Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-29 / 74. szám

PéBleki 1837. március 39. SOMOGYORSZAG f

Késsül as MSZMP igali szerveseiének programja

Elgondolkoztató tapasztalatokból tületett meg a gondolat, mely ma lár bejárta az egész falut. Uj éleit, emberségesebb, kultúráltabb letkörülményeket kell teremteni a épnek, megrajzolni a biztatóbb jö- 5 körvonalait. Ilyen nagyszerű, neles és mindenkinek tetsző munkáoz még aligha látott eddig az igali ommunisták közössége.

A fiatalokról van szó mindenekiőtt. A fiatalokról, akik tanulnak, lűvelődnek, bejárják a tudományok kóláit, s aztán otthagyják falujuat. A tanult, kultúráltabb életkörülményekhez szokott fiatalok egyszeien nem hajlandók apáik módján ni. Otthagyják a földet, a tájat, iert többre vágynak, nagyobbat, s ibbat akarnak, mint a régi volt, s tanulás közben növekvő igényeik tögött messze elmaradt a hazai táj. De lehet segíteni ezen és kell is. rre vállalkozott az igali pártSZerVert.

A kommunisták kezdeményezésére mintegy harminc tagú bizottság alakult a helyi emberekből, s tanítók, orvosok, mezőgazdasági szakemberek, közigazgatási vezetők, jól termelő gazdák, tapasztalt öregek, kommunisták és pártonbívüliefc vizsgálják lelkesen az igali táj, éghajlat, földadta lehetőségeket. Monográfiát készítenek a faluról.

dalokat, tapasztalatokat gyűjtenek : 1900-as évektől napjainkig, mely község politikai, gazdasági, szociás, kulturális, egészségügyi arculait mutatja meg. S a cél kettős. A zsgálódáe során fény derül majd társadalmi fejlődés gátló tényezőe, és megállapíthatják azt is, merek azok a növények, termelési ?ak, amelyek a legkifizetőbbek, ^gazdaságosabbak lennének. Ezest kell meghonosítani Igáiban, :ekke! érdemes foglalkozni a pats ztságnak, hogy az igényeknek legfelelóen emelked hessék a nép etszínvonala, a falu kultúrája. Nagyon érdekes tapasztalatokat ierzett már eddig is a bizottság.

Feljegyezték például, hogy az egyik gazda 9 mázsa mákot termelt valamikor 1 kh. földjén. Vagy Obbás József aranykalászos gazda egy évben 32 mázsát termelt egyéni korában.

Ezekből arra lehet következtetni, hogy előnyös lenne a mák termelése Igáiban. Hasonló a helyzet a rostlennel. Pál József például egyszer négy holdon termelt rostlent, s terményéért 24 000 forintot és 7000 forint értékű textilutalványt kapott. Igen kifizetőnek bizonyul a cukorrépa-, szőlő- és gyümölcstermelés is. Egy évben például annyi meggy termett Igáiban, hogy értéke fedezte az összes gazda évi adóját.

E néhány példából már lehet következtetni arra, hogy milyen célszerű és üdvös a kommunisták munkája, a programtervezet elkészítése.

De egyéb tervek is születtek már a bizottság munkája nyomán.

A mozit kamaraszínházzá akarják átalakítani, kibővítik az iskolát, megszüntetik az egészségtelen lakásviszonyokat, kanadai nyárfákat ültetnek a tsz előtt, hogy jó épületfa nőjön a felcseperedő fiataloknak és így tovább. Mindezek szerepelnek majd a pártszervezet helyi programjában.

A terveket természetesen megvitatják a kommunisták taggyűlésükön. Elfogadás után sokszorosítják és kiadják a falu népének tanulmányozás céljából, majd falugyűlésen határozzák meg az utat: merre akar haladni Igái parasztsága. Igen, ez az egyetlen, s legjobb megoldás. Fejleszteni a falut, gazdaggá tenni népét, s olyan körülményeket teremteni, hogy ne kívánkozzon máshova az ifjúság, hogy jól érezze magát szülőfalujában, s maga is küzdjön felemelkedéséért.

Nagyszerű cél ez, s elismeréssel, megértéssel találkozik mindenütt. Üdvözöljük az igali kommunisták igyekezetét és sok sikert kívánunk jobb életkörülményeket teremtő, áldozatos munkájukhoz.

Kedveli színek

Hírér* Járnak a hagyományos •.szírieket szertetS panabztasezonyok és readelést rendelés után küldenek a Nagybajomi Földművesszövetkezethez a különböző kereskedelmi vállalatok és t'extlláruházak. Lassan az egéez Dunántúlom, sőt az országban hírnévre tesznek szert a kékfestő üzem hibátlan, tetszetős produkciói. Az üzem létesítésének gondolata már több évre nyúlik vissza. Azóta már számosán megkedvelték a sötét alapszínű, változatos kisvirSg mintájü ruhaanyagot.

A szövetkezet által beszerzett »fehéranyag« megfestése három részben történik. Első lépés a virágminta nyomása. Majd a vegyszerrel Jnár rögzített mintás anyagokat hatalmas, kékfestékkel töltött cernentkádnkhan áztatják. A megfestett anyagot korszerűen szárítják, majd a vosaláa utón akár azonnal Is forgalomba kerülhet. A színek és .minták megválasztását a vásárlók

saját ízlésüknek megfelelően tehetik meg. A színmegvátesztások és a mintaeiőóiIlításQk szerencsés voltára jellemző, hogy például 1955-ben a Budapesten megrendezett helyiipari kiállításon a Nagyhajóim Földművesszövotkezet kékfestő üzeme első díjat1 nyert. Az utóbbi Időben olyan nagyarányúvá vált a magán- és nagykereskedelmi megrendelés, hogy az igényeket nem tudja kielégíteni száz Százalékig az üzem. Egyébként a gazdaságosan működő Kékfestő tizem nyeresége a szövetkezet gazdálkodásában számottevő.

A kékfestő üzem nemcsak a földművesszövetkezet leleményességéről tanúskodik, de figyelmeztető felhívás is egyben: több körültekintésre, a lehetőségek jobb kihasználására int bennünket. A helyi lehetőségek kihasználása haladó lépés, és az ország gazdasági életének számottevő bázisa.

Torz arányosság

Netn« tudni milyen elgondolás veette a kaposfői földművesszövetkeet vezetőségét akkor, amikor az ’00 lelket számláló, igen nagy teeten fekvő. Kaposmérő községben .yetlen boltot nyitott olyan szűkös, yomorult helyiségben, ahol ugyansak nehéz kiigazodni az egymás tegyén-hátán lévő árufélék között, -ehet, hogy a megyeszékhely közelége torpantotta meg a másik bolt eegnyitását. De vajon kívánhatja-e i szövetkezet, hogy a kaposmérőiek tpró-cseprő vásárlási gondjaikkal különösen nagy munkaidőben) Kalosvárra szaladjanak. Vagy talán az te általános, de általánosan sajnos

rosszul bevált szempont késztette a szövetkezetei erre, miszerint a nem anyaszövetkezeti községben elég egyetlen bolt is.

Már ahol elég. Kaposmérőben pl. semmiképpen sem. És nem oldja meg a problémát a közeljövőben épülő új bolt sem, akkor, ha a jelenlegitől közben bevonják a nyitvatartási iparengedélyt. A probléma teljes megoldását csak még egy, a most árusító bolttól távolabb létesített bolt megnyitása oldhatja meg. Még akkor is van célja ennek a kettős megnyitásnak, ha az egyik még korszerűtlenebb, vagy csak kisebb helyiségbe szorítkozik is.

MI LENNE

...ha az £KÖV leqalább két buszmegállót létesítene Toponár három kilométer hosszú községében?

... ha hosszú ígéretek után viílaimosftarják Mernyén az Ady Endre és ILatínka Sándor utcákat is?

...ha az igali földszöv. italboltjában kimérnék a pincében lévő két hektoliter szörpöt?

...ha megkezdenék az 195.2-re tervezett artézikút fúrását Büssüben?

... ha az adó mellett a községié J■tesztést fárulikot is befizetnék a nagybaiomi gazdák?

... ha az osztopáni postán udvariassá bfoan bánnának az emberekkel?

...ha Kadarkúton minden utcai villany kigyúlna sötétedés után?

...ha a nagybajom! fiatalok — némi anyagi segítségael — befejeznék a kultúrotthon átalakítását?

...ha a SZÖVOSZ és az Illetékes minisztérium visszaadná, vagy telekkönyviteg rendezné a TV által elvett földszöv. terménygyűjtőhelyeket?

... ha a toponóri sütőüzemben a közei látás céljára is Gütnének kenyeret?

... ha a magyarafcádi földszöv. nem késve küldene szódavizet a patalomi Italboltnak?

... ha a mernye! kultúrotthon rendezvényeire nem a szomszédoktól kellene székeket kölcsönkérni?

... ha az illetékesek kicserélnék a Bőszénfai Lófenyésztelep könyvtárának könyveit?

... ha az osztopáni fiatalok Jobban megbecsülnék a kultúrotthon felszerelését?

... ha elhelyeznek az állami ménteledet a nagyba !omi iskola szomszédságától?

...ha U.*4elyi Mihály patalomi gazda eleget tenne a tanács felszrlításainak és kifizetné adótartozását?

... ha az Útfenntartó Vállalat befejezné a Karos ár—Toponár közti útszakasz Javítását?

... ha a körzeti kéményseprő Büssü^en is rendszeresen ellátná munkáját?

... ha a mernyei háztula’dono^ok emberséges bánásmódot tanúsítanának a bérlőkkel szemben?

Mernye mindig készen áll

A kaposvári vasútállomás jelentkezik. Fenyvesi István,

memyei állomásfőnök veszi a jelentést: »Hat vagon rakomány érkezik a termelőszövetkezet részére ... ömlesztett áru...« — Még le sem jegyezte a bírt, máris újra telefonál. És valahol bent a községben a termelőszövetkezet portáján utasítást kap egy vontató, tíz emberrel siessen az állomásra. Mire a szállítmány megérkezik a kirakodás is megkezdődhet.

Mernye a környék legnagyobb áruforgalmi állomása. Az utóbbi napok és hetek áruforgalma az Országos Távvezetéképítő Vállalat anyagszállításaiban merül ki. Eddig a memyei állomásra mintegy tizenötezer tonna sóderkavics, 100—120 tonna cementáru, 60 tonna vasoszlop és 50 tonna egyéb felszerelés érkezett. És hamarosan útnak indul a Kaposvári Nagymalomban egy Mernyén megrakott vagon, amely gabonát szállít. És Mernye a nagy forgalom ellenére 10—12—14 óránál tovább

nem tartja lekötve a vagonokat. Ez a nagyszerű versenyidő országos viszonylatban is ritkaságszámba megy. Az egy vagon körülbelül hat óráig tartó kirakodási idejét a memyeiek alig három—négy órára leszorították.

— Mi késztette a vasút dolgozóit a kitűnő eredmények elérésére?

Fenyvesi István állomásfőnök joviális arcán bizalomkeltő mosoly jelenik meg.

— Nem szégyen beszélni arról —

mondotta —, hogy a magyar vasutak szűkében állnak a szükséges menynyiségű kocsiparknak. A kevés szállítóvagon percnyi szünet nélkül fut. Ez az iram az ország gazdasági életének zökkenőmentessé tétele érdekében elengedhetetlenül kell is. Ha egy vagont az érkezés után csak másnap sikerül kirakni, úgy a vasút nyolc—kilencszáz forint szállítási

díjtól esik el, de ami még énnél is szomorítóbb, a kevés vagon közül egy ismét kikapcsolódik a forgalomból és kihasználatlanul vesztegel valamelyik állomáson. Nos, az állomások szerepe ezen a téren óriási. Nem

mindegy, hogy három órát, huszonnégyet, vagy még többet áll-e kihasználatlanul a vagon. Minden az állomások szervezésén múlik. És Mernye, amint a tények igazolják, helyesen szervez. A környék szállítói tudják, hogy Fenyvesi főnök még mielőtt a rakomány megérkezne, rájuk telefonál: Készülni, hogy időt nyerjenek.

XJ a a központ nem jelezné a-*-*• szállítmány érkezését, Mernye hívja, érdeklődik, előrejelentést kér, hogy időt nyerjen. Ha a címzett nem tud kirakodni, vállalkoznak rá szabadnapos, derék vasutasok, hogy ismét csak drága időt nyerjenek. A memyeiek szép példáját nyújtják a helytállásnak. Mert bármennyire is hatalmas, érzéktelennek látszó gépezet a MÁV, az eredmények eléréséhez nem elég csak nagy arányokban gondolkozni, és pusztán a formaiaskodó ügyintézéshez ragaszkodni. Meleg, emberséges gondolkozásból, rugalmas végrehajtott tettekből van az, hogy Mernye a feladatok megoldására mindig idejében készen áll.

Törlesztettünk a tizenötmilliós adósságból

Válass a Somogyorsaág cikkére

A Somogyország február 15-i száma cikket írt a kaposvári járás adózásáról. Akkor bizony nem nagyon dicsekedhettünk eredményünkkel, hiszen 15 millió forinttal tartozott járásunk parasztsága az államnak. Az elmúlt alig több mint egy hónap alatt azonban szépen előrejutottunk. Huszonegy százalékról 96 százalékra nőtt az első negyedévi tervünk teljesítése március 27-ig. Minek köszönhető ez a jelentős siker?

Elsősorban annak, hogy az adófizetők nagy része azóta belátta: rosszul jár, ha késlekedik kötelezettsége teljesítésével. Arra is rájöttek, hogy adóelengedésre nem számíthatnak — pedig az év első hónapjaiban erősen tartotta még magát bizonyos várakozási hangulat —, hiszen adót mindig kellett és kell is fizetni. Megnőtt dolgozóink munkakedve, s jobb körülmények teremtődtek számukra azzal, hogy az adóigazgatás a járási székhelyről a községekbe költözött. Így a pénzügyi emberek az adófizetők

közé kerültek, állandó kavesolatot tudnak velük tartani. Az átszervezés a járási osztály irányító munkájának javulását is eredményezte.

A februári lemaradó községek jó része dicséretesen hozzáfogott a pénzszedéshez. Külön kell megemlékezni a nagybajomiak nagy igyekvéséről, akik egy héttel ezelőtt rendezték a negyedévi kötelezettségüket. A járás második legnagyobb községe, Gölle is előretört. Itt azonban még van tennivaló a teljes siker érdekében. Dicséret jár a két község tanácsi és pénzügyi dolgozóinak és a két adófelügyelőnek. Megemlítek még néhány példamutató községet: Kaposkeresztúr, Kőkút, Szenna, Kavosszerdahely, Büssü, Kazsok, Somogyszil, Igái és Fonó. Sajnos, éppen ennek az ellenkezőjét mondhatom Hedrehely, Jákó, Simonfa, Kisgyalán és még jó néhány faluról, ahol a tervteljesítés nagy veszélyben forog. Legfőbb ideje, hogy ezeken a helyeken is érvényt szerezzenek a törvényeknek.

A mi járásunk a legnagyobb a megyében. Tudjuk, hogy eredményeink komolyan b-leszólnak Somogy adózásának alakulásába. A még meglévő hibák ellenére is elmondhatom, hogy nem hoztunk szégyent a menyére, s biztosítani tudjuk a hátralévő napokban tervünk teljesítését, s letörlesztjük tartozásunkat. Eddigi adóbevételünkben teljesen a meggyőző szó, az adógyűlések okos magyarázata vitte a vezérszerepet. A dolgozó parasztok megért ritek bennünket, mert meg akartuk értetni velük magunkat. Ez a biztosítéka és a jövőben is ez lesz terveink teljesítésének. Am ahol a jó I szó nem használ, ott élni fogunk törvényadta jogainkkal. De az eddigi tapasztalatok azzal a reménnyel uiltenek el bennünket, hogy kényszerintézkedésekhez ezután is csak ritkán kell nyúlnunk.

SZENTES JÓZSEF pénzügyi osztályvezető

Kötelező tűzoltószolgálat bevezetését javasolják Mernyén

A rrrernyei községi tanács és a helyi tűzoltóparancsnok közös megegyezése állapján rövidesen hasznos Javaslatokat terjesztenek fel a BM megyei tüzoltóalos'Ztály parancsnokságának.

Az eddigi gyakorlat alapján ugyaniэ azt tapasztalták, hogy az önkéntes tűzoltók gyakran kibújtak a szolgálat alól és nem vettek részt rendszeresen az elméleti oktatásokon, de a gyakorlatokon sem. Képzetlenségük alapján tehát veszélyeztetve látják a község tűzrendészet! biztonságát.

A javallat szerint azoknál a családoknál, ahol legalább két férfi van. az egyik részére kötelezővé kívánják tenni a tűzoltószolgálatot. Szükségesnek tartják, hogy a tűzoltókat gj^akorlóruhával lássák el (ezt a honvédségi raktárak elfekvő anyagaiból meg lehetne oldani) és a vezetőknek legyen rendfokozatuk, ami elengedhetetlen a tekintély és fegyelem szempontjából. Javaslataikban kérik továbbá a tűzolfóparancsnokságot, hogy a nyári tűzfigyelőszolgáiat idejének elrendelését bízzák a községi parancsnokra, aki helyi ismeretek birtokában erre feltétlenül Hvatottabb. A javaslatban szerepel a vontatásos targoncák átépítése Is, hogy a csapággyal ellátott. gumikerekű targoncákat vontató után kötve gyorsabban tudják a tűz színhelyére szállítani.

A községi tanács és a mernyei tűzoltóparancsnok végül javasolja, hogy a kötelező tűzoltószolgálatot teljesítők részesüljenek szülési, temetési. házassági és egyéb segélyekben, am; f°,f^tlenül növelné a tűzoltók ambícióját.

...ha Nagyba lomban tataroznák végre a Sá-4özy-f é le kastély épületét?

... ha szervezetten működne az osztopáni futballcsapat?

. . о ha az Igali Sa!tgyár bejáratánál eltüntetnék a »Hiszekegy« táblát?

... ha tataroznák a mernyei földszöv. felvásár főhelyét?

... ha az illetékesek Büssüben is engedélyeznék a te'szeparálást?

... ha a Megyei Tanács ipari osztálya figyelembe venné a községi tanácsok véleményét és javaslatát?

... ha a aépállcmás nem kérne teremdíjat a nagyfcajomi színjátszóktól?

... ha az osztopáni gazdák (140 forintért) sa'át érdekükben részt vennének a kövesút javításában?

... ha a mernyei legeltetési társulat kapna anyagi segítséget a pénzügyi osz+álvtól 21 hold földjének megművel tetésóh ez?

... ha az Igali felső megállónál Is rendszeresen megállna az autóbusz?

... ha leoialoznák az Igali Vöröshadsereg útját?

Oldják meg végre a Somogy geszti földügyet

Somogygesztiben végére járnának most már a földrendezésnek, de van egy bökkenő... Ez a bökkenő pedig nem más, mint hogy a gazdák közül többen jogosan kérik vissza az Alsóbogát! Állami Gazdaság által jogtalanul eltagosított földjüket. A községi tanács elnöke, Horváth Dezső elvtárs, már járt ez ügyben az illetékes megyei szerveknél, s ígérték is, hogy segítenek. De eddig még semmi intézkedés. Pedig most már a közel száz panaszos gazda igencsak »ostromolja« a tanácsot, mert itt az

ideje, hogy vessenek. De hát hova, ha nem tudják melyik parcella föld kié. Most a sajtón keresztül kérik a somogygesztiek, hogy végre vizsgálják ki ügyüket a Megyei Tanács illetékes szakemberei, s intézkedjenek.

A mi hozzáfűznivalónk: ne fékezzék, hanem segítsék a somogygesztiek földkérdését megoldani a Megyei Tanács földrendező szakemberei, mert különben az 6 lelkiismeretüket terheli, ha miattuk nem vethetnek el időben a gazdák.

Halló I Ott ki ?

— ... He-he-he ... ha-ha-ha.. .1

Az idétlen, fülsértő kacaj elhallgatott. Még hallatszott aaonban mellette valami dörmögés, majd egy csattanós ízléstelenség. Aztán, amikor a patalomi tanácstitkár már harmadszor kiáltott a telefonba, a magyaratádi villanyszerelő lakásán is a telefonkagyló felé fordult a hívó fél.

— ... Valami nőféle... nem ismered? ... — fordult a tanácselnökhöz a titkár.

— ... Ne...em... A titkár elkapta a fülét és az arcára furcsa fintor ült. És még az elnök is tisztán hallotta a recsegő kagylóból az

akadozó, különös lejtésű női hangot.

— ... Sze...sze...szevasz...Pi.„picikém ...

Döbbenten néztek egymásra. Az elnök nagyot nyelt, aztán intett a titkárnak, hogy csak hallgassa.

— .. .Na, picikém, szólalj meg hát.

— A patalomi tanácstitkár vagyok, tessék!...

— ...Au!... Dohányzik...? Ne-e-e-em?! Tejfelesszájú! Nem mondták még, hogy tejszaga van?

Hogy ezt idáig nem mondhatták a tanácstitkárnak, azt csak az elnök láthatta a titkár tagadó fejtekeréséből, mert megszeppenésétől nem jött se igen, se más a nyelvére. A hölgy most úgy látszik környezetéhez fordult:

— Nem, nem hiszitek, hogy férfiakkal beszélek? Hukk. Gyámoltalanok és úgy látszik unatkoznak ... Hé! — Recsegett teljes erővel a membrán-lemez. — Hallgassanak meg...! Énekelek valamit...

A titkár az elnök kezébe nyomta a kagylót. Hát ki látott még ilyent. Éneklő telefon... Patalomban7...! De mielőtt felmérhették volna a való helyzetet, a felajánlott tett máris a megvalósuláshoz jutott. A kagylóban felcsendült a dal: »Oly távol, messze van hazám...«

Megpróbáltuk kideríteni, hogy ki volt az a nő, aki Magyara’ádról a patalomi tanácstitkárral a fenti telefonpárbeszédet folytatta. A keresAs sikerrel járt. Meglepetésünkre kaposvári. Nevét azonban munkahelyére való tekintettel nem közöl:,"k. Túlságosan is sok embernek kellene éppen foglalkozása révén, nap mint nap a szemébe néznie. Mi a történtek után is feltételezzük róla, hogy szégvellné magát. Bármenynyire is előrehaladt a távolbalátás és a rádióadás technikája, az »éneklő telefon« gondolatával eddig még nem foglalkoztak. »Rögtönzött dalszolgáltatás« címén sem. A postának éppen elég gondot okoz amúgyis a telefonbeszélgetések lebonyolítása Hősünk akkor tenne helyesen, ha a jövőben kultúremberhez nóitó viselkedésével ezt a munkát segítené.