Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-13 / 60. szám

n VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ' #llr ^'*A pq<J^ ' шшю AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA И. évfolyam, 60. szám. ARA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 13. Induljon iih‘í; újon a munka verseny a tervek teljesítéséért, a termelési költségek csökkentéséért Az októberi—novemberi ellenforra­dalmi események, valamint már ko­rábban az újsütetű revizionista irányzat diadalittasan törölte el a Munkaversenyt és mint rossz, hely­telen gyakorlatot pecsételte meg. A termelési tervek teljesítéséért folyó *emes vetélkedést, a termelési költ­ségek csökkentéséért folyó harcot, valami furcsa, nyakatekert logiká­val «-sztálinistának« bélyegezték. Az ellenforradalom szálláscsinálói tudták hová kell ütni. Mert valójá­ban, amikor a munkaversenyt átkoz­ták, és megszüntetéséért kardoskod­tak, akkor a szocialista építés leg­­eagyobb acélrugóját lágyították fel, hidegvizet öntöttek a munkások lel­kesedésének tüzére, meg akarták fosztani a munkásokat az egészséges versengés lehetőségétől. A munkaversenynek voltak hibái. Bet mi nem vitatjuk. Helytelen ol­dala azonban nem az volt, hogy se­gített emelni a termelést, hogy bátor helytállásra nevelt, hogy általa milli­­árdokat lehetett megmenteni a hazá­nak, a népnek és vele együtt, az 6 bábáskodásával születtek meg a ma­gyar ipar oly nagyszerű támaszpont­jai, mint Komló, Dunapentele, Inota, stib. Nem! A munkaverseny rossz ol­dala legfeljebb az volt, hogy az utób­bi időkben elbürokratizálódott, ella­posodott. Már csak a programosok, tervesek, statisztikusok és hivatásos dekorálok íróasztalain görnyedt. Nem a munkásoktól indult ki, nem ott lent, a munka hevében nőtt, izmoso­dott, lelkesített, hanem felülről igaz­gatott, szinte parancsszóra indított mozgalommá vált. De ezek miatt a hibák miatt ki tud­ná tagadni óriási erejét, életképes­ségét, számtalan gazdasági előnyét? Megvádoltak bennünket az ellenfor­radalmárok, hogy mi a munkaver­senyt is a világ első szocialista or­szágától, a Szovjetuniótól «-másoltuk« le. De kérdezzük meg, kinek jelent előnyt a munkaverseny. Kinek je­lent előnyt, ha a népgazdasági tervek hamarabb teljesülnek, ha olcsóbban termelhetünk, ha minden munkás ki tudja bontani képességeinek zászla­ját, a haza, a nép, a saját maga ér­dekében. Kinek előny, ha több lakó­ház, kórház, iskola épül, ha több ci­pőt, ruhát, gabonát, vasat és szenet termelhetünk, ha a tervek teljesíté­sével növekszik a több bérjuttatás lehetősége? Csakis a népnek, a mun­kásoknak és parasztoknak jelent óriási előnyt! De vereséget, csúfos kudarcot jelent a nép ellenségeinek, akik azt szeretnék, ha országunk gazdaságilag sohasem jönne rendbe. Induljon meg hát újra a munka­verseny! Okosabban, jobban, élettől duzzadóbban, s nemes hivatását be­töltve segítse népünket a jövő céljai­nak elérésében. A’ Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Ideiglenes Intéző Bizottságá­hoz levélben fordult a Somogy me­gyei Téglagyári Egyesülés dolgozói nevében Fehér József elvtárs igazga­tó. A levelet közzétesszük lapunk­ban és kérjük a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, hívja össze rövi­desen a vállalatok igazgatóit, párt­­szervezeteink vezetőit, a . munkásta­nácsok elnökeit, hogy megvitassák a Téglagyári Egyesülés javaslatát a munkaversenyt illetően, melyet az alábbiakban ismertetünk: Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intéző Bizottságának Javasoljuk, hogy a termelés fokozásának, valamint a termelési költ­ségek csökkentésének érdekében induljon verseny a «Somogy megye leg­jobb üzeme« címért. A verseny első ízben 1957. április 1-én induljon és június 30-ával záruljon, tehát a második negyedév munkáját értékelje. A VERSENY FELTÉTELEI: 1. A termelési terv teljesítése; 2. A tervszerűség betartása; 3. A vállalati eredmény javítása. E feltételek alkalmasak arra, hogy a vállalatok egész munkáját ja­vítsa, beleértve az önköltség csökkentését, valamint a minőség javítását is. A VERSENY DÍJAZÁSA: A versenyt nyerő üzem húsz dolgozóját egyhetes külföldi üdülésre küldeni. A második helyezett üzem tíz dolgozója egyhetes belföldi üdü­lést nyerne. A harmadik helyezett üz?m öt dolgozóját érné ezen jutalom. (Természetesen más jutalmak is kit űzhet ők, de a lényeg az, hogy maga a jutalom is ösztönző legyen.) A VERSENY ÉRTÉKELÉSE: A versenyt öttagú bizottság értékelné, melynek tagjai a következők: Az MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottságának egy tagja, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának egy tagja, a Megyei Tanács egy tagja, a Nemzeti Bank egy tagja, a Statisztikai Hivatal egy tagja,. Kérjük, hogy javaslatunkat a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és a területi bizottságok vitassák meg, valamint kérjük a megye többi vállala-■ЬИпя1г \тЛ!pmДпíc kft ton ni Fehér József igazgató. Hőforrás feltárását kezdik meg Г ' 1 Fizetővendég szolgálatot szerveznek ГОПуОООП Fonyód, mint mindannyiszor, az idei üdülési szezonban is számottevő orgaíomra számíthat. Sajnos, eddig a komoly és számottevő lehetőségek­kel bővelkedő nyaralóhely nem tu­dott a várt és kívánt mértékben szó-| rakozást és pihenést nyújtani. Az 5 Idegenforgalmi Hivatal és a Megyei | Tanács a közelmúltban ú.j előkészítőä politikába kezdett, amelynek remél- $ hetőleg hamarosan számos jó ered-5 menyét láthatjuk és élvezhetjük. л Örömmel számolhatunk be arról,^ hogy az átalakító munka konkrét^ formákat ölt már most és még e hó-á nap végén megtörténik az első mély-’? fúrás — és a Sándor-telepen me!eg-S vizű reumafürdő létesül. — A rmm-S kát az ország neves geológusainak? szakvéleménye alapján és támogátá-S savai végzik. 2 Biztató az is, hogy az Országos^ Idegenforgalmi Hivatal fürdőfejiesz-S test intéző osztályának egyik légion-2 tosabb soronkövetkező feladata ép-? pen a fonyédi melegvízű fürdő mi-S előbbi elkészítése. A fürdő elkészi-g tése várhatóan megsokszorozza a? nyári üdülőforgalmat, éppen ezért ^ Külföldi szakszervezetek ajándéka a somogyi közalkalmazottaknak A minap hatalmas csomagot kapott a Közalkalmazottak Szakszervezeté­nek Somogy megyei Bizottsága. A cso­magban a lengyel, az NDK és az oszt­rák szakszervezetek ajándékai vol­tak. Jelentős mennyiségű élelmiszer: cukor, kakaó, kávé, csokoládé jut­tatta kifejezésre a külföldi szakszer­vezetek, szolidaritását a Somogy me­gyei dolgozókkal. A mintegy tízezer forint értékű élelmiszer mellett je­lentős ruhaküldemény is érkezett. A Közalkalmazottak Szakszerveze­tének Somogy megyei Bizottsága, Takács Béla területi elnök irányítá­sával, nac.-y körültekintéssel végezte el a csomagok szétosztását. A bizott­ság úqy döntött, hogy a lehetőleg sokgyermekes is az arra legjobban rászoruló alacsonyfizetnsü közalkal­mazottak részesüljenek az ajándék­­csomagokból. 11-én megtörtént a cso­magok szétosztása. Harminckét So­mogy megyei közalkalmazott szakszer­vezeti tag házatáján jelent örömet az ajándékcsomag. A kaposváriak sze­mélyesén vették át ajándékaikat, míg a vidékiek címére postán küldték eí a szeretetcsomagokat. — tekintettel a nehéz szállodahely­zetre — a megyei Idegenforgalmi Hi­vatal megszervezi a fizetővendég szolgálatot. E szolgálat célja az lesz, hogy az üdülési igényeiket bejelen­tett vállalati dolgozók SZOT-on kí­vüli szociális nyaraltatását is zökke­nőmentesen biztosítsa. Katonai bíróság ítélt a kisbajomi gyilkos rendőrök ügyében Néhány gondolat márrius 15 elé Egy hír és ami mögötte van Pályázati felhívás A Somogvorszáq szerkesztősége má­jus 1-re irodalmi pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehetnek mindazok, akik kedvet, hajlamot éreznek az írás­hoz, s akik már eddig is különböző rá­­saikkal, elbeszéléseikkel gazdagították a megyei lapot, A pályázat célja, hogy lehetőséget ós nyilvánosságot biztosít­sunk megyénk írói számára, másrészt, hogy az élet különböző problémáival foglálkozó írásművekkel jobban ki tud­juk elégíteni olvasóink igényeit. A pályázat feltételei rendkívül ked­vezőek. Bármely műfajban (novella vers, tartulmány, elbeszélés, riport stb.) szabadon választott témával pályázhat­nak olvasóink. Az írásmű terjedelme azonban nem lehet több 10 ritkán gépelt oldalnál. Beküldési határidő; április 20. Az értékelést május 1-i ünnepi szá­munkban közöljük. A díjat nyert, valamint a díjazásban nem részesített jobb írásműveket folya­matosan közöljük a SomogyországbáB­­Ez utóbbiakat megjelenés esetén külön honoráljuk. Kiosztásra kerül: egy l. díj: 1000 fo­rint, két I). díj: 500—500 forint, négy Ili. díj: 300—300 forint. Névvel vagy jeligével egyaránt lehet pályázni. Csak »Pályázat« felírással el­látott borítékban érkező írásművek ve­hetnek részt irodalmi pályázatunkon. Szerkesztőség. Hogy ki ne késsen a mag a földből... Nincs egy percnyi nyugsága Gábor La­josnak, a TV siófoki te­lepvezetőjének. Gyak­ran kinéz a raktár­udvarra, hogy nem jöttek-e már vető­magért az igénylők. Még senki... Vissza­­siet az irodába és a telefonkagyló után nyúl. Csenget... be­szél, aztán leteszi a kagylót, s megint csen­get, s megint beszél, így megy ez már reg­gel óta... Értesíti a járási mezőgazdasági osztályt, a községi ta­nácsot, a termelőszö­vetkezeteket, hogy itt van, megérkezett a 60 mázsa tavaszi árpa ve­tőmag, amelyből 10 mázsa a balatónkilitie­­ké, 30 pedig a szaba­diaké. De itt van 10 tnázsa tavaszi bük­köny és 40 mázsa bor­só is. Nehezen várták már ezt a termelők, s a TV- telep vezetője is. No, de végre... Csak most már jöjjenek érte. Gábor Lajost idege­síti, hogy még mindig nem jön senki. Ismét telefonál. — Halló... siófoki Uj Barázda?... Meg­érkezett a zab-vető­magjuk. Igen ... mind a kilenc mázsa ... No, csak jöjjenek minél előbb. Leteszi a kagylót, s kinéz az udvarra. A szombaton esett hó­nak már híre-hamva sincs. Melegen tűz a nap, s pirul a föld. Sietni kell a vetőmag­­cserével, hogy ki ne késsen a mag a föld­ből. Ami megérkezett, azt gyorsan el tudják osztani, s most már ér­tesítették is az illeté­keseket. Hanem a zab­vetőmag, amit az egyé­niek igényeltek, még mindig nem érkezett meg. Pedig időben kérték a felsőbb szer­vektől. — Úgy látom — szó! oda társának Gábor Lajos — rá kell csön­getni a megyeiekre még egyszer, hogy küldjék már a zabot is. Nincs már türel­mem a várakozásra . . . Ez érthető is, mert őt meg a termelők sür­getik. Tárgyilagos tudósítás egy előadásról Nemrég az egyik képeslapban volt egy rajz, mely a rádióhallga­tókat karrikírozta, éspedig azt, hogy milyen «figyelemmel« hallgatják az operaelőadás közvetítését. Teg­nap délelőtt egy kicsit úgy érezte magát az ember, hogy ennek a rajznak megelevenedett szereplői között ül. Az előadó beszél, a kö­cd {.aluli taoaiz eqq darabkája A meteorológusok meg a naptárcsinálók vitat­kozhatnak azon, hogy itt-e már a tavasz. Ám a paraszti portákon nincs helye az ilyen ta­lálgatásoknak. Éjsza­kánként ugyan — ha tiszta az ég — meghár­tyásodik a tócsák tükre, meg az itatóvályúkban hagyott vízmaradék. A serkenő fű kénytelen zöld köpenyét ezüst­színűre cserélni reggelre — csíp még a dér. A műit hét végén fehérre meszelte a télutó a tá­jat, s a házak tetejét. Remélhetőleg ez volt e múló évszak hattyúda­la. Ki is nevette ezt az utolsó erőlködést a már­­ciusközepi nap, amely­nek már nemcsak fé­nye, hanem melege is van. Beköszöntött tehát a dologidő, nincs otthon nyugvása a parasztem­bernek. Dobszó, plakát meg brosúra intelmei nélkül is benépesült a zselicszentpáli határ is. Jót hozott az enyhére forduló idő a falu lakói­ra. Még ötvenkettőben 60 hold szántót át kel­lett engedniük a hon­védségnek gyakorlótér gyanánt. Két hete aztán szétáramlott az öröm­hír e völgykatlanba du­gott község házai között: visszajön a Ganajos­­mező nagy része — így nevezik a gyakorlóteret környékével együtt. -­­Azokban a napokban hiába kereste volna bár­ki is az irodában a ta­nácsi embereket — föld­mérésnél használatos léptetőt vettek kezükbe a toll meg az akták he­lyett. Szétparcelláztak tulajdonjog szerint 48 holdat, a többit meg a régi gazdák kapják meg használatra. Hege­dűs Györgynek Is visz­­szacövekeltek három holdat. Kell is ez a te­rület, méghozzá nagyon, mert a hét számosállat, meg a tíz disznó elesége nagy darab földről taka­rodik be. És hogy ne mondhassa senki: kár volt neki visszaadni ezt a parcellát, hiszen úgy­sem bír vele — menten eke elé akasztotta a két kancát. Megszántotta ve­lük biz azt, amúgy ala­posan. 1100 öllel két nap alatt végzett. Rájött egy kis fagy — legalább jobban megülepedett. Aztán beborította a ké­sei hó, annak meg szin­te minden cseppje bele­szivárgott olvadás után. A szél egy kicsit meg­fújta, neki lehetett vin­ni a fogast. A nap me­legére megpirkadt, om­lóssá, morzsalékossá vált. Kedden aztán hoz­zákészülődött a vetés­hez, földben már a he­lye az árpának meg a zabnak. Hiszen Zomi Ferencék is elvetették már azt a sarki földet. Másfelé is csak úgy nyüzsög a nép a határ­ban. No, azért neki sincs szégyenkeznivalója: 250 ölön földbe tette már a mákot, meg éppen ak­kora darabon a cukorré­pát is. Pedig még nem is küldte meg a Cukor­gyár a magot, de ma­radt ennyi a tavalyiból. Reggelenként kicsit ragad a föld, szántani azonban lehet. Délután­ra aztán megszikkad, s rá lehet menni vetőgép­pel is. Akad azért mun­kája a felkészülésben otthon is. Rostán tisz­­títgatja a lóheremagot, mert nemsokára itt lesz a felülvetés ideje is. Ez­zel sem akar elkésni: három és fél hold ár­pára, rozsra szórja ki az aprómagot. Bizony, a ta­valyi 70 kilóból nem igen jut eladásra. Ha nem termelt volna, ak­kor is megvenné most. Tavaly sem sajnálta a lucernamag kilójáért a 60 forintot, több mint ezer ölet bevetett vele. Kell a takarmány, mert keveselli Hegedűs György a hét istállós jó­szágot a tizenöt hold­hoz. Amint mondja, ko­rábban tíznél mindig több számosállatot tar­tott. Erre törekszik most is. Jó idő jött a vetésre, jó tavasz köszöntött a falura. Nem is kell ser­kenteni a parasztot a dologra, sőt ha megtil­tanák, akkor is kiszök­nének a mezőre — így summázza Hegedűs György a földműves nép termelési kedvének fel­lángolását. örülnek, hogy március 15-én sem kell otthonmaradniuk. Hiszen aki aratni akar, annak előbb vetnie kell. Az idő pedig nem válo­gat a pirosbetűs ünnep és feketebetűs hétköz­napok között K. J. zonség meg csinálja a maga dolgát. Néfoányan figyelnek. Színhely a MÁV kaposvári kul­­túrváróterme, ahol körülbelül 36 hallgatót érdekel — látszólag — az ősin agyarok életéről szóló elő­adás. Ha az előadót figyeljük, aki Ijebédiáról beszél és a rovásírásról szinte a történelemóra légköre üli a termet, de aztán ha ellenőriző akarjuk, hogy van-e itt a hallga­tók között valaki, akiből esetleg kiütközik az ősök vándorlása so­rán felszedett török nyom — min­den iskoláj-illúziót elterel a ta­pasztalai;. Az előadó nem szól oda a sarokba, hogy «Kérem lányok, ne vihogjanak«. Se azt nem mond­ja, hogy «Hölgyem, legyen szíves csukja be a púderes dobozát, majd előadás után használhatja«. Nem. Itt nem hangzik el ilyesmi, mert ez a hely váróterem elsősorban, csak egyes napokon hangzik fel benne a tudomány vagy a művé­szet szava. Minden kedden és pén­teken ugyanis a Társadalom- és Természettudományi Ismeretter­jesztő Társulat egy-egy előadója tart itt előadást népszerű formá­ban a vonatra váró utazóközönség­nek. A tavalyi év sikerei késztet­ték mind a MÁV Igazgatóságot, mind a TTIT-t újabb előadássoro­zat tartására. Az idei első előadás március 5-én hangzott el »Van«? élet a földön kívül« címmel. Rákö­vetkező pénteken »Megyénk jelleg­zetes tájai« című előadást hallgat­hatta a közönség. Tegnap pedig Tóth László történelemtanár is­mertette az ősmagyarók életét, mintegy 30 percen keresztül. A következőkben ugyanilyen válto­zatosnak ígérkezik az előadássoro­zat, melyben szakemberek tartanák irodalmi, művészeti, orvosi, mű­szaki és fizikai előadásokat — ta­lán kicsit érdeklődőbb közönség­nek, mint a tegnapi volt, K. R

Next

/
Thumbnails
Contents