Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-14 / 37. szám

-------—-----------­­SOMOGYORSZAG Csütörtök. 1957. február 14. TM^и*мжая|н>шжцтооуаж^юNoШРп1ууши1ят1ьииист1Епшт-тм«гггшщииЕВ1ШИгм11ИГ'Ш11 умшншмц'..1; trJHi' .lSEPILOV: Nagy jelentőségű szovjet javaslatok a leszerelés, a kollektív biztonság és a kozépkeleti kérdés megoldására Moszkva (MTI). Február 12. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa .■két házának február 12-i együttes ülésén D. T. Sepilov külügyminisz­ter beszámolót tartott »A nemzetkö­pi helyzet és a Szovjetunió külpoli­tikájának kérdései« címmel. Beve­­jzetóül hangsúlyozta, hogy a szovjet ;állam külpolitikájának alapelve a ikét ellentétes társadalmi rendszer 'békés egymás mellett élése. Külpo­litikánk megdönthetetlen alapja — mondotta — a nagy és kis országok szuverén jogainak tiszteletben tartá­sa, a más államok belügyeibe való szigorú be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság a kapcsolatokban. Az előadó emlékeztetett акта a nagy munkára, amelyet a szovjet kormány az utóbbi években a nem­zetközi feszültség enyhítése érdeké­ben végzett. A nyugati hatalmak vezető kö­reiben harc folyik két külpoliti­kai irányzat között. A józanabb politikusok belátják, hogy orszá­guk nemzeti érdeke megköveteli a nemzetközi feszültség enyhíté­sét. Ezekúek az országoknak a politikájában azonban 1956 vé­gén egy másik, ellentétes irány­zat kerekedett felül. A népek együttműködésének el­mélyítése nyilván nem tetszik e má­sodik irányzat híveinek. Ezért kí­sérteteket tettek arra, hogy nyílt tá­madásba menjenek át két fő irány­ban — egyrészt Keleten a nemzeti felszabadító mozgalom ellen, más­részt a szocialista országok nagy kö­zössége ellen. E tekintetben természetesen nagy szerepet kap az a körülmény, hogy a monopolisták a nemzetközi feszült­séget féktelen fegyverkezési hajszá­ra használják fel, hiszen a katonai megrendelések óriási profitot bizto­sítanak számukra. Ismeretes, hogy se Északatlanti Tömb fennállásának ifaét éve alatt részvevői több mint 3S4 milliárd dollárt fordítottak fegy­verkezési célokra. De más tényezők is közrehatottak - folytatta. A burzsoá világ balkezes stra­tégái az SZKP huszadik kong­resszusa után furcsán értelmez­ték a pártéletünk és állami épí­tésünk különböző területein ta­pasztalt hibák bírálatát, Valóságnak vették, amit óhajtottak és a szovjet rendszer valamiféle -evolúciójával« kezdtek számolni, az­zal, hogy mi lemondunk »-néhány ol­daláról«, és ha nem is »»féhéreeskék«, de legalább is »»rózsaszínűek« le­szünk. Hibásan értelmezték a keleti nemzeti felszabadító mozgalmad! ere­jét is. Sepilov rámutatott: a külföldről •sugalmazott magyarországi ellenfor­radalmi felkelés veresége és az ag­­-rcsszorok egyiptomi veresége az im­perialista erőpolitika nagy kudarcai, egyben újabb bizonyítéka a kapita­lista rendszer gyengülésének. A ma­gyarországi és a közép-keleti ese­mények alakulása, az összeesküvők és az agresszorak gyors elszigetelő­­<ééee és kudarca megerősítette az SZKP XX. kongresszusa azon téte­leinek helyességét és igazságát, ame­lyek szerint a háború a jelenlegi kö­rülmények közölt nem kikerülhetet­len végzetszerűség, a háborúkat meg lehet előzni és meg lehet hiúsítani, s a jelenlegi nemzetközi erőviszo­nyok mellett az egyedül reális politika a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikája. Az egyiptomi és a magyarországi események megmutatták, mennyire időszerű és fontos volt az a figyel­meztetés, amely az SZKP XX. kong­resszusán hangzott el. A kongresz- 3KUS ugyanakkor, amikor a békés egymás mellett élés politikáját hir­dette. azt hangsúlyozta: »a legna­gyobb éberséget kell tanúsítanunk. Amíg a földkerekségen lesz kapita­lizmus, amíg lesznek a kapitalista monopóliumok érdekeit képviselő re­akciós erők, továbbra is próbálkozni fognak háborús kalandokkal és ag­resszióval, megkísérelhetnek háborút kirobbantani«. Sepilov ezután elmondotta, milyen jótékony hatással van a nemzetközi légkörre a szocialista tábor, amely a népek békéjének és biztonságéinak fíj erőssége. A szocialista tábor or­­»óeainaik testvéri együttműködése létrehozta a nemzetközi kapcsolatok új' típusát. A szocialista országok kapcsolatai a teljes egyenjogúságon a területi sérthetetlenségen, az álla­mi függetlenség és szuverenitás tisz­teletben tartásán, az egymás bel­ügyeibe való be nem avatkozáson lépülnek fel. Az új termelési mód fölénye, a szabid országok közötti testvéri együttműködés és kölcsönös se­gítségnyújtás erősödése döntő feltétele a szocialista táborhoz tartozó valamennyi állam roha­mos gazdasági fejlődésének, a népjólét és a kultúra emelkedé­sének. Elegendő rámutatni arra, hogy 1956- ban a Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok ipari termelése több mint négyszeresen múlta felül a há­ború előtti színvonalat, ugyanakkor a kapitalista országoké mindössze 90 százalékkal. Az imperialisták megkísérlik alá­aknázni és megbontani a szocialista tábor egységét, azért felhasználják az egyes országokban még itt-ot.t ta­pasztalható sovinizmust, a szüli! látó­körű nacionalista érzelmeket és a múlt egyéb csölcevényeit. Egyebek között úgy igyekszenek szétszakítani a szocialista országokat, hogy fel­kapják az úgynevezetf »-nemzeti kommunizmus« eszméit. De e kísér­letekre kudarc vár, mivel a szocia­lista országok közötti viszonyban nincsen és nem is lehetnek leküzd­hetetlen ellentétek és érdekösszetű­zések A Szovjetunió kormánya az SZKP XX. kongresszusán hozott történelmi döntéseknek megfele­lően, megtette a szükséges intéz­kedéseket, hogy a testvéri orszá­gok közötti viszonyban ne legyen talaja a súrlódásoknak és a meg nem értésnek. 1956. október 30-án nyilvánosságra hozták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát a Szovjetunió és a töb­bi szocialista állam közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól. Ez a nyilatkozat szabatosan kifejti a pro­letár internacionalizmus elveit úgy, „amint azok a szocialista országok testvéri együttműködése fejlődésének jelenlegi szakaszára érvényesek. A szovjet kormány az utóbbi idő­ben e nyilatkozat szellemében két­oldalú tárgyalásokat folytatott _ a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Kínai Népköz­­társaság és a Csehszlovák Köztársa­ság kormányával. E tárgyalásokat a szívélyesség és a barátság, a teljes megértés és nyíltszívűség légköre jel­lemezte. Az előadó rámutatott arra, hogy a szovjet kormány erőfeszítéseinek eredményeképpen ezekhez az erőfe­szítésekhez Jugoszlávia kormánya is hozzájárult. Rendeződött a viszony a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Mi továbbra is minden szüksé­ges lépést megteszünk — mon­dotta —, hogy a szovjet—jugo­szláv viszony baráti és egyenjogú alapon, sikeresen fejlődjék. Sepilov beszámolójának következő fejezetében a fő kapitalista hatalmak közötti ellentétek elmélyüléséről be­szélt, különösen kiemelve a Közép- Keleten megnyilvánuló imperialista érdekellentéteket. Minthogy az Egyiptom elleni an­gol—francia—izraeli agresszió ku­darcot vallott, az Egyesült Államok túlsúlya vetélytársaival szemben to­vább növekedett. Az Egyesült Álla­mok most az új erőviszonyokra tá­maszkodva napirendre tűzte Anglia és Franciaország teljes kiszorítását, a közel- és közép-keleti övezetből. Ékesszóló bizonyítéka ennek az úgy­nevezett Eisenhower-doktrina, mely­nek értelmében az Egyesült Államok atomtámaszpontok hálózatával szán­dékszik beszőni, csapataival akarja elárasztani ezt a térséget és megfe­lelő pillanatban ebből a térségből akar támadó háborút indítani. Az Eisenhower-doktrina szem­léltetően illusztrálja, hogy a gyarmati elnyomás rendszerének fő támasza ma az Egyesült Álla­mok. A kapitalista világban az utóbbi időben mind jobban éleződnek azok az ellentétek is, amelyek Nyugat-Né­­metország szerepének észrevehető növekedésével függnek össze. Néhány fontos vonatkozásban mindenekelőtt a nyersvas- és acéltermelésben, Nyu­­gat-Nömetország maga mögött hagy­ta Angliát, nem is szólva Franciaor­szágról, vagyis a kapitalista világ­ban a második helyre tornászta fel magát, a kőszéntermelésben pedig a harmadik helyet foglalja el. Távol- Keleten a kapitalizmus tábora foko­zódó ellentéteinek egyik forrása Ja­pán erősödése. Ipari termelésének mutatószáma több mint kétszerese a háború előttinek. A Szovjetunió kormánya — mon­dotta beszámolója további részében Sepilov — a béke megőrzése és meg­szilárdítása iránti gondoskodásból fa­kadó kötelességének tartja, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi hely­zetben újabb konstruktív erőfeszíté­sekre szólítsa a népeket és a kor­mányokat a béke érdekében. A szovjet külügyminiszter ezután élesen bírálta az amerikai világural­­mi törekvéseket és kijelentette: Meg kell látni, hogy az Egyesült Államok által indítványozott »-vi­lágrend« nem a nemzetközi vi­szonyok rendeződéséhez, hanem mesterséges kiéleződéséhez ve­zet. Nem a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élését jelenti, hanem a hidegháború szítását, beavatkozást más országok belügyeibe, aknamunkát a szocialis­ta államok, valamint minden olyan állam ellen, amely síkraszáll a tar­tós béke mellett. Az emberiségnek létérdeke fűző­dik ahhoz, hogy ilyesmi ne történjék. A népek egészen másfajta nemzet­közi viszonyokra törekszenek. Azt követelik, hogy világszerte diadal­maskodjék a békés egymás mellett élés elve, A szovjet kormány e köve­teléssel összhangban a legmesszebb­menő kitartást, türelmet és állhata­tosságot tanúsítja és fogja tanúsítani politikájában. Nem enged semmiféle provokációnak. Minden lehetőséget megragad, hogy az újabb bonyodal­makat és összetűzéseket megelőzze. A szovjet kormány mindenek­előtt elengedhetetlenü! szüksé­gesnek tártja a nemzetköz^ élet napirendjén szereplő két igen fontos feladat megoldását. Az egyik a leszerelés, a másik az európai és ázsiai kollektív biz­tonság biztosítása. Sepilov rámutatott, hogy az Egye­sült Államok továbbra is akadályoz­za a megegyezést a leszerelés kérdé­sében, majd kijelentette: Nem szabad tovább halogatni a le­szerelés problémájának megoldását. Az idő nem vár. Az ENSZ nem tölti be küldetését, ha nem éri el, hogy 1957 komoly előrehaladást hozzon ezen a területen. Az európai és ázsiai kollektív biz­tonságról szólva a szovjet külügymi­niszter megállapította: Elérkezett az ideje annak, hogy va­lóban egységbe fogják mindazok erőfeszítéseit, akik a régen megérett kérdés megoldását óhajtják — meg akarják teremteni Európában a béke tartós biztosítékait és az összes eu­rópai államok szilárd gazdasági együttműködésének nélkülözhetetlen előfeltételeit. Ugyanúgy elérkezett az ideje an­nak is, hogy további kezdeményezé­sek szülessenek az ázsiai és Csendes­óceáni kollektív biztonság biztosítá­sára. Sepilov ezután ismertette azt a ja­vaslatot, amelyet a Szovjetunió kor­mánya terjesztett az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaország kor­mánya elé, s amelyben felhívta e kormányokat, dolgozzák ki a közel­és közép-keleti békéről és biztonság­ról, valamint az e térség államainak belügyeibe való be nem avatkozásról szóló négyhatalmi nyilatkozat alap­elveit. A szovjet kormány azt a vélemé­nyét vallja, hogy a négy nagyhata­lom közös erőfeszítésével biztosítani lehetne szilárd és tartós békét eb­ben a térségben, ha a nagyhatalmak a közel- és közép-keleti országokhoz fűződő kapcsolataikat a be nem avatkozás politikájának, a közel- és közép-keleti államok nemzeti függet­lensége és szuverenitása tiszteletben tartásának elveire építenék fel. Sepilov beszédének további részé­ben kiemelte: megérett az idő arra, hogy gaz­dasági világértekezlet üljön össze. Egy ilyen értekezlet tárgyalhatna a nemzetközi kereskedelem további fejlesztéséről és egy nemzetközi ke­reskedelmi szervezet létrehozásáról az ENSZ keretében, nemzetközi gaz­dasági együttműködésről a gazdasá­gilag elmaradott országok független nemzetgazdaságának megteremtése céljából, valamint néhány pénzügyi kérdésről. Sepilov ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió kész a legnagyobb jóin­dulattal megvizsgálni minden olyan kezdeményezést, amely megkönnyí­tené a kölcsönös megértést az Egye­sült Államokkal, Angliával és Fran­­■ Írországgal. A szovjet külügyminiszter végül jellemezte a Szovjetunió és néhány más kapitalista ország viszonyát, majd a következőkkel zárta beszá­molóját: Javasoljuk az imperialista világ vezető köreinek: hajtsuk végre a gyakorlatban az általános lesze­relést. Semmisítsük még és tiltsuk el örökre a legújabb háborús pusztító eszközö­ket. Kereskedjünk, cseréljük ki a tu­dományos és kulturális értékeket. A 4íkés munka és a gazdasági versen­gés küzdőterén mutassuk meg, me­lyik társadalmi rendszeré a jövő. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok „Bűnözési térkép“ Párizsban Párizs a világ fővá­rosai közt sok min­denben vezetőszerep­pel bír: a divatban, az illatszerekben, a szép nőkben és — a rek­lámban. A reklám terén most szokatlan dolog történt: megjelent Párizs »»bűnözési tér­képe«. A térképet ál­lítólag egy szociológus kutatásai alapján ál­lították össze, aki vi­szont az igazságügy­­minisztériumra hivat­kozik ... A térkénen feltüntették Párizs minden veszedelmes kerületét, megjelölték azokat a kerületeket, ahol a legtöbb er­kölcs elleni bűncse­lekményt követik el, ahol a legtöbb rabló, gyilkos és betörő la­kik és dolgozik. Az ember a térképről megtudhatja, hogy pl. a Quartier Latin a turisták számára a legveszélytelenebb. A turisták ezentúl valószínűleg a veszé­lyes kerületeket fog­ják látogatni és nyil­vánvalóan ez is volt a »»bűnözési térkép« kiadásának célja. Komy, Daniele, Marina A nürnbergi anya­­könywez^ők már sok név-konjuktúrán es­tek át,... de ilyesmi még eddig nem volt! Nem, nem az történt, hogy tizenegy évi szü­net után egy újszülöt­tet ismét Adolfnak hívnak, ez még ki­bírható volna. Hanem az dühösíti fel a szol­gálatban megőszült anyakönywezetőket, hogy a leányok most mind olyan ostoba ne­veket kapnak. A leg­újabb leányszaporu­lat most Romy, Da­niele, Marina, Gwen­dolyn és egyéb ilyen értelmetlen nevet kap. Néhány nap előtt megjelent egy ameri­kai, aki leányát Ay névre jegyeztette be. Azt állította, hogy Ay az Anna és Mary ne­vek rövidítése. Az öreg anyakönyv­vezetők most minden filmújságra előfizet­tek. Szülők számára, akik nem találnak ne­vet gyermekeiknek. A nagyigényű menyasszony Egy oslói vőlegény­nek, Nithel úrnak, 1500 verssort kellett Shakespeare »Romeo és Juliá«-jából könyv­­nélkül megtanulnia, hogy megnősülhessen. Menyasszonyának, aki tanítónő, ez volt a ki­kötése. mert azt akar­ta, hogy vőlegénye irodalmi műveltséggel bírjon. Furcsa szökés A milánói börtön egyik fegyencének napszemüveg és bo­rotvaecsetből készült álszakáll segítségével sikerült megszöknie. A börtönbe polgári ruhát csempésztek be számára. A börtön ud­varán csatlakozott az ügyvédek csoportjá­hoz és azokkal kisé­tált a börtönből. Fák tompítják az utca lármáját Darmstadt polgár­­mestere elrendelte a város nagymérvű iá» sítását, valamint a be nem épített területek parkosítását. Szakér­tők véleménye szerint usvanis fásított utcá­kon nagymértékben tompul az utca lármá­ja. Darmstadt óriási forgalma a »lárma­kutató intézet« kimu­tatása szerint olyan zajt idéz elő, amely már káros az egész­ségre. Éppen ezért a város sürgősen meg­tesz minden intézke­dést, köztük az utcák fásítását is, hogy »megmentse« a város polgárait. Szerencsés pisztolylövés Egy torontói (Kana­da) ember revolverét tisztogatta. A revolver elsült és a golyó be­hatolt gazdája testé­be. Azonnal orvost hívtak, aki megállapí­totta, hogy a lövedék a vakbelet találta el, amelyet amúgyis sür­gősen operálni kellett volna, mert erős gyul­ladásban volt. Nasszer az arab nacionalizmusról Kairó (MTI). A Reuter jelenti: Nasszer egyiptomi elnök egy szíriai diákküldöttség előtt kijelentette: »Eltökéltük, hogy saját útunkon ha­ladunk előre, az arab nacionalizmus győzelmének eléréséért. Csak két fé­le út van nyitva számunkra — mon­dotta. — A mi útunk a szabadság és függetlenség útja. A könnyű út a nagy országok menetébe bekapcso­lódni, gyengének lenni és az imperia­listák által legyőzetni, azon imperia­listák által, akik most megkísérel­nek bennünket megsemmisíteni, egységünket megrendíteni«. Nasszer az Eisenhower-doktrina kihirdetése óta tett első nyilvános nyilatkozatában, amikor Egyiptom az arab nacionalizmusért emel szót, ezt nem érzelmi, vagy politikai szeszély­ből teszi. Ezt a nacionalizmusba ve­tett hite miatt teszi, amely védőpajzs gviptom, Szíria és az összes többi arab ország számára az imperialista összeesküvés ellen, amelynek célja az országaink feletti uralkodás. Nasszer így fejezte be nyilatkoza­tát: »Harcolni kell az arab naciona- Uzmus megszilárdításáért. Előre kell haladnunk saját útunkon, bármiféle nehézségek árán, meg vagyunk győ­ződve arról, hogy ez a mi útunk«. A TTIT idegen nyelvű tanfolyamain részvevők figyelmébe ! • A TTIT Megyei Titkársága felkéri az idegen nyelvű tanfolyamokra je­lentkezetteket, hogy 15-én, pénteken délután 5 órára jöjjenek el a Taní­tóképző Intézetbe (Bajcsy-Zs. u. 10.), ahol a tanfolyamvezető szaktanárok­kal a tanfolyamra való minden tud­nivalót részletesen megbeszélnek kí­vánságuk szerint. Ugyanakkor be­fizetik a tandíj első részletét is. Be­­iratási díj nincs. Újabb hallgatók is jelentkezhetnek még. A tanfolyamo­kon az oktatás a jövő héten indul meg. HÍREINK A NAC/YVILÄQBOL WASHINGTON (MTI) Az amerikai szenátus egyik bizottsága kedden hozzákezd Eisen­hower elnök közép-keleti tervének módositásához. Ugyanakkor a repub­likánusok azt jósoljál!, hogy a sze­nátus végül is nagy többséggel meg­szavazza Eisenhower tervét. Alexander Smith republikánus szenátor kijelentette, hogy a törvény­­javaslatot a tulajdonképpeni szená­tusi vita során erős bírálatoknak fogják alávetni, »de amikor bekö­vetkezik a döntés ideje, nem hiszem, hogy sokan szavaznának ellene«. DZSAKARTA (MTI) Az indonéz legfelső bíróság rendelkezése értelmében március el­sején állítják bíróság elé Ruszlan Abdulgani külügyminisztert egy ál­lami nyomdával kapcsolatos panama miatt — jelenti az AP. A bíróság döntését Zainal Abidin helyettes fő­ügyész jelentette be, és egyúttal kö­zölte, hogy a tárgyaláson ő lesz a kormány képviselője. ADEN (MTI) Mint ismeretes, az angol lé­gierő repülőgépei hétfőn elpusztítot­ták Danába falut. A Reuter-iroda közlése szerint kedden felderítő re­pülőgépek jelentek meg a falu fölött és az általuk készített fényképfelvé­telekből az derült ki, hogy mindösz­sze három ház és néhány melléképü­let áll még, bár azok is erősen meg­rongálódtak. LONDON (MTI) Az angol rádió washingtoni tudósítója szerint Eisenhower elnök és Macmillan miniszterelnök bermu­dai találkozójánál! hírét, valamint azt a hírt, hogy Eisenhower elnök két hét múlva tanácskozni fog a francia miniszterelnökkel, az amerikai fővá­rosban úgy minősítik, hogy most már lassanként véget ér az a feszült­ség, amit a szuezi válság okozott, s a nemzetközi politika ismét a gya­korlati politika kerékvágásába tér. Állandósul az a kissé talán túlzott elméleti irányzat, amibe az a törek­vés terelte az amerikai politikát, hogy az afrikai és ázsiai közvéle­mény kegyeit keresse — mondja az angol rádió tudósítja. BERLIN (MTI) Strauss bonni hadügyminisz­ter az úgynevezett evangélikus aka­démia Bad Ballban megtartott kon­ferenciája alkalmából sajtóértekezle­tet tartott, ahol a többi között kije­lentette, hogy »biztonsági okokból« szükséses a nvugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése. Véleménye szerint »»ezt a fejlődést nem lehet feltartóztatni még akkor sem. ha azt Amerika nem nézné jó szemmel«.

Next

/
Thumbnails
Contents