Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-16 / 88. szám

Kedd, 1957. április 16. ___________80M00Y0R8ZA0_________________________________________________________________________________g_ JCíd piLtanatkép a húsvéfelőfH vásárlásró ...Tessék egy traktor...! Még valamit kérem? — Egy taxit!... Egy hálószobabútort! A mackó mintha elmosolyodott volna a legfelső polcon. A pult túlsó szélén hirtelen búgni kezd egy csiga. A messziről jött, hajtott­­karimás kalapú férfi hosszan nézi. A csiga búg, lágyan, mintha me­sélne egy különös világról, ahol a hintaló, a csodakakas, a kel) fel Jancsik élnek és ahol a barna szőrű mackón kívül talán nincs is na­gyobb úr... A búgó, lágy hang elszalad a távoli otthonba és a férfi képzeletében kislányának mutatja be a sebesen forgó, búgó csigát. Vajon tetszik-e neki? Úgy látszik, igen, mert máris csomagolják. A karácsony és a húsvét, az ajándékozás ünnepnapjai előtt szo­katlanul megelevenednek a játékboltok. Ezt a pillanatot a Május 1 utcai Sportszer- és Játékáru-üzletben lestük el, ahol már hosszú napok óta változatlanul tart a vásárlási roham. Különösen a piaci napokon válik nagyméretűvé, hisz a húsvét elsősorban a falu szokásokkal, vi­dámsággal teli ünnepe. Hát készülnek is rá a falusiak, játékokkal, új meglepetésekkel. A polcok és pultok nem fogynak ki. Hazai játékáru­készletünk szinte hiánytalanul gazdag, amiben pedig hiány mutatkoz­nék, abból a baráti államok küldtek szellemesen megépített, kedves játékokat. Elsősorban a csehszlovákok, németek és a lengyelek szóltak bele küldeményeikkel játékáru-ellátásunkba. Nagyon érdekes pl. a kormányozható lengyel faautó, a német babák, a 140 forintos kör­vasút, amelyet idáig csak 600 forintos árban lehetett vásárolni. Kere­settek a PVC műanyagból készült darabok, a gumibabák, amelyek változatosak, érdekesek és olcsók. A faáruk talán gazdagabbak, mint máskor. Különösen hangulatosak az apró lakásberendezések. Ezt a csodálatos játékvilágot sohasem lehet »egészen megvásárol­ni«. A játékbolt teherautója sűrűn rója a Pécs és Kaposvár közötti országutat, új babákkal, új mackókkal, új tavaszi örömmel — ... Órát, egy kis csillogó, szép órát az unokámnak... — kéri Kovács néni és a ragyogó, szép ékszerüzletben bizakodón keresi tekin­tetével Steiner Erzsébet boltvezetőt. — Egy kicsivel korábban jött a kelleténél, Kovács néni — mondja kedvesen a boltvezetőnő. Az annyit keresett óra már útban van, út­ban bizony... Es ha a délutáni órákban még behozzák, reméljük, nem is kell eredménytelenül távoznia. Az óra ugyan nem, de minden más, amivel kedveskedni lehet, megérkezett már. Itt csillog az olcsó és pazarfényű csehszlovák dísztű, az ezerszínű nyakláncok, karkö­tők, de alig-alig rakják ki őket, máris fogynak. Persze, állandóan pó­tolják őket, no és csak körül kell tekinteni, nem okozhat itt különö­sebb gondot az ajándékválasztás. Likőrös készletek serege a pultokon. Remekül díszített cigarettatárcák, öngyújtók vagy húszféle változata 12 forintos ártól egészen 200 forintig. Lehet válogatni, Megszűnt egy sok gondot okozó házassági akadály is és azt mondják a bolt dolgozói, hogy a következő nap forgalma minden valószínűség szerint még a 25 ezer forintot is eléri. A régvárt karikagyűrűk ugyanis itt lapulnak a kis zörgő zacskókban, már szinte névreszólóan. Miattuk hát nem kell elhalasztani a húsvéti lakodalmakat. Műhelytitok ugyan, hogy hány darab érkezett, de azoknak, akik még csak most gondolnák meg ma­gukat, és nem jegyeztették elő jegygyűrűiket, annyit elárulhatunk: nincs borúlátásra ok. —di Újszerű alíatási eljárás A pécsi közkórházakban dr. Sko­da Ervinnek, a korszerű altatás egyik magyarországi úttörőjének vezetésé­vel négy éve foglalkoznak az úgyne­vezett hibernációs altatás! eljárással. Ennek lényege az, hogy a szervezet­be úgynevezett litilküs keveréket jut­tatnak. A keverékkel a szendergés­­től a legmélyebb alomig fokozhatják az alvás erősségét. ÖNKÉNT, MEGGYŐZŐDÉSBŐL KISZ alakuló gyűlés a Textilművek „C“ műszaknál Több mint hatszáz DISZ-tag volt a Textilművekben, amíg a DISZ lé­tezett. Igaz, hogy jelentős részük csak papíron volt az ifjúsági szerve­zet tagja, mert a munkából kevesen vették ki a részüket. DISZ-napokon, vagy más ifjúsági rendezvényeken a portás volt a diszisták legnagyobb aktivistája, az szólítgatta, figyelmez­tette a hazatérő fiatalokat az ifjúsá­gi rendezvényre. Most új ifjúsági szervezet, a KISZ alakult meg a Textilművekben. Az A-műszaknál 52 taggal, a B-műszaknál 28 taggal, az irodai dolgozóknál 10 taggal, s most utoljára alakult a C-műszak KISZ- szervezete. Fél háromra hirdették az alakuló gyűlést, de nehezen jönnek össze a fiatalok. Ez érthető, hiszen munkából jönnek, s sokáig tart, amíg rendbe­hozzák, kicsinosítják magukat. Most nem kell senkinek a kapuban állni és figyelmeztetni a C-műszak fia­taljait, mert nem hazafelé, hanem a tanácsterembe tartottak valamennyi­en. S aztán megkezdődött az alakuló gyűlés. Kovács Mária tartotta a be­számolót a KISZ céljairól, az ifjúság feladatairól. Hozzászólások következtek ez­után. Sok hasznos javaslat hangzott el. Érdekes vita alakult ki Nagyvári és Mányó elvtárs között arról, hogy milyen legyen a KISZ. Papp Mária azt javasolta, nézzék meg alaposan, hogy kit vesznek fel a KISZ sorai­ba. Ezt meg is fogadták a fiatalok, Amikor a felvételekre került a sor, alaposan megmondták egymásnak véleményüket. Róth Erikát is meg­bírálták, amiért beképzelt és fölé­nyes, még a lányokkal szemben is. Róna elvtárs, a Textilmüvek igazga­tója is részt vett a taggyűlésen. Az ő fiatalságából mondott el hasznos tanácsokat az új szervezet számára. A további felszólalások után veze­tőségválasztás következett. Nagyvári László, Puha Mária, Kovács Mária, Papp Mária, Kispeti Jolán, Galam­bos Magda és Homoródi Teréz került a vezetőségbe. Véget ért az alakuló gyűlés, tánc következett. Az érdeklődők, akik el­jöttek, hogy megnézzék az ifjúsági szervezet alakulását, látva a lelkese­dést, az elhatározást, a tánc szüne­teiben kértek belépési nyilatkoza­tot és kérték felvételüket. Összesen mintegy negyven tag lépett be a C-műszak KISZ-szervezetébe. Mintegy 120 fiatal jelentkezett ed­dig a Textilművek KlSZ-szervezeté­­be. A C-műszak alakuló ülésén a fiatalok javasolták, hogy a KISZ-ta­­gok vállalják, hogy ezentúl egy kilogrammal többet termelnek. De javasolták azt is, hogy tegyenek ki zászlót a KISZ-tagok gépeire, azzal a felirattal, hogy itt kiszista fiatal dolgozik. Hasznos ez a javaslat, meg kell szívlelni az ifjúság vezetőinek. És most már következzen a mun.ka. Sok jó tervük van: kultúrcsoport, kórus, tánccsoport alakítása, készü­lődés május 1-re, a KISZ Közpon­ti Vezetősége által meghirdetett sportversenyekre. Ezekkel a fiata­lokkal lehet eredményesen dolgozni, mert valamennyien ölként és meg­győződésből léptek a KISZ soraiba. sz—l Az idén tartják meg a kínai ifjúság III. országos kongresszusát Peking ben befejezte munkáját a Kínai Demokratikus Ifjúsági Szövet­ség IV. kibővített plénuma. A fel­szólalók elmondották, hogy a szövet­ségnek élénken reagálnia kell az if­júság mindén kérdésére, s a fiatalok­kal a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartani. A teljes ülés megállapí­­tetta, hogy a szövetség néhány szer­vezetében a fiatalok helytelenül ér­telmezik az új állam építésének út­jában előforduló különféle nehézsé­geket. Ezzel kapcsolatban minden lehető módon erősíteni kell a fiata­lok között végzett eszmei és nevelő­munkát. A teljes ülés felhívta az if­júságot, hogy a termelés fokozásá­val, a takarékosság szabályainak leg­szigorúbb megtartásával válaszoljon a kommunista párt és a népi állam felhívására. A teljes ülésen elhatározták, hogy ez év második felében hívják össze a kínai ifjúság III. országos kong­resszusát. A ssövetkexés sorsa Patosfán (IV.) Meg;alaknl a két új szövetkezet Az eddigi írásokból kitűnik, hogy minden nehézség ellenére, ha lassú tempóban is, de egyenletesen erősö­dött a Törekvő. A felszín nyugodt­­nak mutatkozott, eltakarva a belső háborgást, a két réteg egyenetlensé­gét. Valóságos »osztályharc« dúlt a közösben. Van ebben a kifejezésben túlzás, de van benne igazság is. Nem tudott megbékélni egymással a két réteg, hiába osztották el később a vezetőhelyeket az egykori agrárpro­­letárak és a régi gazdák között. Az előbbiek érezték: közelebb varrnak a hatalomhoz, mint amazok, s rájuk szilárdan támaszkodik a párt és az állam. A szövetkezetbe került, na­gyobb gazdálkodási tapasztalattal rendelkező embereket vászon! to­vábbra is fűtötte a káros paraszti gőg, s nem ismerték el, hogy a negyvenöt előtti cseléd gazdálkodási szakértelem tekintetében kezdett felnőni hozzájuk. Á két réteg ellentéte nem öltött magára nyílt formát — az agyakban bujkált a különbség ér­zete. Csupán abban nyilvánult meg a széthúzás, hogy a volt agrárprole­­tárök a maguk közül való párttitkárí igyekeztek a középparaszt elnök el­len ingerelni, amazok pedig meg­fordítva. Kovács József volt elnök elmondja, hogy később, a múlt év nyarán már akkora volt a’ gyűlölkö­dés, hogy viszolyogva ment a kö­­^ épparaszt ok közé. Nem szerette hal­lani a szegényparaszti vezetők elle­ni áskálódásukat és a szemrehá­nyást amiatt, hogy 6 — az elnök — nem megy át nyílt támadásba az slapító tagok gyermekeiből nevelő­­lőtt vezetőkkel szemben. Téves, nélységesen hibás mindkét rétegnek ;z a szemlélete. Nem azt kellett solna reflektorfénybe állítaniuk, JTni elkülöníti, hanem ami egybe­kapcsolja őket. Van olyan kapocs? /an bizony. Mindkét rétegre az iel­­emző, hogy a múltban is, ma is két tezük munkájából éltek és élnek — ügyetlenül attól, hogy a cselédek I grófi földön, a parasztok pedig a nagukén dolgoztak. Ha a régi vi­­ágban a vagyon volt is az emberek értékmérője, napjainkban már — különösen a tsz-ben — a végzett I munka dönti el, ki mit ér. Ennek a fő vonásnak kell uralkodóvá vál­nia a szocializmus felé haladó falu most formálódó, új arculatán. A ré­teghatárok lerombolása, az egysé­ges paraszti — termelőszövetkezeti paraszti — osztály kialakítása útján tett első kísérleti lépéseket eltévesz­tették Patosfán. Újabb próbálkozá­sokra és hosszú, küzdelmes munká­ra van szükség ehhez, amit ismét el is kezdtek már. A példamutatók Alig üresedett meg a Törekvő por­tája, a volt agrárproletárok máris szervezkedni kezdtek. íme, élnek a lenini tanítások! Bebizonyosodott új­ra, meg újra, hogy a szegényparaszt­ság a munkásosztály legszilárdabb támasza Patosfán is ... November 27-én tíz volt agrárproletár papírra veti elhatározását: tsz-t akar létre­hozni. Az idő, a politikai légkör ak­kor még nem kedvez nekik. Január 8-án azonban megalakul a szegény­parasztok szövetkezete, az Uj Élet. A 12 családhoz azóta még feleany­­nyi csatlakozott. Kimondták: a me­zőgazdasági tsz alapszabályát isme­rik el törvénynek. Elkészítették a 232 kh. földjük vetéstervét. Nagy igyekezettel láttak neki a tavaszi munkáknak. Huszonnyolc hold föld­re kihordták a trágyát vontatóval. Nyolc hold cukorrépát, négy hold takarmányrépát, tíz hold burgonyát, hat-hat hold borsót és mákot, tizen­három hold zabosbükkönyt elvetet­tek A kapásokat tagokra bontják. Győzik erővel a földművelést és az állattenyésztést. Létrehozták már gé­­szint a magukéból, többnyire azon­ban az állam segítségével a közös ló-,' szarvasmarha- és juhállományt. A teheneket selejtezik, s meghízlal­­ják, aztán jobbakat vesznek helyet­tük. A takarmányozás ma még nagy '’end: a daráló vámkeresete nem elég. pénzért kell venni a szénát, abrakot. (Nem kellett volna Hen­­ezéknek és Varga Károlyéknak el­adniuk a Törekvőből kapott szé­nát.) Egyszóval: serényen nekibuz­dultak az első tavasz minden mun­kájának. Vezetőikkel — ifjú Varga Károly elnökkel és Németh János könyvelővel — elégedettek. Létrejön a, Búxakaláes Megjelent a forradalmi munkás­paraszt kormány nyilatkozata: nem mondunk le a mezőgazdaság szocia­lista átszervezéséről. A hatalom kér­dése eldőlt! ...Gondolkodóba estek a régi parasztok is. Szervezni kezd­ték a maguk szövetkezetét. Amikor Kovács József úgy nyilatkozott, hogy velük tart, menten összehoz­ták a Búzatkalászt. Három összefüg­gő taoiaban van a tíz család 174 holdja. Úgy vélik, több földdel is bírna a harminchárom családtag. Ezért a szomszéd határ tartalékterü­letéből is vesznek át használatra. zooialista jellegű ez a szövetkezet A lovak közösek, de az új termésig minden gazda köteles azok takarmá­nyozásáról gondoskodni, mert nem­csak közös istállójuk, hanem szövet­kezeti takarmányalapjuk sincs. Egyéb közös állományt később akar­nak létesíteni, saját erőből. Az elosztás formája is helyes: a teljesítmény alapján — amelyet nem egységekben, hanem munkanapok­ban mérnek megfelelő normák sze­rint — osztják szét a részesedést. De először félreteszik a közös alapo­kat, s a jövedelemnek a szövetkezet fejlesztésére fordítandó részét, utá­na jöhet az osztalék. Bizakodnak mindannyian és hangsúlyozzák: nem a hitelek visszafizetésétől való aggo­dalom serkentette őket a szövetke­zésre, hiszen bőven megvan náluk p tartozás fedezete. Azért alakították meg a Búzakalászt, amint mondják mert tudják, hogy összefogva többre vihetik, mint kiilön-külön. Nem tar­tanak attól sem, hogy baj lesz az egyetértéssel. Tisztelik, becsülik el­nöküket, Kovács Józsefet. Az új szövetkezetek mindegyike szépen dolgozik. Éljenek békésen együtt, s versenyezzenek egymással a munka mezején. Meglátják, több hasznuk származik belőle, mint a viszálykodásból. (A befejező rész következik.) KUTAS JÓZSEF Csak ha írásban adja,..? Látszik az asszonyon, hogy ettől a barátságos hivatali szobától várja ügyének elintézését. Ül a kopottas, barna fotelben, térdét zavartan húz­za össze. Fején kendő, szeméből a könnyek széltől fáit, cserepes kezei­re esnek. Tudja, elvtárs, csak az bánt... Somogyi elvtárs, a Megyei Tanács Építési Osztályának vezetője figyel­mesen hallgat, bólint és megértőén néz. A végén összegezi a tényállást. — Szóval Önnek — Bőr Lajosné­­nak — az a panasza, hogy bontják az épületet, amiben lakik. Férje kör­zeti szerelő, a holmiai áznak, de a sajátjáén kívül a vállalaté is. A kis­­gyaláni tanács segítsen elhelyezni magukat .valahová, a szabad ég alatt nem hálhatnak. Nem! Ne sírjon, asszonyom, ügyét elintézzük. Bőr Lajosné ugyan még szipog, de a könny fátyolán keresztül a há­la kifejezése tükröződik szemében. Lám, a megyei elvtársakhoz nem jön hiába a nép, jó kezekbe teszik le a panaszt. Somogyi elvtárs közben tárcsáz, a Kaposvári Járási Tanácsot hívja. Közel ülök, hát hallom a drót má­sik végén beszélőt is. — Itt Somogyi. Kelemen József elvtársat kérem. — Igen. — Itt van nálam egy asszony. Ügyét ki kell vizsgálni, meg keli nézni a bontási engedélyt... Az osztályvezető magyarázza a dolgot. Ö innen nem láthatja a való­di tényállást. Az ügyet meg kell nézni a helyszínen, s a helyi tanács­nak segítenie kell lakáshoz juttatni a családot. — Kérlek, Kelemen elvtárs, menj ki a helyszínre. Motorral vagy autó­busszal — mindegy. Esetleg, ha van időd, még ma menjél ki. Holnap délután tájékoztatást kérek az ügy­ről. Az ember úgy hinné, hogy befe­jeződött a beszélgetés. A járási ta­nács ipari és műszaki csoportjának tagja helyesléssel veszi tudomásul felettese utasítását és az asszony ügyét a törvényesség keretén belül elintézik. Szó sincs azonban ilyesmiről! A szobában a telefonkagylónál hosszadalmas vita kezdődik. Ki men jen ki, hogy menjen ki, miért men­jen ki, miért szükséges, hogy ki­menjen. A járási tanács beosztottja érvel, kibúvókat keres. Ö nem ér rá, munkája nem engedi, hogy lu­menjén, vizsgálja meg a panaszt a helyi tanács. Végül nagynehezen enged. Hát jó, majd meglátja.f!) Somogyi elvtárs az asszony felé fordul, megnyugtatja. — Tessék csak hazamenni, ha jo­gos a panasza, orvosoljuk még a holnapi nap folyamán. Az asszony köszönésfélét rebeg, tétova léptekkel elhagyja a szobát. Pár perc múlva újabb telefon. — Somogyi. — Kelemen. — Mi újság, Kelemen elvtárs? — Az, hogy nem megyek ki Kis­gy alánba. — Hogy-hogy nem mész? Miért? — Csak ha írásban adod! Én nem érek rá sétálni. Az osztályvezetőt elfutja a mé­reg. Az asszonyra gondol, a bontás­ra, a panaszos meggyötört arcára. — Akkor utasításban adom, hogy ki kell menned. Megértetted? — Nem. Nem megyek ki. ■ Hívd a telefonhoz a csoportve­zetődet. Nem hívom. Én vagyok az. ■ Mióta? Hát téged ki nevezeti ki csoportvezetőnek? Tudtommal csak beosztott vagy. Magyarázkodás kezdődik. Majd később Kelemen József dühösen le­csapja a kagylót. Somogyi elvtárs visszatér aszta­lunkhoz, leül, idegesen rágyújt egy cigarettára. Bosszúsan csóválja fe­jét. ■ Higgye el, tíz év pia nem tör­tént ilyen velem. Nem tudom, ho­gyan beszélhet valaki így a felette­sével, s miért csapja le a kagylót. Hisz egy emberről van szó. Igen, egy emberről, egy családról. Ezért is látnak napvilágot e sorok, hogy Kelemen József belássa: a nép bizalma nem tréfadolog, ha egyszer odaállították jelenlegi munkahelyé­re, akkor el kell intéznie a pana­szosok ügyét, akár tetszik neki, akár nem. — Szüts -UHUI! t. M. Somogy meglel Állami Építőipari Vállalat pécsi építkezéseihez segédmunkásokat felvételre keres Szállást, valamint 7,10 forintért napi háromszori étkezést biztosítunk. 24 naponként a hazautazást megtérítjük. Csa­ládfenntartók részére napi 6 forint különőlési pótlékot fize­tünk. 5 napos munkahét, minden héten szabad szombat. Jelentkezés: A vállalat központjában, Kaposvár, Május 1 u. 57. és az építkezésnél Pécsett, Petőfi utca. A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ ipari tanulókat burkoló, parkettás, cserepes szakmában. Jelentkezni lehet: Kaposvár, Május 1 utca 57. szám alatt a Munkaügyi Osztályon. 29-es acélpáncél menetmetszőt megvételre keresünk KAPOSVÁRI TEXTILMÜVEK Szennában eladó beköltözhető családi ház. Cím: Tóth Zoltán, Szenha. (48192) Felszólítjuk üzletfeleinket, hogy akik 1956. december 31-ig szövetkezetünk javító fiókjaihoz cipőt adtak le javítás végett és még я mai napig nem vették át, 3 napon belül feltétlenül vegyék át, mert határidőn túl a Bizományi Áruhá­zon keresztül fogjuk értékesíteni. Ka­posvári Bőripari KTSZ, Kaposvár. La­­tinka Sándor u. 3. sz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents