Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-07 / 31. szám
Világ ^roLvarjai egyesüljetek! >' Som ogyor szág, AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA *. II. évf., 31. szám. Csütörtök, 1957. február 7. ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ARA 50 FILLÉR Mi lesz a földdel ? A napokban hozták nyilvánosságra az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletét a mezőgazdasági ingatlanok tulajdoni és használati viszonyainak rendezéséről. Régóta várta már a falu ezt az igazságtevő jogszabályt. Bármerre jártunk az elmúlt hetekben, azt tapasztaltuk, hogy a Balatontól a Dráváig, a megye széitébenhosszában mindenütt egyetlen fő kérdés buggyan ki a parasztemberek ajkán: mi lesz a földdel? Erről érdeklődik hozzánk küldött levelében Király György Hedrehely—Hárserdö pusztáról, Rácz Imre Taranyról és még sokan mások. Érthető ez a nagy tudakozódás, hiszen a begyűjtés megszüntetése után roegnövekedett paraszti termelési kedv csakis szilárd alapon élhet, gyarapodhat. Ehhez, a termelési biztonság megteremtéséhez kellett, hogy állást foglaljon a kormány a föld tulajdona és használata ügyében. Szükségessé és időszerűvé érlelte ezt az intézkedést a dolgozó parasztság egyre növekvő aggodalma is amiatt, mert kétségbeesve kelett látnia, hogy az ellenforradalom nagyon felbátorította a falvak volt kizsákmányol lóit, s szinte minden községben követelték vissza a kulákok régi vagyonukat, amelyeket kisemberek vettek pártfogásba. Ezért az új rendelet nemcsak gazdasági dokumentum, de fontos, határozott, nyílt politikai állásfoglalás is amellett, hogy a falvakban nem a régi osztályellenség, hanem a dolgozó parasztság kezében marad továbbra is a hatalom. Sok vitás kérdést szültek falvainkban az elmúlt évek. Emlékszünk a tagosításokra, földrendezésekre, a különféle célok érdekében végrehajtott földigénybevételekre — egyszóval: emlékszünk a földek mozgatására és az ebből fakadó sérelmekre. Joggal követelte a dolgozó parasztság, hogy tegye lehetővé a kormány a rendteremtést minden falu határában. Most indul meg az a munka, napjainktól kezdődően ültetik át ezt a rendeletet az életbe. Nincs módunk arra, hogy részletesen taglaljuk a tennivalókat, elemezzük a kormány útmutatását. Csupán néhány alapvető részt ragadunk ki a rendeletből. Az első, amely szembetűnik a rendelet tanulmányozásánál az, hogy nem köntörfalaz, hanem egyértelműen állást foglal a vitás kérdésekben. Megmondja, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek betagosített tábláihoz büntetlenül hezzányúlnj nem lehet. Ezek a földek a szocializmus bázisai a falun — megvédeni őket a szocializmusra felesküdött kormánynak elsőrendű kötelessége. Minden sérelmet tehát nem lehet orvosolni, hiszen akkor óhatatlanul meg kellene bontani a szocialista szektor összefüggő, már kialakított területét. Ezért vezérelv legyen minden faluban, hogy mindazon hibákat kiigazítsák, amelyekre a rendelet lehetőséget ad. Mi lesz a volt szövetkezeti tagokkal? A kilépők részére földet az általuk bevitt terület arányában lehet kiadni, elsősorban a tsz tagosítatlan parcelláiból, s ha ilyen nincs, akkor a tábla szélén. Az ősszel és télen, az 1956. október 1 és e rendelet megjelenése közti időben feloszlott tszek tagjai ugyancsak a bevitt földdel lehetőleg azonos művelési ágú és értékű földet kaphatnak. Tehát annyi földet lehet adni a, feloszlatott tsz-ek tagjainak, amennyit a szövetkezetbe bevittek. Ha a tsz betagosított tartalékterületet is használt, ezt a földet egy tagban, a nagyüzemi épületek körül sértetlenül kell hagyni. Ezt az összefüggő területet állami tartaléktőidként kizárólag szocialista szektor: tsz, termelői társulás, vagy állami gazdaság hasznosíthatja. ‘’’Tk, ez az intézkedés elejét veszi a holnapi földmozgatásnak, s buzdítást jelent a paraszti összefogásra. Állami tartalékból földet kimérni bárki részére csak a 25 holdnál kisebb, szétszórt parcellákból lehet. Minden vitás ügy elintézésénél fontos szempont: igyekezzünk szót érteni, megegyezni az érdekeltekkel. Ennek alapján lehetőség nyílik arra, hogy a dolgozó parasztok egymás Között, megegyezéssel elcserélhessék földjeiket. így is csökkenteni lehet a nem orvosolható sérelmek számát. A kártalanításról is intézkedik a rendelet. Kártalanításra jogosultak azok a dolgozó parasztok és dolgozó kisemberek — tehát nem a kulákok! — akiknek földjét 1949. szeptember elseje után ellenszolgáltatás nélkül különböző célra igénybevették. Mindjárt hozzátesszük, hogy pénzben nem, hanem csak természetben lehet kártalanítani. Hogyan történik ez? Dolgozó parasztok, mezőgazdasági szakemberek legfeljebb tíz, vagy más, földműveléssel nem élethivatásszerűen foglalkozó dolgozó kisemberek legfeljebb egy hold csereingatlant kaphatnak kártalanítás címén. A használatukban lévő földterület azonban nem haladhatja meg a 25, illetve az 1 holdat. A kártalanítás mértékét a községi tanács csökkentheti, ha nincs elegendő föld az igények kielégítésére. Az 1951. augusztus elseje után elhagyott vagy felajánlott földekből csak akkor lehet visszaadni régi gazdáiknak, ha a kártalanítás után marad 25 holdnál kisebb állami tartalékterület. Előfordulhat, hogy a kártalanítást és visszajuttatást kérő személyek jogos földigényét olyan tartalékfölddel elégítik ki, amelyet kishaszonbérlő nyível meg. Ebben az esetben, a tulajdonjogot megszerzik a kártalanítást vagy a visszajuttatást igénylők. Am a szerződés lejártáig a használati jog a kishaszonbérlőt illeti meg, aki az eddigi feltételek szerint megszabott használati díjat ezután a tulajdonosnak fizeti. A kishaszonbérleti szerződést a tulajdonos nem rúghatja fel. Ez az eljárás megnyugtatja azokat a kisembereket, akik az címűit évek gazdasági nehézségei ellenére is vállalták, hogy több-kevesebb földet kezelésbe vesznek a csaknem minden falu határát csúfító, gaztermő, gazdátlanná vált földekből. A kártalanítási vagy földvisszaigénylési ügyek elintézéséljek az a módja, hogy a volt tulajdonos vagy özvegye kérelmet nyújt be a községi tanács végrehajtó bizottságához 1957. február 28-ig. Ha a vb-határozatot sérelmesnek tartja, 15 napon belül fellebbezéssel élhet a járási tanács végrehajtó bizottságánál. Az érvényes határozat megszületése után a változást bejegyzik a telekkönyvbe és az állami földnyilvántartásba. E viták rendezésének minden költsége az államot terheli. Aki falun jár, örömmel hallhatja, hogy megnőtt a föld becsülete, vonzóereje. Sok parasztembert foglalkoztat ezért az ingatlanvásárlás gondolata. A mostani rendelet ezt is szabályozza. Mező- és erdőgazdasági ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez, a járási mezőgazdasági osztály engedélye szükséges. Földműves emberek 5 hold tulajdonjogát szerezhetik meg vétel, ajándékozás vagy csere útján. Ám földterületük nem haladhatja meg a 20—25 holdat! íme, itt is látszik: nem engedjük feltámadni a falusi kizsákmányolást. Ezt szolgálja az a korlátozó rendelkezés is, hogy a tulajdonjog megszerzése szempontjból egy hold erdő, termőszőlő vagy gyümölcsös öt hold földnek felel meg. Hangsúlyozzuk: ez a felszorzás csak az újonnan szerzett birtokokra vonatkozik, a már meglévőre nem. Ezért nincs szó arról, hogy ismét visszatér az a hibás gazdaságpolitika, amely éppen a felszorzással törte derékba a szőlő- és gyümölcstermelési szándékot. A haszonbérietekről is intézkedik a kormány rendeleíe. Bárki haszonbérbe adhatja, vagy részesműveléssel hasznosíthatja földiét, ha az nincs tsz, vagy termelői társulás használatában. Földművesek csak annyi földet bérelhetnek, hogy az összes használatukban lévő terület nem haladhatja meg a 20—25 holdat. Mások csak egy holdat használhatnak. A földügyek rendezése nagy felelősséget ró a községi tanácsokra. Ezért százszor is gondolják meg a dolgot, mielőtt intézkednenek. Ha valamiben bizonytalanok, inkább kérjék a felső szervek segítségét, mintsem a régi sérelmek orvoslása közben új sebeket üssenek. Alapos, gondos, körültekintő munkát kíván meg a földrendezésben a, dolgozó parasztság, az ország érdeke. Várta a falu ezt a rendeletet. Bizonyára örömmel fogadják a dolgozó parasztok, hogy 1957. október 1-ig minden jóvátehető sérelem orvoslást nyer. Addig is megnyugtatja őket, hogy ebben a gazdasági évben azon a területen gazdálkodhatnak, amely a rendelet megjelenésekor használatukban volt, vagy amelyet a tsz-ből való kilépésük esetén ez év március 1-ig kijelölnek részükre. Majdnem 3 millió vadvessző feldolgozását fejezték be a Balatonboglári Szőlőtermelő Állami Gazdaságban A Balatonboglári Szőlőtermelő Állami Gazdaságban szorgos munka folyt a téli napokban. A vadvesszők vagdalását végezték a dolgozók, hogy minél több jól termő nemes vesszőt tudjanak a szőlőtermelő gazdaságok részére juttatni. A tervezett két és félmillió vadvessző helyett majdnem 3 milliót dolgoztak fel 40—50 cm hosszúságúra, melj-et február 6-án fejeztek be. Ezek egy részét, az I. osztályút, beoltják, a II. osztályúakat pedig iskolázzák, s majd a következő esztendőben kerül oltásra és ültetésre. Megerősíthetem, hogy Magyarországon vallásszabadság van HAJNALBAN, DÉLBEN, ESTE Nem „igaz” emberek A közlekedésrendészeti osztályközleménye Kossá István pénzügyminiszter lesz a péntek esti nagygyűlés szónoka A Magyar Szocialista Munkáspárt kaposvári ideiglenes intézőbizottsága 1957. február 8-án, pénteken délután 5 órakor a Városi Moziban nagygyűlést tart. A nagygyűlés előadója: Kossá István pénzügyminiszter. Felhívjuk az üzemek dolgozóit, ha vannak olyan kérdéseik, amelyekre választ szeretnének kapni, azt csütörtökön, 7-én délig juttassák el az MSZMP városi intézőbizottságához. Egyben közöljük, hogy a nagygyűlésre meghívót a pártalapszervekné! kérhetnek az érdeklődők. HÍREINK A MEGYÉBŐL Zics község asszonyainak kezdeményezése... Kicsi falu a somogyi lankák között Zics község. Szorgalmas népe mégis jólétet teremt magának, amit bizonyít az is, hogy eddig már 80 motorkerékpárt vásároltak a dolgozók. Ebben a falubán igen nagy múltja van a magtermesztésnek és ebből bizony komoly összegeket vágnak zsebre minden évben. Van olyan család, amely az elmúlt évben fél holdon virágmagot termesztett és több mint 30 ezer forint bevétele volt. A kormánynyilatkozat óta még inkábbb megnövekedett a zicsiek termelési kedve. Az asszonyok sokat beszélgettek maguk között, hogy érdemes volna kertimagtermesztéssel foglalkozni. Ezért elhatározták, hogy megalakítják a földművesszövetkezet keretén belül a társulást és az eddiginél is nagyobb mértékben foglalkoznak a kertimag termesztésével. Február 5-én Schvádli József né égjük asszonytársával felkereste a MÉSZÖV megyei szervét és segítséget kért tervük megvalósításához. Meg is kapták a támogatást és a küldöttség beszámolója után Zicsen megalakították az asszonyok az első kertészeti magtermesztő társulást. Egyelőre húsz tagja van de, egyre többen érdeklődnek a belépés iránt. Д szentgáloskéri ezüstkalászos tanfolyam hallgatói kukoricatermesztési kísérleteket kezdenek a tavasszal Szentgáloskéren majdnem negyven egyénileg dolgozó paraszt ismerkedik ezüstkalászos tanfolyamon a helyes gazdálkodás módszereivel. Fehér István, a kaposvári Mezőgazdasági Technikum tanára vezeti a tanfolyamot, amelyen a gazdák az állattenyésztés, növénytermesztés' legjobb módszereivel ismerkednek. A napokban több hallgató azt a kívánságát adta elő, hogy érdemes lenne kísérleteket folytatni, így saját maguk győződhetnének meg a helyes termesztési módszerekről. Többen azt indítványozták, hogy mivel itt főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, kukoricatermesztési kísérleteket végezzenek. Fehér István tanár nyomban felvettö a kapcsolatot a községi tanáccsal, amely egy kataszteri hold területet bocsátott a tanfolyam rendelkezésére tartalékföldekből. A hallgatók elhatározták, hogy ezen az egy holdon különböző sortávolságban vetett és különböze mennyiségben adagolt istálló- és műtrágyázás! kísérleteket folytatnak. A Kolbay-féle ikersoros kukoricatermesztéssel is foglalkoznak majd és a tanfolyam hallgatói közösen művelik, takarítják be a termést Majd ennek alapján döntik el azt a legjobb módszert, amelyik az ő adottságaiknak legjobban megfelel és amellyel legeredményesebben tudnak kukortcatermesztést folytatni. A múlt évinél lényegesen több aprómagot kaphatnak tavaszi vetésre a termelők Az elmúlt évben jó aprómagtermést takarítottak be, s így az idén tavasszal a Földművelésügyi Minisztérium központi készletből jelentős mennyiségű vetőmagot tud a termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak és egyéni termelőknek rendelkezésére bocsátani. Vörösheremagből például minden igényt ki tudnak elégíteni a földművesszövetkezetek, vagy a megyei terményforgalmi vállalatok, illetőleg a kertimag vállalatok boltjai. Az elmúlt évinél jóval több lucernamagot is tárolnak. Megvan a lehetőség, hogy a termelők saját, gyommagvakkal fertőzött vetőmagjukat kicseréljék megfelelően tisztított, fémzárolt minőségi vetőmagra. Egyéb aprómagvakból is — tavaszi bükköny, somkóró, zöldtrágyázásra alkalmas keserű csillagfürt, takarmányrépa, napraforgómag, takarmányborsó — az idén lényegesen jobb az ellátás, mint az elmúlt évben. Százötven embernek nyújt télen kereseti lehetőséget a nyírseprű-készítés A Somogy megyei erdők elég gazdagok nyíresekben is. Ennek ágait jól lehet használni seprűkészítésnél és télen mintegy százötven embernek nyújt kereseti lehetőséget. Különösen Kadarkút, Homokszentgyörgy, öreglak, Segesd környékén foglalkoznak ezzel a falusiak, s eddig már mintegy 50 ezer nyírseprűt készítettek el. Számítások szerint Somogybán még százezer ilyen seprűt állítanak elő és szállítanak az egész ország területére, főleg az állattartó állami gazdaságokba és termelőszövetkezetekbe. Négyezer termő gyümölcsfánál végezték már el a metszést A kedvező időjárás hatására a Bárdibükki Állami Gazdaságban is újult erővel indult meg a téli gyümölcsfaápolási munka. 6300 termő gyümölcsfából február 5-ig már 4000-nél elvégezték a metszést és ha az időjárás kedvező lesz továbbra is, akkor e hónap végéig ezzel a munkával^ teljesen elkészülnek. A metszésen kívül szorgalmasan folyik a műtrágyázás, mészkénleves, sárgamérges és olajos permetezés is. A műtrágyázást február 15-ig, a permetezést március 1-ig fejezik be. Ugyanakkor a 62 holdas faiskola bekerítés: munkái sem álltak le, hogy a nyulak rágása ellen megvédjék a mintegy 800 ezer darab gyümölcsfacsemetét. Több mint százezer forintos beruházással drótkerítést építettek a faiskola körül, melynek munkálatait február 5-én teljesen befejezték. A jelek szerint az idén igen jó gyümölcstermésre lehet számítani. A termőfák már szépen lerakodtak, valamennyi kiheverte az elmúlt évi fagykárt és egyes helyeken rekordtermésre van kilátás. Több mint negyvennel gyarapodott egy hónap alatt megyénk önkéntes véradóinak száma Az önkéntes véradók igen sok dolgozó társuknak adták vissza életüket saját vérük adásával. Ezeknek a száma évről évre növekszik és ebben az évben eqy hónap alatt több mint 40 fővel gyarapodott az önkéntes véradók száma. így a megyében már több mint háromezren adják időközökben az életmentő vért. Január hónapban már több mint tOO liter vért adtak és az elmúlt napokban két igen súlyos műtéthez vették igénybe vérüket. A kaposvári kórházon kívül vidékre is szállítanak vért. Az elmúlt napokban például Siklósra küldtek egy súlyos beteg életének megmentéséhez vért. A szolgálati szabályzatban nincs benne Kedden történt Kaposvárott. A Kossuth tér forgalma e napon a szokásos hetipiaci képet mutatta. Tíz óra tájt csak úgy feketéllett az emberektől a járda. Ki-ki sietett a dolga után. Idős néhi megrakott szatyrával igyekezett átjutni a gyógyszertár oldaláról az áruház felőli gyalogjáróra. A csúszós, síkos úton már-már elvesztette egyensúlyát, s csaknem kiborult a piaci kosárból az alma, a dió, a zöldség és miegymás. Csak az arra haladó karhatalmista járőr egyik tagjának frisseségén múlt, hogy nem történt baleset. A fiatal karhatalmista kivette a néni kezéből a kosarat. Karon is ragadta őt, s átvezette az út túlsó oldalára. Az idős asszony alig-alig ocsúdott fel az ijedtségtől, amikor jóságosán hangzott a fiatal katonatiszt szava: Hova, meddig, nénikém? — A Petőfi utcába igyekszem hangzott a válasz. — No akkor egy kicsit segítünk is,_ mert mi is arrafelé tartunk, s ha megengedi, míg együtt megyünk, el-, visszük a kosarat. így is történt. Aki kedden délelőtt az Április 4 utcában látta a szatyrot cipelő karhatalmista tisztet, úgy gondolhatta, hogy a mellette haladó idős néni fia lehet. Pedig nem-az volt. Azelőtt tán sosem látta ezt az asszomjt, csak szolgálati útja közben vette észre, hogy segítségre van szükség. S tudja azt, hogy a karhatalmista igazi feladata segíteni a békés embereket. Lehet, hogy a szolgálati szabályzat a segítésnek ezt a módját nem írja elő, de itt a pillanatnyi helyzet ezt is megkövetelte. S ez a honvédszázados szívesen és öntevékenyen nyújtott segítséget az arra, rászorulónak. Köszönet érte. —ác»
