Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-17 / 89. szám

AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA II. évfolyam, 89. szám. ÄRA 50 FILLÉR Szerda, 1957. április 17. vlLÁG VROLET^*f^^LiETEKt Megosztják a gondokat Ismeretes, hogy a Kaposvári Cu­korgyárban a munka rendesen folyt 1956 őszén és _ 1957 elején is. Az eredmények elérésében nem kis része volt a gyár pártszer­vezetének, munkástanácsának és szakszervezetének. Mert a Cukor­gyár szakszervezete, pártszervezete és munkástanácsa célokban, tettek­ben, a gondok megosztásában, a leg­teljesebben egy. Jellemző a három szervezet együttműködésére a szervezetek vezetőinek közös, egy­­behangolt tevékenysége, közvetlen barátságuk is. Ennek a barátságnak a szálai már a múltba visszanyúl­nak. Major György MSZMP titkár, Czingelly elvtárs, a munkástanács elnöke és Szatóri Jenő elvtárs, a szakszervezet vezetője a gyárnak ré­gi munkásai. 1945-től együtt dolgoz­nak. Az évek folyamán örömmel lát­ták a munkáshatalom kibontakozá­sát, a proletárdiktatúra megvalósu­lását. Önmagukon érezték a szocia­lista társadalmi rend emberhez mél­tó mivoltát. És már akkor elhatároz­ták, hogy ennek sikeréért mindent megtesznek. Amikor ősszel az októ­beri és novemberi napokban ve­szélyben forgott a gyár gazdasági egyensúlya, a szén, a kintrekedt cu­korrépa, a munkásegység, és a párt, tán akkor kovácsolódott barátságuk a legszorosabbra. Ahogy nőtt, erő­södött a pártszervezet, úgy a barát­ság nemcsak hármuké, hanem a párttagok, szakszervezeti tagok és munkástanács tagok birtoka lett. A cukorgyáriak is kiállták az ok­tóber, novemberi próbát és nem is akárhogyan. Valamennyi felada­tukat maradéktalanul teljesítik. Ma már több mint kilencven taggal dol­gozik a pártszervezet. Egységes és ésszerű munkával segíti az üzem gazdasági fejlődését a munkásta­nács és a dolgozók érdekvédelméért tevékenykedik a szakszervezet. Nincs olyan problémája a szakszer­vezetnek, amellyel magára maradna. Ilyenkor nyomban ott a pártszer­vezet vezetősége és közösen keresik a megoldás lehetőségét. Nem vívja egyedül a harcát az üzem gazdasá­gosságáért a munkástanács. Javas­latainak elbírálásával, vagy számos új javaslattal mindig mellette áll a pártszervezet. A számos esetből csak egyet ragadunk ki: Az egyik miniszteri rendelet folytán la Cukor­gyár munkásaitól megvonták д no­vemberben kifizetett hűségjutalmat. Senki előtt sem kétséges azonban, hogy azokban a napokban adott hűségjutalmat helytálló munkáju­kért meg is érdemelték a cukor­gyáriak. Ezért a pártszervezet sze­mélyesen kereste fel a minisztert, hogy a munkástanács munkáját a legmesszebbmenőkig segítse. Útját siker koronázta, mert a levonásra szánt 540 000 forintot külön jutalom­ként fizette ki a Cukorgyár dolgo­zóinak a minisztérium. De miért is járnának ők külön útakon, hiszen a munkástanács tagjainak zöme a pártszervezetnek is tagja. A pártszervezet időnként beszámoltatja a munkástanács el­nökét és a szakszervezet vezetőjét. Tisztán és töretlenül viszik tovább a párttaggyűléseken részvevő mun­kástanács tagok a párt politikájá­nak irányvonalát és azt az üzem gazdaságossá tételére maradéktala­nul meg is valósítják. Most folyik a gazdák körében a répaszerződés kötés. A párt­­szervezet mindent elkövet a szerződéskötés sikeréért. Elsősor­ban azokat a szerződéskötést szer­vező munkatársakat mozgósítja, akik a pártnak is tagjai. Remélhető, hogy az eredmény nem is marad el. Rövidesen összeülnek, hogy meg­tárgyalják az üzem jövő évi tervé­nek kidolgozását. A munkástanács és a pártszervezet tagjai is felelőssé­gük tudatában készülnek erre. Kö­zösen akarnak dönteni az üzem to­vábbi tervfeladatairól. Már most megtesznek mindent az egyik leg­fontosabb gyártási anyag, a víz zök­kenőmentes biztosítására. A Cukorgyárban a pártszervezet irányító szerepe gyakorlatilag is megvalósul. A pártszervezet azon­ban mellőzi a múlt években sok­helyütt elkövetett hibát. Egyetértés és a közös cél vezeti valamennyiü­­kef. Mint mondják »nem őrölnek külön malomban«. Közösek a gon­dok, — és közös az eredmények lát- Mm érzett öröm is. Eliüduít Kaposvárra a húsvéti citromszállítmány Lapunk korábbi számában hírül adtuk, hogy nagyobb citroinmennyi­­séget kap még húsvét előtt a So­mogy megyei kereskedelem. Sajnos az utóbbi napokban sem volt még biztos, vajon megvalósúl-e a kedve­ző hír. Ezért kérdéssel fordultunk a Fűszert Vállalathoz: mi az igazság a citrom körül? A Füszért vezetői közölték, hogy a zalaegerszegi vas­útállomáson, (ahol jelenleg a cit­romelosztás történik) feladták már a Somogy megyei citromszállítmányt. Arról is érkezett hír, hogy a So­mogy megyének szánt citrommeny­­nyiség eléri a 210 mázsát. Ebből mintegy 90 mázsát csak Kaposvár város részére tart vissza a kaposvá­ri kereskedelem. A 60 mázsa narancs és a 16 má­zsa füge azonban csak húsvét után­ra várható. LAKÁS — ÜZLETHELYISÉG gazdaságm lakú ingerénél A lakáshiány enyhítésének egyik igen gazdaságos módja az ésszerű la­kásátcsoportosítás. Kaposvárott az átszervezést követő időszakban több helyes példáját láttuk ennek, mert néhány hónappal ezelőtt alapos kö­rültekintéssel a város vezetői szinte valamennyi lehetőséget kiaknáztak. Az átszervezés azonban nem jutott még mindenben nyugvópontra, s ez a tény nem zárja ki annak lehetősé­gét, hogy ismét lakáshoz jussanak a rászorulók. Nemrég például a Tej­ipari Vállalatnál t'örtént szervezési változás. Ennek eredményeként a Má­jus 1 u. 8. sz. alatt felszabadult több hi­vatali helyiség. Tervek szerint ezeket a helyiségeket a Fűszer- és Édesség Kiskereskedelmi Vállalat kapja meg, amely a nevezett helyiségben nyert ideiglenesen elhelyezést. A FÜSZÉRT jelenlegi lakhelyén így mintegy négy lakó jut ismét helyiséghez. Mi hír a kaposvári szórakozóhelyeken? A kijárási tilalom feloldásával egy­idejűleg a kaposvári szórakozóhelye­ken ismét életbelépett a régi nyitva­tartási rendszer. Eszerint a Béke Szálló étterme szombaton 2 óráig, egyéb napokon éjfélig, a táncoshely a hétfői szünnap kivételével egész hé­ten hajnaii 4 óráig, a Kossuth téri ét­terem pedig naponta 23 óráig tart nyitva. A cukrászdák s a többi ven­déglátóipari üzemek mint azelőtt is, este 10 óráig állnak a szóra kozó к rendelkezésére. A táncolni kívánók a jövőben is látogathatják a Béke Szálló nagyter­met, ahol szombaton- és vasárnapon­ként éjfélig rendeznek táncestet. A teljes üzemeltetés mellett is ke­vésnek bizonyulnak azonban a ka­posvári szórakozóhelyek. így bővítenv kell a szűkre méretezett hálózatot. A Béke Szálló vezetősége május 1-re ter­vezi a volt söntés megnyitását. Itt eszpreirszós cukrászdát állítanak fel, Kaposvári muzsikáló tavasz címmel hangversenysorozatot indít a kaposvári állami zeneiskola. E soro­zat a tavalyihoz hasonlóan színes­nek, értékesnek Ígérkezik. Az első hangverseny április végén, a soro­zat hatodik hangversenye pedig, egyben az utolsó is, június végén lesz. Az április 29-én este a színház­ban rendezendő szinfonikus- és kó­rus hangverseny címe: Barokk gyöngyszemek. Az ezt követő május 6-i hangversenyt is a színházban rendezik meg. E hangverseny a So­mogy megyei Népi Együttes 8 éves fennállásának jubileumi műsora. Május 13-án este fél 3-kor Becher Mihály lép fel a Bartók-teremben. A zongoraművész az 1957-ben Buda­pesten megrendezett nemzetközi Liszt verseny második díjasa. Június 5-én este szintén a Bar­­tók-teremben került sor a 4. hang­verseny megrendezésére, melynek címe: Muzsikáló ifjúság. Ezf követő alkalommal a Tátrai vonósnégyes hangversenye következik. A hato­dik, s egyben a sorozat utolsó hang­versenye június 26-án este Tavaszi finálé címmel lesz a zeneiskola Bar­­tók-termében. Ez alkalommal is köszöntjüik a ze­neiskola igazgatóságának ezt az igen dicséretre méltó elhatározását, a kaposvári muzsikáló tavasz meg­rendezését. — Jó hír dohányosoknak. A do­hányipar a második negyedévben 100 millió cigarettával készít többet, mint tavaly ilyenkor. A tervekben a választék bővítése is szerepel. Ha­marosan megjelenik 50 grammos csomagolásban a Macedón cigaretta­dohány és a pipázók számára a za­matos kertidohány. A szivarozók két újfajta füstölnivalónak örülhetnek majd: a kisalakú Eger és az ennél valamivel vastagabb Jáva szivarok­nak. s kiszolgálás lesz a Május t uic^i teraszon is. А/ vállalat kezelésébe vette a vas­utas kör söntését. A vasutasok mű­velődési házának vezetőségével a Bé­ke Szálló vezetői közösen meqállapod­­tak abban, hogy a kerthelyiséget új­jáalakítják, szépítik és beépített nyári söntés sei látják el. Ezt az ideális he­lyen, 2. város középpontjában lévő szórakozóhelyet végre ismét színvo­nalassá, vonzóvá kívánják tenni. A korszerű, beépített színpadon a nyár­ra műsoros estek rendezését tervezik. A Béke Szálló vezetősége eqvébként már szombat estétől az új nyitvatar­tási rend szerint üzemeltette a kapos­vári szórakozóhelyeket, vendéglátó-Elült-e a vihar Cnokonyavisontán? Fegyverrel védjük népünk hatalmát Lehet-e segíteni egy elrontott házasságon? PÉTER ÉS A VÖRÖSÖR Csak néhány vonás a tollal, és Basics Ferenc gorgetegi fiatal­embert szerencse fiaként üdvözölték mindenütt. Mint a képen lát­ható, hatalmas összeg, 117 440 forint boldog tulajdonosa lelt. Érde­mes volt lottózni. A szövetkezés sorsa Eaton fán (V.) Mit ÍMNo st holnap? Cikksorozatunkat ezzel az írással befejezzük. Eddig a múltat és je­lent boncolgattuk. Minden szépítés nélkül számot adtunk a történtekről. Szóltunk az eredményekről, de nem hallgattuk el a bajokat sem. Arra a kérdésre igyekeztünk választ keres­ni, miért omlott össze a Törekvő an­nak ellenére, hogy gazdálkodása év­ről évre eredményesebbé vált. Egy beteg almához lehetne hasonlítani ezt a szövetkezetei, amelynek egész­séges, színes külseje nem is sejttet­te, hogy belsejét rágja a féreg. Az ötvenhármas vihart minden különö­sebb megrázkódtatás nélkül átvészel­te a Törekvő, de a múlt év őszének szövetkezetromboló vad ereje ösz­­szeroppantotta. Tehette ezt azért, mert az összefogás és a belső . szét­húzás erőinek ádáz küzdelmében az utóbbi kerekedett felül. Ma már fáj­lalják az emberek, hogy a felszámo­láshoz vezetett az út. Am, tapasztal­ható bizonyos nyugtalanító jelenség is. Sajnos, mindegyik réteg szívesen veszi a Törekvő széthullását, mert így legalább különváltak egymástól a volt agrárproletárok, szegénypa­rasztok és a régi gazdák. Kár, hogy a két paraszti réteg egyesítése egy­azon szövetkezetben sikertelen pró­bálkozás maradt, hiszen a válaszfal továbbra is ott meredezett köztük. Ezért alakítottak most külön-külön termelőszövetkezetet. Nem vezetne eredményre, ha ma valaki szorgal­mazná e két közösség egyesítését. Az kell, hogy mindkét szövetkezet tagjai okos gazdálkodással mutassák meg. hogy mit tudnak. Kérjük az Uj Életbe tömörült egykori nincste­leneket és kisparasztokat, dolgozza­nak továbbra is olyan igyekezettel, amilyennel szövetkezetük létrehozá­sa után munkához láttak. Sáfárkod­janak jó gazdákként az állami se­gítséggel s egyesítsék szorgalmukat, dolgos két kezük munkáját, a szövet­kezetben eddig szerzett gazdasági tapasztalataikat a népi állam támo­gatásával. így érhetik utol rövid időn belül a régi gazdákat a földmű­velésben és állattenyésztésbe* egy­aránt. A gazdasági egyenlőség meghozza a várt sikert: becsületet, elismerést szerezzenek ezzel maguknak a múlt kisemmizettjei. Megvan bennük a szilárd elhatározás és módjukban is áll a középparaszti színvonal eléré­se. Éljenek az adott lehetőségekkel, váltsák válóra elhatározásukat. Ha ezt megteszik, eltűnik előbb a gaz­dasági, majd az egyéb különbség is a szövetkezés patosfai zászlóbontói és a régi gazdák között. így ková­­csolódik egységessé a közös gazdál­kodás útján a dolgozó parasztság. A régi gazdák címére is küldünk néhány jótaná­csot. Hagyjanak fel a gőgösfcödéssel, az Uj Élet tagságának becsmérlésé­vel. A mi társadalmunktól idegen a vagyon alapján szerzett tekintély. Nálunk annak jár nagyobb tisztelet, aki többet tesz a maga őrhelyén a szocialista rendszer erősítéséért. Bí­rálják a másik tsz hibáit — tegye ezt mindkét szövetkezet kölcsönösen, de ne rossz szándékkal, hanem se­gítő módon. Mint két édestestvér, úgy éljen egymás mellett az Uj Élet és a Búzakalász. Ezt nemcsak a jelen, hanem a jövő is megköveteli. Mert a kívülálló, vagy ismét az egyé­ni utat járó patosfai dolgozó pa­rasztok számára is a szocialista nagyüzemi gazdálkodási formát tar­togatja a jövő. Ezt is nyíltan meg kell mondanunk, nehogy bárki is tévhitben ringassa magát. Csak a szövetkezés mentheti meg a dolgo­zó parasztokat földjeik további szét­aprózásától, idegen munkaerőre leső magángazdaságok kialakulásától. A közös gazdálkodás útjára pedig a meglévő szövetkezetek jó példája vonzhatja a kívülállókat. A termelőszövetkezet nemcsak gazdálkodási forma, hanem a benne tömörült emberek társas együttélé­sének formája is. Az egyéni gazda tehát megnézi, mit jövedelmez a szövetkezet, de azt is szemügyre ve­szi, hogy egyetértés avagy összefér­hetetlenség uralja-e az emberek lel­két a közösben. Könnyű kitalálni, hogy melyik közösségbe kívánkoz­nak inkább. Ezért hangsúlyozzuk is­mételten: értsenek szót az Uj Élet­ben, a Búzakalászban, s a két зав­­vetkezet tagjai egymással is. Hisz*® rajtuk a falu szeme! As egyéniek közül sokan várják, mit hoz az ősz a szövetkezetekre, s attól teszik füg­gővé a maguk elhatározását. Máris vannak, akik a közös felé hajlanak. Hegyi János, Kiss Sándor 12—12, özvegy Bálint Józsefné, Pécsek Ist­ván 15—15 holdas dolgozó parasztok és még sokan mások megsértődtek, miért nem hívták őket maguk közé a Búzalkalász tagjai. Hasonlóképpen vélekednek a к is paras ztok is — kö­zülük meg néhányan az Uj Élet felé tekintgetnek, bebocsátást várva. A kevés birtokkal rendelkezőiket pedig majd ezután győzi meg az élet arról, hogy a szövetkezetben a helyük. Megnőtt ugyanis a föld becsülete — egy talpalatnyi sem marad parlagon a határban. Az állami tartaléknak akadt gazdája. A földéhes kisembe­rek most csak a magángazdákkal köthetnek egyezséget feles művelés­re, vagy föld bérelésére. HevRcska Sándor pl. felesbe akarta adni tizen­öt holdját. Golub Istvánnak viszont kell a mások földje, hiszen a saját öt hold termését feléli az egy pár ló! Mi előnyösebb a kisparasztinak: a részes művelés, vagy a közös gaz­dálkodás? Nyilván az utóbbi, hiszen a közösben nem a félhaszon, ha­nem az egész jövedelem a szövetke­zeti tagoké. Ha ezt belátják a na­gyobb földdel bírni tudó törpebirto­kosok és józan eszük a szövetke­zetbe küldi őket, alokor a földjüket megművelni nem tudó gazdák is így cselekszenek. Nem lesz ugyanis vál­lalkozó, alpi részéből szántana, vetne, kapálna földjükön. Viszont a szövet­kezet, munkájuk és bevitt vagyonuk után nekik is biztos megélhetést nyújt. Ez a jövő kendőzetlen igazsága. Dolgozzanak ennek beteljesedéséért Patosfán tsz-tagok és egyéni parasz­tok, régi gazdák és volt agrárprole­tárok egyaránt. (Vége.) labs József

Next

/
Thumbnails
Contents