Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLET ЛЕЩ gfipßSÜLJETEK! SoxoGmszMí AZ MSZMP MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA H. évfolyam, 73. szám. ARA: 50 FILLÉR Csütörtök, 1957. március 28. Fiatalok, sorakozzatok fel a KISZ zászlaja alá! Megalakult a KISZ Somogy megyei Szervező Bizottsága A Magyar Kommunista Ifjúsági S*ö\ etség zászlóbontásának napján, 1957. március 21-én megyénk több üzemében és községében KlSZ-szer­­veaetek alakultak. A KISZ Somogy megyei Szervező Bizottsága meleg szeretettel üdvözli a KISZ-szervezetek tagjainak, ifjú kommunistáinak nagyszerű elhatá­rozását. Ezen cselekedetükkel csapást mér­tek a szétvert és még meglévő ellen­forradalmi erőkre. Egyértelműen ki­fejezésre juttatták, hogy hűen kö­vetik a magyar nemzet haladó ha­gyományait, az 1848-as márciusi if­jak és a KIMSZ mártírjainak har­cát, a proletariátus ügyéhez mindvé­gig hű maradt kommunisták példá­ját. Töretlenül és minden körülmé­nyek között követik az MSZMP út­mutatásait és megvédik a proletár­diktatúrát az ellenforradalmi erők minden megnyilvánulásával szemben. Helyesen választottak akkor, ami­kor a KISZ soraiba léptek, mert itt választ kapnak kérdéseikre, a mar­xizmus—lemnizmus további megis­merésének és megvalósításának ré­szeseivé válnak, munkájukat a párt vezetése, útmutatása alapján végzik. Módot és lehetőséget találnak a szak­mai továbbképzés, kulturális, sport- és szórakozási igényeik kielégítésére, a fiatalok jogos érdekeinek védelmé­re. Fiatal Barátaink! Elvtársak! A KISZ Megyei Szervező Bizottsá­ga felhívással fordul minden becsü­letes, hazáját szerető, a szocializmus ügyéhez hű, más országok népeit tisz­telő ifjúmunkáshoz, paraszt-, értel­miségi és diákfiatalhoz, akik az el­lenforradalom minden káros tevé­kenysége ellenére tisztán látják, hogy az ellenforradalom győzelmével csak kiiátástalanság, létbizonytalan­ság, nyomor jutott volna osztályré­szül az ifjúságnak. Kövessétek a be­lépő fiatalok példáját, válialjatok közösséget azokkal, akik ma ismét készek küzdeni a párt vezetésével népünk eddigi eredményeinek meg­védéséért, a szocializmus győzelmé­ért. Kövessétek a Kaposvári Cukor­gyár, a Vaskombinát, a Csurgói Fa­ipari Vállalat, a marcali, a siófoki és más üzem és község ifjúságának példáját, lépjetek a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség soraiba, ala­kítsátok meg saját szervezeteiteket. Sorakozzatok fel egységesen a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség március 21-én kibontott zászlaja alá. Küzdjetek méltó módon a magyar ifjúság szocialista egységéért, ha­zánk, népünk felemelkedéséért, füg­getlen, szocialista Magyarországért. A KISZ Somogy megyei Szervező Bizottság: Albert Imre, Bíró Gyula, Fűzi János, Halász Tibor, Hornyák Mihály, Kasza Isívánné, Kóczán Magda, Kutiacska András, Szé­kely Elemér, Szalai Irén, Szabó Sándor, Szűcs Mária, Tabak La­jos. Narancs Citrom Olajoshal HÚSVÉTRA Ilii! A húsvéti nagy vásárlásoknak’ im­már elérkezett az ideje, ez azonban nemcsak a húsvéti ajándékozókra és az ünnepi ebéd készítőire vonatko­zik, hanem azokra is, akik áruval látják el az. üzleteket". A Somogy me­gyei FÜSZÉRT Vállalat az édességet ás a csemegét szállítja az ünnepekre. Ács István, az áruforgalmi osztály vezetője szerint körülbelül 10 NAP MÜLVA ÉRKEZIK 48—50 MÄZSA NARANCS, mely nem sok ugyan, csepp a vá­sárlók tengerében. A múlt héten ka­pott a kereskedelem 50 mázsa cit­romot és legközelebb A HÚSVÉTI CITROM­­SZÄLLITMÄNY KÖRÜLBELÜL UGYANENNYIT TESZ KI. Újdonságnak számít az a 60 má­zsa albán olajoshal is. mely a ré­gebben érkezett lengyel szardínia mellett bővíti a választékot. A va­sárnapi kiránduló túrák nélkülözhe­tetlen hidegkosztja a különféle krém, májkrém, nyelvkrém nagyobb mennyiségben kerül még húsvét előtt az üzletekbe. Tojás-drazséból, mely speciálisan húsvéti áru, két vagonnal szereztek be és vittek ki a megye különböző üzleteibe. Úgyszintén minden igényt kielégítenek fondant figurákból is, kivéve talán a mártott fondantot, melyből viszonylag kevesebb áll ~ vásárlók rendelkezésére. HÚSVÉTI ÚJDONSÁG LESZ A NEGYEDKILÖS CSOMAGOLÁSÚ1 DOBOZOS LENGYEL CUKORKA és ugyancsak húsvétra jelenik meg j a nálunk még nem gyártott, kétdecisj poharas befőtt, melyet többféle gyű- i mölcsből is készítenek majd. A na-J rancsízű szörp mellett egy új ízt, az J eperszörpöt is árusítják hamarosan, 1 mely üveges kiszerelésben érkezett 5 Lengyelországból. i A húsvéti vásárlók igényeit saj-l nos nem lehet kielégíteni csokoládé-$ áruval, kakaóval, nyers- és pörkölt-л kávéval. Mert ezekből az árucikkek-л bői nem kap a megye húsvétra. Vi-z szont kávéból és kakaóból némi ja-1 vulás várható május hónap felé. 4 Ülést tartott a Megyei Temács Az ellenforradalmi es|mények után március 26-án első ízben ült össze a Megyei Tanács. Az ülésen megjelent a tanácstagság zöme: ötvenkét tanácstag. »A Megyei Tanács egységesen egyetért a ma­gyar forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatával és min­den erejével segíti annak megva­lósítását-« — ezt az állásfoglalást nemcsak a Megyei Tanács nagy­termében elhelyezett felirat hir­dette, hanem erről tanúskodott a beszámoló és a vita is. A tanács­ülésen László István elvtárs, a Megyei Tanács VB-elnöke mon­dott beszámolót a megye gazdasá­gi, politikai helyzetéről és a taná­csok feladatairól. Utána a hozzá­szólásokra került sor. A tanács­ülés ismertetésére visszatérünk. Аж élei; tanította megf őket Miért maradtak együtt a felsőmocsoládi Petőfi Tsz alapítói? AZ ÚRI VILÁG nincstelenjei voltak. Szájukban a cselédkenyér keserű ízével, agyukban a job­bat akarás elszántságával hozzá­láttak negyvenöt után azon a ka­pott néhány holdon önálló életük, saját szerencséjük megalapozásá­hoz. Nehéz volt, sok erőfeszítést kö­vetelt a semmiből valamit terem­teniük — kinek több, kinek keve­sebb sikerrel. Aztán akiket szűk­­markúan ajándékozott meg az a pár hold, más megélhetés után néztek: leszerződtek az állami gaz­dasághoz. Később betapadt ez a jö­vedelemforrás is — felszámolt, el­költözött az üzemegység. Újra óriá­si kérdőjellé görbült a felsőmocso­ládi szegényparaszt-családok életút­ja. Az idő tájt sokat írtak az új­ságok a szövetkezetek sarjadásá­­ról, meg maguk is látták a környék alakuló, erőrekapó közös gazdasá­gait. Nem volt előttük sem más bizta­tóbb lehetőség. Mind gyakrabban fontolgatták a jövőt régi sorstár­saikkal, meg az időközben más vi­dékről ideszakadt agrárproletárok­kal együtt. A párt biztató szava termékenyítőén hatott töprengő, ví­vódó, útkereső szándékukra. És amint a langyos májusi eső után a búza, a bátorításra az ő szövetkező akaratuk is szárbaszökkent. Nem, nem ünnepi csinadrattával, nem örömujjongások közepette illesztet­ték egybe leendő jobblétük kere­tét, a Petőfi Tsz-t. Jól tudták, a szövetkezés csak mód a dolgos pa­rasztemberek boldogulásához, meg kell azért küzdeni szívósan, állha­tatosan. Látták, számba vették az új út kezdetének buktatóit, akadá­lyait, amelyek áthágásához nagy lendületet kell venni. De nem csüg­gedtek és nem is csalódtak. Huszonhét holdat mondhatott ma­gáénak a tíz alapító család.. Meg a tagság dolgos kezeit, semmi egye­bet. — Majdnem kéregetésre fanya­lodtunk — emlékezik vissza ötven­öt őszére Márkus György. Az állam azonban — az ő államuk, a mun­kás-paraszt hatalom — a hónuk alá nyúlt. Előnyös hitelt kaptak öt pár ló, tizennégy szarvasmarha és húsz anyakoca vásárlására. Nagyon jól­esett nekik ez a segítség, hiszen egyetlen állatot sem tudtak bevin­ni a közösbe, nem volt miből. A gazdasági épületeket, meg a 280 hold állami földet is birtokba vet­­tpk. Az első ősz már megtöltötte kezüket a közös munkával, szívüket bizalommal, szórták a kölcsön­­vetőmagot a földbe ... És mivel szolgálta meg a következő nyár szorgalmukat? Tizenhét és fél má­zsás árpa-, meg több mint tizennégy mázsás búzaátlaggal. — Már amit ők vetettek, közösen. Mert volt itt más, rosszabb termés is. AZ TÖRTÉNT UGYANIS, hogy ötvenhat tavaszán négyszáz holddal gyarapodott a szövetkezet földje — •ennyit hoztak be az új belépők. Ki kellett tárni ugyanis a tsz új ka­puját mintegy hatvan család előtt. Tegyük hozzá: nem mindegyik jött jószántából. Vissza is kanyarodott közülük az ősszel negyven család. Pedig nem lehetett különösebb pa­naszuk. Bár az 6 gabonájuk hol­danként jp pár mázsával kevesebb­re sikeredett, mint a törzstagoké, mégis kaptak elegendő kenyérnek­­valót: öt kiló nyolcvan dekát, pe­dig a kölcsönvetőmagot is vissza kellett adnia a tsz-nek. Az egyéb osztalékkal együtt negyvenöt fo­rintra rúgott a munkaegységenkén­ti részesedés. Mindez egyetlen gaz­dasági év alatt, az első közös esz­tendő végén! Ez a siker még jobb reményeket láttat a jövőben. Ezt hagyták figyelmen kívül a kilépők, de éppen ezt tartották szemük előtt a bentmaradók. Mert megma­radt ez a fiatal szövetkezet, a me­gye, a kaposvári járás tsz-mozgal­­mának ez a zsenge hajtása. Igaz, hogy a novemberi dér — tizedikén megcsípte ennek leveleit is., ... Hosszan tartott a közgyűlés. Kezdetben a »maradunk« hang volt erősebb, de később a »szétme­gyünk« diadalmaskodott. Öröm és bánat keveredett össze ebben a viaskodásban. Végül is döntöttek: kimondták a tsz halálos ítéletét. A tagság elhagyta a termet. Szita Já­nos elnök, meg Pozsonyi Lajos bri­gádvezető kettesben maradtak. De csak egy órára. Eddig volt tetsz­halott a szövetkezet. Mert a régi ta­gok, az alap megvetői csakhamar visszaszivárogtak. Nem hagyta nyugton őket a lelkiismeret, nem volt maradásuk otthon. Fodor Já­nos, Benedek Lajos, Nyári Gyula még aznap este hatályon kívül he­lyezte a friss, de elhamarkodott döntést, összefogtak a Petőfi Tsz megmentésére. Hamarosan csatla­kozott hozzájuk a három Márkus — György, Mihály és Sándor, aztán Prekácz József, Fülöp István, Ká­dár János meg Varga Ferenc is, az alapítók. És ma hogyan állnak? a Lesz-e a Szuezi-csatornának versenytársa ? RENDET! Ambrusék új élete VILLÁMINTERJÚ Megkezdődtek az ezüstkalászos tanfolyamok vizsgái Megyénkben is több száz egyéni­leg dolgozó paraszt és termelőszö­vetkezeti tag vett részt a téli hóna­pok alatt az ezüstkalászos tanfolya­mokon. Szerdán ünnepélyes keretek között kezdődött meg Kaposfüreden az el­ső vizsga, itt adtak számot a hall­gatók az elmúlt hónapokban szerzett elméleti felkészültségükről. 21 egyé­nileg dolgozó paraszt és termelőszö­vetkezeti tag bizonyította be, hogy nem töltötte tétlenül a tanfolyam óráit, melyeket Becker József, a Kaposvári Gépállomás főagronómu­sa vezetett. A hallgatók valamennyi­en sikerrel levizsgáztak, öten kitűnő eredményt érteik el, köztük Varos József egyéni gazda és az egészen fiatal, nemrégen érettségizett Stäer Sándor is, aki édesanyjával dolgozik együtt kis birtokán. Mivel a második évfolyamot is si­keresen elvégezték a kaposfürediek. megkapták az ezüstkalászos jelvényt és a viselésére jogosító igazolványt A vizsgák tovább folytatódnak és április 6-üg fejeződneik be a megyé­ben. Nem okozott még kárt a fagy Somogybán A meleg tavaszi napokat hirtelen erős lehűlés követte Somogybán is. Az éjjeli fagyok veszélyeztették a virágbaborult kajszi- és cseresznye­­fákat. Azonban a hideg idővel együtt I állandó szél- is uralkodott, így nem tudott a hideg megállapodni, meg-1 akadályozta a hőmérséklet további süllyedését. Szerdán már melegebbre fordult az idő s így a szakemberek véle­ménye szerint, ha nem fokozódik to­vább a hideg, nem lesz kár a so­mogyi gyümölcsösökben. Éssseriflesiség vagy csak könnyelmű takarékosság? r Nagy öröm érte a siófokiakat, amikor 1952 óta húzódó tárgyalások után végre 1955-ben elkezdték épí­teni az új általános iskolát. Az új iskola építésére nagy szükség volt, mert Siófokon 32 tanulócsoport van és 1200 iskolaköteles -gyermek. Igaz, hogy a tervezett 16 tantermes épület helyett csak 12 tantermes is­kolát építenek és bár Kaposvárott a Sétatér utcai iskolában 650 gyermek­re 16 tanterem jut, de ennyi és ilyen sovinizmusért még szót sem emel­nénk. Nagyobb baj az, hogy a siófoki is­kola befejezéshez közeledik. Az or­szág súlyos gazdasági helyzete vi­szont a beruházások felülvizsgálá-Harmincegy család 370 holdon foly­tatja a közös gazdálkodást. MA MÁR NEM ÜRES a szövet­kezet portája, mint kezdetben. Megvan a közös ló- és szarvasmar­haállományuk. Sertéseik szépen megszaporodtak. A kocák számát öttel növelték a sajátnevelésű sül­dőkből. Nemrég adtak el harminc hízót ötvenhatezerért, tizenkettő pe­dig most hízik. A kilencven darab választási malacból nyolcvanat 150 kilósakra akarnak hizlalni kará­csonyig. Már kijelölték számukra a lucernaföldön égy háromholdas parcellát, azon legeltetik őket, hadd nőjenek. Úgy számolnak, hogy az év végéig lesz még 180 malacuk, ezek egy részét eladják, a többit meg jövőre állítják hízóba. Megvan a takarmány is az állatoknak. És megvan a tagokban a töretlen aka­rat szövetkezetük erősítésére. Az idén megkezdik az esedékes hitelek törlesztését, mégis ötvenöt forintos osztalékot várnak, illetve nemcsak várják, hanem meg is dolgoznak érte. A FELSŐMOCSOLÁDI Petőfi Tsz megfogyatkozott tagsága kitartott a közös gazdálkodás mellett. Az élettől tanulták meg a leckét: a földosztás csak első lépés volt a múlt kisemmizettjeinek boldogítá­­sához. E cél beteljesedéséhez — az egész dolgozó parasztság jómódjá­nak megteremtéséhez — csak egy út vezet: a közös gazdálkodás. Ezért maradt meg ez a szövetkezet. Kutas József sát, nagyobb takarékosság bevezeté­sét teszi szükségessé. Ám, hogyan lehet takarékosságnak nevezni azt az elgondolást, melyet a Megyei Ta­nácstól Siófokra küldött Száraz György műszaki ellenőr jegyzett £>e az építési naplóba követendő példa­ként. Az általános iskola igazgatója er­ről a jegyzőkönyvről így beszél: — Száraz György műszaki eRenót első tanácsa így hangsuk: »A kü'lső vakolás és burkolás elmarad!«.­­Ugyanakkor a vakoláshoz szükséges anyag, homok, mész, pirogránit sth. már a helyszínen van. Az épület kö­rül van állványozva. Az állványokat lebontani, esetleg egy év múlva újra felépíteni, tetemes költség. Nem is beszélve az anyag elkallódása miatt előálló veszteségről, hisz az összes építkezési anyag a szabad ég alatt van tárolva. De még ez is hagyj án. Jön a második bejegyzés: »...A belső és külső ajtó, ablak stb. mázo­lása elmarad.« Itt már megáll az és$ — mondja az igazgató. Hát van olyan házépítő, aki saját épületének farészeit festetlenül hagyná? Hó, eső korhasztja, a nap heve égeti, repesz­­ti — tönkremegy. ►...Elmarad a betonjárda építése.« — Bokáig érő sár lesz, 1280 gyermek hordja az épületbe a felvonulási te­rület összes törmelékét. Hát bizony ez így rosszul értelme­zett takarékosság. Mert ha csak akt néznénk, hogy Siófok fürdőváros és egy ilyen félbenmaradt épület erő­sen elcsúfítja, de nincs pénz, összébb kell húzni az iskoláknak is a nad­rágszíjat, hát akkor még ez nem W olyan nagy eset. De sajnos nem így néz ki a siófoki' iskolaépítés ügye. Sok pénzbe kerül­ne, ha a befejező munkálatok elma­radnának. Kérjük az illetékeseké. Száraz György mfisza/ki ellenőrt és az éoíttetőt, vizsgálják felül a siófok iskola építésének ügyében hozott el­gondolásaikat és az iskola vezetői által feltárt észrevételeket mérlegel­jék végleges döntésük előtt. Lengyel küldöttség érkezett Bélgrádha Belgrád (MTI). A TANJUG jelen­tése szerint Zygmund Moskwa kis­ipari és helyiipairi miniszter vezeté­sével lengyel küldöttség érkezett Jx’r­­goszláviába, hogy tanulmányozza a jugoszláv kisipar fejlődését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents