Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-11 / 84. szám
VlLÁG PROLETÁRJAI EGYESCLJETEK! AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 84. szám. ÄRA 50 FILLÉR Csütörtök, IS57. április 11. Nagygyűlés less vasárnap Kaposvárott A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intéző Bizottsága 1957. április 14-én, vasárnap délelőtt 10 órakor nagygyűlést tart Kaposvárott, a Kossuth téren, rossz idő esetén a Vörös Csillag moziban. Beszédet mond Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanáэаапак elnöke. Beszámol a magyar— szovjet párt- és kormányközi tárgyalások eredményeiről és az általános politikai és gazdasági helyzetről. A MÄV 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít 14-én a Kaposvárra utazóknak. Az utazási kedvezmény érvényes Siófok—Kaposvár, Barcs—Kaposvár, Fonyód—Kaposvár és Gyékényes—Kaposvár vasútvonalakon. Fogadónapok as MSZMP megyei ssékhásában Az MSZMP Megyei Bizottságának vezetői a következő hetekben is rendszeresen tartanak fogadónapot. Április 11-én Illés Dezső, 12-én Miseta György, 13-áin Hortobágyi István, 15-én Decsi József, 16-án Hevesi János, 17-én Márton János, 18- án Szirmai Jenő, 19-én Illés Dezső, 20-án Hortobágyi István. Sxpressz réleslap — Shampion gomba — Üdítő édesség a 120. íz. ^empíjeholibait A Május 1 utca 16. szám alatti 120. számú Csemegebolt ismét újionságokkal kedveskedik vásárlóiíak. A háziasszonyok, dolgozó nők egnagyobb örömére tegnaptól kezdje — a múlt évihez hasonlóan — úja kapható az expressz réteslap. A nyersrétestészta celofán közé csavarva érkezik a budapesti rétesap-üzemtől. Előnye, hogy kibontás itán azonnal tölthető, s rövid idő ilatt friss, ízes rétes kerülhet a csaád asztalára. A bolt dolgozói úgy tervezik, hogy megrendelt mennyiségből legalább tétenként kétszer ki tudják elégíte- i a vásárlókat. A nagy közkedveltségnek örvendő réteslap egyébként már a hét közepétől kapható. Olcsó és praktikus megoldás ez, mert a háziasszony fáradságot és nem egyszer bosszantó munka helyett mindössze 4,50 forintért megveheti a négy levél rétestésztából álló csomagot. Régóta nélkülözték a háziasszonyok a Shampion gombát is. A tegnapi napon ebből is megérkezett az első szállítmány — mintegy 25 kg — s néhány óra alatt el is fogyott. Az áruellátás azonban folyamatos lesz, tehát nem kell a hiánytól félni. A gombát mindennap friss állapotban, kora reggel indítják útnak a gálosfai gombatelepről, s kilogrammonként 24 forintos árban, reggel 9 órakor már kapható a Csemegeboltban. S hogv a nagy forgalmat lebonyolító bolt kedveskedjen a gyerekeknek is, ízes, üdítő édességféleséget hozattak a pehelyrizspuffasztó üzemtől. A cukorka a régi ZIZI- hez hasonló, nagyobb szemekből áll és 5 dkg-os celofáncsomagokban kerül forgalomba. A különböző — málna, citrom, eper ízű és mentolos — édességet csomagonként 1,50-es árban árusítják a Csemegebolt dolgozói. Még lehet szerződni heterózis kukorica termelésére A Magtermeltető Vállalat állami azdaságokkal és termelőszövetkezeífcksl szerződést köt 1957. évre heírózis kukorica termelésére. A téridők 19Э kg heterózis kukorica veímagrért 150 kg íakarmánykukoriít kapnak, ami azt jelenti, mintha gyanakkora területen másfélannyi ukorica termett volna. A jövedelíező gazdálkodás előmozdítására linden termelőszövetkezet kössön 'erződést a Magtermeltető Vállalati-L A vetőmagot kamatmentes hitel; adja a vállalat és a tsz-eknek kőként 300 forint címerezési jutalmat biztosít. A heterózis kukoricát korán kell vetni. Azok a tsz-ek, amelyek akarják termelni ezt a növényt, ne halogassák a szerződéskötést, mert a Magtermeltető Vállalat csak leszerződött területre adhat vetőmagot. A tsz-ek közül eddig szerződött pl. a somogyjádi Augusztus 20 ötven, a kadarkúti Szabadság húsz, az osztopáni Győzelem huszonkettő, a csurgói Szorgalom huszonöt, a törökkoppányi Rákóczi szintén huszonöt kát. holdra. Hogyan lehet felismerni a burgonya-fonálféreg fertőzést? Az ENSZ gazdasági bizottsága nambb mennyiségű burgonyát vásá>lt Magyarország gazdasági megigítésére Hollandiából és Luxemrrgból. A burgonya egyrészt meg■kezett és szétosztásra került. A növényegészségügyi vizsgálat ízben megállapították, hogy a Holndiából és Luxemburgból érkezett ;rgonyaszállítmányok burgonya foilféreggel fertőzöttek. A dolgozó parasztság körében tgy érdeklődést váltott ki a Földűvelésügyi Minisztérium felhívá, amely a kártevő féreg elterjesének megakadályozásáról szólt, s srt az országban nem ismerik, fő? kártevésének felismerése iránt deklődnek. Mint azt a növényvédelmi szakiberek közölték, a burgonya fonál*eg egy milliméter hosszú, fonálz hasonló harántcsíkolt, karcsú ilény. A növény gyökereit támadmeg, abban él. Megjelenését a vény jelzi. A fertőzött burgonyafék elmaradnak a növekedésben, később leveleik összezsugorodnak, sárgulnak, majd megbámulnák. Nagyobb fertőzés esetén foltokban is jelentkezik ez a tünet. A kígyózó parányi lárvák tavasszal bújnak elő a talajból, s megtámadják a burgonya gyökereit. A Földművelésügyi Minisztérium azokat a helyeket, ahol a féreggel fertőzött burgonyát már szétosztották és elültették, növényegészségügyi zár alá helyezte, s az év végén határoznak esetleges további intézkedésekről. Megjelenik a Balatoni Hírmondó. Az Országos Üdülő vendéglátó Vállalat és az IBUSZ közös kiadványaként rövidesen napvilágot lát a Balatoni Hírmondó. A kizárólag balatoni témákkal foglalkozó újság többek között ismerteti az Anna-bálok történetét, tartalmazza Salamon Béla egyik írását a Balatonról. ÖNTEVÉKENYEN, SAJÄT ERŐBŐL Bennük él a közösségi szellem, ; egymáson való segíteniakarás a .ernyeszentmiklósi parasztem.be•kb°n. Az egykori puszta helyén lépült falu lakói saját, küzdelmükül, keserves kínlódásukból értetk meg, hogy a legnagyobb baj m elviselhetetlen, ha mindenki ;sz vállaira belőlük. Ők is így tétк. A múlt esztendőben például Inhasználati társulásra szövetkezk negyvenen a falu lakói közül, földművesszövetkezettől kaptak H vetőgépet, két csigatriőrt, két kapát és egy mérleget. Jól megtették és segítették egymást. Most ip újabb elhatározáson törik a fékét. A kis falvacskában nincs At, pedig de kellene! Nem tudni, kinek a fejében ötlött a helyes gondolat, ám, a szentmiklósiak kapva kaptak a tanácson, s közmegegyezéssel úgy döntötték, állami hitelt nem kérnek, hanem saját erejükből és természetesen a Felsőmocsoládi Földművesszövetkezet támogatásából — mert oda tartoznak — felépítenek egy 70 ezer forint értékű boltot. Lebontanak két régi, romos, használaton kívüli épületet, ebből nyerik az építőanyagot. A legeltetési bizottság három köbméternyi faanyaggal járul hozzá a bolt megépítéséhez. A mernyeszentmiklósiak magukra leltek, kívánjuk, hogy szorgalmukat minél előbb koronázza teljes siker. Üdülés, gyalogtúra, táborozás Az általános- és középiskolai tanulók nyári üdültetéséről utasítás intézkedik. A tanácsok művelődési osztályai, a Magyar Úttörők Szövetségének megyei szervezői foglalkoznak majd a tanulóik üdültetésének megszervezésével. A diákokat az üdülésre az iskola igazgatója választja ki az osztályfőnökkel és az úttörő csapatvezetővel egyetértésben. Elsősorban a jól tanuló, példás magaviseletű, valamint szociális és egészségügyi szempontból rászoruló gyermekek részesülnek üdülésben. Az iskola igazgatói többnapos kirándulásokat, sőt nyári táborozást is kezdeményezhetnek. A középiskolás tanulók részére országjárást is szerveznek állami támogatással. A vidéki általánosiskolások 5—8 és a vidéki középiskolások 1—4 osztályos tanulói részére a fővárosban 160 személyes állandó diákszállót tartanak »üzemben«, A nyári idényben az előrelátható nagyobb forgalom lebonyolítására még kisegítő szálláshelyeket is létesítenek, ahol napi háromszori étkezést biztosítanak. Ezeket a szálláshelyeket 1—1 kiránduló csoport* három—három napra veheti igénybe. A kötelességről se hallgasson, Pometló gazduram! A nagyszakácsiak a megmondhatói, milyen nagy mellel és nagy hanggal járt a faluban néhány hónappal ezelőtt még Pometló János gazduram. A naponta felhajtogatott hegyié adta-e hozzá az erőt, vagy más, de annyi bizonyos, hogy Pometló gazduram, ahol ötágú csillagot látott, az nem maradhatott épségben, még a cigarettásdobozról is letépdeste (no persze, a cigarettát meg a bankót nem szórta el). Pometló gazduram amellett nagyon makacs és »következetes« ember, úgyannyira .hogy adót a 15 holdas gazdaság jövedelme után sem »csil lagtépés« előtt, sem azóta nem akar fizetni. Inkább leereszti a torkán a forintokat folyékony állapotban, s veri a mellét: lám, én keresztülmegyek a tanács vezetőinek eszén is. A nagykönyv tanúsága szerint az állam tavalyról 6136, az idei első negyedévre 1200 forintos követelést tart számon. Erről miért hallgat, Pometló gazduram? Vagy úgy gondolja, ez nem tartozik a jó magyarsághoz? Jó lenne most már, ha a nagyszakácsi tanács vezetői megtanítanák egy kis törvénytiszteletre Pometló Jánost. Hruscsov az államhölesönök megszüntetéséről Й bürokrácia és a létszámcsökkentés UTOLSÓ ÜZENET Színházi hírek Kiküldött munkatársunk rendkívüli jelentése: Váratlanul kitört a földgáz Babácsán Folyó hó 9-én éjjel váratlanul kitört a földgáz a Babócsa melletti olajkutató fúrás nyomán. A földgáz kb. 150 atmoszféra nyomással, fülsértő sistergéssel tör fel a föld méljéből és száll el a levegőbe. A fúrást száz méteren belül kockázatos megközelíteni, a fúrási munkán dolgozók mégis kimentették mellőle a gépeket és a felszereléseket. A torony teljes épségben áll a fúrás fölött. A mentési munkák a nagylengyel! és a nagykanizsai olajbányászok segítségével folyik a kiömlés megfékezésére. Egyelőre iszapos keveréket nyomnak a csőbe, de lapunk zártáig ez a munka sikertelen maradt, a gázömlés tovább tant. A kaposvári tűzoltóság teljes készenlétben áll, ha a gáz meggyulladna, oltását azonnal megkezdik. Részletes tudósítást lapunk holnapi számában közlünk. Lesz belterjes mezőgazdaság Magyaratádon A belterjességről nap mint nap sok szó esik a mezőgazdasággal foglalkozó emberek körében. Számos megbeszélést tartanak róla, s az MSZMP Megyei Bizottságának indítványozására a megye mezőgazdasági szakemberei jelenleg Somogy mezőgazdaságának fejlesztési tervein dolgoznak. Ezt a tervezetet meg akarják vitatni a termelőszövetkezeti és egyénileg dolgozó parasztokkal, valamint az állami gazdaságok vezetőivel, dolgozóival. A vezetők és vezetettek véleményének egyeztetése után indulhat meg a közö^ munka a belterjesség kibontakoztatásáért. Az októberi eseményeket követő kormánynyilatkozat és kormányintézkedések következtében a mezőgazdaságban végbement változások új, az eddigiektől lényegesen különböző helyzetet teremtettek. A beadási kötelezettség megszüntetése, a termelési kötöttségek feloldása lehetővé teszi, hogy a parasztság a sok évtizedes tapasztalatokra támaszkodva úgy szervezze meg termelését, hogy az adott területen nagyobb termelési átlagot érjen el. Mód nyílik arra, hogy a parasztok úgy szervezzék meg az állattenyésztést, hogy a talajerő visszapótlás biztosítása mellett minél nagyobb jövedelmet hozó egyedeket neveljenek. A mezőgazdaság belterjességének növelése végett döntő fontosságú az állattenyésztés és benne a szarvasmarhatenyésztés fejlesztése, mert a terméseredmények fokozásához szükséges talajerőt, a talaj megfelelő szerkezeti állapotát kellő mennyiségű szervestrágya nélkül nem tudjuk megteremteni és fenntartani. Az állattenyésztés fejlesztése céljából nagyobb takarmánybázist kell teremteni, több és jobb (főleg több fehérjedús) takarmányt kell termeink Ez természetesen fnás növények vetésterületének csökkentésével történhet meg. A takarmányalap biztosításához elsősorban a pillangós virágú szálastakarmányok területét kell növelni. De szükséges a rétek és legelők megjavítása is. Feltétlenül nagyobb teret kell hódítson nyáron a zöldtakarmány folyamatos etetése, télen pedig a silótakarmányozás. Az állattenyésztés fejlesztésén kívül égető szükség van olyan növények termelésének szélesítésére is, mint pl. a gyümölcs, a szőlő, a kerti- és pillangósvirágú magvak. Ezeknek a termelésére megyénk egyes területei igen alkalmasak. E növények más, nem olyan fontos, a termelés szempontjából nem gazdaságos, vagy talajzsaroló növényektől hódítanak el területet. A mezőgazdasági termelés növeléséhez szükséges a termelésnek megfelelő vetésforgó kialakítása. Nagyobb gondosságot érdemel az istállótrágya helyes kezelése is, amely elősegíti a trágya beérését és a terméseredmények növelését. Az elmondottakból kitűnik, hogy van mit tennünk a mezőgazdaság termelésének növeléséért, jövedelmezősége fokozásáért. De kitűnik az is, hogy elsősorban a takarmánybázist kell szélesíteni és azon túl az állattenyésztést (szarvasmarhatenyésztést) némileg számszerűen növelni, főleg pedig minőségileg javítani. Ezen az úton indult el Magyaratád község dolgozó parasztsága is. Az igaz, hogy az új termelési és állattenyésztési módszerektől egy-két esetben idegenkednek, de minden biztató jel arra vall, hogy a régi jó tapasztalatokat az újjal egybe lehet kötni és a termelékenységet lehet növelni. A község szarvasmarhaállománya a korábbi években — értem alatta a felszabadulás előtti éveket is — hullámzó volt. Ugyanígy váltakozó volt a takarmánynövények (abrak-, szálas-, a szálason belül a pillangósok) vetésterületének nagysága is. Szembetűnőbb javulás mutatható ki a szarvasmarhatenyésztés; minőségi fejlődésében. Itt két számadattal tudok szolgálni!. Míg az 1942 —43-as termelési évben az egy tehénre jutó tejtermelés Magyaratáö községben 2301 kg volt, 3,8 zsír százalékkal, addig az 1955—56-os termelési évben az egy tehénre jutó tejtermelés 4181 kg-ra, a tejzsírszázalék pedig 0,1-del emelkedett. A községben ma már nem ritkaság a 4500—5000 kg-ot termelő tehén, s van 5000 kg-on felüli, sőt 10 000 kg-os tejhozamú egyed is. Természetesen ezek az adatok nem az egész község tehénállományának termelésére vonatkoznak, hanem csak a törzskönyvi ellenőrzés alatt lévőkre. Ennek magyarázatát a jó gondozásban és az okszerű takarmányozásban lehet keresni. Az 1954. évi Országos Mezőgazdasági Kiállításon első díjat nyert tehén is Magyaratád községből került fel, amely az akkori Búzakalász Termelőszövetkezet tulajdona volt. Ennek a tehénnek az évi tejtermelése meghaladta a 7000 kg-ot, A magyaratádi dolgozó parasztok tehenei jó külemmel is rendelkeznek A termelésen és külemen tovább javít a már bevezetett és alkalmazott mesterséges termékenyítés. Ezt a módszert a községben megszerették- és alkalmazzák ma már olyan gazdák is, akik korábban azt, mondták; inkább sohase legyen borja teheneiknek, mégsem engedik meg a mesterséges termékenyítést. Az elmúlt években kevés növendékbikát neveltek fel tenyésztésre a községben, ma már a növendékbikák száma meghaladta a húszat és folyamatosan növekszik, mert a legújabb növendéfebika-ár megtéríti a gazdák fáradozását. Az atádi állattenyésztők foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy a sertések törzskönyvi ellenőrzését is kérik. Sőt többen tenyészkoca süldőket kívánnak vásárolni, melyek vasúti szállítási költségeit az ország távolabbi vidékeiről történő szállítás esetén az állam magára vállalja. A község minta baromfiállománynyal rendelkezik. A keltető állomástól évről évre több ezer naposcsibét vásárolnak a gazdák és a tenyésztójásc-kat is a keltető állomásnak adják el, 40 százalékos felárral. Vannak, akik trágyázás! tervet készítettek, melynek alapján a szántóterületüket négyévenként fogják trágyázni és ehhez a szükséges állatállományt (elsősorban a szarvasmarhaállományt) be is állították. Már ebben az évben nőtt a takarmányter-mő terület, melyet még tovább fognak növelni az elkövetkező időben. Néhányan érdeklődnek a Silógödrök építése és a silózás iránt is. Mindezek a vázlatosan, szinte felsorolásszerűen megemlített eredmények azt bizonvítják, hogy a magyar-. atádi dolgozó parasztok fel akarják virágozta tini a mezőgazdasági' termelést. Természetesen ebben a községben is van még sok tennivaló a gazdálkodás javítása terén, de a tér-; meíési, tenyésztési kedv és szorgos ’ munka , minden bizonnyal meghozza majd a gyümölcsét. Hasonló kedvvel indult útnak a megye más községeinek dolgozó parasztsága is a mezőgazdaság fellendítéséért. Ebben nagy szerep vár a szakemberekre, akiknek okos tanácsait fogadják meg a termelők. Elsősorban ők maguk, de az egész ország is hasznát fogja majd ennek látni. Czeglédi Lajos megyei főállattenyésaki
