Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-13 / 60. szám

n

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! '

#llr ^'*A

pq<J^ '

шшю

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

И. évfolyam, 60. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 13.

Induljon iih‘í; újon a munka verseny

a tervek teljesítéséért, a termelési költségek csökkentéséért

Az októberi—novemberi ellenforradalmi események, valamint már korábban az újsütetű revizionista irányzat diadalittasan törölte el a Munkaversenyt és mint rossz, helytelen gyakorlatot pecsételte meg. A termelési tervek teljesítéséért folyó *emes vetélkedést, a termelési költségek csökkentéséért folyó harcot, valami furcsa, nyakatekert logikával «-sztálinistának« bélyegezték.

Az ellenforradalom szálláscsinálói tudták hová kell ütni. Mert valójában, amikor a munkaversenyt átkozták, és megszüntetéséért kardoskodtak, akkor a szocialista építés legeagyobb acélrugóját lágyították fel, hidegvizet öntöttek a munkások lelkesedésének tüzére, meg akarták fosztani a munkásokat az egészséges versengés lehetőségétől.

A munkaversenynek voltak hibái. Bet mi nem vitatjuk. Helytelen oldala azonban nem az volt, hogy segített emelni a termelést, hogy bátor helytállásra nevelt, hogy általa milliárdokat lehetett megmenteni a hazának, a népnek és vele együtt, az 6 bábáskodásával születtek meg a magyar ipar oly nagyszerű támaszpontjai, mint Komló, Dunapentele, Inota, stib.

Nem! A munkaverseny rossz oldala legfeljebb az volt, hogy az utóbbi időkben elbürokratizálódott, ellaposodott. Már csak a programosok, tervesek, statisztikusok és hivatásos dekorálok íróasztalain görnyedt. Nem a munkásoktól indult ki, nem ott lent, a munka hevében nőtt, izmosodott, lelkesített, hanem felülről igazgatott, szinte parancsszóra indított mozgalommá vált.

De ezek miatt a hibák miatt ki tudná tagadni óriási erejét, életképességét, számtalan gazdasági előnyét? Megvádoltak bennünket az ellenforradalmárok, hogy mi a munkaversenyt is a világ első szocialista országától, a Szovjetuniótól «-másoltuk« le. De kérdezzük meg, kinek jelent

előnyt a munkaverseny. Kinek jelent előnyt, ha a népgazdasági tervek hamarabb teljesülnek, ha olcsóbban termelhetünk, ha minden munkás ki tudja bontani képességeinek zászlaját, a haza, a nép, a saját maga érdekében. Kinek előny, ha több lakóház, kórház, iskola épül, ha több cipőt, ruhát, gabonát, vasat és szenet termelhetünk, ha a tervek teljesítésével növekszik a több bérjuttatás lehetősége? Csakis a népnek, a munkásoknak és parasztoknak jelent óriási előnyt! De vereséget, csúfos kudarcot jelent a nép ellenségeinek, akik azt szeretnék, ha országunk gazdaságilag sohasem jönne rendbe.

Induljon meg hát újra a munkaverseny! Okosabban, jobban, élettől duzzadóbban, s nemes hivatását betöltve segítse népünket a jövő céljainak elérésében.

A’ Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságához levélben fordult a Somogy megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói nevében Fehér József elvtárs igazgató. A levelet közzétesszük lapunkban és kérjük a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hívja össze rövidesen a vállalatok igazgatóit, pártszervezeteink vezetőit, a . munkástanácsok elnökeit, hogy megvitassák a Téglagyári Egyesülés javaslatát a munkaversenyt illetően, melyet az alábbiakban ismertetünk:

Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intéző Bizottságának

Javasoljuk, hogy a termelés fokozásának, valamint a termelési költségek csökkentésének érdekében induljon verseny a «Somogy megye legjobb üzeme« címért.

A verseny első ízben 1957. április 1-én induljon és június 30-ával záruljon, tehát a második negyedév munkáját értékelje.

A VERSENY FELTÉTELEI:

1. A termelési terv teljesítése;

2. A tervszerűség betartása;

3. A vállalati eredmény javítása.

E feltételek alkalmasak arra, hogy a vállalatok egész munkáját javítsa, beleértve az önköltség csökkentését, valamint a minőség javítását is.

A VERSENY DÍJAZÁSA:

A versenyt nyerő üzem húsz dolgozóját egyhetes külföldi üdülésre küldeni. A második helyezett üzem tíz dolgozója egyhetes belföldi üdülést nyerne. A harmadik helyezett üz?m öt dolgozóját érné ezen jutalom. (Természetesen más jutalmak is kit űzhet ők, de a lényeg az, hogy maga a jutalom is ösztönző legyen.)

A VERSENY ÉRTÉKELÉSE:

A versenyt öttagú bizottság értékelné, melynek tagjai a következők: Az MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottságának egy tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának egy tagja, a Megyei Tanács egy tagja, a Nemzeti Bank egy tagja, a Statisztikai Hivatal egy tagja,.

Kérjük, hogy javaslatunkat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a területi bizottságok vitassák meg, valamint kérjük a megye többi vállala-■ЬИпя1г \тЛ!pmДпíc kft ton ni

Fehér József igazgató.

Hőforrás feltárását kezdik meg Г ' 1

Fizetővendég szolgálatot szerveznek ГОПуОООП

Fonyód, mint mindannyiszor, az idei üdülési szezonban is számottevő orgaíomra számíthat. Sajnos, eddig a komoly és számottevő lehetőségekkel bővelkedő nyaralóhely nem tudott a várt és kívánt mértékben szó-| rakozást és pihenést nyújtani. Az 5 Idegenforgalmi Hivatal és a Megyei | Tanács a közelmúltban ú.j előkészítőä politikába kezdett, amelynek remél- $ hetőleg hamarosan számos jó ered-5 menyét láthatjuk és élvezhetjük. л Örömmel számolhatunk be arról,^ hogy az átalakító munka konkrét^ formákat ölt már most és még e hó-á nap végén megtörténik az első mély-’? fúrás — és a Sándor-telepen me!eg-S vizű reumafürdő létesül. — A rmm-S kát az ország neves geológusainak? szakvéleménye alapján és támogátá-S savai végzik. 2

Biztató az is, hogy az Országos^ Idegenforgalmi Hivatal fürdőfejiesz-S test intéző osztályának egyik légion-2 tosabb soronkövetkező feladata ép-? pen a fonyédi melegvízű fürdő mi-S előbbi elkészítése. A fürdő elkészi-g tése várhatóan megsokszorozza a? nyári üdülőforgalmat, éppen ezért ^

Külföldi szakszervezetek ajándéka a somogyi közalkalmazottaknak

A minap hatalmas csomagot kapott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága. A csomagban a lengyel, az NDK és az osztrák szakszervezetek ajándékai voltak. Jelentős mennyiségű élelmiszer: cukor, kakaó, kávé, csokoládé juttatta kifejezésre a külföldi szakszervezetek, szolidaritását a Somogy megyei dolgozókkal. A mintegy tízezer forint értékű élelmiszer mellett jelentős ruhaküldemény is érkezett.

A Közalkalmazottak Szakszervezetének Somogy megyei Bizottsága, Takács Béla területi elnök irányításával, nac.-y körültekintéssel végezte el a csomagok szétosztását. A bizottság úqy döntött, hogy a lehetőleg sokgyermekes is az arra legjobban rászoruló alacsonyfizetnsü közalkalmazottak részesüljenek az ajándékcsomagokból. 11-én megtörtént a csomagok szétosztása. Harminckét Somogy megyei közalkalmazott szakszervezeti tag házatáján jelent örömet az ajándékcsomag. A kaposváriak személyesén vették át ajándékaikat, míg a vidékiek címére postán küldték eí a szeretetcsomagokat.

— tekintettel a nehéz szállodahelyzetre — a megyei Idegenforgalmi Hivatal megszervezi a fizetővendég szolgálatot. E szolgálat célja az lesz,

hogy az üdülési igényeiket bejelentett vállalati dolgozók SZOT-on kívüli szociális nyaraltatását is zökkenőmentesen biztosítsa.

Katonai bíróság ítélt a kisbajomi gyilkos rendőrök ügyében

Néhány gondolat márrius 15 elé

Egy hír és ami mögötte van

Pályázati felhívás

A Somogvorszáq szerkesztősége május 1-re irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik kedvet, hajlamot éreznek az íráshoz, s akik már eddig is különböző rásaikkal, elbeszéléseikkel gazdagították a megyei lapot, A pályázat célja, hogy lehetőséget ós nyilvánosságot biztosítsunk megyénk írói számára, másrészt, hogy az élet különböző problémáival foglálkozó írásművekkel jobban ki tudjuk elégíteni olvasóink igényeit.

A pályázat feltételei rendkívül kedvezőek. Bármely műfajban (novella vers, tartulmány, elbeszélés, riport stb.) szabadon választott témával pályázhatnak olvasóink. Az írásmű terjedelme azonban nem lehet több 10 ritkán gépelt oldalnál.

Beküldési határidő; április 20.

Az értékelést május 1-i ünnepi számunkban közöljük.

A díjat nyert, valamint a díjazásban nem részesített jobb írásműveket folyamatosan közöljük a SomogyországbáBEz utóbbiakat megjelenés esetén külön honoráljuk.

Kiosztásra kerül: egy l. díj: 1000 forint, két I). díj: 500—500 forint, négy Ili. díj: 300—300 forint.

Névvel vagy jeligével egyaránt lehet pályázni. Csak »Pályázat« felírással ellátott borítékban érkező írásművek vehetnek részt irodalmi pályázatunkon.

Szerkesztőség.

Hogy ki ne késsen a mag a földből...

Nincs egy percnyi nyugsága Gábor Lajosnak, a TV siófoki telepvezetőjének. Gyakran kinéz a raktárudvarra, hogy nem jöttek-e már vetőmagért az igénylők. Még senki... Visszasiet az irodába és a telefonkagyló után nyúl. Csenget... beszél, aztán leteszi a kagylót, s megint csenget, s megint beszél, így megy ez már reggel óta... Értesíti a járási mezőgazdasági osztályt, a községi tanácsot, a termelőszövetkezeteket, hogy itt van, megérkezett a 60 mázsa tavaszi árpa vetőmag, amelyből 10 mázsa a balatónkilitieké, 30 pedig a szabadiaké. De itt van 10 tnázsa tavaszi bükköny és 40 mázsa borsó is.

Nehezen várták már ezt a termelők, s a TV- telep vezetője is. No, de végre... Csak most már jöjjenek érte.

Gábor Lajost idegesíti, hogy még mindig nem jön senki.

Ismét telefonál.

— Halló... siófoki Uj Barázda?... Megérkezett a zab-vetőmagjuk. Igen ... mind a kilenc mázsa ... No, csak jöjjenek minél előbb.

Leteszi a kagylót, s kinéz az udvarra. A szombaton esett hónak már híre-hamva sincs. Melegen tűz a nap, s pirul a föld.

Sietni kell a vetőmagcserével, hogy ki ne késsen a mag a földből. Ami megérkezett, azt gyorsan el tudják osztani, s most már értesítették is az illetékeseket. Hanem a zabvetőmag, amit az egyéniek igényeltek, még mindig nem érkezett meg. Pedig időben kérték a felsőbb szervektől.

— Úgy látom — szó! oda társának Gábor Lajos — rá kell csöngetni a megyeiekre még egyszer, hogy küldjék már a zabot is. Nincs már türelmem a várakozásra . . .

Ez érthető is, mert őt meg a termelők sürgetik.

Tárgyilagos tudósítás egy előadásról

Nemrég az egyik képeslapban volt egy rajz, mely a rádióhallgatókat karrikírozta, éspedig azt, hogy milyen «figyelemmel« hallgatják az operaelőadás közvetítését. Tegnap délelőtt egy kicsit úgy érezte magát az ember, hogy ennek a rajznak megelevenedett szereplői között ül. Az előadó beszél, a köcd {.aluli taoaiz eqq darabkája

A meteorológusok meg a naptárcsinálók vitatkozhatnak azon, hogy itt-e már a tavasz. Ám a paraszti portákon nincs helye az ilyen találgatásoknak. Éjszakánként ugyan — ha tiszta az ég — meghártyásodik a tócsák tükre, meg az itatóvályúkban hagyott vízmaradék. A serkenő fű kénytelen zöld köpenyét ezüstszínűre cserélni reggelre — csíp még a dér. A műit hét végén fehérre meszelte a télutó a tájat, s a házak tetejét. Remélhetőleg ez volt e múló évszak hattyúdala. Ki is nevette ezt az utolsó erőlködést a márciusközepi nap, amelynek már nemcsak fénye, hanem melege is van. Beköszöntött tehát a dologidő, nincs otthon nyugvása a parasztembernek. Dobszó, plakát meg brosúra intelmei nélkül is benépesült a zselicszentpáli határ is.

Jót hozott az enyhére forduló idő a falu lakóira. Még ötvenkettőben 60 hold szántót át kellett engedniük a honvédségnek gyakorlótér gyanánt. Két hete aztán szétáramlott az örömhír e völgykatlanba dugott község házai között: visszajön a Ganajosmező nagy része — így nevezik a gyakorlóteret környékével együtt. -Azokban a napokban hiába kereste volna bárki is az irodában a tanácsi embereket — földmérésnél használatos léptetőt vettek kezükbe a toll meg az akták helyett. Szétparcelláztak tulajdonjog szerint 48 holdat, a többit meg a régi gazdák kapják meg használatra. Hegedűs Györgynek Is viszszacövekeltek három holdat. Kell is ez a terület, méghozzá nagyon, mert a hét számosállat, meg a tíz disznó elesége nagy darab földről takarodik be. És hogy ne mondhassa senki: kár volt neki visszaadni ezt a parcellát, hiszen úgysem bír vele — menten eke elé akasztotta a két kancát. Megszántotta velük biz azt, amúgy alaposan. 1100 öllel két nap alatt végzett. Rájött egy kis fagy — legalább jobban megülepedett. Aztán beborította a kései hó, annak meg szinte minden cseppje beleszivárgott olvadás után. A szél egy kicsit megfújta, neki lehetett vinni a fogast. A nap melegére megpirkadt, omlóssá, morzsalékossá vált. Kedden aztán hozzákészülődött a vetéshez, földben már a helye az árpának meg a zabnak. Hiszen Zomi Ferencék is elvetették már azt a sarki földet. Másfelé is csak úgy nyüzsög a nép a határban. No, azért neki sincs szégyenkeznivalója: 250 ölön földbe tette már a mákot, meg éppen akkora darabon a cukorrépát is. Pedig még nem is küldte meg a Cukorgyár a magot, de maradt ennyi a tavalyiból.

Reggelenként kicsit ragad a föld, szántani azonban lehet. Délutánra aztán megszikkad, s rá lehet menni vetőgéppel is. Akad azért munkája a felkészülésben otthon is. Rostán tisztítgatja a lóheremagot, mert nemsokára itt lesz a felülvetés ideje is. Ezzel sem akar elkésni: három és fél hold árpára, rozsra szórja ki az aprómagot. Bizony, a tavalyi 70 kilóból nem igen jut eladásra. Ha nem termelt volna, akkor is megvenné most. Tavaly sem sajnálta a lucernamag kilójáért a 60 forintot, több mint ezer ölet bevetett vele. Kell a takarmány, mert keveselli Hegedűs György a hét istállós jószágot a tizenöt holdhoz. Amint mondja, korábban tíznél mindig több számosállatot tartott. Erre törekszik most is.

Jó idő jött a vetésre, jó tavasz köszöntött a falura. Nem is kell serkenteni a parasztot a dologra, sőt ha megtiltanák, akkor is kiszöknének a mezőre — így summázza Hegedűs

György a földműves nép termelési kedvének fellángolását. örülnek,

hogy március 15-én sem kell otthonmaradniuk. Hiszen aki aratni akar, annak előbb vetnie kell. Az idő pedig nem válogat a pirosbetűs ünnep és feketebetűs hétköznapok között

K. J.

zonség meg csinálja a maga dolgát. Néfoányan figyelnek.

Színhely a MÁV kaposvári kultúrváróterme, ahol körülbelül 36 hallgatót érdekel — látszólag — az ősin agyarok életéről szóló előadás. Ha az előadót figyeljük, aki Ijebédiáról beszél és a rovásírásról szinte a történelemóra légköre üli a termet, de aztán ha ellenőriző akarjuk, hogy van-e itt a hallgatók között valaki, akiből esetleg kiütközik az ősök vándorlása során felszedett török nyom — minden iskoláj-illúziót elterel a tapasztalai;. Az előadó nem szól oda a sarokba, hogy «Kérem lányok, ne vihogjanak«. Se azt nem mondja, hogy «Hölgyem, legyen szíves csukja be a púderes dobozát, majd előadás után használhatja«. Nem. Itt nem hangzik el ilyesmi, mert ez a hely váróterem elsősorban, csak egyes napokon hangzik fel benne a tudomány vagy a művészet szava. Minden kedden és pénteken ugyanis a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat egy-egy előadója tart itt előadást népszerű formában a vonatra váró utazóközönségnek. A tavalyi év sikerei késztették mind a MÁV Igazgatóságot, mind a TTIT-t újabb előadássorozat tartására. Az idei első előadás március 5-én hangzott el »Van«? élet a földön kívül« címmel. Rákövetkező pénteken »Megyénk jellegzetes tájai« című előadást hallgathatta a közönség. Tegnap pedig Tóth László történelemtanár ismertette az ősmagyarók életét, mintegy 30 percen keresztül. A következőkben ugyanilyen változatosnak ígérkezik az előadássorozat, melyben szakemberek tartanák irodalmi, művészeti, orvosi, műszaki és fizikai előadásokat — talán kicsit érdeklődőbb közönségnek, mint a tegnapi volt,

K. R