Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-22 / 117. szám
^ ^ A A FÖLD^-----------, ш ш й "‘ШЗ LELKET A MOZGALOMBA! Az országgyűlési vitazáró beszédé-; ben Kádár János elvtárs, miniszter- j elnök válaszul az egyik képviselő-! nek, a földművesszóvefkezetekrol 3 szólva azt mondta, hogy »ezek ne-] vezhetők másodlagos állami boltok-! nak, mert a szövetkezeti mozgalom 3 lelke elveszett belőlük-«. Azt hiszszü-k, nincs az országban egy parasztember, aki ezt ne írná alá, ne értene egyet a miniszterelnökkel. Miben állt a múlt években és sokhelyütt még ma is a falusi földművesszövetkezetek legfőbb funkciója? A lakosságnak — jól vagy rosszul — való ellátása iparcikkekkel. Igaz, ez nem utolsó feladat, ezt azonban akár az állami kereskedelem is el tudta volna végezni. Sokkal fontosabb, s talán nehezebb is a másik teendő, ami a földművesek szövetkezete nevéből is adódik: vagyis a földműves nép munkájának, terг. .elésének segítése, könnyítése, terményeinek és termékeinek előnyös, biztos értékesítése, a földművesek összefogása, a szövetkezés eszméjére való nevelés, meggyőzés. Nem a múlt hibáin való rágódás az, ha megmondjuk: nagyon kevés olyan íóldművesszövetkezetet lehetne találni a megyében, amely minden funkcióját betöltötte volna. Persze, nem volna igazságos az okfejtés, ha czért csak a földművesszövetkezeteket hibáztatnánk. Nem, mert ha elvben létezett is ilyen kívánalom, a gyakorlatban senki nem követelte ezt meg, s más hibás gazdaságpolitikai szemlélet is akadályozta, hogy a földművest zóvetkizetek ténylegesen betöltsék küldetésüket a paraszti nép segítése, az ország érdekében. Ha előbbre akarunk jutni, először ezen kell változtatni. A mezőgazdaságban jártas szakembereket nem nélkülözhetik földművesszövetkezeteink. Ezért éppen ezekben a napokban megyénkben tizennyolc agronómus kezd munkához a földművesszövetkezeteknél. Mezőgazdaságunk elindult a belterjesség irányába. Célul tűztük magunk elé: virágzóvá, fejletté tesszük a mezőgazdaságot. Eme óriási feladatok végrehajtása közben támaszkodjunk a falusi földművesvetkezetre. Miben tud hű segítőtársa lenni a dolgozó parasztoknak a szövetkezet? Sok mindenben. Tern elési szerződéseket köt velük, műtrágyát, növényvédőszert juttat a parasztságnak. Szakikönyveket terjeszt. Anyagi erejéhez mérten kisgép- és szeráru kölcsönző lerakatokat létesít — ahol bizonyos használati díjért rostához, lógereblyéhez, tolókapához, permetezőgéphez, vetőgéphez stb. juthatnak olyanok is, akik ilyen kisgéppel nem rendelkeznek. Társulásokat, szakcsoportokat szervez a maga kebelében. A dolgozó parasztok nem egyszer érdekvédelmi szervet követeltek saját maguknak. Nos, hogyan védheti a kisparaszti gazdaságok érdekeit a földművesszövetkezet? Úgy is, ha segít a termelőknek, hogy a legnagyobb jövedelemhez jussanak. Piacok felkutatásával biztos, előnyös értékesítési lehetőséget biztosít számukra. Szaktanácsokkal ráirányítja a gazdák figyelmét olyan növényekre, amelyeket eddig nem ismertek, nem termeltek, de nekik is, az országnak is nagy hasznot hajt. Elősegíti, hogy a gazdák növeljék a terméshozamokat, állathozamokat. A parasztok és a termelés érdekében darálókat, aszaló, tartósító és más üzemágakat tart fenn, meggátolja a jelentős értékű hulladékok veszendőbe jutását. Alakítja az árakat, a piacot. S itt hadd jegyezzük meg, szükséges a jelenlegi felvásárlási bérezési mód felülvizsgálása, megváltoztatása. Jelenleg ugyanis a felvásárlók a felvásárolt áruk értékösszege után kapják a jutalékot. Ez arra ösztönzi a felvásárlót, hogy minél magasabb áron vásároljon, minél magasabb árért értékesítsen, mert így több lesz a fizetése. Ez a módszer, az árak feltornászása nem lehet célja a szocialista szövetkezetnek. Ha a földművesszövetkezetben kijavítjuk a hibákat, s a parasztság nagy tömegei egyéni gazdálkodásuk idején is megtalálják ott, amit keresnek, minden bizonynyal hozzásegítenek bennünket ahhoz, amit az egyik országgyűlési képviselő ■— Nagy Ferenc — mondott: a falun is, a mezőgazdaságban is megtaláljuk a módját, hogy a nép hittel építse a szocializmust. Varga — ÉLETÉBŐL BEKÖSZÖNTŐ fS W aE T E Si A földművesszövetkezeti mozgalom további fejlesztése, az egész mozgalom és további feladatainak minél szélesebb körben való ismertetése szükségessé teszi azt, hogy a jövőben a megyei sajtóban rendszeresen és nagyobb terjedelemben foglalkozzunk a földművesszövetkezetek munkájával. Ezért a Somogyországban kéthetenként rendszeresen egy teljes oldalon írunk megyénk földművesszövetkezeteinek tevékenységéről. Kádár János elvtárs országgyűlési beszédében utalt a földművesszövetkezetek szerepére, jelentőségére. — Ha a földművesszövetkezetek képesek lesznek arra, hogy igazi, eleven funkciójukat betöltve segítsenek megoldani a parasztság értékesítési és beszerzési problémáit, akkor igazi szövetkezetek lesznek, ellátnak egy sajátos funkciót és még a falu szocialista átalakítását is segíteni fogják — mondotta. Nekünk ezt az útmutatást magunkévá kell tennünk. Ezeknek a gondolatoknak, útmutatásoknak jegyében nyitom meg a Somogyország hasábjain kéthetenként megjelenő »A földművesszövetkezeiek életéből« című rovatot, s egyben ebből az alkalomból köszöntőm megyénk földművesszövetkezeteinek valamennyi tagját, dolgozóját és vezetőjét. Azzal, hogy megyénk dolgozóit a Somogyország hasábjain keresztül rendszeresen tájékoztatni fogjuk a földművesszövetkezetek munkájáról, életéről, eredményeiről és hibáiról, azt a nemes célkitűzést igyekszünk elsősorban a megvalósulás felé segíteni, amelyet pártunk és a forradalmi munkás-paraszt kormány elénk tűzött. A legszélesebb körben ismerjék meg — a még nem szövetkezeti tagok is — a mi földművesszövetkezeteinket, azoknak problémáit, eredményeit és hibáit. Azt akarjuk, hogy a jó példáról, a jó munkamódszerről, a hasznos dolgokról másutt is tudomást szerezzenek, azokat alkalmazzák, s a hibákat pedig elkerüljék, megelőzzék. Ezért kérjük elsősorban a földművesszövetkezetek vezetőit és dolgozóit, hogy írjanak saját szövetkezetük életéről, munkájáról. Helyt kívánunk adni rovatunkban az egyszerű szövetkezeti tagok, dolgozó parasztok, a még kívülállók észrevételeinek, javaslatainak, bírálatainak is és éppen ezért ezúttal is kérjük őket, hogy írják meg véleményüket a földművesszövetkezet munkájáról és azt küldjék el megyei központunknak. BRACHNA JÁNOS MÉSZÖV-elnök AZ OKTÓBER SEM INGATTA MEG ŐKET A földművesszövetkezet irodájában az igazgató-elnököt, Szován Károlyt nem találtuk meg. ügy beszélik róla, hogy keveset tartózkodik az íróasztalnál, annál többet a földművesszövetkezet munkahelyein. Ez alkalommal éppen a felvásárlási üzemágnál akadt dolga, ott is találtunk rá és röviden tudtára adtuk jövetelünk célját. Megmondtuk úgy, ahogy hallottuk: A Lengyeltóti és Vidéke Körzeti Földmúvesszövetkezetet a legjobbakként emlegetik a járásban és a megyében egyaránt. Szeretnénk megtudni, mi a lengyeltóti sikerek «■titka«. Szován Károly kissé meglepődött a kérdés hallatára, majd lassan azt kezdte bizonygatni, hogy a sikerek mögött nincs semmi különös háttér. — Igyekszünk jól megszervezni munkánkat, no és jól válogatjuk meg munkatársainkat. Olyan emberek állnak a szövetkezet minden egyes őrhelyén, akik szeretik a földmüvesszövetkezetet, nem félnek a munkától, s tudnak, ha kell, időt, áldozatot és fáradságot nem kímélve dolgozni a földművesszövetkezetért — mondotta, önmagáról nem beszélt. Ezért mi mondjuk el őhelyette, hogy az élete delén lévő agilis igazgató-elnök hét éve áll a Lengyeltóti Földművesszövetkezet szolgálatában. Azaz jobban mondva a szövetkezet élén, mert amióta ő az ügyvezető, azóta ível felfelé a Lengyeltóti Fötdművesszövetkezet útja. Mikor ezt a tényt elébe tártuk, azon nyomban elhárította magától az elismerést. Úgy mondta, hogy nem az övé az érdem, hanem az igazgatóságé es munkatársaié, akiknek munkájáról egy vastag, naplószerű könyv tanúskodik. Ez a napló őrzi és jegyezte fel a Lengyeltóti Földművesszovetkezet cseppet sem sima életútját. Belelapozva a naplóba, megállapítható, hogy a Lengyeltóti Fmsz-nél valóban kollektív a vezetés. Igaz, hogy Szován Károly igen sok javaslatot tesz az igazgatósági üléseken, s rendszerint e javaslatokat az igazgatóság jóváhagyja. Persze, ha nem mindenki ért egyet a javaslattevővel, akkor igen élénk vita alakul ki, s az elnök vagy meg tudja védeni álláspontját, vagy pedig aláveti magát a többség akaratának. És ez így is van rendjén. Egy rövid írás keretében nehéz volna ismertetni a Lengyeltóti Fmsz életét, melyet egyórás beszélgetésünk során az Igazgató-elnök vázolt fel, s amelynek valóságat vagy az eredményekool, vagy a számadatokat bizonyító könyvelésből ellenőrizhettük. így tudtuk meg többek között, hogy az elmúlt évben több mint 21 millió forint forgalmat bonyolított le a Lengyeltóti Földművesszövetkezet kiskereskedelmi részlege. Negyedmillió forintot tesz ki az az összeg, amelyet nyereségvisszatérítésként szétosztottak a szövetkezeti tagok között. Az ilyen eredmények nyomán nem is csodálkozhatunk azon, ha Lengyeltótiban a lakosság 30 százaléka tagja a földművesszövetkezetnek. A földművesszövetkezet mérlege, amely az fmsz gazdasági életét mutatja be a számok tükrében, azt bizonyítja, hogy. szilárd alapokon áll a Lengyeltóti Földművesszovetkezet. Ennél azonban ékesebb bizonyíték is van. Ez 1956 október-november hónapja. Nemcsak arról van itt szó csupán, hogy amikor a hatalmas vásárlási láz végigsöpörte Somogy megyét, s így Lengyeltótit is, akkor a Lengyeltóti Földművesszövetkezet vezetői és valamennyi dolgozója sikerrel kiállta a próbát. Szován, az ügyvezető, Bánhegyi Ferenc, Lukács József, Fehér László es Dobosi József boltvezetőkkel járta az országot, kutatta, kereste es beszerezte a szükséges árukészletet. Persze, még ennél is több történt a Lengyeltóti Fmsz-nél. Azokat a próbálkozásokat, amelyek a jötdművesszövetkezet bomlasztasára irányultak, sikerrel verték vissza maguk a földművesszövetkezeti tagok, akik megvedték a Lengyeltóti Fmsz-t. A földműves szövetkezet dolgozói ma is megvetéssel oeszélnek a buzsaki Orbán János boltvezetőről. Ez az ember október első napjaiban került a földművesszüvetkezethez, s azt hitte, hogy a rendkívüli időn közepette halászhat a zavarosban. Megkapta rá a méltó választ. A szövetkezeti dolgozók kimondták rá az ítéletet, s kiebrudalták az frászból. Ma már, természetesen, minden zökkenő nélkül megy ismét a Lengyeltóti Fmsz élete. Dolgozik a 17 kiskereskedelmi egység, a nyolc italbolt, a felvásárlás, az ipari üzemek, a méhész szakcsoport, sőt a négy kisgéphasználati társulás is. A Lengyeltóti Földművesszövetkezet szinte maradéktalanul betölti hivatását. — Kovács — (földszöv f^eri elárulja Ezúton mutatjuk b* kedves olvasóinknak a Somogyország »Földművesszövetkezeteink életéből« című rovatának egyik munkatársát. Neve: Földszöv Feri. Megtalálható mindenütt a földművesszövetkezetek háaatáján, ahol Jói, avagy rosszat lehet látni. No de ne beszéljünk mi. hanem adjuk át a szót Földszöv Ferinek, aki kéthetenként elmondja, mit látott, mit hallott a Somogy megyei földművesezövetkezetek berkeiben. Azzal kell kezdenem, hoqy igen szeretem a földművesszövetkezeteket. Ha valakit néha méqis megcsípek, azt azért teszem csupán, hoqy seqítsek a hibák kijavításában, hogy Somogybán méq Jobban, még eredményesebben működjenek á földművesszövetkezetek. Első bemutatkozásom alkalmával iqen rövid leszek. Elöljáróban csak azt mondom el, amit a minap a Lengyeltóti Földművésszövetkezct TÜZÉP-telepén láttam. Szorgos munka folyik a telepen, amely már az első pillanatban elárulta, hoqy Cseiédi Ferenc telepvezető és munKátársai jól dolqoznak. Persze, nem mindegyik munkatársa. Mert a telep helyettes vezetője például szemreobenés nélkül állította egy tsuzsákról qyaloqszerrel érkezett idős asszonynak, hogy egy szem meszük sincs. Akkor sem lágyult meg e szövetkezeti oolgozo szíve, amikor a buzsáki asszony szinte könyörgőre fogta a dolgot, mondván, neki csak egy kosárka mész kellene, hogy a szobájukat kimeszelhesse. — Nincs és punktum — hangzott a zord válasz. Mi azonban nem hittük, s kinyitottuk a meszraktárt. Való igaz, nem sok mész tárclt ott, de a telepvezető helyettes rosszul járt volna, ha azt a mennyiséget neki kellett volna például a hátára vennie. A vasútállomásról érkező telepvezető pedig a világ legtermészetesebb hangján adta tud túl egy másik, mészért jelentkező vevőnek, hogy igenis, van meg mész a telepen, sőt a vasútállomáson is var. még jó pár mázsa. Kedves telepvezető helyettes kar társ! Ugye, nem haragszik meg, ha arra kérjük, hogy a jővóoen m«s ma gatartást tanúsítson. Utóvégre ez аг eljárás méltatlan volt egy földműves szövetkezeti dolgozóhoz ... — KORSZERŰSÍTETTÉK marcaliban az fmsz eddig is igen látogatott éttermét. A marcaliak közkedvelt szórakozóhelye, ahol egyébként a déli órákban csaknem háromszáz dolgozó fogyasztja el ízletes ebédjét, új helyiséggel bővült. MÚLÓ EREDMÉNYEK A Somogyvári Földmű vessző vf kezetnél a közelmúltban úgyszólvs semmit sem gyarapodott a tagié szám. Ez a gyenge gazdasági eredm nyekre vezethető vissza. A földnv vesszövetkezet tavaly egész évbe mindössze II 000 forint visszatéríti tudott fizetni tagjai számára. A mú év első negyedévi nyeresége alig h ladta meg az 1000 forintot. Részbe ez tartotta vissza a dolgozó paras tokát a szövetkezeti tagságtól. Az idén azonban e szövetkezein is alapvető változás várható, le alábbis az első negyedévi javu eredményeik erre mutatnak. A táv lyi 1000 fo '"ntos tiszta jövedelemül szemben ez éy első negyedévébe közel 10 000 farín í ő tud felmutat az fmsz. Azzal I pedig, hagy a szőve kezet saját fogatot állított be ár fuvarozásra, egy év alatt 70—75 0i forintot takarítanak meg a szőve kezet számára. A javuló gazdasá eredmények láttán remélhetőlc egyre több dolgozó paraszt lép l majd a földművesszövetkezetbe. ié bornak Somogvsámsonba sem hell cégér Somogysámson és Vidéke Kürze Földművesszovetkezet — hirdeti községben az egyik szerény külsej ház oldalfalán a tábla. Nem is hím az ember, hogy ebben az egyszerű к íöldművesszövetkezetá irodában S mogysámson községen kívül Sávol Szegerdő, Főnyed, Somogyzisití Csákány és Szőkedencs földműve szövetkezeti problémái tornyosulna Hajdanában hét szövetkezet, h ügyvezetőjére és adminisztratív sz mélyzetére hárult e területen a sz vetkezeti munka irányítása. Nem volt abban az időben köszönet a föl1 müvesszövetkezet munkájában. Arr kor ezek az apró kis földszövi nem tudtak megbirkózni az élet n kézségeivel, egyre nagyobb lett fe fmsz-ek adóssága a sorozatosan у lentkező ráfizetések következtébe akkor született meg az egyesülés go dolata. így alakult meg 1952-ben Somogysámson és Vidéke Körzc Földművesszövetkezet. A sámsoniak először kissé sánc szemmel néztek a Sávolyról érkeze ügyvezetőre, Tamás Ferencre. De v; lahogy úgy voltak vele, hogy nem sokat törődtek a földművesszövetik, zettel, mert addig mindig csak b juk volt* az ímsz-szel. Az áruellát; is sok kívánnivalót hagyott .máj után. Aztán a nyereségvisszatéríti szinte ismeretlen fogalom számi ment. Ahogy teltek-múltak az éve úgy fokozódott az érdeklődés a fa! dolgozói részéről a földművesszöve kezet iránt. Hogyisne. Híre jött pé dául annak idején, hogy Somogyzsi fán Simon Ernő dolgozó paraszt 6( forint vásárlási visszatérítést kapót Aztán azt is mindenki megelégedé sei fogadta nemcsak Sámsonban, Ы nem a környező községekben is, hog csincsodtak, épültek, szépültek a szí vetkezeti boltok. A sávolyi új bolt például négyszázezer forintos köli séggel épült. Amikor a több mii félmillió értékű árut elhelyezték i új üzletben, még a szomszéd kö: ségből is csodájára jártak a boltnaí Egy-két év óta a marcali járt egyik legjobb szövetkezeteként en legetik gyakorta a Somogysámsoi földművé^; szövetkezetét, amely ti valy például 342 ezer forint nyert séggel zárta az évet. Azzal kezdtük, hogy igen egyszer a külseje a somogysámsoni fmí irodájának. Az igazgató-elnök Tarnt Ferenc ugyancsak egyszerű parasz emberből lett a tekintélyes nagysí gú szövetkezet még tekintélyeseb elnöke. Ezt a tekintélyt jó műnk: jával vívta ki magának, s az err lített földművesszövetkezet érdeke községeiben mindenütt свак jó szt val beszélnek a lelkes szövetkeze vezetőről. Amikor kis Csepel motorjával já) ja a községeket, mindenütt előr megsüvegelik az emberek. Azér mert szeretik, mert tudják, hogy földművesszovetkezet az övéké, dolgozó parasztoké, az ő vagyonúi az 6 tulajdonuk. Tamás Ferenc é munkatársai pedig példamutatón , vigyáznak a tíz boltegységre, hat ita boltra, a hét felvásárló helyre, a de rálókra, sz -szfőzdére, a szikvízüzf mekre, a hét Somogy megyei ki község dolgozóinak vagyonára. Csoda-e ezek után, ha a legutóbt három év alatt a földmű ve sszövetke zet taglétszáma megkétszereződött
