Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-22 / 44. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Somogy ország, AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA II. évf., 44. szám. Péntek,-1957. február 22. ®S A MEGYEI TANÁCS LAPJA (ЗЭПГ ARA 50 FILLÉR Hasznos dolgokon törik a fejüket Együtt ülnek a gazdaság vezetői: Fiedler Ottó igazgató, Osváth Károly főagronómus és Andik János, a munkástanács elnöke. Éppen azon vitatkoznak, hogy a MEZÖKER már neheztel rájuk, mivel hamarosan versenytársként lépnek fel a piacon. A munkástanács javaslatára ugyanis most létesítenek egy elárusítóhelyet, ahol a rákópusztai üzemegység kertészeti terményeit értékesítik. A gazdaság célja az, hogy minél bőségesebben és minél olcsóbban adhassa a dolgozóknak a zöldségféleséget. Az árkalkulációnál Így állapodtak meg, hogy minden :setben olcsóbban tudják adni öldségféleségeiket, mint az egyéb szektorok, illetve más elárusítók. Aztán másra fordul a szó. Arról >eszélnek, hogy az idén terven feji ötven darab szarvasmarhát hazainak, hogy ezzel is elősegítsék a jobb húsellátást. E tervük megvalósításához hozzájárul az, hogv felkutattak egy 84 holdas területet, amely eddig kihasználatlan volt. s ezen takarmánygabonát fognak termelni. De tervbevették azt is, hogy tíz holdon — amely eddig szintén gyengén volt kihasználva — az idén két termést takarítanak le: először zöldtakarmányt, ősszel pedig takarmányrépát. Ilyenformán minden lehetőségük meglesz ahhoz, hogy a korábbinál sokkal gazdaságosabban foglalkozzanak az állattenyésztéssel. Ugyancsak szóba került a megbeszélésen a .munkaerő biztosítása is. Fiedler Ottó igazgató azt mondja: — Igaz, egy kicsit úgy néz ki ez a dolog, hogy nem egyezik a miniszteri utasítással. Mert mi úgy szerződtettük le az időszakos dolgozókat, mint az állandó dolgozókat. A módosítás annyi, hogy ezek a dolgozók a községi tanácstól kapnak illetményföldet — ahol erre mód van — és ha a gazdaságban megszűnik a munka, akkor az erdőgazdaság alkalmazza őket. Ugyanis az állami gazdaság megegyezett ebben az erdőgazdasággal. — Én nem találok ebben semmi különöset — mondja Andik János, a munkástanács elnöke —, hiszen ezek az emberek így sokkal szívesebben vállalnak 1 munkát nálunk, mint egyébként. — Elég bajunk volt eddig a munkaerő biztosításával — fűzi a szót Osváth Károly főagronómus. — Most viszont úgy látom, megtaláltuk a megoldást, s erre nem fizetünk rá. Gyakran összeülnek és beszélgetnek hasonló dolgokról ezek az emberek. Dicséretére váljék a Kaposvári Állami Gazdaság vezetőinek, a munkástanácsnak és a szakvezetőségnek egyaránt, hogy minden esetben közösen tárgyalják meg , a gazdaság ügyes-bajos dolgait, s úgy igyekeznek irányítani a gazdaság munkáját, hogy az a gazdaság dolgozóinak hasznára, nekik viszont becsületükre váljék. Itt nem a személyes ügyekkel töltik el az időt, hanem mindig arra gondolnak, hogyan lehetne gazdaságosabbá, jövedelmezőbbé tenni ezt a kis gazdaságot. Vissssahelyezték őket régi jogaikba — ezt mondják azokról a termelőszövetkezetekről, amelyek ugyan az ellenforradalom idején kimondták a feloszlást, de mire az elszámolásra került volna a sor, többen-kevesebben a közös mellett döntöttek. Ebben az esetben a visszamaradok kérik, törvényesítsék régi szövetkezetük működését. Akik az egyéni útra tértek, azokkal mint kilépőkkel számolnak el. Ilyen híreket hallottunk a bonnyai tsz-ből, ahol szerdán este megválasztották az új vezetőséget. A böhönyei Szabadság is tovább él. A tagság nagyobbik része a szövetkezeti gazdálkodást kívánja folytatni. A közös vagyont korábban széthurcolták, de most visszakerül minden a szövetkezetbe. A lovak már Ismét a közös istállóban vannak. Úgy mondják a tagok, hogy most újra elölről kezdhetik a szövetkezeti gazdálkodást. Sajnos, két hónap múltán jöttek rá erre. A nemesvidi Alkotmány Tsz-ben is tovább megy a 49-ben megkezdett úton tíz család. Köztük van Fábos Gyula, Molnár József, Farkas Ferenc, Gerse Imre, Hardi Kálmán, Kovács Péter, Kocsis Imre, Horváth Vendel — egytől-egyig újgazdák. A negyvenkilenees tagosításkor kapott 320 hold tartalékföldet megtartják, mert abban bíznak, hogy a szegényparasztok közül sokan beállnak közéjük. Nem sikerült tehát a nemzetőröknek nevezett csendőrök — Kőműves .József, Pétervári János és még mások — szétoszlatási kísérlete. Pedig fegyver volt a kezükben. Hiába mesterkedtek Mándli Lajos, Balázs Vendel, Kulcsár József és Trombitás Péter ötvenötös tagok, megmarad a szövetkezet. Vissza kell bizony adni a széthurcolt szövetkezeti vagyont itt is, a 12 lovat, a 6 tehenet, a sok épületanyagot stb. Meddig tűrik még az államhatalmi szervek, hogy Vörös Kálmán kulák magánál tartsa azt a tehenet, amelyet az ősszel vezetett el a közös istállóból? Torrény van arra, hogy a szövetkezet visszakapja elorozott vagyontárgyait. A közös állatállomány takarmányozása nagy gondot okoz a szövetkezetben. Jó lenne, ha a Terményforgalmi Vállalat segítene nekik, s kiadná a tavalyi gabonabeadás után járó 7,5 mázsa korpát. Biztatást, segítséget, támogatást várnak és érdemelnek a megmaradt szövetkezetek. Gazdaasszonyok örömére megkezdődött a csibekeítetés Sokat kell bajlódniuk a gaztíaszszonyoknak az apró baromfivá'!t mire Vágni való lesz belőle. Hát amikor még a keltetést is házilag keli megoldani . .. Hogy könnyebben szánó rod ion - csibesereg, sokat segít ebben megyénk három keltetőállomása, a kaposvári, a nagyatádi és a fonyódi. Ezek a »csibegyárak« nagy ráfizetéssel dolgoztak még ezelőtt két évvel is, amikor a Tenyószállatfc rgalmi Vállalat budapesti irodájának irányítása alatt álltak. A túlzott központi irányítás, az ezzel járó bürokrácia duzzasztotta a költséget. A múlt évben már — amióta a Megyei Tanács irányít>á ekét — mintegy 300 000 forintot takarítottak meg az előző évi ©lőiránvzotthoz viszonyítva. A keltetőállomások dolgozói lelkiismeretes munkával,, időben felkészültek a keltetésre és már mintegy 80 ezer tojás be is került a keltetőgépekbe. A minőségi tojást a mindenkori szabadpiaci árnál 40 százalékkal magasabb áron vásárolják fel. Az idén már a nagyatádi keltetőállomáson kacsát is. keltetnek. Előreláthatólag a napos csibe ára darabonként 3.50-től 4 80 forintos lesz. Az érdeklődés máris nagy a napos csibe iránt, s a keltetőállomásokon meg is kezdték az előjegyzéseket * gazdasszonyok örömére. ŰJRA RAGYOGNAK A munkástanácsok fóruma Lehet-e enyhíteni a rendelőintézet zsúfoltságán As MLSZ elnökének nyilatkozata az átigazolásokról Legnagyobb feladatuknak a gépjavítás segítését tartják A napokban jártunk a Segesdi Gépállomáson. Mindenütt szorgos munka folyt, javították a gépeket, hogy minden készen álljon, mire elérkezik a tavaszi munkák ideje. A pártszervezet intéző , bizottságának elnökével, Cser Pál elvtárssal is csak munkaközben tudtunk néhány szót váltani. Megtudtuk, hogy a pártszervezet december 18-án alakult 16 taggal, most pedig 18 tagja van. Uj belépők is kérték felvételüket: Csenela Imre, Tóth János, Szabó József, a munkástanács elnöke és Cser József elvtárs. Mind a négyen a gépállomás kiváló dolgozói, érthető, hogy a párttagság örömmel fogadta őket soraikba^ hiszen velük erősödik pártunk. Elmondja Csenela elvtárs azt is; hogy az alakulás óta két I pártnapot tartottak a gépállomás dolgozóinak. - Legfontosabb feladatunknak tartjuk - mondotta - a gépjavítás segítését, j s azt. hogy ebben a munkában a kommunisták példát mutassanak. Eddig már kijavítva állt 38 traktor, 9 cséplőgép, 20 eke, 4 tárcsa,, 4-vetőgép, egy arató- és egy burgonyaszedő gép. így készül a Segesdi Gépállomás a kommunisták segítségével a tavaszra, hogy az elkövetkezendő években sokkal nagyobb megbecsülést szerezzenek a gépállomás nevének, mint az elmúlt időkben. Adják vissza gyermekeinket! A Hazafias Népfront és a Magyai Nők Országos Tanácsának felhívása Kétségbeesett szülők kiáltanak segítségért, mert vissza akarják kapni szeretett gyermekeiket. Apák és anyák ezrei élnek az országban, akik nem tudnak semmit, vagy csak néhány soros levélből értesültek fiaik és lányaik sorsáról. Sok ezer 12—17 éves magyar fiú és lány szakadt el az országtól, a szülői háztól,, szóródott szerteszét a világon, E fiatalok, legtöbbj? még arra sem érett meg, hogy saját hazájában önálló életet kezdjen. Mit kezdenek idegen országokban, szülőktől, barátoktól és ismerősöktől távol? Legtöbbjük az iskola padjaiból került külföldre, ■ szakma és nyelvtudás nélkül. Nyugaton azt mbndják, hogy ezek a gyerekek »politikai menekültek«! A magyar társadalom hangos »nem«-et kiált erre a valótlanságra. Nem politikai menekültek, hanem kalandvágyó, megtévesztett gyerekek szöktek el a szülői háztól és kerültek távoli földrészekre, vagy tömegestől tanyáznak a közvetlen Segítségei kérünk teiszsvetkezetünk életre keltéséhez A Somogyország február 12-i széna foglalkozott a különféle termelői .ársulások létrehozásával. A cikket nagy érdeklődéssel tanulmányoztuk, mert olyan kérdéseket vetett fel, amelyek régóta foglalkoztatják közégünk lakosságát is, különösen a ejszövetkezetet illetően. Ugyanis korábban működött nálunk is a tejszövetkezet, amelyet szerettek az állattenyésztő gazdák. Volt helyiségük, felszerelésük, amelyeket a saiát erejükből szereztek. * község lakossága különös elő:retettel foglalkozik állatte'szíésseí. Nem ritkaság az n 5—6 holdas gazda, akinek / darab marhája van, több yakocát tart, tehát állattenyésztésre rendezkedett be, ami nem kis gonddal jár. Amikor a tejszövetkezet működhetett, módjuk volt arra, hogy a tejet fölözzék és a soványtejet állataik nevelésére használják fel. Ez a lehetőség most nincs meg. Hosszú évek óta nem múlik el tanácsülés, vagy egyéb megbeszélés, ahol meg ne említenék ezt a dolgot. Kérik, követelik, hogy a tejipari vállalat,- amely annakidején elvette, adja vissza jogos tulajdonukat. Miért? Hogy könnyebb legyen a munkájuk, hogy eredményesebben élhessenek hivatásuknak, amit szeretnek és tovább akarnak folytatni. Azzal érvelnek, hogy nemcsak ők, de az állam, a népgazdaság is jól jár, ha jobb minőségű állatokat nevelnek. Ebben igazat is kell adnunk nekik. Államunkban a tanácsok egyik legfőbb kötelessége az emberekkel való törődés, a különféle bajok, gondok orvoslása. És ez igen szép feladat. Azonban nem titok, hogy az utóbbi évek rossz, hibás módszerei miatt nagymérvű szakadék keletkezett a széles tömegek és a helyi tanácsok között és nem mindig a helyi szervek hibájából. Sokat, nagyon sokat beszélünk arról, hogy a tanácsok módszereiben gyökeres változásoknak kell bekövetkeznie, szakítani kell a lelketlen, bürokratikus módszerekkel, többet kell foglalkozni a lakosság közvetlen érdekeivel, stb., stb. Ez így nagyon szép, ahogy elmondjuk. Azonban félő, hogy ez újra nagyon üresen cseng, amikor az emberek többet várnak a tanácsoktól és az eredmény csak nem mutatkozik. Ugyanis ismét meghallgattuk 'a lakosság, a tanácstagság már régóta hangoztatott sérelmét, megígérve, hogy újból megkísérlünk valamit tenni az ügyben. Előrebocsátottuk, hogy a kormány nyilatkozatára támaszkodva kedvező intézkedés várható. Fordultunk mi fűhöz-fához. Elmondtuk, hogy nem akarnak roszszat a mi dolgozó parasztjaink, érvelésük helytálló, sérelmük nem valami önző érdekből fakad és így tovább. Persze, semmi eredmény. A tejipari vállalat hallani sem akar a dologról, a földművesszövetkezet kitérő válaszokat adott, egyéb, kevésbé népszerű társulási formák létrehozását javasolja, amelyek ugyan később megvalósíthatók lennének, ha ez a kérdés megoldást nyerne. Hiszen "a parasztság látná azt, hogy nem hiába esedezik jogos sérelme orvoslása érdekében, no, meg azt is, hogy hasznos dolog a szövetkezés. Egyéb szervek sem tesznek semmit. Sajnos, azt kell tapasztalnunk, hogy a községi tanácsok mindennemű hatáskörnövelési ígéret ellenére még mindig gyengének bizonyulnak olyan kérdések megoldására, amelyek kizárólag rájuk tartoznak. De erről majd más alkalommal. A Somogyország említett cikke is megírta a tej-szövetkezetek létrehozásáról, feltámasztásáról, hogy ez nagyon sürgős dolog. Hangsúlyozta, hogy a dolgozó parasztok körében nagy az érdeklődés, azonban süket fülekre találnak, amikor kérik a lehetőség újbóli megadását. Bizony ez nagyon szomorú dolog. Úgy vélem, helyesen teszi a szerkesztőség, ha ezt a kérdést a felszínen tartja, szóváteszi újból és újból. Sok minden múlik azon, hogy ilyen, a dolgozó parasztokat érdeklő fontos ügy miként nyer megoldást. A dolgozó parasztok bíznak, egyre jobban bíznak a tanácsokban, a kormányban. Remélik, hogy a sok hibás intézkedés, amely őket sújtotta, nem fog megismétlődni. Reménykednek abban is, hogy orvosolnak minden orvosolható sérelmet, amely nélkül nem teljesedhet be a bizalom. Meg kell mondanunk, hogy még most sem vesznek mindent készpénznek, amit mondunk. És ha őszinték akarunk lenni, ezt meg kell nekik bocsátanunk, hiszen nem rosszindulatból teszik. Az erősbödő bizalommal nem szabad visszaélnünk. Ha elhangzik valamilyen ígéretünk, azt mindig tetteknek kell követniök. Erre törekszünk mi is. Szeretnénk segíteni, de sajnos, igyekezetünk meddő kísérletezés. Ehhez kérjük a Somogyország segítségét. Ha lehetséges, foglalkozzanak ezzel a kérdéssel ismételten a lap hasábjain, talán az illetékesek felfigyelnek rá és eredménye is lesz végre. Amennyiben úgy látjuk, hogy jogos kérésünk nem talál süket fülekre, úgy később több olyan dologra szeretnénk fényt deríteni a sajtón keresztül, amelyek még mindig akadályozzák a tanácsok arra irányuló törekvését, hogy a széles tömegek bizalmát teljesen megnyerjék és olyan légkört teremtsenek, amely a szocialista társadalom megvalósításához alapul szolgálhat. Az őrtilosi gazdák nevében: CIPÓT ANTAL vb-elnök. Egyetértünk az őrtilosiak levelével. Válaszul kedvező felvilágosítást adhatunk. A MÉSZÖV előadója, Kovács János elmondta, hogy az országos szervek: a Földművelésügyi Minisztérium Állattenyésztési és Állategészségügyi Főigazgatósága, a SZÖVOSZ Mezőgazdasági Főosztálya és az Élelmiszeripari Minisztérium Tejipari Igazgatósága között megállapodás jött létre a tej szövetkezetekkel kapcsolatban. Irányelveket dolgoztak ki, hogy a tejszövetkezetek az állami tejiparral együttműködve a legeredményesebben tevékenykedhessenek. Eszerint segíteni és támogatni kell elősorban azokat a tejszövetkezeteket, amelyek a tejtermelés növelése, önköltségének csökkentése, a tej átvétele, kezelése és szervezett értékesítése, általában a tejtermelők érdekképviselete céljából alakulnak. A tejipar részesítse messzemenő kedvezményekben és előnyökben a tejszövetkezeteket, hogy említett célkitűzéseiket elérhessék. A megyei szervek képviselőiből bizottságot kell alakítani, amely megvizsgálja, hol célszerű feléleszteni az egykori tejszövetkezeteket. Az újjáalakult tejszövetkezetek régi felszerelésüket egyelőre használatra visszakapják, a tulajdonjogi kérdésekről később intézkednek. (Szerk.) közelünkben — Ausztriában és Jugoszláviában. Még í nem késő! Még sokat tehetünk minden gyerekeit, különösen azokért, akiket a közeli országokból n'em vittek el messzire. Amerikába, Kanadába, Ausztráliába. A gyermekük elvesztését fájlaló szülők azt akarják, hogy saját gyermekeiket maguk neveljék fel, az ő szárnyaik védelme alatt családiul; körében készüljenek az életre. A Hazafias Népfront és a Magyar Nők Országos Tanácsa a közvélemény osztatlan támogatásától kísérve elhatározta, hogy társadalmi bizottságot alakít a gyermekek hazahozatalára. Egyben felkérte ár. Hajdú Gyula és dr. Réazei László neves nemzetközi jogászokat, hogy a bizottságban működjenek közre. A bizottság felhív mindenkit, tevékenyen vegyen részt a távolba szakadt magyar gyermekek hazahozataláért folytatott harcban. A magyar társadalom és a gyermekeikét elvesztett szülők egész erkölcsi súlyának lalbavetésével mindent elkövet, hogy mielőbb hazatérjenek a szülők házához a külföldre szökött gyermekek. A bizottság a magyar társadalmi szervezetek külföldi kapcsolatai segítségével aktív segítségnyújtásra szólítja fel a nemzetközi szervezeteket, mint a Nemzetközi Nőszövetséget, a Béke-Világtanácsot, a Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetségét, a Nemzetközi Vöröskeresztet és mindazokat, a szervezeteket, amelyek hajlandók ezt a nemes célt elősegíteni. Követeli a bizottság az érdekelt államok kormányaitól, tegyék lehetővé, hogy a magyar szülők hangja eljusson az országukba került gyermekekhez! Követeli, hogy akadályozzák meg a hazánk közelében lévő gyermekek továbbszállítását! Felhívja a bizottság elsősorban Ausztria, Svájc, Franciaország, Nyuqat-Németország és Anglia lakosságát, hogy a társadalom erejével támogassák a magyar gyermekek hazatérését hazájukba, a szülői házhoz. A bizottság értesíti az érdekelteket, hogy a Hazafias Népfront Országos Irodáján (V., Belgrad, rkp. 24.) állandó központot és tájékoztató szolgálatot létesített mely kapcsolatot tart a Magyarok Világszövetségével. Felkéri mindazokat, akik ezt a munkál segíteni kívánják, külföldre került gyermekek sorsáról hírt tudnak adni, jelentkezzenek a bizottságnál. Szívesen ad bármilyen támogatást mindazoknak, akiknek tanácsra, segítségre, tájékoztatásra van szükségük. Tudjuk és reméljük, hogy e nemes cél érdekében végzett munkánk nem ynarad eredménytelen! Kérjük az ország lakosságát, minden becsületes embert, segítse, támogassa munkánkat! A .Hazafias Népfront megyei irodája közli azokkal a szülőkkel, akiknek kiskorú gyermekei külföldre távoztak és haza akarják hozatwni, jelentkezzenek a megyei irodánáL.
