Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

Vasárnap. 1957. febraár 81. SCMOtfOlUbAa ................ T Szegénip szerelmesek krónikába OLASZ FILM Egy nagysikerű regény filmrevite­­le kockázatos feladat. Nagyon kevés regényből készült filmről mondhat­juk el. hogy nem okozott csalódást a nézőnek. Vonatkozik ez Pratolini regényből készült Szegény szerelme­sek krónikájára is. Mert amíg ör­vendezve ismeri fel a néző a regény­be!! kedves ismerőseit, Macistet, az izmos kovácsot (a diszkoszvető Con­­solini alakítja), a szöknyabolond Ugót (Marcello Mastroianni). a jó­képű nyomdászlegényt, Mariot (Gáb­riellé Tinti), Milenát. Gesuinát, Biancát, darát — a »Corno utca őr­angyalait«, vagy a gyáva terrorle­gényt, Carlinót, — a film végén mégis kicsit csalódottan távozunk, mert hiányos az a Corno utca és Firenze, amit a film bemutat! Hiányzik »Nesi, a szenes« kapzsi alakja, vagy a többi regényszereplő sorsával egyenértékű Othello és Aurora ábrázolása. D« hiába keres­sük a Signorát is, a film ennek a Corno utcai despotának csak hal­vány árnyékát adja vissza. A szereplőgárda megtizedelésével és néhány szereplőnek főszereplővé tételével a legnagyobbat vesztette el a film, mely még kötné a regényhez: a krónikaszerűséget. Mert a regény nemcsak elmében krónika. Elvonul abban az események szoros egymás­utánjában az egész év, — míg a film innen is, onnan is csak kiragad jel­legzetes eseményeket. Sőt a közép­pontjában is egy esemény áll: a fasiszták véres éjszakája. Az éjsza­kai hajsza, a tiszta szerelem fellob­­banása két emberben... Ez a rész nemcsak érdekes, hanem izgalmas is. Sajnos, a többire nem lehet ezt el­mondani, mert néhol igen vontatot­tan halad a cselekmény. (Éppen a már említett ide-oda kapkodás miatt.) így aztán nem is sikerült a rendezőnek, Carlo Lizzaninak a re­gény különben is szerteágazó cselek­ményét egységbe hozni, s csak olyan nagy színészek, mint az elég sok filmjéről ismert Anna Maria Ferrero (a Verdi, hűtlen asszonyok és az Egy nap a parkban című filmekben játszott) Gesuinája, vagy a fiatal, csi­nos színésznő, Antonella Lualdi — legutóbb a Halló, itt Gabriellában láthattuk — Milenája és Ugó alakí­tásában Mastroianni játéka kárpó­tolja esetleg a nézőt, aki a film vé­gén e<*v kicsit csalódottan távozik a moziból. — Király — Hetenként kétszer nyolcoitialas lesz a SeiBBgverszág Örömmel közöljük olvasóinkkal, hogy ismét bővül lapunk terjedel­me. Az eddigi szokásoktól eltérően ugyanis ezután hetenként kétszer jelenik meg a Somogyország nyolc oldalas terjedelemben. Olvasóink kérésére és a meg­­növekedett igények kielégítésére az eddiginél sokkal több érdekes, olvasmányos cikket, karcolatot, ri­portot, tudósítást kívánunk közre­bocsátani. Ezenkívül több helyet és nyilvánosságot biztosítunk me­gyénk költőinek, íróinak is, akik­nek elbeszéléseit, költeményeit, különböző írásait mindig örömmel üdvözölte lapunk olvasótábora. A Somogyország csütörtökön és vasárnap jelenik meg nyolc olda­lon, A csütörtöki számban egy já­rási oldalt rendszeresítünk. Ripor­tereink, tudósítóink tehát minden héten másik járásba látogatnak el, s a csütörtöki járási oldalon szá­molnak be az ottani eseményekről. Ebben a lapszámban teljes oldalt szentelünk a kulturális esemé­nyeknek is. Amennyire nyomdatechnikánk megengedi, több és jobb képet, rajzot kívánunk közölni, s cik­keinkkel is arra törekszünk, hogy minél színesebb, olvasmányosabb, közkedveltebb legyen a Somogy­ország. A lap terjedelmének növekedése nem jelent áremelkedést. A csü­törtöki és vasárnapi szám épp ügy, mint a hétköznapi újság ára, to­vábbra is 50 fillér lesz. Reméljük, olvasóink örömmel fogadják a lapterjedelem növeke­dését, mellyel az igények, kíván­ságok egyre fokozottabb kielégíté­sére törekszünk. Szerkesztőség — Andocson az Uj Barázda és az Uj Élet Termelőszövetkezet Uj Élet néven egyesült. Az új tsz-nek 4Й tagja van. HÍREK /jj ű vetődés,_ szórakozás Csiky Gergely Színház: Csárdás­királynő. Délelőtt 10 órakor. Bérlet­szünet. — A mosoly országa. Este fél 7-kor. Bérletszünet. Tájelőadás Marcaliban: A Néma levente. 14,30 és 18 órakor. Vörös Csillag: Forró mezők. 3, 5, 7, 8 órakor. Szabad Ifjúság: Szegény szerelme­sek krónikája. KIOSZ Mozi 24-én: Déryné. 3, 5, 7 órakor. Ripp-Rónai Múzeum: Régi nagy mesterek kiállítása, Kaposvár város történeti, somogyi népművészeti ki­állítások. Nyitva: 10—14-ig. — A TTIT közli, hogy 26-án, ked­den este klubhelyiségében (Bajcsy- Zsilinszky u. 10. Tanítóképző) elő­adást rendez Két év magyar fotó­­jnűvészete címmel. Az 1954—55. 3ÄADOME fényképkiállítás anyagát diaképekben bemutatja Kárpáti Kál­mán. — A Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszervezetének Somogy megyei Területi Bizottsága felhívja mindazon dolgozói figyelmét, akik akár korábban, akár a jelenlegi lét­számcsökkentés során nyugdíjba ke­rültek, hogy jelentkezzenek szakszer­vezetünk területi bizottságánál (Ka­posvár, Megyei Tanács, I. em., 124. szoba) nyilvántartásba vétel végett. Vidéki nyugdíjasaink levélben is értesíthetik területi bizottságunkat. A nyilvántartásba vétel célja, hogy segítséget nyújtsunk a rászoruló nyugdíjas dolgozóinknak. — Magyar Közalkalmazottak Szabad Szakszer­vezete Somogy megyei Területi Bi­zottsága, Kaposvár. — A rendőr megvesztegetésével akart szökni. Herczeg Benjamin bu­dapesti építőmester február 22-én érkezett Somogyszobra, hogy onnan Berzencén át Jugoszláviába szökjön. De zavartalanná akarta tenni az 'utazást és ezért ezer forintot ígért a som jgy szobi rendőrőrsön szolgála­tot teljesítő honvéd őrmesternek, hogyha Berzencéig elkíséri. Nem kí­sérte el. Bekísérte. ÉPlTÖ VtLLIUTOK ÉS KISZ-EK FIGYELEM! Elsőrendű építési homokot (ab. vagon 53,54 Ftlto.) és betonmurvát (ab. va­gon 38,21 Ft/to.) szállítunk. Balatonridéki Ásványbánya Vállalat Révfülöp Művelődési verseny Egy verseny, mely után mindenki csak nyereséggel hagyhatja el a ver­senypályát. A tahi gimnáziumban jártunkkor találkoztunk azzal a más iskolák számára is követendő példá­val, miszerint az egyes szakkörök munkáját úgy kívánják még ered­ményesebbé tenni, hogy versenyt rendeznek a szakkörök anyagából. Tabon történetesen két szakkör: az irodalmi és a zenei szakkörre épül ez a művelődési verseny, mely a diá­kok általános műveltségének kiszé­lesítését célozza. A verseny több ágból tevődik ösz­­sze. Egy részét a kérdés-feleletes, úgynevezett intelligencia vizsga al­kotja. Az a 15 kérdés, melyei a részvevőknek feltesznek, az iroda­lom, a zene és a képzőművészet te­rületéről veszi anyagát. Mivel iro­dalmi szakkörön szép kiejtéssel is foglalkoznak, ezért a jó előadókész­ség is alkalmas a pontszerzésre. A műveltségi verseny harmadik része­ként dolgozatírás szerepel. A dolgo­zatok témakörét még mm dolgoz­ták ki, mivel a dolgozatírás úgyis »egyéni szám«. A diákok szívesen vesznek részt ebben a versenyben, hiszen most nem jegyért megy a »készülés«, ha­nem értékes könyvekért, melyeket o. legeredményesebb versenyzők kö­zött osztanak ki jutalmul. FOCI LACI jobban tudj a — Mi történt magával. Laci? Mondja, miért Ily feldúlt ав ábrázata? — Hogyne lennék feldúlt, amikor a múlt vasárnap Pécsett a felháborodás­tól szinte kinyílt a bicska a zsebemben. Olyasvalami történt ugyanis az ifjúsági Válogatott keret mérkőzése után. ami­nek nemcsak én nem örültem, de nem örülnek a Cukorgyár környékén sem. ■— Beszéljen világosabban, mert nem értjük. — Én sem értem, hogy miként kép­zelik Pécsett azt, hogy meghívnak a délnyugati ifjúsági válogatott mérkő­zésére vidéki játékosokat, akik aztán majd éh önpusztultak Pécsett, mert ott a vezetők kijelentették, hogy csak az utazási költséget tudják fedezni, az lelmezésröl nem tudnak gondoskodni. Még az a szerencse, hogy Csima é- Szentgróti vittek hazulról egy kis zsí­roskenyeret, mert különben felkopott volna az álluk. — Hja. Lacikám, szegényebbek va gyünk. Maga mesélte a múltkor, hogy más országban is előfordul ez a zsiros­­ker.yér eset. s mégsem dől össze a vi­lág. Kár ezen így felháborodni. — Nézz -k, hacsak ez történt volna, egy szöt sem szólnék. De történt más Is. A szerénységéről közismert Rákóczi csatár, aki a szakemberek tetszését is elnyerte a pécsi bemutatkozás alkal­mával. s akit! az országos ifjúsági kapi­tány is meghív a legközelebbi edzömér­­közésre. sok »szép szót« hallott a mér­kőzés után. Igen melegen érdeklődtek tőle további tervei felől. Javasolták hogy Pécsre menjen egyetemre, és hát hogy szeretnének vele majd beszélni sffb. . . . Csakhogy a Rákóczi Janikáját nem szédítik meg az ilyen megkörnyé­kezések, amelyek semmiképp sem ille nek a válogatott keret keretébe. —I Nahát, akkor nincs baj. Az ügyes fiatal csatár tehát Kaposvárott marad. — Eltalálták. Azt azonban már aligha találnák el, hogy miként áll fel ma a KMTE a Szigetvári Zrínyi ellen. — Nézze, ne tegyen bennünket kíván­csivá. mesélje el. mit tud a KMTE bér keiből? Mondják, nem hallottak maguk a »szigetvári kirohanásról«? — Dehogynem. Még az iskolában ta­nultuk Zrínyi kirohanását. — Igen ám, csakhogy most nem a Zrínyi, hanem a KMTE i ohant ki nagy sebbel-lobbal Szigetvárról. Bizony há­záig meg sem álltak. Csak annak örül­tek, hogy 6 óra felé mégis besötétedett, Így nem látta őket senki, hogy haza­érkeztek a »szigetvári csatából«. No. persze azért a szigetvári vereségnek is volt előnye. E héten ugyanis olyan nagy igyekezettel erősítettek a KMTE-nél, ahogy csak lehet. — No és az eredmény? — Annyit elárulhatok, hogy' ha ked­den elolvassák majd- a KMTE vasárnapi felállítását, nem örülnek neki sem Nagyatádon, sem Balatonbogláron. A nagyatádi középhátvéd ugyanis már hét közben Kaposvárott edzett. A nevét könnye-dénes-ofleg maguk is kitalálhat­nák. mert a múlt évben valamennyi mérkőzésen ott találkoztunk vele a leg­jobbak között. A bcfflári .játékos nevét csak azért nem metham meg. mert ed­dig minden héten szóba hoziúm. Hol a lellei. hol a nagyi-:; . !t .".mi kirándulásai­val kapcsolatban. Мэ 1 pedig úgy fest a helyzet, hogy ha savanyú is ez egres, mégis szeretik a kaposvári Mezöért-nél .ahoi cl is foglalja az állását, épp úgy. mint helyét a középhátvéd poszton. S aztan ha kimennek a vasárnapi mér­kőzésre akkor láthatnak majd . pesti jövevényt is. Ez nem nagynevű játékos, de Papp Gyuszi klubtér, a volt, s a Kő­bányai Dózsa csapatával egylzben már Kaposvárott is járt. — Ezek szerint я KMTE-nél lesz csa­pat. No és a többieknél? — Ne féltse m.ar.i a futballintézöket. Elmondtam a múlt héten Noé • bárkájá­nak utazási történetéi. Nos, úgy látszik nem volt hiába az út, mert tudják kivel találkoztam a héten Kaposvárott? Azzal, akinek a nevéről elnevezték a híres ba­rackpálinkát. Kuksi legyen a nevem, to nem ia Dózsa-'rodában láttam őt. Nem is egyedül jött. hanem egy magas, hosszú, nyurga fiúval, akinek nevét már az ószövetségi történetekben is megtalál­tuk. Tudja, sokat emlegették Kaposvá­rott. hogy nem volt jő szellem a lila­fehéreknél. Most aztán kisül, hogy sze­rették a Dózsát a katonák, mert jelentkeznek a leszereltek, s bejelentik: az NB Ill-ba jutásért1 folyó mérkőzése­ken feltétlenül számíthat rájuk a csapat. — Kik ezek. mondja el. Könnyebb lesz j.azt a kettőt meg: említenem, aki nem jön. A balszélső ugyan nem ment Németországba, de nem is jön vissza. A másik, a közép­csatái’ neve titok. Legfeljebb annyit áru­lok el. hogy a híres Tóni nevű cigány­prímás vezetéknevének egyik betűjére két pontot kell tenni. Ez utóbbi fiú ki­adatási papírjai ugyan már elmentek Budapestre, de a héten mégis .a Textil­­müveknél járt. Éppen jókor, mert a sportköri elnök ekkor számolt be a ve­zetőségnek. s valahogy ekként szólt: »Üs-süki a Dózsát a nyeregből. Legyen miénk az egyik legeredményesebb Dó­­zsa-csatár«. Na és mit szólnak ehhez a Dózsá­nál? Mosolyognak rajta, mert az mond­ják. hogy ha a fiú visszajön, akkor az övéké. Ha nem jön vissza, akkor1 Nagy­tétényé. — Nemhiába Foci Laci a maga neve, maga csak a futballistákkal törődik. — Ne beszéljenek süle-tlenségeket. Értek én az ökölvíváshoz is. Talán job­ban mint az. aki kőve'te flegma barát­ja példáját és e héten hazatért az egyik menekülttáborból. Azt mondotta ugyan­is, hogy elég, ha az ö hajszíne fekete, miért legyen neki a sorsa is hasonló. Bezzeg megbánta már. hogy e kalandba belekeveredett, s azt Ígérte, hogy szor­galmas munkával behozza azt. amit az eddigiekből elmulasztott. Sőt annak a lehetőségéről is hirt hozott, hogy a vá­­logatottjelölt légsúlyú versenyző is tán hamarosan hazatér. Na. térjen maga is haza, Laci. — Nézzék, megtehetem, de az se leans baj. ha a Miska gyerek hazatér ... Népünk hagyományaiból. 1956. Könyvismertető A Népművészeti Intézet Néprajzi Osztálya és a Néprajzi Múzeum Et­nológiai Adattára megbízásából szerkesztette Morvái Péter, Simon Józsefné és Igaz Mária. A bevezetőt irta Morvái Péter. Művelt Nép. Bu­dapest, 1956. 180 lap. Megjelent az Országos Néprajzi Gyűjtőpályázatok és a társadalmi néprajzi gyűjtés java termését — im­már harmadízben — bemutató új gyűjteményes kötet. MATURANDUSOK Néhány röpke perc volt az egész, mégis oly felüdítő, fiatalító. Köz­tudomású, hogy sok ifjú egy csoportban mindig jó hatást gyakorol az emberre, hátha még ez ifjak — lányok és csino­sak! Pedig ők azok, s ha tudják is magukról, ez semmit sem von le értékükből. Szöszke és barna, ne­vetőarcú, vidám és ko­molykodó lányok társa­ságába toppantam be. Életükről akartam írni, de tanultak éppen, s ilyenkor nem szabad néhány percnél tovább fenntartani őket. így is félek, hogy a tudomány birodalmának atyja ne­heztelt rám, s egykoron számonkéri majd tette­met ... Néhány elejtett szót mégis feljegyeztem ró­luk. Mindenekelőtt azt, hogy maturandusok, ké­szülnek az érettségire. Kabátjukon ott van már a hagyományos sza­lag, kabátjuk alatt, a szívük tájékán pedig az izgalom. A 19 lány együtt tanul, étkezik, sétál, olvas, s egy szo­bában tér éjszakai pi­henőre. Kollégisták. Beszélgetni velük? Mire jó az? Úgyis csak itt-ott ért meg az ember néhány szót a nagy zűr­zavarban. Sokszor meg­fogadták már, hogy névsorban, vagy nagy­ság szerint beszélnek, ha mindenkinek akad mondanivalója, de a terv most sem sikerült. Szóval »rengeteget sze­retnek beszélni« és lehe­tőleg egyszerre. Alighogy beléptem, rámtámadtak. Legyek döntőbíró. A negyedik­ben ugyanis két párt alakult: a kiskosztümö­­sök és matrózosok párt­ja. Mert ugyebár érett­ségi tablót készítenek, s szinte lehetetlen hogy a 19 lány ízlése megegyez­zen. Megkérdezték: mi a véleményem? Zavarba jöttem. Diplomatikus vá­laszt kéne adni, külön­ben megsértődnek. — A kiskosztüm csi­nosabb, a matrózruha diákosabb — mondtam. — Köszönjük, ezt mi is tudtuk. Mintha leforráztak volna. Nem tudom, hogy döntenek majd ... De aligha kérdezik meg a fiúkat... Nagyszerűen élnek a kollégiumban. Igaz. most különösen sokat tanul­nak, de nemcsak abból áll a diákélet. Azt mondják: sokat olvas­nak. sétálnak és... és... súrolják a hálószobát. Ez utóbbi, s a szekrény­rendezgetés nem tarto­zik a legkedveltebb »szórakozásaik« közé. Annál érdekesebb az »aranymondások« fel­jegyzése. Zavarukban ugyanis sok érdekeset mondanak felelés köz­ben, s ezeket meg kell örökíteni az utókor szá­mára. Csak egyet ezek közül: »... őseink nem éltek haláluk napjáig, mert előtte meghaltak a csatában ...« A derült­ség feltétlenül biztosí­tott egy-egy hasonló mondás alkalmával. De reggel zajos csak igazán a kollégium. Csendes Klári, »az álmos« pana­szolja ezt, aki sohasem tud eleget aludni. Gyö­nyörű szép álmai felől hiába érdeklődöm, így felel: amit én álmodok, az nem tartozik ide. (Vajon ki sejthetné meg egy fiatal lány ál­mát? ...) Veszekednek-e sokat? De még mennyire! Pe­dig jó barátnők, csak hát az a tükör ... Miat­ta van a baj. Az az él­tetőelemük, szépségük bizonygatója. Hogy elé­gedhetnének meg tizen­kilencen azzal az egy tükörrel, ami a kollégi­umban árváskodik? Jó a »kaja« is, min­denki elégedett. Csak Fehérvári Cili méltat­lankodik miatta, mert fogyni szeretne. Igen, szeretne, de nem akar. Mert hogy 6 az első, aki megízleli az ebédet, s az adag sem a legmegve­­tendőbb ... Azzal biztat­­gatják a lányok, hogy tanuljon többet, akkor teljesül a vágya, s lead­hatja azt a pár kiló fe­lesleget. Nem is hinné az em­ber, hogy a sok viccme­­sálés, játék, pörlekedés, séta és szórakozás mel­lett a csurgói gimnázium büszkesége ez az osz­tály. Úgy mondják: ha tanulásról van szó, ko­molyabbak a lányok, mint sok felnőtt. Nincs is panasz rájuk. A ti­zenkilencből félévkor csak egy közepes volt, a többi lány mind jobb bizonyítvánnyal dicse­kedhet. Egy kicsikét fél­nek ugyan az érettségi­től, mint minden diák. De tudják ők is, hogy nem lesz baj. így vi­­gasztalgatják magukat: vagy megbukunk, vagy nem engednek át... De ezt csak a vicc kedvé­ért mondják, különben nagyon is komolyan ve­szik a tanulást. Szerettem volna még sok mindent kérdezni, de lejárt az idő, s nem is válaszoltak mindenre. Életük fordulójához kö­zelednek, s készülnek a vizsgákra, készülnek az életre. Csak az idegen­nek még nem árulják el terveiket. Búcsúzóul mit is kívánhattam volna a negyedikeseknek? Sok tükröt, csinos kiskosz­tümöt és sikeres vizs­gát Jávori Béla A csinos kiállítású, gazdagon il­lusztrált könyv fiatalabb és idősebb parasztemberek, általános iskolai ta­nulók, középiskolás diákok, főisko­lai hallgatók, pedagógusok, a nép­művelés és a művészeti mozgalom munkása, s a néphagyomány meg­mentésének más foglalkozási ágakból regrutálódott önkéntes segítői leg­jobb néprajzi leírásait (23 gyűjtő munkája) tartalmazza. A gyűjtemény élvezetes olvasmányt kínál a népha­gyomány iránt érdeklődőknek, példa­tárul szolgál az önkéntes néprajzi gyűjtők és a néprajzi érdeklődési szakkörök számára, jól felhasználha­tó anyaggal segíti a szülőföld-isme­reti oktatásban, a hazafias nevelés­ben, a népművelésben és a művé­szeti mozgalmi munkában a peda­gógusok és más kulturális munkások tevékenységét s — nem utolsósorba* — értékes anyaggal gazdagítja * néprajztudományt is. A kötet anyaga az ország legkülön­bözőbb vidékeiről (45 helyiségből) származik. Képviselve van benne megyénk kétharmad része, közülük nem egy több gyűjtéssel és még több gyűjtőhellyel. Cikkei a néprajzi té­makörök széles területét ölelik fel, a történelmi néphagyománytól a te­lepülésen és házrendezésen, a nép­szokásokon, a művészeti néphagyo­mány különféle ágain (hímzés, vise­let, zene, tánc, mese) keresztül egé­szen a hiedelemvilágig. Időszeri szükségletet elégít ki a kötet szájha­gyományra alapozott helytörténeti tanulmánya, valamint egy gimná­ziumi néprajzi gyűjtemény (iskola­múzeum) szépen illusztrált ismerte­tése, nemkülönben egy, a fonógyári munkások életével foglalkozó gyűj­temény. A kötet bevezetője a társadalmi néprajzi gyűjtőmunkának és a kö­zölt anyagnak elsősorban a szülő­földismereti oktató-nevelőmunkába» való jelentőségére és felhasználására mutat rá. Az egyes cikkeket méltató, értékelő rövid bevezetések, valamint a »Néprajzi gyűjtés kisiskolája« e. módszertani útmutatás, továbbá a kötet végén közölt szakirodalom­jegyzék a társadalmi néprajzi evííités továbbfejlesztését kívánják szolgálni. A ibő képanyag (72 rajz és fény­kép) nemcsak a szemléltetést szolgál­ja, ihanem — a népművészeti tárgy­­ábrázolások, Dudps Juli galgamácsai »íróasszony« rajzsorozata és Karsai Zslgmond táncos jelenetei esetébe» — a művészi gyönyörködtetést is. A kifejező címlap Csikós Tóth András munkája.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents