Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-13 / 86. szám
—----------------------------------------------------------------------------------! ................... I ■ ........... MOOY ORSZÁG ____________________________________Szombat^J£52^jíprilis^B^ A revizionizmus elterjedésének okairól »A revizionizmus elkerülhetetlenségét a modern társadalomba lenyúló osztály gyökerei szabják meg. A revizionizmus nemzetközi jelenség.« (Lenin) Napjainkban gyakran felvetődik a kérdés, miért van olyan nagy eszmei zűrzavar, s miért terjedhet el és erősödhetnek meg a revizionista nézetek. E cikk keretében vázlatosan a revizionizmus elkerülhetetlenségével kívánunk foglalkozni. A marxizmus—leninizmus tanítása közvetlenül a munkásosztály felvilágosítását és megszervezését szolgálja, megmutatja ennek az osztálynak feladatait és bebizonyítja, hogy a kapitalista rendet a gazdasági fej■ lődés következtében elkerülhetetlenül fel fogja váltani egy új rend, a szocialista rend. Nem csoda, hogy ennek a tudományos tanításnak, mely kifejezi a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit, harc árán kellett megtenni az élet útján minden egyes lépését. A reakciós ideológusok mindent elkövetnek, hogy meggátolják a marxizmus terjedését. Igen gyakoriak voltak a burzsoá és kispolgári kirohanások a marxizmus ellen. Ennek ellenére már a múlt század hetvenes éveiben a marxizmus győzedelmeskedett a munkásmozgalom minden más ideológiáján. Ekkor megváltoztak a harc formái és kiindulópontjai, de a harc tovább folyt. A marxizmus létezésének második félszázada (a múlt század kilencvenes éveiben) egy marxizmussal szemben ellenséges áramlatnak, a marxizmuson belüli harcával kezdődött. A marxizmust megelőző szocializmusok vereséget szenvedtek. A harcot most már nem a saját önálló talajukon, hanem a marxizmus általános talaján folytatják, s kialakult a revizionizmus. Miben rejlik a revizionizmus elkerülhetetlensége a kapitalista társadalomban? Melyek a revizionizmus társadalmi gyökerei? A revizionizmus társadalmi gyökere egyrészt a munkás arisztokrácia, amely osztályhelyzeténél fogva közelebb áll a kizsákmány ölökhöz, a burzsoáziához, mint az elnyomottakhoz, a proletáriátushoz. Nem érdeke a kapitalizmus megdöntése, a proletárdiktatúra kivívása, a szocializmus felépítése — számára sokkal előnyösebb, ha a munkásmozgalom megmarad a kapitalizmus keretein belül. Ezért a kapitalizmus megreformálásának híve, nem alkarja azt forradalmi úton megdönteni. Másrészt nincs és nem is lehet kínai fal a munkásosztály és a tőkés társadalomban lévő más társadalmi osztályok, rétegek között. Még á legfejlettebb tőkés országokban is viszonylag nagyszámú kistulajdonos létezik. A kapitalizmus még napjainkban is újra és újra életre hív egész sor középréteget. Ezeket az új kistermelőket a kapitalizmus éppoly elkerülhetetlenül ismét lesüllyeszti a proletáriátus soraiba. Ezért a kispolgárt világnézet újra meg újra felüti fejét a munkásosztályban, sőt a munkáspárton belül is. Mindaddig lehátv amíg a tőkés társadalmi rendszer létezik, a revizionizmus is fennmarad, hol gyengébben, hol erősebben nyilvánul meg — ez a történelmi körülményektől, a fejlődéstől függ. A revizionizmus politikáját — amely szemben áll a munkásosztály Igaz érdekeivel — legvilágosabban Berstein Eduard fogalmazta meg: A Végcél — semmi a mozgalom — minden■« Mit jelent ez? A proletáriátus végcéljáról való lemondást jelenti: »Esetről esetre történő állásfoglalás, alkalmazkodás a napi eseményekhez, az apró-cseprő politikai változásokhoz, a proletáriátus alapvető érdekeinek. az egész tőkés társadalom, az egész tőkés fejlődés alapvető vonásainak elf eledése, ezeknek az alapvető érdekeknek feláldozása pillanatnyi valóságos, vagy képzelt előnyök kedvéért — ez a revizionista politika.« (Lenin) Ebből következik, hogy ez a politika végtelenül sokféllé formát ölthet és minden új történelmi fordulat a revizionizmus ilyen, vagy olyan vállfáját váltja ki. Nagy vonalakban a századfordulótól napjainkig a revizionizmus a következő formákat öltötte: reformizmus, szociáüsovinizmus, demokratikus szocializmus, nemzeti kommunizmus. De felvetődik a kérdés, mi az oka, hogy a revizionista nézetek a legutóbbi időkben világméretekben megerősödtek? Az utóbbi években végbemenő nagy történelmi változások adnak erre világos magyarázatot. A világ fejlődése a második világháború után fordulóponthoz érkezett. 1. A szocialista világrendszer rohamos erősödése, a szocializmus óriási vonzóerejének növekedése az egész világon. A szocialista ‘eszmék ma már olyan vonzóerőt gyakorolnak, hogy nyíltan még a legreakciósabb erők sem merik támadni. 2. A gyarmati rendszer szétesésének meggyorsulása az. utóbbi években. Több mint egymilliárd ember szabadult fel a gyarmati elnyomás alól, ráléptek az önálló fejlődés útjára. A gyarmati rendszer minden eresztékében recseg-ropog. Szerte a világon nagy lendületet kapott a gyarmati népek szabadságharca. Ez a folyamat nagy mértékben meggyengítette az imperializmus pozícióit az egész világon. 3. Szerte a világon megerősödtek a kommunista és munkáspártok, tömegbefolyásuk növekedett. Az Önálló fejlődés útjára lépett országokban növekszik a munkásosztály létszáma, politikai súlya, politikai öntudata. A marxizmus—leninizmus eszméi mindinkább meghódítják az emberiséget. A szocialista világrendszer — a munkásmozgalom erősödése mind közelebb hozza a kapitalista rendszer bukását. Az imperialista erők az elmúlt években a hidegháborúval próbálták a szocializmus erősödését megelőzni. Ez nem vezetett ugyan eredményre, de most mégis újra ezzel próbálkoznak. Ehhez nagy szükségük van a revizionistákra. A nyílt reakciósokat a dolgozók hamar felismerik és hátatfordítanak nekik. Nehezebb azonban leleplezni azokat, akik a szocializmus, a kommunizmus híveiként lépnek fel. Az ingadozó, nem állhatatos elemeket, gyengén képzett embereket könnyen megtévesztik. Az imperialisták ezért az ideológiai harcban a legnagyobb szerepet a revizionistáknak szánták. Egy újabb kérdésként vetődik fel: mi az oka annak, hogy nálunk annyira meg tudott erősödni a revizionizmus? A revizionizmus terjedését nem szabad elválasztanunk attól a ténytől, hogy világméretekben megerősödtek a revizionista nézetek. Azonban figyelembe kell vennünk, hogy a revizionizmus terjedésének egyik oka a munkásosztály növekedésének ténye. Ismeretes az a tény, hogy felszámoltuk az ipari tőkések és nagybirtokosok osztályát, s ráléptünk a szocializmus építéséinek útjára. A szocialista építés következtében jelentősen megnövekedett a munkásosztály száma. Milyen rétegekből gyarapodott a munkásosztály? 1. A dolgozó parasztságból. Faluról ezrek és tízezrek vándoroltak el városokba, üzemi munkásoknak. Nemcsak szegényparasztok, hanem a középparasztok közül is jó néhányan az iparban helyezkedtek el. 2. A kulákság felszámolása következtében ők is tömegesen özönlötték el a várost. Nagyrészük üzemi munkás lett. 3. Városi emberek tömegei: kisiparosok, kiskereskedők stb. jelentős része szintén munkás lett. 4. Fasiszta volt katonatisztek, csendőrök, a régi közigazgatási emberek egy része szintén üzemi munkás lett. Ezenkívül természetesen a tősgyökeres üzemi muhkások fiai közül is sokan üzemi munkások lettek. Ez pozitív vonása a munkásosztály számszerű, fejlődésének. A volt kizsákmányolok természetesen nem jó szemmel nézték a szocializmus építését, a zöme megmaradt a népi demokratikus rend ellenségének és ott ártottak a rendszernek, ahol csak tudtak. S mi történt a városi kisemberekkel? A kis egzisztenciák elhamarkodott felszámolása nagyrészüket szembefordította a népi demokráciával, mert anyagilag rosszabb helyzetbe kerültek, mint voltak. A túl gyors iparosításnak a munkásosztályra nézve is volt ebben az értelemben negatív hatása. Nem fejlődött egészségesen a párt sem. A felszabadulás után felhígította az egészségtelen pártversengés. Nagy számban kerültek be olyan elemek a pártba, akiket nem a nagyszerű célok vonzottak, nem meggyőződésből léptek a pártba, hanem az egyéni érvényesülés lehetőségei miatt. Nálunk is feltűntek a munkásmozgalom olyan hívei, akik a marxizmus— leninizmusnak csak némelyik tételét, az új világnézetnek csupán egyes részeit, vagy egyes jelszavait, követeléseit tették magukévá, anélkül, hogy képesek lennének arra, hogy végképpen szakítsanak általában a polgári nézet és különösen a polgári demokratikus világnézet minden hagyományával. A mi tapasztalataink is teljes mértékben igazolták Lenin eivtársat, hogy: »A munkásmozgalom növekedése elkerülhetetlenül bizonyos számú Kispolgári elemet vonz a munkásmozgalom híveinek sorába, akik a polgári ideológia rabjai, nehezen szabadultak tőle és folyton-folyvást visszaesnek bele.« Marx, Engels, Lenin nemcsak hangoztatták az elvi vitát, az elvi harcot, az elmélet tisztaságát, hanem állandó, nyílt elvi vitában, kemény harcban megvédelmezték az elmélet tisztaságát, s elszánt harcot vívtak minden* elhajlás, minden opportunista, kispolgári nézet ellen. Éppen ezt tévesztette szem elől az MDP Központi. Vezetősége — jóformán nem folytatott elvi harcot Nagy Imre és társai opportunista nézetei ellen. A Nagy- és Losonczi-csoport szabadon terjeszthette nézeteit, s e nézetek nem lettek nyílt elvi vitában leleplezve és visszautasítva. Éppen ezért a revizionisták nagyon sok párttagot, párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriust, becsületes pártonkívüli dolgozót meg tudtak téveszteni, s a nép alapvető érdekei ellen fel is tudták őket használni. Gátolta a revizionizmus elleni harcot az is, hogy az MDP vezetői, a régi, kipróbált, képzett elvtársakat háttérbe szorították, s nem támaszkodtak megfelelően a fiatal, de aránylag képzett elvtársakra. Erősítette a revizionizmus hadállását az is, hogy hazánkban a kizsákmányoló osztályok maradványai sokkal nagyobb politikai erőt jelentettek, mint bármelyik más népi demokratikus országban. Bátorította őket az, hogy Nyugatról állandó erősítést, segítséget és biztatást kaptak. Megkönnyíti a revizionista nézetek elterjedését az a körülmény,' hogy az osztályellenség, a burzsoázia váltogatja taktikáját. Ha a kizsákmányolok (nálunk a volt kizsákmányolok) taktikája mindig egyforma, vagy legalábbis egyfajta lenne, akkor a munkásosztály, a párt rögtön megtanulná, hogy arra ugyanolyan egyforma, vagy egyfajta taktikával feleljen. Lenin ezzel kapcsolatosan megállapította: »A polgári taktika zegzugos útjai erősítik a revizionizmust a munkásmozgalomban, és azQn belül az ellentéteket gyakran egyenesen a szakadásig élezik ki.« A nép ellenségei mindig az adott helyzetnek megfelelő taktikát alkalmazzák. Hazánkban a felszabadulás után szintén az adott helyzetnek megfelelő taktikát alkalmazták a kizsákmányoló elemek és azok csatlósai. Gyakran nyíltan harcoltak a kommunisták elten. 1956-ban a »sztálintalanítás«, a »rákosizmus« elleni harc jelszava alatt a kommunisták, az MDP ellen vívták harcukat. A hemzeti kommunizmus jelszava alatt pedig folyt a harc, hogy hazánkban visszaállítsák a kapitalizmust, az országot ismét a kapitalista országok politikai, gazdasági és kulturális függvényévé tegyék. Ez a körülmény azt. jelenti a kommunisták részére, hogy a revizionista törekvések, nézetek ellen konkrétan vigyék a harcot, bármilyen cégér alá bújik is. Csak vázlatosan foglalkoztunk a revizionizmus elterjedésének okaival. A fentieken kívül még sok körülményt, okot figyelembe lehet venni. Egy dolog bizonyos, hogy állandóan, mindigaz adott helyzetnek megfelelően elvi harcot kell folytatni a revizionizmus ellen, mert a munkásosztály csak így töltheti be történelmi hivatását, csak így döntheti meg a kapitalizmust, s építheti fel a szocializmust. S. K. Az ENSZ leszerelési albizottságának munkájáról Zorin beszéde London (MTI). A TASZSZ jelenti: Stassen, az amerikai küldöttség vezetője az ENSZ leszerelési albizottságának ülésén bejelentette, hogy az Egyesült Államok hajlandó hozzájárulni hagyományos fegyverzetének és fegyveres erőinek 15 százalékos csökkentéséhez, ha az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erőinek létszámát két és félmillióm, a fegyverzetet és a katonai kiadásokat tíz százalékkal csökkentik. Mint Londonban ismeretessé vált, az albizottság legutóbbi ülésén Zorin, a Szovjetunió -képviselője is felszólalt. Az amerikai küldött felszólalását érintve Zorin hangsúlyozta, hogy teljesen alaptalan volna az amerikai küldöttség valamiféle »nagy engedményéről« beszélni. Emlékeztetett arra, hogy 1952. május 28-án az Egyesült Államok, valamint Anglia és Franciaország küldöttségei az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztett javaslatukban hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkentsék az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína fegyveres erőinek létszámát egy-, egy és fél millióra. Most viszont az amerikai küldöttség nem hajlandó elfogadni a korábban saját maga által előterjesztett csökkentési arányt és »nagy engedménynek« tekinti, hogy hozzájárult további 15 százalékos csökkentéshez. Jelenleg egyedül arról lehet beszélni — mondotta Zorin —, hogy az Egyesült Államok megkezdett bizonyos mozgást a fegyveres erők ég a fegyverzet további csökkentése irányában, de még mindig távol áll attól a színvonaltól, amelyet 1952-be» lehetségesnek tartott. Ha ilyen csigalassúsággal haladunk előre, ahogy azt az Egyesült Államok küldöttsége teszi, aligha oldjuk meg az elénk tűzött feladatot. E lezajlott vita — mondotta g szovjet képviselő — azt a gondolatat sugallja, hogy a nyugati hatalmak képviselői nem készek valóban megoldani a fegyveres erők és a fegyverzet lényeges csökkentését és nem készek e célból megfelelő megállapodásra. Javaslatuk lényegében olya» lépések megtételére irányul, amelyek egészen jelentéktelen csökkentést helyeznek kilátásba, bizonyos esetekben pedig feljogosítják az államokat annak a színvonalnak az emeléséire, amelyet biztonságuk szempontjából szükségesnek tartanak. A Szovjetunió képviselője végezetül annak a reményének adott kifejezést, hogy az előállott helyzet alapos átgondolása és a népek követeléseinek mérlegelése után a nyugati küldöttségek határozottabb lépéseket tesznek azon te'^Aatok elfogadása 'vában, amelyek a nagyhatalmak fegyveres erőinek és fegyverzetének valóban lényeges csökkentését fogják jelenteni, legalább is arra a színvonalra, amelyet ők három—négy évvel ezelőtt javasoltak. Adenauer a jövő hét elején válaszol Bulganyin levelére Berlin (MTI). A nyugatnémet sajtó értesülései szerint Adenauer kancellár a jövő hét elején válaszol Bulganyin szovjet miniszterelnök legutóbbi üzenetére. Adenauer levelét Haas, a szövetségi köztársaság moszkvai nagykövete fogja átadni. A levél tartalmáról kiszivárgott hírek szerint Adenauer állást foglal a nyugatnémet szovjet kereskedelmi tárgyalások májusban, Moszkvában történő megkezdése mellett. Bonni politikai körökben azt várják, hogy a tanácskozások hosszú ideig tartanak és Bonnban is folytatódnak majd. A válaszlevéltől függetlenül most készítik elő Bonnban a nyugatnémet választ a Szovjetunió október 22-i jegyzékére is. A jegyzék sajtóértesülések szerint a német újraegyesítés (kérdésével összefüggő konkrét javaslatokat fog tartalmazni. Átadására rövidesen sor kerül. Berlin (MTI) Adenauer nyugatnémet kancellár május 23-án hivatali)« látogatásra az Egyesült Államokba utazik. A kancellárnak ez lesz ötödik hivatalos amerikai útja. Eisenhower elnökkel és Dulles küügyminiszterrel fog megbeszélésekét folytatni. Az algériai háború befejezésének követelésére pénteken Franciaországban tiltakozási napot rendeztek Párizs (MTI). Az algériai háború befejezésének követelésére a francia békemozgalom pénteken Franciaországban országszerte tiltakozási napot szervezett. Már csütörtökön több helyen tiltakoztak a dolgozók az algériai háború folytatása és az Algériában elkövetett túlkapások ellen. Számos küldöttség kereste fel a miniszterelnökséget, hogy átadja az üzemekben körözött békeíveket. Különösen a francia főváros építkezéseinél volt nagyobbarányú munkabeszüntetés. Rouen körzetében is sok helyen került sor munkabeszüntetésre. A roueni dolgozók a megyefónökségre és a városházára indítottak küldöttségeket. Nizzában, Marseillesben szintén munkabeszüntetések jelezték a francia dolgozók békeakarátát. í7oe о II oo I A©*5 5 О I / I шша ЪЩоша mme WASHINGTON (MTI) Brücker amerikai hadseregügyi miniszter csütörtökön a Pentagon sajtóértekezletén kijelentette, hogy az Európában állomásozó amerikai csapatok töltik majd be azt az űrt, amely az angol csapatok visszavonulása következtében keletkezik. PÁRIZS (MTI) A Reuter jelenti: A francia szenátus most foglalkozik a kormány kczségfejlesztési politikájával. A vitában elhangzott felszólalásokból kitűnik hogy több mint 21 000 faluban nincs folyóvíz, 606 falu villanyvilágítás nélkül van és 16 000 falu nem rendelkezik elegendő villanyárammal. LONDON (MTI) Mint a Reuter jelenti, dr. J. Millar-Smith belfasti kórházi orvos az angol orvosi laphoz intézett levelében annak a véleményének ad kifejezést, hogy a. korszerű, kátrányozott utak okozzák a , tüdőrákot. Millar-Smith szerint 40 évvel ezelőtt az emberek szintén sokat dohányoztak, de ritka volt a kátrányozott út és csekély volt a tüdőrákos megbetegedések szama is. MOSZKVA (MTI) A TASZSZ jelenti: A Szakszervezeti Világszövetség meghirdette algériai szolidaritási hét alkalmából a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa táviratot intézett az SZVSZ-hez tartozó Algériai Szakszervezeti Szövetséghez és az SZSZNSZ-hez tartozó algériai munikásak általános szövetségéhez. A táviratok a Szovjet Szakszervezetek szolidaritásáról biztosítják az algériai dolgozókat országuk nemzeti függetlenségéért vívott harcukban. MOSZKVA (MTI) A történelmi nevezetesség» Aurora hajón javításokat végeznek. A javítás befejezése után az Aurora külseje teljesen olyan lesz, mint az Októberi Forradalom napjaiban. VARSÓ (MTI) A PAP jelenti: A varsói egyetem 1952-ben létesített magyar nyelv és irodalom tanszékének dolgozói Jan Reychman egyetemi tanár vezetésével több magyar vonatkozású könyv kiadását készitik ele. HAIDER ABAD (MTI) Az első jelentésnél sokkal nagyobb a haiderabadi hajószerencsétlenség áldozatainak száma. A Reuter-iroda közli azt a hivatalos jelentést, amely szerint a Haíderabad államban szerdán történt hajószerencsétlenségnek kétszázan estek áldozatul. Ennyien fulladtak a Godavari folyó vizébe, amikor egy zarándokokat szállító hajó felborult.
