Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-03 / 101. szám

Péntek, 1957. május 3. SOMOGYOKSZAO _________________________________________________________5_ Jordániában feloszlatták a szakszervezeteket és a munkásszövetségeket Amman (MTI). A Reuter jelenti: A Jordániái kormány szerdán május 2-i hatállyal elrendelte a szakszerveze­tek és a munkásszövetségek feloszla­tását. A legújabb »biztonsági intézkedé­sek« nyomán letartóztatták a felfüg­gesztett parlament egyik kommunis­ta képviselőjét én a jeruzsálemi tér­ség több kommunista vezetőjét. A szerdára virradó éjszaka a bizton­sági szervek behatoltak a közép-ke­leti hírügynökség ammani és jeru­­asálemi irodájába, letartóztattál! a jeruzsálemi kirendeltség vezetőjét és mindkét iroda helyiségeit lepecsétel­ték. Tájékozott körökben közölték, hogy a Jordániái hatóságok megkezd­ték a baloldali beállítottságú egyé­nek eltávolítását az alacsonyabb fo­kú kormányhivatalokból, ahová a r.abuluszi kormány idején kerültek. A biztonsági intézkedéseket tovább­ra is a katonai kormányzók fogana­tosítják. Ammanban szerda estétől kezdve ismét érvényben van a kijá­rási tilalom. A külföldi telefonbeszél­getéseket ismét engedélyezik. 4ioo о s I oo 3 A»o| I о I / 1 шкна bulfolcU Ywm STRASBOURG (MTI) Mint a DP A jelenti, Kurt Georg Kiesinger, a német szövetségi gyűlés külügyi bizottságának elnöke kedden Strasbourgban azt mondot­ta, hogy a Német Szövetségi Köztár­­saság sohasem alkalmaz erőszakot vitás határkérdéseinek megoldására. WASHINGTON (MTI) A Reuter jelenti: Az Egye­sült Államok atomenergia-bizottsága közölte, hogy az Egyesült Államok május közepétől szeptemberig kilenc »nyílt« robbantási kísérletet hajt végre Névadóban. A közlés szerint mind a kilenc kísérlet »csali kisebb arányú lesz«, a nagyobb erejű kísér­leteket, amelyeket hidrogénbombával végeznek, a Csendes-óceán egy távo­labbi részén hajtják végre. CHICAGO (MTI) Dr. Linus Pauling Nobel-dí­­jas amerikai tudós a Reuter jelenté­se szerint azt mondotta, hogy a ter­vezett angol hidrog'énbomba kísérlet megtartása ezerrel szaporíthatja a vilávon előforduló halálos leukémia (fehérvérűség) megbetegedései! szá­mát. A tudós hozzátette, hogy ha nem rr,óvják abba a hidrogénbomba kí­sérleteket, a következő nemzedékben 200 ezerrel több gyengeelméjű gyer­mek fog születni. BERLIN (MTI) Nyugat-Németország mun­kásai május elsején tüntetéseket rendeztek a hadkötelezettség, az atomfegyverkezés és a háborús elő­készületek ellen. Hamburgban csaknem 150 000 dol­gozó tüntetésén a következő jelsza­vakat lehetett látni: »Le a militariz­­mussal! Azonnal szüntessék meg az atomfegyverkezést! Egyetértünk a 18 atomtudóssal!« Münchenben 50 000 munkás rende­zett május elsejei tüntetést, elsősor­ban az Adenauer-kormány atomhá­­borús előkészületei ellen tiltakozva. »Nem kellenek atomfegyverek —bé­kés újraegyesítést! Békében akarunk dolgozni«. Ilyen és hasonló jelsza­vakat emeltek soraik fölé a felvonuló dolgozók. WASHINGTON (MTI) Az AP jelentése szerint a Fehér Ház szerdán közölte, hogy Eisenhower utasította a külügymi­nisztériumot a Szovjetunió leszere­lési javaslatainak részletes tanulmá­nyozására. BONN (MTI) Az AFP megbízható fonás­ra hivatkozva közli, hogy Dulles és Adenauer szerda délutáni megbeszé­lése főleg a Nyugat-Németországhoz intézett legutóbbi szovjet jegyzékkel foglalkozott. ünnepeltek (isurqén Sárgán, kéken, vörösen lobogó fáklyák tengerével vonult végig Csurgó utcáin a nagy munkásünnep előestélyén az általános iskolások és a középiskolások serege. Arcukra sugarakat lövellt a fáklyák tüze, s a lépések döngésével vidám májusi énekek ritmusa párosult. A Sugár­út bejáratánál állt a zöld gallyakkal megtűzdelt díszkapu, a vasútállo­más falán piros pántlikákkal körül­vett Lenin-kép díszlett. Reggel azon­ban sűrűn hullt az eső. Már-már úgy látszott, meghiúsul az ünnepély. Tíz óra körül azonban halványan felstP tött a nap, a felhő oszladozni kez­dett. A ktsz, a földművesszövetkezet, a tanács, a Faipari Vállalat dolgo­zói, az iskolák tanulói tömött sarok­ban várták az indulásra a jelt. Megindultak a különböző vállala­tok, intézmények munkásai és jöt­tek egyéni dolgozó parasztok, kisipa­rosok, asszonyok. A park egyik szög­letében az emelvényen helyet foglal­nak a járási párt intéző bizottság tagjai, munkások, kék egyenruhá­jukban érkeznek fegyelmezett, kato­nás rendben a munkásőrök. Felcsen­dül a himnusz, s a mikrofon előtt Rudics József elvtárs, az MSZMP Já­rási Intéző Bizottsága nevében kö­szönti az ünneplő közönséget, mél­tatja május elseje jelentőségét. Be­szédében kitért az októberi ellenfor­radalmi eseményekre, s feltette a kérdést: má történt 1956. október 23- tól Csurgón? Sokan azt mondják: semmi. Nos, hát egy pártbizottsági tag meggyilkolása, a gimnáziumi igazgató kis híján halálba kergetáse, államvédelmi hatóság tisztjeinek le­tartóztatása, a kommunisták lakás­­kutatása semmi? Vannak akik azt mondják, hogy már negyvenötben rosszul kezdtük. Mi volt ez a rossz? Hogy felosztottunk a járásban 6940 parasztnak 27 800 hold földet, hogy százával építhettek új házaikat ma­guknak a volt nincstelenek, hogy nyolc falut villamosítottunk, hogy minden községben művelődési házat létesítettünk, hogy két gépállomást hoztunk létre, hogy a középiskolák padjai zömét a munkás- és paraszt­­gyerekefcnek juttattuk? Ezeket so­hasem bocsátják meg az ellenforra­dalmárok a kommunistáknak. Ám aligha fog tetszeni nekik, amit ez­után csinálunk. Karhatalmunk, rendőrségünk kemény lesz velük szemben, mint az acél. Az ünnepi beszéd után Buzu Er­nő hatodik osztályos tanuló Ady: »Május«, Burcsák József gimnazista pedig Juhász Gyula: »Uj vallomás« című versét szavalta el. Ének- és támcszámokkal ért véget az ünnepi gyűlés. Este a művelődési házban a Napsugár Ktsz ruhabemutatót ren­dezett, a KISZ pedig tűzijátékot gyújtott a falu egyik terén. Reggelig folyt a táncmulatság. így ünnepel­ték a 13. szabad május elsejét a csurgói dolgozók. ■ Varga Hűvös szél próbálta elfújni a virágos május kedves hangulatát. En­nek ellenére az időn­ként kibukkanó nap pompás, virágokkal, zászlókkal díszített ün­nepi felvonulókban gyö­nyörködhetett. Iskolás gyerekek hosszú sora, fiatalok, felnőttek gyüle­keztek Kadarkút főterén, hogy kifejezzék tisztele­tüket a munka ünnepe iránt. Alig rendeződtek a so­rok, amikor kürtök hang­ja harsant a távolban. Pillanatok alatt meg­jelent a termelőszövet­kezet teherautója a fú­vószenekarral. Köszönte-MÄJUSFÄK ALATT ni, vagy hívni jöttek? Együtt a kettőt. Az út­törő-dobok ütemére, a kürtök ritmusára tette meg a falu és a terme­lőszövetkezet közötti utat a több mint ötszáz fős ünneplő tömeg. Hegedűs Imre, az is­kola igazgatója beszédé­ben emlékeztetett azok­ra a május elsejékre, amelyeknek megünnep­lését drága áron, sok­szor vérrel, üldöztetéssel kellett a dolgozóknak megszerezni. A tizenkét év szabad májusait ok­tóberben új reakciós restauráció akarta elsö­pörni — mondotta az igazgató. — Kadarkúton is megtalálhatók a res­taurátorok cimborái, akik mindent megtettek aljas céljaik megvalósí­tására. Kísérletük azon­ban nem sikerült. A 13. május elseje is szabad. Az ünnepség után a termelőszövetkezet fel­díszített nagytermében a földművesszövetkezet gondoskodott zenéről, italokról, kellemes szó­rakozásról. A tanulók a délután folyamán el­­özönlötték a termelőszö­vetkezet hatalmas, nagy tavakkal, szép fákkal te­li kertjét. Megkérdeztem az egyik virgonc lurkót: — Jól érezted-e ma­gad? Kacagva futott el a dombon és rejtőzött el a bokrok között: — .. .Na­­gyan jól — kiáltotta. Százan és százan vet­ték birtokukba ezen a napon a dplgozóktól egykor elzárt,, eltiltott grófi kastélyt és parkot. A jókedv, a 1 fiatalság hangja verte most fel a bokrok csendjét, mint akkor, az első szabad májuson... —• Szegedi — (5rzsike nem akart otthon maradni... Metssze van a Honvéd utca a Cu­korgyártól. De hiába mondta ezt anyulka Stadler Erzsikének. Ö látni akarta a nagy felvonulást. Mi mást lehetett tenni, anyuka ma­gával hozta őt is a cukorgyáriak me­netébe. Bizony, mire ideértek, elfá­radtak mindketten, mert Erzsikét sokszor ölbe kellett venni a hosszú úton. De a barnás-szőke, 5 éves formájú, kékszemű kislány mégis ott van az asszonyok között. Az esernyő egé­szen eltakarja a kis kíváncsit, de ő áll, várakozik az esőben. Fogja anyuka kezét, hallgatja az asszonyok beszédét, nézi a sok-sok rózsát, sza­lagot, a piros és nemzetiszínű zász­lókat. Mire végigérnek a hosszú úton, biztosan végleg el is fárad. Anyuka hazaviszi és ágybafekteti. Elfáradt szegénykénk, de életében először mégis látta május elsejét ünnepelni. d gólya is megjelent A menet pár percre megtorpant. A eukorgyáriak nyersgyári csoport­ja a ruhagyári asszonyok mellé ke­rült. Nosza, lett is mindjárt Tik az ismerkedésre, tréfálkozásra. A nyers­gyáriak ugyanis drótokra fűzött ró­zsákkal kordont vontak maguk kö­rül, a ruhagyári asszonyok pedig kérlelni kezdték őket, adjanak ne­kik belőle. Azok nehezen, de hozzá­járultál! ehhez. A rózsákat viszont igen jól odafűzték. Nagy nevetgélés támadt. Egyszer csak megjelent a házak fö­lött egy gólya. Méltóságteljesen re­pült, suhant a szürke ég alatt. A ne­vetgélés sikoltozásba, örömujjongás­ba csapott. Mindenki nevetett, min­denki másért. A gyerekek is, a fel­nőttek is. »Nemcsak rózsát kaptak,, gólyát is láttak« — évődtek az asszonyokkal a férfiak. A gólya meg mintha megré­mült volna, gyors szárnycsapásokkal eltűnt a háztetők felett. A nevetés, tréfa azonban nem szűnt meg akkor sem, amikor a fel­vonulás megindult, tovább a tribün felé ... i—j APRÓSÁGOK a m a j á I i s b ó A borult ég, a hűvös idő, a néha­­néha szemerkélő eső sem riasztotta a szórakozni vágyó kaposváriakat. Több ezren gyűltek össze a Virágos­­pályán megrendezett majálisra. Igaz, május ide, tavasz oda, egyedül a szolgálatos rendőrök viselték nyári ruhájukat, a vakítóan fehér zub­bonyt, a civilek felöltőit vagy nagy­kabátot vettek magukra. S persze, nagyobb fogyasztás mutatkozott pél­dául borból, mint sörből vagy más hűsítő italból Az általános iskola mögött a parki részen állította fel paravánját a Ka­posvári Állami Bábszínház. Az ap­rócska színpad felállításakor már nyüzsögtek a tetthelyen a fiúk és kislányok. Szinte előre élvezték az élményt, legalábbis erre mutatott csillogó szemük. Aztán megkezdő­dött a műsor. Vitéz László izgalmas története került előadásra. Csakhogy mire felgördült a bábszínpad függö­nye, már kiszorították a felnőttek elfoglalt helyeikből az apró emberké­ket. Az egyik magas, szürkekabátos embernek azonban ielkiismeretfur­­dalása lehetett. Sajnálta a gyereke­ket, hogy most miatta nem látnak. Leszólt hát a lába mellett ácsorgó, nyakát hiába nyújtogató, pirosfülű kisgyereknek, aki előtt épp egy jól megtermett házaspár álldogált. — Felemeljelek, vagy elmeséljem, hogy mit látni? Szinte elképzelhetetlen a vásár, hát még a majális céllövölde és céldobá­­lók nélikül. Nos, a kaposvári majáli­son sem volt hiány a durrogásban, s fitogtathatták ügyességüket a jó­kedvű férfiak a célbadobálásiban is. Az utóbbinál a cél az, hogy a három rongylabdával a néhány méterre lé­vő állványon gúlába rakott üres pléhdobozokat ledobálják. Nehéz cél­ba találni. Már vagy tízen próbál­koztak sikertelenül és egyre na­gyobb hangon nevették ki a nézők a próbálkozókat. Mert persze nézők itt is szép számmal voltak. Végre jön egy fiatalember — azaz tánto­rog. Erősen benyakait a hegy levé­ből. Kezébe veszi az első rongylab­­dát. Lendületet vesz... és ha el nem kapják, keresztül esik a könyöklőn Ismét nekidurálja magát a dobás­nak, és a nézők üdvrivalgása köze­pette telitalálatot dobott. Körülnéz majd a részegek önfeledt mosolyá­val, félhangosan megdicséri önma­gát: — Jól csináltad, Sanyi... HUkfc.. A szabadtéri színpadon színházaik művészei léptek fel. Kaposvár ked­venceinek természetesen most к nagy sikere volt. De nem is esed?, hogy mást ne említsünk, szerepeit Gábor Mara, Barcza Éva, Veszelej Mária, Rohonczy Mária, Juhász Pál. Gáiffy László, Várkcmyi Sừtor, Pusztai Péter és a többiek. Tehát a közönség kedvencei lépfek fel, s mégis csak elvétve lehetett tapsot hallani. Fáztak az emberek, mélyen a zsebükbe rejtették kezü­ket, s bizony nem akarózott egy-egy szám után a meleg rejtekhelyről el­húzni a tapsoláshoz. így két fiatal­ember is állt, szintén zsebredugott kézzel, nem messze a színpadtW, ahol épp Csurka László adott elő sanzonokat. A számok tetszettek, de mégsem tapsoltak. Zsebredugoit kézzel álltak tovább is, csak éPlte*» egymást méregették. Végre megszó­lal a köpcös: — Rajtad a sor. Az előbb én húz­tam elő a kezem, most neked kell tapsolnod. A Somogy megyei Népi Együttes nagysikerű műsora után a kössed­­veit Sáfrán-gyerekek következtek. A négy testvér igazán szépen és fő­leg ügyesen szerepelt! Szinte léleg­zet állító mutatványokat végeztek egykerekűjükön. Megkapták illő |u­­talmukat, a tapsot, s ekkor egy kis lány bűvészmutatványokkal lépett fel. Bájos és persze ügyes volt ő is. Csalt, de úgy, hogy Senki seim jött rá, miként csinálja. Mutatványai végeztével egy bor­ízű hang tulajdonosa kiáltott Séf a színpadra: — Ha ennyire tud bűvészkedni, akkor varázsoljon egy százast a zse­bembe. Azt hallattuk, hogy a kislány erre a műsoron kívüli mutatványra már nem vállalkozott - -— Szánté Is57. április 30délután öt óra. Gazdag fénnyel búcsúzik az április. Népesek a pesti utcák, özönlik az emberáradat. A Nagykörút és az Üllői út kereszteződésénél mogorván bámul a járókelőkre a Kilián lakta­nya romos épülete. Némaságában is hangosan vádol és figyelmeztet e látvány. Vádolja az ellenforradalmi banditákat elvetemült rombolásu­kért, s figyelmezteti a népliatalom híveit a nagyobb éberségre a baj­keverőkkel szemben... Amott, a hír­hedt Maiéter ezredes főhadiszállásá­val átellenben, háromemeletes, sé­rült, javított épület áll. A f/ldseint közszolgáltatási célokat szolgált, erre vallanak ajtóinak, ablakainak görbült redőnyei. A második emele­tet vörös és nemzetiszínű zászló éke­síti. Eleven jelkép e két lobogó. Messzehangzóan hirdeti: győzedel­meskedik a kommunisták igazsága az álhazafiak ármánykodásán. A mi pártunk vette kezébe november 4-én mindkét zászlót, s egyesítette alat­tuk a hazafias és proletárinternaeio­­nalista erőket. Ez az összefogás ta­karította el a romokat a pesti utcák­ról, ez hegeszti be az épületek se­beit A Nagyvárad tér is nagy ember­sokaságot tart a hátán ezekben az órákban. Jönnek, mennek az 51-es, 53-as, a 63-as és a 43/A jelzésű villamosok. Mindegyik vezérkocsi ormán új, frissen festett ötágú vö­rös csillag hirdeti: rég kiheverte idő­leges bénultságát a főváros közleke­dése. Rendel, nyugalmat, biztonsá­„A magyar szocialista forradalom lükfetö szívében" got teremtett a munkásakarat. En­nek helyeslése tükröződik Budán és Pesten egyaránt a megannyi felirat­ban, a vörös- és háromszínű zászlók kitűzésében. Mert díszbe öltözött ezen a napon a főváros. Ünnepi kül­sőt öltött magára. Budapest felké­szült a munka napjának méltó meg­ünneplésére. Május 1-én már a kora reggeli órákban indul a külvárosok, a város peremeinek népe az ünnepségre Nyolc óra sincs még, de a Szentend­rei úton sorakoznak már az Aquincum környékének dolgozói Nem szállnak fel a gépjárművekre hanem gyalogszerrel teszik meg a löbbkilométeres utat a Hősök teréig hadd, lássa mindenki, hogyan vonul о munka hadserege. Az IBUSZ dolgozói a körúton mene­telnek fél kilenc tájban. Az élen há­rom vörös lobogó leng. Két felnőtt nő és középen egy öt-hatéves kis­lány fogja kezében a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom tűzszínü zászlaját. Tipeg a kis zászlóvivő szaporázza lépteit, nehogy lemarad­jon a néniktől — vagy éppen az édesanyjától... A Hősök tere méltóan fogadja a főváros munkásosztályát, dolgozó népét. »Éljen május 1-e, a proletár­internacionalizmus nagy ünnepe/« — hirdeti a Képzőművészeti Múzeum homlokzatán a felirat. A Szépművé­szeti Múzeum falán elhelyezett fel­iraton pedig ez olvasható: »Éljen a Szovjetunió, a hű barát, a világbé­kéért, a szocializmusért küzdő né­pek legfőbb támasza!-* Először a néphatalmat fegyverrel is védő munkásőrség díszezredei so­rakoznak fel. Aztán öt irányból czönlik a nép fegyelmezett sorokban a térre.- Jönnek a Magyar Acél, a Budapesti Szerszámgépgyár, az Acélöntő és Gépgyár, a Csavaráru­­gyár dolgozói a Népliget felől. A Szépművészeti Múzeum lépcsőiről csakhamar egyetlen összefüggő vö­rös- és nemzetiszínű zászlóerdőnek tűnik a tér. Rózsaszínű, fehér és kék léggömbök tarka sokasága emel­kedik a fejek fölé. Felhangzik a »Vö­rös Csepel« című forradalmi dal, s mire ezt elénekli a MÁVAG Acél­­hang dalárda, Vajdahunyad vára fe­lől feltűnnek а IV. kerület dolgozói. »Hajrá, Újpest/« — hangzik ezer meg ezer jelenlévő torkából az üdvözlés, ök meg a párt éltetésével válaszol­nak ... Egy óra hosszat hömpölyög az emberáradat. A térre érkezők gyor­san rendezik soraikat, tömören egy­más mellé állnak, hadd férjenek el ■itt minél többen. Marosán György elvtárs megnyitja a nagygyűlést. Majd Kádár János elvtárs tart irhne­­pi beszédet. Hiába támadta meg tavaly ősszel az ellenforradalom a néphatalmat, a Szovjetunió segítségével győzött a magyar forradalom ügye, s így sza­badon ünnepelhet dolgozó népünk e napon, nemcsak a magyar szocig^.­­ta forradalom lüktető szívében, Bu­dapesten, ahogy Kádár elvtárs mondta, hanem hazánk minden vá­rosában és falujában is. S a Hqpök terén megjelent, vagy a környező utakat, utcákat elárasztó tüntető tö­meg dübörgő tapsorkánnal. lelkes éljenzéssel fejezte Щ: tudja, mit ér a szovjet segítség. Novemberben nem volt alkalom arra. hogy a for­radalmi munkás-paraszt kormány döntéseiről nyilvános véleményt mondjon népünk színe-java, a fővá­ros munkásosztálya. Ezen a május 1-én az ünnepi szónoklatot meg-meg­­szakító éljenzés, ováció népszavazás­ként bizonyította: helyeslik Budapest dolgozói a párt, a kormány politiká­ját, s azonosítják magukat azzal. A nemzetközi munkásmozgalom vörös, a magyar nemzet piros-fehér­­zöld és a béke kék színében pompá­zott országunk szíve ezen a májusi ünnepen. A Hősök teréről barát és ellenség fülébe egyaránt eljutott a szent fogadalom: a magyar főváros dolgozó népe hű maradt és hű marad a proletárnemzetközjség, a marxiz­mus—leninizmus eszméihez. Ezt de­monstrálta Budapesten a többszáz­ezres tömeg májusi seregszemléje.- KUTAS -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents