Somogyország, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-01 / 100. szám

VlbAG proletárja*, egvesCljeteki

SoMOfitQBSZifi;

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI ТА,MACS LAPJA ®

П. évfolyam, 100. szám. ÄRA 50 FfLX.GR Szerda, 1057. május 1.

r

/Jjen tmíf/ij 1

Világ proletárjai, egyesüljetek! Hatvanhét éve minden esztendőben я munkások száz és százmilliói gyűlnek össze a nemzetköziség vörös zászlaja alatt, s vonulnak fel e szent jelszóval ajkukon.

Május 1. a világ munkásainak minden esztendőben harcos ünnepe, seregszemléje volt. Az eltelt évtizedek Európa és Amerika, Ázsia és Ausztrália* valamint Afrika népeinek demonstrációja megmutatta a világ tőkéseinek, földesurainak, kizsákmányolóinak, hogy a világ proletárjai valóban egyesültek. Most, amikor új tavaszt, új májust köszöntünk, visszatekintünk arra az útra, amelyet a világ dolgozói az első május 1. megünneplése óta megtettek. Az első május 1. óta egyre erősebbé, egyre hatalmasabbá vált ez az ünnep, s ma már kiterjed az egész pilágra. Kezdetben bizony csak az utca volt a munkásoké. Ott ünnepelhettek, ott szövögethették álmaikat a dolgozók új, szebb világáról. A világ akkori urai. a kapitalisták azután az utcáról is ki akarták szorítani a munkásokat.

Megtiltották, hogy a munkás ünnepeljen. De hiába volt, a tilalom nem használt semmit. Hiába akarták az áruló jobboldali szociáldemokraták a munkásság soraiban az opportunizmust elterjeszteni, hogy ne május elsején, hanem május első vasárnapján ünnepeljenek, nem érték el céljukat. Az árulás ellenére is még tisztábban ragyogott május elseje és ragyog ma is.

Nem sikerült május elsejét, a munkásság harcos seregszemléjének napját ártatlan kirándulásokká átváltoztatni. Május 1. az maradt mindig, amj kezdetben is volt. A munkásság egységéért, a szabadságért, a békéért, .minden ember egyenlőségéért vívott harc ünnepe.

Ünnepeltek a világ dolgozói, nemtörődve a rendőrkardlapokkal, a csendörszuronyokkal, a katonaság sortüzeivel. És május elsején szerte a világon nem egyszer munkásvér festette még vörösebbre a magasra emelt vörös zászlót. És hét évtized alatt egyre szaporodott, egyre növekedett a mártírok sora, de az áldozatok nem voltak hiábavalók. Éppen ezért ma még magasabban száll és még fényesebben ragyog a május 1. eszméjét hirdető vörös lobogó.

így volt ez hazánkban is. 1945. előtt csak egyszer — 1919-ben — ünnepelhette szabadon a magyar munkás május 1-ét, 1919. május 1. Ekkor fakadt először igazi tavasz, igazi szabad május 1. a magyar hazára. De ezután csak titokban ünnepelhetett a magyar munkás is. S az ünneplő munkásokat nem egyszer a csendőrök sortüze, rendőrök kardlapja zavarta szét. De a magyar munkások nem féltek a fegyverektől, nem ijesztette meg őket az sem, hogy a munkából való elbocsátás, »feketelistára« helyezés lesz a sorsuk. Erdőkben, hegyekben, titokban, de mégis találkoztak, s az erdők mélyén titokban csendült fel ajkukon a proletáriátus himnusza.

Azután nagyot fordult a világ sorsa, a történelem kereke. Új állam, egy szocialista állam született, amely új erőt, bizalmat adott a világ munkásainak. És ezután minden május elsején már a Szovjetunió felé szállt a világ munkásainak gondolata, onnan vártak, s kaptak erőt a további harchoz. Az új, szocialista állam szilárd támasza lett a világ dolgozóinak. Visszavert minden feléje irányuló imperialista támadást és a második világháborúban a fasizmus felett aratott győzelmével pedig felszabadított több országot és rávezette őkét á szocializmus építésének útjára.

Beteljesült Engels ragyogó jóslata, amelyet akkor írt, amikor a világ dolgozói másodszor készültek május elsejét megünnepelni, »Lehetséges olyan új társadalmi rend, amelyben a mai osztálykülönbségek 'eltűnnek és amelyben talán egy kissé. szűkös, de erkölcsileg,nagyon hasznos, rövid átmeneti idő után.. — mindig, nagyobb bőségben állanak majd az életre, az élet élvezésére, minden, testi és szellemi képesség, kiművelésére és alkalmazására szükséges. eszközök is.~És arról, hogy a munkások mindinkább el varinak tökéivé, ennek az új társadami rendnek kiküzdésére az óceán mindkét

OC&sx&tú'iLttky ttuífiLS е1ще !

oldalán tanúságot hoz majd a holmipi május elseje...«

Igen, az ezután következő május elsejék tanúbizonyságot tettek a világ munkásainak küzdeniakarásáról a szebb holnapért folyó harcban. S ma már — a Szovjetunió után — Kína, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Albómia, Vietnám, Korea és hazánk dolgozói szabad hazában, szabad országban küzdenek a boldogabb holnap megteremtéséért. És ezekben az országokban új üzemek, gyárak, városok nőnek ki a munkások keze nyomán. Űj üzemek és gyárak hirdetik, hogy ezekben az országokban a munkások már a saját jövőjüket építik.

Ezért ünneplik ezen országok dolgozói május elsejét új munkasikerekkel, kimagasló termelési eredményekkel. Ezért ünnepelnek így hazánk, s köztük Somogy megye dolgozói is. A Vaskombinát, a Textilművek, a Barcsi Fűrészüzem, valamint más üzemek dolgozói munkaversenyekre hívták egymást, így ünneplik május elsejét. S ezek a munkaversenyek a munkások körében születtek, a dolgozók javaslatára.

A szebb holnapért való küzdelemről tanúbizonyságot tesznek a tőkés országok dolgozói is. Egyre erősödő sztrájkmozgalmak mélyítik el a tőkés országok válságait. Amerika, Anglia, Franciaország, Olaszország munkásai, ha más körülmények között.. is mint. mi, de megünneplik május elsejét. A' tőkés országókban a munkanélkül tengődő milliók a tömegszállásokon, a parkokban, a hidak alatt május elsején is. gondolnak, a szocialista országok dolgozóira és elhatározzák, hogy. nem szüntetik be a harcot, hanem tovább folytatják a szebb holnapért.

Május 1. a világ dolgozóinak harcos seregszemléje, de ugyanakkor a békéért folyó harc ünnepe is. A világ dolgozói nem akarnak újra ágyútöltelékek lenni, nem akarnak elpusztulni az atom, a hidrogénbombáktól, hanem élvezni akarják az élet minden szépségét. Ezért ' írta alá az elmúlt évek során millió és millió ember a különböző békefelhívásokat, s ezért követelték, s szólították fel a német kommunisták a szociáldemokratákat, hogy harcoljanak közösen az atom- és hidrogénfegyverek betiltásáért. Ezért figyelik bizakodással és segítik a világ munkásai azt a harcot, amelyet a Szovjetunió folytat a világ békéjének biztosításáért.

Tekintsünk csak vissza az elmúlt évtizedekre. Alig múlt el a második világháború, az imperialisták már új háborúra áhítottak, újból háborús lángtengerré akarták változtatni a világot. Nem rajtuk múlt, hanem a népek szilárd, következetes békepolitikáján, hogy ez nem sikerült. Háborús lángtengerré szerették volna változtatni hazánkat is és ez sem az imperialistákon múlt, hogy nem sikerült.

1 Néhány' hónappal ezelőtt ellenforradalom, dúlta fel hazánk csendjét, békéjét. Д fegyvereket olyan emberek tartották, amelyek a nyugati imperialistáktól kapták ezért bérüket. Az amerikai imperialisták voltak azok, akik menedékjogot' adtak a hazánkéból fiimenekült fasisztáknak, 'tőkéseknek és segítétték őket pénzzel, -fegyverrél, hogy á magyar nép békéjéé ellen törjenek. Azt ' szerették volna elérni, hogy. a magyar nép újra szolgasorsba kerüljön, vagy ha ez nem sikerül, legalább azt,

hogy Magyarország háborús tűzfészekké váljon, amely lángtengerré változtatja az egész világot.

Nem sikerült ez a tervük sem és ezt köszönhetjük a Szovjetuniónak. Köszönhetjük a Szovjetunió proletárinternacionalizmustól mélyen áthatott vezetőinek. A proletárnemzetköziség érzése késztette a szovjet vezetőket, hogy testvéri segítséget nyújtsanak nekünk, s leverjék a magyar nép hatalma ellen támadt ellenforradalmárokat. A magyar dolgozók ezt a testvéri segítséget soha nem felejtik el.

Az amerikai imperialisták beavatkoztak hazánk belügyeibe, fegyverrel segítették a proletárdiktatúra ellen törő fasisztákat, tőkéseket, csendőröket, volt horthysta katonatiszteket. Ez a beavatkozás fokozott éberségre kell, hogy intse nemcsak a magyar dolgozókat, hanem a többi, a szocializmust építő és béke Után vágyó népeket is. Arra kell, hogy figyelmeztessen bennünket; hogy megfogadva Lenin tanításait ezután még következetesebben őrizzük békénket. *•Érdemes életünket az imperialista háború elleni harcnak szentelni. Legyenek ebben a harcban könyörtelenek, s az imperialista háború érdekében felhozott szofizmákat üldözzék irgalmatlanul«. 1.

Köszöntünk, május elseje. =A magyar dolgozók szabad hazában, szabad országban immártizenharmadszor köszöntik május elsejét. A felszabadulás óta eltelt 12 év alatt tőr* ténelmi változások mentek végbe hazánkban. Az, hogy nálunk szabad léit és szabad maradt május elsejéi azt mutatja, hogy nagyot változott népünk élete. AZ elnyomott, kizsákmányolt munkásosztályból az ország vezető ereje, vezető osztálya

lett. Megnyerte évszázados pőrét, s a föld igazi és jogos tulajdonosa lett az a szegény parasztság, amely azelőtt hiába harcolt a földért, s amely a korábbi május elsejéken nem egyszer ontotta vérét, s elesett fiaival számtalanszor növelte a szebb, a szabadabb világért elesett mártírok számát.

Hazánkban most egy új társadalmi rendszer épül, amelyben megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása. Olyan rendszer, amely nem ismeri az utolsó csepp vérig kizsákmányolt bérmunkásokat, amely nem ismeri a cselédso’ipban sínylődő, városok utcáin munka után szédelgő szegényparasztságot. Olyan rendszer épül most, amely munkásnak, parasztnak és hazánk minden becsületes polgárának szabad lehetőséget biztosít a felemelkedésre. Olyan rendszer épül, amelyben a gazdasági kulturális fejlődésre hatalmas távlatok nyíltak meg.

Nem tagadjuk azt sem, hogy az elmúlt évek alatt a szocializmus építése közben követtünk el — nem egyszer — súlyos hibákat is. Ezeket a hibákat dolgozó népünk a maga életén, a maga sorsán érezte. Mi ezeket a hibákat nem akarjuk tagadni, mert célunk, hogy azokat kijavítsuk — mint ahogy kijavításukat már meg is kezdtük.

Azonban azt is meg kell mondani, hogy ezek a hibák, bármilyen súlyosak is voltak, nem homályosítják el azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt 12 év alatt pártunk vezetésével elértünk. Igen, az elmúlt 12 év alatt olyan eredményeket ér* tünk el, amilyenekre csak egy szabad, a maga jövőjét építő nép képes. S ezt nemcsak azért mondjuk, meri ez így szokás, hanem azért, mert ez a történelmi igazság.

És az, aki csak a hibákat hangoztatja és csak a hibákról beszél, nem ismeri el eredményeinket, félrevezeti, megtéveszti népünket. Ezt bizonyította az októberi ellenforradalom is, amely felnagyította, elferdítette hibáinkat, ugyanakkor elhallgatta letagadta eredményeinket.

Nehéz, igen nehéz körülmények között készültünk a 13. szabad május 1. megünneplésére. Néhány hónapja még fegyveres harc, ellenforradalom dúlt hazánkban.

Az ellenforradalom leverése óta szép eredményeket értünk el a gazdasági épitésbenj amilyeneket nem is reméltünk. Megalakult és ma már közel háromszázezer tagot számlál az MSZMP, -népünk, munkásosztályunk vezető ereje. Kormányunk és pártunk nem ígért azonnali és mélyreható változásokat, de népűnk a maga sorsán érzi, hogy megkezdtük az elmúlt évek alatt elkövetett hibák kijavítását. Ezért is készültek dolgozóink május 1-re a saját maguk által kezdeményezett munka- 1 versenyekkel, hogy ezzel is bebizonyítsák: bíznak a pártban, bíznak a kormórnyban és bíznak a kibontakozást, a boldogabb jövőt Ígérő életben.

Köszöntünk, május élseje. Köszöntünk téged a dolgozók nagy nemzetközi szolidaritásának ünnepét. Ma május 1-re szükség van, talán jobban, mint az elmúlt évtizedek alatt. Szükség van arra, hogy május I. szerte vigye a világon, május 1. régi, de örökké élő jelszavait: az egység és a nemzetközi szolidaritás jelszavait. Szükségünk van arra, hogy elhintse a világon, a bjéke, a szabadság, minden ember egyenlőségét hirdető üzemiét.

Vörös zászlók alatt vonul ma a világ népe, s magasra emelik a dolgozók kezükben a vörös lobogót. Testvéri kezet nyújtanak ma egymásnak és nem engedik el soha a szovjet, az amerikai, a kínai, az angol. a magyar és a francia dolgozók milliói.

Űj remény, bizakodás éled ma az elnyomott kapitalista országok dolgozóinak szívében. Bíznak abban, hogy elkövetkezik a világra egy olyan társadalmi, rend, amelyben minden országban eltűnnek a mai oszálykülönbségek és mind nagyobb bőségben állanak ma,jd rendelkezésre az éleire, az élet élvezésére szükséges eszközök. •

Ilyen gondolatok jegyében ünnepeljünk, s köszöntjük mi ’ magyar dolgozók május 1-et, a nemzetközi munkásszolidaritás harcos ünnepét.