Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-09 / 106. szám
V1LÄG PROLETÁRJA;, EG XEsläSL JETEK! ЯсйошмгАб AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 106. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. május 9. A TÖBB GYÜMÖLCSÉRT, BORÉRT Hogyan lendülhet fel a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés a marcali járásban? Ezen a gondolaton töri a fejét egy, a járási tanács mezőgazdasági osztályán belül létrehozott bizottság is. A mezőgazdaság belterjességének egyik útja, célja diktálja a parancsot: visztóaállítani, sőt tovább fejleszteni a magyar kertészet, gyümölcs-, szőlőtermesztés régi hírnevét. Fabatkát sem érnének elgondolásaik, ha a magyar föld, az éghajlat, a talajviszonyok, s az évtizedek során kialakult hagyományos tájtermelési adottságot figyelmein kívül hagynák. A marcali szakemberek nem tévesztették szem elől ezt a szempontot sem. Miben látják ők az előbbrejutás útját, mit tartanak a legfontosabb lépésnek? Feleljen erre az általuk öszszeállított tíz pontos tervjavaslat. I A gyümölcstermesztés íellendí* tése érdekében faiskolákat kell létesíteni a járás különböző tájegységeinek megfelelően (Marcali—Nemcsdéd). A meglévő mesztegnyöi kj.s magántelep bővítésre szorul, itt több gyümölcsfaféleséget lehetne előállítani. A járási tanács rendszeres ellenőrzése alá kell helyezni ezen faiskolákat a visszaélések elkerülése végett. О A szőlőtermesztés stabilizálása érdekében, a nemesebb fajták elterjesztése céljából javasoljuk a járás teiúiletén legalább egy oltványtelep létrehozását (Marcali). Ezen a telepen csak a berlandieri alanyt használják, mivel ez a legjobban bevált alanyféleség mind a laza, mind a kötött talajokon egyaránt és lehetőleg kevés szőlőfajtát állítsanak elő. (Borszőlő fajták közül: rizlins. kadarka, burgundi. Csemegeszőlő fajták közül: saszla, otthonell, Csaba gyöngye.) A telep állítson elő egyéves és kétéves oltványokat egyaránt, sőt helyes volna az oltások gyökereztetés nélküli értékesítése is, így a gazdák olcsóbban jutnának oltványhoz és a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy a tökéletesen előállított oltás iskolázás nélkül is végleges helyére kirakva, majd felcsirkézve 90 százalékos eredési biztosít. Q Helyes és célszerű lenne a meglévő marcali peronoszpórajelző állomáshoz hasonlóan a járás területén még legalább 2 helyen ilyen állomást felállítani (Böhönye—Somogysámson). A három jelzőállomás rendszeresen jelezné a veszélyt a gazdáknak. A A kertészeti szakcsoportok létrehozásához hasonlóan javasoljuk gyümölcs- és szőlőtermesztési és értékesítési szakcsoportok szervezését is. Gyümölcstermesztési és értékesítési szakcsoportot Marcaliban, Vesén, Nemesdéden, szőlőtermesztési és értékesítési szakcsoportot Böhönyén, Tapsonyban, Somogysámsonben és Marcaliban lenne legelőnyösebb létrehozni. C Javasoljuk, hogy a földműves' * • szövetkezetek árusítsanak mészkénlé törzsoldatet, mivel a gyakorlat azt bizonyítja, hogy a gazdák csak azért nem alkalmazzák a mészkénleves permetezést, mert a főzésével nincsenek tisztában. A törzsoldat »Baumé Fok«-a alapján az árusító a vásárló gazdáknak a helyszínen tanácsul szolgálhat a hígításhoz szükséges víz mennyiségéről is. T, Problémát okoz az idei évben a szükséges rézgálic beszerzése a szőlőtermelő gazdák többségénél. Éppen ezért a községi agronómusokon keresztül népszerűsíteni kell a mi vidékünkön még ismeretlen »Spritz Cupral« nevű permetezőszer felhasználását, mint rézgálic-pótló szert. Ugyanis ez a növényvédőszer korlátlan mennyiségben kapható. H Népszerűsíteni kell a fürtpero* * noszpóra leghatásosabb ellenszerének, a rézmészpornak fokozottabb felhasználását. Q Óriási kárt okoz, hogy a parasztság körében alig ismeretes a növényvédő szerek fontossága. Népszerűsíteni kell a forgalomban •. ó növényvédő szerek alkalmazásának jelentőségét és szükségességét. Ha ez a kérdés megoldást nyer, hazai gyümölcsfajtáink' • export-értéke nagymértékben nő. Q Nagy károk származnak abból is, hogy a termelő gazdák körében még ma sem ismeretes az az alapvető tétel, mely szerint mindig a rézgálicoldatot kell a mésztejhez önteni, mert így lassabban ülepedő, jobban tapadó, nagyobb, gcmbaölő hatású bordói lé peranetlevet kapunk. Érdemes volna ezt a régi, de jól bevált módszert járásunk szőlőtermelő gazdái körében is fokozottabban tudatosítani. A siker biztos nem maradna el. I A Javasoljuk téli időben közsé- 1 génként szakelőadások rendezését, hogy ezzel is szélesítsük a gazdák látókörét. Csima Sándor agronómus, Kagony Ferenc szőlőtermelő gazda. A Béke- Világ tan ács Elnökségének felhívása Prága (MTI). Mint a CTK jelenti, a Béke-Világtanács Elnöksége május 6-án nyilatkozatot adott ki, amelyben követeli az atomfegyver ókísérletek azonnali beszüntetését. A Béke- Világtanács nyilatkozatában emlékeztet arra a felhívásra, amelyet ez év április 2-án tett közzé Berlinben. Hivatkozik több vezető tudós ismételt figyelmeztetésére, amely szerint az atomfegyverrel végzett kísérletek óriási veszélyt rejtenek magukban. Felhívással fordult a világközvéleményhez, támogassa azoknak a kormányoknak akcióit, amelyek ellenzik az atomrobbantási kísérleteket. As NDK népe felszabadulásának 12, évfordulóját ünnepli Jó úton haladnak a „vörös44 Cukorgyár KISZ fiataljai RAZZIA ÖTVENÉVES A ZICSI OLVASÓKÖR Most 50 esztendeje, 1907-ben alakult a Zicsi Olvasókör. Alapítói dolgozó parasztok, munkások, kisiparosok és pedagógusok. Hamarosan több száz kötetes könyvtárat létesítettek, újságokat, folyóiratokat rendeltek, társadalmi úton olvasóéi könyvtárhelyiségeket építettek. Ünnep, vasárnap és a hosszú téli estéken a tagok szívesen keresték fel az olvasókört, ott olvasgattak, szórakoztak, könyveket cseréltek. Több ízben előadásokat rendeztek és tanfolyamokat is szerveztek. Tagjainak száma állandóan jóval meghaladta a százat. A tagok minimális tagdíjat fizettek és fizetnek. Ebből és a rendezvények bevételeiből — csupán saját erőre támaszkodva — tartja fenn magát az olvasókör, s szerzi be az értékes szakf és szépirodalmi műveket, rendeli a napi, heti sajtótermékeket, s rendezi a dologi kiadásokat fűtés, világítás, takarítás). Ez a kicsi kulturális intézmény mindenkor demokratikus alapon működött. Bizonyítékai vannak arról, hogy az első és második világháború elölt és között arató-, majd iparossztrájkot is szervezett a tagság, bevonva ebbe a környező községek haladó szellemű lakosságát is. (Utal erre dr. Szabó Gyula hatinca Sánr dór című tanulmányában is.) A német fasizmus dühöngése, s a közelmúlt ellenforradalmi eseményei nem ingatták meg a tagságot. Józanul és higgadtan megőrizte a lakosság nyugalmát, s községünk békéjét. A második világháború után а szép könyvtár nagyrésze elpusztult Jelenleg a Tahi Járási Könyvtár látja el olvasókörünket jó könyvekkel, szórakoztató és tanulmány os olvasmányokkal. Ezenkívül több napi és heti szaklap áll a művelődni vágyó tagok rendelkezésére. Az olvasóköri tagok nagy lelkesedéssel készülnek az 50 éves jubileum méltó megünneplésére. Az alapító tagok közül mar csak két-három öreg él, de a tagság zöme kedvesen emlékszik vissza a hosszú múltra, a 25 éves jubileumra (lükben volt), s n múlt hagyományaira támaszkodva alakítja tovább a jó közösségi szellemet, építi kulturális vonalon is a szocializmust. CZENE JÓZSEF iskolaigazgató, Zics. Gépesített metesrelőgiai állomás a Déli-sarkon A nemzetközi geofizikai évben a Déli-sarkon egy francia gyártmányú időjelző gép naponta továbbít meteorológiai jelentéseket. A gépesített meteorológiai állomást a Wilkes-íöldrészen állítják fel, több száz kilométernyíre az antarktiszi Mawson és Davis állomásoktól. A telepes időjelző gép óránként 1200 km-es körzetben ad le jelentést. A jelentések a szélmozgás irányát és sebességét, a barométer állását és a hőmérsékletet tartalmazzák. A jelzőszerkézéték egy elektro-mechanikus »aggyal« vannak összekapcsolva, amely az észleléseket kódszámúkkal továbbítja két különböző frekvenciájú leadón. Ezek közül az egyik éjjel, a másik nappal ! működik. Az »agy« a hírközlés után a szerkezetet leállítja. Ez az elektro-mechanikus »agy« óraműszerkezettel működik. A gépi állomás minden híranyagot háromszor megismétel. Miről kaphatta nevét ez a gazdaság? Miért ragadt rá állandó jelzőként a »cél« szócska? Szabados Dezső vezető főagronómus szerint különleges, cukoripara célokat szolgál ez a szocialista mezőgazdasági nagyüzem. ötezer holdjának egyötödén répaféleségeket termel — cukorrépát, cukorrépamagot, dugványrépát — s a cukorrépa gyári feldolgozásának meUékteranékeiveü állatokat hizlal. Esztendőről esztendőre jobban betölti ezt a hivatását alakulásától, 1951-től fogva. Vitathatatlanul jók az adottságai. Ezért is halad a megye állami gazdaságainak élvonalában a célgazdaság. De másért is. Nincs óíszervezgetés Szerencsés formában hívták életre a cél gazdaságot. Már ötvenegyben számba vették a főkövetelményt: a szocialista ipar szervezettségét átültetni ebbe a mezőgazdasági nagyüzembe. A gazdaság szervezői ezer hold körüli üzemegységekre tagolták a gazdaságot, mert képletesen kifejezve:- az ezer holdas határ belefér egy jól képzett irányítónak a horizontjába. Azóta sem vonták össze az öt üzemegységet. A szakvezetés jó kezekben van és tartósan! Pittner Géza elvtárs huszonhat éve dolgozik a mezőgazdaságban. Húsz évig traktor-fős zerelő volt, hat év óta pedig igazgató. Szabados Dezső vezető főagronómusnak tizenhét, Klie Lajos központi agronómusnak pedig három évtizedes szakmai gyakorlat áll a háta mögött. Mindhárman együtt ringatták a célgazdaság bölcsőjét. Az üzemegységeket képzett agronómusok vezetik, szintén hosszabb évek óta. Uj szakembereket is neveltek. Pl. Gázlópusztán Gál Sándor, Keresztes Jenő, Szente József és Szontágh Ferenc, évek óta brigádvezetők. Ez a célgazdaság legfőbb erőssége, az állandó vezetőgárda kialakulása. A terményféleségek is állandóak A sikerek egyik összetevőjeként emlegetik a vezetők azt a szerencséi, hogy az évek egymásutánjában nem változott gazdaságuk profilja. Ma is azt termelik, amihez ötvenegyben hozzáfogtak. KenyérA NAGYÜZEMI GAZDÁLKODÁS ISKOLAPÉLDÁJA A Kaposvári Cukorgyár Célgazdaságának munkájáról gabonából 1200, takarmánygabonából 1000, borsóból 400, répafélékből 1000, pillangósvirágú takarmányokból pedig 800 holdat vetettek be ebben a gazdasági évben is. Nézze meg bárki határukat. Mindenütt a szakszerű munka, a gondosság nyomait látja. Győzik a talajerő utánpótlását, hiszen 2,3 kát. holdra jut egy számosállat. Emellett évenként hetven vagon műtrágyát szórnak növényeikre. Gépparkjuk kielégítő. Ha a G—35-ös traktor nem bírja a mély talajművelést, átveszi a szót a gőzeke. Nem préseli össze az ötezer hold a nagyüzemi módszereket, főleg a gépeknek biztosít tág teret. Érdemes megemlíteni, hogy nem vágytak egyazon gépből többféle típusra: traktorból G—35-ös és Zetor, aratógépből pedig csak К—8-as van náluk. Könnyebb így az alkatrészellátás. Mennyi árut termelnek a szántóföldeken? Néhány meglepően magas számadattal feleljünk erre. Egy-egy hold szántó után — tehát nemcsak a kalászossal bevetett területről van szó! — 260 kg búzát adnak az államnak. Ök termelik meg a megye cukorrépamag szükségletét — a 30 vagonból jut külföldre is. A Kaposvárott gyártott cukor egytizede is a célgazdaság cukorrépájából készül. Holdanként 144 kiló hús Ha határukban szép, akkor istállóikban, hizlaldáikban gyönyörű látvány tárul a látogató szeme elé. Háromezer hízottsertést adnak el évenként, — ezek háromnegyed része exportra megy. Hízott marháikról leginkább a svájciak, olaszok, nyugat-németek tudnának nyilatkozni. Minden évben mintegy 2200 darabot küldenek ezekbe az országokba, kemény valutáért. Sovány üszőket és húsbikákat vásárolnak, s hat hónap alatt mindegyikre rátesznek 150 kiló húst és zsírt. A nyers répaszelet, a silótakarmány, a melasz és a szecskás keverék — a megfelelő szabványok szerint készített fehérje és keményítő értékű takarmány — nem hazudik! öröm nézni a 275 szép, gömbölyödő szarvasmarhát Cserepespusztán és Felsőhetényben. Dicséret a gondos munkáért Csóka Péter göbölyösnek, aki szerelmese szakmájának. A gázlópusztai istálló is nagy értéket rejteget: száz húsbika hízik itt a külföld számára. Tiszták, ápoltak az állatok, hófehérek az istállófalak. Villanymotor nyomja az itatóvizet a tartályba, hogy ne kelljen vályúhoz vezetni az állatokat. A hízómarháknak ugyanis tiltja a szabály a járást, csupán a mérlegig sétálnak el egyszer-egyszer minden hónapban. így aztán mindegyik gyarapszik naponta egy-egy kilóval. Valóságos húsgyár ez a gazdaság, minden hold szántóra 144 kiló hústermelés jut évenként. (U,gye nehéz lenne olyan 10 holdas parasztgazdaságot találni, amely 26 mázsa kenyérgabonát és 1440 kiló húst ad közfogyasztásra minden esztendőben!) Mi van a deficittel Arra a kérdésre, hogy jövedelmezően zárnak-e le egy-egy évet, nem mernek nyugodt szívvel igennel felelni. Olyan szövevényes, bonyolult az árpolitika és az elszámolás, hogy ember legyen a talpán, aki pontosan kiismeri magát benne. Kapnak tetemes mennyiségű abrakot központi készletből, más egyéb beruházásokkal is dicsekedhetnek, de nem tudják megmondani, hogy minden torzítást leszámítva, mennyi hasznot könyvelhetnek el. Csak annyit látnak tisztán — ami bántja is az önérzetüket —, hogy tavaly is pl. 1,2 milliós deficitről tanúskodtak a könyvelési adatok. Ugyanakkor 1,6 millió forintot fizettek be a Beruházási Banknak a használatukban lévő anyagi eszközök értékcsökkenési leírása címén. Az ötvenhatos év még hagyján. Előtte még cifrábbak voltak a számok. ötvenötben pl. minden darab extrém minőségűre hizlalt szarvasmarhára háromezer forintot fizettek rá. Mire volt jó ez az árpolitika? Arra, hogy lelohassza a hizlalás! terv túlteljesítésére irányuló törekvésüket. Viszont a józan ész azt mondja: jobban jársz, ha többet termelsz. Bizonyos, hogy az ilyen elszámolási rendszer ellenére is az volt a népgazdaság érdeke, hogy minél több hízómarhát kapjon a célgazdaságtól, még ha növekedett is ezzel a látszólagos ráfizetés. Igaz, ma már rendeződtek a marhaárak. De sok számot át kell még javítani az árrendszer adatai között. Furcsa és érthetetlen dolog pl. a következő is: Egy hold kalászos növény gépi aratásához egy mázsa búza termelési költségével azonos árú kötőzsineget használnak fel. Nyilván sántít a dolog, hiszen egy hold kéziaratása sem kerül többe, mint csupán a zsineg. Egyszerű, világos, áttekinthető és valós árrendszerre van szüli ség, amely véget vet a látszólagos ráfizetésnek. Egyszersmind kihúzza a talajt az olyan téves nézetek alól is, melyek szerint kár fenntartani az állami gazdaságokat. Példás munkaerkölcs Mindenütt azt látni, hogy céltudatos, okos, hozzáértő munka jellemzi a célgazdaságot. Nincs ebben semmi varázslat: ki-ki, vezető és dolgozó egyaránt, derekasan ellátja teendőit. Pedig sok emberrel van dolguk. Erre vall az is, hogy évenként 11 millió forintot fizetnek ki munkabérre az állandó, időszaki, adminisztratív és központi dolgozóknak. Hogyan lendülnek munkára a dolgos kezek? Egyetlen epizód rávilágít erre. Október 22-én Szabados Dezső kiadta az üzemegységeknek a mozgósító utasítást: vasárnap 600 süldőt kell szállítani Kisdiósdról Alsóheténybe. Ellenforradalom ide, »dicsőséges nemzeti felkelés« oda, október 28-án korán reggel a dolgozók a tizennégy vontatóval és a két teherautóval végrehajtották a feladatot. Pedig időközbein nem kaptak erre újabb megbízatást. Ma is derekasan dolgoznak. Sorol a cukorrépa? Indulnak a tolókapák. Meg lehet kezdeni az egyelést? Egyetlen gombnyomására, mint egy jól olajozott gépezet, harcba indul a szántóföldek szervezett hadserege a gyomok ellen. »Annyi dolgozót állíthatunk munkába, amennyire szükség van — mondja Révész István gázlópusztai vezető agronómus. Nemcsak az állandó gárdára számíthatnak, hanem az időszakiakra is. Már megjöttek a Szabolcs megyei idénymunkások, akik tavaly is itt dolgoztak. Ugyanilyen | megnyugvással néz a mezei munkáik dandárja elé Paki János, a cserepespusztai üzemegység vezető agronómusa is. Gondoskodnak a dolgozókról Otthon érzik magukat a célgazdaságban az alkalmazottak. Kétmilliós költséggel húsz új lakást építettek számukra, 38 régi, közöskonyhós cselédlakást pedig átalakíttattak. Kercseliget kivételével villanyt kapott minden üzemegység. Cserepespuszirán most épül a víztorony és egy korszerű ebédlő. A nyáron 12 család kap itt tiszta, rendes hajlékot. Köztük Magyar Mihály, Császár Ferenc, Martinka József és Kovács Lajos göbölyösök és Boros Károly, Miklós Mihály fogatosok. Aztán készen van az elgondolás a lakáshelyzet további javítására, mert ez csak a biztató kezdet. Amint a kora délutáni órákban Gázlón időztünk, akkor ért haza egy öszvérfogat Fonóról. Az iskolásgyerekekért ment, csupán ez a dolga. Naponként háromszor megteszi oda-vissza a négy kilóméteres utat. A cukorgyár célgazdasága eredményesen töri a szocialista mezőgazdaság útját- Mutogatni kellene ezt a nagyüzemet megyénk állami gazdasági és termelőszövetkezeti vezetőinek, dolgozóinak és az egyéni parasztoknak. Sőt, a célgazdaságiak is jónóven vennék, ha a külső hozzáértők szemetbántó esetleges hibákra figyelmeztetnék őket. A jótanács nekik is hasznukra válna. Kutas József
