Somogyország, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! Somogvország AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA ^'íM'<rV H- évf-> 26> szám. Péntek, 1957. február 1. ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA JStiC ARA 50 FILLÉR aí ^/Jlaqijav Sajté Qlap ja Mint ahogy nem egyformák a hét­köznapok, úgy különböznek ünnep­napjaink is egymástól. Valahogy most, a Magyar Sajtó Napjának ha­­todszori megülése elüt az eddigiek­től. Ezen a február 1-én sokkal mé­lyebben, sokkal nagyobb lelkiisme­rettel emlékezünk — és alaposabban, sokkal erősebb felelősségérzettel te­kintünk a jövő felé. Kétségtelen, hogy ez a nap az illegális harcban született Szabad Népre való vissza­emlékezéssel kezdődik. A fasizmus legeszeveszettebb korszakában a kommunista párt kristálytiszta hang­ja fáklyaként világított az elnyoma­tásban senyvedő magyar népre. S a harc élén az az osztály haladt, mely szilárdságban, politikai éleslátásban egyedül volt képes küzdeni a fasiz­mus eilen: a munkásosztály. Karcok­ban született meg a párt lapja, a Szabad Nép. A lap hős kommunista szerkesztői, munkatársai dacolva börtönnel és szenvedésekkel, meg­hátrálás nélkül szolgálták dolgozó népünk igaz ügyét, bátran és mesz­­szehangzőan hirdették a Szovjetunió­val való barátság gondolatát. "Ss^’aad nép — szabad ország­­ban«TAz első vezércikk címe hir­dette ezt. Azóta 15 év telt el, 12 év felszabadulásunk óta. Nem sima, nem zökkenőmentes volt utunk, ezt most jobban tudjuk, mint valaha. De a párt sajtóorgánumára a 12 esztendő építőínunkájának minden győzelmé­ben nagy szerep hárult. Az 1945— 48-as évek kommunista sajtója csa­pást csapás után mért a szervezke­dő burzsoáziára, a földjét vissza akaró arisztokráciára. Hatalmas küz­delmet, percnyi megállást sem enge­dett ez az összecsapás, melyből a dolgozó magyar nép került ki győz­tesen. A nemzeti felemelkedés, a szocialista építés programját a párt központi lapja és a kommunista saj­tó tárta az ország elé — és a 15 év előtti sokszorosított illegális lap száz­ezrek kenyerévé lett. A sajtó tánía­­ríthatatlanul követte a párt útmuta­tását, következetesen harcolt a párt határozatainak, politikájának mara­déktalan megvalósításáért. Az MDP vezetői súlyos hibákat követtek el az elmúlt években. Csak a cél lebegett a szemük előtt, s köz­ben az eszközök megválasztásában tévedést tévedésre halmoztak. A Rá­kosi—Gerő-féle vezetés elfeledkezett arról, hogy az országot csak a dolgo­zókkal együtt, a kommunisták irá­nyításával vezethetik. Ennek a hely­telen politikának következménye­képpen a kommunista sajtó az utób­bi években elerőtlenedett, az újsá­gok elszürkültek, hatása vesztett népmozgató erejéből. És az ellenség nem aludt. Napjainkban már té­nyek, dokumentumok, vallomások bizonyítják, hogy az ellenforradalom nemhogy elvesztette volna remé­nyeit. újabbakat szőtt és aknamun­kája végigvezet az utóbbi évtizeden. 1956. október 23-a épp ezt támasztja alá. A megtévesztett tömegek e na­pokban elvesztették lábuk alól a ta­lajt és ez már elég volt az ellenfor­radalomnak. November 1-én önmaga dicsekedett azzal, hogy megszületett a fasiszta magyar sajtó. Csakhogy ennek semmi köze nem volt az igazi magyar sajtóhoz. Tudott dolog, hogy a kommunista, népünkhöz hű újság­írók elhagyták szerkesztőségi aszta­laikat, s helyükbe az "Igazság«-ok és a "szabad«-újságok hasábjain azok­nak nevei kerültek, akik már évek éta várták a pillanatot, hogy a fa­sizmus karjaiba kergessék hazánkat. A kommunista párt és sajtó még özekben a napokban sem szűnt meg létezni. Mindenéből ^kiforgathatták, mindenét elrabolhatták, hűséges ka­tonáit gyilkolhatták, de a legszen­tebbet semmi sem vehette el tőle: a magyar nép bizalmát, szeretetét és támogatását. A lenini szikrából láng pattant, s a lángot eloltani már so­hasem lehet. E válságos időkben a kommunista vezetők előtt kitárult az egyetlen járható út hazánk romlásból való kivezetéséhez: a Szovjetunió segítsé­gének igénybevétele. lm, megtörtént hazánk másodszori felszabadulása. A forradalmi munkás-paraszt kormány és az újjászülető kommunista párt, az MSZMP ismét maga mögött ta­lálta azt a sajtót, mely egyenes le­származottja a harcokban edzett és harcokban győzedelmeskedő kommu­nista magyar sajtónak. A Népsza­badság a párt hangja, a marxizmus —leninizmus eszméinek új erővel kiáltó szócsöve lett. Nincs szocialista építés munkásosztály nélkül. Nincs munkásosztály marxista—leninista párt nélkül és kommunista sajti nél­kül. Ez annak a 15 évnek a tanulsá­ga, melyen át a Ilorthy-fasizmus népnyúzó uralma, a szocialista építés küzdeljne, az ellenforradalom rém­tettei és az azon való diadal hosszú, kemény harcai vezettek. A Magyar Sajtó Napján így emlé­kezünk vissza az elmúlt és a közel­múlt rettenthetetlen csatáira és bol­dog -"'őzeiméire. De nincs időnk egy pillanatnál tovább időzni e helyen, nincs időnk megpihenni sem. Előt­tünk tornyosulnak a jövő feladatok, mind egész országunk politikai és gazdasági életében. A nehézségek legjaván sikerrel vágtuk át magun­kat. A fehértevror azonban nem könnyen adja meg magát, az uszítá­sok, hajtogatások, rémhírek özönét zúdítja a munkához látó népre és a sajtójára is. Még korántsem vála­szoltunk meg mindenre úgy, ahogy azt a dolgozó magyar nép megkí­vánja. Egy bizonyos: a kommunista sajtó sohasem fog visszatérni azokhoz a módszerekhez, melyeket a régi ve­zetés rákényszerített. De az is bizo­nyos, hogy jottányit sem enged el­veiből. A lenini talajon állva a pro­letárdiktatúra eszköze marad, harcot hirdet az elnyomás ellen, barátságot a Szovjetunióval és a népi demok­ratikus országok családjával. Híven őrködik a proletár internacionaliz­mus felett, de magyar lesz, őszinte, igaz és szabad. A kommunista sajtó a párt sajtója, A párt szavát jut­tatja el a kommunistákhoz és az egész dolgozó néphez. A politika és a szocialista építés ügye elválasztha­tatlan egymástól — azt fogja hirdet­ni, hogy korunk nagy eszméje a szo­cializmus. És ehhez is hű marad. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskede­lem, a tudományok, a művészetek és a sport segítője, támogatója és bírá­ja is lesz, nemcsak úgy, mint eddig volt, hanem egyre jobban. Legyen az újság vezérfonal a dolgozók kezében a valóság megismeréséhez, segítség az álláspontok megválasztásában, fegyver az ellenség ellen, barát a barátok mellett — érdekes olvas­mány, kedves ismerős, mely ott van az asztalunkon, bízvást hivatkozha­tunk rá, sosem csalatkozunk benne. Ezek — ha csak vázlatosan is — a magyar sajtó elkövetkezendő felada­tai. És ilyen feladatokat csak az a sajtó tűzhet maga elé, melyet a mar­xizmus—leninizmus eszméje vezérel. A hétköznapok tengerében ünnep a Magyar Sajtó Napja. — Szocialis­ta rendünk megszilárdítása és a szo­cialista építés mind nagyobb köve­telményeket állít a magyar sajtó elé. Népünk azt várja, hogy a haza forró szeretete, az ellenség iránti mérhe­tetlen harag, a szabad népekhez fűző megingathatatlan hűség eszméi su­gározzanak újságjaink lapjairól. A nyomtatott szó erejével kell erősítem a nép hatalmát, küzdeni a szocializ­mus diadaláért, a közeli és a távo­labbi jövőben egyaránt. Megkezdték a Kapós-pert feltöltését A súlyos kordély meg­csúszik, oldalára bil­­lan a sáros parti ká­tyúba, és lovastól a vízbe fordul... Né­hány gumicsizmás a hideg vízbe gázol és »Csillagot« pillanatok alatt megszabadítják a fulladástól. Igen, a Kapos-folyó­­ról van szó, amely ha kicsi is, sok bosszúsá­got és főként sok költ­séget okoz a vízügyi szerveknek, és nehéz, megfeszített munkát embernek, állatnak. Általában nyugodt fo­­lyónak ismerik, nem megbízható azonban, mert időnként nem várt és nem kívánt meglepetéssel szolgál. Nem a legszerencsé­sebb módon érinti a várost, és ha megbok­rosodik, azonnal fenye­get az árvízveszély. A vízügyi igazgatóság minden lehetőt elkö­vet, hogy az árvízve­szélyt egészen meg­szüntesse. Néhol meder­szélesítést, ahol szüksé­ges, hídátépítést végez­tet. Árvízvédelmi mun­káihoz tartozik a leg­utóbb megkezdett part­töltés is. A munkát a Cseri út és a Vágóhíd térségében mintegy 4 kilométeres szakaszon végzik. A párttöltés magassága néhol meg­haladja az egy métert. A költség eléri a más­fél millió forintot. Újjtípusú Orion-rádiók Az Orion Rádiógyár az első ne­gyedév folyamán mintegy 40 ezer vevőkészüléket készít. Ennek nagy­részét a hazai piac, néhány ezret pedig külföld kap. A negyedév fo­lyamán már megjelennek az üzletek­ben a gyár újtípusú készülékei is, mint például az ÁR 601-es, az ÁR 602-es, az ÁR 701-es, az ÁR 702- es. Ezek közül a készülékek közül a 602-es már ultra-rövidhullámú rádióadások vételére is alkalmas. Megérdemlik a bizalmat ITTHON MARADTAK Hogyan adózik 500 millió kínai paraszt Súlyos börtönbüntetésre ítélte a »íróság Taroson! és társát Dolgoznak az EPOSZ-szervezetek „Bábosok" között Az EPOSZ-ba nap mint nap több falusi fiatal lép be. Eddig hatvan­négy szervezet kezdte meg működé­sét, majdnem kétezer taggal. Ezek a fiatalok nagy kedvvel és tervekkel kezdenek munkához. Nagybajomban például állandóan rendeznek színda­rabokat, bálokat és az eddigi bevé­telekből már több mint ötezer fo­rintjuk van, amit aztán majd külön­böző kulturális felszerelésekre fordí­tanak. A falusi ifjúság szervezetei mindenütt átveszik a sportköröket is és az eddiginél sokkal nagyobb támogatást nyújtanak a sportolók számára. Vannak olyan szervezetek is, ahol a fiatalok saját erejükből teremtik elő a kultúrház építéséhez szükséges épületfaanyagot vagy a romos épü­letek lebontásával a téglát. így a marcali járásban a gyótapusztaí EPOSZ-szervezet fiataljai elhatároz­ták, hogy a járási tanács által en­gedélyezett nyárfa kivágását ők vég­zik el és ezt eladják. Mintegy 3000 forint készpénzhez jutottak így és a pusztában lévő romos épületből pe­dig kultúrházat hoznak létre. A fia­talok között vannak kőműves mes­terséghez értők is, akik felajánlot­ták, hogy a szükséges munkákat he­tenként egy-egy napon társadalmi munkában végzik el, A többiek pe­dig segédmunkában vesznek részt. Tervük az, hogy április 4-re elkészí­tik az épületet és ünnepélyesen fel­avatják a puszta első művelődés­otthonát A Városi Tanács ülése A Kaposvári Városi Tanács jan. 30-án ülést tartott. A tanácstagok rész­letesen megvitatták az októberi ellenforradalmi eseményeket és követ­kezményeit, a tanács további feladatát. A tanácsülés határozatban mondta ki, hogy helyesli a forradalmi munkás-paraszt kormány januári nyilatkozatát, s minden erejével támogatja annak megvalósítását, és egyetért az októberi események olyan értékelésével, hogy az ellenforra­dalom volt. A tanácsülés foglalkozott az 1956-os városfejlesztési terv végre­hajtásával. 1957-ben az ellenforradalmat követő gazdasági nehézségek lehetetlenné teszik, hogy városfejlesztési tervet készítsen a tanács. Az elmúlt esztendőről megmaradt közel 200 000 forintból azonban 90 000 fo­rintot a József Attila utca déli része, a Kisrómahegy és Szigetvári utca közötti út, a Kandó Kálmán utca, a Szegfűsor és a Keceli dűlőút hídig történő villamosítására, 25 000 forintot a színház előtt lévő Zsol­­nay-kút felújítására, a fennmaradó összeget pedig tavasszal a munka­­nélküliség enyhítése1, érdekében közmunkára fordítja a tanács. Több mini 4000 kisiparos dolgozik már a megyében A mi megyénkben is egyre több kis­iparos kéri iparengedélyének kiadá­sát. A KIOSZ megyei titkársága a kérelmek felülvizsgálása után, ahol ez indokolt, minden további nélkül ki is adja a kért iparengedélyt. Ok­tóber óta majdnem kétszáz kisiparos kezdhette meg működését. Köztük számos cipész, bognár, fodrász, sza­bó és kovács kisiparos dolgozik már a falukban a lakosság igényeinek minél nagyobb kielégítésére. Ezzel együtt jelenleg a megyében több mint 4000 magánkisiparos űzi mes­terségét. Több kérelem érkezett be a na­pokban hentes és kőműves iparen­gedély kiadására is. írják Dél-Dunántúl történetét A Magyar Történelmi Társulat két évvel ezelőtt Pécsett hozta léire a történészek első dáldunántúli cso­portját. Az elmúlt év őszére azon­ban már hasonló csoportok alakul­tak Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyékben is. Az öt me­gyében több mint félszáz helytör­ténész munkálkodik Dél-Dunántúl történetének feltárásán, megírásán. Nemsokára sor kerül első évköny­vük kiadására, amelyben 13 na­gyobb tudományos értekezés jele­nik meg. Az évkönyv a feudaliz­mus, a kapitalizmus és a népi de­mokrácia korából közöl gazdaság- és társadalomtörténeti, jogtörténeti, munkásmozgalmi és! haladó hagyo­mányokat megvilágító politikai ter­mészetű írásokat. 400 ezer forint a méhészet fejlesztésére A Méhészeti Szövetkezeti Válla­lat a múlt évben a szakcsoportok­tól, a méhészeti szövetségektől és az egyéni méhészektől 370 vagon mézet vásárolt, és ebből 25» vagon nyit külföldi piacokon hozott forga­lomba. A termékek jó ára újabb fellendülést ígér a méhészetben. A hasznos üzemág fejlesztésére a Szö­vetkezetek Országos Szövetsége 400 000 forintos alapot létesített. Nagy értékű ajándék érkezett Indiából Kedden délelőtt az indiai légitár­saság gépével a ferihegyi repülő­térre megérkezett az indiai kor­mánynak a magyar nép számára küldött ajándéka. A 4600 libra (font) kávéból és 850 libra teából álló adományt Rachman, az indiai kor­mány budapesti megbízott ügyvivő­je és a Magyar Vöröskereszt kép­viselői vették át, A folyékony агату szállítói Új tervek a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál Kőolaj... E nevet úgy emlegetik, mint a szén után legfontosabb ipari energiahordozót. Nélküle bi­zony elképzelhetetlen lenne az élet. Autók, motorok, gépek üzemanyaga, melynek hiányában sokkal sze­gényebb lenne a technikai haladás, а XX. század dobogó lüktetése. Az atomkorszakig pótolhatatlan energia a kőolaj, s lelőhelyeiért vérfolyamok hömpö­lyögtek. Fehér, barna és sárga bőrű emberek vére hullt érte, míg mások szinte égből hulló pénzesőt zsebeltek be birtoklásáért. A szocialista országokban viszont a kölcsönös segítség elve alapján fejlesztik a kőolaj kitermelését, szállítását. A folyékony arany szállítása a legolcsóbb távvezetéken. Ahol vezeték nincs, vagonokra szerelt óriási tartálykocsikban to­vábbítják, ami lényegesen drágább. Mint a pók szálai, hálózzák be a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat által évek hosszú során át épített mintegy 420 km-es vezetékek a Dunántúlt. Д vezetéképítés nehéz, fá­radságos, de szép munka. A Siófoki Kőolajvezeték Vállalat, mely egyedülálló feladattal megbízott üzem, az ország legkülönbözőbb részeiben dolgozik. Az októberi események a vállalat munkáját is visszalökték bizonyos mértékig, de mindez már a múlté. A vállalat 574 dolgozója újból megkezdte te­vékenységét, és (ha minden jól megy) termelési he­lyeik kibővülnek. Jelenleg Záhonyban, mintegy hat­millió forint értékű munkát, a szovjet olaj lefejtő ál­lomását és szivattyúállomást építenek. Zalaegersze­gen csővezeték-felújítást, s egyéb felújítási munkát végeznek. A jövő azonban még nagyobb feladatokat ró a vállalat dolgozóira. Most folynak tárgyalások egy új vezetékhálózat építésére. A vezeték Fiúméból indulna, Jugoszlávián át jönne Devecserig, majd Pozsonyban végződne. A Szovjetunióból importált kőolaj így olcsó hajó­szállítás után vezetékeken keresztül Ömlene Jugo­szláviába, Magyarországra és Csehszlovákiába. • — A múltban sok bajunk volt az anyagellátással — mondja Dobány Imre, a vállalat igazgatója. — A Csepeli Csőgyártól kaptuk a vezetéképítéshez szüksé­ges csövet, de az anyagellátás nagyon tervszerűtlen volt, sok zökkenő kísérte. Most úgylátszik, számít­hatunk némi javulásra. Van anyagunk, tudunk dol­gozni. Reméljük, az anyagellátás nem lepz hullámzó, hanem állandóan javul. Lovassi Sándor, a munkástanács elnöke arról beszél: - Az üzem dolgozói megelégedettek, részükre a 15 százalékos, átlagos béremelés kielégítő. Mi, a munkástanács intéző bizottságának tagjai a legmes­szebbmenőkig támogatjuk Dobány elvtársat, az igaz­gatót — hangoztatja a munkástanács elnöke. — Tud­juk, csak a legjobb műszaki és gazdasági vezetés hozhatja meg a vállalat előirányzott terveinek tel­jesítését, s ezzel a bérek emelését. Minden intéz­kedést közösen beszélünk meg és közösen döntünk a tennivalókról. A vállalatnak nagy jövője van. nagy feladatok várnak rá. Nem érünk rá foglalkozni csipp-csupp személyi ellentétekkel. Ha véleményel­térés fel is merül közöttünk egy-két kérdésben, ha­mar elolvad a legjobb, legeredményesebb munka­stílus kialakításának keresésében. A részleges racio­nalizálást is átszervezéssel oldottuk meg, ne kelljen senkit elbocsátani. — Csak a fiumei vezeték építésének terve való­sággá váljon, akkor munkánk biztosítva lesz — mond­ja Dobány elvtárs, s gondolatban már látja a barnás­­zöld mezőkön keresztül húzódó hosszú, fekete veze­téket, melynek belsejében csobogva ömlik hazánk felé iparunk vére — a kőolaj. — Szírt* -»

Next

/
Thumbnails
Contents