Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-15 / 38. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! "\К0-^|Е|Я|ЯИ|^Д|ИИЯД11ДВЮКЯЯЯД^^ AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA II. évf., 38. szám. Péntek, 1957. február 15. *S A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLÉR Kicserélik a kijárási tilalom idején szabad mozgást biztosító engedélyeket A magyar és szovjet katonai pa­rancsnokság, valamint a városi és já­rási rendőrkapitányság értesíti a la­kosságot, hogy az eddig egyes sze­mélyeknek kiadott, a kijárási tila­lom alatt szabad mozgást biztosító mindenféle engedély és igazolvány 1957. február 22-én 0 órától kezdve érvényét veszti. Felhívjuk a vállalatok, intézmé­nyek és szervek vezetőinek figyel­mét, hogy amennyiben a kiadásra kerülő új igazolványokra a termelés biztosítása érdekében továbbra is igényt tartanak, ezt az igényüket 1957. február 18-án 17 óráig a városi és járási rendőrkapitányság I. eme­let 17. sz. szobájában személyesen jelentsék be. Az illetékes vezetők hozzanak ma­gukkal kimutatást azokról a dolgo­zó Król, akik részére az új igazol­vány kiadása indokolt. Ezen kimuta­tás tartalmazza az igénylő nevét, születési helyét, évét, hónapját és napját, munkahelyét, valamint sze­mélyi igazolványának sorozatát és számát. Az igazolványok kicserélése, illet­ve az új igazolványok kiadása f. hó 19-én, 20-án és 21-én történik a szovjet katonai parancsnokság épü­letében. Tájékoztatásul közöljük, hogy az igazolványok csak személyesen vehe­tek át, a régi igazolványok leadása ellenében. Mintegy 8000 hold savanyú talajt javítanak a megyében Megyénkben több ezer hoidnyi homokhát és erdőségi savanyútalaj várja a megfelelő javítási munkálatokat. Az elmúlt évben a Lábodi Ál­lami Gazdaságban 57 hoidnyi területen végeztek Egerszegi-féle altalaj­trágyázást a Balatonboglári Talajjavító Vállalat dolgozói és az elvetett rozs oly dúsan sarjad és fejlődik ezen a területen, hogy már több ízben kellett legeltetni. Ebben az évben tovább folytatják a somogyi földeken a talaj javítá­si munkálatokat. Mintegy 8000 kataszteri holdon végeznek az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek a homokos talajon Egerszegi­­féle altalaj trágyázást, az erdőségi savanyú talajú területeken pedig me­­szezést. Ebben az évben már az egyé illeg dolgozó parasztok gyenge erő­ben lévő földjeinek reridbehozását is megkezdik. A talajjavító vállalat a Kutasi Állami Gazdaság jákói üzemegységé­ben 200 kataszteri hold homokos te-met altalajtrágyázását már meg is kezdte. Két SZ—80-as Sztalinyec forgatja a földet 60 cm-es mélységben é: rakják barázdákba a trágyát, hogy a gyenge termőerőben lévő föld jövő évben már több kenyérnekvalót adjon az országnak. Újra fellendülnek a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak Az utóbbi két esztendőben ország­szerte egyre népszerűbbek lettek a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárak, üzemek, föidmüvesszövetkezetek, gép­állomások dolgozói tömörültek ezek­be a maguk alapította kis bankokba. Havonta előre meghatározott összeget fizettek oda és ezek a forintok egy­­egy év alatt szinte észrevétlenül ko­moly összeggé gyarapodtak. A 20 fo­rintokból 240. az 50~ből 600 forint lett. Emellett a KST még évi 5 száza­lék kamatot is adott a befizetett ösz­­szeg után. Ha pedig valamelyik KST- tag megszorult, olcsó, havi félszázalé­kos kamatra kölcsönt is kaphatott on­nan. Somogy megyében az elmúlt évben 60 KST működött, tagjainak a száma pedig 4500 volt. Ezek közül a leg­több tagja és a legnagyobb átlagbe­tétje a Fűtőház, a Kisker., az Állami Építőipari V., a Mernyei Gépállomás, a Siófoki Hajózási V. és a Nagyatádi Földművesszövetkezet KST-jének volt. Az év végével valamennyi KST-tag kamataival együtt pontosan megkapta megtakarítását és ezért van az, hogy már január elején sok KST újraala­­kuit, egy csomót pedig most szervez­nek. Remény van rá, hogy 1957-ben a tavalyinál is számosabb és több taggal rendelkező KST működik majd Somogy megyében. Dolgosok a munkanélküliek megsegítéséért Az októberi események után a népgazdaságban, így az élelmiszer­­iparban is több dolgozó került, il­letve kerül elbocsátásra, válik át­menetileg munkanélkülivé. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöksége az állami segélyen túl szakszervezeti munkanélküli segélyben kívánja részesíteni azokat a dolgozókat, akik munkanélkülivé váltak. A se­gélyalap megteremtése érdekében az erre a célra biztosított tartalék­­alapon felül az üzemek dolgozói között gyűjtési akciót szervez, melyre munkanélküli bélyegeket bocsátott ki. A Kaposvári Nagy­malom dolgozói megértéssel fogad­ták a szakszervezet felhívását és már február 14-ig több mint 900 forintot gyűjtöttek össze. Ezért az adakozásért dicséretet érdemelnek az üzem dolgozói, valamint az üze­mi bizottság a jó szervezésért. A többi élelmiszeripari üzemek is kö­vessék a Nagymalom dolgozóinak példáját és segítsék az átmenetileg munkanélkülivé vált szervezett dol­gozókat. Élslmiszeripari Dolgozók Sza­bad Szakszervezete Somogy megyei Területi Bizottsága. Insulin tablettában Eddig a cukorbetegek az insulint injekció formájában kapták. Az el­múlt évele együk legnagyobb gyógy­szer-felfedezése az volt, hogy sike­rült olyan insulinhatású szert találni, amelyet tablettában vehet be a be­teg. Az új gyógyszer előállításán a Chinoin gyógyszergyárban már kft­­rábban dolgoztak, az októberi—no­vemberi események következtében azonban elhúzódott a gyártás meg­indulása. Előreláthatólag azonban augusztus—szeptemberben forgalom­ba kerül az új gyógyszer. Ez év második felében lesznek az államkölcsön sorsolások Félre az indulatokkal, a köz érdeke mindennél fontosabb Kormánysatunk segítsége a kisiparosoknak Épül a tabi kultúrház Korszerűsítik a Somogy megyei Népbolt balatonmenti üzleteit A múlt év októberében vált nyil­vánvalóvá, hogy megszűnik a Bala­­tonkörnyéki Kiskereskedelmi Válla­lat, s a Somogy megyei Népbolt visz­­szakapja a Balaton mentén fekvő korábbi üzleteit. A Népboltot nem érte váratlanul a hír, s a Somogy megyei Népbolt igazgatója, Kádas Pál és áruforgalmi osztályvezetője, Nyíri Ferenc, hamarosan kidolgoz­ták a megváltozott viszonyoknak megfelelő vállalati tervezetet. Me­netrendszerű pontossággal történt, s éppen befejeződött a balatonmenti üzletek átvétele, amikor közbejöttek az októberi események. Az ezt követő időben a Népbolt berkeiben nem igen lehetett szó az átszervezési munkák folytatásáról, mert a népboltosöknak központi problémája az volt, hogy a vásárlási láz közepette is kielégítsék az egyre növekvő igényeket. Annakidején be­számoltunk arról, hogy ezt a felada­tát sikerrel oldotta meg. A vásárlási láz már rég a múlté, a Népbolt házatáján hozzáfogtak a korábban megtervezett átszervezési munkák befejezéséhez. Ennek során jelentősen korszerűsítik a balaton­menti népboltokat. — Tudjuk, hogy a Balaton somogyi partjának áruellátása, különösen a nyári idényben, nagy feladatokat je­lent a vállalat számára — mondotta Kádas Pál igazgató —, de sem ne­kem, sem munkatársaimnak nein új ez a terület. Hisz például Nyíri Fe­renccel együtt korábban a Balaton­­környéki Kiskernél láttuk el ugyan­ezt a funkciót, mint jelenleg — mondja Kádas Pál. Hogy a népbolt-vezetők valóban ismerik a balatonmenti problémá­kat, azt jónéhány intézkedésükből megállapíthatjuk. Bár még csak a tavasz közeleg, de a balatonmenti népboltok képe máris azt mutatja, hogy felkészültek á nyári idényre. Siófokon például kirendeltséget léte­sítettek, hogy a Balatonpart áruellá­tásában egy pillanatfa se legyen zök­kenő. A központi áruraktár, s a bala­toni üzletek rendelkezésére álló te­hergépkocsi minden! igény kielégíté­sét biztosítani tudja. Bal a ton leltén, Balatonbogláron szakosítják az üzle­teket. Ezen túlmenően például 20 új ajándék- és bizsu-áru pavilont léte­sítenek a Balaton somogyi partján. A népboltosok tehát már felkészül­tek. Várják a tavaszi és nyári üdü­lőket. Húszezerrel több könyv Somogy 234 könyv­tárában az elmúlt év­ben már 163 ezer kö­tet könyv állt az ol­vasók rendelkezésére és egy év alatt húsz­ezerrel növekedett a könyvállomány száma. Ahogyan növekedett a könyvállomány, úgy az olvasók tábora is megnőtt. Majdnem 30 ezer olvasó , mintegy háromnegyedmillió kö­tetet kölcsönzött. Ka­posvárott hatezer ol­vasó látogatta rend­szeresen a könyvtárat és a könyvtárfiókokat. A város külső terüle­tén lakó dolgozók ké­résére a napokban két új könyvtárfiókot is megnyitottak s ezzel' elérik, hogy nem kell nagy távolságokról be­járni a könyvbarátok­nak, közelben juthat­nak hozzá az olvasni­valóhoz. A megyei könyvtár vezetősége az olvasók jobb ellátása érdeké­ben önálló könyvkötő üzemet is létesített, itt kötik be azokat a könyveket, amelyek a használódás követkéz tében elszakadnak. Nagyon megtépázta az őszi vihar az állampolgári fegyelmet. Jól em­lékszünk: az ellenforradalmi hullám csak a falu jogait hozta felszínre, a kötelességeket pedig eltakarta. Lett is ebből olyan káosz, hogy győzünk belőle 'kilábalni. Csupán a kaposvári járásban egyhatodnyi adót szedtek be októbertől december végéig, mint amennyit a terv előírt. így tekinté­lyes összeggel — tizenöt millióval — tartozik a járás parasztsága az állam­nak tavalyi hátralék és az ötvenhe­­tes év esedékes adója címén. Mert bi­zony a január sem hozta meg a kí­vánt fordulatot. Az elmúlt másfél hónap alatt a kivetett adónak ne­gyed része folyt be az állam kasszá­jába. Ennyit bevezetőül. Most pedig nézzünk szét néhány községben. Ahol prímán megy Szabadiban Bizderi Dénes tanács­­titkártól érdeklődünk. — Prímán megy az adófizetés nálunk — mond­ja a legtermészetesebb hangon. Mi a tartalma e tömör válasznak? Októ­ber után hosszú ideig nem nyitották be adófizetési szándékkal a tanács­ház ajtaját a gazdák. Pedig mindig példás volt itt az adómorál. Ötven­három óta nem ismeri a falu a transzferálást, mindenki önszántából fizetett. Ám most 120 adózóból leg­alább százra tartozással köszöntött rá áz új esztendő. Elnök nincs a fa­luban, a titkár gyorsan tanácsülést hívott egybe. Ott ilyenféleképpen beszélt: — A beadás megszűnt. Az időt azonban rendezni kell. Szüksé­ge van az országnak a pénzre. — A gazdák meg azt felelték: »-íme, ké­rik a pénzt, fizessünk!« így is cse­lekedtek. Első nap csak 600 forintot hoztak, másnap háromezret, aztán 7—8 ezret fizettek naponta. Kik vol­tak az elsők? Orbán Péter, Orbán István, Kiss Imre meg Buhala Gyu­la elnökhelyettes. Fehér Lajos meg bement a titkárhoz, s azt mondta: • Most nincs pénzem, de ha átadtam MI LESZ A TIZEN ÖTMILLIÓS ADÓSSÁGGAL ? Helyzetjelentés a kaposvári járásból a vállalatnak a szerződéses üszőt, mindjárt kiegyenlítem a tartozást.« Ki is egyenlítette. Helyreállt tehát a régi jó adózó­fegyelem! Az első negyedév derekán járunk, s a 45 ezer forintból 26 ezer már az állam kincstárában van. E kis falu lakói nagy büszkeséggel mondhatják: maguk mögött hagyták a járás minden községét. Gyengén állunk — ez a rövid, de sokatmondó vála­sza Bók Sándor fonói tanácselnök­nek. Pedig ez a község is mindig a jók, sőt a legjobbak között menetelt. Tavaly a harmadik negyedévi tervet egyharmaddal megtetézték, övék volt a járási elsőség, meg az erről tanús­kodó vándorzászló, igaz, akkor a ta­nács vezetői vasárnaponként is ellá­togattak az adózókhoz. Most nem ezt teszik. Pedig a mondott szóból értenének a fonóiak is, mint aho­gyan Berta János is megértette, hogy most sem olyan kormány igazgatja sz ország sorsát, amely adószedés nélkül csodát tudna művelni. Berta gé?.da 600 forintot törlesztett — a többiek pedig, az egész falu, másfél hónap alatt 1650-et! Sem a tanácstól, sem az adóügytől nemigen járják a házakat. Tanács­ülés még nem volt, más úton sem hirdették, hogy »lehet adót fizetni«! A gazdák ugyan be-benéznek a ta­nácshoz jogaik védelmében. Egyik az üszőkedvezményt vonatta le az adóból, Kandiké Györgyné meg jó­­eióre figyelmeztette az elnököt, ne­hogy a csikókra is kirójják a lóadót. Börzsöny Ferenc viszont délibábot kerget. Azt mondja: elengedték a be­adási hátralékot, tán az adótartozást is törlik majd. Mások meg így véle­kednek: előbb földrendezés, aztán a<'ófizetés. Miért? Erre is adnak ma­gyarázatot. »Hátha rosszabb földem lesz, mint tavaly, s nem szeretném túlfizetni a kötelezőt«. Nos, hát ez nem érv. Mert ha a múlt évi szerint, befizetik az első negyedévre járót, biztosan nem teljesítik túl a penzu­mot! A tavalyi hátralék meg nem is függ a földügyek rendezésétől. Fonai Ernő meg ezt mondja: »Van pénzem, de addig nem fizetek, amíg Molnár La;os nem rendezte tartozását«. A magyarázatok tehát magyaráz­kodás számba mennek, s nem tudják elfeledtetni a lazaságot. Fonói gaz­dák! Hát ilyen becsben tartják csak a község régi jó hírnevét? Nagy gyalázatba kerültek a kisgyalániak. Januárban tiszta lap­ban »gyönyörködhettek«. Nem mint­ha tavaly kifizették volna az ötven­két február 1-ig előírt adójukat! Egész hónapban egy fillért sem ad­tak a tavalyi tartozásba és a januári adóba. Februárban azonban valaki megtörte a tiszta lap egyhangúságát — írd és mondd: 69, azaz hatvanki­­lenc forintot elsőnek befizetett. Senki többet másodszor, senki többet har­madszor. Ez hát az a nagy gyalázat. Persze »magyarázattal« itt is szolgálnak. Csima tanácselnök és Horváth Sán­dor tanácstitkár egyhangúan mond­ja: »Nem hallottuk, hogy a gölleiek nagyon törnék magukat az adó ren­dezéséért«. Ebben tökéletesen iga­zuk van. Gölle ugyanis több mint 400 ezer forinttal tartozik. Úgy véljük azonban, hogy ha nagyon akarnák Kisgyalánban, a »jó« községek híreit is meghallanák. Látják-e a kiutat? Szerintük: igen. A tanácstitkár ezt mondja: nem kell más, csak valamelyik községben zá­­logoljanak, transzferáljanak — szó­val éljenek a törvényadta lehetőség­gel. — Erről írjon az újság, vagy amúgy is tudomást szereznek róla nálunk is. így a kisgyaláni adózók is jobb belátásra térnének. — Nem rossz ötlet és nem is törvénytelen. Csak egyetlen szépséghibája van: miért nem ők vállalják ebben a kezdemé­nyező szerepet? Hiszen Kisgyalánban a kisgyalániaknak kell rendet te­remteniük. ezt senki sem teszi meg helyettük. És lemaradásuk miatt egyik község sem osztozkodik velük a felelősségben. Az is csak az ő el­néző politikájuk számlájára írandó, hogy Farkas Józsefné adóíve 17 ezer forintos hátralékot mutat, ő azonban 8—9 ezer forint készpénzzel a zsebé­ben elmegy villanydarálót venni és azt be is szerelteti. Neki tán nem kell fejet hajtani a törvény előtt? És nemcsak neki, hanem Bor Lajos­nak és a falu minden adófizető pol­gárának. Kertélés nélkül meg kell mondani az igazat a pa­rasztnak —- ezt vallja Máté József pénzügyi könyvelő. 6 így is cselek­szik. Ezért tört az élvonalba So­­mogyszil. Mindennap legkevesebb negyven adózóval beszél az irodában, s eléjük tárja a főkönyvből tartozá­sukat. A negyedmillióból eddig száz­ezret fizettek be a gazdák. A jó adó­erkölcs persze bizalom kérdése is: ha valamelyik rubrikába téves szám került, kijavítja. Ha nem rá tarto­zik a hiba kijavítása, addig nem hagyja nyugton a járásiakat, amíg nem intézkednek. ígéreteit tehát tű­zön-vízen át is beváltja, vagy bevál­tatja. Van is ereje szavának! És nemcsak akkor, ha a parasztok jo­gos sérelmeiért száll síkra, hanem akkor is, ha a kötelességteljesítésre buzdítja őket. Szeretné mielőbb megnyitni az idei adófflkönyvet, hogy a hátralékok lefaragása mellett az ötvenhetes első negyedévi tartozást is jobban szorgalmazhassa. Nem érdemes várni — e?t vallják ma már a büssüiek: Cziráki István 6 holdas gazda, amint kérték tőle, menten kifizette 1017 fo­rintos hátralékát. Kezd tehát vissza­térni a kötelességtudat ebben a köz­ségben és másutt is. Jellemző példa erre két számadat: Büssüben január­ban 1500, februárban pedig tíz nap alatt 12 ezer forintot szedtek be. Bodrogon kétszerannyi a február fél­havi befizetés, mint az egész első havi. Kazsokon meg januárban 3500. s februárban eddig 34 600 adóforint gyűlt össze. Kapospulán is jobb az eredmény most, mint a múlt hónap­ban: januárban 20 ezer volt az egész: havi befizetés, februárban pedig két nap alatt 18 ezer. Érdémes az ecse­­nyiekről is megemlékezni: ők feb­ruárban egyik nap 14 ezer forintot adtak adóija — háromezer forinttal többet, mint egész januárban. Mit szólnak mindehhez a gigeiek, ri ny a kovácsiak, akik az idén még egy fillért sem fizették? Jákó, Kő­kút, Kaposkeresztúr, Visnye, Töröcs­­k®’, Szenna és Kaposszerdahely seen erőltette meg magát. íme, néhány mozaik a kendőzetlen valóságból. Szentes József járási pénzügyi osztályvezető szerint pár nap alatt végrehajtják a decentrali­zálást. Az adófőkönyvek lekerülnek a községekbe, s a pénzügyi dolgozók is falun tanyáznak ezután. Ha nem sajnálják a fáradságot, hamarosan nagy javulás kísérheti munkájúkat. Persze, kettőn áll a vásár. Az is kell, hogy az adófizetők megértsék: a ti­zenötmillió forint csaik úgy csappan, ha törlesztik. Az adósság egy tálból eszik az emberrel — nekik kell azt rendezniük a kamatokkal együtt. Kutas József.'

Next

/
Thumbnails
Contents