Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-18 / 90. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜ^I^i'lÄP AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 90. szám. ARA 50 FILLÉR Csütörtök, 1951. április 18. CÁ város legszebb üzlete örömmel számolhatunk be olva­sóinknak arról, hogy másféléves va­­iúdás után végre megnyílik a kapos­vári OFOTÉRT Május 1 utcai üzlete. A kőművesmunkák befejezésével egyidőben megérkezett a bolt vado­natúj, keményfából készült berende­zése is. Az új üzlet önmagában is sok ér­dekességet rejteget a vásárlónak. A körülbelül 10x6 méteres, tágas üzlet­­helyiség tükörmennyezete. hatalmas kirakatai, a falbaépített vitrinek, süllyesztett bútorok, á neonvilágítás városunk legszebb üzletévé teszik az OFOTÉRT boltot. A szakavatottak hoz­záteszik még ehhez, hogy vidéki vi­szonylatban is ez lesz az OFOTÉRT legkorszerűbben felszerelt, legízlése­sebben berendezett üzlete. Csak egy-két példát említsünk elő­legként. A neonlámpákat fényelosztó­val látták el, hogy ne rontsa a sze­met. Gondoskodnak a falbaépített vit­rinek s a pultok világításáról is. A bejárattal szemben például negatív átvilágítás céljára használják fel a kivilágított pultot, hogy a filmről ítélve tanácsot tudjanak adni a vá­sárlónak, milyen fokozatú papíron lesz legtökéletesebb a felvétele. Az üzlet­­helyiségből nyílik a sötétkamra is, ahol kívánság szerint kazettába tölt­hetik a vásárolt filmet. A bolt pado­zatát gumiszőnyeg borítja majd. A tágas, világos eladóhelyiségtől bársonyfüggöny választja el a par­kettás optikai műhelyt, ahol ugyan­csak a legmodernebb felszerelések­kel, este gömbcsuklós lámpák fényé­nél végezhetik munkájukat a dolgo­zók. Egyébként — korszerű eljárás­sal —- innen fűtik az üzletet is. A műhelyből széles falépcső vezet az emeletre. Itt rendezik be a rak­tárhelyiséget, itt építettek külön szo­bát a mosdó és öltöző céljaira. Az üzlet tehát minden szempontból megfelel az igényeknek, s esztétikai­lag is kielégíti majd a vásárlót S ha e gyönyörű, szép üzlet szekré­nyeit, berendezését telerakják áruval semminemű kifogást nem emelhetnek majd Somogy megye fotósai. A kaposvári OFOTÉRT bolt megnyi­tása május első napjaira várható LATOQATAS a KREMLBEN Két üzem a műszaki színvonal tükrében A mester meg a pap TÁJSZÓTÁR A kaposvári »Petőfi« általános is­kola ötödik c. osztályának kisdiák­jai nagy fába vágtáik fejszéjüket: magyar tanáruk, Ruh György irá­nyítása mellett szorgalmasan gyűj­tögetik a Kaposvár környéki nyelv­járás szavait és azokat betűrend­ben, szótárszerűen dolgozzák fel. A 10—11 éves kisdiákok óriási lekesedéssel vesznek részt ebben a kutatómunkában. Megfigyelik a fel­nőttek beszédét és a tájszavakat azonnal feljegyzik. Az eddigi ered­mény több, mint kétszáz szó. A legtöbb tájszót Czompó Erzsé­bet, Hegedűs Lóránt, Marthon Pál, és Rajczy Etelka gyűjtötték. A fel­­dolgozási munkában különösen Sza­badi Erzsébet és Hamos László vette ki részét. Lenin-emlékünnepség Kaposvárott A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Városi Tanács Lenin születésé­nek 87. évfordulója alkalmából ápri­lis 20-án délután fél 5 órakor, ünne­pi megemlékezést tart a Tiszti Klub­ban. Ünnepi beszédet mond Kisdeák József, a Somogyország felelős szer­kesztője, a Megyei Intézőbizottság tagja. Meghívókat az MSZMP alapszer­vezetek elnökeinél lehet igényelni. Megnyílt az IBUSZ útlevélirodája ' Lapunk egyik korábbi számában hirül adtuk, hogy az IBUSZ útlevél­kirendeltséget nyit Kaposvárott. Ez a kirendeltség a mai nappal meg is kezdte munkáját a Lenin utca (volt Teleki utca) 1. szám alatti helyisé­gében. Az iroda szombat kivételével mindennap nyitva van és a megyé­ben az egyetlen szervet jelenti, mely a népi demokráciákba utazni kívá­nók ügyeivel foglalkozik. A nyugati útlevélkérelmeket ugyanis továbbra is a Megyei Főkapitányságon intézik. Kőkút kitett magáért A Somogyország 1957. február 15-i számának egyik cikkét nem éppen lelkendezve olvasták a kőkútiak. Bi­zony, a szégyenkezésre volt is okuk. Hiszen az adófizetésről szólva azt állapította meg a cikk, hogy »Kőkút sem erőltette meg magát«. Altkor na­gyon lemaradtak, most meg az élvo­nalban haladnak. Telefonon tudat­ták szerkesztőségünkkel a községi tanácsról, hogy félévi adóbevételi ter­vüknek április 16-ig eleget tettek, így ezeket a sorokat szégyenkezés helyett büszkeséggel olvashatják a falu lakói. R boltok húsvéti nyitvatartásinak rendje Április is-An és 19-én: Kaposvárott a Kaposvári Élelmi­szerkiskereskedelmi Vállalat egyéb­ként szokásos (este 20 óráig) nyitva­­tartó boltjain kívül a 203-as Kölcsey utcai, a 204-es Damjanich utcai, a 205-ös Berzsenyi utcai, 206-os Kisfa­ludy utcai, 211-es Gorkij utcai, 213-as Füredi utcai és a 300-as cukorgyári fűszerbolt este 20 óráig, a 218-as Má­jus 1 utcai húsbolton kívül a 215-ös Cseri úti, a 217-es Kanizsai utcai, a 220-as Honvéd utcai, a 222-as donne­rt, a 237-es cükorgyári és a 296-os Május 1 utcai- húsbolt este 19 óráig tart nyitva. A fentiekhez hasonló nyitvatartás­­sal üzemel, illetőleg árusít a Kapos­vári Földművesszövetkezet Kanizsai utcai, Füredi utcai, Szigetvári utcai, Vöröshadsereg úti és a kaposszent­­jakabi élelmiszerboltja is. A fentiekben fel nem sorolt élel­miszerboltok rendes nyitvatartással árusítanak. Az iparcikkboltok közül a Kapos­vári Kiskereskedelmi Vállalat 105-ös, 108-as, 111-es, 116-os, 118-as, 122-es, 124-es, 128-as, 129-es és 133-as Má­jus 1 utcai, a 107-es és 132-es Ady Endre utcai és a 143-as Kossuth téri boltjai, valamint a Kaposvári Föld­művesszövetkezet áruháza este 18 óráig árusít. A fel nem sorolt iparcifckboltok a szokásos időben zárnak. Április 20-ÄN: Az élelmiszerboltok közül a 201-es Ady Endre utcai, a 210-es Május 1 utcai, a 268-as donneri és a 300-as cukorgyári bolt kivételével az összes élelmiszerboltok délután 16 óráig, míg a felsorolt boltok délután 18 óráig árusítanak. A Május 1 utcai kenyérszalküzlet ugyancsak délután 18 óráig tart nyitva. A hús- és tejboltok rendes szom­bati nyitvatartással árusítanak. A dohányboltok közül a 229-es Május 1 utcai, a 231-es Kanizsai ut­cai, a 233-as Vöröshadsereg úti, a 270-es Ady Endre utcai és a 295-ös Dózsa György utcai bolt délután 18 óráig árusít. Az iparcikkboltok közül a 120-as és 143-as Kossuth téri áruházak, va­lamint a földművesszövetkezeti áru­ház délután 14 óráig, a 116., 118., 122., 124.. 128.. 129., 132. és 133. szá­mi! boltok délután 18 óráig árusíta­nak. A fel nem sorolt boltok a szokásos időben zárnak. ÁPRILIS 2T-ÉN AZ ÖSSZES BOLTOK ZÄRVA LESZNEK. Április 22-én A 240-es Latinka Sándor utcai, a 244-es Dimitrov utcai és a 245-ös Má­jus 1 utcai tejbolt és a Május 1 utcai kenyérszaküzlet 7—10 óráig, a 229-es Május 1 utcai és a 270-es Ady Endre utcai dohánybolt 9—12 óráig tart nyitva. A fel nem sorolt boltok április 22-én zárva tartanak. JEGYZETEK A MEZŐGAZDASÁGBÓL Több műtrágya — gazdagabb termés Már az elmúlt években megked­velte megyénk parasztsága a műtrá­gya alkalmazását. A gyakorlatban győződtek meg arról, hogy a bő ter­més biztosításának alapja az istálló­­trágyán kívül a műtrágyázás. Sajnos, a műtrágyaigényt csak kis részben tudta az állam kielégíteni. A mun­kás-paraszt kormány intézkedése nyomán azonban már ezen a tava­szon jelentősen javult a műtrágya­ellátás. Ezt igazolja az is, hogy míg tavaly egész évben mintegy 400 va­gon nitrogén-műtrágyát használtak fel megyénkben a termelőszövetke­zetek és egyéni termelők, addig ez évben már most a tavaszon több mint 650 vagon pétisó talált gazdát és került felhasználásra a szövetke­zeti és egyéni gazdaságokban. Ennek a nitrogén-műtrágyának egy részét az őszi vetésekre szórták ki fejtrá­gyaként, a másik részét pedig a ta­vaszi vetések alá adták alaptrágyá­nak. E nagymennyiségű pétisó fel­­használásával sok vagonnal nő az idei terméshozam megyénkben. Ha például mind a 650 mázsa pétisót gabonavetéseinkre szórtuk volna ki, az mintegy 1500 vagon többletgabo­natermést eredményezne. Több műtrágya — gazdagabb ter­més — tartják a mezőgazdászok. En­nek révén pedig nő a parasztság jö­vedelme, gazdagodik az ország. Több és olcsóbb kenyér, hús, zsír és tej jut a városi dolgozók asztalára is. Közkedvelt lett a hibrid kukorica Ezelőtt néhány évvel még szinte csak elvétve termeltek megyénkben termelőszövetkezetek és egyéni gaz­dák hibridkukoricát. De mint aféle újdonsággal, a hibridkukorica-ter­meléssel is megbarátkoztak. Ez is bizonyítja, hogy parasztságunk, ha valami új dologgal megismerkedik a gyakorlatban, látja, hogy az jó, szí­vesen áll mellé. Márpedig a hibrid­­kukorica termelése jóval kifizető­dőbb, mint a másik. Hisz egy mázsa hibridkukorica vetőmagért másfél mázsa takarmánykukoricát kapnak vissza cserébe a termelők. De előnye az is, hogy az Övári 5-ös hibrid­­kukorica kelése biztosabb, mint az egyéb kukoricáé, mivel csíraképes­sége 96 százalékos. Előnyös termelé­se azért is, mert holdanként egy-két mázsával nagyobb termést hoz, mint a másfajták. Nem véletlen, hogy ezen a tavaszon nagy az érdeklődés a hibridkukorica-termelés iránt. Az illetékes megyei szervek arra törek­szenek, hogy ki is elégítsék az igé­nyeket: húsz vagon hibridkukorica vetőmagod osztottak ki a megye ter­melőszövetkezetei és egyéni terme­lői között. Most már csak az szüksé­ges, hogy a termelők biztosítsák az egyéb feltételeket a hibridkukoric bőséges terméshozama érdekében. Uj hajtás a termelőszövetkezeti mozgalomban JVTÄR VILÁGOS REGGEL VAN, mire a fonyódi vonat befut az öreglaki állomásra. Innen né­hány perc séta a faluba, s máris előttünk van a régi grófi park hatalmas fái közti tisztásra települt kerté­szeti központ. Mint rendezett hadsereg, úgy sorakoznak nyílegyenesen, rendben a csillogó üvegű melegágyi keretek. Köztük keskeny járdák a határok. Alig győzzük hirtelen megszámlálni a kelet-nyugati irányban húzódó melegágyak sokaságát. Kettő, négy, hat, nyolc, s be sem kell fejeznünk a számlálást, büszkén mondja Majer Károly, a kertészet vezetője, egyben »lelke«, hogy pontosan 26 sor melegágyban 456 keret alatt nevelik, babusgatják a különböző zöld­ség- és virágpalántákat. Mellettük már látjuk, hogy újabb 100—150 keretes települést építenek. Méltó épít­ményként egészíti a képet, nagyságával kiemelkedve, a tagok saját erejéből épített 5x20 méteres eíőhajtató, amelyben már a télen magról nevelték a palántákat. Míg ezt szemléljük s beszélgetünk, benépesedik a park. Jönnek a fiatalok. Ki a melegágyi ablakokat emelgeti, támasztja ki nappalra, ki vízért megy az öntözéshez. Sürgés-forgás, eleven munka mindenütt. Béri elvtárs, az elnök, már Tomity, Duduka, Dombai tagtársakkal, s feleségükkel beszéli meg a burgonya­vetést, az őszi vetések fejtrágyázását. Alig múlt hét óra, már mindenki megkezdte aznapi munkáját. Az öreglaki kertészeti termelőszövetkezetben va­gyunk, abban a tsz-ben, ahol az 1956. évi októberi el­lenforradalmi események következtében megbolygatott lelkű tsz-tagok túlnyomó többsége a feloszlás mellett, a szövetkezeti vagyon széthordása (vagy mondhatnánk, egyes esetekben szétherdálása) mellett döntött. Igen, a valaha 90 tagot számláló, s a fonyódi járás egyik legerősebb, nyugodtan hozzátehetjük, egyik legeredmé­nyesebben gazdálkodó termelőszövetkezete feloszlott. Néhányan már akkor is a közös mellett döntöttek, jórészt azok, akik most is itt vannak az új szövetke­zetben. De amint mondják, az akkori légkörben nem mertek nyíltan kiállni, a szövetkezet feloszlása ellen szavazni. Inkább elhatározták, hogy később új szövet­kezetei hoznak létre. Újat akartak létrehozni, formájában és tartalmá­ban is új szövetkezetei. Földjük kevés volt, a tagok jelentős része nincstelen. Ezelőtt is volt jövedelmező kertészetük, ezért a kertészkedés mellett döntöttek. Majer Károly, a tsz régi kertésze, Végh János és fele­sege, Bognár Vendel, Béri József, Dömötör Lajos, Frang Géza ■— mind-mind lelkesen a szövetkezés mel­lé álltak. Uj alapszabályt dolgoztak ki, amely a jöve­delmet nem munkaegységenként, hanem munkanapra osztja szét, s a tagokat személyükben kötelezi a közös munkában való részvételre. Bizony, az első időkben, november—decemberben a felsőbb szervek nem nézték jó szemmel őket. Aféle »kiskapitalista vállalkozásnak« keresztelték el a szö­vetkezetét, mivel nem munkaegységre, s nem a régi, megszokott módon kívánták a szövetkezés belső életét kialakítani. Hibáztatták azt is, hogy sok köztük a volt iparosember. Pedig emlékezhetnek, hogy az elmúlt években ugyanezek az iparosok fogták a kapa, kasza nyelét, s dolgoztak az Ifjú Gárda Tsz mezőgazdaságá­ban. Még mindig fáj ez a gyanakvás a tagok jórészének, habár az eddigi eredmények serkentik őket. Nem tré­fadolog a 13 családnak a 15—20 holdas kertészetben mintegy 400 000 forint értéket alkotni. Mert ennyit terveztek, s meg is van az alapja a terv valóraváltásá­­mak. A 200 ablakalja uborka, 100 ablakalja gyepkocká­ba vetett tök, 250 ablakalja különféle zöldség, s egyéb zöldfőzelékfélék (káposzta, karaláb) komoly pénzfor­rást jelent. S ha mindehhez hozzávesszük, hogy a je­lenleg is üzemeltetett fűrészgatter után 60 000 forintot várnak, akkor látjuk, hogy biztos alapokon nyugszik jövőjük. Ezen kívül már gondoskodtak halastavuk be­népesítéséről. A vízbedobott mintegy 40—45 kg apró, öt—hatdekás halivadékból őszre mintegy 8—10 mázsá­­nyi, egyenként másfélkilós hal nevelődik. 1'/ A KEZDET. Távlati terveik a behatóbb ker­­tészkedést foglalják magukban. A télen to­vábbi egy vagy két 20—25 méteres, fűthető előhajta­­tót építenek, jórészt saját erőből. Létesítenek majd dísz-, sor- és gyümölcsfaiskolát, s berendezkednek sza­badföldi és cserepes virágok nagyüzemi termesztésére, nevelésére is. Már ötvenhétben öt holdat szeretnének öntözni, hiszen közel van a bővizű malomárok. Nem új ez az ötlet, három éve tart már a tervezés, beszélgetés az öntözésről, két éve megkezdték a beszerelést, csak akkor nem volt megfelelő csővezeték hozzá, így abba is hagyták. — Most már helyen lennénk — mondja Béri elv­társ, az elnök —, csak az értékesítés miatt fáj a fejünk. De hozzáfognak a piac felkutatásához is. A közeli na­pokban kezdik meg a szerződéskötéseket közvetlenül a balatonparti üdülőkkel, ahol szívesen veszik a zöld­ségféleségeket. RÜDA GYULA Vegyszerrel a gyomok ellen Évről évre nő a becsülete me­gyénkben is a vegyszeres gyomirtás­nak. Pedig erről a dologról még csak néhány éve hallottak először a termelők. Azelőtt kézzel próbálták kitépni a gyomot a gabona közül, ami kevés sikerrel járt, s a legtöbb esetben nem is igen jutott erre ide­je a termelőnek. így aztán sok ide­gen növénymag került a gabona kö­zé csépléskor, aminek kitisztítása is bajos, vesződséges volt. A mezőgaz­dasági tudománynak nagy áldása ax vegyszeres gyomirtás, rhelynek gya­korlati megvalósítása Sokat segit a parasztságnak abban, hogy a gyom el ne uralkodjon a gabonában és­­ne csökkentse a gabona termésho­zamát. E munkákhoz rendelkezésre áll a Nagybajomi Növényvédő Állo­más gépparkja. Az egyéni termelők kis parcelláikon háti permetezővel is elvégezhetik ezt a munkát. E cét­­ra legalkalmasabb vegyszer a »D»­­konirt«, amelyből egy kát. holdra egy kg szükséges.. Arra kell vigyázni, hogy takarmánnyal felülvetett gabo­nára ne kerüljön a vegyszeres per­­metléből, mert tönkreteszi a takar­­mányvetést. A megyei szervek az igénynek megfelelően igyekeztek a községek­nek Dikonirt biztosítani, amelyet a földművesszövetkezeteknél lehet be­szerezni. De ha helyben nem tudják beszerezni, akkor a kaposvári MÜNÖSZER Vállalatnál korlátlan mennyiségben kaphatnak a terme­lők. A termelőszövetkezetek a növény­védő állomással végeztetik el legin­kább a vegyszeres gyomirtást. A kadarkúti Szabadság 100, a kaposvá­ri Szabadságzászló 50, a törökkoppá­­nyi Rákóczi pedig 90 hold gabona­vetésen végezteti el géppel a vegy­szeres gyomirtást. Az egyéni ter­melőknek is szívesen ellátja ezt a munkát a gép. A szentgáloskéri egyéni gazdák pl. 50 hold vegyszeres gyomirtásra szerződtek. Hogy ne legyen cukorhiány — Ez évben több gazda, de sajnos, kisebb területre kötött: cukorrépa­termelési szerződést, mint tavaly. Míg a múlt évben 9100 holdon, az idén — az eddigi jelek szerint — csak 6000 holdon termelnek cukor­répát megyénk termelőszövetkezetei és egyéni gazdái. Ez pedig azt jelen­tené — holdanként 100 mázsás, te­hát alacsony átlagtermést számítva —, hogy az idén mintegy 527 vagon cukorral kevesebbet ad megyénk az országnak, mint az elmúlt évben. Márpedig a cukorellátást csak úgy tudjuk az igényeknek megfelelően biztosítani, s a cukorhiányt elkerül­ni, ha megtermeljük a nyersanyagot. De érthetetlen is, hogy j a termelők kisebb területet szánnak cukorrépa­termelésre, hiszen az idén még kifi­zetődőbb, előnyösebb a cukorrépa termelése, mint azelőtt. Most már az előbbi két kiló helyett három kiló cukrot kapnak minden mázsa cukorrépa után. S ha minden jut­tatást összevetünk, mintegy 500 fo­rintos hasznot hoz a gazdának min­den mázsa cukorrépa. Ez jó termés esetén mintegy 7000 forint jövedel­met jelent a termelőnek. Még nem késő most sem: kössenek a gazdák cukorrépatermelésre szerződést, hogy minél több cukor legyen a la­­kossÉb; ellátására. Sz. F.

Next

/
Thumbnails
Contents