Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-21 / 43. szám
__________________ SOMOQYORSZAG----------------------------------------? Dolgozik, Segít, Erősödik a pártalapszervezet a Kaposvári Ruhaüzemben A legelsők között alakult meg a pártszervezet a Kaposvári Ruhaüzemben. December elseje óta, amikor alakuló ülésüket tartották, már sokat dolgoztak a kommunisták az üzem érdekében, a régi párttagok megnyeréséért, a párt erősítéséért. Erről beszélgettünk Csonka István elvtárssal, az üzemi pártszervezet intézőbizottságának elnökével, aki a következőket mondta a pártszervezet, a kommunisták munkájáról. Politikai tömegmunkát folytatunk Kezdetben csak arra terjedt ki a munkánk, hogy a volt MDP-tagokkal beszélgessünk, megnyerjük őket. Ma már másként dolgozunk. A volt párttagok mellett folyik a pártonkívü- Bek felvilágosítása, megnyerése is. Politikai tömegmunkát folytatunk. Kossá elvtárs beszédét pl. magnetofonról az üzem minden dolgozójával ismertettük. Vitát indítottunk arról, hogy mit jelent a vörös zászló és a vörös csillag a nemzetközi proletariátus életében. Az ellenforradalom leleplezésénél felhasználjuk a »fehér könyvet-«, amelyet a dolgozók nagy érdeklődéssel olvasnak. A felvilágosító munka eredménye, hogy jó a hangulat az üzemben, ennek következtében állandóan növekszik a termelés. Segíteni a termelés fokozását A politikai felvilágosító munka mellett fontos feladatunknak tartjuk a termelés fokozásának elősegítését. Az igazgatóval, a munkástanáccsal és a szakszervezettel minden esetben közösen megbeszéljük az ebbeli feladatokat. A termelés az üzemben egyre nő. A januári termelési üzemátlag 237 dolgozóval 133 százalék. A szeptemberi üzemátlag pedig 228 dolgozóval 133,8 százalék. Javult a dolgozók keresete is. A bére mindenkinek egyformán 11,9 százalékkal emelkedett. Ehhez járul még az, hogy az üzemben felülvizsgálták és módosították a normákat és a munka intenzitását 18 százalékkal csökkentették. Az üzemből senkit nem bocsátottak el és a racionalizálás veszélye sem fenyeget senkit. Anyag van, dolgozni lehet. A közeljövőben bővítik az üzemet és a dolgozók létszámát emelik. Erősíteni a pártot és pártvezetést, új módszereket alkalmazni Tizennégy taggal alakult meg a pártszervezet az üzemben. Jelenleg 16 tagja van. A két új belépő nem volt tagja az MDP-nek. Azokkal a volt párttagokkal, akik még nem léptek be, továbbra is foglalkozunk. Megmondjuk nekik, hogy sorainkba várjuk őket, de azt is, hogy az MSZMP-be való belépés nem előnyt, hanem fáradságos munkát jelent. Csak olyan jöjjön közénk, aki ezt vállalja. Első pillanattól kezdve azon voltunk, hogy megszilárdítsuk a pártvezetést, a dolgozókkal megszerettessük pártunkat. Ezért kéréseiket, amelyekkel felkerestek bennünket, a vállalatvezetéssel karöltve igyekeztünk megoldani. Az áramkorlátozás idején petróleumot szereztünk, megoldottunk több személyes kérdést is. Uj módszerekkel akarunk dolgozni, hogy az emberek megszeressék pártunkat, szívesen és örömmel jöjjenek hozzánk kéréseikkel, panaszaikkal fejezte be Csonka elvtárs. Ápolják tovább a jó kapcsolatokat Megkérdeztük Müller László elvtársat, az üzem igazgatóját is, hogyan vélekedik a pártszervezet, a kommunisták munkájáról. Müller elvtárs maga is párttag. 1950 óta áll az üzem élén. Sok tapasztalata van a pártvezetés munkájában is. — Ma a pártvezetés valóban új módszerekkel kezdett munkához. Nagyobb az önállósága, közelebb áll a dolgozókhoz is. Sok feladat van most a pártszervezet előtt. Erősíteni a pártot, segíteni az üzemben a munkafegyelem megszilárdítását. Rövid deje dolgozik még csak a pártszervezet, de máris nagy segítséget nyújtott abban, hogy az üzemben emelkedett a termelés. A pártszervezet és a kommunisták példamutatása azt is bizonyítja, ha kevesebben is vannak, mint az MDP tagsága, erősebbek annál. Müller elvtárs befejezésül ennyil mond: — Azt kérem a kommunistáktól, a pártszervezettől, hogy ápolták tovább a jó kapcsolatokat, ami kialakult a pártszervezet és a vállalat vezetősége között. Ha kifizeti az előző vendég számláját, akkor maga is fogyaszthat Nem tudom mit szólna Székely, segesdi körzeti villanyszerelő, ha betévedne a községi földművesszövetkezet vendéglőjébe, s a vendéglő vezetője ezzel fogadná: — Nézze barátom, egy vendégem fizetés nélkül eltávozott, ha kifizeti a számláját, ami nem sok, mindössze 72 forint, akkor maga is fogyaszthat. Nem kérdeztem meg Székelyt, de gondolom, a következőket válaszolná: — Mi közöm nekem az időző vendég tartozásához, menjenek utána és vasalják be rajta. Mire a boltvezető: — Miért kíván tőlünk ilyent, amikor maga itt van helyben és így sokkal könnyebb a munkánk. Ipv folvtatódna aztán a vita. Székely sem hagyná jogos igazát, a boltvezető is erősködne jogtalan igazáért, de csak akkor, ha ez a párbeszéd valamikor is lejátszódott volna. Nehogy félreértse valaki, ilyen vita a segesdi vendéglő vezetője és Székely körzeti villanyszerelő között nem játszódott le. De ami Wittman József elvtárs, a Segesdi Gépállomás igazgatója és Székely körzeti villanyszerelő között lejátszódott, nagyon hasonlít a fenti elképzelt beszélgetésre ... Ugyanis Wittman elvtárs, a gépállomás igazgatója új lakásba költözött. A lakásról annyit kell tudni, hogy a gépállomáson van és abban a gépállomás egyik dolgozója lakott, aki nemrégen Budapestre költözött. Ebbe a lakásba költözött Wittman elvtárs, miután 8 forintot befizetett, hogy a lakásban lévő villanyórát írják át az 6 nevére. Ez meg is történt. Igen ám, de most jön a baj. Ekkor derült ki, hogy a lakás előző gazdája áramfogyasztás fejében 72 forinttal adós maradt. Székely kijelentette: az új lakó csak akkor használhat villanyvilágítást, ha kifizeti az előző lakó tartozását. Wittman elvtárs persze erre nem volt hajlandó, mire a körzeti villanyszerelő kikapcsolta a lakásból az áramot. Kicsit furcsa és jogtalan ez az intézkedés. De azért bízunk abban, hogy e pár sor megjelenése után a körzeti villanyszerelő is rádöbben arra, hogy szabálytalanul járt el és sürgősen helyrehozza tévedését. Ha egyedül nem képes erre, akkor kérjük feletteseit, segítsenek neki. Reméljük, Wittman elvtárs rövidesen értesíthet bennünket, hogy lakásában most már nemcsupán dísznek használja a villanykörtéket. — szí — ÍRÓASZTALTÓL A MUNKAPADHOZ A tizenegyedik vállalatnál t"t-'■* ték már le a telefonkagylót: »Nem volt, kérem ... n'ncs ilyen*. Újra tárcsázok. Keteüzem... — Hogyan. önöknél akad ilyen...? Tehát minőségi ellenőrből termelőmunkás... Köszönöm. Neve? — Pauker Zoltánná... A mr,rc nnrt.ás eltűnik a nagy vasajtó mögött. Néhány pillanat mitten az ajtóban kedves, élénkruhájú asszony jelenik men: Pauker Zoltánné. Csak a ciaarettaoyúitásio tart, a zavar. Fzt. Paukerné elegánsan. jó gyakorlattal végzi el. Aztán jöhetnek a kérdések... Nem szól. Cnr*T’ ~ r'7/o'YY>n oi árt aráin. Vni+n.+'nfl* TYlit mondjak magamról magának? Itt, a na*-r ládatornvok között hogyan mérhetném fel az életemet? Lassan ejti ki a szavakat, mondatokat és ezek olyanok, mint egy-egy lámpa, «emely megvilágítja a n 'rqő életet, a hosszú változatlanságot, a nehezebb zökkenőket, a törést, a félénk, vagy keserű megtorpanást... Amikor megtudta, hony másnan már у.oy jön be, mint fizikai munkás. ennszerűen nem, tudott mit szólni hozzá. Menszűnt, egy munkakör, hát nincs szükség a betöltésére. Hiszen, ha jól meggondolja az ember, várható volt ez az intézkedés... No, de vigyázat' TCön/nnű ezt íny elmondani, m,ert, hát az emb-- r°n.k niiipri komi fái mindentől, ami változást, vi körülmér^-.-,"n+ Ьп-> és nnheroy. 'zökken ki a régiből. Meg aztán most eoyszerre rászakad a gyötrő gondolat: hiába П né^rWná grry OCf-f ntyvl+ss+d- iouoTcp. zet, hiába tanulta meg kitűnőre a jy/гтт*/^ .o7í,04i Cl~fn ’’orrf.'lf 73ч/ á.ff, "*"> ° &T\ Jt Цггпогг+о ^/í row ádfirf a münkát. hogy ez alatt a vállalatnak egyetlen minőségi kifogásolást sem kellett hallgatnia, hiába, hiába ... Úgy érezte ezen a délutánon, hogy összeomlott benne minden és nem érdemes élni... Maga se tudia, hogy miért, de a szíve mélyén tanyát vert a sértődöttség. Nyolctíz éves vállalati munkára tekinthet itt vissza, fizikai munkából emelték ki, és ezután a ragyogó, jólvégzef.t három év után egyszerre csak jön egy ilyen délután és bejelentik, hogy holnaptól... Már látta a többiek gúnyos mosolyát, hallotta a csipkelődő megjegyzéseket, igen, igen, holnaptól rajta mulat az egész üzem. Lesz bosszú azok részéről, akiknek többször vissza kellett adnia, a rosszul elkészített anyagot. Hazament. Fáradtnak, elkeseredettnek látszott. Otthon pedig semmi sem változott. A két gyerek olyan rajongó szeretettel várta, mint mindig, a vacsora is úgy sistergett, mint máskor szokott és a féri megint, rendes időben érke zett... Bejelentette az urának, ößoy mi történt. Az megsimogatta a fejét és csak ennyit mondott: — Nem baj, szívem, te ott is megállód a helyed__ De jó, hogy így van ez. Mi lenne, ha itthon is kusza lenne minden? Valami, nagy megnyugvás Tente meg és később már szinte dalolni támadd kedve időnként azonban rátörtek a ké*e'vek: »Megállód a helyedet ott is...« Hisz ezt hajtogatták azurnm.'оу is. bíznak benne, számítanak -á ott is, itthon is. Jó. jó, hiszen ő !s tudja ezt, hogy megállta, de a Hainan... a holnav, a gúny, a töh hiek. hát erre senki sem gondol? Egészen magára marad ?... Д/f" ár a tizedik anyankikészítósnél tartott, s az óram/eJa*« « ll-re szaladt, de még mindig nem •ö-*ént, semmi. Egyetlen csínős megjegyzés se hangzott, el. egyetlen <-»'• yos re«?oly se. ahelyett itt is, ott is sajnálkozás ült a szemekben: — ... Ugye, nehéz még kicsit? — hangzott valahonnét a kérdés. — De ne búsulj, majd lassan-lassan. — Szegény Paukerné. Háromévi kiszakadás után nem olyan könnyű megint belezökkenni — jött a másik félről. — Majd a vállalat is segít neki most hat hétig megkapja a régi fizetését. Addigra majd csak belejör úgy, hogy eléri a mi teljesítményünket- ... Kacagott, beszélt, aggódott, örüli ő is, mint a többiek. Észrevétlenül szaladt el a nap. Miért fis gondolt rosszra? Miért is tételezte fel, hogy gúnyolják, vagy megvetik amiatt, hogy ide került. Hiszen 5 is olyan, mint ők; munkás, közülük való ... Azóta kétkezi munkában peregnek a napok. Felét se idegeskedik mént akkor, amikor meós volt. Es most, néhány hét után úgy érzi sokkal harmonikusabb, nyugodtak és boldogabb az élete, mint akkor volt. Társai sokat, nagyon sokat segítettek neki belezökkenni az ír munkakörbe — emlékszik vissza. - Köszönöm nekik. Jók voltak, nem vetettek meg, szeretem ßket... A cigaretta elégett. Újat gyűjt A füst oluan bodrosan, olyan békésen száll, mint az iméntié. Csak n cigaretta lett másik, a füst ugyan az maradt. Egyetlen kérdés: — Visszamenne-e újra a meóba? Akaraterőt atka szigorúan rándul: — Meggondolnám. Méc p.ov slukk a cigarettából é> kis pirosvettves kendőt alakiát gyors, életrevaló mozgását elnyel az óriás szürke vasajtó. IDaukerné nincs egyedül. So’ '■л’-!,!; jutott, hasonló sors, de akik örömmel végezték feladatvknj n-r ir-q,sr+alnál. a termelésben is meatalálink helyüket. Nem széatien a munka., bárhol is végzik azt. bárhonnan is változtak meg a m.unкакогштепуек. — szegedi -Mii a helyset Marcaliban ? AZ ÉLŐ LEGSAJÄTOSABB tulajdonsága az élethez való ragaszkodás és a lehetőségekhez való alkalmazkodás, míg maga az élet a pillanatra meg nem álló szünetnélküli fejlődés láncolata. Ennek az örök szabálynak érvényessége alól a társadalom sem vonhatja ki magát és bármilyen érzelmi viharokat követő letargikus állapotnak, dermedtségnek is megvan az a »-hullámvölgye«, ami után csak felemelkedés következhet, mert az élet megköveteli a maga jogait és nem engedi eltiporni magát. Különösen áll ez századunk nagy eszméjét, a szocializmust megvalósítani akaró társadalomra. Marcaliban is a politikai dermedtség és eszmei zűrzavar állapotát, ha kezdetben tapogatózva és félénk óvatossággal is, de kezdi felváltani egy bizonyos fokú kibontakozás-keresés, aktivitás. Megnyilvánult ez a közelmúltban részben szükebbkörű, részben nagyobb nyilvánosság előtt lezajlott értelmiségi ankétok élénk vitahangulatában, ahol a múlthoz viszonyítva szokatlanul őszinte, sokszor szenvedélyes hangú hozzászólások igazolják, hogy feloldódóban van az elzárkózottság és mindig többen vannak, akik véleményüket nyílt vitára való bocsátásával is hozzá akarnak járulni az új utakat kereső jövő kialakításához. Az ilyen őszinte viták tűzében kikristályosodó nézetek vagy felfogások sokkal maradandóbbaknak is fognak azután bizonyulni, mint a régi ankétok, sokszor minden önállóságot nélkülöző, »-brosúra ízű« hozzászólásai, melyek az egyéni nézeteket meg nem változtatták, legfeljebb tudat alá kényszerítették és egy adott megfelelő lélektani pillanatban onnan kitörve, teljes eszmei és politikai zűrzavart okoztak. Ennek káros gazdasági hatásait talán előbb ki fogjuk tudni heverni, mint ideológiai rombolásainak következményét: a bizalom rendkívül nagy mértékű válságát. Bár a kettő között meglehetősen szoros a kapcsolat, hiszen a bizalmatlanság általában bizonytalanságot okoz és fordítva, ennek gazdasági kihatása pedig a termelési eredményekben pontosan mérhető. Különösen áll ez a falura, mert a parasztnak hosszú századok keserű tapasztalata alapján kialakult tulajdonsága a bizalmatlanság, amit szavakkal háttérbe szorítani nem lehet, csak a tettek következetessége, a szavak és tettek egysége győzheti le. Viszont ha a bizalom kellőképpen megerősödött, azt sem lehet egykönnyen megingatni. Persze ehhez idő és főleg türelem kell! A marcali gazdakör, mely nem olyan régen kezdett ismét aktivizálódni, fontos szerepet játszik ezen a téren. Egyfelől a tagjai részére szervezett népfőiskolái jellegű előadás-sorozatokkal a parasztság szakmai műveltségét iparkodik emelni, másfelől a földművesszövetkezet segítségével és támogatásával tájékozódik a jelenlegi mezőgazdasági politika mellett célszerűnek látszó termelési módozatokról. Nem utolsó sorban a kialakult nyílt viták fontos szerepet játszanak a közhangulat tisztánlátásának elősegítésében. Még a szentgáloskéri tejszövetkezet megalakulása előtt kezdték tárgyalni a tejszövetkezet felállításának szükségességét. Hosszú viták, lehetőségek gondos mérlegelése után a napokban tartja alakuló gyűlését a tejszövetkezet, sok-sok gazdát egyesítve soraiba. Ugyancsak hetek óta folyik a vita egy hitelszövetkezet megalakításáról is, mégpedig nem eredménytelenül. Mihelyt a tejszövetkezet működéibe lép, nyílik lehetőség állathízlalási szakcsoport alakítására. A napokban a népfőiskolái előadás-sorozat keretében a kaposvári talajlaboratóriumból Juhász talajvegyész tartott igen érdekes előadást a termőföld életéről. A figyelemmel kísért előadás eredményeképpen elhatározták a gazdák, hogy savanyú földjeiket az állam által nyújtott óriási segítség igénybevételével a legsürgősebben meszezni fogják. Ugyancsak jól sikerült előadást tartott Rada Ernő, a MEZŐÉRT áruforgalmi osztályvezetője a zöldség- és gvümölcstermelés gazdaságosságáról, mint a belterjes gazdálkodás egyik igen lényeges formájáról. Igen élénk és érdeklődő hozzászólások tették élvezetessé ezeknek az előadásoknak a légkörét és egészen biztos, hogy sok hasznos tapasztalattal lettek gazdagabbak a hallgatók. A betonként kétszer — szerdán és szombaton — rendezett klubnapok programját a továbbiakban is hasonló tárgyú előadások teszik színesebbé, kihasználva a b""7'' tón petóv eUvébként unalmas óráit a parasztság szakmai tudásának emelésére. 1 zömnek a klubnapoknak egyéb számos hasznos eredménye is van. pl. megkönnvítik a tanács munkáját. A baráti együttsét közben jobban kinyílnak a szívek és szájak is és az apró sérelmeket rmfitan elmondják a tanács vezetőinek, akik így közvetlenül értesülve apróbb visszásságokról, azokon segíteni is tudnak, vagy meg tudnak magyarázni téves értelmezéseket. Ilyen beszélgetéseken derült ki ni., hogy a legeltetési bizottság egyikmásik tagját nem tartja odavalónak a oaraszts.ág. A tanács vezetői. kivizsgálván a konkrét panaszokat. orosolni tudják a sérelmeket. Számos praktikus megoldást is ajánlottak a gazdák a legeltetési bizottság 1 gazdálkodásával kapcsolatban is, amiket feltétlen hasznosítani lehet , a jövőbop. Ezer és e>zv anró-csenrő hiba, hiány kerül megvitatásra, számos jó javaslat javítja a j vezetők munkái át. mindez szintén a gazdakör működésének nozitív eredménye, annál is inkább, mert közelebb hozza a falu vezetőit a tömegekhez. megismerteti 6|<:et olyan kívánságokkal. melvekjkel a tanács-Vlp-yÓT’qi yyi on r\ ón gazdák, viszont a felgyülemlő apróbb keserűségek idővel fel halmozódva épn oly gátat emeinócoTj a vezetők és vezetettek közé, mint a miiltban sokszor és sok helvütt lehetett tapasztalni. A NVTLVANOS VTTAK során kialakult h°lves többségi álláspont sokkal meggyőzőbben hat az рИолTM1гго mintha azt vita nélkül, parancsként közük velük. Sokkal célszerűbb az ok nélkül borúlátók »•jóslatait« is nyíltan megvitatni és Ья 'mint hagyni, hogy az szájról szájra járva, titokzatosságával mérgezze a közhangulatot. Persze előfordulhat az is. hogv a vezető is kénytelen lenVPílni gcfy-l^pt ».Vaqorn ■rji■pillát*«, ha a néo, az cézár-« ele•ypnórg krtnnint VCZeté^i ГОГ»Нг70-reivel kaDcsolatban, de viszont ez is tisztftia a íági-a-t ámíutp nvílt vélemények, viták eredményeképpen reflektorfényben fog ragyogni jövendőnk útja. Kelemen István, Marnak Újra gyűlnek a forintok Az októberi, novemberi napokban, ahogyan az üzletek, áruházak a vásárlók rohamának ki voltak téve, úgy rohamozták meg az Országos Takarékpénztár fiókjait is. Itt a korábbi betevők álltak sorban, hogy elhozzák összegyűjtött forintjaikat és azokkal újra csak sorba álljanak az üzletek előtt. Pánik vett erőt az embereken, inflációról, áruhiányról suttogtak, igyekeztek pénzükön túladni. A rosszindulatú rémhírterjesztés azt is rebesgette, hogy a bankok nem fizetik ki a betéteket. A tények azonban minderre rácáfoltak. Az OTP megyei fiókjai azokban a hoW-_ ben mintegy hétmillió forintot fizettek vissza. Az izgalmak elültével ez a láz is alábbhagyott, majd teljesen megszűnt. Ma már sokan vannak, akik bánják, hogy szükségtelen boimíVra adták ki pénzüket. De sokan vannak olyanok is, akik a takarékból' kivett összeget otthon tartották, közben rájöttek, hogy az a bankban biztos helyen van, hát visszavitték. Mások újabb megtakarításaikat viszik be a megyénkből említsünk néhány példát, Bala' •' "i ~Vfóh0r б!в~ jén 56 000 forint volt a 07 novemberre 14 000 forintra apadt le, most pedig meghaladja már a 100 000 forintot. Maidncm ez a helyzet Segesden és Lellén is. A járások krvuu я legszebbek az eredmények a nagyatádi járásban. És így nő országszerte a betétállomány az OTP fiókjaiban. Szertefoszlottak a rémhírek, nő a bizalom a takarékpénztár iránt, amely rá is szolgált erre azokban a válságos betakarókba. Hogy csak tekben.
