Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! . <>T Somogyország, AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA II. évf., 48. szám. Szerda, 1957. február 27. i8 A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ara 50 FILLÉR Két hónap alatt majdnem kétszáz hás felépítéséhez elegendő téglát égettek A Somogy megyei Téglagyári Egye­süléshez tartozó üzemekben szorgal­mas munka folyik. A téli nagyjaví­tás mellett a nyerstéglaégetést is tel­jes erővel végzik. Még január hónapban elhatároz­ták a dolgozók, hogy ez év első ne­gyedében 5 millió 300 ezer téglát égetnek ki, hogy a meginduló nagy építkezésekhez minél több anyagot tudjanak adni. Azóta nap mint nap több pirosra égett, jóminőségű tégla, a dolgozók jövendő lakásának építő­anyaga hagyja el a kemencéket és február 25-én délig ebben az évben már öt millió téglát égettek ki. Ez a mennyiség majdnem kétszáz ház felépítéséhez elegendő. Most újabb elhatározás született: a januárban tervezett 5 millió 300 ezer téglát újabb fél millióval megtoldják, így március végéig 5 millió 800 ezret égetnek ki. A Téglagyári Egyesülés dolgozói­nak azonban egy kívánságuk van: az illetékesek gondoskodjanak arról, hogy az eddig kiégetett téglát minél gyorsaooan szállíthassák el rendel­­°tési helyükre, mert а кетепсек környéke már annyira túlzsúfolt, hogy alig lehet tőlük mozogni. Több mint 3 millió tégla vár szállításra, s az eddigi sürgetés ellenére sem kaptak még semmilyen utasítást, hogy hova, kinek szállítsák le. Majdnem félmillió forint Kaposvár város csinosítására Somogyország székhelyét minde­nütt virágos Kaposvárnak ismerik. Valóban így is van. Színháza is gyö­nyörű parkban fekszik, ahol a szín­házkedvelők virágokkal díszített pá­­zsitos utakon sétálgathatnak a szü­netekben vagy az előadás előtt. De az ország egyik legszebb parkja is ebben a városban található: a Sza­badság park, ahol százszínű virágok, díszcserjék és zöld lombú fák, szó* morúfüzek hangulatos birodalmában keresnek pihenést a dolgozók és ad­nak egymásnak találkát a szerelme­sek. A parkokon kívül majdnem minden utcája fákkal díszített és a járdák mentén virágokat ültetnek ta­vasszal. Több mint 10 000 sorfát gon­doznak minden évben. A városi tanács nagy összeget for­dít a parkok, sorfák, virágágyak, ját­szóterek, szökőkutak gondozására. Ebben az évben majdnem félmillió forintnyi összeget költenek a virágos város csinosítására, rendbentartásá­­ra. A Kertészeti Vállalat meleghá­zaiban már kiültetésre várnak a kü­lönböző dísznövények, virágok és ha az időjárás megfelelő lesz, megkez­dik a munkát. Somogybán 30 ezer hold rét és legelő van víz alatt A nagy hótömeg hirtelen olvadása, valamint a gyakori esőzés következ­tében Somogybán mintegy 30 ezer katasztrális hold rét és legelő terü­letet önött el a víz. Különösen a sió­foki és a marcali járásban került sok rét és legelő víz alá, s az a ve­szély fenyeget, hogy a tavasz bekö­szöntéséig le sem tud vonulni, mivel a levezető- és főárkok az elmúlt években el voltak hanyagolva. Az ország neház gazdasági helyze­te sem engedi, hogy erre a célra ha­talmas összegeket áldozzon a kor­mány. Ezér,t a Megyei Tanács me­zőgazdasági szakembereinek javasla­tára társadalmi erővel igyekeznek a belvízveszélyt enyhíteni. Minden köz­ségben a legeltetési társulatok veszik kézbe ennek a munkának az irányí­tását. Valamennyi állattartó gazda a legelőre járó állatlétszámához mér­ten bizonyos napot dolgozik az erő­sen víznyomásos részeken az árko­lási munkában. Ebbe a megmozdu­lásba a helyi EPOSZ-szervezeteket is bevonják és a fiatalok is brigá­dokat alakítva felveszik a küzdelmet a víz ellen. Ezzel a módszerrel mintegy felére lehet csökkenteni a belvízveszélyt Somogybán. íílíülllülilii Előkészületek a nemzetközi nőnapra; A nőtanácsok országszerte készül­nek a nemzetközi nőnapra. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa március 7-én délután öt órakor a fővárosi tanács dísztermében műsoros ünnep­séget rendez. Ezenkívül számos me­gyei és budapesti kerületi nőtanács rendez ünnepséget, vagy beszélgeté­seken emlékezik meg a nőnap jelen­tőségéről. mi Híreink A NAGYVILÁGBÓL NEW YORK (MTI) Az ENSZ közgyűlésének a középkeleti kérdésben összehívott ülését, amelyet hétfőn délután kel­lett volna megtartani, ismét elha­lasztották — közli az AFP. A köz­gyűlés hétfőn este mégis összeült, napirendjén azonban a politikai bi­zottságnak Ciprusról elfogadott ha­tározata szerepelt. A gazai és az akabai övezet kér­désének megvitatását hétfő délelőtt­­ről, majd hétfő délutánra azért ha­lasztották el, hogy a küldöttségek tovább folytathassák megbeszélései­ket és Eban, Izrael képviselője ta­­lálkozhassék az ENSZ főtitkárával a közgyűlésnek Izraellel foglalkozó ülése előtt. Hivatalosan még mindig csak egy határozati javaslatot terjesztettek a közgyűlés elé ebben a kérdésben: a hat afrikai—ázsiai küldöttség hatá­rozati javaslatát, amely szankciókat követel Izrael ellen azért, mert nem hajlandó kivonni csapatait Gazából és Akabából. WASHINGTON (MTI) Mint a Reuter jelenti, Eisenhower elnök hétfőn új nagy­követet nevezett ki Franciaországba, Nyugat-Németországba és Ausztrá­liába. Az elnök Amary-Houghton-í, egy nagy üveggyár igazgatóságának el­nökét, Douglas Dillon utódjául pá­rizsi nagykövetté nevezte ki. James Conaht bonni nagykövet helyébe David Brent nevezte ki Eisenhower az Egyesült Államok nyugat-németországi képviselőjévé. Az elnök végül William Sebald távolkeleti ügyekkel foglalkozó kül­ügyi államtitkárát az Egyesült Ál­lamok ausztráliai nagykövetévé ne­vezte ki. Csütörtökön 8 oldalon jelenik meg a SOMOGYORSZÁG Két pillanatkép a külváros áruellátásáról Nincs »szem előtt«. Nem haladnak el óránként ötszázan a bolt bejáratánál. Nem. A Kaposvári- Földmű­vesszövetkezet 3. számú boltja messze esik a város szívétől. Itt kint, a Füredi utca elrej­tett sarkán nyit min­den reggel, hogy vá­sárolni várja a külvá­ros lakóit. Csikordul a bolt öreg ajtaja és 60 év körüli néni áll meg a küszöbön. Az arca döbbent, kapkod a le­vegő után és a szívét fogja: — ... Alighogy ide­értem ... — sóhajtja. — Ugye, nehezen bírják az ízületei? — kérdi egy keszkenős néni. — Hát kifeszülnék bizony, ha a belváro­sig kéne ezért a sütő­porért gyalogolni... — nem is sejtette, hogy a külvárosi boltok hiva­tásáról, szép felada­táról tett tanúságot. Igen, ennek a boltnak megvan a maga vá­sárlóközönsége, több­nyire öregek és pa­rasztemberek, akik nem tudnak és nem is érnek rá naponként kilométereket gyalo­golni a város közepé­be csipp-csupp kis je­lentéktelennek látszó, de mégis nélkülözhe­tetlen cikkekért. És ahogy nézem ezt a vá­sárlást, itt a 3. számú boltban, pillanat alatt szertefoszlik előttem a ferde nézet, miszerint a külvárosi boltoknak igazán jól van akár­milyen áru, akármeny­­nyi és akármikor. De nézzük, ezt vallják-e az áruelosztó közpon­tok is? Ide jár vagy pt utca, többnyire földműves foglalkozá­sú lakossága, sőt hihe­tetlennek tűnik, de így van, itt szállnak le ko­csijaikról vásárolni még azok a kaposfüre­­di parasztgazdák is, akik a városból erre térnek haza. A 3. számú üzlet vegyesbolt benyomá­sát kelti, mert a ke­nyértől a szandálig, az alumíniumedénytől a sütőporig minden meg­található benne. Vajda nénit, mielőtt a boltba lépett volna, megkérdeztem. A leg­jobb véleményt nyil­vánította a 3-as számú boltról. Ö például soha­sem megy a városba vásárolni, itt — úgy­mond — ebben az egy­személyes kis boltban mindent megkap, sőt több előzékenységet; több jóindulatot ta­pasztal az eladó Hor­váth Józseftől, mint odabent némelyik Má­jus 1 utcaitól. Most is szandált vett, mivel jön a jó idő. És itt ka­pott . is megfelelő számban és színben. Hiánycikk persze akad itt is, de ezek olyan áruk, amelyek odabent sem kaphatók meg. Ez a bolt amellett tiszta, rendes és ész­szerűen szakosított. Tudom, hogy Vajda néni véleménye hosz­­szú idő tapasztalata­ként született. És re­mélem, az elkövetke­zendő évek nem kész­tetik nézete megvál­toztatására. — ... Tíz darabot kérek ... Friss? — Nem ... — Köszönöm, akkor nem kell egy darab sem... a viszontlátás­ra! Hányadik vevő ma, aki így hagyja el a 205-ös számú Fűszer­boltot. Nem számolták, de annyi bizonyos, nem az első. Igen, már 11 óra 10 perc és még mindig nem ér­kezett egyetlen darab friss sütemény sem, noha a benti üzletek­ben erre az időre már el is fogyott. A városszéli fűszer­bolt egyébként csinos, rendezett és árukész­lete kielégítő. Többié r­­ta rizs várja a vásár­lókat. És egészen ritka fűszerfélékkel dicse­kedhet. Csak hát ez a péksütemény-ügy. Hiá­ba, nem tudja meg­nyugtatni a bolt dol­gozóit az, hogy mindez azért történik, mert a süteménykészítő pé­kek csak nappal dol­goznak. Hát bizony nem kielégítő magya­rázat. Miért kell emiatt másnapos zsem ­lét enniük a külváro­siaknait? Búcsúzásnál arra gondolok, hogy á Sütőipari Vállalat ha­ladéktalanul intézked­jék az ellátási zavar megszüntetésére.-át • JÓ HÍR A KISMAMÁKNAK A március 8-án született kisgyer­mekek mamáit a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa babaholmival ajándé­kozza meg. Az ajándékcsomagokat a Szovjetunió, a Német Demokrati­kus Köztársaság nőszervezetei, vala­mint az osztrák és bolgár nőszövet­ség által küldött adományokból ál­lítják össze. — Mama! Mondjon valami szé­pet, hasznosat, mit vehetnék Judit születésnapjára? — Hát, fiam... a legjobb lenne, ha feketekávés-készletet vásárolnál. Tudod, milyenre gondolok? Olyan kis kerámiaszerű agyagcsészékre, mondjuk sötétzöld színűekre, mert azok olyan kedvesek, szépek és ol­csók. Sokkal jobb inni a feketét be­lőlük, mint üvegpohárból. Azonkí­vül Ugyan, hagyja, mama! Hát ilyet most nem lehet kapni. Ilyet Kaposvárott nem gyártanak. Nem is tudom, honnét lehetne szerezni... Tamás László, a Honvéd utcai Agyagiparcsok Szövetkezetének iparművészeti részlegvezetője óva­tosan emeli fel a szép, fényes, sö­tétzöld feketekávés csészét. — Ilyet is gyártunk többek kö­zött — mondja. — De sajnos Ka­posvár közönsége nemigen tud lé­tezésünkről. Hát persze, érthető is, hisz. a Honvéd utca tizenháromba ki jön el megnézni a mi gyártmá­nyainkat? Legfeljebb, aki erre sétál. Nekünk égetően szükségünk lenne egy kirakatra, egy üzletre a Május 1 utcában, ahol bemutathatnánk ké­szítményeinket, melyek megjárták Londont, Kairót, Beirutot és Kop­penhágát. Világhírnévre tettünk szert, és az otthonunkban mégsem ismernek bennünket. De menjünk csak végig az üzemen. — Elkísé­rem. Amíg az udvaron átsétálunk, megismerem a kaposvári agyagipa­rosok termelőszövetkezetének törté­netét. A szövetkezet 1952-ben ala-A jó bornak is kell cégér, agyagipari kés&ítményehnek is! kult, elnöke: Bart Ferenc. Az asz­talosipari szövetkezetből váltak ki, s lettek önálló szövetkezetté. A Honvéd utca lakói talán nem is tud­ják, mennyi nehézségen ment át ez a szövetkezet, míg így együtt ma­radt, csak azért, hogy a közös mun­ka verejtékével öntözött fa — a szövetkezeti gondolat — kiterebe­­lyesedhessen, megerősödhessen és most már eltéphetetlen gyökereket eresszel a jószándék talaján. Sok kályhás, fazekas szakmunkás bot­ladozott egyedül az érvényesülés göröngyös útjain, sok hiábavaló, le­vegőbeszórt tehetséggel, művészi hajlammal, míg jött ez a szövetke­zet, melyben mindegyik otthonra talált, s kifejtheti képességeit, tu­dását. Igen. A negyvenöt ember szívét­­lelkét beleadta e munkába, s gyö­nyörű készítményeikkel aránylag rövid idő alatt elérték a forró si­vatagot, a ködök városát, az Észa­ki-tenger jeges partjait. Emelték hazánk jóhírnevét, tanúságot tettek egy nép igazi, ösztönös, bensőséges művészi hajlamáról. (Ugyanakkor Kaposvárott a tanács nem tud egy üzlethelyiséget juttatni nekik, hogy a város lakói megismerhessék mun­kájukat, megvásárolhassák szép­kivitelű áruikat.) A simonfai sárgás agyag nagy ha­lomban fekszik az udvaron. Az el­ső munkateremben hengersor teszi feldolgozhatóvá az agyagot Bognár Pál segédmunkás segítségével. A népművészeti áruk alapanyagát kü­lön eljárással is finomítják. A nagy műhelyben három kemence izzó parazsába nézhetek. Itt dolgozik 1952 óta kitartóan Újlaki József, Sáfrán György és Lantos Mihály égetőmester. A hosszú deszkapolco­kon cserepek, baromfi-itatók s egyéb más agyagedények ezrei me­legszenek a kemence tüzére várva. —• Üzlethelyiség kéne — véli Új­laki bácsi is. — Áz Ady Endre ut­cában kiállítottunk egy cserépkály­hát, egy nap alatt megvették. Ha lenne egy kis reklámunk, kapkod­nák az árukat. Bírja ez a jó somo­gyi föld agyaggal, csak munkáskéz legyen hozzá és persze vevő. Andó Antalné sablonmunkás oly sebesen pergeti lábával a nagy ke­reket, hogy szinte beleszédül az em­ber nézésébe. — Úgy szeretem ezt a szakmát — mondja kedvesen és kezével fürgén igazítja közben az agyagformát. — Szívesen csinálom, mert ez szép mesterség. — Ezt tartja Pála József és Németh Nándor átképzős is. A szövetkezet főereje, hogy a sok tanulatlan segédmunkásból pár év alatt jó szakmunkásokat képeztek. A gyártmányok minőségét csak így lehet jó színvonalon tartani. Szentmihályi Lajos és Balogh Ká­roly kályhásmesterek egy másik üzemrészben dolgoznak. Itt készül­nek a szép zöld, barna, sötéten csil­logó cserépkályhalapok, kandalló­kockák. Az ő kezüket dicséri Ka­posvár legszebb — a vasúti resti­ben lévő — kályhája is. Szirmai Olga és Faludi Lili nép­művészek ügyes kézzel rajzolják a korsók oldalára a virágos magyaros mintákat. Készítenek hamutartó­kat díszes kivitelben, huszonhat da­rabból álló étszervízt, vázákat, teás- és mokkás-készletet, régi tí­pusú kancsókat, az úgynevezett »bokájt«, valamint lámpatartókat és sok más egyéb agyagedényt. Lágy, kellemes vonalak, finom, ízléses alapszínekkel, a népi motí­vumok gazdagságával méltán von­hatták magukra a külföldi igényes közönség figyelmét. A magyar em­ber kifogyhatatlan az ötletes, mű­vészi faragások változatos elkészí­tésében, s fejlett kultúráról tesz tanúságot az agyagedény-készítés­­ben is. Itt az ideje, hogy felkarol­juk készítőit, s a megye vezetői édes gyermekként kezeljék ezt a nagyon derék munkát végző szö­vetkezetét, melynek dolgozói nem kérnek egyéb támogatást, csak egy üzlethelyiséget, ahol Somogy me­gye népének is megmutathatják tu­dásukat. Kérésüket az illetékesek vizsgálják meg és intézkedjenek. A lakosság érdeke is ezt kívánja. Szfits István it Ö V ID KÜLFÖLDI HÍREK PÁRIZS (MTI) Az algériai polgári és kato­nai hatóságok a merényletek elleni védekezés hatékonyabbá tétele cél­jából a polgári személyek felfegy­verzését tervezik. A házak, a ház­tömbök és a kerületek élére polgári személyeket állítanának, akiket fegyverviselésre jogosítanának fel és az lenne a feladatuk, hogy me­rényletek esetén a megtámadottak segítségére siessenek. A hírek sze­rint ez a terv rövidesen elnyeri a kormányhatóságok jóváhagyását. RÓMA (MTI) Anton Vratusa jugoszláv miniszterelnökségi államtitkár, aki az új olasz—jugoszláv kereskedelmi szerződés megkötése végett pár nap óta Olaszországban tartózkodik, ta­lálkozott Matteo Matteottivaí, az Olasz Szociáldemokrata Fárt titkárával. A találkozónak az volt a célja, hogy megállapodjanak, egy közeljövőben Jugoszláviába látogató­­oiasz szociáldemokrata küldöttség programjában. TELAVIV (MTI) Mint a Reuter jelenti, hétfőn Mathet-ehu Peled alezredest nevezték ki a gazai térség katonai kormányzójává, Ehaim Gaon alez­redes utódjául, akit 1956 november elején, a gazai térség elfoglalása után neveztek ki katonai kormány­zóvá. Telavivi hivatalos személyiségek r.em voltak hajlandók nyilatkozni azzal kapcsolatban, hogy a katonai kormányzó személyében bekövetke­zett hirtelen változásnak van-e po­litikai jelentősége. Megfigyelők úgy vélik azonban, hogy a leváltott Ehaim Gaon alezredes ismételt nyi­latkozatokban leszögezte, hogy to­vábbra is fennmarad az izraeli ura­lom a gazai térségben.

Next

/
Thumbnails
Contents