Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-20 / 92. szám

Szombat, 1357. április 20. ......................-ИГ—тг тлт-щ-п______________SOMOGYORSZÁG _________________________________________ A MUNKÁSTANÁCSOK FÓRUMA Továbbra is a gazdaságosságot tartja föfeladatának a Kaposvári Nagymalom Munkástanácsa A Kaposvári Nagymalomban meg­alakult munkástanács tagjai kivétel nélkül komoly és megbízható mun­kások. A választáskor a legráter­mettebb és a dolgozók körében jó szakmunkásokként ismert, szókimon­dó embereket küldték a munkásta­nácsba. Hogy ez a választás valóban jól si­került, demokratikusan történt meg, azt igazolta az azóta eltelt többhóna­pos idő. Emlékezetes, hogy az ellenforradalom idején, ami­kor a sztrájk ország- cs megyc­­szerte tartott, a Kaposvári Nagy­malom megállás nélkül dolgozott. Pedig ez hihetetlen nehézségekbe ütközött akkor. Óránként jöttek a fenyegető utasításe-k, a munkásta­nács azonban nem tágított elhatáro­zásától és minden munkás a tanács határozata szerint a helyén maradt. Valamennyi munkástanácstag át­­érezte, hogy ebben a rendkívül ne­héz és szomorú időben az élelmi­szeriparra igen felelősségteljes mun­ka vár. Kaposvári üzemünk a Du­nántúl egyik legnagyobb malma és lisztellátása kiterjed az egész Du­nántúl területére. És a munkásta­nács nem ingott meg. Nap mint nap érkeztek Zala és Vas megyéből és a Dunántúl legkülönbözőbb területé­ről az üres gépkocsik, amelyek mind­mind ránk vártak, tőlünk kértek lisz­tet. A Nagymalom mfftikújától, ered­ményétől várták a mindennapi ke­nyeret. És nem hiába. A Zala megyei olajbányák munkásainak nem kellett nélkülözniük. -A munkástanács azokban a napok­ban elsőrendű feladatának a mun­kafegyelem megszilárdítását tartot­ta. Mindent elkövetett, hogy megelé­gedettséget teremtsen az üzemben. Ezért még munkája kezdetén, együtt­működve a pártszervezettel és szak­­szervezettel, egyetértésben a válla­lat vezetőségével, rendezte a legsé­relmesebb szociális kérdéseket (mint a lisztfoiadag juttatása stb.j. A nor­marendszer helyett az időbért vezet­te be ugyan, de azóta sem a terme­lés színvonala, sem minősége nem csappant az október előttihez viszo­nyítva. Mi sem bizonyítja ezt job­ban, mint az, hogy pl. a havi és negyedéves tervünket is 103Д százalékra teljesítettük. Persze a munkástanács ma is fenn­tartja a jogot arra, hogy megváltoz­tassa a bérezési rendszert, ha azt ta­pasztalná, hogy az időbérrendszert egyes dolgozók arra használnák fel, hogy csökkentsék termelésüket. Egy­két munkahelyen, függetlenül a dol­gozók munkájának eredményétől, rö­videsen bevezetjük a normarend­szert, mert szükségesnek látszik. Munkánk eddigi eredményességét nem kis mértékben segítette elő az, hogy a munkástanács soha nem szi­getelte el magát a párt- és szak­­szervezettől. A pártszervezet irá­nyító szereee, javaslatai ma is maradéktalanul érvényesül ná­lunk. A mi munkástanácsunk tudja azt, hogy feladatai megvalósításában: a gazdaságos elgondolások kivitelezé­sében a legtöbb és legmegértőbb tá­mogatást a pártszervezettől várhat­ja. Éppen ezért rendszeresen tájé­koztatjuk pártszervezetünket a leg­fontosabb gazdasági kérdésekről. Közösen beszéljük meg a teendőket, közösen hozunk határozatot. A Kaposvári Nagymalom munkás­­tanácsa tudja, hogy ez az út, ame­lyen eddig haladt, a népgazdaság ér­dekeit szolgálta. Nekünk az a cé­lunk továbbra is, hogy ezt a szem­pontot soha ne tévesszük szem elől. N^m leszünk merevek, ahol szüksé­gesnek látszik és a gazdaságosság megkívánja, változtatunk egyes előbbi határozatainkon. Tudatában vagyunk annak, ha a pártmutatta útról nem térünk le, csalódások nem érhetik üzemünket. Ebben a szel­lemben dolgozunk és így készülünk az 1957. évi nagy karbantartási mun­kára is. Az ország kedvező gaböna- és lisztellátása a nagy raktárkészle­tek révén biztosítva van augusztu­sig. A karbantartást tehát már má­jusban megkezdhetjük. Ez a munka nem hoz újat számunkra, hisz nem először csináljuk, dolgozóink tisztá­ban vannak a feladatokkal. A mun­kástanács mégis már most megte­remti a zavartalan munkához a leg­kedvezőbb feltételeket. Ismerve szakembereink képességeit, úgy oszt­juk el őket posztjaikon, hogy mind­egyik szaktudásának legmegfelelőbb helyre kerüljön. Mindent megteszünk azért, hogy az új magyar búza őrlésére mind ke­reskedelmi téren, mind az üzem kar­bantartását illetően kellőképpen fel­készüljünk. Erdős Márton, a munkástanács elnöke Helytállnak a háramlói kommunisták (Tudósítónktól.) Az október végi és november ele­­. sötét napok után Háromfán iy, ki­derült az égbolt, újra kezdődött az élet. A járási pártbizottság munka­társai hamar ellátogattak a község­­le, hogy beszélgessenek a volt MDP­­. ígokkal, * azokkal az elvtársakkal, jjg^k az ellenforradalom véres nap­iig, (alatt nem tagadták meg a pár­­nem tagadtak meg a kommu­nista mivoltukat. A 22 volt párttag közül 12-en kérték átigazolásukat az MSZMP községi alapszervezetébe. Megválasztották a vezetőséget Egyik este aztán összejöttek, hogy megválasszák a vezetőséget. Nagy körültekintéssel, alaposan megfon­tolva végezték a vezetőség megvá­lasztását. Az elnöki tisztség betölté­sére kipróbált, harcos kommunistát javasoltak és a tagság egyhangúlag él is fogadta. így került a párt­­zervezet élére Pacsek Pál elvtárs. taglétszám azóta már 15-re sza­­orodott. Az MSZMP-szervezet már nagy tekintélyre tett szert eddigi munkája nyomán. Nyilvános párt­­napot tartottak, melyen több mint 150 dolgozó jelent meg. Tisztázták ezen a pártnapon az októberi-no­vemberi események ellenforradalmi jellegét, mellyel a jelenlévők egyet­értettek. Munkához láttak a három­fai kommunisták. Segítenek a község ügyeiben A falu régi vágya volt. hogy egy húsboltot nyissanak, hogy helyben is lehessen kapni friss húst. A párt­­szervezet és a szövetkezet munkája nyomán már befejezéshez közeledik az átalakítás és május elején meg is nyílik a húsbolt. Az állami gaz­daság dolgozóinak régi kérése volt, hogy létesítsenek náluk egy vegyes­boltot, hogy a bevásárlást helyben is el tudják végezni. A községi pártszervezet meghallgatva jogos kérésüket, rövidesen lehetővé teszi, hogy fióküzletet nyisson a szövetke­zet. A pártszervezet javaslatára a földmű vessze vetkezet tervbevette egy sütőüzem építését is. A kenyeret ugyanis Nagyatádról kell szállítani és a hosszú út alkalmával a kenyér megtörődik. Társadalmi munkával rendbetet­­ték a község művelődési otthonát. I.akást biztosítottak a községi orvos­nak. Bíznak a pártszervezetben A napokban alakult meg a Nőta­nács községi szervezete. Eddig 18 taggal működik, de egyre többen je­lentették már be felvételi kérelmü­ket. Egy kérésük is van a Nőtanács tagjainak: hogy a megyei vezető adjon nekik segítséget, útmutatást. Az ifjúsággal is foglalkozik a párt­­szervezet. Az EPOSZ-nak több mint negyven tagja van. Most azonbari több fiatal kérésére rövidesen meg­alakítják a KISZ-szervezetet is. Fi­gyelemmel kíséri és megelégedéssel fogadja Háromfa község lakossága a pártszervezet intézkedéseit. Bíz­nak a pártban, mert az alapszerve­zet eddigi munkájával elnyerte a község lakóinak bizalmát. Csak árpolitika változással ? A Daránypusztai Állami Gazdaság szeszfőzdéje évek óta vesztesé­gesen dolgozik. A veszteség szinte minden évben ugyanolyan súlyos, nagyarányú ráfizetésbe fulladt. Az okát nem is kell sokáig kutatni. Tudják ezt a Budapesti Kompozíció, Illóolaj és Vegyigyárnál is és tudják maguk a gazdaság vezetői. Hiszen a szeszgyárnál folyó terme­lés és a szesz értékesítése között mutatkozó nagy különbség könnyen kiszámítható. Az állami gazdaság szeszfőzdéjéhez havonta mintegy hat vagon nyersbiirgonyát, és egy bizonyos mennyiségű árpát használ fel, mint nyersanyagot. Ez a több ezer forintos rezsiköltséggel együtt ha­vonta ötvenezer forintos befektetést jelent. A hat vagon burgonyából négyezernyolcszáz liter 80 fokos nyersszeszt termel a gyár. Eddig nem is lenne különösebb bökkenő. A baj ott van, hogy a szesz literjét csupán 4 forintos értékesítési árban veszi át a kereskedelem, amely semmiképpen sem haladhatja túl a havi 18—20 ezer forintot. A ráfi­zetés tehát havonta mintegy harmincezer forint. Az állami árpolitika országszerte számos területen hibás. A terme­lői és fogyasztói árak között jelentős szintkülönbség van, ami nagy­részt onnan adódik, hogy az állami tiszta jövedelem fő formája a forgalmi adó, inkább csak a fogyasztási cikkeket terheli. így tehát a nyereség a termelői árakban minimális, sőt nem egy helyen az ipar mit 1955—56-os években is éppen emiatt veszteségesen működött. Ma már a közgazdasági tudomány és a gyakorlati szakemberek is szüksé­gesnek tartják a helytelen árpolitika megváltoztatását. Az új árpoliti­ka kialakítását mindenképpen a termelő és kereskedelmi vállalatok egyetértésében kell meghatározniok. Minden bizonnyal még 1958-ban sor kerül az árpolitika-változásra. Nem lehet azonban mindent az árpolitika számlájára írni. A gya­korlat azt mutatja, hogy legtöbb helyen lehet ellensúlyozni a veszte­séget, ha nem is közvetlenül, de közvetve. Hogyan tehetné meg ezt a Daránypusztai Állami Gazdaság? — A szeszgyártásnál visszamaradt anyag, az úgynevezett »-moslék« nagyszerűen alkalmas állat-, elsősor­ban szarvasmarha hizlalásra. A Daránypusztai Állami Gazdaság szesz­gyára egvműszakos termeléssel is 150 darab szarvasmarha hizlalását tudná biztosítani a visszamaradó anyagból. Nos, a szakemberek véleménye szerint ezzel a módszerrel a har­mincezer forintos veszteséget is felére tudná lecsökkenteni. Ha a gaz­daság nem tud háromszáz darab hízómarhát beállítani istálló hiányá­ban, úgy a moslékot a környező falvakban jó pénzért értékesítheti. Az árpolitika megváltoztatása nem megy máról holnapra. Élv, évek szükségesek hozzá. A Daránypusztai Állami Gazdaság nem várhatja meg ezt tétlenül. Ügyes és előrelátó, jól megszervezett szarvasmarha hizlalással ellensúlyozhatja a veszteség mértékét. Dorcsi Sándor Kaposvártól Székesfehérvárig A Tabi Műszaki Kisipari Termelő­szövetkezet ma már számos olyan részleggel rendelkezik, amely a já­rás műszaki igényeit kielégíti. Kivá­ló a motorszerelő-, jó munkát végez az asztalos- és bádogos-részleg. Va­lamennyi között azonban a ma még legkevesebb munkást foglalkoztató betonos-részleg vonja magára legin­kább a környék figyelmét. Kör­nyék? Talán szűkös is ez a megne­vezés, hiszen hírük túljutott már a megye határán. Baranyától Tolnáig. Kaposvártól Székesfehérvárig húzó­dik az a terület, ahonnan nap mini nap keresik fel őket a rendelők. A kútgyűrűk, betonlapok. kőválvúk mellett a legkeresettebbek a ikő­­mozaiklapok. Előnyük, hogy színes mintákkal, a megrendelő ízlésének megfelelően készíti el őket a szövet­kezet. Állami vállalatok nem is fog­lalkoznak mintás mozaiklap-készí­­téssel. A kislétszámű részleg így is elkészíti a havi 8—10 ezer mintás mozaiklapot. A szövetkezet a részleg létesítésé­vel a lakosságon, az építkezőkön akar segíteni. A kezdeményezés mindenképpen úttörő jellegű és el­ismerést érdemel. A jóképességű szakembereket és a túlságosan is nagy keresletet látva azonban ért­hetetlennek tűnik, miért nem fog­lalkozik a szövetkezet vezetősége a részleg fejlesztésének gondolatával. Nem kell bizonyítani, hogy egy kor­szerűsített mozaikkészítő üzem nagy­ban segítené a szövetkezét gazdasá­gosságát és teljesebben elégíthetné ki a vásárlók igényét. DARWIN KÁROLY (1809—1882) Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1882. április 19-én halt meg Darwin Károly, a nagy angol természettudós. Angliában а XIX. század elején a földművelés és állattenyész­tés, különösen pedig a textilipar óriási fejlődése következtében állat­­tenyésztési feladatok kerültek előtérbe. Ezért természetes, hogy ez a kor az állatvilág felépítésbeli hasonlóságainak és átalakítási lehetős­ségeinek kifürkészését várta a természettudományok művelőitől. Darwin Károly 1809-ben született, Schrewsbury-ben. Már egé­szen fiatal korában tanújelét adta a természettudományok iránt ér­zett vonzalmának. Gyűjtött, vadászott és horgászott. Gimnáziumi ta­nulmányainak befejezése után az Edinburgh-i, majd a Cambridge-i egyetemen folytatott orvosi, illetve teológiai tanulmányokat. Egyik tudományág sem vonzotta azonban különösebben. Ebben az időben az angol admiralitás fiatal természetbúvárt keresett, al(i elkísérné Fritz Roy kapitányt hajóval Dél-Amerikába parti térképezésekre. A választás Darwin Károlyra esett. A fiatal Darwinnak az ötéves föld­körüli úton a természet lett tanítómestere. Járt Dél-Amerika trópu­si vidékein, Patagónia pampáin, a Kordir< ák csúcsa és a Gala­­pagosz szigeteken. , Sok-sok tapasztalat, az induktív okoskodás már itt a pampákon megsejtette Darwinnal, hogy a mostani élővilág lassanként alakult ki, hosszú ideig tartó fejlődés során. Ez volt az első lépés ahhoz a következtetéshez, amelyből később tudományos megállapításait levon­ta, amelyek forradalmasították a természettudományt, ellenállásra késztették a megváltoztathatatlan természeti és társadalmi rend hí­veit. Ez a darwini tanítás, amelynek néhány vezérszava, mint a »»létért való küzdelem«, »a természetes kiválasztódás« mindenki ál­tal ismert darwini gondolat. Darwin Károly legfőbb érdeme, hogy sokoldalú megfigyeléseivel az ezeken alapuló tények gazdag anyagával törekedett elénk állítani, hogy milyen úton történt az élőlények változása és folyamatos töké­letesedése. Ez a tan a tulajdonképpeni darwinizmus, a modem érte­lemben vett származástan. Természetesen -minthogy az élő világ egységébe az ember is be­letartozik, Darwin nem riadt vissza a származástannak az emberre való kiterjesztésétől sem. Főműve, >»A fajok eredete«, 1859-ben jelent meg. Kutatásainak és tapasztalatainak több mint két évtizedes elmélyült feldolgozása után rendezte sajtó alá. Nem más ez a ikönyv, mint az élővilág fej­lődésének tudományos igazolója és szószólója. Még megjelenése nap­ján elfogyott. A XIX. században a világ gazdasági és társadalmi viszonyaiban bekövetkezett változások a szellemi élet területén is változásokat, a maradi ideológiák felszámolását követeltéls. »>A fajok eredete« egy lépés volt előre ezen szükséglet -kielégítése tekinteté­ben. Darwin Károly minden erejével az igazságot ikeresté, az_ igazi tudós szerénységével. Igen jellemző rá egy kiadónak adott válasza, aki életrajzi adatokat kért >ile. »»’-zülettem, tanultam, körülutaztam a világot és ismét tanultam« — mondotta. A Westminster sírboltjában temették el. Odahelyezták Herschell mellé, Newton szomszédságába. Ok a világegyetemben az élettelen természet titkait fejtették meg. Darwin az élő szerves világ törvé­nyeit derítette fel. Tetemének méltó helyét már kortársai is megtalál­ták, de szellemének nagyságát, tanainak messzeható erejét és a szerves világra vonatkozó törvények értékét igazán csak napjainkban kezdjük méltányolni. HORVÁTH ZOLTÁN girnn. tanár. BELFÖLDI HÍREK Az elmúlt napokban kisebb csa­patokban csonttollú madarak ér­keztek a budai hegyekbe, a Velen­­cei-tó környékére és Békés megyé­be. Ez a szép, piros csontpikkelyek­kel ékes, bogyóevő vándormadár Észak-Európában költ, s a dél-euró­pai partvidékeken telel. Most a rendkívüli, szeszélyes időjárás miatt letért szokásos útjáról, szélesebb fronton vonul vissza északi hazájá­ba. Erdőgazdaságaink az utóbbi évek­ben igen figyelemreméltó fejlődést értek el az erdősítési anyag terme­lésében: évente kerekep 600 millió facsemete termelésével a világ leg­nagyobb facsemeletermelö állama lettünk! A múlt évben több kenyérgyár építését kezdték meg. ; Közülük az idén befejezik a siófoki gyár építé­sét, amely naponta mp.sfél vagon kenyeret szállít majd a lakosságnak és a környező üdülőkben pihenők­nek. Megszűnik a j kenyérellátás gondja Szombathelyen és Jászbe­rényben is, az itt felépülő gyárak naponta egy-egy vagon kenyeret sütnek majd. Több utat rendbehozat a Városi Tanács Nem kielégítő számos kaposvári utca állapota. Több utcánk elhanya­goltsága kétségbeejtően nagy. Éppen ezért a Városi Tanács a -múlt esz­tendőben mintegy 2 600 000 forint be­ruházást kapott az 1957-ben sorra­­kerülő útépítkezésekre. Minden re­mény megvolt hát arra, hogy jelen­tősebb útátalalíításra kerülhet sor, és túlságosan rossz állapotban egyet­len utcánk sem marad. Sajnos, ezt a költségvetési keretet október mind­össze egymillió forintra csökkentet­te le. Az új karbantartási eljárások azonban lehetővé teszik, hogy ezzel az összeggel is érjünk ei számottevő eredményt. A nemrég kikísérlete­zett eljárás szerint néhány centiméteres bitumenes záróréteggel vonják be a maka­­dámutakat. Ez a réteg egyenle­tesebb, simább felületet biztosít. A bitument később az erős forga­lom betonszerűvé préseli ezeken az utálton. Ezzel a módszerrel javított út négyzetméterenkénti 'javítási költsége csak negyven forintba ke­rül, míg a hétcentiméter vastag bi­tumenfelület négyzetméter költsége eléri a 70—80 forintot. Л Városi Tanács műszaki cso­portjának tájékoztatása szerint, ilyen záróréteg bevonatot kap az idén a Tóth Lajos utca, a Hon­véd utca déli része, a Bajcsy- Zsffinszky utca keleti része, a Szalma István utca. a Beloian­nisz utca nyugati térfele, a Vi­rág utca, a Rákóczi tér keleti so­ra. Közben sor kerül az Áchim András utca átalakítására is. Kiszélesítik az utcatestet és erősebb bitumenréteggel vonják be felületit. Az Áchim András utcát az úttest mélyébe épített különleges vízelve­zető csatorna mentesíti majd az él­vizesedéstől. Hasonló vízelvezető csatornát kap az elmocsarasodott Iszák utca is. A bitumenes burko­lattal ellátott felület nagysága vala­mennyi utcánál meghaladja a tízezer négyzetmétert. A költségvetés másik részét por­talanításra fordítják. Portalaní­tásra két gyengeforgalmú utca kivételével, valamennyi utcán sor kerül. Ezt a műveletet egyrészt olajjal másrészt kisszilárdságú bitumennel végzik el. A 25 tonna porolaj nsúi útban van. A tájékoztatás szerint ez a mennyiség másfél hónap alatt lkául lesz a legporosabb utcákon. A záró­réteg kialakítással és a portalanítás­sal párhuzamosan folynak a legszük­ségesebb járdaépítések is. Dolgoznak a Beloiannisz utca kórházzal szomszédos mindkét oldalán mintegy 1 380 négyzetmé­teren, a Virág utcában és a Pe­tőfi utca jobboldalán. Persze, az idei javításokkal nem oldódik meg az összes belső átren­dezési probléma, hiszen még közei negyven (kilométernyi útszakasz bur­kolat nélkül marad. A Városi Ta­nács azonban nem hanyagolja eT äz ezzel kapcsolatos feladatokat. Mi­helyt a megfelelő pénzügyi keret is­mét rendelkezésre áll, megkezdik az útburkolást. De reméljük, már sok­kal nagyobb területen.

Next

/
Thumbnails
Contents