Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-03 / 78. szám

MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II, évfolyam, 78. szám. ARA: 50 FILLER Szerda, 1957. április 3. Mi van mí *1е»Г a bútorüzletben? Nemcsak az újságíró, hanem a vá­sárlók, vagy inkább a vásárolni akarók is gyakran felteszik ezt a kérdést a Május 1 utcai bútorüzlet­ben. Van, aki csendesen, nyugodtan érdeklődik: konyhabútor felől. A »törzsvendégeket« már néhány szó után meg lehet ismerni. Ök csak benéznek, hogy vajon érkezett-e már — mondjuk — kombináltszek­­rény? Ha nem, bejönnek később. Mert a legkeresettebb cikkekhez, a konyhabútorhoz, kombináltszekrény­­hez, hálószobabútorhoz, asztalokhoz, székekhez csak a leleményesebb vá­sárlók juthatnak, akik kilesik azt az időpontot, amikor az áru érkezik. Ezekből a bútorokból ugyanis nem tudnak annyit szállítani, amennyivel ki lehetne elégíteni az érdeklődőket. Az üzletvezető elmondja, hogy a mostani bútorhiány az ipar hiányos termelése miatt van. Például van olyan bútor, melyet október óta egy­általán nem készítettek, s csak nem­rég indult meg a gyártása. Másrészt olyan sok a vásárló, hogy a jelen­legi termelés nem tudja ezek kíván­ságait kielégíteni. (Igaz, hírt adtak az újságok már arról, hogy az NDK- ból érkezett importbútor — ezt azon- Ьан még a vidék nem látta!) A hiánycikkeknél tehát egj'előre marad a bizonytalanság. Havonta igen kevés érkezik Budapestről mindegyik bútorfajtából, ezt egy ki­csit növelik a Kaposvári Faipari Vállalat és az Asztalosipari Ktsz termékei. Azon viszont érdemes el­gondolkozni, hogy miért a budapes­ti Bútorértékesítő Vállalat diszponál­ja a Kaposváron készült bútorokat? Mert a második negyedévtől kezdve ugyanis a Faipari Vállalat készít­ményeit Budapestről osztják szét az ország különböző részeibe. Csőbútor jelenleg is van elég nagy választékban, árban és típusban is. És valószínű, a közeljövőben is meg­marad ez az árubőség. S a jijvő? A második negyedév­ben valamelyest javul a bútorellá­tás, s valószínű, sikerül elérni a múlt nyári szintet. „Ne nézzen m rém, mint a mvilla...“ A gondos patalomi gazdák mindig igyekeztek időben beszerezni a pa­raszti munkához oly gyakran hasz­nálatos kézi szerszámokat, mint pél­dául a kasza és a vasvilla. Ennek érdekében gyakran keresték fel az elmúlt hetekben, napokban is a he­lyi földművesszövetkezeti boltot. De sokszor hiába. Biró Gyula boltvezető nem egyszer kénytelen volt az mon­dani a gazdáknak: ez sincs, az sincs. No, aztán a múltkor kaptam négy kaszát és a megrendelt 20 darab vasvilla helyett 10 darabot. Volt nagy öröm a gazdák között. Mentek a boltba egymásután, hanem a vas­villák nem nagyon nyerték meg a gazdák tetszését, mivel a középső ágaik úgy vannak odaforrasztva a törzshöz. S ahogy mondják, hamar leválik az ilyen odaforrasztott villa­ág. Már pedig a jó érett istállótrá­gya kocsirarakásához erős vasvilla szükséges. Ezen morfondírozott ép­pen az egyik gazda a boltban, mi­közben a villa tartósságát fundálta, próbálgatta. És mit ad Isten, egyszer­esük a kezében lévő villa egyik ága, gyenge feszítésnek engedve, levált a törzséről. — No, hogy a fránya vigye el a csinálóját — bosszankodott az öreg, s a boltvezetőre pislantott, aki meglepődve nézett hol a gazdára, hol a széttört vasvillára. Erre az öreg paraszt felcsattant: Ne nézzen úgy rám, mint a vasvillára... selejt­­munka az ilyen... inkább azt mond­ja meg, mikor vehetek már itt egy becsületes vasvillát? Ugyanezt a kérdést másutt is felvetették. Ax MSZMP Nagyatádi Járási Pártbizottsága munkájáról Tavaszi tervek a Lábodi Állami Gazdaságban Ifjú figyelő Öt perc a rádiószaküzletben 1 melyet a székesfehérvá ■ ri gyárban készítettek Nyújtott középhullámos , beépített Felit antenna: Lehet, hogy az a falu- egy-egy típusból csupár si néni is olvassa ezt a a mintát tették ki. Hogj kis tudósítást, aki de- csak néhányat soroljunk cemberben olyan elkese-поь^г, redett harcot vívott a villamossági szaküzlet­ben egy hibás készü­lékért, közvetlen azután, hogy a parkettkefélőt megvette. Az eladók le akarták beszélni az ér­telmetlen vásárlásról, de 6 úgy látszik, minden­képpen szabadulni akart a pénzétől... Nos, ha ez a néni véletlen ismét Kaposvárra jönne, ne restellje a fáradságot, látogasson el a Május 1 utcai villamossági szak­üzletbe. Hadd fájjon a szíve. Mert azt, amit ott lát, a decemberi vásár­lás után szívfájdalom nélkül elviselni úgysem tudná. KeszuieK. /izmán a/ Orion 601-es készülék két hangszín kiemelőve: és két hangszóróval el­látott gép. Ára 2100 fo­rint. Szép a Strassfurl 500-as is, öt hangszín­­szabályzóval, külön ma. gas és mély hangra, ze­nekarra. Ára 2200 fo­rint. Kapható zenegép 10 000 forintért... A polcok szinte roska­doznak a különféle rá­diók súlya alatt. Pedig Természetesen vannak olcsóbb készülékek is Vásárolhatók az Orior rádiók 980 és 1100 fo­rint között. Néprádir egy hullámhosszal, ára 670 forint. Érkeztek to­vábbá különleges, nagy­teljesítményű készülé­kek is. Ilyen például á Privox, melynek áia 2250 forint. Három hangszórós, nyújtott rö­vidhullámú rádió. Kap­ható a közismert Orion 520 AG lemezjátszós készülék, 2990 forintért. S ha valaki magnetofont óhajt venni, ebben is van választék. Beépített rádióval az egyik 396*, a másik pedig 617* forintért kapható. Né­­íéz íenne felsorolni az összes típust. Bő válasz­ték várja a vásárlókat Csupár az érdekesebbe­ket említettük meg. S ha ez a falusi néni üzletbe, újdonságokkal egy, vagy két hét műi­­/a látogatna el a radio­'s találkozna. A jövő .hé­ten ugyanis ötfajta égé­szen új kibocsátású tí­pus érkezik Kaposvárra. Hát igei), lehet vásá­rolni, csak legyen miből. I I I « I «Л *(i I V. Elhagyatott, de csodálatosan szép, romantikus vi­dék. A hegy alján a Dráva kanyargós, ezüst csíkja gyönyörködtet, fent a domboldal szétszórt, ósdi házai, kunyhói, a gyümölcsösök, szőlők, s a terebélyes fák közül kiemelkedő egyetlen modem épület, az iskola. A nagy csend és nyugalom határszéli birodalmá-Bulqar mara ni zqu buqarsko zajde — énekli Kéri néni. ban az emberek sem olyanok, mint másutt. Halksza­­vúak, bátortalanok, magukbazárkózottak, elhagyatot­tak. pe kincset érő emberek! Távol élnek az élei nyüzsgő forgatagától, távol a fejlődéstől, a kultúrá­tól. Mégis oly gazdag e táj! Mennyi ősi hagyomány, mennyi érték, nép ajkán születő kultúrkincs húzódik meg pusztulásra ítélvén magyarok, horvátok, cigányok emlékei mélyén... Pusztulásra ítélve? Nem! Nyolc éve él itt egy em­ber, s dédelgeti, ápolgatja, csokorba köti e nagyértékíí kincseket. A tanító. Közöttük él, velük érez, velük örül és sír, mintha itt született volna, mintha itt cse­peredett volna fel közöttük... Öreg cigány állítja meg a feketehajú, szemüveges fiatalembert.- Hová megy, tanító úr? Sétálok egy kicsit a levegőn. Gyűjjön már hozzám, nézze meg a kunyhó­mat: 3 3 A tanító megy. örömmel, kíváncsian. A kunyhó -liUodezően húzódik meg a mesébeillő szentmihály­­hegyi dombok oldalában. Bebújnak. Üdvözlés, hogy van, mi újság és aztán otthonosan telepednek le a szegényes vacokban. Beszélgetnek. Mindenről. Az el­hagyott szőlőről, a gyerekekről, a múltheti cigányla­kodalomról, a világ dolgairól. Érdekli a tanítót min­den, figvelmesen hallgat. És közbeszól. Tanácsot ad, érdeklődik, egyszóval: barátkozik. És később, mire beesteledik felenged a fagy, meg­nyílnak a némának vélt ajkak, s szövődik a mese, fel­csendül a dal... Az öreg cigány mesélni kezd. A gyerekek, az egész (jfrixcLbÉ él- CL dal.. család odakuporodik a priccsre. Különös gyönyörrel hallgatják a beszélőt, s elrévedő szemmel kísérik min­den mozdulatát. Átélik a mesét. Képzeletükben fel­elevenedik a nemszülető királyleány, ki nem szebb a hajnali rózsánál, a három asszony, akik megjelennek a született gyermek bölcsőjénél, hogy döntsenek sorsa felett. Eszményképpé vál Medve János, s a többi ci­gánymese hőse, akiket eddig a gúnyolódástól, meg­­nemértéstől való félelem zárt el idegen elől titkos la­kattal. .. Rendkívül fordulatos, változatos a cigánymese. Motívumai megtalálhatók a magyar mesében is, de Kéri Pista bácsi ajkán megelevenedik a Mathias Tolvaj meséje. tartalmuk egészen más. S ahogy az öreg mesél, a töb­biek vele örülnek, könnyzápor borítja el arcukat, rin­gatóznak, hajlonganak a priccsen, együtt a mese han­gulatával. Oly szép, oly kedves látni ezt, érezni a bizalmat, s megismerni egy elmaradott nép csodála­tosan gazdag mesevilágát. : — Jöjjön beljebb tanító úr — szól az öreg Kéri Pista bácsi, ahogy meglátja a tanítót az ajtóban.-— Kaptunk ám levelet Jugoszláviából, a rokonok­tól. Olvassa el nekünk... A tanító felteszi szemüve­gét. Érti a horvátok nyelvét, megtanulta a nyolc év alatt. Olvas. Néha magyarul, néha horvátul fűz hozzá megjegyzést. Együtt örül a jó híreknek. Később a tanító kér: — Hanem Pista bácsi, hogy is járt az a Mathias Tol­vaj? Ha elmondaná mégegyszer, feljegyezném... Az öreg nem kéreti magát. Jó ismerősök már, gondolatai, szíve tárva a fiatal tanító előtt. —- Hát az úgy volt —- kezdi a meséi! —, hogy egy apa eladta a fiát egy úriembernek... (az ördögnek). Szövődik a mese, s a ceruza vidáman száguld a fehér papírlapon, mígnem megörökíti: hogyan váltotta meg magát a fiú hosszú bonyodalmak után ab ördög kínzásaitól... Késő este van mái', de korai hazamenni. — Éne­keljünk egyet — kérleli a tanító Pista bácsi feleségét és maga kezdi a dalt: — Bulgar mara ni zgu bugarsko zajde... Halkan énekelnek, érzéssel. A fiatal szerelmes kislány dalát zengik, ki oly bájosan kérte bátyjának barátját, hogy vigye át őt a határon kedveséhez, de vigyázzlon, ne­hogy iránta férfiúi gondolattal legyen ... S a ,dal hangulata megpezsdíti a vért az erekben. Kéri néni és a 18 éves Franciska táncrá perdül. Kólót táncolnak a petróleumlámpa halvány fényénél, s egy perc múlva már ott táncol velük a tanító is tüzesen, szenvedéllyel.:: Csak a magam kedvére gyűjtöttem. Nem mutatom senkinek. Valahogy szégyenlem, mert nem vagyok szakember... Megfontolt lassúsággal törnek elő a szavak, sze­rényen. A tanító, Eperjessy Ernő nem szereti a nyil­vánosságot. Magányosan él. Szentmihályhegy régónyes vidékén, de nem elhagyatctt. Övé a világ! A nép so­kat titkolt, de előtte teljességében feltárult érzés- és gondolatvilága: A legszebb, a legértékesebb kincs ez, mely mindenért kárpótolja.-1 a Jegyzetfüzetei duzzadnak a sokéves gyűjtés anya­gától. Oly féltve, oly büszkén őrzi őket. S a táncok, Э '-’лзВВ Eperjessy Ernő otthon, munkaközben. cigánymesék, népszokások, tájszavak, régi babonák és népballadák birtoklása szinte élethivatásra utal... Pengetőshangszerével fáradhatatlanul rójja a he­gyet. Bekukkant a magyarok, horvátok házaiba,; a cigányok viskójába, s az ő nyelvükön, az ő dalaikkal gazdagodva megy tovább. S ha késő éjszaka hazafelé bandukol a kanyargós ösvényeken, boldogító érzés tölti el. Tovább él a dal, szövődik a népmese s régmúlt korok életéről, hangulatáról regél... Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents