Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-05 / 29. szám
1 4OMOGYOKHZ AG Kedd, 1957. február 5. Fagerholm finn miniszterelnök Moszkvából elutazott Leningrádba Moszkva (MTI). A TASZSZ jelenti: K. A. Fagerholm finn miniszterelnök és kísérete a szovjet kormány .meghívására öt napot töltött Moszkvában. Február 3-án a finn vendégek megtekintették á Kreml történelmi és építészeti műemlékeit. Kívánságukra megmutatták nekik V. I. Lenin dolgozószobáját és lakását is. Fagerholm miniszterelnök itt a következő bejegyzést tette a látogatók könyvébe: »A finnek kegyelettel emlékeznek Leninre, Lenin elismerte Finnország függetlenségét.« Február 3-án Fagerholm miniszterelnök és kísérete a moszkvai Leningrád-pályaudvarról elutazott Leningrádba. Búcsúztatásukra megjelent N. A. Bulganyin, a Szovjetunió •Minisztertanácsának elnöke. Fagerholm miniszterelnök N. A. Bulganyinnal együtt ellépett a díszszázad sorfala előtt, majd a zenekarok eljátszották a Finn Köztársaság és a Szovjetunió állami himnuszát. Fagerholm'a pályaudvaron beszédet mondott, amelyben hangsúlyozta: — Hálás vagyok őszinte vendégszeretetükért, és azért a szívélyességért, amelyet ön, miniszterelnök úr, oly sok formában kinyilvánított irántunk. Különösen szeretném kifejezésre juttatni Finnország és minden finn ember köszönetét azért, hogy Önök minden vonatkozásban megértették finn nemzeti jellemvonásainkat. Mindenütt és mindenki részéről igazi közvetlenség nyilvánult meg irántunk, s ez mindanynyiunkra mély hatást gyakorolt. Gamifiha «elbeszélést folytatott a Francia Kommunista Párt küldöttségével Varsó (MTI). Mint a PAP jelenti, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára vasárnap megbeszélést folytatott a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága küldöttségének tagjaival: Etienne Fajon-nal, Raymond Guyo-val és Gustave Ansard-ral, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagjaival, valamint Fernand Dupuy-vel, a központi bizottság tagjával. Megnövekedett a külföldről érkező és külföldre menő csomagforgalom Mostanában a külföldiek gyakrabban küldenek csomagokat magyarországi hozzátartozóiknak. A külföldről érkező csomagforgalom már a múlt ősszel is emelkedett, most azonban, hogy a közfogyasztási cikkekre eltörölték a vámot, még inkább megnövekedett. Hatszor annyi külföldről jövő csomagot kézbesít a posta, mint 1954-ben. A külföldi ajándékokat a magyarok sem hagyják viszonzás nélkül, a Nemzeti Bank deviza-osztályán ugyanis mind többen kémek engedélyt, hogy csomagot adhassanak fel külföldre. Magyarországról 250 forint értékig lehet ajándéktárgyakat, népművészeti és háziipari készítményeket küldeni. Eddig erre évente háromszor, húsvét és karácsony előtt és augusztusban volt alkalom. Most a csomagfeladás időpontjának nem szabnak határt, sőt. az sem jelent már megkötöttséget, hogy csak közvetlenül az üzletekben vásárolt tárgyakat csomagolhatják be, hanem az ajándékozók a vitrinjükből is kivehetik meglévő kézimunkájukat, dísztárgyaikat és azokat is elküldhetik. Az utóbbi időben naponta több száz csomagot vesz fel külföldre a posta. Általában kilencszer annyit küldenek, mint a korábbi években. Ä romái választások Bukarest (MTI). Románia vasárnap megválasztotta új parlamentiét. A bukaresti rádió jelentése szerint egyes helyeken a szavazatok 100 százaléka, Bukarestben 94 százaléka a Román Munkáspárt által vezetett egységlistára esett. A lista 437 képviselőjelölt nevét tartalmazza. A képviselőjelölteket mind megválasztották. A jelöltek legtöbbje a munkáspárt tagja. Egyesek a nemzeti kisebbségek, vagy más volt pártok képviselői. Ezenkívül a lista tartalmazza több olyan jelölt nevét is, akiket a közelmúltban »rehabilitáltak«. A választáson 10 800 000 lakos kapott választójogot. A bukaresti rádió szerint a választás a legteljesebb rendben folyt le. APRÓ ANTAL TARTOTT PÄRTNAPOT AJKÄN Az MSZMP ajkai intézőbizottsága vasárnap délelőtt szabad pártnapot rendezett. Az ajkai iparmedencéből mintegy 700 kommunista és pártonkívüli érdeklődő gyűlt össze, hogy meghallgassák Apró Antalt, a forradalmi munkás-paraszt kormány iparügyi miniszterét. Apró Antal az ajkai dolgozók hozzá eljuttatott kérdéseire válaszolt. Válaszai során részletesen elemezte az október 23-án kezdődött eseményeket, azok előzményeit, s több kérdéshez kapcsolódva foglalkozott az értelmiségiek kérdésével. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban a munkástanácsok és a szakszervezetek szerepéről beszélt, majd a Magyar Szocialista Munkáspártra vonatkozó kérdésekre válaszolt. Hangsúlyozta, a párt igyekszik kijavítani azokat a hibákat, amelyeket a Magyar Dolgozók Pártja egyes vezetői elkövettek. NAGYSIKERŰ PÁRT AKTIV A BÉKÉSCSABÁN Vasárnap délelőtt Békéscsabán a Jókai Színházban pártaktíva ülést rendezett a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei városi és megyei intézőbizottsága. Marosán György, az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságénak tagja tartott előadást. A Viharsarok kommunistái különcsen nagy örömmel hallották azt a bejelentést, hogy a párt és a kormány olyan légkört teremt, amelyben a nép ellenségei félni fognak, de a kommunisták és a becsületes dolgozók nyugodtan dolgozhatnak. Az előadás után számos kérdés hangzott el, amire Marosán György részletesen válaszolt. Nehru: INDIA NEM ENGED BE TERÜLETÉRE KÜLFÖLDI CSAPATOKAT Uj-Delhi (MTI), Nehru indiai miniszterelnök Delhiben beszédet mondott egy választási gyűlésen. A jelenlévő százezer ember előtt — az AP szerint — kijelentette, India »nem fogja megengedni, hogy akár egyetlen külföldi katona is területére lépjen«. — Elég tapasztalatot szereztünk a külföldi csapatokról és nem fogjuk megengedni, hogy India területének bármely részén, bármilyen ürüggyel még egyszer megjelenjenek — mondotta Nehru. Az indiai miniszterelnök szavai arra az ENSZ-ben elhangzott pakisztáni javaslatra vonatkoztak, amelynek értelmében a népszavazáshoz vezető első lépésként az ENSZ-csapatok váltanák le a Kasmírban tartózkodó indiai és pakisztáni csapatokat. FURCSA REKORDOK Az USA-ban Kevin Sheehan nemrégiben új világrekordot állított fel a megállás nélküli folytonos beszédmondásban. 133 órát szónokolt egyfolytában. (A történethez tartozik még, hogy a napokban elmondotta élete legrövidebb beszédét is, amely a következő két szóból állt: »Semmit, uram.« Ezt a két szót a bíróság előtt mondta el, amely 2 évi börtönre ítélte, mert betétkönyvet hamisított.) Philadelphiában megrendezték a sírás világbajnoki versenyét. A furcsa versenyt Agatha Wilier 28 éves szabónő nyerte. meg, 44 percig egyfolytában sírt. Jutalmul kapott egy babérkoszorút és 500 dollárt. (Ennek a versenynek az volt az érdekessége, hogy a bajnoknő vetélytársa, Jenny Smith, még jobban tudott sírni, de a versenybíróság észrevette, hogy a lány zsebkendőbe csavart reszelt tormát szorongatott az orra előtt.) Azt már hallottuk, hogy híres emberek pénzt kaptak autogramjukért. De ahogyan Milo Malagoli olasz ökölvívóbajnok járt, arra aligha találhatunk feljegyzési a krónikában. Amikor legutóbb legvőzte egyik neves ellenfelét, százan is megrohanták, hogy írja be nevét emlékkönyvükbe. Az egyik »emlékkönyvről« azonban később kiderült, hogy csekkfüzet volt, s a bank az élelmes "gyűjtőnek« 300 ezer lírát fizetett ki — Malagoli pénzéből. Allan Brag, fiatal amerikai farmer a következőképpen próbálta elnyerni szíve választottjának szerelmét: körülbelül 100 méter széles domboldalt megtisztított és hatalmas betűkkel beleszántotta a földbe a leány nevét. Az eke útját fűmaggal szórta be, majd virágot ültetett közé. Úgy látszik, nemcsak a középkorban voltak »nagy szerelmek«! Jugoszláviában is élnek furcsa külsejű emberek. Ilyen például Albu Nikola bánáti földműves, aki 212 kilós. A súlyát bizonyára jó étvágyának köszönheti, mert minden megerőltetés nélkül képes együltében hat kiló bárányhúst elfogyasztani. s melléje még két kiló kenyeret. A lánya sem marad el mögötte, még 20 éves sincs, de már 113 kilót nyom. Az angol Dosset grófságban W. Mary grófnő születésnapi ünnepséget hirdetett meg. Nem saját magát, hanem kedvenc lovának 40. születésnapját ünnepelték meg. Ebből az alkalomból 14 lovat és 4 kutyát hívtak vendégségbe. A lovak zabból készült tortát kaptak ebédre. Mary grófnő a »lakoma« után — egyes rosszindulatú gyanúsítgatások megcáfolására — orvosi jelentést adatott ki, miszerint ő teljesen beszámítható, nem szenved semmiféle agybántalmaktól Egy 17 éves amerikai lány felvételre jelentkezett az annapolisi tengerészeti akadémiára. Mivel itt csak férfiak tanulhatnak, az igazgató megígérte neki, javasolni fogja a kongresszusnak, hogy nyissanak női akadémiát is. Szóval a gomb már megvan, csak a kabátot kell megvenni hozzá Collecardont olasz városkában a napokban egy színtársulat bemutatta a »Noé bárkája« című bibliai tárgyú színművet. Az előadás valóban »bibliai« hangulatban zajlott le. Elrepedtek a vízvezetékcsövek és a víz pillanatok alatt elöntötte a termet. Sokan a bárkára próbáltak menekülni, de ezúttal — a bibliai legendával ellentétben — ide is behatolt a víz. Meteorit hullott az Indiai-óceánon egy szovjet hajóra Moszkva (MTI). A TASZSZ közli: Az Izrail nevű szovjet hajó útban van Kalkuttából Odessza felé. A hajót január 29-ére virradó éjjel az Indiai-óceánon, Szokotra szigetétől száz mérföldnyire fényáradat borította el. Az előárbochoz meteorit ütődött. A tengerészeknek sikerült a fedélzeten megtalálniuk egy 17,7 gramm súlyú, 40 milliméter hosszú, 25 milliméter széles repeszdarabot. Krinovnak, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája meteorit-bizottsága tudományos titkárának véleménye szerint a meteorit bizonyára nagyobb volt a fedélzeten talált repeszdarabnál, de az előárbocba ütközve szétzúzódott és nagyobb része a tengerbe zuhant. Újból győzött a Honvéd a Flamengo ellen A Dél-Amerikában tartózkodó Bp. Honvéd labdarúgócsapata Rio de Janeiroban játszotta negyedik brazíliai mérkőzését. Ezúttal is a Flamengo veit a magyar csapat ellenfele, mely ellen 3:2-re győzött. A mérkőzést 34 fokos rekkenő hőségben játszották, amelyet a vendégcsapat csak nehezen tudott elviselni. Ilyen adag hazugság meg egy elefántnak is sok! TAKEANT, a hollywoodi fflmek közismert hősét legtöbbször elefántok segítették ki, ha nehéz helyzetbe került. Tarzan éles kiáltására csapatokban siettek segítségére. Ez azonban mind semmi ahhoz képest, amilyen szolgálatot ezek a nagy darab állatok Romain Gary francia ‘írónak tettek. Gary igen nehéz helyzetben volt, amikor azt a feladatot tűzte maga elé, hogy lejáratja az afrikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát, viszont ő maga a humanista nemes pózában tetszeleg továbbra is. Az elefántok segítettek rajta. »Az ég gyökerei« című regényében az elefántok főszerepet játszanak. Azt mondják, az elefántok szerencsét hoznak. Romai» Gary könyvét 1956-ban Goncourt-díjjal tüntették ki. 'Miről szól ez a regény? A cselekményt röviden a következőkben foglalhatjuk össze: Morei, a regény hősé , Francia Egyenlítői Afrikában mozgalmát, akar szervezni az elefántok megvédésére. Amikor rájön, hpgy kezdeményezése nem talál megfelelő támogatásra, fegyvert ragad. Még néhány ember csatlakozik Morelhez, s a kis csapat bosszút áll mindenkin, akinek valami köze vaa az elefántok pusztításához. A gyarmati hatóságok üldözőbe veszik Morei csoportját. Az ügy nagy port rcr felsírnak róla a lapok is és a világ mindén részéből újságírók érkeznek á • vidékre, ahol az események lejátszódnak. Ekkor, a helyi »nacionalista« mozgalom vezetői elhatározzák, hogy kihasználják Morei népszerűségét. Mindqssze az a baj, hogy Morei csak az »elefántokért« harcol és nem hangoztat gyarmatellenes jelszavakat. A vezetők szükségesnek tartják, hogy végetvessenek a kétértelmű helyzetnek és ezért kiirtják az összes elefántot, amikor a nagy szárazság idején a Kuru-tó mellett gyűlnek öszsze az állatok. Morei és kis csoportja ezt már nem tudja megakadályozni. A gyarmati hatóságok tovább üldözik Moreit, aki végül kénytelen a dzsungelbe menekülni Ne Doloval, a néger diákkal, aki szintén »nacionalista«. Ne Dolo szerint a négerek felszabadításának propagandája érdekében végezni kellene Moreilel, »6 lenne az első fehér ember, aki életét adta Afrika felszabadításáért«. Röviddel később a kairói rádió jelenti, hogy Morei meghalt, »üldözése közben a francia gyarmatosítók megölték«. ENNYIBŐL ÁLL A TÖRTÉNET. Nem is menne túl a szokásos kalandregények határán, ha a szerző nem szőtt volna közbe filozófiai elmefuttatásokat, amelyeknek az a céljuk, hogy megértessék az olvasóval: nem közönséges regény, hanem allegória ez a mű. Morei az elefántokat védelmezi. De ezek távolról sem közönséges elefántok. Gary a regény előszavában így ír: »Hiszek az egyéni szabadságban, a türelmességben és az ember jogaiban. Lehetséges, hogy hőseim divatjamúlt, anakronisztikus elefántok, egy múltbatűnt geológiai kornak, a humanizmus korának nehézkes, élő maradványai«. Ez a gondolat különféleképpen variálva többször feloukkan a könyv lapjain. Az egyik hős így elmélkedik: »Tegyük fel, azzal kezdik, hogy úgy beszélnek az elefántokról, mint túlságosan nagy, túlságosan nehézkes állatokról, amelyek kidöntik a telefon-oszlopokat, eltapossák a vetéseket. Azt mondják, hogy az elefánt anakronizmus, s azzal végzik, hogy ugyan így beszélnek a szabadságról, végül az ember és a szabadság is nehézkessé válik ...« A szerző arra törekszik, hogy a kérdésre: »Mi az elefánt?« Az olvasó habozás nélkül így válaszoljon: »Az egyéni szabadság, a türelem, az emberi jogok«. Morei, az elefántokat védelmezve — bármennyire különös — e nagy humanista fogalmakért küzd. S honnan fenyegeti őt a legnagyobb veszedelem? A »jó« gyarmati rendszerben vadásznak ugyan az elefántokra, ám a vadászat jogát a törvény korlátozza. De ha a gyarmatellenes mozgalom harcosai is beavatkoznak az »elefántokért« vívott küzdelembe, a szimbolikus állatok elpusztulnak. A következtetés, amelyet Gary az olvasónak ajánl, egyszerű: nem anynyira a gyarmati rendszer fenyegeti az egyéni szabadságot, a türelmet és az emberi jogokat, mint inkább azok, akik a gyarmatosítás ellen harcolnak. Romain Gary nemcsak az elefántok kiirtásával akarja igazolni ezt az állítást — Vaitari, a gyarmatellenes mozgalom egyik afrikai vezetője pusztítja el az állatokat —, hanem más fogások egész sorozatával is. Gary véleménye szerint a nemzeti felszabadító mozgalomnak egyetlenegy indító cka van: diktátorságra törekvő vezetőinek határtalan becsvágya. »Végeredményben — vélekedik Morei a gyarmati népekről — én hiszek abban, hogy a gyarmatosítás nem volt elég kemény iskola számukra ahhoz, hogy valamit is tanultak volna ... Még sok mindenre rá kell jönniük .. Erről saját fajtájúk emberei gondoskodnak. Ha üt az óra, lesznek saját führereik és ducéik, s ebben az órában a vér kiáltani fog ereikben, hogy megköveteljék a termeszei tiszteletét, s ebben az órában ezt meg is fogják érteni«. A szerző és hőse megnyugtatja mindazoknak lelkiismeretét, akik túlságosan jól tudják, hogy mi a gyarmat: endszer: természetesen a gyarmatosítók nem angyalok, de igazi ördögö • r áiyáznak a helyükre. 1956 végén az algériai háború és az egyiptomi kaland miatt nagy szük> ség volt arra, hogy ilyen »nyugtató cseppet« dobjanak a francia könyvpiacra. A BURZSOÄ KRITIKUSOK hangosan üdvözölték Gary könyvét. Csak attól tartottak, hogy az orvosság nagy terjedelme miatt nem lesz népszerű: 450 oldal — elefántnak való adag. De a Goncourt-díjat odaítélő zsűri kisegítette Garyt: »Az ég gyökereiét agyonreklámozták. A »Figaro littéraire« még szemére is veti a zsűrinek, miért nem szította fei^ a szenvedélyek és vélemények harcát amely annyira tetszik az »európaiaknak«, miért döntötte el a kérdést a szavazás első meneténél, amikor pedig a zsűri tagjai »kétórás harc '.t játszhattak volna meg és свал a szavazás tizennyolcadik menetében kellett volna Romain Garyt kihúzni az urnából« Mi volt az oka a habozás nélküli döntésnek? André Rousseau, a »Figaro littéraire« szemleírója a zsűri döntését- követő számban így ír erről az irigylésreméltó határozottságról: »Mindenekelőtt a széles közönségnek szánt, romantikus szósszal körített ideológiai aktualitás«. André Rousseau nem szeret ismétlésekbe bocsátkozni, s ezért a folyóirat egyik októberi számát ajánlja az olvasó figyelmébe, amelyben már részletesen elemezte Gary regényét. Természetesen itt is azt olvashatjuk, hogy »Vaitari szudáni nacionalista, akit Nasszer babérai nem hagynak nyugodni«, s a szemleíró azt állítja, hogy »a fehérek végeredményben kevesebb rosszat követtek el, mint a fehérek iskoláját végigjárt feketék«. Ezért történt, hogy a zsűri — Rousseau kifejezésével élve — »nem mehetett el ilyen nagy vad mellett«. Figyelemre kellett méltatni és meg kellett jutalmazni Gary kivételes »becsületességét«, hiszen az író a regény előszavában figyelmeztette az olvasókat, hogy a könyvben leírt események soha nem történtek meg. A SZERZŐNEK ez utóbbi megjegyzése, véleményünk szerint, fontos szerepet játszott a Goncourt-díj odaítélésében. Ha olyan eseményekről írt volna, amelyek valóban megtörténtek Afrikában, akkor a regény André Rousseau és társai körében elvesztette volna »égető politikai aktualitását«. Gary regényének időszerűsége abban rejlik, hogy elvonja az olvasó figyelmét korunk igazi problémáiról, a gyarmatrendszer válságáról és burkolt formában a gyarmati népek védelmezőinek ábrázolja a gyarmatosítókat, akik a »kevesebb bajt« okozták. A gyarmatosítók napjainkban még ilyen engedményekre is 4é :zek, csakhogy megmaradhassanak a történelmi küzdőtéren. A gyarmatosítás egyik vereséget a másik után szenvedi. Gary regényének kitüntetése is ezt tanúsítja végeredményben. Igazi erkölcsi támasz hiányában (és honnan is lenne ez?) szimbólumokhoz és allegóriák \:z folyamodnak. »Az ég gvöker»1«-h:z hasonló regényeket azért írják, íréit a gyarmatosítók félnek az eseményektől, amelyeknek gyökerei mélyen a földbe nyúlnak. André Rousseau Gary és hőié patétikus kérdésével fejezi be ismertetését: »Hánvan vagruck?« v rmga adja meg a választ: »Kevesen.« De azt is hozzátehette volna* »Es minden nappal kevesebben leszünk«. (A »Lityeraturnaja Gazeta« cikke.)
