Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-04 / 102. szám

^ VILÄG PROLETÁRJAI, EGYÉSÜLJETEK!

Soxoemszie

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

O. évfolyam, 102. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szombat, 1957. május 4.

Közmegelégedésre látja el feladatát a Zákány és Vidéke Földmíívesssövetkezet

Annak idején, amikor 1947-ben megalakult a Zákányi Földművesszövetkezet, aligha hitték volna tagjai, hogy a kis község életében mit jelent majd a földművesszövetkezet megalakulása. Az elmúlt tíz esztendő azonban megmutatta, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom milyen hatalmas mértékben elősegíti a falusi, élet könnyebbé tételét, arról a segítségről nem is beszélve, amit a község kulturális élete szempontjából jelent a íöldművjesszövetkezet.

De maradjunk most csak a Eöídművesszövetkezet kereskedelmi tevékenységénél. Az azóta már Örtiíos és Szentmihályhegy szövetkezeteivel

egyesült körzeti földművesszövetkezet nyolc boltegységgel dolgozik. De nem akármilyennel ám! A zákányi italbolt egyike a megye legkorszerűbb vendéglátóipari üzemeinek. Ragyogó tisztaság, példás rend és figyelmes kiszolgálás csalogatja ide a szórakozni vágyó zákányiakat, de még a szomszéd községek lakóit is. A zákányi vasszaküzlet szintén nem kevésbé korszerű. De nemcsak a kereskedelmi boltok, hanem a többi üzemág is jó munkát végeznek. A TÜZÉP-telep a környék építőanyag-ellátását biztosítja. A betonüzem még a megyén kívülre is szállít gyártmányaiból. Egyedülálló készítménye a házak lábazatánál alkalmazható, igen tetszetős külsejű betonblokk. — Ebből nem is ' tudunk eleget gyártani — mondotta — Kubu Géza, a szövetkezet ügyvezetője, aki még arra kért bennünket, hogy köszönjük meg a földművesszövetkezet valamennyi dolgozójának seaítőkészségét, amely nélkül elképzelhetetlen lett volna pl. az, hogy a szövetkezet 1957. első negyedévében 127 ezer forintos nyereséggel zárja az évnegyedet. A kollektívából külön dicséretet kért a szövetkezet vezetője a szeszfőzde dolgozóinak, akik- a leggazdaságosabban látják el munkájukat.

Szívesen tettünk eleget a kérésnek.

Az elhagyott szövetkezeti épületek sorsa a siófoki járásban

Ahogy az ember végigmegy a siófoki járás községein, itt is, ott is lát egy-egy elárvult épületet, amely feloszlott termelőszövetkezeté volt. Sőt vannak olyan épületek, amelyek még csak félig-meddig készek. Eső mossa, szél marja a tetőzetlen falakat. Vajon mi lesz ezeknek a sorsa? Ez a kérdés irányított bennünket a járási tanács mezőgazdasági osztályvezetőjéhez, Szabó László elvtárshoz.

— Hány ilyen gazdátlan épület van a járásban?

— Gazdátlan egy sincs — válaszolta határozottan Szabó elvtárs —, mert mi valamennyivel törődünk. Igyekszünk mindegyiket hasznosítani. Nem könnyű dolog ez, mert kevés a kereslet a járásban az ilyen nagy gazdasági épületek iránt. De megkeressük hasznosításuk módját.

— Mégis hogyan hasznosítják?

— Amit lehet, bérbe adunk, s van olyan is, amit eladunk. Eladtuk például a siófoki Uj Elet volt telephelyét a Kosárfonó Kisipari Szövetkezetnek 215 ezer forintért. Most akar-» juik eladni a balatonszárszói volt termelőszövetkezet gazdasági épületeit a balatonföldvári SZOT gazdaságnak. Ahol arra mód volt, átadtuk a másik, vagy az újjáalakult termelőszövetkezetnek az ilyen gazdasági épületeket.

— Mi lesz a félig kész épületekkel?

Ezeknek a nagyobb részét felépítjük. Iyen van Nagycsepetyen, Balatonendréden és Balatonszárszón. Ezeket még ebben az évben teljesen felépítjük és hasznosítjuk. Csupán

egy helyen, Kötésén bontunk le egy félig kész, ötven férőhelyes szarvasmarha istállót. Ezt is csak azért bontjuk le, mivel még igen kezdetleges volt a megépítése, s még sokba kerülne teljes elkészítése.

E néhány példa arra mutat, hogy a siófoki járásban van gazdája az elhagyatott termelőszövetkezeti épületeknek és hasznosítják azokat. Ez a példa követésre méltó a többi járási tanácsok előtt is. Ne hagyják elkallódni, kárba veszni az országnak eme értékeit.

Két jó hír a gazdáknak

és a háziasszonyoknak

— Egysoros kézivetőgép készítésén dolgozik a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár szerkesztő részlege. A prototípusok a harmadik negyedévben készülnek el és még az ősszel kipróbálásra kerülnek. A kertgazdaságokban lesz nagy keletje az egysoros, kézzel tolható vetőgépnek. A máktól a kukoricáig és a babig mindent lehet vele vetni. Alkalmas lesz sorvetésre és különböző távolságú fészakvetésre. Könnyen beállítható sor jelzővel is ellátják, s az így megjelölt nyomvonalon lehet a következő sort vetni. Használható lesz a répa sorvetés kiigazítására is.

— Ujtípusú mosógép prototípusa készült el a pápai Elekthermaxban. Az új gép úgynevezett centrifugál mosó, amely a mosáson és a csavaráson kívül a szennyvíz leszivattyúzását is elvégzi.

Óráról órára

több csodálója van a 101. sz. Ady Endre utcai Hangszer- és Hanglemezbolt újdonságának.^, Mindössze két napja érkezett az üzletbe egv gyönyörű szép, mahagóni színű pianínó. A két nap alatt számtalan látogató, érdeklődő csodálta meg tisztán csengő hangját, szemet gyönyörködtető kivitelét. Megjegyzéseket is fűztek hozzá, körülbelül ilyeneket: — Ha most pénzem lenne, nem gondolkodnék... —

Ej, ha most hozna valamit a lottó a konyhára!... Ez többet ér a 16 500-as zeneszekrénynél. Még arról is lemondanék stb. — Valóban, a hárompedálos, páncéltőkés, angol mechanikás, »»Pdírof« gyártmányú csehszlovák pianínó minden képzeletet felülmúl. Olyan érték, aminek eladásához, azt hiszszük, nem kell propaganda. Sajnos, árát még nem tudjuk közölni olvasóinkkal, mert a számla még nem érkezett meg az üzletbe. De előreláthatóan 17—18 ezer forintért rövidesen bárki megvásárolhatja.

S hogy még egy örömhírt közöljünk olvasóinkkal, május és június hónapokban már rendszeresen kap külföldi árut a Hangszerbolt. Május végére például nagymennyiségű csehszlovák mikrolemez szállítmányt várnak, amely között sok közkedvelt operarészlet, szimfóniák és más zenekari művek, valamint a könynyűzene kedvelői számára a legújabb tánclemezek érkeznek.

Kisorsolták a lottó ötödik heti

szelvényeinek nyerteseit

A népművelési feladatokról

A munkástanácsok fóruma

CSEREBERE

A befejezetlen építmények városa

Siófokot így is lehet nevezni. Ha az ember végigsétál utcáin, mindenhol készülő építmények tűnnek szemébe. Ilyen egyik építmény a siófoki kenyérgyár. Hogy Siófokon kenyérgyár létesüljön, nem volt helytelen elgondolás. A Balaton legnagyobb fürdővárosa meg is kívánja az ilyen komoly kapacitású gyár létesítését. Siófoknak nyáron 2«—25 ezer nyaralója van, de a Siófoki Sütőipari Vállalathoz tartozik ellátás szempontjából Földvár, Zamárdi, Szemes, Belső-Somogyban pedig egészen Andocsig szállítanak kenyeret. Nyilván, hogy a régi, korszerűt{len sütőipari telepek nem tudják I ellátni a megnövekedett üdülőfor[galmat. Nem is beszélve arról, hogy [a választék is hiányos, nélkülözni l kell a nyaralóknak a vajassütemé- 5 nyékét és a sütőipar egyéb változa? tos készítményeit. A siófoki, sütőipari egységekben lévő kifligépek is

► korszerűtlenek, kicserélésükre rövií desen sor kell hogy kerüljön.

[ Ilyen körülmények között teljesen jj érthető, hogy Siófokon kenyérgyár

► épül. A gyár teljes építési költsége

► 12 millió forint, amiből a háromnet gyed része már felhasználást nyert, [illetve a teljes építés költségeiből kb.

► két és félmillió forint értékű muní kát nem végzett még el a szerelő I vállalat. A gyárat a Somogy meggyei Építőipari Vállalat készítette,

► nincs is vele semmi baj. Sajnos fazonban, ismerve Kaposvár nehéz i helyzetét, olyan elgondolásokat is fi• yvelembe kellett volna venni, rniszetrint: miért nem építettek fele-fele talapon, 6—6 millió forintos költségt gél két kisebb kenyérgyárat, egyet

► Siófokon, egyet pedig Kaposváron?

i Természetesen ezen most már kár t vitatkozni, a kilenc és félmillió már ;ott áll beépítetten Siófokon. A gyár1 [kapacitása egy huszonnégy óra alatt [210 mázsa. Ez a kapacitás biztosíta;ni tudja az igények kielégítését. [Biztosítja továbbá azt is, hogy választékot adhassanak az üdülni vá:gyó közönségnek.

: Nagyon is szép lenne és jó lenne : minden, csak a gyárnak az építése : döcög. A Siófoki Sütőipari Vállalat [dolgozói szeretnék már készen látni üzemüket, de ugyanilyen érzésekkel néz a félbenhagyott gyárra Siófok lakossága is.

1957-ben már nem lesz készen e komoly beruházás. Az idén már nem segíti a Sütőipari Vállalatot a nehézRitkán éri dicséret és elismerés annak az intézménynek, vállalatnak dolgozóit, akiknek gondjaira, lelkiismeretére van bízva az ország hatalmas zsírosbödönének megtöltése. Rájuk szorulnak a húsboltok, tőlük várja a szalámiba és a különböző húskészítményekbe való nyersanyagot a húsipar, ök tudják jól vagy rosszul szolgálni a külkereskedelmet, az állat-exportot is. Igen, az állatforgalmi vállalatok a szocialista gazdasági rend fontos alapjai, nélkülük elképzelhetetlen lenne az állami piac, az állami szükségletek tervszerű kielégítése. Fontos segítői a dolgozó parasztoknak is. Állandó és biztos piacot keresnek és biztosítanak hízó- és selejtjószágaiknak, előnyös szerződéseket kötnek velük, megvédik őket a kupecektől, üzérektől. Tenyésztési és üzleti tanácsokat osztogatnak a gazdáknak. Megérdemlik tehát a dicséretet, a köszönő szót az állatforgalmi vállalatnál becsülettel, készséggel, felelősséggel dolgozó és helytálló emberek.

Többmilliós forgalom

Két járás harminchét falvinak mintegy hat-hétezer parasztjával tart állandó üzleti, kereskedelmi kapcsolatot a Nagyatádi Állatforgalmi Vállalat tizenhat dolgozója. Kizárólag ők bonyolítják le a sertéshizlalási akcióikat, részint előzetes szerződéskötéssel, részint szabadfelvásárlással. Hatáskörükbe tartozik ezenkívül a vágólovak, vágóborjak, selejtmarhák értékesítése, bika- és üszőhízlalási akciók szervezése, lebonyolítása. Munkájuk a felkutatástól, illetve szerződéskötéstől a jószágok

Akik az ország zsírosbödönéről,

éléstáráról gondoskodnak

elszállításáig tart, hiszen a portékát időközben is ellenőrizni kell: növekszik-e a súly, a kívánt módon fejlődik-e az állat. Szerződések felbontására a legritkább esetekben kerül sor. Ez annak köszönhető, hogy a gazdák bíznak az állatforgalmi vállalatban, mert látják, előnyös vele jó kapcsolatot tartani. Egyébként erről beszél az állatforgalmi vállalat idei pénztárkönyve is. Ebben az esztendőben havonként a következő összeget fizette ki a vállalat különböző állatokért a parasztoknak: januárban 1 890 000 Ft

februárban 3 355 000 Ft

márciusban 2 648 000 Ft

áprilisban (20-ig) 1 800 000 Ft.

A februári forgalom mutatója a parasztság munkás-paraszt hatalom melletti hitének, bizalmának is. Ekkor értékesítette a téli hónapokról az ellenforradalmi események következtében eladatlanul maradt hízó- és vágóállatjait.

Legjobban megy a sertés

A pénzforgalom döntő részét a sertésfelvásárlás szolgáltatja. Sertéshizlalási szerződést szinte várakozáson felül sokat kötöttek a gazdákkal. A szerződéskötési akciót április 20-án 6904 darabos eredménnyel lezárták. Ennek kétharmada bacon süldő (90 —110 kg-os súlyú), egyharmada pedig hízó állapotban kerül hazai fogyasztásra, vagy exportra. Érdemes megemlítem, hogy a gazdák zöme a

minél nagyobb hízósúly elérésére törekszik s erre ösztönzik őket az árak is. Ez év első három hónapjában például a felvásárolt hízók átlagsúlya 153—150, illetve 158 kilogramm volt.

Hova tűntek a vágóborjak?

Sajnos, az októberi események hatására igencsak megfogyatkozott a borjúállomány. Október előtt ha húsz vágóborjút akartunk felvásárolni, ötvenet hoztak átvevőhelyünkre. Most viszont pontosan fordított a helyzet. Alig tudunk egy rakományt összeházalni a járásban. S ennek a megnövekedett tenyésztési kedven kívül más oka is van. A földművesszövetkezetek hónapokon át csaknem minden faluban nyákló nélkül vagdosták a borjakat, noha ehhez joguk nem volt — tárja elénk az egyik okot Vajda elvtárs, a vállalat igazgatója. Bár van egy rendelet, amely kimondja, hogy a szövetkezetek kimérés céljából csak az állatforgalmi vállalattól vásárolhatnak borjút, ez azonban eddig írott szó maradt. Ezzel kezdetét vette a földművesszövetkezeteknél bizonyos fajta — ma már ellenőrizhetetlen — üzérkedés, feketekereskedés. Horváth Antal, a somogyszobi földművesszövetkezet hentese még a közelmúlt napokban is kiüzent Bolhásra két gazdához, Puskás Istvánhoz, Nárai Jánoshoz, hogy bikaborjaikat vigyék be hozzájuk levágásra, külön-.

ben feljelentik őket. (Micsoda törvénytelenség!) Segesden feltűnően sok borjú kerül vasárnaponként »kényszervágásra«. Természetesen nem a falusi lakosság rendszeres húsellátása ellen vagyunk, hanem a törvénytelenségek, a'szabálytalanságok megakadályozásáért emelünk szót. Hiszen a földművesszövetkezetek az állatforgalmitól a felvásárlási áron alul megkaphatják a szükséges borjút és sertést. (Vagy talán egyesek saját zsebüket féltik?) Mindenesetre elvárható, hogy a tanácsok most már érvényrejuttassák az idevonatkozó 14/1957. számú élelmezésügyi miniszteri utasítást.

Fordulat a marhahízlalásban

A nyári húsellátás és a gazdák érdekében az év elejétől kiselejtezett, továbbtenyésztésre nem megfelelő szarvasmarhák hizlalására is szerződést köt a vállalat. A szerződéskötéskor nyomban ezer forint előleget kap a jószág tulajdonosa. A három—hathónapi hizlalással javul az állat minősége, s átadáskor a napi árnál 1 forinttal kap többet kilogrammonként a gazda. ízletes, puha húsukért szívesen vásárolják tőlünk a fiatal hízott birkákat, üszőket a svájciak, németek, lengyelek, s még az amerikaiak is többet fizetnek a mi hízottmarháinkért, mint pl. a lengyelekéért. A hizlalásba fogott fiatal üsző két éves korára rendszerint túlhaladja a négyszáz kilót, e

ségek legyűrésében, a feladatok megoldásában. Kétségtelen, hogy az ilyen nagy beruházások tovább folytatását, éppen az ország nehéz gazdasági helyzete miatt felül kellett vizsgálni az év elején. Nem lehetett felelőtlenül rábólinltani milliók kiadására akkor, amikor az esetleges más, fontosabb létesítményhez szükséges.

Ez a probléma azonban már nem is probléma, mert az összeg az építkezés befejezésére, a Siófoki Sütőipari Vállalati vezetői szerint, rendelkezésre áll. Inkább kis huzavonáról van itt szó, amit kis jóakarattal meg lehetne szüntetni. A Sütőipari Vállajlat dolgozói kérik a Megyei Tanács Tervosztályát, hogy amennyiben lehetséges, sürgessék a siófoki kenyérgyár végső befejezéséhez szükséges összeg előteremtését, illetve a finanszírozás folyamatosságát tegyék lehetővé. •

A Siófoki Sütőipari Vállalat, ellentétben kaposvári testvérvállalatával, éves szinten nyereséges. Már az első negyedévben elérték az 1956. évi termelési szintet, sőt 90 000 forinttal túl is szárnyalták. A vállalat, készítményei jók, a lakosság megelégedett. A szezon megindul, a nyaralók ezrei elöntik a homokos partokat. Öérettük is szükséges, hogy a siófoki kenyérgyár építkezése mielőbb befejeződjön.

Hírek áss országból

A csehszlovák nép felszabadulásának idei évfordulójára május 9-én Secovcében rózsapárkot létesítenek azoknak a szovjet katonáknak emlékére, akik a második világháborúban életüket áldoztÉfk a Csehszlovák Köztársaság és más! országok felszabadításakor.

A seccvceiek szeretnék, ha kis ligetük a nemzetközi j összefogás szimbóluma lenne, ezért több ország városába írtak levelet, hogy küldjenek virágokat a parkba. A Szegedi Városi Tanács a kérésre most száz rózsatőt küldött Secovcéba!

A posta a jelenleg forgalomban lévő kétféle, csaknem kétszáz bélyegből álló portósorozat helyett egységes porióbélyegek kiadását tervezi. A posta rövidesen már az új bélyegekkel látja el a portos küldeményeket.

igen szép pénzt hajt a konyhára. A csurgói Hinek Ferencnek pl. hízott bikájáért 9747 forintot fizetett az állatforgalmi vállalat. Az ötvenhatban leszerződött 3265 hízott bika, illetve hízott üsző felvásárlását már megkezdték, s az idén is szép számmal kötöttek ilyenekre szerződést a gazdákkal.

Az üzérek, a kupecek ellen

A hízó- és vágóállatfelvásárlás állami rendszere védi a parasztokat az üzérektől, kupecektől. Mégsincs minden rendben ezen a téren. Még felfel bukkannak vásárokon, falvakban jogtalan haszonra vágyó emberek, s nemritkán hamis passzusokkal sikerül félrevezetniük a hatóságot. Manapság is megtörténik, hogy a megvett portékát a kupec ogy-két nap múlva már tovább adja a vásáron. A járlatlevéJkezelésre érvényben vannak a szabályok, ám nagyon sokhelyütt nem tartják be azokat. Illetékes szervek gondolkodhatnának azon, nem volna-e célszerű az egész országban lelkiismeretes, hozzáértő emberek részvételével felülvizsgálni a gazdáknál az összes állatokat. A meglévő marhaleveleket érvényesíthetnék, a hiányzókat pótolhatnák. Elhullás esetén régein is bevontáK* a járlatot. Ezt kellene csinálni ezután is. Az újszülött állatokra azonnal kellene járlatot váltani. Az ilyen rendszer eleve kizárná a visszaéléseket.

Varga József