Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-13 / 36. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! * n,--------— ß Somogyország щи—iiiiibtii iiwrpnii HUHihiiihii—iNoI «я—ne*».4имижяшшшштвашатштшшвшк. Щюшягмжтуяат*тиж*\1твжшшшхташшшшшташпшяайжшкюваавпштттшаяяткаштшвшт1 щя’\1ягы:итиуттытяшшвшпшт' 1ЩЩИимдниниинмиммииимNo>г»11«1«ш*ви*шврди>ивиЯЯФ AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA II. évf., 36. szám. Szerda, 1957. február 13. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ARA 50 FILLÉR Tegyük jövedelmezőkké Hz állami vállalatokat Az infláció veszélye itt lebegett a fejünk felett. Most, hogy ipari üzemeink termelése megindult, sokan úgy vélekednek, elmúlott a veszély, sőt talán kicsit megpihenhetnénk a babérokon. Ez az okoskodás azonban nagyon gyenge és káros. Miért? Rabár a szén- és energiatermelés eddig elért növekedése már lehetővé teszi, hogy megyénk ipari üzemeinek többsége elérje az 1956. harmadik negyedévi termelési színvonalat — a pénzromlás veszélye még nem múlt el. Mert hiába sikerül a termelési tervek teljesítését az októberi szintre feltornászni, ha ugyanakkor a termelési költségek nagy mértékben emelődnek. Vegyünk két példát. Az egyik a Finommechanikai Vállalat, mely a Városi Tanács Ipari Osztálya felügyelete alá, míg a másik a Kaposvári Mélyfúró Vállalat, minisztérium .alá tartozó vállalat. A Finommechanika, mint közszolgáltató váíialat, nehezebb helyzetben van, mint egy minisztériumi vállalat, hisz nem tudja betervezni, legalább is csak csekély mértékben, mit fog egy hónap múlva csinálni. A profilja is szerteágazó, meri van mechanikai, autójavító, villamosmotor tekercselő, sokféle javító, fényező, nikkelező részlege. De van drőtfonatkészítő, bádogos, lakatos, esztergályos csoportja is. Nyilván ennyiféle javító és előállító részlegnél súlyos gond az anyagellátás, a létszámgazdálkodás, a bérezés. A Finommechanikai Vállalat a múltban mégis mindig nyereséges volt. Az októberi események folytán viszont nagy mértékben csökkent a vállalat termelése. Októberben 76,3 százalékra, novemberben 67,6 százalékra teljesítette tervét. A termelékenység 10—15 százalékkal zuhant, míg a bérek emelédtek. Ünköltségileg 7 százalékos eredményromlást jelentett a munkakiesés, valamint az, hogy körülbelül 160 ezer forintnyi bért fizettek ki, mely mögött semmi termelés nincs. De nézzük meg januárt. Januárban már 104 százalékra teljesítették tervüket, de a termelékenység októberhez viszonyítva csak 95 százalékos, az önköltség ugyancsak hasonlóan alakul. Mi lenne itt a sürgős teendő? Javítani az anyagellátáson, gépkocsikat bocsátani rendelkezésükre a termelés nagyobb mérvű fellendítéséhez, átállni még jobban a készárutermelésre, s az előállított cikkeket Somogy megyében eladni. A termelést nem lehet viszoiit növelni az ösztönző bérrendszer kialakítása nélkül. E célból már tettek lépéseket a Finommechanikai Vállalat vezetői. Fix órabér, plusz prémium talán megoldás is, de meg kellene esetleg vizsgálni a teljesítménybérezés egyes jel bevált módszereinek visszaállítását is. A vállalatnak épp úgy, mint a múltban, arra kell törekednie, hogy ismét nyereségessé váljon. E célból szükséges az ipari osztály részéről nagvobb segítségnyújtás az anyagellátás és helyiségproblémák megoldása terén. , Nézzük meg most a másik, a miniszteriális vállalat helyzetét. A kaposvári Mélyfúró Vállalat a negyedik negyedévben mindössze 37 százalékra tudta teljesíteni tervét. A vállalatnál októberben még úgy gondolták. az 1956-os évet nyereséggel zárják. A harmadik negyedév végén mintegy fél millió forint nyereség mutatkozott. Ez azonban elolvadt az októberi és novemberi események következtében és így előreláthatóan kb. egymillió forintos veszteséggel zárják az 1956-os évet. Csupán termelés nélküli bérre 800 ezer forintot fizettek ki. A béralap — a béremelések következtében — 10 százalékkal nőtt. Januárban itt is mutatkozik fellendülés. A saját elkészítéséi januári tervhez viszonyítva 90 százalékra teljesítették az előirányzatot. Hogy állnak a termelékenységgel? Míg a negyedik negyedévben az egy őre eső termelési érték 4320 forint volt, addig januárban egy hónapra vetítve 3170 forint. Ez szép eredmény, de még mindig kevés, javítani kell rajta. Bárki azt hihetne, csak a közszolgáltató vállalatoknál nem lehet előre látni a jöxöre hónapokra, a termelés mennyiségére. Sajnos azonban a minisztériumi vállalatoknál is többségükben ez a helyzet. A minisztérium még mindig nem tudja megmondani, hogy hány kutat fúrjanak és hol. Tervgazdálkodást folytatni tervek nélkül — lehetetlenség! A vállalat nyereségessé akar válni 1957-ben. A termelési költségek csökkentése érdekében emelni kellene a termelést, de előre meg nem szabott munkák nélkül ez nehéz dolog. A bérezésnél eltörölték ugyan a normákat, de a termelési érték arányában fizetnek bért. Ez ösztönzőleg hat a munkában. íme, két vállalat a számok tükrében. Nézzük azonban az egész megyét. A megye szocialista iparvállalatai 1956-ban ugyan 1,7 százalékkal többet termeltek mint az előző évben, de az októberi, novemberi események miatti a termelés mintegy 50 millió forinttal, azaz 35,5 százalékkal kisebb volt e két hónapban, mint az előző év hasonló időszakában. Ennek eredményeképpen a termelékenység 1955-höz viszonyítva 4,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor a rrsmkások átlagkeresete 10,5 százalékkal emelkedett. Október—november hónapban pedig a munkások átlagkeresete 23,7 százalékkal volt magasabb, mint 1955 azonos időszakában. Ezek a számok önmaguktól beszélnek. Most a termelés kezdi ugyan utolérni a normális színvonalat, de a termelékenység sajnos nem nő olyan arányban, az önköltség nem csökken, hanem emelkedik. Nem lehet senki előtt vitás, így is az infláció veszélye fenyeget bennünket. Az önköltség csökkenése, kedvező alakulása befolyásolja a vállalatok jövedelmezővé válását. A jövedelmezőség az alapja mindennek. A munkások bére emelésének. a jobblétnek is. A termelési költségek meghatározott színvonala tartja a fogyasztási cikkeket a változatlan árakon. A múltban nagyon sok. ipari vállalat állandóan veszteségesen termelt. Az állam szinte »nyakló nélkül« finanszírozta ezeket a veszteségeket. Az üzemek rentábilissá tétele nem volt a legfontosabb szempont. A gazdasági bajokból viszont így, ilyen gazdálkodás mellett kilábolni nem lehet. Az önköltség csökkentésének biztosítására a forradalmi munkás-paraszt kormány nagyjelentőségű határozatot hozott. A vállalatok kötelesek programot készíteni arról, hogyan, milyen intézkedésekkel, miiyen ütemben és határidőre tudják a termelési költségeket a reálisra csökkenteni. Nemcsak a terv mindenáron való teljesítése a. fontos. Az intézkedéseknek oda kell iránvulniolc, hogy a termelés növekedésével együtt járjon a termelékenység emelése is. Ezért szükséges — ahol a gazdasági termelést elősegítik — a_ teljesítménybérezés olyan formájának bevezetése, mely a dolgozók előtt érthető, világos és a legjobban megfelel az adottságoknak. A kormány utasítja a minisztériumokat (megyei végrehajtó bizottságokat!, hogy a vállalatok áital elkészített programokat a népgazdasági érdekek szem előtt tartásával vizsgálják felül, és segítsék a vállalatokat szervezetileg, valamint az anyagellátás vonalán a kitűzött feladatok végrehajtásában. Ahol szükséges, átmeneti intézkedésként bevezethetik a havi béralap ellenőrzését is. Ezek a rendelkezések a dolgozók alapvető érdekeit szolgálják. Felelőtlen dolog lenne most a bérek további növeléséért kardoskodni. Semmibe venni az állam iránti kötelezettségek teljesítését. Szem elől téveszteni, hogy a munkások napi érdekei fölött elsősorban ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása áll és csakis ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásával lehet megakadályozni a pénzromlást, megszilárdítani a népgazdaság helyzetét, ami a jólét, az életnívó emelésének elengedhetetlen feltétele. Támogassák tehát a munkástanácsok, az üzemek vezetői, a szakszervezetek a kormány határozatát, segítsék elő üzemeikben a dolgozók érdekeit szolgáló intézkedések mielőbbi végrehajtását. Csökkentsük az önköltséget, tegyük jövedelmezőkké az állami vállalatokat. Ez a soronlévö legfontosabb feladat! ELŐZETES JEl ENTÉS a Karnevál herceg érkezéséről Nap olvasztja, szél szárogatja simára az utat, amelyen egykoron — néhai jó Csokonai Vitéz Mihály tanúskodása szerint — Karnevál herceg szánkón vonult be Kaposvárra. Mivel a csillagoknak és éveknek járása csak Dorottyákat érint, ellenben a farsang fejedelme időtlenidőkig fiatalon jár-kél alattvalói között, tehát az idén ismét behajthat Kaposvárra a férjhezmenendők listáját tartalmazó nagykönyvével és mókát csináló kíséretével. Csakhogy ellentétben a régi esettel, az idén a vidámság fejedelmét hercegi asszonyé is elkíséri a farsangi mulatozás megnyitójára, — nehogy esetleg valaki a földi lények közül megsebesítse a szerelmek összeboronálójának szívét. Akárhogy is történne, egy biztos: nem lesz könnyű dolga még Karnevál hercegnek sem a szépségek rangsorolásánál, mert a máskülönben oly hódító tekinteteket az álarcok rideg közönye fogja borítani. Éppen ezért •— úgy hallottuk — már előre készül a hercegi pár ceremóniamestere, hogy szép rendet tartson az álarcokban mulatozó fiatalság között. No, és persze, ha már egyszer Karnevál fejedelem bekocsizik Kaposvárra és résztvesz mulatozáson, nem maradhat el a szokásos beszédje sem. S aztán? Aztán hadd kezdődjön a bál, a nyitótáncosok szép táncával és táncoljon mindenki, aki búcsúztatni akarja a farsangot és a gondot! Kegyetlenség volna egész éjjel rejtett arccal ropni a táncot, ezért Karnevál herceg elrendeli majd a maszkok levételét — s bizonyítandó mennyire szereti a tréfát: a legszebb jelmezt viselőt megjutalmazza. De addig még néhány nap eltelik, ugyanis február 23-án lesz a bál az Iparosszékházban, melyre még csak most készítgetik Karnevál herceg számára is az utat a Forradalmi ifjúmunkás Szövetségnél — ahol meglestük a készülődés lázas munkáját. Elutasították egy újabb nyugati háromhatalmi értekezlet gondolatát Bűncselekmény vagy gyerekes csíny Egy „csendes" délelőtt a megyei Tüdőgondozó Intézetben Február 25-ig ki keli jelenteni a külföldre távozottakat lakásukból EGY KIS STATISZTIKA A sütőipar 5,1 százalékkal kevesebb kenyeret sütött 1956-ban az előző évinél. Ennek oka az, hogy a parasztságtól kevesebb gabonó.t gyűjtöttek be, így több volt az önellátottak száma, mint az előző évben. A megye húsipara viszont zsírból 37 százalékkal, húsból pedig 40 százalékkal többet adott a dolgozóknak, mint a megelőző évben. A cukoriparban 4,6 százalékkal több cukrot termeltek, mint az 1955. évben. Ennek oka, hogy hasonló répamennyiségből az 5 százalékkal magasabb cukortartalom folytán több cukrot tudtak nyerni. A téglaiparban 1956. évben 7,9 százalékkal (4 193 000 darabbal) többet gyártottak, mint az előző évben. Ebből a mennyiségből kb. 840 családi házat lehet építeni. 1957. január 1-én 288 orvos dolgozott a megye területén, 12-vel több, mint 1956. január 1-én. Az októberi események ideje alatt két orvos távozott ismeretlen helyre a megyéből. 1956. második j íélévében a honvédség átadta a volt 'Honvéd Kórház épületét a Szegyei Kórháznak, ahol jelenleg 50 ágy van. A betegforgalom 1956. második félévében az októberi és novemberi események következtében csökkent. A betegotthonok kihasználtsága emelkedett. 1956. második félévében az ágykihasználási százalék 76 volt, míg az előző év ugyanez időszakában 22,3 százalék. 1956. második félévében létesítették a Nagybereki Állami Gazdaság üzemi bölcsődéjét 10 férőhellyel. Négy idénybölcsődét 20—20 férőhellyel állandósítottak területi bölcsődévé. Közalkalmazottak „akciónapjaPárizsban Párizs (MTI). Hétfőn Párizsban a közalkalmazottak »akciónapot« tartottak fizetésemelési követeléseik támogatására. Párizs száíios postahivatalában a dolgozók sztrájkba léptek. Vidéken is többhelyütt került sor. a postások körében munkabeszüntetésre, így elsősorban Marseilleben, Nantesben és Cannesben. A francia fővárosban a közalkalmazottak hétfőn délután munkaidő után nagyarányú tüntetést rendeztek a pénzügyminisztérium épülete előtt, követelve az alacsonyabb kategóriákban dolgozók fizetésemelését. A tüntető tömeg áttörn e a rendőrök kordonját, elözönlötte á Rue de Rivoht és kéz a kézben vonult a Concordetér felé. EGY POHÁR BOR MELLETT FALUGYŰLÉSEN VOLTAM a közelmúltban Somogy megye egyik kis községében. A gyűlés után V. Péter, a község egyik gazdája meghívta a falu vezetőit, s az ott lévő kiküldötteket, hogy tiszteljék meg a házát egy pohár borra. Hideg, jeges szél fütyült akkor az utcákon, hordta szerte-széjjel a havat, s ösztökélte sietésre a gyűlésről hazafelé tartó embereket. A hideg miatt, no meg, hogy gyorsabban múljanak az unalmas esti órák, mindenki örömmel fogadta a meghívást. Hisz mit csinál ilyenkor télen a falusi ember? Esténként összegyűlnek, hol az egyik, hol a másik szomszédban beszélgetni, meghányni-vetni a múlt hibáit, 3 tervezgetni a derűsebb jövőt... Barátságos meleg fogadja a vttadéglátó gazda házába belépőket. — Szorgoskodó háziasszony, játszadozó gyermekek, duruzsoló tűz, dörömbölő macska — megszokott, idillikus falusi kép tárul a belépők elé. Olyan, amilyet megtalálunk minden faluról szóló könyvben, ej* beszélésben, vagy versben egyaránt. S ami hiányzik a régi képekből és itt megtalálható, azt is elmondjuk. Az egyik sarokban 'az asztalon hatalmas világvevő rádió, a másik sarokban pedig modern, kellemes meleget árasztó kályha. A falon képek. Nagyszülők, esküvői kép, a gazdáról egy katonaruhás kép, a gyermekek képei, s egy Budapestet, meg egy erdőt ábrázoló rézkarc. Gyorsan bor kerül az asztalra, s harapnivaló is. Lassan csörgedezik a pohárba a bor, lassanként megindul a beszélgetés is. — Régen, nagyon régen volt az — emlékezik vissza a házigazda —, amikor így együtt borozgattunk, pedig valamikor együtt koptattuk az iskola padjait, s majdnem egyszerre kezdtünk el udvarolni is, és egyszerre vonultunk be katonának — intézi szavait a tanács elnökéhez. Mégis, az elmúlt esztendők alatt nagyon eltávolodtunk egymástól. Mivel kerestek fel a község vezetői az elmúlt évek alatt? Jegyezzek ennyi vagy anynyi békekölcsönt, lépjek be a termelőszövetkezetbe, teljesítsem túl a beadást. Ezekből a látogatásokból bizony elegem volt. S hogy enyhítse szavainak élét, még hozzáteszi: — tudom, nem ti voltatok ennek az okai, nem ti akartátok ezt... NÉMA CSEND ereszkedik a szobára. A csendet csak a poharak összecsengése töri meg. Majd kis idő múlva a tanácselnök lassú, megfontolt szavai hallatszanak. — Tudom jól, milyen sok hiba történt az elmúlt esztendők alatt. Nagyon sokszor éreztem én magam is hiányát, hogy nem kerestem fel az embereket, nem kértem ki tanácsaikat, nem mondtuk el egymásnak őszintén véleményünket. De épp ezek a helytelen intézkedések tették azt, hogy barátaimat, vagy ismerőseimet — másképp, mint a tanács elnöke — fel tudtam volna keresni. Bizony ezek az intézkedések gátat emeltek a község lakói és vezetői közé. Éreztem ezt abból is, hogy az emberek nem kerestek fel olyan bizalommal, mint kezdetben, a tanácsok alakulásakor. De ezek most megszűntek. Megszűnt a kötelező beadás, az erőszakos tsz-szervezés, úgy érzem, most már nem kell félni az emberektől, sőt keresni kell velük a jó kapcsolatot — fejezi be a tanácselnök. — Igen, most másként indult — szövi tovább a beszéd fonalát a gazda. Az elmúlt napokban kommunisták jártak nálam beszélgetni. Sok mindenről szó esett. Hogyan látom a jelent, hogyan képzelem el a jövőt, hogyan látom a kormány programját, helyesnek tartom-e az eddigi intézkedéseit? Őszintén megmondtam akkor is, megmondom most is, hogy az eddig hozott intézkedések nagyon megnyugtatnak, mert azt mutatják, hogy a kormány segít a parasztságon. Aztán hogyan alakul? Ez. már rajtunk is áll. Mindenesetre azt mondom, a kormány segített, segítenünk kell nekünk is a kormányt. MEGÜRÜLT, MAJD ISMÉT MEGTELT A POHÁR. Ahogy fogyott a bor, úgy emelkedett a jókedv, lett egyre derűsebb a hangulat, s egyre vidámabb a beszélgetés. Mosolyogva idézték fel a közös emlékeket, fiatalkori csínytevéseiket, katonai élményeiket. ■.. Későre járt. A kancádból kifogyott a bor. A gyerekek is elfáradtak a játékban, a háziasszony is abbahagyta a munkát, s mindannyian a beszélgetőket figyelték. Majd elkövetkezett a búcsúzás pillanata. A házigazda és a község vezetői »idegenként« találkoztak, s jóbarátként váltak el. A bor tette ezt? Nem. Úgy gondolom, sokkal nagyobb szerepe volt ebben annak az őszinteségnek és bizalomnak, amelynek segítségével megtalálták az egymáshoz vezető utat... MIÉRT MONDTAM EL ezt a történetet? Azért, mert sok község vezetői és gazdái között még mindig a régi űr tátong. Azért, mert sok község vezetői és gazdái még mindig nem találták meg az egymáshoz vezető utat, nem is keresték, mert úgy érzik, ennek még nem jött el az ideje. Szeretném, ha ez a kis történet felhívná figyelmüket arra, hogy erre а közeledésre éppen most van a legnagyobb szükség. Szeretném, ha megértenék, hogy az egymáshoz közeledés nélkül eredményes munkát végezni nem lehet. Szeretném, ha megértenék ebből, ahhoz, hogy a községek vezetői és gazdái megtalálhassák az egymáshoz vezető utat, ahhoz mindkét részről őszinteségre és bizalomra van szükség. SZALAI LÁSZLÓ
