Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-14 / 37. szám
-------—-----------SOMOGYORSZAG Csütörtök. 1957. február 14. TM^и*мжая|н>шжцтооуаж^юNoШРп1ууши1ят1ьииист1Епшт-тм«гггшщииЕВ1ШИгм11ИГ'Ш11 умшншмц'..1; trJHi' .lSEPILOV: Nagy jelentőségű szovjet javaslatok a leszerelés, a kollektív biztonság és a kozépkeleti kérdés megoldására Moszkva (MTI). Február 12. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa .■két házának február 12-i együttes ülésén D. T. Sepilov külügyminiszter beszámolót tartott »A nemzetköpi helyzet és a Szovjetunió külpolitikájának kérdései« címmel. Bevejzetóül hangsúlyozta, hogy a szovjet ;állam külpolitikájának alapelve a ikét ellentétes társadalmi rendszer 'békés egymás mellett élése. Külpolitikánk megdönthetetlen alapja — mondotta — a nagy és kis országok szuverén jogainak tiszteletben tartása, a más államok belügyeibe való szigorú be nem avatkozás, a teljes egyenjogúság a kapcsolatokban. Az előadó emlékeztetett акта a nagy munkára, amelyet a szovjet kormány az utóbbi években a nemzetközi feszültség enyhítése érdekében végzett. A nyugati hatalmak vezető köreiben harc folyik két külpolitikai irányzat között. A józanabb politikusok belátják, hogy országuk nemzeti érdeke megköveteli a nemzetközi feszültség enyhítését. Ezekúek az országoknak a politikájában azonban 1956 végén egy másik, ellentétes irányzat kerekedett felül. A népek együttműködésének elmélyítése nyilván nem tetszik e második irányzat híveinek. Ezért kísérteteket tettek arra, hogy nyílt támadásba menjenek át két fő irányban — egyrészt Keleten a nemzeti felszabadító mozgalom ellen, másrészt a szocialista országok nagy közössége ellen. E tekintetben természetesen nagy szerepet kap az a körülmény, hogy a monopolisták a nemzetközi feszültséget féktelen fegyverkezési hajszára használják fel, hiszen a katonai megrendelések óriási profitot biztosítanak számukra. Ismeretes, hogy se Északatlanti Tömb fennállásának ifaét éve alatt részvevői több mint 3S4 milliárd dollárt fordítottak fegyverkezési célokra. De más tényezők is közrehatottak - folytatta. A burzsoá világ balkezes stratégái az SZKP huszadik kongresszusa után furcsán értelmezték a pártéletünk és állami építésünk különböző területein tapasztalt hibák bírálatát, Valóságnak vették, amit óhajtottak és a szovjet rendszer valamiféle -evolúciójával« kezdtek számolni, azzal, hogy mi lemondunk »-néhány oldaláról«, és ha nem is »»féhéreeskék«, de legalább is »»rózsaszínűek« leszünk. Hibásan értelmezték a keleti nemzeti felszabadító mozgalmad! erejét is. Sepilov rámutatott: a külföldről •sugalmazott magyarországi ellenforradalmi felkelés veresége és az ag-rcsszorok egyiptomi veresége az imperialista erőpolitika nagy kudarcai, egyben újabb bizonyítéka a kapitalista rendszer gyengülésének. A magyarországi és a közép-keleti események alakulása, az összeesküvők és az agresszorak gyors elszigetelő<ééee és kudarca megerősítette az SZKP XX. kongresszusa azon tételeinek helyességét és igazságát, amelyek szerint a háború a jelenlegi körülmények közölt nem kikerülhetetlen végzetszerűség, a háborúkat meg lehet előzni és meg lehet hiúsítani, s a jelenlegi nemzetközi erőviszonyok mellett az egyedül reális politika a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének politikája. Az egyiptomi és a magyarországi események megmutatták, mennyire időszerű és fontos volt az a figyelmeztetés, amely az SZKP XX. kongresszusán hangzott el. A kongresz- 3KUS ugyanakkor, amikor a békés egymás mellett élés politikáját hirdette. azt hangsúlyozta: »a legnagyobb éberséget kell tanúsítanunk. Amíg a földkerekségen lesz kapitalizmus, amíg lesznek a kapitalista monopóliumok érdekeit képviselő reakciós erők, továbbra is próbálkozni fognak háborús kalandokkal és agresszióval, megkísérelhetnek háborút kirobbantani«. Sepilov ezután elmondotta, milyen jótékony hatással van a nemzetközi légkörre a szocialista tábor, amely a népek békéjének és biztonságéinak fíj erőssége. A szocialista tábor or»óeainaik testvéri együttműködése létrehozta a nemzetközi kapcsolatok új' típusát. A szocialista országok kapcsolatai a teljes egyenjogúságon a területi sérthetetlenségen, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, az egymás belügyeibe való be nem avatkozáson lépülnek fel. Az új termelési mód fölénye, a szabid országok közötti testvéri együttműködés és kölcsönös segítségnyújtás erősödése döntő feltétele a szocialista táborhoz tartozó valamennyi állam rohamos gazdasági fejlődésének, a népjólét és a kultúra emelkedésének. Elegendő rámutatni arra, hogy 1956- ban a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ipari termelése több mint négyszeresen múlta felül a háború előtti színvonalat, ugyanakkor a kapitalista országoké mindössze 90 százalékkal. Az imperialisták megkísérlik aláaknázni és megbontani a szocialista tábor egységét, azért felhasználják az egyes országokban még itt-ot.t tapasztalható sovinizmust, a szüli! látókörű nacionalista érzelmeket és a múlt egyéb csölcevényeit. Egyebek között úgy igyekszenek szétszakítani a szocialista országokat, hogy felkapják az úgynevezetf »-nemzeti kommunizmus« eszméit. De e kísérletekre kudarc vár, mivel a szocialista országok közötti viszonyban nincsen és nem is lehetnek leküzdhetetlen ellentétek és érdekösszetűzések A Szovjetunió kormánya az SZKP XX. kongresszusán hozott történelmi döntéseknek megfelelően, megtette a szükséges intézkedéseket, hogy a testvéri országok közötti viszonyban ne legyen talaja a súrlódásoknak és a meg nem értésnek. 1956. október 30-án nyilvánosságra hozták a Szovjetunió kormányának nyilatkozatát a Szovjetunió és a többi szocialista állam közötti barátság és együttműködés fejlesztésének és további erősítésének alapjairól. Ez a nyilatkozat szabatosan kifejti a proletár internacionalizmus elveit úgy, „amint azok a szocialista országok testvéri együttműködése fejlődésének jelenlegi szakaszára érvényesek. A szovjet kormány az utóbbi időben e nyilatkozat szellemében kétoldalú tárgyalásokat folytatott _ a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kínai Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kormányával. E tárgyalásokat a szívélyesség és a barátság, a teljes megértés és nyíltszívűség légköre jellemezte. Az előadó rámutatott arra, hogy a szovjet kormány erőfeszítéseinek eredményeképpen ezekhez az erőfeszítésekhez Jugoszlávia kormánya is hozzájárult. Rendeződött a viszony a Szovjetunió és Jugoszlávia között. Mi továbbra is minden szükséges lépést megteszünk — mondotta —, hogy a szovjet—jugoszláv viszony baráti és egyenjogú alapon, sikeresen fejlődjék. Sepilov beszámolójának következő fejezetében a fő kapitalista hatalmak közötti ellentétek elmélyüléséről beszélt, különösen kiemelve a Közép- Keleten megnyilvánuló imperialista érdekellentéteket. Minthogy az Egyiptom elleni angol—francia—izraeli agresszió kudarcot vallott, az Egyesült Államok túlsúlya vetélytársaival szemben tovább növekedett. Az Egyesült Államok most az új erőviszonyokra támaszkodva napirendre tűzte Anglia és Franciaország teljes kiszorítását, a közel- és közép-keleti övezetből. Ékesszóló bizonyítéka ennek az úgynevezett Eisenhower-doktrina, melynek értelmében az Egyesült Államok atomtámaszpontok hálózatával szándékszik beszőni, csapataival akarja elárasztani ezt a térséget és megfelelő pillanatban ebből a térségből akar támadó háborút indítani. Az Eisenhower-doktrina szemléltetően illusztrálja, hogy a gyarmati elnyomás rendszerének fő támasza ma az Egyesült Államok. A kapitalista világban az utóbbi időben mind jobban éleződnek azok az ellentétek is, amelyek Nyugat-Németország szerepének észrevehető növekedésével függnek össze. Néhány fontos vonatkozásban mindenekelőtt a nyersvas- és acéltermelésben, Nyugat-Nömetország maga mögött hagyta Angliát, nem is szólva Franciaországról, vagyis a kapitalista világban a második helyre tornászta fel magát, a kőszéntermelésben pedig a harmadik helyet foglalja el. Távol- Keleten a kapitalizmus tábora fokozódó ellentéteinek egyik forrása Japán erősödése. Ipari termelésének mutatószáma több mint kétszerese a háború előttinek. A Szovjetunió kormánya — mondotta beszámolója további részében Sepilov — a béke megőrzése és megszilárdítása iránti gondoskodásból fakadó kötelességének tartja, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben újabb konstruktív erőfeszítésekre szólítsa a népeket és a kormányokat a béke érdekében. A szovjet külügyminiszter ezután élesen bírálta az amerikai világuralmi törekvéseket és kijelentette: Meg kell látni, hogy az Egyesült Államok által indítványozott »-világrend« nem a nemzetközi viszonyok rendeződéséhez, hanem mesterséges kiéleződéséhez vezet. Nem a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élését jelenti, hanem a hidegháború szítását, beavatkozást más országok belügyeibe, aknamunkát a szocialista államok, valamint minden olyan állam ellen, amely síkraszáll a tartós béke mellett. Az emberiségnek létérdeke fűződik ahhoz, hogy ilyesmi ne történjék. A népek egészen másfajta nemzetközi viszonyokra törekszenek. Azt követelik, hogy világszerte diadalmaskodjék a békés egymás mellett élés elve, A szovjet kormány e követeléssel összhangban a legmesszebbmenő kitartást, türelmet és állhatatosságot tanúsítja és fogja tanúsítani politikájában. Nem enged semmiféle provokációnak. Minden lehetőséget megragad, hogy az újabb bonyodalmakat és összetűzéseket megelőzze. A szovjet kormány mindenekelőtt elengedhetetlenü! szükségesnek tártja a nemzetköz^ élet napirendjén szereplő két igen fontos feladat megoldását. Az egyik a leszerelés, a másik az európai és ázsiai kollektív biztonság biztosítása. Sepilov rámutatott, hogy az Egyesült Államok továbbra is akadályozza a megegyezést a leszerelés kérdésében, majd kijelentette: Nem szabad tovább halogatni a leszerelés problémájának megoldását. Az idő nem vár. Az ENSZ nem tölti be küldetését, ha nem éri el, hogy 1957 komoly előrehaladást hozzon ezen a területen. Az európai és ázsiai kollektív biztonságról szólva a szovjet külügyminiszter megállapította: Elérkezett az ideje annak, hogy valóban egységbe fogják mindazok erőfeszítéseit, akik a régen megérett kérdés megoldását óhajtják — meg akarják teremteni Európában a béke tartós biztosítékait és az összes európai államok szilárd gazdasági együttműködésének nélkülözhetetlen előfeltételeit. Ugyanúgy elérkezett az ideje annak is, hogy további kezdeményezések szülessenek az ázsiai és Csendesóceáni kollektív biztonság biztosítására. Sepilov ezután ismertette azt a javaslatot, amelyet a Szovjetunió kormánya terjesztett az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya elé, s amelyben felhívta e kormányokat, dolgozzák ki a közelés közép-keleti békéről és biztonságról, valamint az e térség államainak belügyeibe való be nem avatkozásról szóló négyhatalmi nyilatkozat alapelveit. A szovjet kormány azt a véleményét vallja, hogy a négy nagyhatalom közös erőfeszítésével biztosítani lehetne szilárd és tartós békét ebben a térségben, ha a nagyhatalmak a közel- és közép-keleti országokhoz fűződő kapcsolataikat a be nem avatkozás politikájának, a közel- és közép-keleti államok nemzeti függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának elveire építenék fel. Sepilov beszédének további részében kiemelte: megérett az idő arra, hogy gazdasági világértekezlet üljön össze. Egy ilyen értekezlet tárgyalhatna a nemzetközi kereskedelem további fejlesztéséről és egy nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozásáról az ENSZ keretében, nemzetközi gazdasági együttműködésről a gazdaságilag elmaradott országok független nemzetgazdaságának megteremtése céljából, valamint néhány pénzügyi kérdésről. Sepilov ezután rámutatott, hogy a Szovjetunió kész a legnagyobb jóindulattal megvizsgálni minden olyan kezdeményezést, amely megkönnyítené a kölcsönös megértést az Egyesült Államokkal, Angliával és Fran■ Írországgal. A szovjet külügyminiszter végül jellemezte a Szovjetunió és néhány más kapitalista ország viszonyát, majd a következőkkel zárta beszámolóját: Javasoljuk az imperialista világ vezető köreinek: hajtsuk végre a gyakorlatban az általános leszerelést. Semmisítsük még és tiltsuk el örökre a legújabb háborús pusztító eszközöket. Kereskedjünk, cseréljük ki a tudományos és kulturális értékeket. A 4íkés munka és a gazdasági versengés küzdőterén mutassuk meg, melyik társadalmi rendszeré a jövő. ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok „Bűnözési térkép“ Párizsban Párizs a világ fővárosai közt sok mindenben vezetőszereppel bír: a divatban, az illatszerekben, a szép nőkben és — a reklámban. A reklám terén most szokatlan dolog történt: megjelent Párizs »»bűnözési térképe«. A térképet állítólag egy szociológus kutatásai alapján állították össze, aki viszont az igazságügyminisztériumra hivatkozik ... A térkénen feltüntették Párizs minden veszedelmes kerületét, megjelölték azokat a kerületeket, ahol a legtöbb erkölcs elleni bűncselekményt követik el, ahol a legtöbb rabló, gyilkos és betörő lakik és dolgozik. Az ember a térképről megtudhatja, hogy pl. a Quartier Latin a turisták számára a legveszélytelenebb. A turisták ezentúl valószínűleg a veszélyes kerületeket fogják látogatni és nyilvánvalóan ez is volt a »»bűnözési térkép« kiadásának célja. Komy, Daniele, Marina A nürnbergi anyakönywez^ők már sok név-konjuktúrán estek át,... de ilyesmi még eddig nem volt! Nem, nem az történt, hogy tizenegy évi szünet után egy újszülöttet ismét Adolfnak hívnak, ez még kibírható volna. Hanem az dühösíti fel a szolgálatban megőszült anyakönywezetőket, hogy a leányok most mind olyan ostoba neveket kapnak. A legújabb leányszaporulat most Romy, Daniele, Marina, Gwendolyn és egyéb ilyen értelmetlen nevet kap. Néhány nap előtt megjelent egy amerikai, aki leányát Ay névre jegyeztette be. Azt állította, hogy Ay az Anna és Mary nevek rövidítése. Az öreg anyakönyvvezetők most minden filmújságra előfizettek. Szülők számára, akik nem találnak nevet gyermekeiknek. A nagyigényű menyasszony Egy oslói vőlegénynek, Nithel úrnak, 1500 verssort kellett Shakespeare »Romeo és Juliá«-jából könyvnélkül megtanulnia, hogy megnősülhessen. Menyasszonyának, aki tanítónő, ez volt a kikötése. mert azt akarta, hogy vőlegénye irodalmi műveltséggel bírjon. Furcsa szökés A milánói börtön egyik fegyencének napszemüveg és borotvaecsetből készült álszakáll segítségével sikerült megszöknie. A börtönbe polgári ruhát csempésztek be számára. A börtön udvarán csatlakozott az ügyvédek csoportjához és azokkal kisétált a börtönből. Fák tompítják az utca lármáját Darmstadt polgármestere elrendelte a város nagymérvű iá» sítását, valamint a be nem épített területek parkosítását. Szakértők véleménye szerint usvanis fásított utcákon nagymértékben tompul az utca lármája. Darmstadt óriási forgalma a »lármakutató intézet« kimutatása szerint olyan zajt idéz elő, amely már káros az egészségre. Éppen ezért a város sürgősen megtesz minden intézkedést, köztük az utcák fásítását is, hogy »megmentse« a város polgárait. Szerencsés pisztolylövés Egy torontói (Kanada) ember revolverét tisztogatta. A revolver elsült és a golyó behatolt gazdája testébe. Azonnal orvost hívtak, aki megállapította, hogy a lövedék a vakbelet találta el, amelyet amúgyis sürgősen operálni kellett volna, mert erős gyulladásban volt. Nasszer az arab nacionalizmusról Kairó (MTI). A Reuter jelenti: Nasszer egyiptomi elnök egy szíriai diákküldöttség előtt kijelentette: »Eltökéltük, hogy saját útunkon haladunk előre, az arab nacionalizmus győzelmének eléréséért. Csak két féle út van nyitva számunkra — mondotta. — A mi útunk a szabadság és függetlenség útja. A könnyű út a nagy országok menetébe bekapcsolódni, gyengének lenni és az imperialisták által legyőzetni, azon imperialisták által, akik most megkísérelnek bennünket megsemmisíteni, egységünket megrendíteni«. Nasszer az Eisenhower-doktrina kihirdetése óta tett első nyilvános nyilatkozatában, amikor Egyiptom az arab nacionalizmusért emel szót, ezt nem érzelmi, vagy politikai szeszélyből teszi. Ezt a nacionalizmusba vetett hite miatt teszi, amely védőpajzs gviptom, Szíria és az összes többi arab ország számára az imperialista összeesküvés ellen, amelynek célja az országaink feletti uralkodás. Nasszer így fejezte be nyilatkozatát: »Harcolni kell az arab naciona- Uzmus megszilárdításáért. Előre kell haladnunk saját útunkon, bármiféle nehézségek árán, meg vagyunk győződve arról, hogy ez a mi útunk«. A TTIT idegen nyelvű tanfolyamain részvevők figyelmébe ! • A TTIT Megyei Titkársága felkéri az idegen nyelvű tanfolyamokra jelentkezetteket, hogy 15-én, pénteken délután 5 órára jöjjenek el a Tanítóképző Intézetbe (Bajcsy-Zs. u. 10.), ahol a tanfolyamvezető szaktanárokkal a tanfolyamra való minden tudnivalót részletesen megbeszélnek kívánságuk szerint. Ugyanakkor befizetik a tandíj első részletét is. Beiratási díj nincs. Újabb hallgatók is jelentkezhetnek még. A tanfolyamokon az oktatás a jövő héten indul meg. HÍREINK A NAC/YVILÄQBOL WASHINGTON (MTI) Az amerikai szenátus egyik bizottsága kedden hozzákezd Eisenhower elnök közép-keleti tervének módositásához. Ugyanakkor a republikánusok azt jósoljál!, hogy a szenátus végül is nagy többséggel megszavazza Eisenhower tervét. Alexander Smith republikánus szenátor kijelentette, hogy a törvényjavaslatot a tulajdonképpeni szenátusi vita során erős bírálatoknak fogják alávetni, »de amikor bekövetkezik a döntés ideje, nem hiszem, hogy sokan szavaznának ellene«. DZSAKARTA (MTI) Az indonéz legfelső bíróság rendelkezése értelmében március elsején állítják bíróság elé Ruszlan Abdulgani külügyminisztert egy állami nyomdával kapcsolatos panama miatt — jelenti az AP. A bíróság döntését Zainal Abidin helyettes főügyész jelentette be, és egyúttal közölte, hogy a tárgyaláson ő lesz a kormány képviselője. ADEN (MTI) Mint ismeretes, az angol légierő repülőgépei hétfőn elpusztították Danába falut. A Reuter-iroda közlése szerint kedden felderítő repülőgépek jelentek meg a falu fölött és az általuk készített fényképfelvételekből az derült ki, hogy mindöszsze három ház és néhány melléképület áll még, bár azok is erősen megrongálódtak. LONDON (MTI) Az angol rádió washingtoni tudósítója szerint Eisenhower elnök és Macmillan miniszterelnök bermudai találkozójánál! hírét, valamint azt a hírt, hogy Eisenhower elnök két hét múlva tanácskozni fog a francia miniszterelnökkel, az amerikai fővárosban úgy minősítik, hogy most már lassanként véget ér az a feszültség, amit a szuezi válság okozott, s a nemzetközi politika ismét a gyakorlati politika kerékvágásába tér. Állandósul az a kissé talán túlzott elméleti irányzat, amibe az a törekvés terelte az amerikai politikát, hogy az afrikai és ázsiai közvélemény kegyeit keresse — mondja az angol rádió tudósítja. BERLIN (MTI) Strauss bonni hadügyminiszter az úgynevezett evangélikus akadémia Bad Ballban megtartott konferenciája alkalmából sajtóértekezletet tartott, ahol a többi között kijelentette, hogy »biztonsági okokból« szükséses a nvugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való felszerelése. Véleménye szerint »»ezt a fejlődést nem lehet feltartóztatni még akkor sem. ha azt Amerika nem nézné jó szemmel«.
