Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-16 / 12. szám
S v —~ ;* _ Hófúvások Jugoszláviába! ‘~ Mint a TAN JUG jelenti, az Észait-ШЯЖ^^К а а telje■ jjfJf^lSk ɧH ^ШГктает Ш¥*^В| "тддГ‘liSi4ЯгТ^Р ЯЙУ^ЯШ^ИКц^ кт^ЯВг jjaiö НЁЭ В® scn megbénították a hajóforgalmat. Щ|| 11» ШРг oLJBjji щ» |Ш| лШЯГ mfeJV Hétfőn csupán egy hajó indult a nvSfg Шж Щ-д! J|||s§ ffiiPL. toIIa jtfö» ^§|Щ|' 1|Ш Дру ,Jp«j|jl ш. **»аЙШа «ДдУJK В&В ]Шф: jjf jekai kikötőből, de csakhamar megгайтай NolHfo ggy l||$?|§3 szakította útját és egy kikötőben ke-^ ......Iнич_____________i-ii маммшяв^^нИЮм ^^шшт^ ^ l e s e t t menedéket. A tengerparton a . . , „„ „„_„ . . „ kinti sebességgel száguld. A nagy АЖ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA fWjh ' evfa,yam> 12‘ szam- Szerda’ 19э,‘ •|anuar 16‘ hóviharok miatt a tengermelléhen m A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÄL ÄRA 50 FILLÉR megszakadt az országúti forgalom is. Végrehajtották az ítéletet a marcali gyilkoson Olvasóinknak már beszámoltunk arról, hogy január 1-én Ammer István marcali lakos bestiális módon meggyilkolta özv. Tóth Jánosné 4Я éves, és leánya, Tóth Hona 19 éves marcali szőlőhegyi lakosokat. A rendőrség nyomban erőteljes nyomozásba kezdett és rövid időn belül s gyanú a tettesre terelődött, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. Ammer már a gyilkosság elkövetésének napján igyekezett a nyomozást félrevezetni és azt állította, hogy az 6 családját irtották ki. Január 15-én a marcali kultúrházban népes hallgatóság mellett ült össze a rögtönítélő bíróság, hogy ítéletet mondjon a brutális gyilkos felett. Szemtanú nem volt, így a bíróság csak Mazzag József és Mózes Mihály marcali lakosokat tudta kihallgatni, akik a leghamarabb fedezték fel a gyilkosságot. Tanúkként voltak idézve Immer István sógora, Szíva József, felesége, Ammer Istvánná és bátyja, Ammer Gyula is, de ezek nem, voltak hajlandók tanúvallomást tenni. A tárgyalás folyamán az orvcsszakértő véleménye az volt, hogy a tettes kóros felindultsági állapotban követte el tettét, de eszmebeli állapota ép volt és így nem áll fenn mentőkörülmény. Ammer István különben a tárgyalás folyamán teljes beismerő vallomást tett. Bűnét annyira megbánta, hogy többször sírva is fakadt. A rögtönítélő bíróság a beismerő vallomás, s a tárgyi bizonyítékok alapján Ammer Istvánt kétrendbeli gyilkosság vádjával golyóáltali halálra ítélte. A védő és a vádlott kegyelemért folyamodott, melyet az ügyész nem javasolt. A rögtömtélő bíróság az ítélet kihirdetése után kegyelmi tanáccsá alakult át, de a kegyelmi kérést nem vette figyelembe. A marcali kultúrházban összegyűlt népes hallgatóság, melynek egy jó része még az utcára is kiszorult, helyeselte a bíróság döntését s egyetértett az ítélettel. Mivel a bírósági eljárás lefolyására még nem vonatkozott a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a gyorsított büntetőeljárás szabályozásáról, így a kegyelmi tanács határozata az ítéletet jogerőre emelte, s a fennálló rendelkezések értelmében az ítéletkihirdetést követő két órán belül az ítéletet végre kell hajtani. 16 órakor Ammer Istvánon, az elvetemült marcali gyilkoson a golyóáltali halálos ítéletet végre is hajtották. Késsül Homoki Nagy István új filmje Homoiki Nagy István Cím,bórák címmel egész estét betöltő színes filmet forgat, amely kétrészes filmnek az első fele. A Cimborák »-főhőse« egy tacskó, egy vizsla és egy vadászsólycm. A három «cimborát« gazdájuk repülőgépen gazdasági kiállításra küldi. A repülőgép viharba kerül- és a nagy veszélyben a pilóta kidobja »utasait« a gépből, amelyek ejtőernyővel a Balaton ’ nádrongetegében érnek földet. Különböző viszontagságok után a »cimborák« a visegrádi Duna-kanyar erdőségében visszatérnek gazdájukhoz. runó.esim^n,sstás Csohonyavisontán Tülekedés az elnöki szék felé, törvénytelenségek és miegyebek Érdekes eset történt Csokonyavisontán december 17-én. Ezen a napon tartotta ugyanis «mind a 47 tanácstag a választói fogadóórát. (Azért érdekes ez, mert senki sem tudja megmondani, hogy ezt megelőzően mikor volt fogadóóra a községben.) Csodás véletlen folytán a tanács minden egyes tagját egyszerre csapta meg a demokrácia levegője egyszerre ébredt fel bennük a választók iránt érzett kötelesség. Ezeken a fogadóórákén mind a 47 tanácstag felvetette a bizalom kérdését. Az eredmény az lett, hogy a 47 tanácstag közül 29-et visszahívtak és helyettük újakat választottak. Többek között az elnököt is. ELSŐ LÄTASRA mindez úgy ' néz ki, mintha nem történt volna más, csupán annyi, hogy a választók éltek a törvényadta jogukkal és visz'ahívták azokat a tanácstagokat, akik érdemtelenné váltak a bizalomra. Az életben ok nélkül nem történik semmi — ez régi filozófiai igazság. így tehát az egyszerre tartott fogadóórák, a bizalom kérdésének felvetése, valamint a 29 tanácstag visszahívása sem a vak véletlen játéka volt. Érdemes megvizsgálni, mi és miért történt tulajdonképpen Csokonyavisontán? December elején egy küldöttség kereste fel Csokonyavisontáról a járási vb. elnökét, Mátyás Józsefet. Panaszkodtak András Józsefre, Csokonyavisonta akkori vb-elnökére. Elmondották, hogy András eljátszotta a lakosság bizalmát. Durván beszél az emberekhez, igazságtalan intézkedései miatt rossz a hangulat a községben, állandóan részegeskedik, stb. Kérték, hogy helyette Hegedűs elvtárs lehessen a vb-elnök, akit mindenki ismer és szeret a községben. Mátyás elvtárs nem kifogásolta a dolgot. Azt javasolta, hogy tartsanak tanácstagi beszámolót az elnök választókerületében és a választók a törvény által előírt titkos szavazás módján döntsenek e kérdésben. Azt kérte, hogy a nevezett választókörzet az új választás kérelmére vonatkozó felterjesztést írásban tegye meg a járási tanácshoz, mert ez a törvényes formája a választás megejtésének. Ezek után a küldöttség eltávozott. NÉHÁNY NAP MÜLVA egy vaskos boríték érkezett a járási tanácsra. A boríték tartalma egy terjedelmes jegyzőkönyv volt, mely azt bizonyította, hogy Csokonyavisonta községben a december 17-én tartott tanácstagi beszámolókon 29 tanácstagot visszahívtak, illetve helyettük másokat választottak. A régi elnök szintén kegyvesztett lett és az új vb. élére Markó Imre került. Mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott a hír a járási tanács végrehajtó bizottságára. Nem volt nehéz megállapítani, hogy Csokonyavisontán súlyos törvénysértés történt. Hamarosan fény derült az esemény# mikéntjére is. i ARRŐL VAN SZŐ ugyanis, hogy i Markó Imre — aki az elleniorrada-^ lom alatt a község forradalmi bízott-^ ságának elnöke volt — annyira 4 megszerette az elnökösködést, hogy ! decemberben minden követ meg-! mozgatott annak érdekében, hogy az! általa előmelegített elnöki szék vala-J hogyan ki ne hűljön. Házról házra! járva agitált, szervezett, mozgósított.! Megígérte a tagosítások »visszacsi- ^ nálását«, a darálómalmok visszaadó-^ sát, stb., stb. Ki mit kívánt, azt ígért. J De ehhez persze az kellene, hogy őz legyen a község feje. Nos, ez sem vá-jj ratott magára sokáig. A kurtán-fur-i csán megrendezett tanácstagi beszá-í mólók megtették a hatást. Ha lúd,í legyen kövér — gondolta Markó —f és úgy intézte, hogy ne csak egy, ha-4 nem mind a 47 körzetben megejtsék^ a választásokat. Persze nyílt szava-' zással. Az sem számított, hogy egyes! választókörzetekben alig húsz—hú- ] szonöt százaléka jelent meg a vá-J lasztóknak. így történt, hogy Gsoko-J nyavisontán a tanácstörvény előírá-l sait felrúgva, új tanácsapparátust! hoztak létre, és ezt mint kész tényt! tárták a járási elöljáró szervek elé.! MA AZ ŰJ TANÁCSTAGOK azt! mondják Csokonyavisontán, hogy a! nép akarta így. Az, hogy Csökönya-i visonta népe valóban mit akar, ha-? marosan eldől a közeljövőben sorra-f kerülő titkos választáson. Ellenben f Markó Imre újdonsült tanácselnök? programjával nyílván bajok lesznek,? mert sem a nép, sem a forradalmi! munkás-paraszt kormány nem fog- \ ja szentesíteni a tagosított földek! tetszés szerinti »visszacsinálására«, i valamint a darálómalmok visszaadó-! sara vonatkozó ígéreteit, ' MUCSI JENŐ) fl Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intézőbizottságának határozata az átmeneti nehézségek leküzdésére A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intézőbizottsága 1957. január 11-i ülésén foglalkozott megyénk gazdasági helyzetével^ és a létszámcsökkentéssel. Megállapította, hegy azok az intézkedések és erőfeszítések, amelyeket a kormány tesz országos viszonylatban a gazdasági életünk egészséges átszervezésére, a termelés fejlesztésére és az infláció leküzdésére, szükségesek. Az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó ellenforradalmi cselekmények, másrészt az ellenforradalom által szervezett sztrájkok _ következtében komoly gazdasági károk keletkeztek. Több milliárd forint esett ki a termelésből, a szén- és energiahiány miatt átmeneti nehézségek vannak az üzemeik üzemeltetése terén. Az intézőbizottság véleménye szerint szükséges a túlzott adminisztratív gazdasági és állami apparátus leépítése. Ezzel megyénk dolgozóin ak régi. és jogos követelése teljesül, és bürokráciamentes, egyszerű ügyintézésnek fontos előfeltételét teremtjük meg. A hivatali adminisztratív apparátus leépítése sok dolgozót érint. Azonban a megyénk iparában az országos átlagnál jobb a helyzet. Mivel a megye ipara zömében élelmiszeripari és közszükségleti cikkeket termel és energiafelhasználása viszonylag sem nagy, megyénk dolgozóit a munkanélküliség kevésbé fogja sújtani. Az MSZMP Megyei Intézőbizottsága úgy látja, hogy megyénkben minden lehetősége megvan annak, hegy feltétlenül szükséges állami, .hivatali és üzemi adminisztrációs ! dolgozók elbocsátásán kívül ne ke(rüljön sor üzemi munkások, műsza-Í * ki vezetők elbocsátására, sőt az elbocsátott adminisztratív dolgozókénak is lehetőség van fizikai munka (biztosítására. Az MSZMP elsősorban la munkásosztály pártja, ezért nem fért egyet azokkal a helyenként megf nyilvánuló jelenségekkel, hogy üze?mi munkásokat, műszaki dolgozókat 'kívánnak nagyobb számban helyen! ként indokolatlanul elboesáta.ni, s !némely helyen már bocsátottak is el j /elhívja az MSZMP Intézőbizottsága a kommunisták figyelmét, hogy Ima az egyik legdöntőbb feladat olyan (lehetőségek keresése, amelyekkel az (üzemek megfelelően bővíteni tudják (termelésüket, újabb munkáskezeket (tudnak foglalkoztatni és el tudják (kerülni, hogy üzemi és műszaki dol* gozókat kelljen elbocsátani. A munkástanácsokkal, szakszervezettel, műszaki vezetőkkel és igazigatósággal együtt keressék meg azt a lehetőséget, hogy jövedelmezően foglalkoztam tudják azokat a dolgozókat is, akiket adminisztratív munkakörből el kell bocsátani. Ennek érdekében az alábbiakat javasoljuk: 1. Ipari üzemekben (Ruhaüzem, Textilművek, ktsz-ek és egyéb üzemek) a kommunisták a pártonkívüliekkel együtt mérjék fel, hogy milyen lehetőség van az üzem bővítésére és közszükségleti cikkek gyártásának fokozására. Ennek érdekében eszközöljenek kisebb beruházásokat, amelyek segítségével új munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Minden ilyen beruházást a kommunisták támogassanak. 2. Az üzemi szervekkel, munkástanáccsal, szakszervezettel, műszaki vezetőkkel és dolgozókkal együtt törekedjenek arra, hogy mielőbb érjék el és szárnyalják túl az október 23. előtti termelési színvonalat. A gépállomások kommunistái a pártonkívüli dolgozókkal együtt teremtsék meg azokat a lehetőségeket, hogy ne kelljen traktoristákat elbocsátani. Ennek érdekében javasoljuk: 1. Fejlesszék a gépállomás műhelyeit, hogy az el tudja látni a környező községek mezőgazdasági kisgép javítási és egyéb ipari munkáit. 2. A lehetőségekhez mérten biztosítani kell, hogy a traktorokkal együtt traktoristákat is alkalmazzanak termelőszövetkezetek, vagy géphasználati társulások, természetesen minden erőszak nélkül. 3. Szállítóeszközeiket használják ki fuvarozásra, különösed mezőgazdasági szállításokra stb. összegezve: el kell érni, hogy a gépállomásokról lehetőleg dolgozókat ne keljen elbocsátani, hanem esetleg új munkásokat lehessen felvenni. Állami gazdaságokban törekedni kell arra, de ott ahol erre különösen nagy lehetőség van, forduljanak a belterjes gazdálkodás felé és olyan üzemágakat fejlesszenek, amelyek sok munkáskezet tudnak foglalkoztatni és jól jövedelmezők. Ezért javasoljuk: 1. Minden állami gazdaságban a kommunisták az üzemi szervekkel, munkástanácsokkal, szakszervezetekkel, mezőgazdasági szakemberek-Remek kilátások Az »Amerika Hangja« nevű washingtoni rádióállomás egyik adásában röviden ismertette az egyik észak-amerikai város, New Brunswick jelenét. Közölte, hogy a városban katolikus templom is van, református is, sőt 1914 óta egy görögkatolikus templom is. A város ismertetéséből rövidesen kitűnt, hogy a nyugatra menekült magyaroknak szánták. Közölte ugyanis a kommentátor: reméli, hogy a »szabadságot választott« magyarok, akik ebben a békés városkában telepednek le, mielőbb megtalálják nyugalmukat és boldogulásukat, mint a többi New Brunswick-i magyar. A városban ugyanis mintegy tízezer magyar él, s közülük néhány még a város vezetésébe is bejutott. Van például egy magyar bíró, egy magyar városi tanácstag és a város postamestere is magyar. Szóval — hirdeti az »Amerika Hangja« — menjenek nyugodtan a magyarok, van Amerikában lehetőség elég, tízezerből kettőhárom még a bírói, vagy a postamesteri székbe is eljut. Remek kilátások, 4de vannak még remekebbek is. íme: A magyar menekültek USA-ba való szállításának céljából tett őszinte vallomást a Daily News című napilap. Az újság azt javasolja, hogy szervezzenek a menekültekből »magyar brigádot«, vagy »akár divíziókat is«... »Miután kiképzést kapnak az Egyesült Államokban, elérik, hogy beléphetnek az amerikai fegyveres erők kötelékeibe és váratlan háború esetén hadseregünk harcos részlege lehetnének«. Az amerikai lap kijelenti, hogv a NATO parancsnokának, Norstad tábornoknak »tetszenék«, ha magyar alosztálya lenne, brigádja, vagy hadosztálya, amelyik a magyar határ közelében volna elhelyezve. »Ez lenne az a tőr« — írja a Daily News —, amely »várja a parancsot, hogy a kommunisták torkába hatoljon és betörjön Budapestre. A menekültekkel együtt megy néhány ezredes és százados a volt kommunista hadseregből, sok volt őrmester és közkatona, akik részt vettek a felkelésben és lehetséges, hogy amikor valamennyiüket szétosztják, akad néhány olyan tábornok is, aki hasznos lehet«. A kilátások, amivel Nyugat a magyar menekülteket csábítja, mint látjuk, valóban remekek. Csupán az a kérdés marad nyitva, hogy amíg tízezerből egy bíró, vagy postamester lesz, és amíg a kiválogatottak a szülőföld torkának ugorhatnak egy véres háború során — addig mit csinálnak a tízezrek? Talán templomba járnak New Bruns wickben ? kel együtt vizsgálják meg, hogy milyen lehetőségük van olyan üzemágak fejlesztésére, amelyben újabb munkásokat tudnak foglalkoztatni (kertészet, konyhakerbészet, aprómagvak termesztése stb.). 2. A túlzott adminisztráció leépítésénél felszabadult munkások részére is lehetőségekhez képest biztosítsák, hogy termelő munkában elhelyezkedhessenek., Helyesnek tartanánk, ha a Megyei Tanács VB és a 73/4. Építőipari Vállalat érintkezésbe lépne Péccsel és Komlóval és vállalna a bányászok részére építendő lakásokból, ezzel a tavaszra lényegében felszívná megyénkből a munkanélküliséget. Az MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottsága felkéri megyénk őszszes ipari munkását, a munkástanácsokat, igazgatókat, szakszervezetek vezetőit, az üzemek irányítását végző tanácsi és állami szervek figyelmét arra, hogy a leggondosabban mérjék fel üzemeikben azokat a lehetőségeket, melyek a régi munkások megtartását, sőt új munkások felvételét biztosítják. Az MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottsága felhívja a megye kommunistáit, hogy járjanak élen a munkások érdekeinek védelmében. Az üzem dolgozóinak véleményére, javaslataira támaszkodva a legmeszszebbmenő támogatást adják meg a munkástanácsok, igazgatók, szakszervezetek munkájához, az átmeneti nehézségek leküzdéséhez. Kommunistáink fogjanak össze minden becsületes, hazáját szerető dolgozóval, akik az átmeneti gazdasági nehézségek leküzdése érdekében hajlandók további jó munkájukkal és helytállásukkal segítséget nyújtani. A kommunisták tekintsék alapvető feladatuknak megértetni dolgozótársaikkal, hogy az életszínvonal emelése, gazdasági nehézségeink leküzdése elsősorban a bányászok, ipari munkások kezében van, munkájuktól függ, hogy milyen nagyok lesznek az átmeneti nehézségek. Mindenütt harcoljanak azért, hogy mielőbb túlszárnyalják az 1956. szeptemberi termelési eredményeket. Csökkentsék az önköltséget, növeljék a termelékenységet, tegyék gazdaságossá üzemük termelését. MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottsága Üj tagokkal bővült a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezete A napokban a földmunkások és kisbirtokosok tagozatával bővült a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezeté. Az új szakszervezeti tagozat célja, hogy a földmunkás és kisbirtokos dolgozóknak állandó, hatékony segítséget nyújtson. A tagozat elsősorban a belterjes mezőgazdaság kialakításában, műtrágya, kedvezményes vetőmag és kisgép juttatásban, valamint munkaigényes kis területről nagy jövedelmet jelentő ipari növények szerződéskötésében kíván segítséget nyújtani. A MEDOSZ Somogy megyei Intézőbizottsága felhívással fordult a megye földmunkás, részesmunkás, kertészeti, gyümölcs- és szőlőtermelő, kisbérlő vagy földje mellett bérmunkát vállaló valamennyi dolgozójához: alakítsák meg helyi szervezeteiket, demokratikus és titkos választással válasszák meg ideiglenes bizottságaikat és kezdjék el a munkát. A szakszervezeti tagozat a szervezett dolgozók részére ugyanazokat a jogokat kívánja biztosítani, amelyeket a Magyar Szabad Szakszervezetek alapszabálya előír.
