Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-22 / 68. szám
I■>||'1и‘ми ■ ■ I ■и^и^иш’и 11^И1ИМ1 Ш IM ^Г‘.......... II иш , м , ......niiWMIlllllirn- гп-т__________________SQMOGYORS %Ag ^ ^......... фф Ördög и kapzsiság Isten hozott, édes húgom ... ■* Csakhogy végre el mertél :towá hozzánk — köszöntötte szívélyesen nötestvérét Ferenc bácsi. Könnybelábadt a szeme az öreg. hajlotthátú parasztnak, hogy hőszszú évek után először benyitott hozzá Juliska húga. Hiába, a vér nem válik vízzé — gondolta boldogan. Azt sem tudta, hogyan kedveskedjék édestestvérének. Mert hiszen, ha eddig el is kerülgette az ő kis házát Julis anélkül, hogy benézett volna oda, nem haragudott rá. Égy anya szülte őket és igaz testvéri szeretetben nevelkedtek. Csakhát a sorsuk különböző. Julis bár szegény lány volt, de igen csinos... Ez utóbbinak köszönhette, hogy jómódú házhoz került férjhez. Meg is takarította az ura, mert inkább még egy cseléddel többet tartott, csakhogy az asszonyt megkímélje a munkától. De ez a nagy gondoskodás azzal ■járt, hogy Julisnak tilos volt a famíliával érintkezni. Évekig még a tanyáról sem mozdulhatott ki. Utoljára akkor beszélt Ferenc bátyjával, amikor az örökségen osztoztak. Jó testvérhez illően meg is egyeztek. Ferencé maradt a családi fészek a hozzá tartozó ötezernégyszáz négyszögöl telekkel, s ő pedig átengedett a húgának nyolcezernégyszáz öl telket. Azóta már sokat változott az ősi porta. Az örökös toldctt az épülethez és szép gyümölcsfákkal ültette be az udvart meg a kertet. Egyszóval, minden széppé, tetszetőssé változott. — Hát ráismersz a portára? — kérdezte nyájasan, kissé dicsekvően Julistól, amint a ház körül járkáltak. — Ugye, megváltozott itt minden? Sokat is gürcöltünk miatta... — Hát igen... — felelte hűvösen az asszony, s mohó tekintetét körüljártatta az udvaron. S a házigazda nagy hévvel magyarázott tovább. Mikor már mindenütt körülnéztek, ismét elindultak a ház felé. Szótlanul... — Mondd csak... — szólalt meg kemény hangon Julis. — Nem gondolod, hogy jogtalanul lakói ebben a házban?... Ferenc bácsi csak elámult, mint az ütődön, nézett húgára. Úgy érezte, mintha egy vödör hideg víz zúdult volna a nyakába. — Hogyan mondtad?... — Szóval nem érted? — harsogta a: asszony és a szemei vésztjóslóan tágranyiltak. — Nem, nem értem ... — Azt kérdezem, hogy nyugodt lelkiismerettel lakod-e ezt a házat? — De az istenre ... hát hogy értsem ezt? — Úgy értsd, hogy ehhez a házhoz még én is jogot érzek. — Szóval úgy?... Jól hallottad ... — Ejnye, az istenfáját, hát ne tréfálj már, te ... — Nem tréfálok én. — Hát ennyi a testvéri szó? — Testvér ide, testvér oda, én az igazamat keresem. — Ugyan már, Julis, hát ne hozz ki a béketűrésből! Hát nem a szavadat .¥. — Én a szavamat?... Te kényszerítettél ... Különben pedig nincs róla írás. — O, hogy a mennydörgős mennykő csapja meg, hát már az ember saját édestestvérében sem bízhat?... — Én is ezt kérdezem ... — De hát akkor azt mondtad, hogy neked nem kell a ház, inkább a föld — Akkor nem kellett, de most kell a ház ... Azt a koszos főidet pedig visszaadom. — Hallod, te meg vagy bomolva? — Meg vagy te, te szerencsétlen koldus... Letűnt a ti világtok. Eddig hallgattam, de most már másként fúj a szél, nekem is szabad szólnom... — Hogy beszélsz velem, te istentelen? Hát nem kielégíttetelek én akkor, amikor osztoztunk? — Kielégítettél? De el is vettétek a földünket... A javát. Ott van az a nyavalyás homok, az meg legyen a tied, edd meg... Ti adtátok. Eltagosítani... a gazdát tönkretenni, az tetszik nektek. Hát vedd tudomásul, Ihogy most megfordult a kocka... Nem a rongyosokra lesz bízva ezután, hogy mi, hogyan történjék a faluban. — Még-hogy én dirigáltam?... Hát ki kérdezett meg engem? Se pártban, se tanácsban nem voltam soha... — Ki mondta, hogy voltál? De akkor is azokkal ereztél, a nyomorultakkal ... — Ebben az egyben igazad van. Én ezután is azokkal érzek inkább százszor, mint azzal a fajtával, akik közé te 'kerültél. Ti elkerültetek tíz éven át, a drágalátos uraddal, mert attól féltetek, hogy valamiben hozzátok szorulok. Nem. Megálltam a magam lábán, becsületben. S azok segítettek, akiket ti lenéztek, megvettek. — Hát csak segítsenek ezután is azok ... Nekem nincs szükségem a segítségükre. És különben is van még annyi pénzem, hogy az igazságomat kikeressem a törvényben. — Nagyon olcsó becsület az, amiért pénzt kell adni... De vigyázz! Mert a törvény nem gyerekjáték! — Még engem oktatsz? Hát ha akarod tudni, máris bepereltelek és a ház az enyém lesz, ha megpukkadsz is! — Szóval így állunk. Ezért lesülhet a képed, te kapzsi... az ördög vigyen el, de úgy, hogy sohse lássalak többé. Takarodj innen!... Tperenc bácsi feldúlt ábrázattal, vérig sértve állt a ház előtt, s megvetéssel és sajnálkozással tele érzésekkel nézett az elmenő, peckes járású asszony után. Sokáig nem tudott napirendre térni afölött, hogy az ő húga idáig jutott. Szinte hihetetlennek tűnt előtte az egész jelenet, ami most kettőjükkel lejátszódott. Nem hitte el, nem tudta elhinni, hogy az ő Julis húga ennyire más lett, mint volt valamikor ... Hát így visszaél most. az ő jóhiszeműségével? Erre csak a férje iiehette rá, az a sunyi vérszopó. Nem elég neki egy ház. Most őrá tör, őt akarja kiforgatni hajlékából. Azt hiszi, hogy majd a törvényben neki adnak igazat. Hogy eljött az ő világa, amikor ismét nyolcvanezer öl föld ura lehet, amelyen cselédek dolgoznak helyette? Nem, ez nem lehet igaz! Tűnődéséből a tanácselnök ismerős hangja zökkentette ki. — Aggyisten, Ferenc bátyám! Aggyisten, öcsém! Hogy van? Ej öcsém, hogy lehet az, akit a saját testvére is becsapja? — No, csak nem a Julisra gondol? Mert láttam arra bent a faluban. — De az... az a szerencsétlenL.. Tudod, a házat akarja visszapörölni... Ezt, a magáét? Hát mi köze ehhez? Hiszen megkapta ő a jussát. Én is tudom. — Igaz is, öcsém... Te jelen voltál, amikor megegyeztünk ... Csak legalább papírt csináltunk volna. — Ne tiűsuljon maga emiatt... Én vagyok a tanúja... Hadd menjen csak a bíróságra. Azt hiszi, hogy megfordult a világ? Nagyon kinyílott a csippája az ilyeneknek mostanában. De adják ezek még lejjebb is__ — Biztos, hogy a férje szabadította rám ezt a szerencsétlen fehérnépet. — Persze, hogy az... De én kezeskedem, hogy nem sikerül a ravasz szándékuk. És magának meg ne fájjon a feje emiatt. — Nem is félék én. Csak, csak nagyon rosszul esett, hogy az édes testvérem ilyenné lett... fját persze, nagy ördög a kapzsiság... És úgy látszik, a Julcsába is belebújt most már az ördög... SZŰCS FERENC ___________5 A% agromómus tanácsa Hol -mikor, meszezést, talajjavítást alkalmazzunk? milyen l||l II Ilii Ulti III II III 111 Ш1П III IMII III Ilii llllllfliriltlll Hl Iimau Ilii A dús csapadék folytán talajunk kilúgozása — a talajronilás — napjainkban is szórnunk előtt tovább folyik és évente kh-ként mintegy 2—3 mázsa égetett mísznek megfelelő mész tűnik 'el a talajból. A terméssel is évről-évre bizonyos mennyiségű meszel «ónunk el. A talajok szerkezete fokozatosan romlik és ezzel egyidejűleg a termőké'pesseg egyre jobban csökken. Hogy a további talajromlást megállítsuk és az erősségi savanyú talajból igényesebb növények termelésére alkalmas, jóminősegű szántóföldet képezzünk, a mészhlány sürgős utánpótlásáról kell gondoskodnunk. A meszezés végrehajtására a kormány nagy kedvezményt nyűit: díjtalanul végzik el a talajvizsgálatot es_ díjtalanul bocsátják rendelkezésre a mésztartalmú javítóanyagot. A msszezés gazdasági Jelentősége sokoldalú. A talaj savanyú kémhatása megváltozik és a nasznos talaimikrobák, a nitrifikálók, az azotobikterek, a pillangósok rizóbiurriaI',,,J'utna,<, túlsúlyba s így lehetőség nyílik az értékes pillangós takarmánvр°УспУи|< termelésére, ami pedig az állattartás alapját képezi. A mész biztosítja a talaj jó levegő-, víz- és tápanyagforgalmát és morzsás szerkezetet, bz oecug a talaj könnyebb megművelnetoseget jelenti. Ez gépi művelésnél uzemanyagmegtakarítást, kézi és fogatos erővel végzett munkáknál pedig lényegesen könnyebb és jobb munkát és nagyoob teljesítményt eredményez. Meszezeít talajban Jobban hátnak a máí,r£slyák’- kVlönösen Pedi<J a foszforькЛ? I ’ lrilvel 3Z alumínium- és vaslekó‘fsek , fe^szdnnek. (Pl. savanyú réti amagtalajon a szuperfoszfát nem érn«0ínSUi:) A- moszezett talajon termelt talma1?!' més:!> és еЧУ<* tápanyagtar. talma lényegesen emelkedik és ezáltal mennyiségileg, de minőségűig is jobbat termelünk. A meszezett területen termesztett takarmányokkal etetett állatok szervezete es csontfejlődése egészségesebb. Az itt termesztett növények a betegségekkel szemben ellenállóbbak. A meszezéssel nemcsak az igényesebb pillangós takarmánynövények termelése válik lehetővé. hanem az eddig ’termelt gazdasági kultúrnövények termésátlagát is 20 — 30 százalékkal emeljük. A meszezésnél az alábbi szempontokat tartsuk szem előtt: A meszet a trágya leszántása után az elsimított tala! felszínére szórjuk ki és mintegy 10 cm mélységben - feltalajjal jól keverjük össze. A keveréssel azt kell elérnünk, rogy minden egyes kis talajszemcséhez egy kis meszszemcse kerül lön. Legelő, rét, lucerna, lóhere és egyéb évelő növény meszezését ősszel, a vegetáció befejezésevei végezzük. A mész csak a szervesanyagok elbomlása közben keletkező széndioxid hatására, a szénsavas csapadékvízben, a talajoldatban oldódik. Ezért is szükséges tehát, hogy a meszezéssel egyidejűleg istállótrágyázzunk. Ka nincs elegendő istállótrágyánk, úgy ezt zöldtrágyával, tőzeggel vagy egyéb szerves anvaggal pótoljuk. A meszezést elsősorban a mészkedvelő növények és ezek közül is a kapások alá alkalmazzuk, hogy a másznék a talajban való jó elkeveredését az első évben biztosítsuk A meszezés talajjavító hatása a talaj kötöttségétől függően négy-nyolc évig érvényesül. A laza talajoknál kisebb adagokkal gyakrabban kell menzeznünk A rétek és iegelők meszezésével a savanyú füvek két-három év alatt édes füvekre cse“élődnek ki és a hozzávetőleges harminc százalékos termésemel kedés mellett a minőseg csaknem száz százalékkal javul. A savanyú talajok ro-sz tulajdonságainak megszüntetésére (savanyú kémhatás, rossz tápanyag-, le . égő- és vízgazdálkodás, tömöttség sti.) a meszezéssei csak az első lépést icLük meg, mert tökéletes talajjavítást csak biológiai el járással — helyes etésforgó, a mikroorganizmusokat tápláló szerves trágyázás, helyes agrotechnika stb. — érhetünk el. Röviden I ismertetjük a talajjavítás végrehajtásával kapcsolatos eljárást. Az a termelőszövetkezet, legeltetési bizottság, vagy egyénileg jgazdálkodó paraszt, aki meszezéssel talajjavítást akar végrehajtani, jelentse be ezt a szándékát a helyi községi tanácsnál. A talajvizsgálatot teljesen díjtalanul végzi a talajlafcoratórium. Ez év tavaszán azokat a területeket veszik vizsgálat alá, amelyek 1957. és 1958. évben javításra kerülnek. A javításhoz szükséges javítóanyagot az állam díjtalanul adja és szállítja el a legközelebbi vasútállomásra, ahonnan az elszállítás és a táblán való elterítés az érdekeltek dolga. A termelőszövoikezctek és legeltetési bizottságok, ha a javítást maguk végzik el, a javítóanyag kiszállítási költségeihez vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. Ez tíz km távolságon belül egy forint, tíz km távolságon túl két forint mázsánként. Ha a termelőszövetkezet vagy a legeltetési bizottság nem rendelkezik elegendő kézi- és foga tér övei, úgy — munkák elvégzésére a Talaliavító Vállalat területileg illetékes kirendeltségével szerződést köthet. A munkák költségeinek fedezetére hoszszú- és középlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Régen közmondás volt, hogy a meszezés az apákat gazdaggá, á fiúkat szájfénnyé ieszi, mert a mész a talajt tevékennyé változtatja és rövid Idő alatt feléli a tartalék tápanyagokat: a humuszt és az egyéb szervesanyagokat. Ez a közmondás már régen megdőlt, mert a meszezés gazdasági vonatkozásainak rövid ismertetéséből is kitűnik, hogy a meszezéssel sok esetben a további talajrcmlást állítjuk moq és lehetőséget nyitunk olyan növények termelésére, amelyek a visszamaradó qyökérmaradványaik által talajjavítók és egyben talajgazdagítók is. MEZŐSI BÉLA, I Talajjavító Vállalat főagronómusa — Országos állat- és kirakodóvásár lesz március 27-én Kőröshegyen, 28-án Törökkoppányban, 30-án pedig Attalán. — Ismeretlen tettes betört az iliarosi íöldművesszövetkezet raktárába. 18-ára virradó éjszaka ismeretlen tettes betört az iharosi földieávesszövetkezet raktárába s onnan 1 kg szalonnát, 8 kg füstölt húst és 10 liter pálinkát lopott el. A kár 1400 forint. A rendőrségi nyomozás megindult a tettes kézrekerftésére. nilllllllllllll!lllll!IÍIIIHIIIilllll!l!l!lil!lllll|lllllinilllllllllllllllllllllll!lliíl!l!J». A dolgozó parasztság együvétartozásának tudata, a paraszti összefogásban rejlő erő kiaknázásának vágya szülte a földművesszövetkezeti mozgalmat. Segíteni egymáson _ és közösen magunkon — ez a cél hívta a több mint kétezer tagot a Tab és Vidéke Földművesszövetkezet zászlaja alá. A helybeni árubeszerzésben és a termékfelesleg szintén helybeni értékesítésében válik kézzelfoghatóvá a körzeti községek — Somogymeggyes, Zala, Kapoly, Somogyegres, Sérsekszöllős, Lulla, Torvaj — dolgozó parasztjai számára mindaz az előny, amelyekért érdemes volt a mozgalomhoz csatlakozni. Jól érzik magukat e kis szövetkezetek az anyaszövetkezet védőszárnyai alatt, nem is akarnak megválni tőle. Mi táplálja ezt a ragaszkodást? Kí»peezki György ügyvezető szerint az eredményes gazdálkodás. Néazünk e kifejezés mögé! A szövetkezet tavalyi forgalma négymillióval meghaladta az előző évit. Az ötvenhatos negyedik negyedév inflációs veszélye csaknem hetven százalékkal szélesebbre nyitotta a vásárlók erszényét, mint az előző év azonos időszaka. E viszonyszámok is sejtetik, hogy a nyereség zömét a kiskereskedelmi áruforgalom hajtotta a szövetkezet pénztárába. Igen, a megnövekedett áruforgalomnak köszönhető leginkább a tiszta jövedelemnek egy év alatt 201 ezerről 414 ezer forintra való növekedése. Futotta belőle a szövetkezeti alap szélesítése mellett a 117 ezer forintos, különféle visszatérítésekre is. Jó befektetés a részjegyvásárlás — ezt ma már tapasztalatból tudják a szövetkezeti tagok. Hiszen a földm ívexszöve tkezetek vagyonát képező részjegyekért évi 15 százalékos kamat jár. így például egy ötven forintos részjegyre minden évben 7,30 forintot kap a szövetkezeti tag mindaddig, amíg meg nem szakítja tagságát. Tehát a hét év lejárta után is, amikorra pedig a kamatok összege meghaladja a lejegyzett, befizetett részjegyek értékét. Az is érdeke minden tagnak, hogy a földszövben vásároljon és annak adja el felesleges termékét, hiszen a vétel és el-A falu népének szolgálatában Egy íöldművesszövetkezet munkájáról adás után is kap visszatérítést. Kapolyon pl. Tapaszti Ferenc vásárlási visszatérítés címén negyvenöt, a szövetkezetnél értékesített terményei és termékei után pedig százhatvan forintot kapott az év végén. Ha nem is túl nagy a visszatérítési összeg, mégis ez a néhányszáz forintnyi, minden erőfeszítés nélkül szerzett jövedelem is egy szeme annak a láncnak, amely a parasztokat saját szövetkezetükhöz köti. Ide kívánkozik a somogy meggy esi példa megemlítése is, amely egyedülálló kezdeményezés volt Somogybán. A múlt nyáron az addig használt ital- és vegyesbolt helyiségeit vissza kellett adni gazdájának. Uj épületre viszont nem volt elég pénze a szövetkezetnek: harminckétezer forint hiányzott a hetvenkettőezerből. Erre a meggyesi 353 szövtkezeti tag legtöbbje célrészjegyeket jegyzett pénzoen, anyagban és munkában. Egyikük 40—50 forintot fizetett be, mások néhány száz darab téglát ajánlottak fel, megint mások pedig segédmunkát, vagy anyagszállítást vállaltak. Az építkezési hozzájárulást aztán pénzre számították át. így lett pl. Ától Istvánnak, Csilik Lászlónak és ifj. Huszár Gézának egyenként százötven forintos részjegye a korábbi ötven-ötven forint értékűvel szemben. És így lett a földművesszövetkezetbe tömörült meggyesi parasztoknak saját, új üzletük, italboltjuk. A íöldművesszövetkezet huszonkét dobegységén keresztül szinte naponként testközelbe kerül a tagsággal. Éppen ezért, meg a gazdaságosság megvalósításáért is nagy figyelmet érdemelnek a boltkezelők. Nincs is hiba az 6 becsületességükkel. Az idén megtartott leltározások csak egy helyen fedtek fel néhányezres hiányt, amelynek eredete még nem egészen ismeretes. A többi boltban nincs semmi baj sem. Ebben része van a nemrégiben életbeléptetett, átlagosan harminc százalékos fizetésemelésnek. így pl. Bergmann György, a tabi 1. számú bolt vezetője a forgalmi pótlékkal együtt csaknem ötszáz forinttal több pénzt vihet haza, mint korábbi alapfizetése. A múlté ma már az a helytelen bérezési rendszer, amely — mondjuk meg nyugodtan — valósággal csábított, kényszerített a csalásra — tisztelet a tisztakezű, szilárd jellemű boltvezetőknek. Tab életébe beletartozik a közszeretetnek örvendő, az itt járt vendégek által megkedvelt cukrászda,( melyről nemrégiben írt lapunk dicsérő sorokat. Az alig több mint harminc látogató befogadására képes eszpresszó — éppen jó híre folytán — kinőtte már jelenlegi szűk helyiségét. Bővíteni kellene. Jó lenne, ha a szomszédos dohányelosztó megszívlelné ezt a panaszt és orvosolná is, más helyre költözésével... A 2. számú tabi italbolt is segítségért esdeklik Szerintünk sem szerencsés a mostani megoldás: az udvari épületet kétes, vagy nem is kétes erkölcsű nők keresik fel társaságukkal együtt. Talán megszüntethetné ezt az áldatlan állapotot a községi tanács az ittreni lakók átköltöztetésével. Hiszen a községnek is érdeke, hogy ez az italbolt csupán a jó innivalóiról legyen nevezetes... Az étterem is büszkesége a tabi földművesszövetkezetnek. Több mint száz embernek ad mindennap olcsó, ízletes és bőséges meleg ételt. Méghozzá olyan előzékeny és figyelmes felszolgálók közvetítésével, mint amilyen pl. Máté Dezső. Ám akinek inkább a hideg ételre fáj a foga, annak sem kell éhesen távoznia a földművesszövetkezetből. Van itt bőven füstölt kolbász- és húsáru, vagy 70—80 mázsára való. -Saját termés« mindannyi, a szövetkezeti hizlaldában »termelt« disznók ízes falatjából való. És itt álljunk meg egy szóra. A sertéshizlalda bizony nem tartozik a jövedelmező üzemágak közé. A. húsfeldolgozóval együtt nem kapitalista haszonszerzésből öltek bele félmilliót, hanem a közérdek szolgálatáért. Az eredményes gazdálkodást számos kötöttség akadályozta. Eddig csak hatvan kilón aluli süldőket vásárolhattak, s a szükséges eleségért szabadpiaci árat fizettek. Most a beadás megszűnte után nyolcvan kilónál nehezebb disznókat állítanak be hízóba, s a takarmánygabonára sem kell olyan nagy összeget fordítaniuk, mint a múltban. Áttérnek a nyári hizlalásra, hogy akikor tudjanak friss disznóhúst kiszolgálni, amikor már a parasztok saját készlete elfogyott. Egyéb terveik is dicsérendők. Százhatvanezer forintos költséggel egy 200 négyzetméteres zöldségraktárat építenek. A piaci stand létesítésére harmincezret fordítanak. Még egy italboltot szeretnének nyitni Tabon. Lelket, életet akarnak önteni az egykor oly virágzó, de manapság pangó kultúrmunkába. A szent láng rádióközvetítése nagyon megragadta figyelmüket, ök is szeretnék megtanulni és előadni ezt a darabot. Kiválasztották hozzá a szereplőket is: Szántó József né, Illés Zsigmondné, Máté Dezsőné, Trunk Károly, Kocsis László meg a többiek megnézik a Csiky Gergely Színházban ezt a Maugham-művet. Ez a sokoldalú tevékenység nem tereli el a figyelmüket a parasztságnak nyújtandó termelési segítségről sem. Száztizenhétezer forint értékű mezőgazdasági kisgépet adtak el ebben az évben, háromszor annyit, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Legalább tíz mezőgazdasági motornak akadt volna gazdája — de csak négyet kaptak — pedig hétezernél többe kerül darabja. Műtrágyából tizenöt vagonnal juttattak el a termelőkhöz, csaknem négyszer annyit, mint tavaly. (Egyebek között ezek á száraz számadatok is a termelési kedv növekedéséről tanúskodnak.) És most jönnek a bajok: januárban megrendeltek negyven mázsa répamagot, de csak ennek felét kapták meg. Pedig a vetés ideje egyre közeleg. Az egyéb, ólomzárolt, minőségi aprómagvakból kellő készletük van — jöhetnek érte a gazdák. Sajnos, a szőlő vessző-akció kudarcba fulladt. Mintegy hétezer darabot igényeltek a körzetben, de a budapesti szőlőoltványcsok nem tudnak eleget tenni e kívánságnak. Ne a földművesszövetkezet számlájára írják tehát a parasztok ezeket a mulasztásokat. A szövetkezeti eszme ilil térhódításában segít-e a földművesszövetkezet? Kopeczki György ügyvezető határozott igennel felel erre a kérdésre. Válasza azon alapszik, hogy van két jól működő méhészszakcsoportja a szövetkezetnek. Taben pedig most van alakulóban egy társulás. Nemrégiben Komlósi Zsigmond küldöttsége kérte az ügyvezetőt, hogy segítsen nekik — mintegy tizenöt egykori agrárproletárnak — a földszöv. Az ősszel sodródtak ki a tsz-ből, s nincs mivel megművelni néhány holdjukat. Földjüket egymás mellett mérték ki. mert számítottak arra, hogy a jövőben is közösein gazdálkodnak. Most rostlen, cukorrépa és esetleg lucernamag termelésére szeretnének társulni. Sajnos, a földművesszövetkezetnek bújkálnia kell a paragrafusok között, hogy termelési hitelt adhasson a gépszántásra és egyéb költségekre ezeknek aa embereknek. Valamilyen módot majd keresnek a támogatásra a földművesszövetkezetnél, hiszen a társulok a megindulás pillanatában segítségre szorulnak. És ki máshoz fordulnának bizalommal, mint éppen a földművesszövetkezethez. E papírravetett tapasztalatok arról vallanak, hogy a Tab és Vidéke Földművesszövetkezet minden. igyekezetével a tagság, a falvak népének érdekeit szolgálja. Kutas József
