Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-11 / 108. szám

Szombat, 1957. május 11. SOMOGYORSZÁG 5 A MUNKÁSTANÁCSOK FÓRUMA A Somogy megyei Sütőipari Vállalat munkástanácsa harcol a vállalat gazdaságosságáért Vállalatunk azok közé tartozott, amelyek eddig nehezen, vagy egyál­talán nem tudták elérni a rentabili­tás színvonalát. Különösen október után jelentkezett sok gazdasági el­lentmondás a meglazult fegyelem, a többször alkalmazott helytelen bé­rezés folytán. A munkástanácsot is terhelte ezekért a hibákért felelősség. A munkástanács tagjaiban egyre job­ban megérlelődött az az elhatározás, hogy tőle telhetőén a legrövidebb úton változtat, és új intézkedések bevezetésével hozzájárul a vállalat nyereségessé tételéhez. A vállalat vezetőségével egyetértésben meg­vizsgáltuk azt, hol szorít legjobban! a cipő. A tényszámák hamarosan meg­mutatták, hogy baj van a tüzelő körül, hiba van a fehéráru ellá­tással, túlságosan lassúak az egyes munkafolyamatok, sok pénzt ölünk a szállításba, ráfi­zetéses számunkra a vállalat és a kereskedelem közötti gazda­sági kapcsolat, stb. Mit lehetne tenni — mert tenni kell sürgősen —, ezen töprengett a vál­lalat munkástanácsa és minden fe­lelés beosztású dolgozója. Már-már úgy látszott, hogy semmit, és bele kell törődnünk a változhatattanba, amikor egyszer csak mégis napvilá­got láttak helyes javaslatok. Kiszá­mítottuk, hogy a brikettszén felhasz­nálása túlságosan is költséges. Igaz, hogy kalóriadúsabb, mint a többi szén, de mihaszna, ha a két mű­szakban nem tudjuk a kalóriát ki­használni. Ugyanis a brikett égetési ideje 8—10 óráig tart. A mi egy-egy miszakunk fűtési ideje pedig mind­össze hét óra. így a nem teljesen ’ elégetett szén mintegy két órányi kalória értéke sálakként kerül a szemétbe. A brikettel szemben a lignit égetési ideje öt—hat óra. Ka­­lóriaértékének kihasználását száz százalékosan tudjuk biztosítani és ez a kalóriamennyiség is elegendő a munkához, ami pedig ugyancsak fontos; mindössze 17 forintért be­szerezhető. A munkástanács a mi­nisztériumon keresztül is biztosítja a lignitet. Éreztük azt is, hogy min­denképpen meg kell oldani a fehér­áru (süteményféle) ellátást. A ren­delet szerint ugyanis az éjjeli mun­kát beszüntették a péküzemeknél. Ebből aztán az következett, hogy nem tudtuk időben süteményfélévei ellátni a várost. Későn kapták meg az üzletek és természetesen nem is kelt el annyi belőle, amennyit a mi termelési kapacitásunk megkívánt volna. Az üzemben rohamosan csök­kenteni kellett a fehéráru előállítá­sát. A munkástanács és a vállalat vezetősége nemrég olyan Intéz­kedéseket foganatosított, amely biztosítja azt, hogy a sütemény­­féle a reggeli órákban kerüljön ki az üzletekbe. Javasolta a munkástanács a szál­lítási viszonyok megváltoztatását is. Eddig a szállítást az illetékes taná­csi szállítási vállalat végezte — jó drágán. Elhatároztuk, hogy új mó­dot próbálunk meg. így egyetlen gépkocsit kértünk a TEFU-tól és két személyt biztosítottunk hozzá. A kísérlet bevált. Az egyetlen gép­kocsi még jobban ellátja a szállí­tási teendőket, mint a volt szállító szerv. A gépkocsi mellé olyan elv­társakat állítottunk, akikben feltét­lenül bízni lehet. Ezzel a módszer­rel a vállalat tetemes megtakarítási; ér él. Segített nekünk egy nemrég készített új lisztszitálő, amelyet a vállalat igazgatója szerkesztett. Az új szita percenként nyolcvanöt kg lisztet szitál meg, majdnem ti­zenötször annyit, mint az eddik al­kalmazott eljárás. Időt nyerünk ve­le és mert időt nyerünk, pénzt is. Fáradságos munkát végeztünk azért, hogy ismét üzemeltethessük valamennyi kenyérelárusító üzletün­ket. Egyideig mi árusítottuk a ke­nyeret. Számos helyről támadtak bennünket ezért. A munkástanács nem érzi jogosnak a támadásokat és amellett kardoskodik, hogy minél több kenyérüzletet nyithassanak a sütödék.. Nem mindegy a vállalat renta­bilitására nézve, hogy a ke­nyér darabja után járó 27 fillér forgalmi költség a kereskedelem, vagy a Sütőipari Vállalat pénz­ügyi gazdálkodását segíti-e. A januári kedvezőtlen gazdasági körülmények a Sütőipari Vállalat­nál az elmúlt hónapok folyamán igen nagy mértékben csökkentek és már jóval közelebb állunk a teljes rentabilitáshoz, mint akkor. Persze, még akad tennivaló, hogy egészen célt érjünk. De a munkástanács nem pi­hen meg addig, amíg az eredmények nem lesznek egészen kielégítőeik. Ha kell, alapos változtatásokkal, fájdal­masabb érvágások árán is, de nem akarunk letérni erről az útról. Meg­van rá a reményünk, hogy harcunk sikerülni fog. KOVÁCS FERENC, a Sütőipari Vállalat munkástanácsának elnöke. Komoly károkat okozott a fagy megyénkben Május 9-re, csütörtökre virradó éjjelen igen komoly fagyhullám hú­zódott végig a Dunántúlon, mely Somogy megyében különösen a me­gye déli részén éreztette hatását. A nemesdédi szőlőkben és gyümöl­csösökben körülbelül 40 százalékosra beesülik a fagykárt. A barcsi járás­ban a burgonya 30 százaléka és a már kikelt kukoricának mintegy 80 százaléka esett áldozatául a fagy­nak, Valamivel kisebb volt a fagy hatása a csurgói járás területén, ahol a gyümölcs-, a szőlő- és a bur­gonyának 25 százalékát érintette az éjszakai fagy. A tabi járásból csu­pán Som és Bonnya községekből je­lentettek csak egészen jelentéktelen fagykárt. A megye több termelőszövetkeze­tében állandó füstöléssel védekeztek az éjszakai fagyok ellen, (két állami gazdaságban pedig, a somogytarnó­­caiban és a Bárdibükki Állami Gaz­daságban honvédségi ködgyertyák égetésével sikerült elejét venni az éjszakai fagynak. Új lakások és családi házak állami segítséggel A lakáskérdés megoldása nem egy­szerre, de folyamatosan történik. Az állam hosszúlejáratú kölcsönökkel támogatja azokat, akik családi házat, illetve leválasztás útján új lakást akarnak építeni maguknak, s a költ­ség egy részével már rendelkeznek. Minél kevesebb állami hozzájárulást igényelnek az egyes építtetők, annál többen juthatnak kölcsönhöz. Az év első negyedében, annak elle­nére, hogy a tönkrement házak és lakások rendbehozása már csaknem befejeződött és igen nagy anyagi ál­dozatot követelt az államtól, 2726 építtető közel 80 millió forint köl­csönt kapott. Ebből Budapesten 347- en építenek maguknak új otthont több mint 10 millió forintos állami segítséggel, vidéken pedig 2379 csa­ládi ház épül, amelyhez az állam csaknem 60 millió forintos kölcsön­nel járul hozzá. Somogy megyében 58 új családi otthon épül 1 millió 590 ezer forintos OTP-kölcsön se­gítségével. Ifjú sportolók nemes elhatározása A Szsbüdsáqparki Ált?.!á,nos iskola sportköre elhatározta, hoc; у versenyt indít a ) Kiváló tanuló, kiváló sportoló« büszke cím elnyerésére. Napjainkban már folyik is a verseny, egészen az év­vég i bizonyítványosztásiq. Elhatározás­­tok nagyon szép, mert a* verseny értel­met ad sporlmunkátoknak. Biztosan tud­játok, kedves ifiú sportolók, hogy vol­tak olyanok hazánkban., akik mint spor­tolók kiválóak lehettek, de mint embe­rek keveset értek és igen kétes dicső­séget szereztek hazánknak. Kiváló sportolóknak csak azokat ne­vezheti ük. akik a munkában is megáll­ják helyüket. Az iskolán belül tehát csak azt a sportolót lehet kiválónak ne­vezni, aki .7 tanulásban is kiváló. Mert csak ilyen tanuló lehet — mint sport­ember is — iskolájának példaképe. A verseny teltételei a következők: 1. Kiváló évvégi tanulmányi előmene­tel 2. Iskolán belüli és kívüli magatar­tás. (Ezt a tantestület bírálja el.) 3. Kiváló eredmények a sportban. (Atlétika, torna, labdajátékok.) Aki elnyeri az »Iskola kiváló tanuló­ja és sportolója« címet, az jutalmat kap és fényképét kitesszük az iskolai képes híradóra. Nevét pedig beírjuk az iskola sportköri naplójának dicsőséglapjára. Versenyre fel hát, pajtások, minél többen veqyetek részt e nemes vetélke­désben! TAFNÓCZAi ISTVÁN testnevelő tanár Helyrebillent a gazdasági mérleg a Fonyód! Vegyesipari KTSZ-nél OKTÓBER UTÁN úgy látszott, hogy a Fonyódi Vegyesipari Ktsz-nél minden további együttműködés­nek vége szakad. Belső harc, széthúzás ütötte fel ia fejét, és a szövetkezet dolgozói nem láttak más kiutat, mint­ha szedik a sátorfájukat és kérik a magánkisipari en­gedélyt. (Erre a szövetkezet elnöke mutatott példát.) Hogy idáig juthatott a dolog, nem októbernek kö­szönhető. Október csupán alkalom volt a zűrzavar ki­robbanására. A szocialista közös termelési módban sem akadt hiba. A hibák szálai évekkel ezelőttre nyúlnák vissza, a ktsz-ben akkor található felelőtlen elemek rossz gazdálkodási módjához. Sikkasztok, képmutatók által teremtett demoralizációs helyzet állott elő. Fo­kozta ezt a helyzetet a járási tanács egy-két, nem rossz szándékkal elkövetett tapintatlansága is, amely ilyen kedvezőtlen helyzetben érve a szövetkezetét, elkesere­dést keltett. A járási tanács illetékeseiben ugyanis egy­re jobban gyökeret vert az a nézet, hogy a ktsz nem lesz életképes a jövőben, és így nem is lehet rá számí­tani. Ennek tudható be pl. az, hogy olyan magánkisipa­rosnak adtak ki Fonyódon női fodrászati szakmára en­gedélyt, aki egyszer már elhagyta a ktsz-t és akit a szövetkezet október után maga is hívott előnyös aján­latokkal. A kormány új kisiparos politikáját tekintve, a járási tanács nem járt el jogtalanul. Csupán abban hibáztatható, hogy nem nézett a szövetkezet nehézsé­geinek mélyére, egyszóval körültekintés nélkül csele­kedett. Mindennek ellenére az utóbbi hónapokban úgy összekovácsolódott a szövetkezet, hogy ezt semmilyen erő nem képes többé megbontani. Igaz, hogy csak ti­­zenketten állnak a vártán, de elhatározásuknak; hogy a szövetkezetei semmiképpen sem hagyják szétesni, meg is van már az eredménye. A mindig veszteségesen működő ktsz több ezer forint nyereséggel zárta az első negyedévet. Helyrebillent a gazdasági mérleg. Győ­zött a tizenkét ember kitartó munkája. A helytelen gazdálkodás révén keletkezett adósságok törlesztésének módját is megteremtették már. És ahogy a szövetkezet főkönyvelője elmondta, ebben az esztendőben vala­mennyi adósságukat rendezik. Remek tavaszi, nyári szandálokkal árasztják el a kereskedelmet, amely feltehetően ebben az évben több mint tizenkétezer forint tiszta jövedelmet hoz majd. Megoldotta a vezetőség a női fodrászat problémá­ját is. Az eddig dolgozó, hiányos szakképzettséggel rendelkező fodrásznő a napokban elhagyta a szövetke­zetét. A női fodrász-részleg bárkivel felveszi a ver­senyt. A KTSZ FELLÉLEGZÉSE, utóbbi jó munkája, gazdasági helyreállítása azonban kell hogy a járási tanácsot is hathatós támogatásra serkentse. Nem kell különösebb alkalmat keresni hozzá. Magától is jön az; a női fodrász-részleg pl. a MOKÉP helyiségében dolgo­zik. Emiatt a MOKÉP-pel már sok kellemetlensége is akadt a járási tanácsnak. Ezért a szövetkezet vezető­sége javasolta a férfi fodrász-részleg melletti »Ibolya« cukrászda fodrászattá történő átalakítását. A Fonyódon lévő két egymás melletti cukrászda úgysem ésszerű. Az »Ibolya« cukrászda egyébként egész télen zárva van. Minek hát ilyen helyiséget kihasználatlanul tar­togatni. Csali azért, mert ráfestették, hogy cukrászda, Nos, a nyári többletforgalmat sátor«rendszerű árusí­tással, vagy mozgó fagylalt-eladással lehetne meg­oldani. Találjon a járási tanács mindenképpen módot arra, hogy ebben a cukrászda-helyiségben a ktsz női fodrász-részlege dolgozhasson. Nem elég folyton azt hajtogatnia a tanácsnak, hogy nem hátráltatja a szö­vetkezet munkáját. Azt kell bebizonyítania, hogy se­gíti. — Szegedi — Qlz pere mideeemlátűgatás [ A látogató úgy érzi, mintha valamely tárlaton ijenne. A fala- I kon köröskörül képek, zsúfoltabban, mint a kiállítási termekben • A szemlélőre valósággal rázuhan a téma- és színgazdajgság, mely egy ; életet őriz a magánlakás falain. S míg eljutok a somogyi dombok I szelíd hajlásának sokszínűségétől a Semmering sötét, íjiavas hegycsú­­■ csáig, a sokszor és sokféleképpen ihlető Balaton hullámringatásaitól , a tenger alkonybavesző fenségéig, az agg mester áll íjnellettem, rö- i vidszavas megjegyzéseket fűzvén egyik-egyik képhez, j így hozza ’ elém Velence vidám-kék kanálisát, a római cirkuszok mohásodo . emlékét egy szicíliai amphiteátrum képében, és így j ismerem fel sokszor a sokarcú Somogyot. A somogytúri Kunffy-rezidencia néhány szobájának fala élmé­nyekkel van tele. Élményekkel, melyeket a művész iHlete maradan­dónak tudott megtartani, amikor palettáján kikeverte j az előtte fel­táruló kép színeit, vagy vászonra vitte egy-egy tipikup alak portré­ját, az alakok pillanatnyi hangulatát. Hiszen mint mobdja a mester, fiatal korában kevéssé érdekelte annyira a tájfestészet, mint a portré. Igen sokszor és sokféleképpen ábrázolja a cigányokat, bár a képeken azt lehet érezni, hogy szemlélete egy kicsit színpadias. Nagyon megkapó a Gyermek temetés Somoevtúro^i című fest­ménye, melynek ugyan csak fényképét lehet látni, dp még így is megragadja a szemlélőt a kisgyermeke koporsóján zokogó paraszt­asszony tragédiája. A harminc-negyvenes években Kunffy Lajos is az impresszio­nista hatás alá került, nem hosszú ideig. Ebből az időszakból való nsojBA ‘i®SgBs3upze3uizs XSuu ЛЗэ gos színorgiával virágzó kert képe. Néhány festőbarát emléke is itt van a Kunffy-képek házi galé­riájában. Iványi Grünwaldtól, a téli tájak festőjétől, Szlányitól egy­­egy kép és a távol-keleti élet ábrázolójától, Nádlertől elgy hangulatos kép. A sokfelé járt, sokat utazott mesternek ugyanis ijgen sok festő ismerőse volt. S míg a legutóbbi idők képeit szemléljük, Kunffy La­jos az emlékeiről beszél. Munkácsyról, akivel Párizsban ismerkedett meg, fiatal festőként. Munkácsy akkor festette az Árjoád bejövete­lét és ugyancsak megtetszhetett neki a fiatal Kunffy [ arcóle, mert íg3' szólt hozzá: — Édes fiam, milyen nagyszerű Krisztust tudnék én festeni magáról. — Ámde ebből a Krisztus festésből ijem lett sem­mi, mert Munkácsy utána hamarosan meghalt, a párizki Julian aka­démia fiatal festőnövendéke pedig másfelé kereste a vászonra kíván­kozó témákat. A tájakat és az embereket. Azokat, akik itt vannak köröskörül a szobákban, megörökítve egy-egy képben, j S ehhez a kollekcióhoz legutoljára egy szép csendélet került. A reggelihez elő­készített sonka, vöröshagyma, uborka, kenyér láttán szinte várja az ember, hogy mikor hívják asztalhoz ... Búcsúzásul mi mást kívánhatna látogató a 88 éve$ mesternek, aki idős kora ellenére sem szíveli a szemüveget a fejtésnél, mint­hogy: továbbra is jó egészséget az alkotáshoz! A kereszt- jegyében Történelmi mysterico-tragico-comico játék 3 jelenetben, mindössze 3 képben (király) Történik: anno 1956. október 30 - november 2. Színhely: Lakócsa, kis község megye déli csücskén. Szereplők: a SZÓNOK. Nagy Fe­renc plébános. KAR, dolgozó parasz­tok, nők, fiatalok. Körülmények: zűrzavar, eső, szél. gyűlések, italozás, .tömjén-, cigaretta­­füst, »Szabad Európaiensis« etc. I. JELENET, ELSŐ KÉP Első gyűlés (jelen a fél falu). A SZŐNOK (hevülten): ... Mert is­tenben tisztelt híveim, most jön el majdan az igazi világ, a mennyek­nek az 6 országa, ahol mindenki azt tehet, amit akar, elfoglalhatja, ami az övé, elfogyaszthatja, amit ter­melt, imádkozhat, amennyit akar, élhet, ahogyan szeretne ... Most 'jön el majdan a mi világunk, ahol a jók üdvözülhetnek, a gonoszok pedig a kárhozat tüzére vettetnek ... Most lön a magyaroknak az böcsülete, lo­bognak a piros-fehér-zöld zászlók és a templomi lobogók alatt egyként térdelhet a nyáj és mindenki, akit illet... A KAR (lelkesen): Ez szépen beszél, Ez jól beszél. Ez igen tud beszélni... Legyen csak ő A mi Nemzeti Bizottságunk Elnöke ... Ő az elnök. A mi elnökünk . . . A jóbeszédű ... Az elnök ... Ez jó lesz. Ez jó lesz ... II. JELENET, MÁSODIK KÉP Második gyűlés (jelen a negyed fa­lu). A SZÓNOK (még hevültebben): ... Mert most tenni is kell, tisztelt híveim... Mert az új világért har­colni is kell, ha kell, minden áron. És résen kell lenni, mert jaj, van­nak, akik veszélyeztetik eztet... De ne csüggedjetek, velünk az ég és minden seregi, a földiekkel együtt, ott amarra .'.. Ezért nézzetek körül vannak itt még pirosak és főleg azok, akik látnak az ő szemükkel. Az a Lovkovics Józsi, az a pártem­ber, az is mindig kerékpározott a Ő, az istentelen... És! minek itt még a közös akol, az a téeszcsé, meg a nagy táblák? Ezeket a legjobb lesz megváltoztatni, meri ugyebár.. Ma már a pirosak nem dirigálnak . . A KAR (gyorsan elemeire bomlik). 1. KAR (lelkesebben): Ó, de jó, Ez így jó, Ezt kell tenni. Ezt kell tenni. 2. KAR (meglepődne): Khm, khm, khm. Khm, khm, khm. Hűm, hűm, hűm. Legjobb lesz innen elmenni. (Hazamennek.) 3. KAR (haragosan, kételkedve): Ez nem lesz jó, így nem lesz jó. (magukban) Ki ez az ember? Ki ez az ember? (Hazamennek.) III. JELENET, J 3. KÉP Harmadik gyűlés (jelen a »Nem­zeti Bizottság«). A SZÓNOK, mint elnök (egészen felhevülve): Azzal kezdem, amivel kell... Elvették a földünket. Már­mint az egyházét. Amiből éltünk. Most adják vissza. Mind a 100 holdat, így bevetve, megmunkálva, Meg visszamenőleg 45-tól a rajta megter­melt értékeket... Ezenkívül a régi juttatásokat, a párbéiít. a kilence­det etc. Kötelezni rá az egész falut. ?,íert ha nem, hát... A KAR (elhülve, hdragosan): Hogy, hogy, hogy...? így is kevés a földünk, így is kevés, A föld kevés. (Kérdezve) S azt ki művelnél Azt a 100 holdat? Azt a földet? A SZÓNOK (magabiztosan): Hát1 az emberek. Természetesen a laká­csai emberek. Nekünk ... A KAR (magukratafálva). Ha, ha, ha, Nyiss ajtót. Ha, ha, ha, Nyiss ajtót... Hadd menjen ki Ő, Hadd menjen ki ő A SZÖNOK (sápadtán el). Biztos a dolgában Most már biztos va­gyok abban, hogy meg­nyerem az örökösödési peremet — mondja egy párizsi fiatalasszony a barátnőjének. — Honnan tudod? Hiszen még tárgyalás sem volt. — Az ügyvédem már megkérte a kezemet. HUMOR jBorőélyperp Nem, szenvedett soká — Az egyetlen, ami vi igasztal az, hogy szegén} megboldogult' férjem nem szenvedett soká - mondja sóhajtva a fia tál özvegy. / — Igazán? mennyi ide ig voltak házasok? — Kész yagy már? — kérdezi mar huszadszor . a férj feleségétől, ak i r színházba [ készülődik. — Mit kiabálsz? — fe­­' leli élettársa. — Már egy órája mondom neked, . hogy egy perc múlva kész leszek!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents