Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-12 / 85. szám

Péntek, 1957. április 12. SOMOCYOKSZAG ...._________3 Barátaink vannak az egész világon Valamikor, nem is olyan régen, di­vat volt keseregni a magyar nép társtalanságán. Az újságokban és fo­lyóiratokban oldalakon keresztül folyt a vita az okokról. Voltak, akik a nyelvi nehézségekben, mások a politikai orientációban, esetleg a nép különleges lelki alkatában látták a hibát. Társaságok alakultak, látvá­nyos viléglátogatások következtek, kapitalista miniszterek érkeztek az országba, a művelt nyugaton még­sem tudtak rólunk sokkal többet, minthogy van nálunk valami »fo­­kosch«, meg »gulasch«; egy ország vagyunk a Balkánból — annak leg­rosszabb értelmében —, ahol valami mindig forrong, valami mindig kü­lönösen idegenszerű és távoli; az igazi Európának a határa, és termé­szetes utolsó védőbástyája vagyunk, mely mindig kész haló porában fel­támadni és megvédem a «-kultúrát« a » barbárságtól«, vitézül verekedni olyan ügyért, amelyet magunk sem értünk, csupa virtusból és becsület­ből a vért is kiönteni. Mások a hazán belül megsütöget­ték pecsenyéjüket ezen a tűzön: szí­tották a faji gőgöt, izgattak a szom­széd népek ellen, rémeket festettek a falra, amelyek elnyeléssel fenye­gették ezt az árva népet. Megjelent az »Egyedül vagyunk«, a fasiszták i lapja, a rongyos garda és a horog-' kereszt, szövetkeztünk egy izolált és: roppant falánk világhatalommal,: hogy ne legyünk egyedül. : Óriási árat fizettünk azért a felis-• mérésért, hogy hol van a helyünk,­­kik a mi igaz barátaink. Csak a há-l borúban elveszett százezrek, a csőn-; ka és béna rokkantak és a szocialista j ország segítsége, a szocialista eszme ] térhódítása nyitotta fel szemünket, j Azóta tudjuk, hogy amíg kapitaliz- ■ mus van a világon, addig a kapita-j lista országok mindig is izoláltak j maradnak, a tőkés érdekek vezetik < őket, nem a népeiké. De azt is tud- j juk, hogy ezeknek a népeknek azi érdekei egyek a mieinkkel, létünk- { kel erősítjük harcaikat, és az ő har- < caik a má sorainkat. Azóta tudjuk, < hogy a világnak nincsen olyan sarka, j ahol ne volnának testvéreink, ve-j lünk érző, eltökélt és megedzett j kommunisták, akik nem állnak meg j a harc sikerei közben, de nem inga- j nak egy percre sem, ha kudarc éri j az előrehaladó mozgalmat. így volt ez náluk az októberi ese-j menyek alatt, így van ez most is. « Tanúskodnak erről a rádióhoz száz-j számra érkező levelek, az üzenetek. | Mit írnak hát rólunk és nekünk j a mi nyugati testvéreink? Nyissuk! fel leveleiket, idézzünk soraikból, | merítsünk erőt buzdításaikból és ta-| nácsaikból. ! Szinte mindegyik levél együttér­zését és örömét fejezi ki, hogy a szovjet hadsereg segítségével és a legjobb kommunisták vezetésével si­került legyőzni az ellenforradalmat. Egy angol levélíró megkérdezte a clydesidei hajógyári munkásokat a magyarországi ellenforradalomról. A következő választ kapta: »Mit vártak volna az oro­szoktól, talán azt, hogy üljenek otthon és hagyják a fasisztá­kat visszajönni?« Egy francia hallgató írja: »A fontos az, hogy magyar barátainknak mégis csak si­került lerázni a kapitalista igát. Jobb jövőt, jólétet kívá­nok Önöknek és hogy Magyar­­ország gyorsan felemelkedjen.« Olaszországból, Bologne megyéből egy munkás, aki megkapta a magyar rádió válaszát kérdéseire, elmondja, hogy »összes barátaim, akikkel találkoztam, kérdezték tőlem, vajon én vagyok-e az, akit a budapesti rádió említett. Ez nyilvánvaló jele annak, hogy sokan hallgatják adásotokat. Es bíznak bennetek és meg­becsülnek.« Tanácsokat is adnak a levélírók a helyeslés mellett, amelyek nyilván­valóan a kormány intézkedései nyo­mán keletkeztek bennük. Egy régi osztrák rádióhallgató ezt tanácsolja: »Csodálom Kádárt és kívá­nok neki mindenben sikert. Ne hagyja magát megfélemlíteni a nyugattól és ahol szükség van rá, keményen intézkedjen. Ne létezzen Magyarország Mindszenty és Habsburg ré­szére.« Egy görög bányász, aki Belgium­ban dolgozik, kifejezést ad örömé­nek és együttérzésének a fasizmus feletti győzelem alkalmából: »Haladjatok csak bátran és azzal a meggyőződéssel előre, hogy mi mindannyian veletek vagyunk.« Nem hiányzik a levelekből a kri­tika hangja sem, azé a figyelmezte­tésé, amely tisztában van a mozga­lom minden jelenségének összefüg­gésével: »Hol marad a felnőttek, a szervezetek felelőssége a fia­talok iránt akkor, amikor ezek már az ellenséges propaganda által voltak vezetve.« »Az a kemény lecke, amelyet átéltek, arra tanítja majd Önöket, hogy megtalálják a szocialista or­szágokkal való egyesülést — különösen a Szovjetunióval — és így segítik majd felébresz­teni a kapitalista országban élő elvtársakat is.« A már említett hajómunkások in­telmét is sokan elfogadhatják az or­szágban. »A baj az, hogy sok olyan magyar volt, aki már mind el­felejtette, hogy mit kellett ne­kik lenyelni Horthy alatt. A nyugati kommunista elvtársak világosan látják az idegen beavatko­zást, leleplezik leveleikben az orszá­gaikban jelentkező tüneteket, ame­lyek ezt bizonyítják. Egy cremonai parasztember nagyon világosan mu­tatja ezt be: »Nagy propagandát fejtett ki a rádió, a szakadár szak­­szervezet és különösen a pa­pok. Ahelyett, hogy délben rendesen harangoztak volna, halottra harangoztak minden délben, több mint egy hétig.« Ugyancsak Ausztriából írja egy bé­csi hallgató: »Soha még annyi papot nem láttam az utcán, mint október 24 és 29 között az újságárus­bódék előtt, ahol kérdezés nél­kül Oroszország ellen uszítot­tak. Erről rájöttem arra, hogy Horthy-féle puccsról van szó. És miért van még mindig a politikus bíboros a magyar USA követségen?« A nyugati országokban nemcsak előkészítették októbert, hanem gon­doskodtak arról is, hogy a lehető Jl u/oAfhó /eqyi&frtié Nemrégen alakult meg a Kapos­vári Tejüzemben a KlSZ-szervezet, de a fiatalok már tervezgetnek, gondol­kodnak a jövőről. Ahogy Püspök Zol­tán. a vezetőség egyik tagja el mon­dotta, most május 1. méltó megünnep­lésére készülnek. Egyfelvonásos szín­darabokat és más. különböző műsor­számokat tanulnak, hogy az üzem dolgozóit megfelelő szórakoztatásban tudják részesíteni május elsején. Per­sze emellett más terveik is vannak. Legfontosabb feladatuknak tartják, hogy bevonják a KISZ soraiba azokat a fiatalokat,, akik eddig még kívül­­ó 1.1 nak. Ennek érdekében felvilágo­sító munkát' végeznek, megmagyaráz­zák a fiataloknak, miért dolgozik és mit akar a KISZ. — IJgy akarjuk me "nyerni a kívülállókat. — mondot­ta Püspök elvtárs —. hogy fegyel­mezetten. példamutatóan viselkedünk, példát’ mutatunk a munkában, a ter­melésben és az üzemen kívül is. Elhatározta a KISZ-szcrvezet. hogv <a környező községek fiataljaival fel­veszik a kapcsolatot és kultúrosoport­­jaik felváltva szerepelnek egymásnál. Azonkívül nyári táborozás, kirándu­lás és a fiatalok nevelése szerepel a KISZ-vezetőség terveiben . . . Az Erdőgazdasági. Szállító és Gép­javító Vállalatnál az ellenforradalom alatt sem szünetelt a munka. A gép­kocsik mindaddig közlekedtek, amíg az úton fel nem tartóztatták őket. Amikor pedig nem lehetett már köz­lekedni, akkor a telephelyen a gép­kocsivezetők a szerelőkkel együtt a karbantartási munkákat végezték. Az. hogv a munka a vállalatnál nem állt meg, a kommunistáknak is kö­szönhető. akik nem hátráltak m^g, hanem bátran hallatták szavukat. En­nek eredménye az is. hogy az ideig­lenes és állandó munkástanácsba is három kommunistát választottak be. közöttük az üzemi MDP-szervezet volt titkárát. Pintér János elvtársat is. Igiaz. az MSZMP későn — csak március elején — alakult meg a vál­lalatnál. mert a dolgozók nagyrésze külszolgálaton van s igen. nehéz ösz­­szehozni őket. Az MDP-nek 14 tagja volt a vállalatnál, s az alakuló tag­gyűlésen tizenhármán kérték átiga­zolásukat az MSZMP-be. Ugyanakkor tizenegy új belépő is kerte felvéte­lét. A vállalat dolgozóinak majdnem fele párttag. Az is kitűnt az alakuló taggyűlésen, hogy a vállalat kommu­nistái bíznak a régi vezetőkben, mert az MSZMP élére Pintér János, Sinka János és Pintér Sándor elvtár­­sakat választották meg. akik az üze­mi MDP-szervezet vezetői voltak. Az alakuló taggyűlésen a kommunisták legfontosabb feladatuknak a vállalat, jövedelmezővé tételét tekintették. Ezt tartják ma is a legfontosabb feladat­nak^ s ezért végzi munkáját példa­mutatóan Kovács János gépkocsive­zető, Pintér János villamossági sze­relő és Rózsahegyi László autószere­lő. Nincs ellentét! a darányi fiatalok között. Ugyanis, amikor a darányi fia­talok munkájáról érdeklődtünk, azt hallottuk, hogv a községben két if­júsági szervezet — KISZ.és EPOSZ — is van és a két ifjúsági szervezet kö­zött: ellentétek vannak. a fiatalok nem férnek össze. Ezért is utaztunk ki Darányba, s akartunk segíteni az ellentétek megszüntetésében. Csal-: a KISZ-szcrvezet vezetőjével, Baka László elvtárssal tudtunk beszélni. Meglepődve hallotta, amikor az el­lentétekről érdeklődtünk és 1 egész másról tájékoztatott bennünket. Meg­tudtuk. hegy a két szervezet ifjúsága jól megfér egymással. Április 4-én a pártszervezet és a KISZ közösen ren­dezett egy műsoros estet, amelyben az EPOSZ-ban lévő lányok is közre­működtek. Ellentétről sem ő. sem pe­dig a többi KISZ-tag nem hallott. Kilenc tagja van a községi KISZ- szervezetnek. Tervük, hogy egyéni beszélgetéseken keresztül megnyerik a község fiataljait és az EPOSZ tag­jait j4<3 a KISZ számára, hogy a KISZ tagjainak számát legalább húsz főre emeljék. A KISZ-ben lévők többnyire komolyabb, sok élettapasztalattal ren­delkező fiatalok, olyanok, mint Tara­­nyi S tán dór és felesége. Magyar Pe­ren cné, о KISZ szervezője, Baka László, aki több évig volt a DISZ FELTÉTELES REFLEX Z. Jurjev és Sz. Scserbatov szatírája Valahányszor Pjotr Ivanovics a jégpálya ra­gyogóan kivilágított be­járatához lépett és meg­pillantotta a hatalmas táblát, amely büszkén hirdette: »százezer négy­zetméter jégfelület«, megborsódzott a háta és heves szívdobogást ka­pott. Istenem, micsoda méretek! S minden négyzetmétert nekem kell feltörölnöm! Másfél hónappal ez­előtt az orvos megvizs­gálta, megtapogatta hor­dónagyságú hasát, s így szólt: Ezt a pocakot le kell adni! — Hová? — kérdezte rémülten Pjotr Ivano­vics. Az orvos szigorúan i'é­­gigmérte és folytatta mondókáját • — Ki kell járnia a jégre. — Nem jobb lenne ta­lán diéta, vagy néhány tabletta? — próbált fé­lénken mentegetőzni Pjotr Ivanovics. — Hi­szen születésem óta nem volt korcsolya a lába­mon. Az orvos azonban kér­lelhetetlen volt, s ezen a napon kezdődött Pjotr Ivanovics kálváriája. — Nagyon sikamlós dolog ez — tréfálkozott önmagával, amikor elő­ször elvágódott. Másodszor feltörölve a ,cget, már tmlamivel bi­zonytalanabbul dörmög­­te: Lassan járj, tovább érsz. Amikor pedig egy utá­nozhatatlan fejesugrás­sal beletemetkezett a iégpálya szélén felgyü­lemlett hóhalmazba, semmit sem mondott. — Először az egyik lá­bával lökje el magát, azután a másikkal — magyarázta az oktató. — Ugyan kérem, mit gondol, talán a harma­dikkal lököm el ma­gam? — felelte epésen T>jotr Ivanovics, miköz­ben feltápászkodott. Lám, most is ott fek­szik a jégen, s beleka­paszkodik egy mellette elhaladó fiatalember nadrágjába. Szitkozódva próbál talpraállni, s közben kinézi magának a következő esés helyét. Már éppen azon gon­dolkozott, hogy megpró­bálja valahogy kúszva elérni a kijáratot, ami­kor hirtelen ismerős hangot hallott: — Pjotr Ivanovics, nem is hittem volna, hogy itt találkozunk! Pjotr Ivanovics szíve nagyot dobban. Vagy húsz méterrel előtte ott áll a főnöke. Kezével hívogaiólag integet. — Jöjjön csak ide gyorsan, valamit szeret­nék magával megbeszél­ni! »Képtelen vagyok/« — akarta válaszul odakiál­­tani Pjotr Ivanovics, de hirtelen érezte, hogy de­reka engedelmesen meg­hajlik, keze erősen szo­rítja az elképzelt irat­tartót. S erre — elszá­guldott. Igen, igen, szá­guldott, hol az egyik, hol a másik lábával lökte el magát, hogy eleget te­gyen főnöke hívásának. A főnök előtt lefékezett, meghajolt és így szólt: — Tessék parancsol­ni íme, a feltételes ref­lex ereje. Ä SZERKESZTŐSIG peSfijatei A MÁV Utasellátó Üzemi Vállalat írja ÍBiidapostrci: A Somogyország című lap folyó évi március 15-i számában »Mi len­ne .. .« címszó alatt megjelent közle­ményükre közöljük, hogy a siófoki állomás mellett lévő halkonyha kö­zelében a termelőszövetkezet istálló­ja lebontás alatt áll, és az üzem hal­konyhájától elköltözik. Köszönjük, hogy bíráló cikkükkel sikerült egy régen húzódó ügyet megfelelően elintézni. Dénes Sándor főosztályvezető — 11 cseppkőbarlangot tártak fel Szlovákiában, Cachtice városka mel­lett. A barlangok némelyike eléri a 30 méter magasságot. Fehér és sár­gás színű cseppkő található bennük. — A májas végén nyíló budapesti ipari vásáron résztvesznek az állami gazdaságok is. Külön pavillonban árusítják majd a gazdaságok kiváló borait és a fogyasztóközönség előtt már jól ismert és kedvelt hentesárut. Központi Vezetőségének munkatársa, akikre a község fiataljai hallgatnak. A darányi fiatalok most május 1-re készülődnek. Úgy tervezik, hogy az EPOSZ-íiatalokkal közösen készülnek a műsorra, hogy ez is közelebb hoz­za egymáshoz a' két szervezet ifjúsár gát. Ugyanakkor folytatják a község fiataljainak megnyerését is. Azt akar­ják, hogy akik egyetértenek velük, azok a KISZ soraiban dolgozzanak. — Ott a helyem a kommunisták között — mondotta Rózsahegyi László elvtára, amikor arról érdeklődtem, hogy miért lépett ez MSZMP-be. — Mindig az volt a vágyam, hogy a kommunista párt tagja lehessek. Az ellenforradalmi eseményekig DJSZ- tag voltam, s láttam, hogy oki a mun­kások érdekeiért akar harcolni, an­nak a kommunisták között a helye. A népi demokráciának köszönhetem, hogy érettségiztem ёэ emellett még szakmát ijs tanultam. — Rózsahegyi elvtárs a vállalat legjobb munkásai közé tartozik. Helyesen látja, hogy a kommunistáknak kell példát mutatni a munkafegyelem megszilárdításában és a termelés fokozásában . . . Sok feladat hárul most a községi tanácsainkra. Most más körülmények között, új módon kell dolgozniok. De azért ne vegyék el a »kenyeret« a községi frankosoktól és a községi postáktól, .mint ahogy a nagyatádi községi tanács teszi. Aki Nagyatádon felkeresi a l<özségi pénzügyi csopor­tot, ott mindjárt totó- és lottószelvényt is vásárolhat', amelyre az ajtón lévő felirat is felhívja a figyelmet. Úgy gondolcm. van a nagyatádi községi tanácsnak is rengeteg más feladata, hagyja tehát a totó- és lottószelvénvek árusítását a trafikoknak és a postá­nak. De ha már annyira árusítani vagy terjeszteni akarnak, árusítsák és terjesszék a Tanácsok Lapját. . . Nemrégen vidékre telefonáltam a kaposvári posta 1. számú telefonfül­kéjéből. A fülkében lévő készüléken a következő feliratban »gyönyörköd­hetnek« a telefonálók: Magyar Királyi Posta tulajdona. Jóegynéhány éve, hogy a posta is a magyar nép tulaj­donába került. Régen el kellett vol­na már távolítani ezt a feliratot de ha eddig nem tették — nem kerül sok fáradságba — távolítsák el minél előbb Szálai László legkevesebben térjenek vissza Ma­gyarországra a megtévedt emberek, Egy olaszországi imolai vízvezeték­szerelő szemtanúja volt az ilyen ese­ményeknek. »Az én falum Maria di Ra­venna közelében van, így kö­zelről követhetem azoknak a magyaroknak sorsát, akik visz­­sza akartak térni hazájukba. Az olasz hatóságok még odáig is elmentek, hogy a rendőr­séggel megbotoztatták a mene­külteket és megtiltották nekik, hogy elhagyják a számukra kijelölt helyiséget,« A kiszökött magyarok ottani visel­kedése is sok levél tárgyát képezi. Egy skóciai levelező véleménye- a következő: »Az ittlévő magyar mene­kültek olyan hasznavehetetl • 1 csőcselék, amelyet Anglia njég soha nem tapasztalt. Igazi munkakerülők, és azt hiszik, hogy a világ tartozik őket munka nélkül eltartani. Mi látjuk, hogy kik ezek és ele­günk van belőlük.« Becsben ugyanilyen ellenszenvet váltottak ki: »Ezek mind nagyon jólólfö­­zött emberek, jóltápláltak, di­nek a kávéházakban és go­rombák az emberekkel. Mit akarnak ezek tulajdonképpen? Ezeknek nem is mehetett olyan rosszul Magyarországon!« í A kommunistákra és a levélírókra »más is jellemző. Nem elégszenek í meg csak a levélírással. Aktív mun­­fkát végeznek munkatársaik, a pa­rasztok között. Terjesztik a Fehér »könyvet. Olaszországban, Franciaor- 1 szágban, Spanyolországban »Rárlió ÍEudapest«-köröket szerveznek. Nyu­­í gat-Németországban a »Népek [Egyetértésének Köre« fiatal levele­­fzőket toboroz, magyar fiatalokkal [való kapcsolat érdekében. Egy olasz­­[ országi, sienai nőhallgató megható [sorokat ír nekünk' »Bátorság, elvtársak, én na­gyon szeretlek benneteket, és ha a totón nyerek, küldök nektek egy milliót. Én. úgy megszerettelek benneteket, mint a családomat. Oroszor­szágot is nagyon szeretem, in­kább hagynám magam meg­öletni, mint ártani nektek.« , Növekszik október után a kojnmu­­ínista pártok egysége és tábora is. : Világosan látják a veszélyt és a szo­­jlidaritás szükségességét. Egy új olasz : hallgató írja: »A tragikus események után az olasz kommunistákat állan­dóan rágalmazták és ekkor a feleségem elhatározta, hogy belé» az olasz kommunisták nagy családjába, babár az 6 családja más elveket vall.« f A magyar nép nincs többé egye­­[ dűl. Társai vannak az Északi-Sark­itól a Déliig, a kerek földgömb min­iden országában és szigetén. Figyel­­[nek ránk, segítenek bennünket. ' Ne feledkezzünk meg többé erről. Csákvári János Határozott intézkedést várunk! Gölle-Szentivánpusztán az általá­nos iskola istállójában (volt kastély) vannak a puszta apaállatai (két bi­ka, két kan, két kos). A fedeztetés az iskola udvarán történik, a tanulók előtt, akik sok­szor erkölcstelen megjegyzést tesz­nek a látottak miatt. Hogyan neveljek erkölcsös, becsü­letes embereket, amikor a környe­zet hatása ezt lerontja? A tanulók és az állatok közös kútból isznak. Ez a tény erkölcsi és egészségi szempontból kifogásolható. A felső szervek nemtörődömsége ез a bürokrácia az oka mindennek. A volt Lendület Tsz a múlt év novemberében feloszlott. Épületeit a községi tanács átvette megőrzésre. Az újjáépült gyönyörű istálló ott áU kihasználatlanul. Az ajtók nincsenek felvasalva. Ablakait kidobálták már. így akarja a göllei tanács megőriz­ni? Van még itt sertésól és egyéb melléképület, amit át lehetne ala­­~kítani istállónak. vitesse el az általános iskola, portá­járól. Ők ne;p fognak idejönni azért, hogv a bikákat elvezessék innen. 1956. szeptember 1-én kerültem ide. Múlt év október óta veszek­szem már a bikák miatt, de semmi eredménye nincs. Már nem tudom, hogy kinek higgyek. A járás: me­zőgazdasági osztálynál?;, vagv a göllei tanács elnökének. Egy biztos: mosto­hán, felelőtlenül kezelik ' ezt áz ügyet. Kérem a Somogyorsjzág segítségét. Hátha az illetékesek is felfigyelnék majd és a pusgta állatai elkerülnek '/égre az iskola portájáról. Ezzel két feladatot oldanának meg: 1. az apa­állatok megfelelő helyre kerül n '371 fik., 2. az épületnek lenne végre felelős gazdája, aki megvédené a további rongálódástól. Határozott intézkedést várunk! Kovács Lajos ig. tanító A legeltetési bizottság kérte a megüresedett istállót az apaállatok részére. A göllei községi tanács el­nöke nem hajlandó átengedni az épületet, Azt mondja, hogy csak ab­ban az esetben adja át, ha a mező­­gazdasági osztálytól erre írásbeli utasítást kap. (De hiszen a tanács kezelésébe került.) A járási mező­­gazdasági osztálytól (Csokonai elv­társ) azt az értesítést kaptam tele­fonon, hogy ők már szóban és írás­ban is utasították a göllei tanács el­nökét, hogy az apaállatokat azonnal — A konzervipar az idén mintegy 120 vagonnyi 135C0 000 üveg diabeti­kus befőttet készít a diétás betegek részére. — Sikkasztót ítélt el a bíróság. Hoffmann Béla somogyjádi lakos, volt földművesszövetkezeti boltkeze­lő csaknem hétezer forintot sikkasz­tott el. A bíróság nyolchónapi bör­tönbüntetésre ítélte. — Szatírt ítélt el a bíróság. Balogh József csavargó Segesden a cigányte­lepen egy ötéves kislánnyal erősza­koskodott. A Nagyatádi Járásbíró­ság 3 évi börtönbüntetésre ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents