Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-12 / 85. szám
i ^ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 8юЙNo)МШ&б AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 85. szám. ÄRA 50 FILLÉR Péntek, 1957. április 12. Nagygyűlés less vasárnap Kaposvárott A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző Bizottsága 1957. április 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart Kaposvárott a Kossuth téren, rossz idő esetén a Vörös Csillag moziban. Beszédet mond Dobi István, a Ma - gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Beszámol a magyar— szovjet párt- és kormányközi tárgyalások eredményeiről és az általános politikai és gazdasági helyzetről. A vidékről jövő dolgozók a nagygyűlés után, a kora délutáni órákban kezdődő színházi és mozidé'adásokat látogathatják. A színház du. 2 órakor, a Szabad Ifjúság filmszínház pedig 1 órakor kezdi előadását. A MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít 14-én a Kaposvárra utazóknak. Az utazási kedvezmény érvényes Siófok—Kaposvár, Barcs—Kaposvár, Fonyód—Kaposvár, Gyékényes—Kaposvár és Dombóvár—Kaposvár vasútvonalakon. Külföldön is érdeklődnek a Finommechanikai Vállalat Éj gyártmányai iránt Annak idején, amikor a létszámcsökkentés réme lebegett a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat feje felett is, a vállalat, igazgatója. Csáky Géza megbeszélésre hívta egybe az üzemi pártszervezet és szakszervezet, valamint a munkástanács vezetőit. Ekkor született meg az elhatározás, hogy új gyártmányokat vezetnek be. olyan árucikkeket fognak készíteni, melyeket szinte országszerte keres, kutat a kereskedelem. Igen, akkor határozták el, hogy a már nagy népszerűségnek örvendő gyermek-babakocsi új típusát is gyártják. Továbbá, hogy elkészítik égy olcsó, de igen strapabíró gyermektricikli mintapéldányait is. A kísérleti példányok kitűnően sikerültek. Az elküldött mintadarabok után a Sportszer Nagykereskedelmi Vállalat jelentős megrendelést biztosított a Finommechanikának, s máris nem volt felesleges munkaerő a vállalatnál. Amint elkészült az első száz darab kékre festett, külsőre is igen tetszetős, háromkerekű gyermektricikli, máris újabb megrendelést hozott a posta. Tovább kellett növelni ennek a részlegnek a munkáslétszámát, s bizony meg kellett szüntetni a vállalat kultúrtermét is, ahol berendezkedett a tricikli-részleg. Ma már szinte futószalagon gyártják e kis tricikliket, immár három változatban. A gyermekek körében nyilván népszerű, s igen hasznos játékeszköz 96, 150 és 220 forintos áron kerül a kereskedelem útján a fogyasztókhoz. A húsvéti nyuszi nemcsak a kaposvári, hanem a győri, debreceni, pécsi, miskolci, szegedi és budapesti gyermekeknek is juttat majd a Finommechanika eme készítményéből. Sőt nemcsak a magyar kis fiúcskáknak jelent a jövőben örömet a Finommechanika legújabb készítménye, hanem valószínűleg a lengyel kispajtásoknak is. Ugyanis épp a minap Lengyelországból is érdeklődtek a kaposvári gyermektriciklik után, s lehetséges, hogy a közeljövőben már exportra is megkezdődik a gyermektriciklik gyártása. G^dsg húsvéti választék Ilyenkor húsvét táján nagy gondot okoz: mivel kedveskedhetnénk a hozzánk legközelebb állóknak. A feleség, a nagylány, az édesanya, a barátnő mind-mind vár valami apró ajándékot. Valami olyat, ami szép, maradandó érték, díszíti a lakást és évek múltán is emlékeztet az ajándékozóra. A vásárlási gondot enyhíti a 123- as számú Ady , Endre utcai üvegbolt feld,uzzo.dt árukészlete, szebb':; él szebb dísztárgyai. Mindenekelőtt gyönyörű fehér, kék és bordó színben tündöklő kristály vázákra lelhet a vásárló. Az áriák sem túlságosan nagy. 95 forinttól 185 forintig lehet választani különböző színben, a formák változatától, s a vázák nagyságától függően. Ismét nagy választékban kaphatók az értékes Zsolnai figurák. A Kenyérszelő asszony, a Kenyeres fiú, a Búgócsigás és Mászó fiú figurája aratta eddig, a legnagyobb sikert Igen keresettek és nagy választékban állnak rendelkezésre az euzin-figurák, vázák és dísztárgyak is. Régóta hiánycikként emlegették a világhírű herendi porcelántárgyakat. A díszmű figurák, bonbonierek, hamutartók, vázák a legszebb díszei a lakásnak, s most húsvét előtt újra beszerezhetők. Olcsó ajándékra talál a vásárló a kerámia-figurákban is. Ezeken kívül csehszlovák importáru is érkezett a 123-as számú üvegboltba. A különböző színű és mintájú cseh kompótos, süteményes készletek mellett megtalálható a nagy népszerűségnek örvendő törhetetlen duritpohár. S hogy teljes legyen az árukészlet, hatszemélyes lengyel étkezőkészletet is kaphat a nagyobb igényű ajándékozó, kb. 650 forintért. Ma már nem gond az ajándékozás. Az üvegbolt dolgozói udvariasan kiszolgálják a vevőt, s örömmel tárják elé az üzlet új, értékes kincseit. IQAZA VAN! Barátaink vannak az egész világon A marcali járásból jelentjük Egy őszi napon történt... A babócsai gázkiömlés tovább tart Babócsa máskor csendes határában szokatlan élénkség uralkodik. Az egyik fúrás felől már több száz méterről hallatszik a kitörő földgáz fülsértő zaja. Az országúiról letérve tűzoltók állnak bizonyos távolságra egymástól, teljes készenlétben a fúrási pontig. Az úton megállunk, és gyalog közelítjük meg a gázkiömlés helyét. A dombon autók, szivattyúk, óriási tartályok állnak, körülötte emberek nyüzsögnek. A lapos, rétes, zsombékos földben áll a mintegy 35—40 méter magas, betonalapokra helyezett fúrótorony. A fúrótorony alsó része fehér gőzzel borított. A torony lábait csak úgy lehet meglátni, ha a szél a gázt mellőle elfújja. A kitört földgáz 150 atmoszféra nyomással szökik a levegőbe. A nagy zajtól egymás szavát alig értik itt az emberek. A gépeket már .kimentették a fúrás közeléből, az iszapnyomás tovább folyik, sajnos, sikertelenül a gázömlés megfékezésére. A fúrási ponttól nem messze hatalmas gödröt ásnak a munkások, szintén iszapkeverés céljából. Itt vannak a nagylengyel!, a nagykanizsai olajfúrók is segíteni. A mentési munkálatokat Aliquander Ödön főmérnök, a Kőolajipari Tröszt fúrási főosztályvezetője irányítja. Kérdésünkre elmondja, hogy 9-én éjjel tört fel a gáz a béléscsőből. A leszorító csapokat nem tudták rendesen elhelyezni a nagy nyomás következtében. A fúi:ás 2290 méter mélységű és 1200 méterig van lecsövezve. A gáz tehát az 1200 és 2200 méter közötti rétegbői tört fel. Ha az iszapos víznyomás nem használ, száraz jéggel kísérelik jneg elfagyasztani — mondja a főosztályvezető. — Sajnos, a fúrást nagyon nehéz megközelíteni. részint a gázveszély, részben pedig a hatalmas légnyomás miatt. — Meggyulladhat-e a súrlódástól a gáz? — Nem valószínű j — válaszolja Aliquander elvtárs —, mert eléggé nedves, de ha mégis meggyulladna, a szükséges óvintézkedéseket mai megtettük. Gyúlás e'setén sem jelent veszélyt a munkások, vagy a lakosság számára. A kitörés nyomán szerencsére baleset nem történt, emberéletben nem esett kár. Fennáll még annak a lehetősége is, hogy berobbantással Szüntetjük meg a kiömlést. A fúrási pont felé emberek haladnak. igazítják a tömlőket. Kockázatos feladat, mert a dolgozók testi épségüket veszélyeztetik. Az irányító műszakiak éjjel sem pihentek lé. mindegyikük arca fáradt, kimerült a pattanásig feszített izgalomtól, a nehéz munkától. A fúrási, dolgozók remélik, mihamarabb! megfékezik a föld mélyéből előtört földgázt és tovább folytathatják kutató munkájukat. Járványveszélv Buenos Eireshea — sztrájkolnak az utcaseprők Buenos Aires (MTI). Szerdán éjjel repülőgépről ismét DDT-vel permetezték az Argentin fővárost, hogy elhárítsák a Buenos Aires utcáin felhalmozódott 12 000 tonna szemét miatt fenyegető járvány veszélyt. A rothadó szemétből áradó émelyítő bűz szerdán délután a piacnegyedben oly átható volt, hogy a járókelők és a kereskedők zsebkendőből csináltak maguknak álarcot. Szerda óta a hadsereg különítményei igyekeznek elvégezni a hat napja sztrájkoló utcasöprők munkáját. Somogy és Baranya választóvonala mellett, ahol a két megye tőszomszédságba kerül egymással, ott simul saerényen az enyhe lankákhoz az alig ezerlelkes kis falu: Patosfa. Nézzed határának ezerhatszáz holdas szántóját, sok apró parcella között nem lelsz elkülönítő mesgyecövelset: nagy táblán zöldelínek az őszi kalászosok. Az elvégzett tavaszi munkákat jelző barna földsávek már nem olvadnak teljesen egybe, helyenként elválnak egymástól. Ám a szemlélődés sejteti: valamikor — nem is olyan régen, a múlt év őszén — egy gazdája volt ennek a határrésznek, a Törekvő Tsz, az alakította ki így a vetésforgót. Ma a föld nagyobb hányadát ismét magánkezek gondozzák, a kisebb rósz pedig két közösségé: az Uj Élet és a Búzakalász szövetkezeteké. Lám csak, két fát is ültettek a kidöntött egyetlen helyére! Igaz, hogy mindegyik zsenge még — óvni kell éket a tavasz hűvösétől, de a nyár melege erőt ad majd nekik. Talán el•sokrosodnak, s terebélyes koronát is növesztenek csakhamar. Mondják, hogy a két szövetkezetét csupa olyan ember hozta létre, akik a Törekvő kenyerét ették eddig. Első pillantásra biztató a látvány: a régi szövetkezet középparasztjainak egy része — 10 család — összehozta a Búzakalászt. Kizárólag a tehetősebb dolgozó paraszti réteg közös gazdasága ez! Látják tehát, hogy járható számukra is a termelőszövetkezeti út. De miért aprózták el erejüket, miért különült el egymástól a hét parasstréteg? A dolgok elevenjébe vágó kérdések eask. Bátran mondhatni: a szegény- és kezépparasztság 'kapcsolata elég komolyan beleszól a magyar falu sorsának alakulásába. Kíséreljük meg tehát a nagyon összekuszált szálak kibogozását, ha ez a munka nem is megy egykönnyen, ha lesznek is vizsgálódásunknak szükséges kitérői. Pergessük vissza néhány évvel Patosfa életének eseményeit. Lássuk először a régi birtokmegoszlást. Negyvenöt előtt a falu határának 1600 holdnyi szántójából két gróf — Somssich Blanka és Paula — 1150 holdat mondhatott magáénak. Hetvenöt parasztnak pedig csak 450 hold volt a tulajdonában. Közülük A szövetkezés sorsa Patosfán (I.) Аж előzmények és st kezdet. egyetlen egy család birtokolt 25 holdnál többet, a hetvennégy közül is csak néhány gazda földterülete tette lehetővé a .középparaszti árutermelést, a többi pedig alig tudta magát ellátni saját termelvényeivel. A szűk térre összeszorított magángazdálkodásban is elenyésző kisebbség jutott osztályrészül a patosfai középparasztságnak. Említésre méltó változást csak a földreform hozott: a 122 földhözjuttaitott között — akiknek többsége volt cseléd —- néhány fcisparaszt is kapott birtokkiegészítést, s így módja nyílott a középparaszti rétegbe való átlépésre. Ugyanez a lehetőség kínálkozott néhány többgyermekes egykori cseléd számára is. Mégsem a középnarasztosodás jellemezte leginkább Patosfát negyvenöt után. Erre vallanak egyébként a későbbi adatok is. Ötvenhatban pl. a tsz-toe vitt földből átlagosan 8 hold jutott egy családra, a kívülálló hetvennyolc 5—20 holdas gazdák közül pedig harmincöt tartozott az 5—7 holdasok közé. E száraz számadatok azt igazolják, hogy negyvenöt után sem a szegény- és középparasztság között húzódott meg a réteghatár, hanem a falu íratlan törvényei szerint a régi és új földesek között. Az első csoport megalakítása Hogyan hatolt be a falu életébe a szövetkezés gondolata? A grófok a földreform során megtarthattak 150 hold szántót, de nem bírtak vele. Viszont a helyi földművesszövetkezet szépen erőre kapott a negyvenes évek végefelé. Ennek vezetője, idős Varga Károly — aki egyébként községi bíró, párttitkár, UFOSZ- és DÉFOSZ-elnök is volt egyszemélyben —■ kezdeményezte egy földbérlő termelőszövetkezeti csoport megalakítását a grófi birtokon. így jött létre 1049 januárjában a megye egyik első közös gazdasága, a patosfai Rákosi Tszcs, 17 családdal. Erről az időről egészen ötvenháromig alig akad írásos feljegyzés. A szövetkezeti eszme beáramlásáról , cs térhódításáról, a csoport kezdeti nehézségeiről, működéséről, a mozgalom minden elismerést megérdemlő élharcosairól a részvevők és szemtanúk visszaemlékezései alapján szerezhetünk tudomást. Szóljunk először néhány emberről, akik minden tapasztalat nélkül vállalkoztak arra, hogy járhatóvá tapossák ki a közös gazdálkodás addig töretlen útját. Idős Varga Károly egyszerű, a pásztorélet minden keservét isrperő ember. Fegyverrel a kezében, partizánként küzdött hazánk felszabadításáért. Népünk uralomrajutása után — amint említettük — sok, erejét, képességét meghaladó közéleti teem dőt bíztak rá. Abban az időben volt ez, amikor a néphatalom éppen hogy hozzáfoghatott káderei kineveléséhez, amikor a politikai megbízhatóság többet nyomott a latban, mint a szakmai hozzáértés. Becsületes szándékához, a népi rendhez való hűségéhez nem fér semmi kétség. Mégis megbotlott emberiként tartja számon a falu közvéleménye. Történt ugyanis, hogy a vezetése alatt álló földműyesszövebkezebben nagyobb összegű leltárhiány mutatkozott. Emiatt őt is elítélték négy évre, s tizennyolchónapi 'börtönbüntetés letöltése után derült fény ártatlanságára. Farkas József — a jelenlegi megyei tsz-főkönyvelő — volt a koronatanúja, aki elmondja: Varga elvtárs hozzá nem értésének esett áldozatául. A másodfokú bíróság ezért, teljesen felmentette a vád és következményei alól. Igazságát tehát senkinek sincs joga kétségbevonni. Szabadulása után is hitet, tett munkájával a párt, a néphatalom, a szövetkezet iránti töretlen hűségéről. Ma is szorgalmas tagja az Uj Életnek. Tudatos, vagy anélkül való »-balos« túlzásai ellenére bátor hordozója a szövetkezeti zászlónak. Németh Györgyöt sem tanította meg az úri világ az önálló gazdálkodásra. Több földbirtokost szolgált, mint ahány osztályt elvégzett az elemi iskolában. Negyvenhatban sodorta a nincstelenség ebbe a faluba — napszámba járt, részesaratással tengette családja életét. Ő is az elsők között volf negyvenkilencben a szovetkezetcsinálásban. Csatlakozott hozzájuk Gelencsér Ferenc is, aki a csoport megalakulásáig a grófnál dolgozott. Sodor András, Tamás Ignác, Pál József, meg a többi egytőlegyig -szegény, vagyontalan ember fogta meg egymás kezét a csoport létrehozásakor. Annyi saját földjük sem volt, ahova egy hagymát ledughattak volna, hiszen csaknem mindannyian a grófi birtok szétosztása után kerültek Patosfára. Hogyan indultak ? Cseppet sem volt tehát biztató a jelenük, mégis — vagy tán éppen ezért — álitak be a kezdet kezdetén a közösbe. Nem azért alakítottak csoportot, mintha a kommunisták hirdette szövetkezési tanok a vérükké váltak volna. Édeskeveset tudtak ők akkor a közös gazdálkodás programjáról, azt is csak hallomásból, hiszen ha könyv került volna is kezükbe, sokuktól még a nyomtatott betűk kiböngészése is teljesíthetetlen szellemi erőfeszítést követelt volna. Az élet vastörvényét azonban fel tudták fogni egészséges proletárösztönükkel: nincs más út, csak egy, a szövetkezés. Így hát munkához láttak negyvenkilenc tavaszán a grófi 150 holdon, az állam segítségével. Kaptak egy pár lovat a földalaptól, a másik párat pedig másféle ajándékként vehették birtokukba. Szántott nekik a földművesszövetkezet traktora, s a huszonöt darab anyasertés is hozzájuk került az államtól a földművesszövetkezet közvetítésével. Öt év alatt természetben kellett ezt a kölcsönállományt visszatéríteniük. Tizenöt szarvasmarhát is beköthettek a megjavított istállóba az első nyáron, mindez szintén az állami támogatás megnyilvánulása. Később meg gőbölyökkel kezdtek foglalkozni: az Állatforgalmi állatait hizlalták a saját takarmányukkal. Elismeréssel szólnak erről a munkáról ma is mindazok, akik akkor még kívülről szegezték rá kíváncsi tekintetüket erre a csoportra. Teltek-múltak az évek, s az állam segítségéből, meg a maguk munkájának gyümölcséből szegényesen 'megéltek a csoporttagok. Kalászosaik mindig szemrevalók voltak, ám a kopásnövények nagyobb törődést is megkívántak volna. Ne szépítsük a dolgot: a gazdálkodás egész menete megannyi igyekezet mellett sem ívelt törésmentesen felfelé. Akadtak itt a kezdettől fogva nézeteltérések, személyi viszályok. Erről leginkább as elnökök gyors váltogatása állítja ki a nem éppen legjobb bizonyítványt. Gelencsér Ferencet bízták meg először az elnöki teendők ellátásával. Úgy vélték, hogy reá ragadt a legtöbb gazdálkodási tapasztalat, hiszen egy minta-uradalomból került Patosfára. Nem sokáig elnököskodött, mert nem találták megfelelőnek. Aztán Kaposvári András, Sashalmi János, Tamás Ignác, Németh József, Kovács Gyula, ifj. Varga Károly, majd ismét Tamás Ignác kezébe adják a vezetést.: Csakhamar megvonják mindegyiktől a bizalmat. Kétféle magyarázatát adják ennek, íme az egyik: »mindannyian cselédeskedtünk korábban, s 'ki akartuk próbálni, ki lesz alkalmas a vezetésre«. Ebben van valami igazság, de meggyőzőbb a másik elgondolás, sorstársakról lévén szó, nem vette szívesen a tagság egyik elnök még oly hasznos utasításait sem. Ez a bajok fő oka. Innen van az, hogy a gazdaság nem fejlődött olyan mértékben, ahogy erre megvolt a mód. Innen van az, hogy a hathatós állami támogatás nem a közös gazdálkodás megalapozását, előbbre lendítését szolgálta teljes mértékben, hanem részben a tagság létfenntartására fordítódott. Mindent egybevetve: dicséretes a Rákosi Tszcs létrehozóinak elhatározása, akik nemcsak a maguk biztos megélhetését keresték a közösben, hanem egyszersmind elsőkként testesítették meg a jövőt magában hordó szövetkezeti eszmét is Patosfán. Szép gabonatermésükre — ami a gépállomás javára is Írandó — felfigyelt a falu népe. Útkeresés közben néha eltévesztették a lépést, s ezt is számontarfották a kívülállók; (Folytatjuk) Kutas József
