Somogyország, 1957. április (2. évfolyam, 77-99. szám)

1957-04-25 / 95. szám

______ VILÁG PROLETÁRJAI* EGYESÜLJETEK] «мкаш AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 95. szám. ARA 50 FILLER Csütörtök, 1957. április 25. VÉGET ÉRT A GÁZKIÖMLÉS BABÓCSÁN Hétfőn reggel önmagától beomlott a furat Mintegy két hete megfeszített erő­vel folyó küzdelemnek vetett véget a szerencsés véletlen: a babócsai 12- es kút 2200 méteres fúrása önmagá­tól beomlott. Április 11-én adtunk hírt először olvasóinknak arról, hogy az egyik, Babócsa melletti nagymélységű fúrásból váratlanul gáz tört elő, mely vad sistergéssel, fehér gőz alakjában, mintegy 150 atmoszféra nyomással tűnik el a levegőben. A látványos, de veszélyes gázkiömlést két héten keresztül hiába próbálták megfékezni, a legválogatottabb mű­szaki eljárások is csődöt mondtak. Iszapot, cementpépet nyomattak a furatba, de a hatalmas erővel feltö­rő gáz mint a pelyhet lökte ki ma­gából a belenyomott ezer zsák ce­mentet. A szárazjég sem használt. A mentésre Lovásziból, Nagyka­nizsáról, Pécsről érkeztek brigádok, azonban ők sem tudtak többet tenni, mint a babócsaiak, akik legalább az értékes gépeket, szerszámokat ki­mentették a kitörés közeléből. így tartott ez két hétig. Az utolsó na­pokban a gázkiömlés erősödött, a feltörő gáz atmoszféra nyomása el­érte a 170—200-at, s a 40 méter ma­gas, betonlapokon álló fúrótorony egyik Iába süllyedni kezdett, majd az egész torony megrokkant, ledőlt. A gáz már ekkor 80 fokos vízzel ke­verve 30—50 méter magasságig tört fel, földgöröngyöket szórva a leve­gőbe. Hétfőn reggel fél 8 órakor hirtelen lecsendesedett, elállt. A kitörés he­lyén egy kb. 30x30 méter átmérőjű kráter keletkezett, mélységét a je­lenlévők 50—80 méterre becsülik. A környék magán viseli a kéthetes heroikus küzdelem minden nyomát. Iszapos, cementpéppel borított az egész völgy, a fúrómunkások fárad­tak, elcsigázottak. A kráter mélyén víz áll, kimerednek belőle a ledőlt fúrótorony összegörbült csonkjai. A munkások hegesztőpisztollyal vágják szét a vasszerkezetet és sztálinyec vontatóval, valamint esörlők segítsé­gével mentik ki a végleges elsüllye­dés elől a kiemelhető toronyalkat­részeket. A víz felszíne csendes, itt-ott bugy­borékol még a kiszökő gáz, emlékez­tetve a jelenlévőket a szörnyű na­pokra. A fúrás beomlott, s hasznavehetet­len. Mégis annyi értéke megmaradt: a feltárt rétegek alapján tovább folytatják a kutatást, a krátertől mintegy háromszáz méternyire már ássák is az újabb fúrás alapjait, a kőolajkutatók fáradhatatlan szorgal­mát tanúsítva. Reméljük, a másik fúráson már elcsípik a könnyen levegőbe szökő gázt, és használhatóvá teszik nép­gazdaságunk számára. Bulganyin üzenete Macmillanhoz Az öreg zászlótartó TÖMÖRKÉNY ISTVÁN ítélt a bíróság a tahi ellenforradalmárok ügyében Teljesítették tavaszi tervüket Az Iharosberényi Gépállomásró] kapta a Somogyország szerkesztősé­ge az alábbi táviratot: »•Jelentjük, hogy tavaszi tervünket április 23-án estig teljesítettük. Mi. az Iharosberényi Gépállomás dolgo­zói fogadjuk, hogy ugyanezt a len­dületet megtartjuk, sőt a lehetősé­gekhez mérten fokozzuk, hiszen az ország kenyeréről van szó. Mi min­denben & mindenkor a párt irányítá­sát szemünk előtt tartva harcolunk a szocializmus építéséért. Az Iharosberényi Gépállomás vezetősége és pártszervezete.* Pallag András, a Csurgói Járási Tanács Mezőgazdasági Osztályának vezetője telefonon kért bennünket, hogy közöljük az újságban: az iha­rosberényiek azért tudtak ezen a ta­vaszon 5710 normálholdnyi munkát végezni, mert a télen gondosan meg­javították gépeiket Horváth Géza vezető mechanikus irányításával. A brigádok közül legjobb eredményt, 124 százalékos teljesítményt ért el a Mester-brigád a tavaszi munkák­ban. A traktorosok kcizül dicséretet érdemel Balázs Imre 184, Szűcs Já­nos 160, Gyeppesi László 115, Kol­lár István 115 és Kis'mihók István 112 százalékos teljesíttnényéért. A járási tanács és ugyancsak te­lefonértesítés alapján az MSZMP járási intézőbizottságaj is a lap ha­sábjain keresztül fejeli ki elisme­rését az iharosberényi traktorosok­nak, s a gépállomás vezetőinek a derekas munkáért. JHiíitka mindig, ünnep oelna... Zöldeliő, virágzó lankás dombok ölén, ott, ahol a somogyi és a tol­nai határ összeölelkezik, húzódik meg szerényen Som község. A falu délnyugati részén szöllőskertek, kelet felől pedig rétség nyúlik el hosszan. A rét közepén széles árok szalad tova: bőséges vize malmot is hajtott valamikor. A rét szélén vasút kanyarog. S ide egy dobásnyira áll terebélyes fák árnyékában a kis vasútállo­más. Megnyerő ez a természeti kép. De nemcsak a falu környeze­te, hanem utcái, házai, udvarai is takarosak. Sőt egy ilyen szürke hétköznapon feltűnően ünnepélyes hangulatot ébreszt az emberekben. Mintha valóban nagy ünnepre ké­szülnének a somiak ... A tanácsházán érdeklődünk. — Igen — mondja kérdésünkre Varga elvtárs, tanácselnök —, nagy ünnepre készülődünk: május elsejére. És azt akarjuk, hogy más­kor is olyan rendes, tiszta legyen a falunk, mintha mindig ünnep volna. És hogyan csinálják ezt?... ■ Egyszerű ez nagyon De mégis? vezés Nem kellett ehhez nagy szer-Hanem? — A múltkor, amikor a húsvéti ünnepekre készült a falu, minden háznál takarítottak, s néhány igen takaros asszonynak támadt egy szép ötlete. Mondja csak! — Vagy nyolc ilyen asszony azt mondta: vállaljuk a falu tisztasá­gáért a felelősséget. Hát ez nagyon szép — gondoltam. És azt mond­ták: Csak bízzuk rájuk. S rájuk bíztuk. Ezek az asszonyok a falu különböző részén laknak, s a szom­szédasszonyaikkal elbeszélgetnék erről a dologról. Én nagyon örül­tem az ötletnek, mert tudom, hogy az asszonyoknak legjobb az érzé­kük a tisztasághoz. Meg aztán az asszonyok jobban is szót értenek ebben a dologban egymással, mint a férfiak. Nos, tehát itt a nyitja, hogy mi­ért olyan takaros ez a kis falu, mintha mindig ünnep volna. Di­cséret jár ezért a somi asszonyok­nak, s jó példájuk követésre mél­tó. sz--- f— Miért nincs anódtelep és zseblámpaelem? Nincs ... nincs ... nincs ... Min­denütt egyaránt ezt a választ kapják a vásárlók, amikor zseblámpaele­met, vagy anódtelepet kérnek. Mi az oka ennek, s milyen változás várha­tó? Az Akkumulátor- és Szárazelem­gyár január eleje óta folyamatosan termel. Az első három hónapban 600 000 forint értékűvel többet gyár tott ezekből a cikkekből, mint tavaly a hamadik negyedévben. A keres­kedelemnek is több anódot és ele­met adott át, mint tavaly. Jelenleg naponta mintegy 1000 anódtelepet és 1000 zseblámpaelemet küldenek a ke­reskedelemnek. A második negyed­évben ezekből a cikkekből 15 száza­lékkal többet gyártanak, a magas igényeket azonban valószínűleg így sem tudják kielégíteni. Elavult gép­parkjuk pedig nem képes többre, tehát gyökeres változást csak a gép­állomány korszerűsítése hozhat. A Ravill Nagykereskedelmi Vál­lalat igazgatója a következő felvilá­gosítást adta: — A hiány oka első­sorban az, hogy a gyár a múlt év végén nem szállította ezeket a cik­keket. Ugyanakkor a »felvásárlási láz« idején igen sok telepes készülé­ket és zseblámpát vettek, amelyek­nek kimerült »motorjait« most pó­tolni kell. Bár az első negyedévben megkapták a szokásos mennyiséget, a megnövekedett igények miatt az is kevésnek bizonyult. Jelenleg is fo­lyamatosan szállít a gyár, s az árut azonnal továbbítják a kiskereskede­lemnek, az üzletekben azonban órák alatt elfogy. A helyzet enyhítésére az NDK-ból szereztek be több ezer telepet és elemet. Most ugyancsak külföldről, Lengyelországból várnak jelentős mennyiséget ezekből a cik­kekből. Ez rövidesen enyhíteni fogja az anódtelep- és az elemhiányt. Narancs érkezett Örömmel közöljük lapunk olva­sóival, hogy a FÜSZÉRT raktárába 48 mázsa narancs érkezett. Ebből 14 mázsát Kaposvárott árusítanak, a többit pedig a megyében osztják szét. A narancs árusítása a mai napon megkezdődik. Francia—tuniszi közös közlemény Párizs (MTI). Szerdán hozták nyil­vánosságra a Francia Kommunista Párt és a Tuniszi Kommunista Párt küldöttségeinek április] 15. és 17. kö­zött lefolyt tárgyalásairól kiadott kö­zös közleményt. A közleményben a francia Kom­munista Párt melegen] üdvözli Tu­nisz függetlenségét, biztosítja a tu­niszi népet a francia nép és a fran­cia munkásosztály rokonszenvéről és szolidaritásáról. A Francia Kommunista Párt — folytatja a közös közlemény — úgy véli, hogy a tuniszi népnek tökéle­tesen igaza van, amikor a francia csapatok, jelenlétét az ország függet­lenségével összeférhetetlennek tart­ja. A két párt elítélte az algériai gyar­mati háborút és üdvözölte az Egyip­tom elleni imperialista agresszió ku­darcát, ami a világ békeszerető erői­nek és a Szovjetunió, a Kínai Nép­­köztársaság és a többi bandungi ál­lam kezdeményezésének köszönhető. A két párt küldöttsége aláhúzta a marxi—lenini elvek alapján álló kemmunista világmozgalom egységé­nek szükségességét és hangoztatta a Szovjetunió szerepét. Kattan a villanykapcsoló, forgás­ba jön az esztergapad kése, amely csavaranyát farag a gömbacélrúdból, vagy hornyot vág a nyersdugattyú felületén. Ha kicsorbul az eszterga­kés vagy a fúró, ott a csiszolókorong. Hozzá kell szorítani az. élezendő szer­számot, s miközben a kemény acél és a kő érintkezését szikraeső özöne jelzi, használhatóvá válik az éle-vesz­­tett munkaeszköz... Eltörik valame­lyik gép tengelye, vagy foga hullik a fogaskeréknek? Ott van az aceti­lén gázfejlesztő apparátus, mely a karbidból megtermeli a hegesztés üzemanyagát. Ennek felhasználásá­val tartósan egymáshoz kényszerül­nek az elkülönült alkatrészeli ... A kohó tüzében meglágyul a tompult ekevas, a lópatkónak szánt vasrúd, vagy a kocsikerékre való sín. Aztán a kovács akarata szerint, a kalapács­ülések gyors egymásutánjának ered­ményeképpen hasznos tárggyá for­málódik a vasdarab ... A gépek búgása, a motorok zaja, a szerszámok zöreje nemcsak az ipa­ri, hanem a mezőgazdasági nagyüze­mek műhelyeinek is sajátja. A gép­állomások, erdőgazdaságok és állami gazdaságok portáján is testközelbe kerül egymással az ember és a gép. Ha baja esik a holt felszerelésnek, szünetel a munka a hiba kijavításáig. A jó gépek működtetése, a rosszak rendbehozása, az élettelen eszközök élő társának, az embernek a műve. Az emberről gondoskodni, számára egészséges munkakörülményeket biz­tosítani, testi épségét óvni — olyan feladatunk, amelyről semmiféle más teendő nem terelheti el figyelmün­ket. HUZATOS A MŰHELY Sipos Zoltán, a Kutasi Állami Gaz­daság konyhafelelőse büszkén mu­tatja a gondjaira bízott helyiségeket. Dicséretére válik, hogy lelkiismere­tesen ellátja dolgát. A konyhában, az Könnyebb a bajt megelőzni, mint gyógyítani Jegyzetek a mezőgazdasági üzemek műhelyeinek munkavédelméről éléskamrában, a mosogatóban tisz­taság és rend honol. Kultúrált kör­nyezetben, szép, viaszosvászonnal le­takart asztaloknál fogyaszthatják az ízletes főtt ételt a dolgozók, a frissen festett ebédlőben. Innen a műhelybe látogatunk el, ahol egészen meglepő dolgokat észlelünk. A gépműhely az első pillanatban emlékeztet eredeti rendeltetésére: valamikor takarmány előkészítésére, darálásra szolgált ez a pajtaszerű helyiség. Ajtaján, sőt falán ma is könnyűszerrel átsétálhat hívatlan vendégként és tegyük hoz­zá: az itt dolgozó emberek egészsége megrontójaként a metsző szél. A fő­bejárat északkal néz farkasszemet, a pajtakaounak inkább nevezhető aj­taján széles, nyitott sávok biztosíta­nak szabad ki- és bejáratot a lég­áramlatnak. A nyugat felőli ajtó sem zár tökéletesen, s így szélben és szél­csendben egyaránt huzatos a helyi­ség. Ezért gyötri gyakran fejfájás Rozina Sándor szerelőt. A hézagos ajtók, no, meg a gazdaság vezetői­nek »jóvoltából« télen nemcsak a helyiséget, hanem egy kicsit az ud­vart is fűtötték a szerelők. Nem any­­nyira a tűz, mint inkább az a re­mény melegítette őket, hogy egyszer csak eszébe jut a vezetőségnek az ajtók kicserélése. Sínen futó, ép, hé­zagmentes tolóajtóik kellenének a szerelőműhelyre. így nemcsak a fő­fájást osztogató huzatot száműznék innen, hanem azt a kellemetlen .ak­tust is kiiktathatnák, hogy a gépek be- és kijárásakor kénytelenek sar­kaiból kiemelni a műhely kapuját. GYÉR A VILÁGÍTÁS A műhely vakolása és meszelése is nagyobb törődést igényelne. Igaz, az ebédlő tisztántartása könnyebb, mint a szerelőcsarnoké. Ám nem tör­vény az, hogy a gépek javítására szolgáló helyiségnek a falai füstö­sek, repedezettek legyenek. A világí­tással is kellene valamit csinálni. A nagyteljesítménvű elektromos izzók sem lehetnek méltó versenytársai a napnak. Az ablakok nem mondhatók kicsinyeknek, de nem ártana őket nagyobbítani és állandóan tisztán tar­tani. Hiszen a. kellő- fény az istene, a homály vagy félhomály pedig a megrontója az emberi szemnek. Akad itt, sajnos, egyéb baj is. A hegesztőberendezés dinamóját ki­felejtették az érintésvédelmi rend­szerből, ezért az áramütés veszé­lyét rejti magában. Az acetilén gáz fejlesztésénél a karbidból visszama­radó mésziszap ártalmas az egészség­ié, ezért azt a dolgozók számára hozzáférhetetlen helyen kellene tá­rolni. Mégpedig nemcsak mérgező hatása miatt, hanem azért is, mert a mésziszap később is fejleszt egészség­telen és gyúlékony gázt. NYOLC ÉVE NEM VOLT BALESET »Használd a védőberendezést« — ilyen szövegű felirat, no meg Gyu­­ra Sándor szerelő is figyelmezteti munkatársait testi épségük védelmé­re a Csokonyavisontai Gépállomá­son. Sokat adnak ebben az üzemben a biztonságos munkakörülmények megteremtésére. Védőburkok teszik lehetetlenné, hogy a legtöbb gép for­gó részei kárt tegyenek az emberek­ben. Tönkrement a hegesztő szem­üveg — újat vettek helyette nemré­giben. Nem sajnálták érte a száz­­harmincegynéhány forintot. Más munkavédelmi berendezésre is szép pénzt fordítottak, mert tudják: a munka legfőbb biztosítéka az embe­rek egészsége — annak rovására pe­dig nem lehet takarékoskodni. A vil­­lanymotc rókát érintésvédelmi relék­kel látták el. Ha zárlat alá kerül is az elektromos berendezés, a relé ki­old, s a dolgozó megmenekül az eset­leges áramütéstől. Az egészségvéde­lem becsületét mutatja az is, hogy a gépállomáson külön rendelőszobát létesítettek, ahol a gyógyszeres szek­rényben kéznél van a kisebb sérü­léseknél szükséges mindenféle orvos­ság és kötszer. Berendezkedtek ugyan a balesetek gyógyítására, az elsősegély nyújtására, mégis főtörek­vésük a bajok megelőzésére, elkerü­lésére irányul. Fáradozásuk sikerét mutatja az is, hogy a gépállomás műhelyeiben nyolc év óta egyetlen baleset sem adódott elő. AMIN MÉG JAVÍTANI KELL Akad munkavédelmi tennivaló azonban Csokonyavisontán is. Első­sorban a villamos berendezések föl­delését kell rendbehozni, mert az elektromos áramban bújik meg a dolgozók testi épségének legveszedel­mesebb, láthatatlan ellensége. Te­gyenek kábelsarut a villanyhegesz­tőre, nehogy a hegesztőt »megvilla­­nyozza« az áram. Ha beszerezték a vezetéket, szereltessék fel minden műhelygéphez az oldalvilágítást, ne kelljen megerőltetni a szemét egyet­len dolgozónak sem. E világító be­rendezést, meg a szerelőlámpákat is 25 voltra transzformált árammal táplálják 220 voltos feszültség he­lvett. Az oszlopos fúrógépet lássák el tárgybefogó satuval, a korongos kö­szörűket pedig tárrrtartóval, mert a puszta kézzel tartott tárgyat a mun­kás kezével együtt elkaphatja a gép és kész a baj! KÖVETELJÉK MEG A RENDET A DOLGOZOK! Paragrafusok, szabványok írják elő, hol, milyen módon, miféle esz­közök felhasználásával, i milyen meg­előző rendszabályok betartásával kell a dolgozó emberek feje fölül el­űzni a munka közben rájuk leselke­dő megannyi veszély rémét. E tör­vények valóra váltásáp a szakszer­vezetek őrködnek. A biztonsági és egészségügyi berendezések létesítése, a munkakörülmények javítása, a baleseti veszélyforrások eltömítése u"vanis érdekvédelem a javából! Le­küzdeni és főleg elhárítani a dolgo­­foglalkozási ártalmait — ezt a célt tűzték maeuk elé a szakszerve­zetek munkavédelmi felügyelői, így Kardos Zoltán is, akivel együttesen látogattunk el az említett mezőgaz­dasági üzemekbe. Hogyan tűnhetnek el a szóvátett fogyatékosságok? Csak­is úgy, ha elsősorban a dolgozók szor­galmazzák. sőt, ha kell: követeljék) meg a hibák felszámolását, hiszen az 6 egészségükre leselkedik a veszede­lem. Az üzemek vezetői pedig ne ve­gyék rossz néven, ne tekintsék indo­kolatlan, bosszantó beavatkozásnak, ha a szakszervezet és a dolgozók a munkavédelem tekintélyének növe­léséért, a munkakörülmények meg­­javíttatásáért lépnek fel. A baleset­­elhárítási berendezések elkészítésé­hez nincs számottevő központi anya­gi eszközünk — a helyi lehetőségek­kel kell élni, s a saját erőforrások­ból kell meríteni. Megéri a fáradsá­got és áldozatot. A munkavédelem a legnemesebb valutánkat, az embe­rek életerejét, munkaképességét őrzi meg Katas József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents