Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-02 / 51. szám

шлд—n—шдмжшп^шт—— —ШИ— __________ __kjjj-*i^ülij»-5*_ui ___________________________________________________^^^^^^Cz0mhrt.li)5yinurfi[ls2. A TANJUG és a belgrádi rádió az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának üléséről és ax ott hozott határosatokról Belgrad (MTI). A TANJUG hír­szolgálati iroda és a belgrádi rádió csütörtöki híradásában beszámolt a Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának az időszerű kérdésekről és feladatok­ról hozott határozatáról. A határo­zatnak a párt nemzetközi kapcsola­taira vonatkozó részéből kiemelte, hogy az MSZMP sikeresen fejlesz­tette és erősítette nemzetközi kap­csolatait, valamint, hogy a Közpon­ti Bizottság helyesli az Intéző Bizott­ság intézkedéseit és döntéseit, ame­lyeket a nemzetközi találkozókkal összefüggésben tett, és jóváhagyta azokat az egyezményeket és meg­állapodásokat, amelyeket a párt kül­döttei kötöttek. A TANJUG kiemeli továbbá,# hogy az említett határozatban saj-# nálattal állapítják meg, hogy a Ju-# goszláviával fennálló normális álla-# mi kapcsolatok mellett, a Magyar# Szocialista Munkáspárt álláspontja# és a Jugoszláv Kommunisták Sző-# vétségének egyes vezetői nyilváno-# san kifejtett álláspontja között lé-# nyegbevágó nézeteltérés áll fenn# fontos kérdésekben. Ilyen például a# párt építése és a magyar, úgyneve-# zett «-területi munkástanácsok« ér-f tékelése. A határozat annak a remé-J nyének ad kifejezést, hogy ezek a) nézeteltérések a kommunisták ко-# zött szokásos elvtársias vita kereté-' ben tisztázódnak. * ipEINK gAz ENSZ közgyűlésének csütörtök délelőtti ülése . New York (MTI). Az AP jelenti, hogy az ENSZ közgyűlésének csütör­tök délelőtti ülésén, minthogy a kö­­zelkeleti helyzethez újabb felszólaló nem iratkozott fel, áttértek egyéb kérdéseik tárgyalására. Először a különleges poltikai bi­zottságnak az új tagok felvételére vonatkozó javaslatát tárgyalták és 40:8 arányban, 16, illetve 18 tartóz­kodással jóváhagyták a bizottság ha­tározati javaslatát, amely felszólítja biztonsági tanácsot, hogy vegye fontolóra Dél-Korea, illetve Dél- Vietnam felvételi kérését. A Szovjet­unió és a népi demokratikus orszá­gok küldöttei a két javaslat ellen szavaztak. A közgyűlés ezután 68:0 arányban, egyetlen tag (Irak) tartózkodásával jóváhagyta a különleges politikai bi­zottság javaslatát, hogy a palesztinai arab menekültek sorsának javításá­ra gazdaságfejlesztési programot va­lósítsanak meg. A soron következő kérdés az Egye­sült Államok felforgató tevékenysége volt. Az erre vonatkozó szovjet indít­ványt a különleges politikai bizott­ság szerdai ülésén leszavazták. Kuznyecov szovjet küldött felszó-# tatásában ismét kifejtette a különle- i ges politikai bieottság ülésén elmon-# dott érveit és kijelentette, hogy a # magyarországi felkelés az Egyesült ( Államok felforgató tevékenységének» eredményeként robbant ki. ' »A magyarországi eseményekért azok felelősek —• mondotta — akik az úgynevezett felszabadítást propa­gálják.« Kuznyecovval Barros brazil és Ca-j bot Lodge amerikai küldött szállott vitába. Barros kijelentette, hogy az. Egyesült Államokat »nem lehet vá-, dőlni egyetlen agresszióval sem a, keleteurópai országokkal szemben«. ( Lodge azt állította, hogy a szovjet javaslat »kísérlet az Egyesült Álla­mok megrágalmazására«. A közgyűlés ülését délben elnapol­ták. Jobb a külföldinél a magyar műbőrkabát anyag Hivatalos szakértők megállapítot­ták, hogy a műbőrkabát anyag, mely a győri pamutszövő- és műbőrgyár­ban készül, jobb mint a külföldi anyagok. Az újfajta műbőr, amelyet bolyhozott pamutszövetre dolgoznak, félmillió hajtogatást is kibírt, anél­kül, hogy megtört volna és jól állja a fagyot is. Egyelőre négyféle: .bordó, barna, drapp és zöld színben gyárt­ják. A konfekcióipar a második ne­gyedévre már 50 000 métert rendelt az újfajta műbőrből. Nem marad magára Berta Somogyi Lajos Az ellenforradalmi események idején a budapesti pártbizottsá­got védő hős honvédek egyik?, Berta Somogyi Lajos kalocsai ott­honában j piheni ki az elmúlt hó­napok megrázkódtatásait. A sú­lyosan sérült fiatalember, aki el­vesztette egyik lábát, már jobban van. Kalocsai ismerősei és bará­tai naponkint felkeresik és a Ma­gyar Ifjúságnak róla készült ri­portja óta tömegesen adják egy­másnak a kilincset a megye min­den részéből, de a fővárosból és az ország más vidékeiről érkező látogatók is. A napokban az MSZMP Intéző Bizottságának, az EPOSZ Bács megyei szervezeteinek, a Haza­fias Népfrontnak, a Magyar Ifjú­munkás Szövetségnek és a MÖHOSZ-nak népes küldöttsége látogatta meg Berta Somogyi La­jost. Eddig több mint 12 000 fo­rint értékű ajándékot, pénzsegélyt juttattak Berta Somogyiaknak. A fiatal katona több mint száz levelet kapott. Szinte az ország minden városában akadt valaki, aki meghatódva a fiatalember történetén, tollat ragadott, hogy kedves, vigasztaló szavakkal eny­hítse fájdalmait. Berta Somogyi Lajosnak igen jólesik, hogy nem hagyják magára, valamennyi le­vélre válaszol. Kereskedők és ipari szakemberek utaztak a lipcsei vásárra A március 3-án nyíló hagyományos lipcsei nemzetközi vásáron kollektív árubemutatóval vesznek részt^ külke­reskedelmi vállalataink. Pénteken délelőtt Lipcsébe utazott a magyar külkereskedelmi delegáció Kolozs György, a KOMPLEX külkereskedel­mi vállalat vezérigazgatóhelyettesé­nek vezetésével. A kereskedőkkel együtt számos ipari szakember is utazott a vásárra. — Nagymennyiségű gyógyszert rejtegetett a lakásán Tomsa József 25 éves sávolyi földműves, akinél a karhatalmi szervek február 27-én, a házkutatáskor a gyógyszeren kívül még egy PF. 7314. alakulatszámú honvédségi bélyegzőt is találtak. A bűnjeleket őrizetbe vették, Tomsa ellen eljárás indult. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok Ez aztán kellemetlen! Szaud király ameri­kai látogatása során bőkezűen aranyórákat adományozott a kül­ügyminisztérium tiszt­viselőinek. Az Egyesült Államok alkotmányá­nak értelmében azon­ban kormányhivatal­nokok nem fogadhat­nak el ajándékot »sem királytól, hercegtől, sem külföldi államtól«, így tehát a tisztvise­lőknek most fájó szív­vel be kell szolgáltat­niuk az órákat. Amikor a miniszternek nincs rendben az útlevele Peter Thomeyoroft, az új angol pénzügy­­miniszter a közelmúlt­ban Londonból Párizs­ba utazott. Útközben kiderült, hogy valami hiba van az útlevele körül. A Le Bourget-i re­pülőtéren a rendőrség megkérdezte, miért van nála olyan útle­vél, amely már hat hó­napja lejárt. Thor­­neyoroft haragos pil­lantást vetett titkárjá­ra, majd mosolyogva mentegetőzött. A re­pülőtéri tisztviselők biztosították, hogy nem lesz semmi kellemet­lensége. Egy autószerencsétlenség különös utóhatása A 43 éves Mrs. Myrtle Burwood állan­dó félelemben él. At­tól fél, hogy bárme­lyik pillanatban rájö­het egy roham és ak­kor egyszerre csak el­kezd hátrafelé futni. Mindez annak a kö­vetkezménye, hogy az asszony 1955. novem-' herében egy autósze­rencsétlenség alkalmá­val agysérülést szen­vedett. Mrs. Burwood kár­térítési pert indított az összeütközést fele­lős gépkocsivezető el­len és a legfelső bíró­ság 7000 fontot ítélt meg neki. Királyi viszály Az angol királynő április elején Párizsba látogat. Azt mondják ezzel , kapcsolatban, hogy a windsori her­ceg és felesége Párizs­ból rövidesen Ameri­kába utazik és április végéig nem is tér vissza. Mindez azt a benyo­mást kelti, hogy a herceg és a hercegnő azért nem tér vissza Párizsba a királynő látogatásának idejére, mert el akar kerülni légy mindannyiukra nézve kényelmetlen szituációt. A feltevések szerint ugyanis a herceget és a hercegnőt nem lát­nák szívesen a király­nő látogatása alkalmá­val tartandó hivatalos rendezvényeken. így tehát a herceg azért utazik el Párizsból, hogy elkerülje ezt a szükségtelen megaláz­tatást. Rövid fürdőnadrágban fürödhetnek már a portugál férfiak A portugál hatósá­gok végre enyhítették a drákóian szigorú fürdőruhaviselési sza­bályokat. Eddig ugyan­is a portugál férfiak kénytelenek voltak hosszú fürdőruhában fürödni. A rendsza­bály ezentúl megenge­di, hogy most már fel­sőrész nélküli fürdőru­hában is fürödhetnek. Közlekedési baleset Grönlandban Grönland történel­mében a napokban történt az első közle­kedési baleset. Urná­nak falucskában az egyetlen tehergépkocsi összeütközött egy szán­kóval, amelyen három eszkimó gyerek ült. Az autó fölborította a szánkót és a három gyereket törött lábbal kórházba kellett szál­lítani. Az amerikai elnökasszony rosszul öltözködik Eisenhower asszony a napokban precedenst állított fel azzal, hogy 17 nap alatt harmad­szor viselt egy ruhát. Most azt tervezi, hogy a március 5-én sorra kerülő hivatalos foga­dáson negyedszer is ugyanazt a ruhát ölti magára. Á washingtoni tár­sasági élet 1300 veze­tőjének feleségei álta­lában úgy vélekednek, hogy Mrs. Eisenhower döntése igen jó ötlet. Sokan felsóhajtottak: »Bárcsak én is több­ször merném viselni ugyanazt a ruhát!« Az elnökasszony újítása természetesen tökélete­sen elnyerte a férfiak tetszését. Mrs. Eisenhower és Greta Garbo a világ tíz legrosszabbul öltöz­ködő hölgye közé tar­tozik — jelentette ki Annié Scott-James is­mert angol divatripor­ter. — Az amerikai el­nök felesége gyakran úgy öltözködik, akár egy nevelőintézeti nö­vendék, nem mint az Egyesült Államok »First Lady«-je (első asszonya). Greta Garbo a világ legszebb asszo­nya, de olyan rosszul öltözködik, hogy a leg­csúnyábbak egyikének tűnik (Most aztán igazod­jék el az ember! — Л szerk.) Ez év elején ott ültem a Népi Po­litikai Tanácskozó Testület országos bizottságának értekeeielén és hall­gattam Gsou En-laj miniszterelnök beszédét. Követelte Tajvan békés újraegyesítését a hazával. Meggyőzé felhívást intézett a Kuomintang ka­tonai és polgári hivatalos személyei­hez a népi Kínával való együttmű­ködésre. Hangsúlyozta, hogy azokat, akik így fognak cselekedni, nem von­ják felelősségre múltbeli vétkeikért és- kellő megbecsülésben részesítik.-Mélyen meghatottak ezek a sza­vak; amelyeknek őszinteségét saját jelenlétem bizonyítja. Csang Kaj-sek rezsimjében vezető tisztviselői állást töltöttem be még a kínai anyaország ellen viselt háború. utolsó hónapjá­ban is,. A népi érők ténykedésemért a háborús bűnösök listájára helyez­tek. Miután sok ingadozás után ma­gamra találtam és hazatértem, jól bántak velem, alkalmat adtak, hogy részt vegyek az új ország ügyeinek intézésében. Eszembe jutott, hogy •külföldi barátaim és Tajvanban vagy idegen száműzetésben élő barátaim is'bizonyára szeretnék tudni, hogyan találtam haza, milyen életet éltem és hogyan gondolkozom ma. A geológiától a politikához Hadd kezdem az elején. Amint kül­földön sokan tudják, mint tudós in­dultam el és nem mint politikus. Ré­gebben, a mandzsu dinasztia utolsó év eiben geológiai tanulmányokat folytattam Belgiumban. Mikor bil­ijén, röviddel a forradalom után, amely a dinasztiát megbuktatta, visz­­szatértem Kínába, több mint egy nemzedéken át hazánk ásványi kin­cseinek felkutatásával foglalkoztam. A geológus csoport, amelynek tagja voltam, a politikai hanyatlás és a gyakori katonai lázadások dacára is igyekezett jó munkát végezni. Ma­gam annak idején azt gondoltam, hogy a technológiai haladás az egyetlen út, amelyen az ország elő­reléphet, minden erőt erre kell össz­pontosítani és a politika alárendelt jelentőségű. A japán megszállók előnyomulása északkeleten 1931-ben és további be­hatolásuk az ország területére, meg­döntötte ezt a felfogásomat. Mikor tehát Csang Kaj-sek elküldte hoz­zám egyik titkárát azzal az üzenet­tel: lépjek a szolgálatába, mert min­den erre alkalmas embernek kor-Hogyan találtam haza Irta: Vong Ven-hao, a Kínai Népi Politikai Tanácskozó Testület országos bizottságának tagja mányzati állást kell betöltenie az ország megerősítése érdekében, fel­kerestem őt kulingi tálcásán. Azt mondta, szeretne tervet kidolgozni a nemzet kincseinek kihasználására és támogatna engem ennek a feladat­nak a megvalósításában. Hittem ne­ki, habár kormányának polgárhábo­rús törekvései és a japán kívánságok előtti folytonos meghajlása ellent­mondásban volt hazafiasán hangzó szavaival. 1935-ben Nankingba men­tem és álfást vállaltam a kormány­ban. Háború Japánnal Mikor a japánok 1937-ben egyre beljebb nyomultak Kinába, Csang Kaj-sek! — a közvélemény nyomásá­ra — csak ekkor vállalkozott a harc­ra. Az 1937—1945. években a termé­szeti erőforrások fejlesztése volt a feladatom. A Kuomintang és a kom­munista párt most egyesültek a nem­zeti háborúban. De a Kuomintang minden alkalmat megragadott, hogy az egység feltételeit megszegje, nem látta el a kommunista vezetés alatt álló hadsereget fegyverrel, stb. A kommunisták, akikkel először 1938- ban találkoztam, őszintén gondolták az együttműködést és betartották fel­tételeit. Ezt saját munkakörömben tapasztaltam; egy olajmező kiterme­lésében nagy előzékenységet tanúsí­tottak a közös ügyért. A háború folyamán javasoltam Csangnak, kérjük a szovjet támoga­tást északnyugati olajtermelésünk­höz, mert ez nyilvánvalóan segítene bennünket a Japán ell'eni háború­ban. Minthogy azonban a Kuomin­­tangot egyre lefoglalta a po! sár há­ború és a folytonos meghátrálás a japán követelések előtt, ilyen lépés­re nem kerülhetett sor. Japán legyőzése után az amerikai Standard Vacuum Oil Со. küldöttsé­ge Kínába jött és engem bíztak meg, hogy tárgyaljak vele. Mint oly sok ország példája már megmutatta: ha az amerikai monopóliumokat az olajforrások közelébe engedjük — ez egyet jelent a gyarmati ellenőrzés­sel. Valóban lehetetlen volt tőlük bárminő reális támogatást kapni. De csak később értettem meg teljes mér­tékben a kapitalista és szocialista fel­fogás közötti különbséget, amikor láttam, miként segíti a Szovjetunió az új Kínát független ipara megte­remtésében. Ilyen segítséget az ame­rikai monopolisták soha nem nyúj­tottak egyetlen országnak sem. A polgárháború évei A háború után le akartam monda­ni állásomról és vissza akartam térni a tudományhoz. De mikor a gazda­sági miniszteri állásról való lemon­dásomat elfogadták, köteleztek arra, hogy vegyem át az olajtermelés fel­ügyeletét. Csang Kaj-sek 1948-ban »elnökké« proklamálta magát. Mivel a Kuomintan.g-klifck tagjai, akik ed­dig a miniszterelnöki állást betöltöt­ték, nem tud talc egymás között és az amerikaiakkal megegyezni, reám esett a választásuk, mint »pártonkí­­vüli« jelöltre. Élenálló szóvivője let­tem így a kommunista-ellenességnek és a polgárháborúnak olyan kormány­­érdekében, amely ekkor teljesen az Egyesült Államoktól függött. Ezért kerültem otthon a háborús bűnösök listájára. •-, • i Száműzés és habozás A Kuomintanggal csak végső ve­resége után szakítottam. 1949-ben, mikor a polgárháború még tombolt az országban, Hongkongba menekül­tem, elszigetelődtem az országtól és nem tudtam mitévő legyek. Csalá­dunk szétszóródott. Három fiam, va­lamennyien technikusok, munkahe­lyükön maradtak. Az idősebbik, Sin­­yuan, olajmérnök, Sanghájban élt. Nemsokára eljött Hongkongba, hogy elmondja nekem: Chen Yi tábornok, aki a népi felszabadító hadsereget vezette a Yangce folyón való átke­lésnél, azt üzeni, jöjjek vissza bát­ran az Országba. Abban a hitben, hogy ez csak Chen tábornok magán­­véleménye, nem mertem hazatérni. Ugyanekkor Csang Kaj-sek is hí­vott. Mikor a kommunista érzelmek­kel gyanúsított Yang Chieh tábor­nokot Hongkongban meggyilkolták, tudtam, hogy senki sem lehet itf biztonságban, aki nem hajlandó őt szolgálni. Kértem a fiamat, hogy vi­gye feleségemet és öreg apámat Sanghájba és levelet küldtem vele az ország új vezetőinek, kifejeztem azt az óhajomat, hogy szolgálni aka­rom a hazát. Azután Párizsba men­tem. A párizsi intrikák A franciaországi Kuomintang-dip­­lomaták arra buzdítottak, utazzam Amerikába, ahol az amerikai geoló­giai kutatás tanácsadóként akar szer­ződtetni az ásványleletek nemzetközi elosztásánál. Minthogy azonban fran­ciaországi tartózkodásom alatt ráér­tem a múltakon töprengeni és a kommunista Kínából érkező híreket tanulmányozni, úgy láttam, bizton­ságban hazatérhetek. Előbb Ameri­kába mentem és láttam, hogyan alázza meg az Egyesült Államok kor­mánya a Kuomintangot és miként teszi a nacionalista Kínát kezes szol­gájává Csang Kaj-sek segítségével. Ismét írtam haza és onnan az a vá­lasz érkezett, hogy nyugodtan haza­mehetek. Közben megjelent nálam az amerikai külügyminisztérium kí­nai osztályának vezetője, Philip Sprous és rá akart beszélni, hogy maradjak Amerikában és magas po­zíciót adnak nekem. Azt feleltem, hogy erre az ajánlatra nem tudok nyomban válaszolni. Közben kitört a koreai háború és egyre világosabban láttam, milyen ellensége Amerika az én hazámnak. Sürgettem az elutazásomhoz szüksé­ges formalitások elintézését. Végre elrepültem Hongkongba és 1951. februárjában átléptem Kína határát, hogy csatlakozzam népemhez és csa­ládomhoz. Az élet az új Kínában Uj Kína egészen más volt, mint az az ország, amelyet három évvel ko­rábban elhagytam. Olyan haladást tett, aminőt nehéz lett volna még csak elképzelni is. Hadd beszéljek a magam szakmá­járól. Én sok időn át dolgoztam Kí­na olajban és fémben gazdag vidé­kein, de mindaz, amit hajdan kollé­gáimmal együtt végeztünk, jelenték­telen tapogatódzás volt a mostani kutatáshoz és feltárásokhoz képest. Az új szovjet módszerek különösen megragadtak. A geológiai kutatás üteme, fiatal kollégáim lelkes mun­kája ámulatba ejtett. Én magam fő­leg azzal foglalkoztam, hogy idegen szakmunkákat fordítottam nekik kí­nai nyelvre. Nemsokára beválasztot­tak a Népi Politikai Tanácskozó Tes­tület országos bizottságába és részt vettem számos törvényjavaslat ki­dolgozásában. Sok üzem ás clajmezó munkájának ellenőrzésében is részt veszek. A mai Kína ipara teljesen modern és a régihez nem is hason­lítható. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése terén szintén bámula­tos lépéseket tettünk előre. Egy szó Tajvanhoz Gondolataim gyakran fordulnak azokhoz a régi kollégáimhoz, akik még ma is az idegen uralom alatt nyögő Tajvanban élnek. Néhány szót szeretnék intézni hozzájuk saját ta­pasztalataim alapján. Megél tem, hogy sok parancsnok és tisztviselő a büntetéstől való félel­mében nem tér haza. Magam is úgy voltam. De az én történetem is bi­zonyítja, hogy hitelt adhatnak Csou En-laj miniszterelnök ígéretének. Tények bizonyítják, hogy aló szakít múltjával és ezzel elősegíti Tajvan békés felszabadítását, azt nem bün­tetik meg, sőt megbecsülik hazafias szolgálatait. Újabban sok tajvani tiszt jött át az anyaországba. Szíve­sen fogadták őket és megfelelő mun­kát kaptak. Sokan talán arra gondolnak, hogy Tajvan felszabadulása esetén az Egyesült Államokba mennek. De go­nosz és szégyenletes dolog, ha valaki saját népétől elfordul és idegen száműzetésbe megy. Én azt tanácsolom nekik, szívlel­jék meg kormányunk felhívását és jöjjenek haza. Elvégre mindnyájan kínaiak. Boldogan fogják látni, hogy Kína miként találta meg a haladás és virágzás útját.

Next

/
Thumbnails
Contents