezetek alakítása érdekében. A termelőszövetkezetek viszont szakítsanak a bezárkózással. A szövetkezeti tagság ne csak a saját maga életét nézze, törődjön a kívülálló parasztokkal is. Segítse az egyénieket munkájukban, s alakítson ki velük jó viszonyt. Különös figyelmet fordítsanak a termelőszövetkezeti tagok azokra a kilépettekre, akiknek nincs biztosítva saját gazdaságukban a megélhetésük, akik bérmunkából kénytelenek magukat fenntartani. Beszélt arról is Szirmai elvtárs, hogy a gépállomásoknak is kötelességük segíteni az új termelőszövetkezetek létrehozását.

KERE!

ZTES MIHÁLY:

Somogybán számszerűleg is növelni kell a szövetkezeteket

Keresztes Mihály elvtárs, földművelésügyi miniszterhelyettes elmondotta: Ismeretes az elvtársak előtt, hogy az egész világon két hatalmas tábor, a szocialista és a kapitalista tábor áll egymással szemben. A harcot az dönti el: melyik táborban tudják biztosítani, hogy az egy főre eső termelés meghaladja a másikét és olcsóbb legyen. Ezek a feltételek most a szocialista tábor oldalán állnak. Úgy lehetne jellemezni: amenynyiben a szocialista tábor eléri, hogy az egy főre eső termelés meghaladja a kapitalista világét, abban az esetben a harc eldőlt a szocializmus javára.

A továbbiakban arról beszélt: olyan mezőgazdálkodást kell folytatnunk, amely az egységnyi területre eső termelést növeli. Ezt csak a nagyüzemi gazdálkodással tudjuk elérni. Túl sokat ezzel a munkával nem várhatunk, ezért az állam a szocialista átszervezés elősegítése érdekében komoly befektetésre szánta el magát. Bizonyos, hogy nem akármilyen szövetkezeti mozgalmat támogat az állam — folytatta —. hanem csak olyan szövetkezeteket, ahol a szocialista elvek érvényesülnek, fejlődnek és izmosodnak. Nemcsak termelési kérdésekről van szó! Tsz-einknek olyan feladataik is vannak, hogy a falu társadalmi életét alakítsák ál és az egyénileg dolgozó parasztokból, a kapitalista gondolkozású parasztokból szocialista gondolkozásé tsz-tagokat neveljenek.

beszéltek az elvtársak a munkaegységekről is — mondta. — E körül a vitát a szövetkezeti parasztság már eldöntötte. Hiszen a munkaegységgel való számolás a legmegfelelőbb. Én márciusban részt vettem Csehszlovákiában a szövetkezetek harmadik kongresszusán, Prágában. Itt találkoztam dán szövetkezetek szakértőivel is. Ők elmondták: nem értik, hogy nálunk miért merül fel a tszparasztság között a munkaegységgel kapcsolatban vita. »Mi megvizsgáltuk ezt a kérdést és az a véleményünk, ha szocialista szövetkezeteik vannak. ahol a végzett munka alapján osztják szét a jövedelmet, ennél j ->bb módot nem találnak.« Ezt mondták a dán szövetkezetek szakértői.

A fokozatosságról szólva elmondta Keresztes elvtárs: A pártnak és a kormánynak az az álláspontja, hovv a legszélesebb skáláját kell biztosítani a szövetkezésnek. De legyen biztosíték minden társulásnál arra. hogy a szocializmus irányában fejlődjék. S mi ilyen társulásokat támogatunk csak. A tsz-ekkel kapcsolatos jövőbeni intézkedésekről elmondta\: új, a tsz-ekre nézve előnyös hitelrendszer van kidolgozás alatt. Az árpolitika egyes kérdéseinek érintése után megemlítette, hogy kidolgozás alatt van a tsz-tagok nyugdíjazásának ügye is. Az a tapasztalat, hogy nem vált be a régi módszer, úgyhogy állami szavatosságon keresztül kell biztosítani a kiöregedett tsz-tagok nyugdíjellátását — mondotta. — Tervbe vettük azt is, hogy a gyengébb tsz-eknek. ha kérik, szarvasmarha- és sertéstörzset adunk. Ugyancsak foglalkozunk a termelőszövetkezetek szakemberkérdésének megoldásával is. Rendezni fogjuk a tsz-ek gépesítését is, s ahol a gazdasági feltételek megvannak, azokat a szövetkezeteket munkagépekkel fogjuk ellátni. A mező-' gazdaság gépesítésének fő bázisa, az állami gépállomások rendszere megmarad. Az ilyen nagymérvű állami támogatás ellenében elvárjuk a tsz-ektől. hogy évről évre több árut termeljenek és adjanak át az államnak.

Az a javaslatom, hogy Somogy megyében tovább kell fejleszteni számszerűleg is a szövetkezeteket. Amint a felszólalásokból hallani, ennek igen komoly feltételei vannak, itt, tíe bizonyos dolgok hátráltatják ezt a munkát. Ezeket az akadályokat le kell küzdeni, s arra kell törekedni, hogy minden becsületes dolgozó parasztot felvegyenek a szövetkezetekbe. Nagyon döntő, hogy a tsz-tagság a legjobb barátkozást fejlessze ki az egyénileg dolgozó parasztokkal. Nem a városból kimenő elvtársaknak, hanem a szövetkezeti parasztoknak kell újabb tagokat szervezniük. Törekedjenek arra a szervezésnél. hogy a földek összevonásánál minél kevesebb olyan ember legyen érintve, aki nem lépett be a szövetkezetbe. Országosan is azok a tapasztalatok, hogy az ellenforradalom óta 1103 termelőszövetkezet alakult és ma már fele annyi szövetkezet van, mint amennyi október 23-án volr Igyekezzünk az év végéig visszamenni a helyes útra, altkor sokkal biztatóbban indulhatunk a jövő gazdasági évnek. Úgy dolgozzanak az elvtársak, hogy újból megszerezze Somogy megye a tsz-fejlesztésben azt a helyet, ami történelmileg is megilleti.

Ezután Tóka elvtárs, a vízvári Vörös Csillag Tsz tagja, majd pedig Torma István elvtárs, a nágccsi Uj Hajnal Tsz elnöke szólalt fel. Torma elvtárs többek között ezt mondta: »Biztos vagyok abban, hogy Nágocson is még az ősszel egészséges fejlődésnek indulnak a termelőszövetkezetek.«

A tanácskozás felszólalásait Sasi János elvtárs foglalta össze.