Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-30 / 99. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJETEK: ■:■?■ AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolj m, 99. szám. ÁRA 50 FILLÉR Kedd, 1957. április 30. ISMÉT A FÖLDRENDEZÉSRŐL Február elején jelent meg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről szóló törvényerejű rendeleté, majd az ennek végrehajtását szabályozó földművelésügyi miniszteri utasítás. Ezek a rendelkezések a vitás földtulajdoni és használati kérdések rendezésére, a közérdekű igénybevételek és a folyamatban lévő kisajátítási ügyek felülvizsgálatára és az ezzel kapcsolatban sér Ifiét szenvedett földtulajdonosok < részére cserekártalanítás megállapítására vonatkoznak. Rámutatnak az ingatlanforgalom és haszonbérietek szabályozására és ismertetik a rendelet megszegőivel szemben alkalmazható rendszabályokat. A földrendezés munkája leginkább az ellenforradalom hatására megszűnt termelőszövetkezetek, vagy termelőszövetkezeti csoportok szövetkezeti tagság megszűnéséből ered. Miről szól ez a rendelet és mik a hibák ennek végrehajtásában? A rendelet értelmében a földrendezést két szakaszban kellett, illetve kell végrehajtani. Az első szakaszban február hó végéig a termelőszövetkezetekből kilépett dolgozó parasztok részére a bevitt ingatlanaiknak megfelelő földterületet kellett jeire a gazdasági évre használatra kijelölni. A második szakaszban pedig a végleges földkiadásokat kell október 1-ig elvégzni. A munka során elsősorban a viszszamaradt termelőszövetkezeti tagok által bevitt, illetve a tsz által használatra átvett állami tartalékingatlanok megmaradó tábláit kellett kijelölni. Később a termelőszövetkezetekből kilépők részére az általuk bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és értékű földet, elsősorban a termelőszövetkezet tagosítatlan földterületéből, Ilyen hiányában a tábla szélén fekvő földekből kell kiadni. Az 1956. október 1. és a törvényerejű rendelet hatálybalépése között feloszlott termelőszövetkezetek földterületéből a volt termelőszövetkezeti tagok részére a bevitt földdel lehetőleg azonos értékű földet a megszűnt szövetkezet földterületéből kell kiadni s az ezután fennmaradó területet a nagyüzemi épületek körül, vagy ilyenek hiányában másutt, öszszefüggően kell kialakítani és azt a továbbiak során kizárólag szocialista gazdaság részére szabad átadni. A földrendezést a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a volt tsz vezetőségek közreműködésével, a járási földrendezők és a körzeti földnyilvántartők bekapcsolásával együttesen hajtják végre. Ma minden gazdálkodónak arra kell törekednie, hogy a föld termelőképessége ne kallódjon el, s kihasználatlanul egy talpalatnyi föld se maradjon. Minden gazdának egyéni érdeke is, hogy földjének hozamát megfelelő gazdálkodási eszközökkel a lehetőségekhez mérten fokozza. Ezt a célt szolgálja többek között az is, hogy a korábban különböző határrészeken szétszórtan fekvő földecskék helyett a betagosított ingatlanokból 1—2 darabban adják ki a földet. A korábbi szétaprózódottság miatt a parasztság rá volt utalva a földek kizsarolására. Nem javíthatta, nem munkálhatta kellően szétszórtan fekvő parcelláit. Most a helyes földkiadások mellett — a sokszor 1—2 lépés széles parcellák helyett — egységes, jól munkálható, nagyobb darab földekhez jut a gazda, amelyből már tiszteségesebb hasznot várhat, mert az jobban megmunkálható és jobban kihasználható. A rendelet végrehajtásának eddi-, gi munkáit az arra illetékes szervek általában kielégítően végezték el,; mégis több községben tapasztaltuk, hogy nyilván az ellenséges elemek; sugalmazására helyes gyakorlattól eltérően a földrendezésnél az ősi földek visszaszerzésére irányuló törekvés érvényesült. így pl. Kötcse községben a kilépett 159 tsz-tag közel kétezer darabban kapta vissza a tagosítás előtt bevitt, szétszórt ingatlanát. Nyilvánvaló, hogy a földrendezésnek ez a helytelen végrehajtása nem a termelés előmozdítását, nem a kilépő tsz-tagok okszerű gazdálkodását szolgálja. Előfordult olyan eset is, mint Nágocs községben, ahol a rendelettől eltérően a tsz tábláját nem a volt tsz-tagoknak, hanem a kitelepítésből visszaszivárgott egyéneknek osztották ki. Egyes községekben a végrehajtó bizottságok ugyancsak a törvényes rendelkezésektől eltérően, a járási tanácsok felülvizsgálata és jóváhagyása nélkül adtak vissza véglegesen földterületeket nem tsz-tagok-, nak. , Ezért mindazokban a községekben, ahol a törvényerejű rendeletet megszegték, ott a földrendezést csak ideiglenes jellegűnek, vagyis erre a gazdasági évre vonatkozó földkijelölésnek kell tekinteni. így pL a Somogysárdon, Kisbajomban és másutt végrehajtott önkényes földfoglalásokat semmiképpen sem lehet törvényes eljárásnak venni. A munkálatok irányításában és végrehajtásában részvevő valamennyi szervnek a kötelessége, hogy a rendeletét torzítás nélkül ültessék át a gyakorlatba. Általános tapasztalat, hogy a megyei és járási földrendezőket naponként keresik fel az igénylők azzal, hogy a határidőre beadott kérelmeik még mindig nincsenek elintézve. Ezek az emberek — különösen a más községekben lakók — nyugtalanok. Meg kell őket nyugtatni, hogy kérelmük elbírálására még csak ezután kerül sor^ s igényük jogossága esetén a részükre visszajuttatandó földterületeket csak az ősz folyamán — vagy több évre megkötött bérleti szerződés esetén a szerződés lejártakor — vehetik használatba. A szerződés szerinti bérösszegek azonban a birtokbaadás időpontjától kezdődően őket illetik meg. E vitás kérdések megoldása már csak azért is nagyon fontos, mert a mostani földrendezések eredménye lesz az általános jövedelemadó és a földadó kivetésének alapja. Ezért helytelen, hogy egyes helyi tanácsok elnézik a község határában végbemenő, sokszor láncolatos földcseréket, amelyek mind az ősi földre való visszajutást célozzák és nagymértékben megnehezítik, sőt sokszor lehetetlenné teszik annak megállapítását és rögzítését, hogy melyik darab föld kinek a birtoka. Ez a zűrzavar nem a népgazdaság, nem a termelők érdekeit szolgálja. A földrendezésben részvevő dolgozók és a földrendezéssel érintett termelők számolják fel hát mihamarabb az eddigi hibákat. A tanácsok biztosítsák mindenütt az Elnöki Tanács említett rendeletének maradéktalan végrehajtását. A jó példa Ahol az ember csak ritkán jár, ott alaposabban megfigyel mindent. Ha újat lát, rögtön hasonlít valamihez, valakihez, akit már ismer, amit már tapasztalt. Én is hasonlítottam tehát, mikor beléptem a nagyatádi cukrászdába. Hogy az olvasók is tudjanak, röviden leírom, hogyan nézett ki ez a cukrászda. Kívülről semmi jel nem árulja el szép belsejét. De amint ajtaját kinyitja az ember, észreveszi a tisztaságot, a figyelmes rendet, és az oly sok helyen hiányzó otthonosságot. A pult szép, új, »L« alakú. A kávéfőző gép ezüstösen csillog. Két asztal, székek vannak itt, látszik, hogy állóvendégeknek szánták. A másik kisebb terembe egy világoszöld, puhán leomló függöny szétnyitása után jutottam. A berendezés? Szépen festettek a falak, kovácsoltvas csillár lóg a mennyezetről. A linóleumpadlót szőnyegek borítják. Sodrott fekete vasból készült, kovácsolt székek, zöld párnákkal, ugyancsak kovácsoltvas keretben üvegtetejű asztalkák sorakoznak egymás mellett valami rendkívül brátságos, jóleső rendben. A sarokban egy fehér-barna, csontszínű világvevő rádió szolgáltatja a zenét. A kiszolgálás jó, illedelmes és gyors. A feketére két percet sem kellett várni és zamata kitűnő volt. Csak annyit végezetül a kaposvári vendéglátóknak: A nagyatádi cukrászda jó példa! Tizenkét- gólyapár Már újra ott csattogtatják fehér szárnyaikat a falu felett, ismét visszatértek régi otthonaikba. Visszacsalogatta őket a tavasz, a magyar föld, a finom békapecsenyében oly gazdag rétek, folyók, berkek, vizek világa, a zöld pázsitos mezőség, a magyar táj szeretete. Visszahozta őket a gyerekek öröme, kedvtelése, fiatal házasok jelképes álma, vágya. Igen, Balatonújlakra az idén is visszatértek a régi lakók, a hosszúlábú, piroscsőrű gólyák. Ágas-bogas fészküket egyik-másik házról már ledobálták a lakók, de tizenkét ház kéményét ma is gólyapárok népesítik be. Tizenkét gólyapár egy faluban. Valóban kevés és egyre kevesebb a falu, ahol ennyi gólyafészket lát az ember. A balatonújlakiak szeretik, védik őket. Ámbár a zsuppos, vagy régi házak tövében lapuló téglarakások új házak építését, s egyúttal újabb gólyapárok otthonának szétdúlását jelzik. Megmaradnak-e gólyáink, vagy kipusztulnak? Ne engedjük veszni őket! Mi, a Tahi Gépállomás dolgozói újjászervezett munkaversenyünkben elsősorban a gazdaságosság elérésére törekszünk, mivel önálló elszámolásra tértünk át. Elhatároztuk, hogy szocialista munkaversenyre hívjuk a Somogy megyei gépállomásokat. Vállaljuk, hogy éves tervünket, 48 000 normálholdat — 5 százalékkal túlteljesítjük. A túlteljesítés és önköltségcsökkentés révén a tervezett 174 000 forint nyereséget 355 800 forintra növeljük. A nyereség növekedést az alábbiakkal kívánjuk elérni: 1. A tervet 2400 normálholddal túlteljesítjük. A terven felüli munka teljesítményértéke 290 000 forint. A közvetlen költség 190 000 forint. Vagyis tiszta nye-A szovjet kormány jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához AZ IQALI KEZDEMÉNYEZÉS Egyre többen állnak a párt zászlaja alá. Nagyszabású műsor lesz Kaposváron a munka ünnepén Ö Május 1-én zenés ébresztőre virrad ?a város népe. A zenekar végigvonul ffi Kaposvár utcáin, vidám indulókat, g mozgalmi dalokat játszik. A város if? jóságának és dolgozóinak színpom$pás május 1-i felvonulása délelőtt glO órakor kezdődik. Iskolák és üze- X mek, hivatalok és intézmények lelik késén készülnek már napok óta, hogy I» ötleteikkel gazdagítsák e szép tavaxszi ünnepet. A felvonulók a Május 1 ®utcán át közelítik majd meg a Kos- Wsuth teret. n Gazdag, változatos műsor szóraökoztatja Kaposvár lakóit a délutáni ^órákban. A Szabadság-park mögötti ÖVirágos-pályán nagyszabású majális ©lesz a legkülönbözőbb szórakozási 0lehetőségekkel. Ugyanitt szabadtéri ^színpadot állítanak fel, s fél hárométól színvonalas kultúrműsorral szóorakoztatják majd az érdeklődőket. ^Szerepelnek a Csiky Gergely Színiház közismert, s legkedveltebb múlj vészei, a Szakszervezetek Somogy 5 megyei Tanácsának népi zenekara, |a Somogy megyei Népi Együttes, az gArany utcai Téglagyár tánccsoporty ja. Ezenkívül a Sáfrány-gyereke^ kerékpáros produkcióiban és bűvészmutatványokban gyönyörködhet a közönség. A szabadságparki iskola nagytermében a Somogyi Tücsök Bábszínház várja a gyerekeket és felnőtteket egyaránt, változatos műsorával. A május í-i sportműsorokat a Dózsa-sporttelepen bonyolítják le. Délután fél 1 órakor a kaposvári diák- és ifjúsági labdarúgóválogatott csapatok mérik össze erejüket. Két órakor évadnyitó atlétikai bajnokság, majd röplabdamérkőzések lesznek. Fél 5-kor pedig a Kaposvári Rákóczi vív barátságos labdarúgómérkőzést Dorog NB I-es csapatá-Utcai filmvetítést is láthat a közönség este nyolc órakor a Szabad Ifjúság Filmszínház előtt. Ezen a napon a város összes vendéglői, szórakozóhelyei, kerthelyiségei a dolgozókrendelkezésére állnak, a Béke Szálló nagytermében és a KIOSZ székházban tánc lesz. Este 10 órakor pedig káprázatos tűzijáték zárja le majd a május 1-i gazdag műsort. VERSENYEZZÜNK! reségünk 100 000 forinttal emelkedik. 2. A gépállomás üzemanyagfogyasztása a múlt évben is a normán alul volt. Üzemanyagfogyasztásunkat az idén 2,5 százalékkal csökkentjük. Év végéig 20 000 forint értékű üzem- és kenőanyagot takarítunk meg. 3. A karbantartások gondos elvégzésével a javítási anyagfelhasználást a tervezett 677 300 forintról 650 000 forintra csökkentjük. Anyagmegtakarítás értéke 27 300 forint. 4. A védőöltözetek karbantartásával, a szerszámok gondos megőrzésével éves fogyóeszköz felhasználásunk a tervezett 153 600 forinttal szemben 140 000 forint lesz. így 13 600 forint értékű fogyóeszközt takarítunk meg. 5. A házilag előállítható gépalkatrészeket saját műhelyeinkben legyártjuk. Év végéig 50 000 forint értékű alkatrészt állítunk elő 30 000 forint önköltséggel. Ez 20 000 forint megtakarítást eredményez. Fenti vállalásunkat azzal a tudattal tettük, hogy elősegítsük népünk életszínvonalának emelkedését. Kérjük a Somogy megyei gépállomásokat, csatlakozzanak versenyfelhívásunkhoz. A gépállomás dolgozói nevében: Ferenc József Frank István igazgató munkástanácsé lnök Nagy János Kiss Sándor MSZMP titkár. Üb. elnök Néhány éve történt. Ferenczi Árpádnénak Balatonbogláron a házimunkák elvégzése után akadt egy üres órája. Elővette a hegedűjét és most is eljátszotta legszebb nótáját. Aztán letette a vén szárazfát, s kedvenc madarával, a sárga-zöldmellényes papagájjal játszott. Ebben sem soká lelte örömét. Az asztal mellé ült és ábrándosán nézett meszszire.., Hiányzik a gyermek a házból. Mennyire szereti a gyermekeket, s őneki egy sincs. S már nem is lehet, hisz túljutott élete delén... Pillantása rátéved a vázában nyiladozó virágcsokorra. Mily szépek ezek a virágok! De mi a sorsuk? Mint egy nőé .. Mikor a legszebb, leszakítják, s aztán lassan elhervad. Szegény kis virágok ... Szeretően, gyengéden megcirógatta az egyik krizantémot. Keze érintésétől a virágról lehullt egy szirom ... S ő okozta pusztulását! ? ... Bűntudatosan, sajnálkozva tenyerére vette, egy ideig nézegette, s aztán mintegy kiengesztelésként, gondosan elrejtette egy könyv lapjai közé. S amint a könyvben lapozgatott, itt is, ott is talált egy préselt, száraz virágocskát. Valamenvnyit előszedte, s a fehér asztalterítőre rakosgatta maga elé. Különböző formában helyezgette a térítőn a virágokat, s tetszett neki, hogy milyen szépen mutatnak.. S akkor valami soha nem várt gondolata támadt. Gyorsan elővett egy fehér papirost, s arra rakta rá a préselt virágokat, különböző minták alakjában. Ettől kezdve minden szabad idejében virágokat gyűjtött, s valamennyi könyvét telerakta velük. A dúsabb virágokat dobozba helyezte papírlapok közé, s úgy préselte le. Férjének sem árulta el titkát, sokáig. Csak szorgalmasan gyűjtögette a különböző virágokat, egész éven át. Kisgyermekeket bízott meg, hogy pénzért hozzanak neki virágokat. S gyűjteményében helyet kapott mindenféle virág s levél a hóvirágtól a fenyőágig. De még a búzakalász és a lepkék is ... S végtelen türelemmel, féltő szeretettel kezelte valamennyit. Mire a következő év lombhullása elérkezett, hozzáfogott tervezett művének megalkotásához. Festő ecsetje kismiska ahhoz, ahogy ő sziromlevelekből, meg lepkékből képet »festett« fehér kartonpapírra. Micsoda művészi készség bontakozott ki benne! És hogyan megtanult bánni egyszeriben a legvékonyabb, legparányibb, törékeny virágszirmokkal! Majd hajszálnyi sziromleveleket rggasztgat a papírra, amelyekből gyönyörű kép alakul ki. Nem is vette észre, hogy népművész lett. Csak akkor vélte érezni, amikor az emberek csodálattal kezdtek gyönyörködni szép alkotásaiban. Ma már vagy tíz ilyen gyönyörű kép díszíti szobájuk falát, méteres, szögletes aranykeretekben. Hadd mutassunk be szürke sorainkkal néhányat művészi alkotásai közül. Az első: »Csendélet«, amely három virágkosarat ábrázol. Őszi- és pünkösdirózsaszirom levelekből van kirakva, s a közepén a legkisebb virágkosarat egy tarkaszárnyú lepke alakítja. A második egy kalocsai díszítésű euzin-váza, amelyen a nagyobb rózsalevelek dominálnak jobban. A harmadikon szarkalábvirág levelekből van a Balaton kék vize, s rajta fehér hajó úszik. A hajó árbocrúdján háromszínű zászló leng, amit pünkösdirózsa-, mályvarózsa- s orgonafalevélből állított össze a művészi kéz. Nagyon megkapó a negyedik, a »Búzakoszorú«. de ennél még elragadóbb az ötödik, amelyen egy fehér ló bricskával ereszkédik le a meredeken, nyomában egy farkaskutyával. A ló teste fehér százszorszépvirág, a farka és a sörénye margarettaszirom, a patája pedig pünkösdirózsalevél. Nem lehet leírni, kevés ahhoz a szó, hogy elmondjuk, micsoda rrjűvészet tükröződik Ferencziné munkájában. Kár, hogy a népművészetnek eme új gyöngyszeme még eddig az árnyékban rejtőzött, s nem került a napfényre, ahol százak és ezrek gyönyörködhetnének csillogásában. Hogy ennek ki, vagy mi az oka? Tán Ferencziné szerénysége. Ez is. Talán azért is nem fedezték fel eddig... De most már kikerült a nyilvánosságra. S bízik abban, hogy egyszer majd valamelyik nép« művészeti kiállításon is kivívja az elismerést. Rajta van, hogy így legyen. Mert most már nem unaloműzésből foglalkozik a virágművészettel. Hisz most már gyermek is van a házban. A kaposvári Zója .gyermeknevelő intézetből vették magukhoz és fogadták gyermekükké a kis pirosarcú lánykát, akivel olyan szeretettel bánik Ferencziné, mint virágaival... Szűcs Ferenc
