Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-16 / 12. szám

S v —~ ;* _ Hófúvások Jugoszláviába! ‘~ Mint a TAN JUG jelenti, az Észait-ШЯЖ^^К а а telje­■ jjfJf^lSk ɧH ^ШГктает Ш¥*^В| "тддГ‘liSi4ЯгТ^Р ЯЙУ^ЯШ^ИКц^ кт^ЯВг jjaiö НЁЭ В® scn megbénították a hajóforgalmat. Щ|| 11» ШРг oLJBjji щ» |Ш| лШЯГ mfeJV Hétfőn csupán egy hajó indult a n­vSfg Шж Щ-д! J|||s§ ffiiPL. toIIa jtfö» ^§|Щ|' 1|Ш Дру ,Jp«j|jl ш. **»аЙШа «ДдУJK В&В ]Шф: jjf jekai kikötőből, de csakhamar meg­гайтай NolHfo ggy l||$?|§3 szakította útját és egy kikötőben ke-^ ......Iнич_____________i-ii маммшяв^^нИЮм ^^шшт^ ^ l e s e t t menedéket. A tengerparton a . . , „„ „„_„ . . „ kinti sebességgel száguld. A nagy АЖ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA fWjh ' evfa,yam> 12‘ szam- Szerda’ 19э,‘ •|anuar 16‘ hóviharok miatt a tengermelléhen m A MEGYEI TANÁCS LAPJA JÄL ÄRA 50 FILLÉR megszakadt az országúti forgalom is. Végrehajtották az ítéletet a marcali gyilkoson Olvasóinknak már beszámoltunk arról, hogy január 1-én Ammer Ist­ván marcali lakos bestiális módon meggyilkolta özv. Tóth Jánosné 4Я éves, és leánya, Tóth Hona 19 éves marcali szőlőhegyi lakosokat. A rendőrség nyomban erőteljes nyomo­zásba kezdett és rövid időn belül s gyanú a tettesre terelődött, akit elő­zetes letartóztatásba helyeztek. Am­mer már a gyilkosság elkövetésének napján igyekezett a nyomozást fél­revezetni és azt állította, hogy az 6 családját irtották ki. Január 15-én a marcali kultúrház­­ban népes hallgatóság mellett ült össze a rögtönítélő bíróság, hogy íté­letet mondjon a brutális gyilkos fe­lett. Szemtanú nem volt, így a bíró­ság csak Mazzag József és Mózes Mihály marcali lakosokat tudta ki­hallgatni, akik a leghamarabb fe­dezték fel a gyilkosságot. Tanúkként voltak idézve Immer István sógora, Szíva József, felesége, Ammer Ist­vánná és bátyja, Ammer Gyula is, de ezek nem, voltak hajlandók tanú­­vallomást tenni. A tárgyalás folya­mán az orvcsszakértő véleménye az volt, hogy a tettes kóros felindultsági állapotban követte el tettét, de esz­mebeli állapota ép volt és így nem áll fenn mentőkörülmény. Ammer István különben a tárgyalás folya­mán teljes beismerő vallomást tett. Bűnét annyira megbánta, hogy több­ször sírva is fakadt. A rögtönítélő bíróság a beismerő vallomás, s a tárgyi bizonyítékok alapján Ammer Istvánt kétrendbeli gyilkosság vád­jával golyóáltali halálra ítélte. A vé­dő és a vádlott kegyelemért folyamo­dott, melyet az ügyész nem javasolt. A rögtömtélő bíróság az ítélet ki­hirdetése után kegyelmi tanáccsá alakult át, de a kegyelmi kérést nem vette figyelembe. A marcali kultúr­­házban összegyűlt népes hallgatóság, melynek egy jó része még az utcára is kiszorult, helyeselte a bíróság dön­tését s egyetértett az ítélettel. Mivel a bírósági eljárás lefolyásá­ra még nem vonatkozott a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának törvény­­erejű rendelete a gyorsított büntető­­eljárás szabályozásáról, így a ke­gyelmi tanács határozata az ítéletet jogerőre emelte, s a fennálló rendel­kezések értelmében az ítéletkihirde­tést követő két órán belül az ítéletet végre kell hajtani. 16 órakor Ammer Istvánon, az elvetemült marcali gyil­koson a golyóáltali halálos ítéletet végre is hajtották. Késsül Homoki Nagy István új filmje Homoiki Nagy István Cím,bórák címmel egész estét betöltő színes fil­met forgat, amely kétrészes filmnek az első fele. A Cimborák »-főhőse« egy tacskó, egy vizsla és egy va­­dászsólycm. A három «cimborát« gazdájuk repülőgépen gazdasági ki­állításra küldi. A repülőgép vihar­ba kerül- és a nagy veszélyben a pi­lóta kidobja »utasait« a gépből, ame­lyek ejtőernyővel a Balaton ’ nád­­rongetegében érnek földet. Külön­böző viszontagságok után a »cimbo­rák« a visegrádi Duna-kanyar erdő­ségében visszatérnek gazdájukhoz. runó.esim^n,sstás Csohonyavisontán Tülekedés az elnöki szék felé, törvénytelenségek és miegyebek Érdekes eset történt Csokonyavi­­sontán december 17-én. Ezen a na­pon tartotta ugyanis «mind a 47 ta­nácstag a választói fogadóórát. (Azért érdekes ez, mert senki sem tudja megmondani, hogy ezt meg­előzően mikor volt fogadóóra a köz­ségben.) Csodás véletlen folytán a tanács minden egyes tagját egyszer­re csapta meg a demokrácia levegő­je egyszerre ébredt fel bennük a vá­lasztók iránt érzett kötelesség. Eze­ken a fogadóórákén mind a 47 ta­nácstag felvetette a bizalom kérdé­sét. Az eredmény az lett, hogy a 47 tanácstag közül 29-et visszahívtak és helyettük újakat választottak. Töb­bek között az elnököt is. ELSŐ LÄTASRA mindez úgy ' néz ki, mintha nem történt volna más, csupán annyi, hogy a választók éltek a törvényadta jogukkal és visz­­'ahívták azokat a tanácstagokat, akik érdemtelenné váltak a bizalom­ra. Az életben ok nélkül nem törté­nik semmi — ez régi filozófiai igaz­ság. így tehát az egyszerre tartott fogadóórák, a bizalom kérdésének felvetése, valamint a 29 tanácstag visszahívása sem a vak véletlen játé­ka volt. Érdemes megvizsgálni, mi és miért történt tulajdonképpen Csoko­­nyavisontán? December elején egy küldöttség kereste fel Csokonyavisontáról a já­rási vb. elnökét, Mátyás Józsefet. Panaszkodtak András Józsefre, Cso­­konyavisonta akkori vb-elnökére. El­mondották, hogy András eljátszotta a lakosság bizalmát. Durván beszél az emberekhez, igazságtalan intézke­dései miatt rossz a hangulat a köz­ségben, állandóan részegeskedik, stb. Kérték, hogy helyette Hegedűs elvtárs lehessen a vb-elnök, akit mindenki ismer és szeret a község­ben. Mátyás elvtárs nem kifogásolta a dolgot. Azt javasolta, hogy tart­sanak tanácstagi beszámolót az el­nök választókerületében és a válasz­tók a törvény által előírt titkos sza­vazás módján döntsenek e kérdés­ben. Azt kérte, hogy a nevezett vá­lasztókörzet az új választás kérel­mére vonatkozó felterjesztést írás­ban tegye meg a járási tanácshoz, mert ez a törvényes formája a vá­lasztás megejtésének. Ezek után a küldöttség eltávozott. NÉHÁNY NAP MÜLVA egy vas­kos boríték érkezett a járási tanács­ra. A boríték tartalma egy terjedel­mes jegyzőkönyv volt, mely azt bizo­nyította, hogy Csokonyavisonta köz­ségben a december 17-én tartott ta­nácstagi beszámolókon 29 tanácsta­got visszahívtak, illetve helyettük másokat választottak. A régi elnök szintén kegyvesztett lett és az új vb. élére Markó Imre került. Mint derült égből a villámcsapás, úgy hatott a hír a járási tanács vég­rehajtó bizottságára. Nem volt nehéz megállapítani, hogy Csokonyavison­­tán súlyos törvénysértés történt. Ha­marosan fény derült az esemény# mikéntjére is. i ARRŐL VAN SZŐ ugyanis, hogy i Markó Imre — aki az elleniorrada-^ lom alatt a község forradalmi bízott-^ ságának elnöke volt — annyira 4 megszerette az elnökösködést, hogy ! decemberben minden követ meg-! mozgatott annak érdekében, hogy az! általa előmelegített elnöki szék vala-J hogyan ki ne hűljön. Házról házra! járva agitált, szervezett, mozgósított.! Megígérte a tagosítások »visszacsi- ^ nálását«, a darálómalmok visszaadó-^ sát, stb., stb. Ki mit kívánt, azt ígért. J De ehhez persze az kellene, hogy őz legyen a község feje. Nos, ez sem vá-jj ratott magára sokáig. A kurtán-fur-i csán megrendezett tanácstagi beszá-í mólók megtették a hatást. Ha lúd,í legyen kövér — gondolta Markó —f és úgy intézte, hogy ne csak egy, ha-4 nem mind a 47 körzetben megejtsék^ a választásokat. Persze nyílt szava-' zással. Az sem számított, hogy egyes! választókörzetekben alig húsz—hú- ] szonöt százaléka jelent meg a vá-J lasztóknak. így történt, hogy Gsoko-J nyavisontán a tanácstörvény előírá-l sait felrúgva, új tanácsapparátust! hoztak létre, és ezt mint kész tényt! tárták a járási elöljáró szervek elé.! MA AZ ŰJ TANÁCSTAGOK azt! mondják Csokonyavisontán, hogy a! nép akarta így. Az, hogy Csökönya-i visonta népe valóban mit akar, ha-? marosan eldől a közeljövőben sorra-f kerülő titkos választáson. Ellenben f Markó Imre újdonsült tanácselnök? programjával nyílván bajok lesznek,? mert sem a nép, sem a forradalmi! munkás-paraszt kormány nem fog- \ ja szentesíteni a tagosított földek! tetszés szerinti »visszacsinálására«, i valamint a darálómalmok visszaadó-! sara vonatkozó ígéreteit, ' MUCSI JENŐ) fl Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intézőbizottságának határozata az átmeneti nehézségek leküzdésére A Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Intézőbizottsága 1957. január 11-i ülésén foglalkozott megyénk gazdasági helyzetével^ és a létszámcsökkentéssel. Megállapította, hegy azok az intézkedések és erőfe­szítések, amelyeket a kormány tesz országos viszonylatban a gazdasági életünk egészséges átszervezésére, a termelés fejlesztésére és az infláció leküzdésére, szükségesek. Az 1956. október 23-tól november 4-ig tartó ellenforradalmi cselekmé­nyek, másrészt az ellenforradalom által szervezett sztrájkok _ következ­tében komoly gazdasági károk kelet­keztek. Több milliárd forint esett ki a termelésből, a szén- és energia­hiány miatt átmeneti nehézségek vannak az üzemeik üzemeltetése te­rén. Az intézőbizottság véleménye sze­rint szükséges a túlzott adminisztra­tív gazdasági és állami apparátus le­építése. Ezzel megyénk dolgozóin ak régi. és jogos követelése teljesül, és bürokráciamentes, egyszerű ügyinté­zésnek fontos előfeltételét teremtjük meg. A hivatali adminisztratív ap­parátus leépítése sok dolgozót érint. Azonban a megyénk iparában az or­szágos átlagnál jobb a helyzet. Mi­vel a megye ipara zömében élelmi­­szeripari és közszükségleti cikkeket termel és energiafelhasználása vi­szonylag sem nagy, megyénk dolgo­zóit a munkanélküliség kevésbé fog­ja sújtani. Az MSZMP Megyei Intézőbizott­sága úgy látja, hogy megyénkben minden lehetősége megvan annak, hegy feltétlenül szükséges állami, .hivatali és üzemi adminisztrációs ! dolgozók elbocsátásán kívül ne ke­­(rüljön sor üzemi munkások, műsza-Í * ki vezetők elbocsátására, sőt az el­bocsátott adminisztratív dolgozók­énak is lehetőség van fizikai munka (biztosítására. Az MSZMP elsősorban la munkásosztály pártja, ezért nem fért egyet azokkal a helyenként meg­­f nyilvánuló jelenségekkel, hogy üze­­?mi munkásokat, műszaki dolgozókat 'kívánnak nagyobb számban helyen­­! ként indokolatlanul elboesáta.ni, s !némely helyen már bocsátottak is el j /elhívja az MSZMP Intézőbizott­sága a kommunisták figyelmét, hogy Ima az egyik legdöntőbb feladat olyan (lehetőségek keresése, amelyekkel az (üzemek megfelelően bővíteni tudják (termelésüket, újabb munkáskezeket (tudnak foglalkoztatni és el tudják (kerülni, hogy üzemi és műszaki dol­­* gozókat kelljen elbocsátani. A munkástanácsokkal, szakszerve­zettel, műszaki vezetőkkel és igaz­igatósággal együtt keressék meg azt a lehetőséget, hogy jövedelmezően foglalkoztam tudják azokat a dolgo­zókat is, akiket adminisztratív mun­kakörből el kell bocsátani. Ennek érdekében az alábbiakat ja­vasoljuk: 1. Ipari üzemekben (Ruhaüzem, Textilművek, ktsz-ek és egyéb üze­mek) a kommunisták a pártonkívü­­liekkel együtt mérjék fel, hogy mi­lyen lehetőség van az üzem bővíté­sére és közszükségleti cikkek gyár­tásának fokozására. Ennek érdekében eszközöljenek kisebb beruházásokat, amelyek segít­ségével új munkaerőt tudnak fog­lalkoztatni. Minden ilyen beruhá­zást a kommunisták támogassanak. 2. Az üzemi szervekkel, munkás­­tanáccsal, szakszervezettel, műszaki vezetőkkel és dolgozókkal együtt törekedjenek arra, hogy mielőbb ér­jék el és szárnyalják túl az október 23. előtti termelési színvonalat. A gépállomások kommunistái a pártonkívüli dolgozókkal együtt te­remtsék meg azokat a lehetősége­ket, hogy ne kelljen traktoristákat elbocsátani. Ennek érdekében java­soljuk: 1. Fejlesszék a gépállomás műhe­lyeit, hogy az el tudja látni a kör­nyező községek mezőgazdasági kis­gép javítási és egyéb ipari munkáit. 2. A lehetőségekhez mérten bizto­sítani kell, hogy a traktorokkal együtt traktoristákat is alkalmazza­nak termelőszövetkezetek, vagy gép­­használati társulások, természetesen minden erőszak nélkül. 3. Szállítóeszközeiket használják ki fuvarozásra, különösed mezőgaz­dasági szállításokra stb. összegezve: el kell érni, hogy a gépállomásokról lehetőleg dolgozó­kat ne keljen elbocsátani, hanem esetleg új munkásokat lehessen fel­venni. Állami gazdaságokban törekedni kell arra, de ott ahol erre különösen nagy lehetőség van, forduljanak a belterjes gazdálkodás felé és olyan üzemágakat fejlesszenek, amelyek sok munkáskezet tudnak foglalkoz­tatni és jól jövedelmezők. Ezért ja­vasoljuk: 1. Minden állami gazdaságban a kommunisták az üzemi szervekkel, munkástanácsokkal, szakszerveze­tekkel, mezőgazdasági szakemberek-Remek kilátások Az »Amerika Hangja« nevű washingtoni rádióállomás egyik adásában röviden ismertette az egyik észak-amerikai város, New Brunswick jelenét. Közölte, hogy a városban katolikus templom is van, református is, sőt 1914 óta egy görögkatolikus templom is. A város ismertetéséből rövidesen kitűnt, hogy a nyugatra mene­kült magyaroknak szánták. Kö­zölte ugyanis a kommentátor: reméli, hogy a »szabadságot vá­lasztott« magyarok, akik ebben a békés városkában telepednek le, mielőbb megtalálják nyugal­mukat és boldogulásukat, mint a többi New Brunswick-i magyar. A városban ugyanis mintegy tíz­ezer magyar él, s közülük né­hány még a város vezetésébe is bejutott. Van például egy ma­gyar bíró, egy magyar városi ta­nácstag és a város postamestere is magyar. Szóval — hirdeti az »Amerika Hangja« — menjenek nyugodtan a magyarok, van Amerikában le­hetőség elég, tízezerből kettő­három még a bírói, vagy a posta­­mesteri székbe is eljut. Remek kilátások, 4de vannak még reme­­kebbek is. íme: A magyar menekültek USA-ba való szállításának céljából tett őszinte vallomást a Daily News című napilap. Az újság azt java­solja, hogy szervezzenek a me­nekültekből »magyar brigádot«, vagy »akár divíziókat is«... »Miután kiképzést kapnak az Egyesült Államokban, elérik, hogy beléphetnek az amerikai fegyveres erők kötelékeibe és váratlan háború esetén hadsere­günk harcos részlege lehetné­nek«. Az amerikai lap kijelenti, hogv a NATO parancsnokának, Norstad tábornoknak »tetszenék«, ha magyar alosztálya lenne, bri­gádja, vagy hadosztálya, amelyik a magyar határ közelében volna elhelyezve. »Ez lenne az a tőr« — írja a Daily News —, amely »várja a parancsot, hogy a kom­munisták torkába hatoljon és betörjön Budapestre. A menekül­tekkel együtt megy néhány ez­redes és százados a volt kommu­nista hadseregből, sok volt őr­mester és közkatona, akik részt vettek a felkelésben és lehetsé­ges, hogy amikor valamennyiü­­ket szétosztják, akad néhány olyan tábornok is, aki hasznos lehet«. A kilátások, amivel Nyugat a magyar menekülteket csábítja, mint látjuk, valóban remekek. Csupán az a kérdés marad nyit­va, hogy amíg tízezerből egy bíró, vagy postamester lesz, és amíg a kiválogatottak a szülőföld torkának ugorhatnak egy véres háború során — addig mit csi­nálnak a tízezrek? Talán templomba járnak New Bruns wickben ? kel együtt vizsgálják meg, hogy mi­lyen lehetőségük van olyan üzem­ágak fejlesztésére, amelyben újabb munkásokat tudnak foglalkoztatni (kertészet, konyhakerbészet, apró­magvak termesztése stb.). 2. A túlzott adminisztráció leépí­tésénél felszabadult munkások ré­szére is lehetőségekhez képest biz­tosítsák, hogy termelő munkában elhelyezkedhessenek., Helyesnek tartanánk, ha a Me­gyei Tanács VB és a 73/4. Építőipari Vállalat érintkezésbe lépne Péccsel és Komlóval és vállalna a bányá­szok részére építendő lakásokból, ezzel a tavaszra lényegében felszív­ná megyénkből a munkanélkülisé­get. Az MSZMP Somogy megyei Inté­ző Bizottsága felkéri megyénk ősz­­szes ipari munkását, a munkásta­nácsokat, igazgatókat, szakszerveze­tek vezetőit, az üzemek irányítását végző tanácsi és állami szervek fi­gyelmét arra, hogy a leggondosab­ban mérjék fel üzemeikben azokat a lehetőségeket, melyek a régi mun­kások megtartását, sőt új munkások felvételét biztosítják. Az MSZMP Somogy megyei Inté­ző Bizottsága felhívja a megye kom­munistáit, hogy járjanak élen a munkások érdekeinek védelmében. Az üzem dolgozóinak véleményére, javaslataira támaszkodva a legmesz­­szebbmenő támogatást adják meg a munkástanácsok, igazgatók, szak­­szervezetek munkájához, az átmene­ti nehézségek leküzdéséhez. Kom­munistáink fogjanak össze minden becsületes, hazáját szerető dolgozó­val, akik az átmeneti gazdasági ne­hézségek leküzdése érdekében haj­landók további jó munkájukkal és helytállásukkal segítséget nyújtani. A kommunisták tekintsék alapvető feladatuknak megértetni dolgozó­társaikkal, hogy az életszínvonal emelése, gazdasági nehézségeink le­küzdése elsősorban a bányászok, ipa­ri munkások kezében van, munká­juktól függ, hogy milyen nagyok lesznek az átmeneti nehézségek. Mindenütt harcoljanak azért, hogy mielőbb túlszárnyalják az 1956. szep­temberi termelési eredményeket. Csökkentsék az önköltséget, növel­jék a termelékenységet, tegyék gaz­daságossá üzemük termelését. MSZMP Somogy megyei Intéző Bizottsága Üj tagokkal bővült a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezete A napokban a földmunkások és kisbirtokosok tagozatával bővült a Mező- és Erdőgazdasági Dolgozók Szabad Szakszervezeté. Az új szakszervezeti tagozat célja, hogy a földmunkás és kisbirtokos dolgozóknak állandó, hatékony se­gítséget nyújtson. A tagozat elsősor­ban a belterjes mezőgazdaság kiala­kításában, műtrágya, kedvezményes vetőmag és kisgép juttatásban, va­lamint munkaigényes kis területről nagy jövedelmet jelentő ipari növé­nyek szerződéskötésében kíván se­gítséget nyújtani. A MEDOSZ Somogy megyei Inté­zőbizottsága felhívással fordult a megye földmunkás, részesmunkás, kertészeti, gyümölcs- és szőlőterme­lő, kisbérlő vagy földje mellett bér­munkát vállaló valamennyi dolgozó­jához: alakítsák meg helyi szerveze­teiket, demokratikus és titkos vá­lasztással válasszák meg ideiglenes bizottságaikat és kezdjék el a mun­kát. A szakszervezeti tagozat a szerve­zett dolgozók részére ugyanazokat a jogokat kívánja biztosítani, amelye­ket a Magyar Szabad Szakszerveze­tek alapszabálya előír.

Next

/
Thumbnails
Contents