Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-09 / 57. szám

' v ,,гшб:ij»j| v4Z MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA II. évfolyam, 57. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szombat, 1057. március 9. Megjelenteti a szalonkák Somogybán A vadászok nagy örömére So­mogybán megjelentek a szalonkák, a tavasz madár-hírnökei. A seges­­ii erdőrész környékén március 7-én délután bokrászás közben az egyik vadőr kutyájával tíz szalon­kát vert fel. Az első szálláscsináló szalonkák megérkezése után a somogyi vadá­szok megkezdték a késő délutáni szalonkahúzásra-járást; hogy mi­nél többet tudjanak puskavégre keríteni belőlük. Várják a csirkéket Néhány nap múlva, vagyis ponto­sabban e hó 13-án sok ezer apró pelyhes csirke hagyja el a tojáshé­jat és vele együtt a keltetőgépek kel­lemes melegét a Kaposvári Baromfi­­keltető Állomáson. Annak idején 29 ezer tojást raktak be a gépekbe, s ha jó lesz a kelés, akkor 24—25 ezer kiscsirkére lehet számítani. De az is megeshet, hogy csak húszezer lesz. A következő gépben szintén ugyan­ennyi tojást helyeztek el, ebből egy héttel később bújnak elő az apró kis állatkák. Az első húszezemyi csirkesereget minden héten újabb kelő csirkesereg követi majd, mivel az állomás keltetőgépeibe három egymást követő héten rakták be az első tojásokat. Nagyon nagy az igény a csirkékre. Az első keltetésre már nemigen tudnak igényt elfogadni az állomás dolgozói, tekintettel arra, hogy péntekig már közel húszezer csirkét kértek a kaposvári háziasz­­szonyok és a környező falvak egyé­ni és szövetkezeti termelői. Dehát még a fő idény hátra van, s még re­mélhetőleg sok száz baromfitenyész­tő kívánságát tudják teljesíteni. Rinyakovácsi babért- aratott, l!|tmnill!IIIIIIIIIIIIIlllílllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllimillinill!llinillllllllin)llll!lll!!lll)|l|" első az adófizetésben Mostanában ritkaságszámba megy egy-egy jó ered­mény az adófizetésben. Az októberi események óta saj­nos megromlott az adómorál. Pedig a parasztok igen sokat kaptak a munkás-paraszt kormány adományzsák­jából. Megszűnt a beszolgáltatás, eltörölték a mezőgaz­daság-fejlesztési járulékot, a gyermektelen adót, stb. Jelentős adókedvezményben részesíti a kormány a 60. életévüket betöltött női adózókat, az erdőtelepítőket. A beadás megszüntetése ellenére sem emelkedik a pa­rasztság idei jövedelemadója. Húsz százalékkal csök­kentették a kisiparosok adóját. Nos, Rinyakovácsi népe nagyon jól megértette ezt, s a kormány iránti hálából már csütörtökön 108 százalékra teljesítette az első ne­gyedévi előirányzatot. A babért a falu népe aratta el­sőnek a kaposvári járásban. Dicséretképpen azoknak, akik a legjobb példát mutatták az állampolgári kötele­zettség teljesítésében, ide írjuk a nevüket: Bojkovics Sándor, Juhász Imre, Kovács György, Göncz Imre. S nesm vétünk a szerénység ellen akkor sem, ha a meg­dicsérendők közül nem hagyjuk ki Jónás József adó­ügyi megbízottat seim. A rinyakovácsiaktól sokan ta­nulhatnak, még talán a szomszédos gigeiek is, akikre még rossz szándékból sem lehetne azt állítani, hogy egyáltalán törnék magukat. Szegényes hír a szőlőtermelőknek s fesz rézgálic, de esek mértékkei! A szőlő- és gyümölcstermelők aggódva kérdezik: lesz-e védekező szer, amikorra kell. Ezek megnyugta­tására közölhetjük a Münőszertől kapott értesülésünk alapján, hogy a földművesszövetkezetek rövidesen el­látják — ha nem is bőségesen — rézgáliccal a termelő­ket. Tekintve, hogy külkereskedelmi nehézségeink miatt az ország nem rendelkezik még elegendő rézgá­lic készlettel, a meglévőt úgy osztják el, hogy minden­kinek szőlőterületéhez mérten arányosan jusson. A ki­osztást április elején kezdik meg a földművesszövetke­zetek. A gazdák a tanácstól igazolást kérnek és kap­nak mekkora a szőlőterületük, s erre mennyi rézgáli­cot kaphatnak az első permetezésekhez. Úgy értesül­tünk, hogy a direkttermő után 4,6, a ha­zai szőlők után mintegy 7 kilogramm rézgálicot kaphatnak a termelők minden holdra. A Münőszer kirendeltség vezetője azt is közölte, hogy a szőlőkötöző raffiát Madagaszkárból kapjuk, a szokásosnál valami­vel ez is később érkezik meg, mivel a Szuezi-csatorna jelenleg még hajózhatatlan, így a várt áruk a meg­hosszabbodott víziút következtében később érkeznek meg. Beismerő vallomást tett a visnyeszéplaki gyilkos Közlemény a kormány március 7-i üléséről Miközben a palacsinta sült Munkásssásad alakult Kaposvárott A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány határozata értelmé­ben tegnap megalakult a város munkásszázada. A munkásőrség azzal a céllal jött létre, hogy segítséget nyújtson a rendőrségnek és a néphad­seregnek a népi demokratikus rend biztosításában, az ellenforradalmi kísérletek megsemmisítésében. A Zalka Máté laktanyában mintegy 150 munkás és néphez hű ér­telmiségi jelent meg, akiket az MSZMP alapszervezetek javaslata alap­ján vettek fel a munkásszázadba. Márton János, az MSZMP városi ideiglenes intézőbizottsága elnöké­nek megnyitója után Oravecz százados ismertette a munkásszázad tag­jaival az, Elnöki Tanács rendeletét. Ezután az udvarra vonultak, kijelöl­ték a parancsnokokat és megtörtént a század, szakaszok, rajok beosztá­sa. Kaposvár munkásszázadának parancsnokává Markó József tartalékos hadnagyot jelölték ki. A munkásszázad kiképzése a jövő héten megkezdődik. 43 méhész-szakcsoport működik a megyében (Tudósítónktól.) A napokban héttagú, szakemberek­ből álló Ideiglenes intézőbizottság vette kezébe a megye méhészetének irányítá­sát. A méhészek ügyeit eddig három szerv intézte, de érdemben egyik sem tudott vele foglalkozni. A méhészek ügyeit ezentúl kimondottan csak méhé­szek intézik. Megyénkben jelenleg 43 méhész-szakcsoport1 van 1750 taglét­számmal és 21 448 méhcsaláddal. Egy önálló méhész szakszövetkezet is mű­ködik Balatoaszentgyörgyön, 49 taggiai, s mintegy 700 méhcsaládot tartanak birtokukban. Ezért volt szükség az in­tézőbizottság létrehozására és egy mé­­hész-szaktitkár beállítására. Ez lesz a méhészek érdekvédelmi! szerve, ez gon­doskodik majd a megyében a mézsEál­­lítási szerződések igazságos elosztásá­ról a szakcsoportok között. Segíti a mé­hészeti felszerelések és a szükséges anyagok, mint például a mézszállítási szerződések után Járó mülép időbeni beszerzését. Az ideiglenes intézőbizottság demok­ratikus úton előkészíti a méhészek kül­döttgyűlését, itt választják meg a vég­leges intézőbizottságot és az országos küldötteket Is. A megyei intézőbizottság fontos fel­adatának tekinti, hogy méhész szak­­szövetkezetekbe, szakcsoportokba tö­mörítse a ma még egyedül álló méhé­szeket, törődjön az ő sorsukkal is. Lesz tehát gazdájuk a méhészeknek. Az ENSZ egy-két hónap múlva foglalkozik ismét a magyar kérdéssel New York (MTI). A DP A jelenté­se szerint szerdán az ENSZ-ben megvitatták az ú. n. »magyar kér­déssel foglalkozó bizottság« munká­ját. A bizottság néhány napon be­lül indul útjára, hogy Géniben és Párizsban magyar menekülteket ERDEI EMBEREK­Munkában a Bükki-testvérek. Ütemesen pattog kezük­ben a fejsze, néhány perc múlva felsír a fűrész, s a hatvan éves fenyő földre hull. A tél utolsó napjaiban különös vará­zsa van az erdőnek. Néma csend honol az újvárfalvai erdők fái közt is, melyet csak néha suhogtat meg a tavasz lágy fuvallata. Csend, ismét csak csend. De nem. Hirtelen távoli zaj hallatszik, s néhány pillanattal később a dombol­dalról visszhang ismétli meg az előbbi szabályos koppanásokat. Kísérem, a fia­tal erdőmérnök és Huber Sándor erdész szakavatott füle ismeri jól e hangokat, íqen, folyik a munka — mondják ha­tározottan. Pedig úgy vélték, rosszkor érkezünk, mert az éjszaka esett. Sőt még reggel is szemerkélt, ilyen időben bizony nem szívesen megy ki a favágó az erdőbe, mert hát az imént említett munkahelyen, amerre utunkat vettük a pirosházi fenyves táiékán, még csak a közelben sincs egy fedél, ahova az eső elől el lehetne menekülni. Felkocogtunk a homokos dombolda­lon. Ekkorra mér előszökkent az első napsugár is és bearanyozta az egyéb­ként komor, szürke erdőt. amelybe csak a hatalmas szál feketefenyő örök­zöld lombja nyújt enyhébb, lágyabb színeket. Odaérkezésünkkor öpp ebédszünet vott. Festő ecsetjére kívánkozott volna a kép. A hatalmas fenyveserdő egyik hajlatában, ahova kissé belopakodott a nejosugár, egy sziltől védett földkat­lanban ültek s ebédeltek a favágók. Gyantaszag töltötte be a leverőt, mivel a kidőlt fenyőóriások lombozata adta a melegedéshez és szalonnapirításhoz szükséges tűz melegét. Igen, ilyennek, így képzeltem el az erdei emberek éle­tét. Magam is jóízűen csettintettem nyelvemmel a nyársonsült szalonna első falatja után. amellyel megkínáltak. Az alig félórás szünet után azonban láttam, hogy nemcsak szalonnasütésbö! áll az erdei munkások, a favágók éle­te. Megcsodáltam ezeknek az egyszerű embereknek szinte velük született ügyes­ségét. Igen, valósággal hozzánőttek az erdőhöz. Huber Sándor erdész nemcsak 1029 óta — amióta e pályán működik — járja az erdőt. Az apja "is erdős volt, gyermekkorát is zz erdőben töltötte/. Ismeri az erdőnek minden »titkát«. A favágók, akik közül csak néhánynak a nevét jegyeztem fel: Bükki Lajos, Bükki László. Dcmsa Latos, Gelencsér János. Horváth József, Németh István, mind­­mind igazi erdei emberek. El sem tuö­­'ák képzelni a téli időszakot erdő nél­kül. itt vannak ők minden ősszel, te len. Az ő fe'szecsapásaik visszhangra nak az erdőn, az ó keresztfűrészük s rása zeng az újvárfalvai erdőkben, egé­szen kikeletig. Akkor búcsút mondanak az erdőnek, visszamennek földjeikre. Kétlaki dolgozók az bizonyos, de ha bármelyiküknek a mesterségét kérdez­zük, büszkén vágja ki: favágó vagyok. Én favágó mesternek szólítanám mind­egyiket. Néhányórás erdei tartózkodá­som idején ugyanis láttam, mily mes­terien kezelik egyszerű szerszámaikat. Miként győzik le a természeti törvény erőit. Hiába húz ugyanis völgynek a fa «lombja, a »kettős ferde hajkkal« ar­ra dől a fa, amerre ők akarják. De nem­csak az irányított döntéshez értenek, szakemberei a fának egyébként is. A jó gazda gondosságával mérnek fel min­den darabot, hogy melyik alkalmas ipari fának és melyikből lesz tűzifa. Persze nemcsak az erdők letárolása tartozik az erdei emberek mesterségé­hez. A »pirosházi fenyves« hatalmas fáin rajta van a bélyeg, amely azt mu­tatja, hogy ezen a télen ledőlnek a ha­talmas 70 — 80 éves fenyők. De közöt­tük, nyomukban ott sarjad már a fia­tal erdő. — Hogy is mondta Huber er­dész? — Könnyű az erdőt kiirtani, de sokkal^ nehezebb erdőt teremteni, — Igen, így van. A somogyvári erdészet hallgasson ki. Még nem döntöttük arról, hogy Ausztriában is kihall­gatják-e a menekülteket. A jelentés szerint az osztrák kormány kifeje­zésre juttatta együttműködési kész­­ségét. újvárfalvai kerületében épp úgy, mint a többi erdőkön. Egy teljes nap nem elegendő ahhoz, hogy megismerje valaki az erdei em­berek életét. Egy valamit azonban mégis megtanultam. Még inkább be­csülni az erdei emberek, a favágók munkáját, akiket fáradságos, sok-sok veszélyt rejtő munkájukért meg is illet a megbecsülés. A jó szerszám nélkülözhetetlen a favágó életében. A favágó maga élesíti a fejszét. Eközben jut idő még egy pipára is. Ledőlve fekszik már a fenyő. Bükki Lajos áll a fűrése egyik végén. Az ágaitól megszabadított fenyőrönk ale® ötméteres végéből fenyődeszka lesz majd. Kovács Sándmi

Next

/
Thumbnails
Contents