Somogyország, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-26 / 71. szám

J>_________________________ SOMOGVOKSZAG ^ __________________ Ke<y, 195T márchts 88. Magyar államférfiak sztálingrádi látogatása Moszkva (MTI). A Sztálingrádban tartózkodó magyar kormány- és pártküldöttség tagjai a kíséretükben lévő szovjet vezetőkkel együtt hét­főn délelőtt látogatást tettek Dinlcin­­nél, a városi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökénél, aki megis­mertette a magyar vendégeket Sztá lingrád történetével. Ismertette Sztá­lingrád történelmi múltját, majd a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom után elért fejlődését a város­nak. A világháború nemcsak hogy meg­akadályozta a város fejlődését, ha­nem a hitleri fasiszták ellen vívott harcban Sztálingrád szinte teljes egészében elpusztult. A város védel­mében folyó harcok kétszáz napon át tartottak, s a harcok végeztével a városban és a környékén 147 000 halott katonát temettek el, akik kö­zül 47 000 volt szovjet harcos és tiszt. Súlyos veszteséget szenvedett a polgári lakosság is. Sztálingrád egyetlen épülete nem maradt épség­ben, sőt túlnyomó többségüket telje­sen szétrombolták a pusztító har­cok. Közvetlenül a harcok befejeztével megindult már az újjáépítés mun­kája. Központilag kidolgozott tervek alapján gyors ütemben láttak az építkezéshez, s Sztálingrád ma szebb, mint a háború előtt volt. 1949-ben a város iparának teljesít­ménye már meghaladta a háború előtti színvonalat, lakossága felül van a félmillión. -Nagy számban épültek fel középületek, kulturális és szociális intézmények. Természe­tesen a legnagyobb gondot a lakások építése jelenti. Az elmúlt évben 120 000 négyzetméter lakást építet­tek állami erővel és kb. ugyanennyi volt a magánerőből történt építke­zések száma. Az idén már állami erővel 240 000 négyzetméter, magán­erőből pedig 150 000 négyzetméter lakóterületet építenek. A város fej­lődését nagyban elősegíti az, hogy néhány évvel ezelőtt Sztálingrádtól délre megnyitották a Volga—Don csa­tornát, s a várostól északra elkezd­ték a hatalmas sztálingrádi vízierő­mű építkezését. Ennek az erőműnek a teljesítménye 2 310 000 kilowatt vil­lamosenergia lesz, azaz jelentősen meghaladja egész Magyarország vil­­lamosenergía-termelését. A magyar kormány- és pártkül­döttség tagjai több kérdést tettek fel a végrehajtó bizottság tagjainak, majd kíséretükben városnézésre in­dultak. Elsőnek a város közelmúlt­ban létesült planetáriumát keresték fel. A magyar vendégeknek itt be­mutatták a sztálingrádi harcokról készült dokumentumfilmet. A vendé­gek megtekintették a planetárium berendezését, majd a város főépíté­sze ismertette Sztálingrád újjáépíté­sének tervét és az erről készült ha­talmas makettet. A kormányküldöttség tagjai és a kíséretükben lévő szovjet vezetők ez­után a város nevezetes pontjain tet­tek látogatást, felkeresték a többi között azt a házat, ahol a sztálingrá­di harcok idején a legendás hírű Pavlov őrmester küzdött, s amelyet mindvégig megvédett a fasiszták tá­madásai ellen. • A magyar vendégek ezt követően a V. I. Leninről elnevezett 9. sz. tíz­­osztályos iskolába látogattak el. Megtekintették az iskola több szak­körének munkáját, a magyar állam­férfiak tiszteletére az iskola művé­szeti csoportja előadást rendezett. A műsoron a többi között; magyar tán­cot is bemutattak. Az előadás végén a pionírok pionír-nyakkendőkkel és egyéb tárgyakkal ajándékozták meg kedves magyar vendégeiket és átad­ták , azokat a leveleket is, amelyeket a magyar’ úttörőknek küldenek. A küldöttség tagjai ígéretet tettek ar­ra, hogy a leveleket továbbítják a sztálingrádi pionírok magyar pajtá­saihoz. A magyar küldöttség tagjai ezután rövid sétát tettek a Volga partján, majd megkoszorúzták a vá­ros védelmében elesett hősök emlék­művét. A küldöttség koszorúját Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke he­lyezte el. Folytatja látogatásait a Szovjetunióban tartózkodó magyar kormány- és pártküldöttség (MTI) A Szovjetunióban tartózko­dó magyar kormány- és pártküldött­ség leningrádi látogatásának befeje­zésével két csoportban folytatja kör­útját. Az egyik csoport Kádár János vezetésével Szverdlovszkba, a másik csoport pedig Dobi István vezetésé­vel Sztálingrádba látogatott. Mindkét küldöttséget ünnepélyesen fogadták megérkezésük alkalmából. Szverdlovszkban Kirilenko, az SZKP szvertílovszki kerületi bizott­ságának első titkára, Sztálingrádban pedig Dinkin, a sztálingrádi városi tanács végrehajtó bizottságának el­nöke köszöntötte a vendégeket. Macmillan nyilatkozata a bermudai értekezletről Castleharbour (MTI). Az AFP je­lentése szerint Macmillan az an­gol-amerikai megbeszélések után adott sajtóértekezletén azt mondot­ta, hogy a bermudai értekezlet tel­jes sikert hozott. Bár a brit minisz­terelnök beismerte, hogy egyes pon­tok megoldatlanok maradtak. »Az a ténv, hogy a megbeszélések Nagv-Britanniára és az Egyesült Ál­lamokra szorítkoztak, egyáltalán nem jelenti azt — mondotta Macmil­lan —, hogy a hármas egyetértés kétoldalúvá vált, mert Franciaor­szág életbevágóan fontos szerepet játszik a nyugati rendszerben.« Nagy-Britannia és az Egyesült Államok megállapodott a Közép- Keleten mind a közvetlen, mind a távolabbi jövőben folytatandó poli­tikában — folytatta Macmillan. — »Most reméljük, ho"v Nasszer alkal­mazkodni fog az Egyesült Nemzetek határozatainak betűjéhez és szelle­méhez.« ALGÍR Meglepődik az ember, ha arra g*"­­doi. hogy ez a kis ország milyen tö­retlen elszántsággal és kitartással harcol a gyarmati függés megszün­tetéséért, hazája felszabadulásáért. Algír nevét a világsajtó nap nap után említi, közbeszéd tárgya, és ügye a földkerekség népének nagy részét foglalkoztatja. De méltán foglalkoztathatja a népeket 'Algír1 problémája, mert a fejlődés — he­lyesebben szocialista fejlődés — út­jára lépett népek számára nem kö­zömbös Algír helyzete. A francia gyarmattartók, nem tanulva a múlt hibáiból, Észak-Afrika egy ilyen te­kintélyes részét, az elválasztó tenger ellenére is Európa szerves részévé akarják tenni azáltal, hogy Algírt, illetve Algériát politikailag és tár­sadalmilag Franciaországhoz csatol­ják. Megtchető-e ez akkor, amikor a kérdéses állam lakosságának 90 százaléka tiltakozik az ellen, hogy Franciaország másodrendű polgárá­vá váljék és ez a tiltakozás naponta mintegy 50 millió frankba kerül a franciáknak. Olyan tetemes kiadás ez, ami könnyen felboríthatja az ál­lamháztartást, beláthatatlan követ­kezményekre vezethet. Franciaor­szág viszont ragaszkodik gyarmati hatalmához, ugyanakkor Algíria to­vább folytatja felszabadító harcát. Nézzük meg ennek az országnak a történelmét. Amikor még Icosiumnak hívták Az Ókor egyik legnagyobb hódí­tója, a Római Birodalom már korán rátette kezét Észak-Afrikának a Földközi-tenger által mosott partjai­ra. Algíria akkoriban két római tar­tomány volt: Numidiához és Meure­­tánia Caesariensishez tartozott. Ico­­siumnak hívták, e néven említik Ta­citus és a későbbi történelemírók is, mint virágzó tartományt. Első ízben a vandálok rohanták le a 600-as évek táján, másodízben az utánuk benyo­muló arabok, akik azonban csakha­mar rájöttek arra, hogy a területet érdemes megtartani, megművelni és fejleszteni. A mai főváros területén AI Dzsezalr néven tekintélyes tele­pülés alakult ki és ez lett Zelrf feje­delem alatt az ország fővárosa. Ahol ismét akasztanak, főbelövetnek a francia gyarmatosítók A fekete zászló lovagjai Zeiri utódai 1148-ig uralkodtak, ókét követték az Algohádok 1492-ig, amikor az országot a Spanyolország­ból kiűzött zsidók és mórok özönlöt­­ték el. Rövid ideig tartó uralmuk­nak Szelim szultán vetett véget, aki 1520-ban Kair ed-din Barbarossza kalózfőnököt nevezte ki Algir pasá­jának. Ez a könyörtelen, rendkívül erőszakos ember vetette meg alap­jait a késő századokig virágzó kalóz­uralomnak, amelyek alatt a fekete zászló lovagjai szinte korlátlan hata­lommal garázdálkodhattak a Föld­közi-tengeren. Csak 1815-ben sike­rült az Egyesült Államok és Olasz­ország szövetségének rést ütni az ed­dig sérthetetlennek bizonyult kalóz­­bástya falán. Három évre rá, Fran­ciaországgal került konfliktusba, az akkori katonai köztársasági állam­formává fejlődött Algíria és hosszas harcok után 1837-ben a franciák le­­igázták. Szerencsétlen politika A francia kormány már kezdetben rendkívül szerencsétlen politikát űzött ezzel a tökéletesen soha be nem hódolt területtel és népeivel, melyek állandó nyugtalanságban éllek, és ál­landóan nyugtalanították Párizs po­litikusait is. Jonart fókormányzó több parlamenti beszédében szögezte le, hogy nem is annyira a törzsek fehérekkel szembeni türelmetlensége és ellenszenve a forrongások oka, hanem az erőszakos kisajátítások, azok, amik ellenállásra késztetik a lakosságot, továbbá az a megkülön­böztetés, amit a közigazgatáshoz tar­tozó minden hivatal éreztet az algi­riai polgárral szemben. Tudták te­hát, hogy mi lenne a teendő és még­sem okultak. Az idegen légió és a kizsákmányolás Franciaország felállította az idegen légiót, hogy annak segítségével féken tartsa a forrongó észak-afrikai né­peket. Az idegen légió fenntartása viszont sok pénzbe került. A ráfor­dítást mégis megérte, mert Algíria egy ^valóságos kincsesbánya. Aranyon kivül minden ércben gazdag. Halá­szata dús, szardínia- és tonhalfogá­sa kitűnő. Mindezek ellenére azon­ban mégis importra szorul. Jó álve­vője a francia iparnak, de ez alig magyarázná meg a párizsi kormány­zat merev ragaszkodását e terület birtoklásához. Más valami is van te­hát, ami Franciaország álláspontját megvilágítja. Ez pedig Algíria stra­tégiai helyzete. Az egyre inkább fel­szabaduló afrikai államok lerázzák magukról a gyarmatosítók igáját. F ranciaország gyarmatpolitikájának állása függ attól, hogy Aígíriát, ezt a kulcspontot birtokolja-e vagy sem. Ez a terület biztosítja ugyanis a za­vartalan összeköttetést a Kongó- és Szenegál-melléki gyarmatokhoz, a Csab-tóhoz és Szudán térségeihez, így megérthetjük, miért ragaszkod­nak olyan hevesen ehhez a térséghez a franciák. Franciaország egyre több pénz* öl bele algiriai hadseregének költségeibe. Ugyanakkor Franriaor­­szjgban egyre hangosabb a panasz, egyre több a fiát hiába váró anya, a férjei gyászoló özvegy. Л hivatalos politika is rádöbbenheti! • végre a valóságra. A Francia Kommunista Párt minden erejével azon van, hogy s-:g:-cc felvilágosítani Franciaorszag poigáiait az algiriai gyarmattartás lehetetlen helyzetéről. A kormány félelmében beleöli a milliókat gyar­mattartó hadseregébe. Algíria rab­­ságbantartását azonban már nem le­het sokáig fenntartani. Miről is van itt szó? Egyiptom és Szudán már kiharcol­ta függetlenségét. Az utóbbi hetek­ben egy újabb kis állam lépett az önrendelkezési jog útjára, melynek neve: Gana. A folyamat feltartóztat­hatatlan és egyre inkább tért hódít a sötétségben tartott népeknél. A gyarmatosítás létjogosultság' meg­szűnt. A gyarmatrendszer bár­mennyire elkendőzött forrná'». i je­lenjenek is meg, nem tarthatók, ’ 'ér fenn. Algíria előbb-utóbb s/ >1 lesz. A gyönyörűen kiépült, pompázó főváros, a mell- és tüdőbetegek pa­radicsoma, a száz—százötven dekás szőlőfürtöket és kiváló adelia-bort termelő lejtős domboldalak azoké lesznek, akik ott élnek, akik alkot­tak, művelték földjét és akik har­colnak ma érte vérük hullatásávaL Ez a jövő fejlődésének útja. — Krónikás. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának belgrádi sajtóértekezlete Belgrád (MTI). A TANIUG jelen­ti; August Lindt, az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa március 24-én Belg­­rádban sajtóértekezletet tartott. A jugoszláviai magyar menekültek problémájának megoldása szempont­jából szerinte az a legfontosabb, hogy a tengerentúli országok közöl­jék, mennyi menekültet fogadnak be és hogy az ENSZ tagállamai tartsák be az ENSZ-közgyűlés határozata alapján adott ígéretüket. Ezzel meg­­körtnyítenék azt az anyagi terhet, amely a menekülteknek első mene­dékjogot nyújtó országokra, a jelen esetben Jugoszláviára hárul. Lindt közölte az újságírókkal, hogy Tito elnökkel és Sztefanovics bel­ügyi államtitkárral nemrégen foly­tatott megbeszélései során két alap­vető problémát tárgyalt meg, neve­zetesen a Jugoszláviába érkezett me­nekültek továbbutazásának meg­gyorsítását és a menekültek eltartá­sával kapcsolatban Jugoszláviára há­ruló anyagi nehézségek megkönnyí­tésének problémáját. Lindt tájékoz­tatta Tito elnököt arról, hogy a műit kedden Hammarskjöld ENSZ-főtit­­kárral együtt újabb felhívással for­dult az ENSZ tagállamaihoz és eb­ben ismertette Jugoszlávia, valamint Ausztria költségeit. Ezek a kiadások — mondotta Lindt — igen tetemesek és a jugoszláv kormány ezideig mintegy két és félmillió dollárt köl­tött a magyar menekültekre. Vélemé­nyem szerint ez felülmúlja Jugo­szlávia anyagi képességeit. Lindt szerint az Egyesült Államok a kongresszus jóváhagyását várja a jugoszláviai magyar menekültek be­fogadására. Lindt hangsúlyozta, hogy a mene­kültügyi főbiztosság még semmiféle biztosítékot nem kapott Ausztráliá­tól, Kanadától vagy Uj-Zélandtól a jugoszláviai magyar menekültek be­fogad fisára vonatkozóan. Bizonyos ígéretek azonban már elhangzottak. A főbiztosság ígéretet kapott egyes latin-amerikai országoktól is. A főbiztos a legutóbbi két nap alatt négy felvevőtábort tekintett meg. Elbeszélgetett több menekülttel és kijelentette, hogy mindezek a me­nekültek köszönetüket fejezték ki a jugoszláv kormány emba-barátí te­vékenységéért. Lindt rámutatott, hogy a jugoszláviai felvevőtáborolc berendezése kifogástalan és hogy több menekültet szállodákba« he­lyeztek el. Érvényesítik a személyi igazolványokat Á belügyminiszter rendeletet adott­­ki, amely szerint valamennyi magyar állampolgár állandó vagy ideiglenes személyi igazolványát — tekintet nélkül kiállításának időpontjára — érvényesíteni kell. Az érvényesítés az igazolvány tulajdonosának állan­dó lakóhelye szerint illetékes járási (városi, kerületi) rendőrkapitányság feladata. Az igazolvány tulajdonosa a rendőrkapitányság által megáll a­­pített időpontban köteles — városok­ban és járási székhelyeken a rendőr­­kapitányságok,' községekben a járási rendőrkapitányság által meghatáro­zott helyen — megjelenni és szemé­lyi igazolványát érvényesítés végett bemutatni. Az érvényesítéskor a 18—G0 életek' közötti tartalékos hadköteleseknek katonai igazolványát (tartalékos tisz­ti, legénységi, alkalmatlansági, ösz­­szeirási vagy sorozást igazolványét) is be kell mutatni. A személyi igazolványok érvénye­sítését az ország egész területén 1957. szeptember 50-ig kell befejezni. Az eddig az időpontig nem érvénye­sített személyi igazolványok érvényü­ket vesztik. Szerencsés robbanás Hatalmas robbanás rázta meg teg­nap délután 15.45 órakor Kaposvá­rott a Szabadság park környékét. A színhelyre érkezők azonban esek két fiút. Király János és Biczó József VIII. osztályos általános iskolai ta­nulókat találták a közelben, akik el­mondták, hogy a kézigránát — mert az okozta a robbanást — náluk robbant fel. A német gyártmányú nehézgránátot a Virág utcai paták­nál találták és be akarták vinni a rendőrségre. Mivel a gránát biztosító zsinórja már félig ki volt húzva, az egyik fiú kirántotta egészen. Ekkor fütyölést hallottak s ijedtükbe» el­hajították a gránátot és futni kezd­tük. A kézigránát a park szélén, a Damjanich utca járdáján felrobbant. A szerterepülő szilánkok kitörték a kb. 20 méterre lévő ház ablakait és megsértettek néhány parki fát, de szerencsés véletlen folytán ember­életben nem esett kár. Ez a robbanás rosszabbul ie vég­ződhetett; volna, s minden további hasonlót megelőzendően helyesebb volna, ha az eldobált lőszer helye felől csak értesítené a megtaláló a rendőrséget és nem nyúlna hezeá.------------UVRCSASAŰÖK Cukor fűrészporból — brrr! Ez a hír aligha nye­ri meg az édesszájúak elismerését: Ameriká­ban kísérletek folynak cukornak — fűrészpor­ból történő előállításá­ra. A szakemberek hosszú nyilatkozatokat tettek a sajtónak. Mi röviden csak ennyit mondunk; brrr! A férfiak ötvenéves korban adják be derekukat Mrs. Bernice Neu­garten, a csikágói­­egyetem társadalomtu­dományi karának do­cense tette a követke­ző megállapítást: Ha a férj ötvenéves elmúlt, elveszti tekin­télyét a családban. Amíg fiatalabb házas­pároknál a férfi gya­korolja családfői sze­repét, addig — állító­lag statisztikai kimuta­tások szerint — idősebb házastársaknál a férfi elveszti a »»vezető sze­repet.« Helyét a nő foglalja el. Ez a helyzet Ameri­kában. És nálunk? Felhívjuk t. megrendelőink figyelmét, hogy korábbi faanyaghiányainkat teljesen meg­szüntettük. Éppen ezért a továbbiakban felveszünk min­­' dennemű bognár munkára megrendelést. Kocsioldal, kerék, targonca stb. megrendelése a Kaposvári Mezőgazdasági KTSZ-nél, Áchim András utca (volt Marha­hajtó út) 2-4-6 sz. Ugyanezen telephelyünkön förészgatterűnkkel bérfűrész elésf vállalunk. Már csak 5 napig van érvényben a kötelező biztosítás, április Mi! kárlérílést csak ezek a tizkáresiitak kaphatnak, akik önkéntes biz­tosítást kötnek. Fizesse be a címére már kiküldött biztosítási le­vélben közölt összeget, vagy forduljon m Allans Biztositó körzet felügyelőjéhez, vagy helyi megbí­zottjához. ÁLLAMI BIZTOSÍT#

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents