Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-16 / 39. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Somogyország, AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA II. évf., 39. szám. Szombat, 1957. február 16. äs A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLÉR Szántanak a traktorok Az utóbbi napok szokatlanul enyhe időjárása az utolsó hófoltokat is eltüntette a barázdák mélyéből. A szél, a napsütés kedvezően szárítja, pirítja a rögöket, s a homokosabb, dombosfekvésű táblákon máris megkezdték a tavaszi szántást. A Bárdibükki Állami Gazdaságban csaknem 600 hold föld felszántása maradt el az őszről az ellenforradalmi cselekmények és a kedvezőtlen időjárás következtében. Ezt a munkát most a tavaszi vetegetés beköszöntéig kell pótolni. A központi majorban már néhány nappal ezelőtt 2 traktor hozzálátott a szántáshoz, s mivel javult, szikkadt a föld, ma már 3 traktor forgatja a földet. Bimitinkó Ferenc, Sütő János, Landi István traktorosok tegnapig 24 holdat szántottak meg. A földbe kukoricát vetnek majd. Az eső hosszabb-rövidebb időre gátolja őket, de a jó idő minden percét kihasználják, hiszen hatszáz hold szántanivaló hosszantartó munkát igényel, a tavaszi kikelet pedig sürgetően közeledik. Ha az idő engedi, rövidesen 17 erőgép áll munkába a somogytarnócai, lábodi és a balatonújhelyi állami gazdaságokban is. Beszéltünk Takács Ignáccal, a Bárdibükki Állami Gazdaság igazgatójával, aki közölte, hogy a föld cseppet sem sáros, s ott folytatják mindig a szántást, ahol erre a legalkalmasabb a talaj. Hamarosan kiszórják a műtrágyát is a földekre. Ellesett képek A mosoly országa szereplőiről Kezdenek szót érteni egymással Ellenforradalmárok a Balaton partján Rendelkexés tus idegen nyelvek oktatásáról as általános- és középiskolában Az oktatásügyi kormánybiztos utasítást adott az általános és középiskolai idegen nyelvoktatásra. Az 1956 — 57. tanévben az általános iskolákban orosz, angol, francia, német, a középiskolákban orosz, angol, francia, német, olasz, latin és görög nyelv tanítható. Az utóbbi hetekben számos iskolában gyarapodott az orosz nyelvet tanulók száma, s ezek számának további növelését különösen a felső osztályokban e nyelv s fontossága mellett az eddigi tanulmányok folytatása, valamint a meglévő személyi és tárgyi feltételek is indokolják. Mindezek lehetővé teszik, hogy az orosz nyelvi csoportok minden iskolában működjenek, létszámmegkotée nélkül. A JELEN, amint jön a tegnapból és megy a holnapba Kötetrevaló papírost lapozgat és óvatosan mondja: — A negyedik negyedben bizony 57 százalékkal túlléptük a béralapot. Ez egymillió kilencszázezer forintot jelent. Nem volt áram, csökkentett műszakban tudtunk csak dolgozni. — Január? — Ó, január már sokkal jobb volt. Tervünket 98,21 százalékra teljesítettük. A munkások béralapjánál már csak 9 ezer forint túllépés mutatkozott, a nem munkás állomámányuaknál viszont 21 ezer forintot megtakarítottunk. Veszteséges volt az üzem januárban? Ehhez már nem kell papírost sem nézni. Bor Pál, a Textilmüvek pénzügyi vezetője sietve válaszol: — Igen. Veszteségesek voltunk. Viszont itt is tényezők tömkelegé segíti növelni a deficitet. Megemelődött a béralap, átlagosan 16 százalékkel. A termelés, habár erősen közelíti, még nem érte el az októberi szintet. Komoly mennyiségű ruhajuttatást kapott minden dolgozó, ami ugyancsak emelte a költségeket. Habár három műszakos a termelés mint régen, egy műszakkal mégis kevesebb van szombaton. Érthető tehát a veszteség és az, hogy önköltségileg még nem állunk olyan jól. ■ Tatárvári Gyula, a munkástanács elnökhelyettese a végszavaknál nyitja be az irodaajtót. A veszteség szóra felfigyel, bejön és beszélgetni kezdünk. — Hogyan lehetne csökkenteni a termelési költségeket? — Először is el kell érni a napi termelésnek az októberi szintet — mondja Tatárvári elvtárs. Ez a legfontosabb teendő. Másodszor növelni a kapacitást. Erre valószínű a közeljövőben már nyílik alkalom. Helyiségünk van, új gépeket tudunk beállítani, valószínű kapunk még 16—17 ezer orsót. Aztán sok feladat volna még. Takarékoskodni az anyaggal, kivenni belőle, amit csak ki lehet, persze a minőség megtartása mellett. Egyúttal emelni a munkások szakképzettségét. — Különösen a műszakiakra hárul most nagy feladat — szól közbe Bőr Pál. Jó javaslatokkal, a lehető legjobb technológiai eljárásokat kikísérletezni. Ami rajtunk múlik, a kiadások csökkentése, a pénzzel való takarékosság, mi szigorúan megnézünk minden kiadott forintot. — Éppen erről tanácskozik most a vállalat vezetősége és a munkástanács — közli Tatárvári Gyula. Programot dolgozunk ki, hogyan lehetne a termelési költségeket csökkenteni, Azután teljes erővel nekilátunk a program végrehajtásának. Vadas elvtárs, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja azt mondja: — A szeptemberi napi termelési szint 98,8 százalékát tudtuk elérni. De el kell érnünk a száz százalékot is és túl kell haladnunk. A Textilművek 120 párttagja hitet tett emellett és a pártcsoport-bizalmiakon keresztül erre hívjuk fel a dolgozókat. Szerintem ott még van hiba, hogy a műszakiak nagyon bizonytalanok, szinte félnek szólni a munkásoknak, ha valami nem jól megy, mert akkor azok panasszal fordulhatnak a munkástanácshoz. Pedig itt a legnagyobb munkafegyelemre, és a technológiai fegyelem betartására kell törekedni. Sokszor még a népszerűség rovására is. Csak úgy tudjuk elérni céljainkat. Peregnek az orsók, szaporán dolgoznak a kezek az első munkateremben. Iványos Jánosné örömmel adja tudtunkra, túljutottak a bérkérdések huza-vonáján és a munkások meg vannak elégedve a bérrendezéssel. Persze nem lenne rossz, ha még magasabb fizetést kaphatnánk — mondja — de tudjuk, ezt most nem lehet megtenni. Az első emeleten, ahol a nagyhasú gépek fehér gyapotpocakjaikat fogyasztják — dolgozik szerényen Kristóf Béla dobtisztító. A százkilencvenegynéhány gép monoton dübörgése mellett alig hallani szavát. A termelés jó megindulásáról beszél, majd felénk fordul. — Talán ezeket is összetörték volna? — mondja és végignéz a gépek hadseregén. Az emlékműveket, amint hallottam, rombadöntötték .. . Pedig ezek is mind onnan jöttek egytől-egyig.-/ Vékony, pihe-por réteget töröl le az egyik hatalmas gép feliratáról. Alatta négy betű csillog: СССР. Szovjetunió Nem is olyan fagyos képek a mélyhűtött áruk kaposvári üzletéből Fél kiló cukorborsót kérek. — Ez a kérés nem a kaposvári piacon hangzik el még manapság, ahol egyelőre csak a téli árukat találja meg a vásárló, hanem az örök tavasz boltjában, a mirelité kaposvári, Május 1 utcai szaküzletében. Igen, a zöldborsó, a zöldbab, az uborkasaláta, s nyilván a kisgyermekek bánatára a sóska és a spenót is ott található mínusz 20 fokra lehűtve, s mégis örökké friss állapotban a mirelite-bolt elárusító polcán, jobban mondva a hűtőszekrényben. Alig egy esztendeje, hogy Kaposvárott az Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat megnyitotta ezt a szaküzletét. Azóta a háziasszonyok körében már közismertté és népszerűvé vált ez a bolt, amelyben naponta rendszerint nem kevesebb, mint ezerötszáz vevő fordul meg. Dunai György, a bolt vezetője érdeklődésünkre elmondotta, hogy a kaposvári háziasszonyok eleinte idegenkedve fogadták a mirelite-árukat. Lassan azonban mind többen rájöttek arra, hogy a Kaposvári Hűtőház, amely lehetővé tette, hogy mireliteáruval lássuk el a várost, milyen áldást jelent számukra. Valóban az. A hűtőszekrényből előkerülő szilva ugyanis oly hamvas, mintha most szedték volna a fáról. A cseresznye is hasonlóképp kelleti magát. Csak amikor a nem »szakavatott« vásárló hirtelen megenni próbálja, akkor szisszen fel, mert bizony a mínusz 20 foknál ez a gyümölcs is csontkeménnyé válik. Viszont, ahogy a fagyasztott gyümölcs normál hőmérsékletre kerül, rövidesen kienged, s ott van előttünk a friss cseresznye, a meggy vagy az eper. Ez utóbbiból — amely különösen népszerű — sajnos csak keveset kap a bolt. No és a gyümölcsökön és a zöldségen kívül mit rejteget) még a hatalmas hűtőszekrény gyomra, kíváncsiskodunk tovább. De meg is bántuk, mert szinte fel sem lehetne sorolni a jobbnál-jobb ízű ínyenc falatok sokaságát, a legkülönbözőbb húsféléket, amelyek közül csak kettőt említünk meg. Azért, mert ezeknek az ára most lényegesen olcsóbb lett: a fél kilogrammos szalontüdő és a negyedkilogrammos máj egyaránt az eddigi 5 forint helyett 3 forintért kerül forgalomba ezután. De nem zavarjuk tovább a mélyhűtött áruk igen szorgalmas kiszolgáló személyzetét, sem pedig a vásároló háziasszonyokat. Azzal búcsúzunk, hogy aki megszerette á mirelite-árukat, legyen nyugodt, jövőben is lesz elegendő belőlük, s tovább bővül a választék. Aki pedig még nem barátkozott volna meg a mireliteáruval, ajánljuk, próbálja meg. Nem fogja megbánni... — ács Megkezdték az önállósítási kölcsönök folyósítását Köztudomású, az állam önállósítási kölcsönnel is igyekszik segítségére lenni azoknak, akik az átszervezések során állás nélkül maradnak. Ezeknek a kölcsönöknek a kifizetését már meg is kezdték. Folyósításukról az alábbiakat kell tudnunk: önállósítási kölcsönt azok az átszervezés folytán munka nélkül maradt dolgozók kaphatnak, akiket érdekképviseleti szervük — a kisiparosokat a KIOSZ, a kiskereskedőket pedig a KISOSZ — erre javasol. De kölcsönt kaphatnak azok is, — ha a helyi tanács javasolja őket és megfelelő szakismeretük, rátermettségük van hozzá —, akik egyelőre semmilyen érdekképviseleti szervhez se tartoznak; háziipart, nyúl-, selyemhemyótenyésztést vagy más hasonló hasznothajtó foglalkozást szándékoznak űzni. Feltétele a kölcsönnek a már előre kiváltott iparigazolvány, ületve a megkapott működési engedély és a munka megkezdéséhez megfelelő helyiség, illetve munkahely. A kölcsönt kérők a hozzájuk legközelebb lévé OTP-fióknál kaphatnak hiteligénylő lapot és a hozzátartozó »Javaslat« című nyomtatványt. A 2000 forinttól 20 000 forintig terjedhető kölcsönhöz megfelelő fedezet kell. A fedezet ingatlan vagy ingó vagyontárgy is lehet, békekölcsön kötvények és két kezes jótállása. A kölcsön összegét öt éven belül 5 százalékos kamataival együtt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni. Az első részlet a folyósítást követő 3—6 hónapon belül fizetendő. A kitöltött és hitelesített nyomtatványokat az OTP illetékes fiókjaihoz kell beadni, ahol a kérelmet elbírálják. Ha azt jogosnak tartják, a kölcsönt napokon belül folyósítják. QJjmi Lenni a, míúz&éjgjekjeiL, ez cl mi ei'hitjz. ÉPÜLETEK SORA. Korszerűek és elhanyagoltak. Falaik között főzik, csomagolják, tárolják a finom lekvárokat, ízeket, befőtteket. Az üzem termelésének 20 százalékát küldi exportra. A nehézipar túlzott fejlesztésének, a könnyűipar elhanyagolásának intő példája ez az üzem. Először nézzük meg mi a rossz, azután mi a jó, és végül, hogyan lehetne még jobbá tenni. A tervek: ...1956 januárban 975 ezer forint termelési értékük volt, 1957 januárjában pedig 619 ezer. A lemaradás tehát nagy, az októberi— novemberi események a vállalatot is a terv nemteljesítési, a költségek emelkedésének útjára sodorták Veszteség: ...előreláthatólag az első negyedévben 350 ezer forint. Okok: .. .850 mázsa gyümölcsízből januárban egy mázsát sem tudtak legyártani, mert a kereskedelemnek még nem kell, nem veszik át. A gyümölcsíz helyett, mely gazdaságos, kifizetődő, igényesebb árukat kellett gyártaniuk. A cukrot ugyanannyiért vásárolják meg, mint amennyiért az üzletben kapható. Miért nem kaphatnak előállítási áron? ... Eddig Szigetvárhoz tartoztak, most végre önállóak lettek. Sokat ráfizettek a göngyölegekre, a ládák, üvegek bürokratikus körforgására. A normákat eltörölték, helyette órabért vezettek be. Az ösztönző erő jófomiáh megszűnt. Néhány szót az üzemről. A konzerviparban szinte egyedülálló elhanyagoltság látszik az üzem terüle-Látogatás a Nagyatádi Konzervgyárban tén. Az épületek között tengernyi sár. Ezt dagasztják a dolgozók, amikor hordókat gurgatnak, árut hordanak, nyersanyagot szállítanak és ebben hevernek a félkész termékek is. Az udvart már rég le kellett volna betonoztatni. Olcsóbb, szebb, jobb, könnyebb lenne a munka. A gépek még a régi »maszek« hagyatékai. Azóta a technológia, a műszakfejlesztés szinte egy lépést sem tett. Nincs a vállalatnál elegendő tároló-helyiség. A szilva-pulp például félkész állapotban — kitéve a napsütés és fagy okozta károknak — kint hever hordókban az udvaron. Betonmedencék kellenének. Kemény a víz — mondja Patzek Mihály laborvezető —, vízlágyító berendezés kellene. A vascsöveket ki kellene cserélni alumíniumra — panaszolja Vojkovics István gyártásvezető. Az alumínium hazájában nincs erre mód?... A városba vezető úton is bokáigérő sárban kell közlekedniük a dolgozóknak. A tanács megígérte. De ígért villanyvilágítást is az út mentére, hogy ne kelljen a sötétben botorkálni. Egy-két oszlop kellene csak — mondják egyöntetűen a gyár dolgozói. Az üzem főépületének közepén állandóan vízben járva, és a hordókban, vízben turkálva kell végezni a munkát. A huzatos helyiséget viszont fűteni alig lehet. Télen megfagy a víz az emberek kezén. MINDEBBŐL LATSZIK, itt sok tennivaló lenne. Igen ám, de ezekhez az épülekethez, tárolómedencékhez, új gépekhez, az udvar lebetonozásához sok-sok pénz, nagy beruházások kellenének. Évek hosszú sora óta elhanyagolt gyárat máról holnapra helyrehozni nem lehet. Ezt mindenki beláthatja, de tudják ezt a Nagyatádi Konzervgyár munkásai is. Énhez jó gazdálkodás, állandó, szívós, kitartó küzdelem kell. Először is növelni a termelést. De hogyan lehet növelni? Feltétlenül be kell vezetni egyes munkahelyeken a jól bevált teljesítménybérezést. Meggyorsítani a gyártás és kiszállítás forgalmát. Belső műszaki megoldásokkal, újításokkal, ésszerűsítésekkel növelni a gépek kapacitását. Műszakilag fejlődni, de úgy, hogy a meglévőket fejleszteni. Jobban karbantartani a gépeket, korszerűsíteni azokat. Majd később természetesen sor kerülhet — ahogy a népgazdaság helyzete megengedi — kicserélésükre. A termelés növelése azonban még nem minden. Csökkenteni kell a költségeket, nyereségessé kell tenni az üzemet. De hogyan? A meglévő eszközök birtokában lehetetlenség -r- mondhatnák az üzem vezetői. A szerződéses alapanyagkötések kedvező árpolitikáját is meg kellene vizsgálni, s a Somogy megyei gyűmöícs feldolgozására építeni. Felülvizsgálni — és ebben a felettes szerv segítsége kell — az árakat. A göngyölegkérdést megoldani a csehszlovák példával, hogy ne minden üzlet vegyen vissza göngyölegeket, hanem a MÉH, így sok felesleges forgást lehet kiküszöbölni. A cukor nagykereskedelmi árát részükre kiharcolni. A gyár és a raktárak közötti szállítást gépi erővel, villanyhajtású targoncák segítségével megoldani. És sorolhatnánk tovább. A Nagyatádi Konzervgyárban dolgozó 240 munkásnak nagyon sót: jó elgondolása van. Ezeket kellene egy kötélbe fonni. AZ ÜZEM ÖNÄLLÖ LETT január elsejével. Sok gond szakadt a nyakukba, de sok szép feladat megoldása hárul most rájuk. Különösen a munkástanácsra és a vállalat vezetőire. Megépül az új öltöző, fürdő. Ä munkások munkakedvét ez növeli. A bérek is emelődtek. Szőke Istvánná babválogató például 700 forintot keresett eddig, most örömmel mondja: — 900-at is megkeresek havonta. Csernela Mária szakmunkásnönek is emelődött sztépen a fizetése: De ahhoz, hogy jobb munkakörük mények legyenek, még nagyobb bérekért dolgozhassanak, kemény munkára, jó összefogásra van szükség. Az önállóság kötelez. Nyereségessé termi a vállalatot, fejleszteni a vállalatot, mind attól függ, hogyan dolgoznak. Somogy megyében növekszik a gyümölcstermelés, a Nagyi atádi Konzervgyárnak tehát nagy jövője van. SZÜTS ISTVAfC
