Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-06 / 54. szám

г1“" Л ' ’ ' • VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK!, yij|5r; ашошйшб AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. évfolyam, 54. szám. ÄRA: 50 FILLÉR Szerda, 1957. március 6. Egy falu, ahol nincs panasz az adófizetésre Miféle csoda szüleménye, hogy Görgetegen minden kényszerintézke­dés nélkül, s a község parasztjainak becsületére legyen mondva — az el­ső negyedévre előírt adóösszegnek csaknem 60 százalékát befizették? Pedig nincs ebben semmiféle csoda­szer, hacsak az nem, hogy itt a falu parasztjai és a tanács vezetői töké­letesen szót értenek egymással. Mert hogy jól lássuk az előzményeket, Görgetegről a korábbi években nem a legjobb híreket lehetett hallani a járás központjában. Most éppen for­dítva áll a dolog. Február elején még itt is igen csapnivalóan állt — ahogy a pénzügyi szakemberek mondják — a penzum. A tanács elnöke azt mon­dotta ekkor, nem igaz, hogy a mi adófizetőink ennyire kötelesség!elej­tek. Uj módszerhez folyamodott. Magához kéretett vagy harminc adó­fizetőt. Igen, a szó szoros értelmében kérte őket, mert az idézésekre szó­­szerint ezt írta » ... kérem, ekkor és ekkor szíveskedjék megjelenni hiva­talomban«, s csodák csodájára, egyetlen ember se akadt, alá az idé­zésnek ne tett volna eleget. S ami a legszebb, egy gazda se akadt, aki fizetés nélkül távozott volna. Vagy például, amikor tűzifa szál­lítási engedélyért mentek hozzá a parasztok, szép szóval értésükre ad­ta: ennyi meg annyi adóval tartozik még. S nem akadt egyetlen paraszt­ember se, aki szavát ne állta volna. Egy erre jellemző példa Balogh Jó­zsef esete. Balogh gazdának 300 fo­rintnyi esedékes tartozást számlál­tak az adófőkönyvben, ö is tűzifa szállítási engedélyt kért a tanácstól. A tanácselnök elbeszélgetett vele. Nem tellett bele 24 óra, ahogy lerak­ta a tűzifát a szekérről, ott termett a tanácselnöknél, az ígért összeggel. Talán elég is ennyi. íme egy példa, ahol a parasztok magukénak tekintik a törvényt. Ezért nincs panasz Görgetegen az adófizetésre. Több mint kétszáz ember vészi a szilövssszsoitast A Balatonboglári Szőlőoltványter­­melő Állami Gazdaság előhajtaiójá­­ban szorgos munka folyik minden­nap. 150 dolgozó végzi a szőlővessző oltását, S0 pedig a rügyezést, ázta­­tást, vermeíést stb. Három millió szőlővesszőt oltanak összesen, amiből eddig már 700 ezret elkészítettek, s áprilisban iskolázás­ra kerülnek, majd ősszel a gyökeres oltványokat elszállítják a szőlőter­melő állami gazdaságoknak, terme­lőszövetkezeteknek. A tavaly oltott gyökeres vesszők­ből eddig már 300 ezret elszállítottak Tokajhegyaljára, Sopronba, Bada­csonyba és még más szőlőtermő vi­dékekre, hogy minél előbb kitűnő fajtájú, zamatos szőlőfürtök kerül­hessenek a dolgozók asztalára, ugyanakkor kellemes italú bort tud­janak kiszolgálni a vendéglőkben. Csütörtökön sorsolják a lottót A Lottó Igazgatóság tájékoztatója Március 7-én, csütörtökön tartják* meg a nagy érdeklődéssel várt lottói első sorsolását. A számsorsjátékkal® kapcsolatban Bárdos György, a 8 Sportfogadási és Lottó Igazgatósági vezetője a következő tájékoztatást® adta: й A lottó sorsolásokat minden héti csütörtökjén — egyelőre a főváros-® ban — tartjuk, s úgy tervezzük, hogy* később vidéken is. Bár a tárgysorso-i lás csak áprilisban lesz, már arra is® készülünk. й A kisorsolt jutalmakat a Lottói Áruházban vehetik át majd a nyer-® tesek. Ez a Rákóczi úti Minőségi Ál-8 lami Áruház lesz, amelyet jelenlegi bővítenék, átalakítanak. A Lottó® Áruház építkezése a nyár végére fe-8 jeződik be, de már az első jutalma-2 kát ott adják ki. Esetenként —* amennyiben a nyertes mást akar ésp az árualap megengedi — az áruház-$ ban hasonló értékű más árura is ki-ж cserélik a jutalmakat. 2 A nvereményeb kifizetése a húzá-i sokat követő hat, illetve 11 nap múl-* va kezdődik. Hat nap múlva az ezer* forinton aluli, 11 nap múlva pedig az 2 ezen felüli nyereményeket adják ki® az OTP-fiókokban és a totó- és lottó-* irodákban. A főnyereményeket —у az ötös találatokra — csak az igaz-® gatóság fizeti ki. A nyeremények a’o' kifizetéstől számított 30 napon be-r§; lül vehetők fel, később már nem. 2 A nyeremények összege osztályon-® kint a beküldött szelvények és talá-* latok számától függ. A beérkezetté szelvények értékének —• a három-® forintos nyereményalapot véve — 50 2 százalékát a négy nyerőosztályban x osztják el. További 10 százalékot a®, jutalcmtárgyak beszerzésére fordí-2 tunk s így a fogadók összesen 60?. százalék nyereményhez jutnak, a ?­­többi összegből az igazgatóság a lot- 2 tóval kapcsolatos költségeket fedezi.?. A lottó tiszta nyereségét az állam® lakóházépítkezésekre fordítja. (MTI)g Eisenhower a Bermudákra utazik Washington (MTI). Az AFP jelenti:" Eisenhower elnök március 20-án dél-, után Washingtonból a Bermudákra utazik és ott három napon át tárgya-’ lásokat folytat Macmillan angol mi-; niszterelnökke] — közük a Fehér ( Házban. Majdnem 3000 gyermekkocsit gyártanak ebben az évben A Kaposvári Vasipari és Műszaki Ksz dolgozói által gyártott kocsikat jól ismerik az ország egész területén. Az elmúlt évben több mint 2000 gyermek mélykocsit és sportkocsit gyártottak és adtak el. A nagy 'keresletre való tekintettel az idén negyedévenként több mint 700 gyermek mélykocsi és sportkocsi kerül ki a Kaposvári Vasipari és Mű­szaki Ksz gyermekkocsi-részlege dol­gozóinak keze alól és így majdnem 3000 ízléses és jókivitelű kocsik kö­zött választhatnak majd a kismamák. Mintegy száz községben folyik földrendezés Somogybán a termelőszövetkezetek nagy részének felbomlása követ­keztében újból kell rendezni a föld­birtokterületeket. Majdnem kétszáz községet érint a földrendezés és ed­dig több mint százban beindult már a munka. Mindenütt az érintett gaz­dákkal karöltve tárgyalják meg a földkiadás lehetőségét és ennek so­rán adják vissza azt volt tulajdono­sának. Eddig a megyében ötven község­ben már befejeződött ez a munka. A barcsi járásban például az érintett 25 községből már 12-ben rendezték a földek sorsát. Megkezdték a muskotály zsálya palántázását A Daránypusztai Illóolajkutató Kísérleti Állami Gazdaságban már­cius 5-én megkezdték a muskotály-zsálya palánták kiültetését. A 30 holdnyi területből eddig 10 kát. holdon ültették el a kis-palán­tákat. Ezek virágját a nyáron learatják és ebből készítik majd a mus­­kctály-zsálya olajat. As Atlanti Egyezmény rései A Nemzetközi Geofizikai Év A Balaton és az időjárás Nagyapáról fiúra, unokára Sörgyártás hazai komlóval Évről évre nagy gon­dot és súlyos kiadást jelent az országnak a sörgyártáshoz szüksé­ges komló beszerzése. Többnyire Csehszlová­kiából és a Német Szö­vetségi Köztársaságból vásároljuk mázsánként 250 dollárért. A hazai komlóterme­lés fellendítését előre­láthatólag kedvezően befolyásolja a komló átvételi árát szabályozó rendelkezés. 1957. ja­nuár 1-től kb. 20—25 százalékkal magasabb árat fizetnek a komló­ért, de a természetbe­ni és a takarmány jut­tatások is kedvezőbbek lesznek a réginél. Az új árrendszer szerint egy mázsa I. osztályú komlóért 6500, egy má­zsa II. osztályú komló­ért 6000, egy mázsa III. osztályú komlóért 5500, egy mázsa IV. osztályú komlóért 4000 forintot fizetnek. Ezenkívül a termelőszövetkezetek­nek, szakcsoportoknak és egyéni gazdáknak az átadott komló min­den száz kilója után 400 kiló szárított maló­­tacsírát, mázsánként 31 forintért, továbbá 1© kiló szárított sörélesz­tőt, kilónként 12 forin­tért és 40 liter sört, £­­terenkint 3,30 forintért juttatnak a sörgyárak. Milyen bérezésben részesülnek az építő- és építőanyagipari dolgozók márciustólF A napokban jelent meg annak a kormányrendeletnek a végrehajtási utasítása, amely az építésügyi mi­nisztérium felügyelete alá tartozó építő- és építőanyagipari vállalatok, üzemek dolgozóinak bérezéséről szól. Az utasítás szerint a bérezés alap­ja a teljesítmény (darabbér, akkord, egy összegű utalványozás). Egyes munkafolyamatoknál, ahol ez erő­szakolt volt, így az úgynevezett fe­hérmunkáknál, kazánfalazásnál és kőfaragó munkáknál a teljesítmény­bért nem kell alkalmazni. A mun­kástanács a vállalat vezetőjével és üzemi bizottságával egyetértésben állapítja meg azt, hogy melyik mun­kát bérezik darabbérben, órabérben vagy más bérezési formában. Az így kialakult bérezés alapja az 1956 má. TIZENHÉT POSTÁS BŰCSÚJA Már csak egy távirat volt vissza. Az utolsó. Bechine István kézbesí­tő végigkopogott a Baj­­csy-Zsilinszky utcán, s megállt a ház előtt. Be­csöngetett. Az asszony­nak, amikor átadta, nem is mondta meg, hogy ez az utolsó. Valahogy nem jött ki szó a torkán, megszorult benne, leg­­belül. Aztán megindult, vissza a posta felé és olyan furcsán érezte ma­gát. Az emberek eljár­tak mellette, némelyik­nek odaköszönt, vissza­köszöntek. Szeretett volna eléjük állni és fülükbe kiabálni: ...én, Bechine István, 53 éves kézbesítő, most elme­gyek. Nyugdíjba me­gyek. Huszonkét évi szolgálat után. Hát nem fogok hiányozni senki­nek? Ez nem is lehet igaz. Az utolsó táviratot vit­te, a legeslegutolsót. Most majd neki hoznak, valaki más. Sajnálta az életét, a postát, a mun­káját. Úgy ismerte az utcaneveket, a házszá­mokat, mint senki más. Az embereket pedig nemcsak a nevük sze­rint. Tudta, hogy a B. utca 30-ban Lakato­­séknak gyermekük szü­letett, táviratozni fog­nak, az anyjuk pedig vissza, hogy örül, bol­dog, jön, érkezik Öreg­lakról a 21 óra 13-assal. A Z. utcában Baloghék­­nak rossz hír jött, ap­juk halt meg. A távirat megnyitja a sírás útját. Néha örömet, meglepe­tést, boldogságot okoz, néha könnyeket. Az em­berek ismerete az em­berek szeretetét váltot­ta ki Bechine István­ból. Most mégis el kell mennie! Dinnyési Ágostonná 67 éves főellenőr be­megy utoljára a nagy­csarnokba és a közönség szemével próbál végig­nézni a postán. Az üvegablakok előtt em­berek ácsorognak. Ér­tékcikk, csomag, pén­zesutalván y, távirat. — Egy hatvanfilléres bé­lyeget kérek... — hang­zik a sarokból. — 365,50 ... tessék, vissza­jár 34 forint 50 fillér ... Egy távirat-blankettát kérek — súgja egy fia­talember, s társára, egy diáksapkás fiatal lányra néz. Dinnyési Ágostonná felnéz az órára a két telefonfülke fölött. A mutató lassan elkezd visszafelé peregni, egy­re gyorsabban, gyorsab­ban, mind szédültebb iramban. — Istenem! — Behúnyja a szemét és emlékezik. Leveti feke­te bundáját, s látja ma­gát a kis rózsaszínmin­tás kartonruhácskában. Hajából eltűnik a sok hófehér . csík, szemei megtelnek az élet fé­nyével. Karja telt lesz, gömbölyű, alakja egye­nes. Negyven évet repül át, vissza a múltba, amikor először nyitotta be a kis vidéki posta aj­taját. 1913. április i-e volt A postai szolgálat nem könnyű, de szép szolgálat. Nem lehet hencegőn sokat keresni, de tisztességes megélhe­tést nyújt. Itt első a be­csület, a tisztesség, a hivatásszeretet, édes leányom — hallja az öreg postamester hang­ját. És ezt 6 megfogadta. Negyvennégy éven ke­resztül egy jottányit sem engedett ebből, sze­rette a munkáját, tisz­tességgel élt hivatásá­nak. Kinyitja szemét, végignéz m,agán. Hát bizony, megöregedtél, Dinnyési Ágostonná — motyogja magában. — Elmész, szép csendesen nyugdíjba, átadod he­lyed a fiatalabbaknak, az erősebbeknek. Ez az élet rendje. Hát igen! Csak ne len­ne ez olyan szomorú mégis. Mintha az em­berből egy testrészt vág­nának ki. A munkát úgy meg lehet szokni negyvennégy év alatt. — Meg bizony, még negyven év alatt is - mondja Kovács Lajos főirányító — a kaposvá­ri postán rendezett — nyugdíjasokat búcsúz­tató — kis ünnepség előtt. — Én is mint postás kézbesítő kezd­tem Balatonfüreden, még 1917-ben. Aztán át­kerültem ide Kapos­várra. — Melyik volt a leg­nehezebb, legérdekesebb kézbesítése? — Hát ilyen sok volt. Például egyszer jött egy levél, amire csak annyi volt ráírva: »A leghosz­­szabb létrájú bádogos­nak ... Kaposvár«. Öt­venhat bádogos volt akkor Kaposváron, mégis megtaláltam a címzettet. Kalocsa Vendel levél­irányító dicséri is Ko­vács Lajos munkáját. — Mindig példamu­tató, mindig szorgalmas volt — mondja. — Tizen­egy vizsgát tett le ki­tűnő eredménnyel. Amikor a búcsúztató díszebéden Garaba Já­nos üb-elnök megnyitója után Garamvölgyi Mik­lós, a Pécsi Postaigaz­gatóság vezetője pohár­köszöntőjében az idős korosztály munkáját dicsérte, akik a legne­hezebb időben is helyt­álltak és a háború után segítettek újjáépíteni a magyar postát, felcsat­tant az éljen kiáltás. Bíró Bódis József, a területi postás szakszer­vezet titkára arról be­szélt, hogy az öregek áldozatkészen nevelték a fiatalokat. Melegen megtapsolták. Vogronics Sarolta ma­­gyaratádi hivatalvezető megindult hangon kö­szönte meg a posta ve­zetőségének segítőkész­­ségét. A hosszú asztaloknál kedvesen koccintottak egymással a búcsúzó, nyugdíjba vonuló postá­sok. A jól végzett mun­kára, a boldog, békés pihenésre, a nyugodt öregségre ürítették po­haraikat. Tizenhét ember. Kéz­besítők és hivatalveze­tők. A magyar posta világhírnevének megala­pítói. Közülük ki-ki a maga helyén talán töb­bet is tett, mint kellett volna, amint amit elő­írtak a paragrafusok és a szabályok. Az aprólé­kos, végtelen szorgalom­mal ellátott pontos munka emelte mindig feljebb és feljebb a ma­gyar posta hírnevét. Könnyezik Dinnyési Ágostonná szeme, mert sajnálja itthagyni má­sodik otthonát. De a könny fátyolén keresz­tül felcsillan a beteljese­dés öröme. Jöjjenek a fiatalok, folytassák ott, ahol ők abbahagyták. Még nagyobb kedvvel, még nagyobb lelkiisme­retességgel, még na­gyobb becsületességgel. így épül boldogabb hol­napunk. Szűts István sodik félévében érvényben lévő da­rabbérek forintértéke, megnövelve az illetékes iparigazgatóság által enge­délyezett százalékkal. szókban a munkakörökben, ahol órabérben dolgoznak, a vállalatra előírt bérezési százalékon belül kell megállapítani a bért. így például a segédmunkások 4 forinttól hat fo­rintig, a betanított segédmunkások 4,50 forinttól hét forintig, a szak­munkásak 5 forinttól 9 forintig ter­jedő órabért kapnak. A rendelet intézkedik a két iparág dolgozóinak idénypótlékáról is. így az építőiparban — ideértve a szere­lőipari, a gépesítési, a tégla- és cee­­répipari, valamint a kő- és kavicsbá­nyászati iparágakban dolgozó mun­kavállalóknak — 1957. január 1-tól 15 százalékos idénypótlékot kell fi­zetni. Az építőipar keretén belül ^dolgozó épületasztalosipari, épület­­anyagellátási és épületanyagfuvaro­­; zási vállalatok dolgozói részére j idénypótlék nem számolható el. Szintén nem részesülhetnék 15 ! százalékos bérkiegészítésben a tégla­­;és cserépipar, valamint a kőbányá­dat azon dolgozói, akiknek téli fog- I lalkoztatásuk megvan. A rendelet intézkedik a szerszám­­, használat díjazásáról is. Azoknak a j.munkavállalóknak, akik nem válla­lati, hanem saját szerszámmal dol­goznak, havi összkeresetük 0,5 szá­zaléktól 3 százalékig terjedő szer­számkopási díjat kell fizetni. A vég­rehajtási utasítás szerint március 1- től megszűnik az újjáépítési munká­latoknál a kiemelt órabér. Az egyéni gazdák is vásárolhatnak vegyszeres gyomirtószert q Az elmúlt években a nagyüzemi ^gazdaságok eredményesen alkalmaz­ni ták a vegyszeres gyomirtást, a gaz­ától megtisztult gabonák termésátla­ggá több mázsával növekedett. Az öidén a kormányzat lehetővé tette, ü hogy az egyéni kisgazdaságok is bez­­ázájussanak a hasznos gyomirtó vegy- Gszerhez. A Dikonirt nevű gyomirtót Sa földművesszövetkezetek hozzák g forgalomba, kilograramonkint 50 fn- Qrintos áron. Minden csomaghoz pon­­ütos használati utasítást mellékelnek, s a földművesszövetkezetek megfe­­glelő permetező gépeket is kölcsönöz­­gnek. Egy holdra 80—120 deka Diko­­gnirt szükséges, amit általában 15— г 20 cm magas gabonám szórnak. Gyűjteményes kötet jelent meg a Szovjetunióban a magyarországi eseményekről Ü Moszkvában megjelent a »Gyűjte­­aményes kötet a magyarországi ese­­itményekről — tények és dokumentw­­fimok« című kiadvány. Á kötet js~ ftmerteti az október 23-i helyzetet, be­­^mutatja az ellenforradalmárok saá­­®mos tettét, a reakciós erőket, arne őlyek az ellenforradalmat szították, ^.valamint azt, hogyan verték szét a flmagyar munkásosztály élenjáró e«ö- Ща szovjet hadsereg segítségével a rv­­eakciós erőket.

Next

/
Thumbnails
Contents