Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-16 / 12. szám
Szerda, 1»57. január It. ______________ ___________SOMOGYOBSEAQ _________________ A földművelésügyi miniszter rendelete az önkényesen elhurcolt vagyontárgyak visszaadásáról és az erőszakkal feloszlatott tsz-eknek eredeti jogaikba való visszahelyezéséről Az 1958. október 23-a utáni események miatt számos termelőszövetkezet súlyos anyagi károkat szenvedett. A termelőszövetkezetekből kilépettek egy része és más kívülállók önkényesen, gyakran minden ellenszolgáltatás nélkül elhurcolták a termelőszövetkezet vagyonát. Az ellenforradalmi elemek és más szövetkezetellenes egyének sokszor erőszakkal oszlattak fel termelőszövetkezeteket. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány kinyilatkoztatta, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja a parasztság törekvéseit a mezőgazdasági termelés fellendítése érdekében és gazdasági támogatást nyújt a szövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak egyaránt. A kormány megteremtette a paraszti termelés biztonságát, ezért nem tűri azokat a súlyos törvénysértéseket sem, amelyek a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban tapasztalhatók. A termelőszövetkezeti közös vagyon megvédése és az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek helyzetének rendezése érdekében az alábbi rendelkezéseket adom ki: 1. § A megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatósága (fővárosi, megyei jogú városi tanács vb. mezőgazdasági osztálya) haladéktalanul köteles felülvizsgálni a termelőszövetkezetek egyes vagyontárgyainak a kilépett tagok részére történt kiadását, továbbá a feloszlott termelőszövetkezetek vagyontárgyainak a volt tagok közötti elosztását abból a szempontból, hogy az a fennálló törvényes rendelkezések (65/1956. XI. 27. F. M. és 72/1956. XI. 27. F. M. — P. M. számú utasítások) megtartásával történt-e. 2. § 1 Abban az esetben, ha a vizsgálat során megállapítják, hogy a termelőszövetkezet volt tagjai vagy más személyek egyes vagyontárgyakat törvénytelenül, vagy a közgyűlés határozatával szembehelyezkedve, önkényesen vittek el, a járási tanács vb. me.zőgazdasági osztálya határot’hívj-i e vagyontárgyak birtokosait, hogy az önkényesen elvitt vagyontárgyakat 15 nap alatt adják issza a termelőszövetkezetnek, ille.őieg — megőrzés végett — a községi tanácsnak. Amennyiben a felhívás ellenére, a határozatban megszabott határidőn belül, az ilyen vagyontárgyakat nem adják vissza a termelőszövetkezet, illetőleg a községi tanács birtokába, a járási tanács vb. mezőgazdasági osztálya — szükség esetén karhatalom igénybevételével — gondoskodjék a törvénytelenül elvitt vagyontárgyak visszaállításáról. 2. Abban az esetben, ha a törvénytelenül elvitt vagyontárgy már nincs a volt termelőszövetkezeti tag vagy más illetéktelen személy birtokában, köteles annak ellenértékét 15 nap alatt megtéríteni; e kötelezettség elmulasztása esetén az ellenér-Növényekből fontos gyógyszer A fehérfagyöngy, tölgyfazuzmó és nyárfarügy gyógynövény gyűjtése országszerte megindult. Az említett gyógynövényeket a földművesszövetkezetek vásárolják fel az Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ megbízásából. A fenti cikkek gyűjtésével a gyűjtők szeretnek foglalkozni, mert megtalálják számításukat. Mindhárom gyógynövény fontos gyógyteák, gyógyszerek alapanyaga. A fehérfagyöngyöt magas vérnyomás elleni teák alapanyagául használja fel a gyógyászat. , A tölgyfazuzmó az illatszer készítésnél nyer felhasználást. MEGYEI ELOSZTÖ központokat állít fel VIDÉKEN A VÖRÖSKERESZT A közeljövőben megkezdik működésüket a Vöröskereszt megyei elosztó központjai. A vidéki élelmi- és ruhasegélyek szétosztását kizárólag a megyei központok bonyolítják le. A Magyar Vöröskereszt Országos Központja kéri a rászoruló /idék' lakosságot, hogy a tanács álláttamozott írásbeli kérelmüket közvetlenül az illetékes területi elos"‘5 központhoz nyújtsa be. Segélyezési ügyben ne utazzanak Budapestre, mert ez csak felesleges időt és anyagi veszteséget jelent (MTI) ték megtérítésére irányuló igényt bírói úton kell érvényesíteni. 3. § 1. Feloszlottnak csak az a termelőszövetkezet tekinthető, amely a törvényes rendelkezések megtartásával, a tagság egészének közgyűlésen hozott határozatával — minden külső befolyásolástól mentesen — kimondta feloszlását. 2. Abban az esetben, ha a feloszlás a törvényes rendelkezések megsértésével történt, a megyei tanács vb. mezőgazdasági igazgatóságának vezetője a feloszlást határozatilag törvénytelennek nyilvánítja és felhívja a termelőszövetkezet vezetőit és tagjait, hogy az érvényben lévő rendelkezések és az alapszabály értelmében közgyűlésen döntsenek a további teendők felől. 3. Az erőszakkal feloszlatott termelőszövetkezetek tagjait — kérésükre — eredeti jogaikba vissza kell állítani. . § 1. Amennyiben a jelen jogszabályban említett személyek a termelőszövetkezettől elvitt vagyontárgyakat a felhívás kézbesítésétől számított 15 nap alatt visszaállítják, vagy annak ellenértékeként megtérítik, ellenük büntetőfeljelentést nem kell tenni. 2. Azok ellen, akik a termelőszövetkezet vagyontárgyait törvénytelenül széthordták és azokat felhívás ellenére sem hajlandók visszaadni, vagy ellenértékét megfizetni, a társadalmi tulajdon büntetőjogi védelméről szóló 1956. évi 11. számú törvényerejű rendelettel módosított, illetve kiegészített 1950. évi 24. számú törvényerejű rendelet alapján büntető eljárást kell indítani. 3. Azok ellen, akik a termelőszövetkezetet fenyegetik, vagy annak tagjaival szemben erőszakot alkalmaznak, a termelőszövetkezetek, tagjaik és vagyonuk fokozott büntetőjogi védelméről szóló 2560/1949. (III. 19.) Korm. számú rendelet alapján kell büntető eljárást indítani. 4. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dögéi Imre s. k. földművelésügyi min. Jóból is megárt a sok avagy mikor mit illik tenni Amerikában... Nagy gondban van így újév táján az amerikai polgár. A nagy gondnak az az oka, vajon kis piros noteszébe feljegyezte-e azokat a napokat^ és heteket, amelyek »-külön jelentőségűek«, mert ha ezt nem teszik meg, akkor előfordulhat, hogy az Országos Mosolygás Hetében (március 4- től 9-ig) talán elfelejt mosolyogni, vagy talán megfeledkezik arról, hogy április 1 és 8 között, az Országos Nevetés Hetében nevetnie kell, és így kiteszi magát annak, hogy polgártársai műveletlen fickónak tekintik. Valóban szükséges efféle naptárt vezetni, mert különben honnan is tudná az ember, hogy április 26-án ünnepük az Országos Tréfanapot, április 28-án pedig az Országos Anyósnapot és hogy május 10-én nem kell adót fizetni, mert ez az Országos Adómentes Ünnep? Állatbarátok a következő időszakokban ünnepelnek: szeptember 22- től 28-ig Országos Kutyahetet rendeznek, a lóbarátok október 13—19 között ünnepük a Lovak Hetét és a macskaimádók november 3—9 között az Országos Macskahét keretében dédelgetik kedvenceiket. Képzeljük el azt a nemzeti szerencsétlenséget, ha egy kutyabarát tévedne a pontos dátumban és pont az Országos Macskahét alatt ünnepeltetné kedvenc kutyáját. Nem akarjuk olvasóinkat további nagy gondokkal terhelni, így hát nem soroljuk fel pontosan, mikor is tartják a Kávénapot, a Jó Reggeli Hónapját, a Vegyes Savanyúságok Hetét, a Tenyésztési Hetet, a Rizs Hetet, a Bor Hetet, az Alma Hetet, az Áfonya Hetet, a Nyúl Hetet, stb. Alkalomadtán majd ezt is közöljük. Talán nem sértjük meg a mélyen tisztelt cenzúrát, ha szóvá tesszük mennyire örülnénk, ha az évben csak egy hét lenne, amikor nem kellene mosolyogni, nevetni, vagy vegyes savanyúságot enni. Ezt a hetet mi az Országos Semmittevés Hetének vagy Nirvana Hétnek neveznénk. Tudjuk, egy ilyen hét negatív eredménnyel járna, holott valamenynyi amerikai százszázalékos pozitív beállítottságú. De valljuk be őszintén — egy ilyen hét úgye nagy tréfa lenne? Emberséggel és igazságosan intézzék minden Farkas István ügyét 1952-ben kitelepítették őket. Kisírt szemekkel, fájó szívvel hagyták ott a házat, a földet, az állatállományt, amely a kuporgató, a harmincesztendős verejtékes munka nyomán született. Farkas Istvánék egyszerű kisemberek voltak Szentán. Valamikor semmi nélkül, üres kézzel került össze az ifjú pár — úgy mint sokan mások. A férj kőműves volt, iparos. Dolgoztak mindketten, koplaltak, nélkülöztek, egy cél hajtotta őket: a földszerzés, hogy biztosítsák a nyugodt, békés öregkort, s hogy gyermekeiket ne üres kézzel indítsák neki az életnek. Harminc esztendőn keresztül lassan-lassan összevertek 14 hold földet. Farkas bácsi ezentúl már csak a földnek élt. Igazi gazdaemberré, középparaszttá lett. A veje a vasúthoz járt vagonokat rakni, jól keresett, így hát a Farkas birtok jól bírta a parasztgazdaságokra ránehezedő terheket. Egy fillérnyi tartozással soha el nem maradtak. Telve volt az istálló jószággal: 2 tehén, két növendék, két ló állott a jászol előtt. Ugyanígy a disznóólak is. Nem félt a következő esztendőtől sem. Nagy kár, hogy a helytelen politika, a kitelepítések elsodorták a faluból, a gazdálkodástól a Farkas családot is. Most a Farkascsalád is visszatérhetett otthonába. Visszavárta őket a falu is. Beköltöztek a távollétük alatt idegen kezek megviselte házba. Kezelésbe vették a parcellánként összeszerzett 14 hold földet is. Egyenjogú polgárai lesznek ezentúl ők is a falunak. A kormány által meghirdetett gazdálkodási szabadság gyümölcseit ők is élvezhetik. Ám itt álljunk meg egy szóra. Farkasék bizakodása bizonytalansággal, megtorpanással vegyül, övék újra a ház, s a föld — eddig ezt tartalékterületként kezelte a község, a megoldás így könnyen ment végbe, de nincs igavonó, nincs jószág, ami trágyát termelne, nincs gazdasági felszerelés, amivel dolgozhatnának. Híre-hamva sincs elveszett bútoruknak. Pedig 52-ben, kitelepítésükkor még mindenük megvolt. Az itthagyott javak körülbelül 30 ezer forintot értek a bútorzaton kívül. S most 5000 forint kártérítést kaptak az államtól. Újrakezdéshez ez az összeg vajmi kevés — gyenge támasz a Qlíha ел о do t mond az eLoreí/dóJ?! & Karcolat két képben — írta: Szüts István Sze replők: Könyök Elemér, a HOKIVÁ LL főosztályvezetője és felesége, Judit. Történik: napjainkban. Első szín: Könyök Elemér, a Horogkiszerelő Vállalat főosztályvezetőjének. lakása. Könyök Elemér — egy testes nagy darab ember — ül szobájában, egy öblös karosszékben, az olvasólámpa alatt. Térdén cigarettán'egekkel teleszórt hamutartó. A szoba pazarul berendezett, sötét tónusú stílbútorokkal, óriási heverővei. A világvevő rádió halk zenét sugároz a rövidhullámról. Könyök Elemér kezében a Népszabadság aznapi száma susog. Felesége, Judit a szobából nyíló konyhában pepecsel, majd bejön Elemérhez. Karján tálca, melyet férje elé tesz. JUDIT: Egy kis iteát hoztam, Pucikám. Egyél valamit! ELEMÉR (felsóhajt, eldobja az újságot, nekiüli az evésnek, de csakhamar abbahagyja és újból cigarettára gyújt). JUDIT (rémülten): Csak náncs valami ibajcd, drágám? ... ELEMÉR (dühösen): De van! Racionalizálnak nálunk... JUDIT: Csak nem szüntetik meg a horoghegyező főosztályt? ELEMÉR: Nézd, fiam! Ez még olyan kocsonyás dolog. Itt nem az osztályokról van szó. Tudod, ilyenkor hogy megy ez? A személyi összeköttetés... minden. Ha jóba van az ember az igazgatóval, vagy a munkástanácsi elnökével, nincs semmi baj. JUDIT: Hát legyél jóiba veíiük. Én tegnap a piacon találkoztam az itgazgatónéval, vett egy übáit és én segítettem neki hazacipelni ELEMÉR (kétségbeesetten fejéhez kap és felugrik): Megőrültél? Te úristen! Ha most meglátott valaki az üzemiből, beköpi a munkástanács eümökének, aki nincs jóba az tgazgatóvaiL Még azt fogja mondani, hogy ez a Könyök jobbkeze az igazgatónak, azaz jobbkör.yöke... Ajaj... JUDIT: Mit vagy úgy begyulladva? Nincs még semmi el veszve. Ha nem marad más hátra, belépsz az MSZMP-toe. Mondd már, beléptél az MDP-.be is, és főosztályvezető lettél. Most belépsz az MSZMP-Ьэ és nem racázmak. ELEMÉR: Jaj... Istenem! örültem, hogy megszűnt a tagságom ésmost ebben a szerencsétlen, zavaros időben lépjek be, amikor senki nem tudja, mi lesz még itt? JUDIT: Pszt! Valaki kopog (felugrik, kimegy, s egy negyven év körüli, egyszerűen öltözött emberrel tér vissza. Leereszkedően tessékeli befelé, de amikor megpillantja Elemér mosolyra szétterült ábrázatát, ő is vaguon kedves lesz.) Tessék beljebb! ELEMÉR (felugrik nagy pátosszal): Jóestét, Szabó élvtárs! Mi szél hozta erre? Foglaljon helvet! SZABÖ (lassan, megfontoltam ejti ki a szavakat): Az újonnan megalakult pártszervezet ügyében jöttem. Könyök elvtárs tagja volt az MDP-nek. Megkérdem most, bélé(p-e a mi pártunkba, az MSZMP-be? KÖNYÖK ELEMÉR: Oh... Szabó elvtárs! Hát persze! Igen ... Szóval ... Én éjjeleken át hánykolódtam, _ törtem magam ... a kérdésen... a kérdéseken. Én már felállítottam magamban a kérdéseket... Szóval nekem ott a helyem a szocializmusért küzdő népek első vonalában. SZABÓ (unja a szóáradatot és kissé gúnyosan fordul Könyök felé): Úgy hallottam, eddig nagyon húzódozott, Könyök elvtárs! KÖNYÖK: Hát. . . Az ember ugye л> ifjyen nehéz . .. Szóval én belépek. SZABÓ: Hát jó, akkor holnap odaadom a felvételi lapot kitöltésre. Dohát sietek, el is megyek. V iszontlátésra! (Veszt sapkáját, Könyök kikíséri.) MÁSODIK KÉP Szereplők: Könyök Elemér, Fekete igazgató, Gulyás, a munkástanács elnöke. Második szín: A HOiKIVÁLL igazgatói irodája. Az íróasztal mellett ül az igazgató, a munkástanács elnöke, egy szakszervezeti ember és a főmérnök. Fekete igazgató felemeli a telefont és behívatja Könyök Elemért. Könyök jön, kopog, belép, hangos szabadsággal köszön. FEKETE IGAZGATÓ: Könyök elvtárs, kissé kellemetlen hírt kell magával közölnöm. Megszüntetjük a horoghegyező főosztályt. Ezzel természetesen megszüntetjük a főosztályvezetői állást is. A végkielégítésieket rendben megkapja. KÖNYÖK elsápad, leül a hirtelen alájatolt székbe): Mi? ... GULYÁS: Könyök elvtárs! Amennyiben kedve tartja, lejöhet a műhelybe dolgozni, hogy mégis ne maradjon munka nélkül. Ha nem is tudja megkeresni a 2200-at, de a tisztes megélhetése meglesz. KÖNYÖK: Hová?... A műhelybe?... De elvtársaik, én kipróbált, régi harcos vagyok... Én a pártnak ... FEKETE: Annál inkább 'be kell látnia, ezzel a párton segít, a népet szolgálja... A beosztottainak is meg kell magyaráznia az ország nehéz helyzetét. KÖN YÖK (kitántorog a szobából, becsukja az ajtót. Az előszobában össztaláUíozik Szabóval, az MSZMP olapszervezetének tagjával.) SZABÖ: Jó, hogy találkoztunk, Könyök elvtárs, itt van nálam a belépési nyilatkozat, mindjárt odaadom, kitöltésre. KÖNYÖK (fölényesen és megvetően: Ml? ... Csak nem képzeli . .. (elharapja a szót és megjuhászkodva folytatja) ... szóval, Szabó elvtárs, én úgy érzem, nem vagyok még eteig fejtett... én még várok a pártba való belépéssel, én még nem látom tisztán a s.. SZABÓ (felhúzza a szemöldökét és mosolyog magában): Ja úgy? ... Szóval még nem látja tisztán?! (FÜGGÖNY) meginduláshoz. Hiszen felmentek a lóárak. Egy valamirevaló igavonóért П—io ezret is elkérnek a vásáron. Kitelepíttésükkor 4 szarvasmarhát, 13 sertést, 3 birkát, és a többi gazdasági felszerelést hagytuk itt. Ezek állítólag az azóta feloszlott szövetkezetbe kerültek. Most itt állunk a 14 hold földdel semmi nélkül. Nemsokára itt a tavasz, mivel műveljük meg a földeket? Ehhez kérek felvilágosítást a szerkesztőségtől — hangzik a hozzánk küldött panaszos levél. Valljuk meg őszintén, nem könynyű, s nem is egyszerű ezekre a kérdésekre elfogadható választ adni. A jelenleg érvényben lévő rendeletek szerint 5000 forint kártalanítást fizet az állam minden kitelepített, s most visszatér* családnak. Ezenkívül a már korábbi kormányintézkedések szerint a gazdálkodás újrakezdéséhez 10 ezer forintos kölcsön folyósítható. Az első megoldás egyeseknek, akik kisebb értékű vagyont hagytak hátra — megfelelő, míg másoknak, történetesen Farkas Istvánoknak nem jelent megfelelő kárpótlást. A másik bonyolult és nehezen kideríthető kérdés: hova lett, mi történt az itthagyott vagyonnal. Ezeket akkoriban egy községi és járási emberekből álló bizottság leltározta és értékelte fel — gyakran áron alul. Ez döntött a javak sorsáról is. Az állatok nagy részét szövetkezetek vették meg, hangsúlyozzuk: megvették az államtól, s éppen ebből következőleg a szövetkezet tulajdonából bárminemű állat, vagy felszerelés önkényes eltulajdonítása, törvényellenes, büntetendő cselekmény. Azt is figyelembe kell venni, hogy az így értékesített javak ellenértékét a legtöbb esetben a kitelepített személyek adó, vagy más közteher tartozása fejében jóvá írták. Ezeknek véleményünk íszerint semmiféle követelésük nem lehet az állammal szemben. De mi legyen azokkal, akik adósság nélkül hagyták itt a tisztességes úton szerzett vagyonukat, és ezentúl is a tisztességes gazdálkodásból akarnak élni? Úgy véljük, ide tartozik Farkas István szentai középparaszt esete is. Minthogy jelenleg is még bizonyos rendeletek, intézkedések kötik az alsóbb szerveket az igazságos és humánus intézkedésekben, mivel több, Farkas Istvánhoz hasonló sérelem érte dolgozó parasztságunkat déli határmenti községeinkben, szerintünk helyes és indokolt volna, ha a Megyei Tanács az ilyen sérelmek orvoslása céljából egy 4—5 tagú bizottságot küldene ki, amely a helyzet alapos felmérése után segítséget adna a kárt szenvedetteknek, illetve bizonyos esetekben kérné a kormány segítségét. Hangsúlyozzuk: emberséges, humánus, igazságos, de határozott intézkedésekre gondolunk a törvényes keretek figyelembevételével. Ez az intézkedés segítené a becsületes, a belterjes gazdálkodásra, többtermelésre, az ország több élelemmel való ellátására törekvő dolgozó parasztokat — de nem jelenthet ugródeszkát a volt kizsákmányoló elemek (kulákok) gazdasági erejének visszaszerzésére, újabb kizsákmányoláshoz illetéktelen haszonhoz való jutáshoz. Szó sem lehet arról például, hogy a kulákok visszakapják régi 40—50 holdas, vagy ennél is nagyobb birtokukat, s földet — ez mindenkire vonatkozik — pedig csak a tagosítatlanból, vagy a községben rendelkezésre álló tartalékterületek erejéig és mértékéig lehet szétosztani. Termelőszövetkezetek, állami gazdaságok földjéhez, vagyonához büntetlenül nyúlni senkinek sem lehet. Országunk helyzete rendkívül nehéz. Csak addig takarózhatunk, amíg a takarónk ér. Kölcsönt, segélyt is csak annyit adhat az állam, amenynyi háztartásából telik és csak azoknak, akik rá vannak utalva. Ezt is látni kell. Ha anyagilag rosszul is állunk — emberségből nem szűkölködhet egyetlen vezető sem. Ha szükség is van a felsőbb szervek segítségére, a hibákat elsősorban helyben kell kijavítani. Milyen jól esne például Farkas Istvánéknak is, ha a tanácselnökük, Bútor József nem durváskodna velük. hanem emberséggel intézné ügyüket. Ha mást nem, [jó szót jogosan etoárnak azoktól, akiket vezecőjükké választottak.
