Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-23 / 118. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 'rAfiCfs4kV* звшшша^б AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1L évfolyam, 118. szám. ÁRA 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. május 23. KÉT ÜNNEP SOK SZÓRAKOZÁS - EGY NAPON Wasárnap, május 26-án rendezik meg hetedszer, az immár hagyo’ mányos építők ünnepét és mivel ugyanerre a napra esik, együtt ünnepük vele a gyermeknapot is. Az egész országban rendezőbizottságok alakultak az ünnepségek megszervezésére, és a gazdag, hangulatos műsor összeállítására. A megyében három helyen, Kaposvárott, Siófokon és Nagyatádon rendeznek nagyszabású ünnepségeket. Kaposvárott az Építők Illyés Gyula Kultúrotthona és ennek környéke lesz az ünnepség színhelye. A sportversenyek már a dél ej őt ti órákban megkezdődnek. Asztalitenisz- és sakkverseny lesz, valamint az építőipari dolgozók körében nagy népszerűségnek örvendő tekeversenyre is sor kerül. A tüskevári sportpályán a téglagyári labdarúgó-csapat mérkőzik meg a bajnoki pontokért. Több ezer óvodás és általános iskolás gyerek színpompás felvonulása lesz még kiemelkedő a délelőtti műsorból. A délutáni program főleg ifjú »versenyzőket-« érint komolyabban. A Bajcsy-Zsilinszky utcában ugyanis rollerverseny lesz, ahol a jó helyezést elérőket megjutalmazzák. Ezután léggömb és ajándékcsomagok osztogatásával kedveskednek a gyerekeknek. De nem marad el az dly népszerű körhintázás, céllövöldözés sem. Az ezt követő műsorszámok megint csak az építőipari dolgozókat érintik, ugyanis hangulatos népi és tánczenekar ad szórakoztató zenét. A kiemelkedő délutáni műsorszámok közé tartozik még a fotóverseny (asztali fényképezés), valamint az építőipari vállalatok kultúregyütte.seinek bemutatója is. Az esti órákban kerül sor a tánc- és szépségversenyre, valamint a tombolasorsolásra. No és persze nem szabad elfeledkezni az egyik legfontosabbról sem, hogy a lacikonyha ínyencei és a jóféle italok mindig várják az éhező és szomjazó vendégeket. TJgy látszik tehát, minden megvan ahhoz, hogy maradandó emlékeket adjon a vasárnapi építők ünnepe és a gyermeknap. csupán egy valami kell még: hogy nagyon jó idő legyen. TÓTH JÓZSEF Hz exportminőségü gyümölcstermésért Az idei szélsőséges időjárás ellenére kedvező volt a kajszi, az őszibarack és a télialma virágzása. A virágok általában nem szenvedtek fagykárt, a gyümölcs mindenütt jól megkötött és az ország legtöbb területén nagy termésre számítanak. A nagy termés jelei azonban még nem mutatnak narvobb jövedelmet is, színben, minőségben, nagyságban és súlyban is a sűrűn berakott gyümölcsfák termése nem ad megfelelő minőséget. Az apró gyümölcs ára mindig alacsonyabb, nem beszélve arról, hogy kajszibarackból 56 grammnál könnyebbet, almából pedig 60 milliméter átmérőjűnél kisebbet nem tudunk exportálni. Köztudomású az is, hogy a túlterhelt gyümölcsfák a következő évben vagy nem téremnek semmit., vagy egészen csekély termést adnak. Szükséges, hogy a gyümölcstermelők a túltömött fákon időben végezzék el a megfelelő ritkítást, mert csak ezzel tudják biztosítani véglegesen a több és értékesebb termést. Baracknál a ritkítást folyamatosan kell végezni, úgy, hogy egy-egy gyümölcs között 5—6 centiméter távolság legyen. Almánál a ritkítást a természetes gyümölcshullás után kell elvégezni és legalább tíz centiméter távolságra kell hagyni egymástól a gyümölcsöket. 320 vagon linzisó érkezik Megyénkben a tsz-ek és egyéni parasztok nagyon megszerették a műtrágyát. Tapasztalják, hogy ennek alkalmazása jelentős mértékben növeli a terméshozamot. Ezért az idén már háromszor annyi műtrágyát használtak fel, mint az elmúlt évek bármelyikében. A földművé sszövetkezetek zöme szívügyének tekinti a dolgozó parasztok kívánságait, ezért igyekeznek a termést növelő műtrágyából elegendő mennyiséget juttatni a gazdáknak. Már meg is kezdődött annak a 320 vagon linzisónak a leszállítása, melyet a somogyi termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok részére rendelt meg kormányunk. Június hónap végéig valamennyi műtrágya eljut a megyébe. Harcban a burgonyabogár ellen Bálványoson már két hete felhívta a tanács a gazdák figyelmét: tartsák szemmel burgonyaföldjüket s mihelyt észreveszi, hogy burgonyabogár ütötte fel a fejét, azonnal jelentsék a tanácsnál. így a védekezést gjcrsan meg tudnák szervezni. Eddig senki nem szólt, hogy megjelent volna a burgonya ellensége Tegnapelőtt azonban Balcgh Pál tanácstag a határt járva, megvizsgálta néhány gazda burgonyavetését. S lám, a legnagyobb megdöbbenésre tapasztalta, hogy megjelent a burgonyabogár, sőt már rengeteg van belőle. Bizonyításnak telerakta dchányszelencéjét burgonyabogárral, kabátja egyik zsebét pedig burgonyalevéllel' amelyen rengeteg a kártevő petéje. Tehát nagy a veszély! S azonnal sietett a tanácshoz jelenteni a dolgot. A tanács pedig rögtön intézkedett, hogy a községben lévő két háti porozóval megkezdjék a kártevők irtását és terjedésüket megakadályozzák. Ez rendjén is van. Annyit azonban meg kell jegyezni, hogy nem lenne ilyen veszély a bálványosiak burgonyájára, ha a gazdák nagyobb gonddal figyelik burgonyavetésüket. Már korábban is észrevehették volna, hogy megjelent a kártevő, s megakadályozhatták volna ilyen nagymérvű terjedését... Okuljanak ebből a bálványosiak, de mások is. Húszéves mulasztást kell pótolni ELLENŐRZŐ PORTYÁN Gondolatok a ballagáson Egy járási kultérház életéből A járási kultúrházakat eredetileg is azért hozták létre, hogy útmutatást adjanak a hozzájuk tartozó községek művelődéséhez, s hogy segítsék ezeket. A csurgói járásiban Lévai Imre kultúrház-igazgató látja el ezt a feladatot. S míg megbeszéljük a falusi művelődési lehetőségeket, s a pangó vidéki kultúrmunkát, igen sok gátló akadályt sorol fel, amelyek munkájában zavarják. Erről beszélnek a jelentések is, melyeknél mottóként szinte valamennyinél ott van. hogy »pénzük jelenleg nincs«. Az egyetlen községet, Gyékényest említette csak, ahol anyagi segítségre számíthat a kultúrház, éspedig a helybeli földművesszövetkezettől, amelynek vezetősége megígérte a támogatást. Más községekben ilyen nincs (pedig a MESZÖV-nek van egy erre vonatkozó rendelete). Inkén tánccsoportot akarnak csinálni, csak az a bökkenő, hogy nincs táncoktató, aki a fiatalokkal foglalkozzék. Mivel ez nemcsak inkei probléma, hanem másutt is gondot okoz, a járási kultúrház ezért úgy próbál segíteni, hogy meghatározott időben rendszeresen táncoktató tanfolyamot szervez. Itt a községi tánccsoportok legjobb táncosainak szakember tanítja meg a helyes figurákat és szakmailag ellenőrzi a betanulandó táncokat. A helybeli érdekeltségű programból figyelemre méltó a zenei hiányosságok pótlására szerzett zongora és hegedűoktatás megszervezése. Nem kevésbé jó, gondolat volt a balettoktatás beindítása is. Bár a tényleges, iskolaszerű, balett csak szeptemberben kezdődik, a jelentkezések számából arra lehet következtetni, hogy ennek a májusjúniusi kurzusnak az elkezdése sem lesz hiábavaló. A fotó-szakkör kilenc tagja c gépállomás segítőkészségének köszönheti, hogy eredményesen dolgozhat. A Csurgói Gépállomás ugyanis laboratóriumi felszerelését bevitte a Uultúrházba, hogy a szakköri tagok szép képeket csinálhassanak. Lévai elvtárs elmondja, hogy . cc közeljövőben műsoros estet akarnak rendezni saját erőből, és a falusi kultúrházak segítésének jegyében kidolgoznak egy, az egész járásra megfelelő programot. Végül így búcsúztat bennünket: — Reméljük, ha a nyáron eljönnek, már az udvaron, a gesztenyefák alat*■ ti bokszokban beszélgethetünk, mert az udvart is rendezni, parkírozni fogjuk. — к — JCapnzámA dűlt Néhány rap még és a Csiky Gergely Színház befejezi az évadot Az utolsó előadások folynak már, hogy azután egy időre eltűnjön a város képéből a színházba siető emberek ünneplő sokasága. De mintha csak azt a közmondást akarnák illusztrálni, hogy »minden jó, ha a vége jó«, e héten még igen változatos, értékes műsorban gyönyörködhet a közönség. Ma és holnap a már egyízben megcsodált Hajnalban, délben, este című Niccodemi-vígjátékot láthatjuk ismét, Ruttkay Éva és Benkő Gyulai a Néphadsereg Színháza művészeinek felléptével. Szombaton pedig A néma levente két előadásában is (délután 3 és este 7 órakor) élvezhetjük Ruttkay Éva Zilia-alakítását, És vasárnap este még egyszer felmegy a függöny Liliomfi és Szellemű mókázásai előtt, s azután az utolsó vastaps egyben a szezon végére is pontot tesz. Utána hamarosan Zala megyei vendégszereplésre utaznak színházunk művészei, akiknek sok sikert kívánunk. Kaposfiireili jegyietek Nagy becsülete lett a földnek A májusi napsugarak aranyözönként hullanak rá a buja, zöld mezőre. Az egész határ arról beszél, hogy gondos gazdák művelik... Nagy szorgalommal egyelik a répát, kapálják a burgonyát a kaposfürediek. amerre csak néz az ember a faluba vezető kocsiútról. Egyik répaföldön három asszony ügyeskedik, s a dűlő végén a család legifjabb tagja szunyókál a kis fehér babakocsiban. Varga Jánosék, Kelemen Ferencék, Szabó Istvánék és mások már be is fejezték a répaegyelést. Lám, Kaposfüreden is nagy becsülete lett a földnek. Valamikor az itteni emberek főként fuvarozással, meg vásározással foglalkoztak, nemsokat hederítettek a mezei munkára. Most meg az őszi és a tavaszi kalászosok nagy részét meg is pétisózták. Két télen 19 dolgozó paraszt vett részt ezüstkalászos tanfolyamon. Bíró György 13 holdas gazda, aki az ezüstkalászos tanfolyam egyik hallgatója volt, különféle műtrágyák alkalmazásával kísérletezik. Azelőtt alig lehetett egy-egy növendékállatot látni a községben, most meg alig akad olyan porta, ahol ne lenne egykét szerződéses növendékállat. A vásárra most is szívesen eljárnak, főleg a közeli községekbe. A múlt hétfői kaposmérői vásárra csak péntekiig 45 gazda irányíttatott marhalevelet a tanácsnál. Hiszen hosszú ideig nem vihették ki a községből az állataikat, nem mehettek velük vásárra, mert ragályos állatbetegség volt a faluban. Pedig már sokan túladtak volna fölös jószágukon, mert az abrak is, meg a széna is fogytán van. Meg a pénzre is szükség van. Mert az adót is kell fizetni és sokan az eladó állat árából törlesztik az adót. Nagy Antal két fiatal lovat értékesít, hogy a már esedékes idei adótartozását letudja. Igaz, ahogy tehette, törlesztette eddig is. A két lóért tizenhatezret vár, hát ebből könnyen kiszorítja azt az egy ezrest az első félévre. Menjünk és tegyük. Tóth János, 46 éves, fehérhajú, pirospozsgás arcú ember, aki a December 21 Tsz elnöke és könyvelője is egyben. Szerinte is helytelen, hogy ezt a két funkciót egyszemélyben látja el, de a tagság úgy döntött, hogy egyelőre nem állít be külön könyvelőt, mivel amúgyis kevés az erejük. Sőt e feladatok elvégzése mellett az elnök a mezei munkákból is kiveszi a részét, mert mint mondja: »Nem mindegy, ha azt mondom a tagoknak, hogy menjetek és tegyétek, vagy: menjünk és tegyük...« Ebben igaza van. Nem is maradtak el a mukával, pedig a 111 hold szántóföldhöz mindössze 27 munkaképes tagja van a szövetkezetnek. Egyelik a répát, s várják a kukorica kelését, hogy sarabolhassák. Ennyi tagnak a 43 hold kukoricával bőven lesz dolga. De kedvvel dolgoznak, mert szép jövedelemre számíthatnak. Tervük szerint ősszel 59 forint értékű osztalékot adnak munkaegységenként. Eddig a rászorult tagok között előlegként kiosztottak több mint 45 ezer forint készpénzt és 12 mázsa búzát. Sokat vár a tagság a méhészetből is. Éppen a minap vitték el 51 család méhüket tehergépkocsijukon Érsekcsanádra, ahol már virágzik az akác. Egy hét múlva — Vörös József méhész javaslatára — a gyótai erdőre viszik a méheket, majd innen 10 nap múlva a Bakonyba. Ott megvárják a hárs virágzását, s azután a tarlóvirágra, az Alföldre vándorol a méhészet. Ha mindez így sikerül, ahogy tervbe vették, akkor csak akácmézből legalább 70 kilót pergetnek méhcsaládonként. Az elnök szerint minden munkaegységre 5 deka mézet osztanak, s a többi mézet eladják, amelynek árából a tsz évi összes üzemköltségét fedezni tudják. A hűséges pásztor Barta Lajos, a hűséges pásztor, a szövetkezet kanásza és az alapítótagok egyike. Nagy szeretettel és hozzáértéssel bánik a gondjaira bízott sertésállománnyal. Akad is bőven mit tennie a 93 sertés körül. A nyolc anyakocát és a 24 nagy süldőt — amelyekből 21 szerződéses hízó lesz — már korán reggel megjártatja a dús fűvű legelőn. A szerződéses hízókat július végéig darabonként 150 kilós átlagsúlyra kell felhizlalnia. Ezek minden kilójáért 23 forintot kapnak, ami már szépen növeli az évi jövedelmet. Eddig szénen erősödtek a süldők. Bízik Barta Lajos, hogy ezután is jól híznak s akkor neki kijár majd a farkapénz, vagy ha úgy tetszik: a prémium. Csinosodik a község. Egyéni munkájuk és gondjaik mellett a falu csinosításával is törődnek a kaposfürediek. Ezen a tavaszon az iskolák körül, a kultúrház környékére, meg az utca szegélyére fákat ültettek, összesen 200 cseresznye-, 200 dió-, 1400 hips-, 1600 kanadai nyársuhángot ültettek ki. Most a tanács kezdeményezésére a kultúrház körül parkot, sétányokat és a gyerekeknek játszóteret létesítenek, s mintegy két kilométeres szakaszon új járdát építenek, Orvoslakás vagy lucaszék?... Ezelőtt két évvel megkezdték már a községben az orvoslakás és rendelő építését. E dolognak nemcsak dr. Budai Bálint, a község népszerű orvosa, hanem az egész falu is örült. S ment is az építkezés, amíg azt a községi tanács irányította. Felhúzták a falakat, s tető is került rájuk. Azután a Megyei Tanács Egészségügyi Osztálya vette át az építkezés gondjait. Azóta azonban megrekedt az építkezés. A fürediek csak attól tartanak, hogy kedvelt orvosuk egy napon otthagyja őket és elmegy olyan községbe, ahol különb körülmények között dolgozhat és lakhat. Ha csak az egészségügyi osztály be nem fejezteti közben a megkezdett építkezést. De a kocsma bezzeg hangos... Nem, nem munkálkodik a cimbalmos, csak éppen söröznek az emberek a kocsmában, s mi tagadás, néhányan közülük hangoskodnak is. Bodó Lajos csaposnak ugyancsak van kapkodnivalója. Alig győzi a korsókat teletölteni sörrel, mert már a kezéből szedik el a nem is éppen szomjasnak látszó vendégek, akik közül néhányan a régi kupec élményekről mesélnek egymásnak. Úgy látszik, a közelgő vásár, no meg a jónéhány korsó sör elevenítette fel bennük a régi kupechistóriákat. Mikor elfogyott a sör és a délutáni záróra is rég eljött, elcsendesedett az italbolt. Csak Bodó Lajos csapos bosszankodott, mert egy-két óra alatt nagyon teleszemetelték a cementlapos helyiséget. A cigarettavégeket még véletlenül sem tették a hamutartóba. No, de ő már annyiszor figyelmeztette erre a vendégeket. S emiatt egyszer ki is akarták dobni a kocsmából. Csak leleményességének és tapasztalatának köszönhette, hogy ép bőrrel megúszta. Így azért inkább többet seper. A békegalambból vércse lett E fenti megállapítást több embertől is hallottam a községben. S ezt Légrádi Istvánra vonatkoztatják, aki néhány évvel ezelőtt megyei béketitkár volt s a múlt ősszel pedig az ellenforradalom véresszájú szószólója lett. Október 28-án nagygyűlést tartott, ahol azt hazudta, hogy 6 fönt járt Pesten, s tudja, mit kell tenni. S azért hívta össze a népet, mert a község letűnt vezetői nem mernek nyíltan az emberek elé állni, megmondani, hogy amit eddig csináltak, az mind rossz volt. Ekkor a község egyik közkedvelt értelmiségi embere szemébe mondta Légrádinak, hogy őt nem érdekli népámító beszéde. Ez azonban nem gátolta a felbuzdult szónokot abban, hogy tovább szítsa az ellenséges hangulatot a kommunisták, a szocialista rendszer és a Szovjetunió ellen. Sőt, még nemrégen is kifejtette nézetét, amely szerint sohasem fogja eüsmemi a Kádár-kormányt. A község becsületes dolgozói s főleg a kommunisták igen bosszankodnak amiatt, hogy Légrádi még mindig szabadlábon jár. Az öregekért és a sokgyermekes családokért Balázs József vb-elnöktől tudtam meg, hogy Kaposfüreden is többen kaptak már vöröskeresztes csomagot. Amint az elnök mondta, csakis az arra rászorult családoknak nyújtanak ilyen irányú segítséget. A tanács javaslatára kapott vöröskeresztes csomagot Körmendi Gyula, aki nyolcadmagával van a családban. Javasolták, hogy Németh Péter idős embernek és Szabó Lajos 8 gyermekes szegényparasztnak ite juttassanak vöröskeresztes csomagot. Szűcs Ferenc.
