Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

MSZMP MEGYEI INTEZOBIZOTTSAGA Жпей" il évfolyam, 11. szám. Kedd, 1957. január 15. SS A MEGYEI TANÄCS LAPJA ^ ÄRA 50 FILLÉR V ----------- a Motorosokat, háziasszonyokat ÉRDEKLI Bizonyára sokan gyűjtik pénzüket motorkerékpárra, miire kitavaszodik, s beköszönt a motorévad. Ezeknek szeretnénk előzetes jelentést adni a motorfrontról. Felkerestük Magyar Péter eivtársat, a Somogy megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat kereskedelmi osztályvezető­jét, aki elmondotta, hogy sokkal több motort tudnak hozni a szak­üzletekbe, mint például a tavalyi év őszéig. Az elmúlt héten hoztak Bu­dapestről több Pannóniát, a kismo­torkedvelőknek pedig szovjet gyárt­mányú К—55 típusú 125-ös motor­­kerékpárokat. Ez a motor elöl-hátul teleszkópos megoldású és hasonlít a DKW-motorokra. Jelenleg 125 da­rab К—55-ös várja, hogy kiszállít­sák őket az üzletekbe. А К—55-ös motor ára 8000 forint. Az elmúlt évek gyakorlatával szemben nemcsak mennyiségben, ha­nem típusban is nagyobb lesz a vá­laszték. A jövő hónap közepén ugyanis két motoríípussal bővül a magyar piac: lehet vásárolni a 250- es Jáwa és a szovjet IZS motoro­kat is. A motorokon kívül több árucikk van még a nagykereskedelmi vállai lat raktáraiban, melyek bizonyára érdeklődésre tarthatnak számot. így például aránylag nagy mennyiségű kerékpár vár az üzletekbe való ki­szállításra, éspedig 100 db csehszlo­vák és 80 db magyar gyártmányú kerékpár. Érkezett ezenkívül 400 szovjet gyártmányú gyermekkerék­pár is. Ez utóbbinak 800 forint körül lesz az ára. Nemsokára megjelenik az üzletekben a szovjet gyártmányú mosógép is, melyből közel 100 darab áll a vásárlók rendelkezésére. Elő­nye ennek a gépnek a magyar mosó­géppel szemben, hogy ki is csavarja a ruhát, ugyanis gumihengeres, mán­gorló-rendszerű csavarókészülékkel is felszerelték. Éppen ezért drágább ás, mint a magyar gyártmányú mo­sógépek. A választék itt is bővül, mert német gyártmányú mosógépek is érkeznek a közeli hetekben. Szintén a háziasszonyokat érdekli! A közeli napokban több varrógép ér­kezik ismét. A magyar gyártmányú varrógépeket a régi áron árusítják, a cseh gépek ára még ismeretlen. Ülést tartott a Somogy megyei képviselők csoportja Tegnap délelőtt a Megyei Tanács nagytermében ülést tartott a So­mogy megyei képviselőik csoportja. Az ülésen részt vett Dögéi Imre föld­művelésügyi miniszter, megyénk or­­oZáiggyűdési képviselője is. Az ülést Varga Károly, a képvi­selőcsoport titkára nyitotta meg, majd bejelentette, hogy dr. Sivó Jó­zsef betegségére való tekintettel le­mondott a csoport elnöki tisztéről. A képviselőcsoport elfogadta dr. Sivó József lemondását, s Sási Jó­zsef személyében megválasztotta új elnökét. A képviselőcsoport ezután megvi­tatta a közeljövőben végzendő mun­kaprogramot. Húsztagú bizottság készíti elő a termelőszövetkezeti törvényt A termelőszövetkezeti törvény előké­szítésére alakult húsztaqú bizottság megkezdte munkáját. A bizottságban elsősorban a termelőszövetkezeti moz­galmat jól ismerő, gyakorlati szakem­berek, továbbá a mezőgazdasági terme­lés kiváló szakemberei, valamint a jogi és pénzügyi szakértők vesznek részt. A bizottság munkáját Pál József, a ter­melőszövetkezeti elnökképző iskola ta­nára irányítja. Az előkészítés során különösen a sza­bad szövetkezés elvét igyekeznek szem előtt tartani. Minden megkötés nélkül lehetővé kívánják tenni a szövetkezeti tagok helyes javaslatainak, elgondolá­sainak érvényesítését mind a gazdaság megszervezésében, mind a termelésben. Kerülni akarnak minden merev formát, főleg az olyan társulások másolását, amelyek nem egyeztethetők össze a ma­gyar viszonyokkal, sajátosságokkal. Dulles nyilatkozata az Eisenhower-tervről London (MTI). Mint a londoni rá­dió jelenti, Dulles amerikai külügy­miniszter nyilatkozott az amerikai kongresszus illetékes bizottsága előtt Eisenhower elnök közel-keleti tervé­ről. Kérte, hogy a kongresszus még a hónap folyamán hagyja jóvá a ter­vet. Dulles azt állította: ha az Egyesült Államok nem ad sürgősen katonai és gazdasági segítséget a közel- és középkeleti országoknak, akkor el­vesztésükkel kell számolni. »Ez pe­dig a Szovjetunió legnagyobb győ­zelmét jelentené fennállása óta, mert ilymódon háború nélkül Nyugat-Eu­­rópa birtokába jutna.« Dulles ezután kifejtette, hogy az amerikai kormány terve a Líbiától Pakisztánig terjedő területre vonat­kozik, amely magában foglalja Tö­rökországot és az arab államokat is. A BOSSZÚ ROSSZ TANÁCSADÓ Rögtönítélő bíróság előtt felel tetteiért a vasútrongáló A Kaposvár—Fonyód között közlekedő személy­­vonat vezetője éberen figyelte a szerelvény előtti pá­lyatestet. Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy ismeretlen tettesek a vasúti pálya megrongálásával akadályozni igyekeztek a közlekedést. A mozdony­vezető ébersége ez esetben sem volt hiábavaló. A sze­relvény alig hagyta el Osztcpánt, hirtelen fékezett és megállt. Éppen az utolsó pillanatban, mert a mozdony első kereke már ráfutott a síneken keresztbe rakott vastag pallóhasáboikra. Az akadály eltávolítása után a vonat csak lépés­iben folytatta útját. A következő útkereszteződésnél isimét meg kellett állnia, mert a fősín és a vezetősín között 'bazaltkövek akadályozták a továbbhaladást. A mozdonyvezető és az utasok előtt világossá vált. hogy szabotázscselekményrőü van szó, csupán a moz­donyvezető éberségén múlott, hogy nemi történt emtoer­­áldozaitot követelő szerencsétlenség. Az eset szombaton este történt és a rendőrség hétfőn reggélre már el is fogta a tettest, Terék József öreglaki lakos személyéiben. Terék József szombaton erősen iUumrináilt álla­potban szállt fel Kaposvárott a fonyódi vonatra. A nagyimennyiséggel fogyasztott szesz hamarosan meg­tette a hatást. Terék a kocsiban meg nem engedhető módon viselkedett. Az utasok megbotránkozva mene­kültek közeléből, a kalauz pedig felszólította, hogy az általa okozott kár, illetve takarításért a 100 forint ■bírságot fizesse ki. Terék ezt megtagadta, sőt fenye­getni kezdte a jegykezelőt, aki a vasúti szabályzat értelmében Osztopán állomásán kizárta a botrányosan viselkedő utast az utazásiból. Terék úigy érezte, hogy vele szemben méltány­talanul járt el a vasút. A vonat kiindult az állomás­ról, 6 pedig gyalog indult utána, de nem az ország­úton, hanem a sínek mellett. Forrt henne, fűtötte a bosszú. Gondolt merészet és nagyot: a legközelebbi gyalogútkereszteződésnél felszedte a sínek közé he­lyezett vastag pallódeszkákat és keresztben a sínekre fektette. Továbbmenve, az útkereszteződésnél újabb módszerrel elégítette ki ibosszúszomjét. Bazaltköveket szedett össze és gondosan a vezető- és a fősínek közé rakta azokat. »Biztos, ami biztos!« — gondolta magá­iban — »ha a pallódeszkák nem teszik meg a hatást, a kövek feltétlenül kisiklásra kényszerítik a rohanó szerelvényt.« Szakértők megállapítása szerint mindkét akadály alkalmas volt arra, hogy a vonatot kisiklássá. Szeren­csére a venatvezető éber volt és így nem következett be a katasztrófa. Terék József most az ügyészség fogdájában el­mélkedik tette felett. Ügyét hamarosan tárgyalni fog­ja a rögtönítélő bíróság, mivel a BHÖ 172. 5-ba üt­köző »közlekedés veszélyeztetése« bűntettet követte él. A történetből mindenki levonhatja a tanulságot: rossz tanácsadó a bosszú. M. J. Néhány szó a bútorról Igen, ez az a cikk, amelybe a vásárlási láz korszakában« nagy­szerűen be lehetett »fektetni« a zörgő, esetleg nyirkos seázaiseket. Tagadhatatlan, ezek a befektetők »remek« munkát végeztek olyarty­­myira, hogy ma néhány száz cseh­szlovák széken kívül üresen ;á:ong a bútor szaküziet raktárhely:?; ,ge. Meddig? Igen, a meddigen van most el­sősorban a hangsúly. Sajnos, ez­úttal nem írhatjuk le a »hamaro­san« szót, hiszen tudjuk, hogy a bútorfélék hosszabb előállítási munkát kívánnak, minit mondjuk a textiláru. Akadályozza a bútor­­ellátást a még nem egészen töké­letesen működő teherszállítás is. Ezért elsősorban a helyi üzemeik­re, ktsz-ekre stb. lehet támasz­kodni. így időnként enyhíteni igyekszik a bútorhiányt a Kapos­vári . Faüzem is. A nehézségeket figyelem bevéve, előreláthatólag nagyobb külföldi és belföldi szál­lítmány március-április hónapra várható. Növekszik az új kisiparosok száma öt perc a Kaposvári Járási Ta­nács Iparügyi Osztályán. A kisipar nehéz múltja ismere­tes. Rémképként kísértett az anyaghiány, megbénította a hely­telen adórendszer — nem is szólva a »maszek« szó mögött rejlő meg­különböztetésről. — Nos, a ma­gyar kisipar helyzetében néhány héttel ezelőtt kedvező fordulat kö­szöntött be. És ma már bizony a járási tanács iparügyi osztályán túlságosan is sok a munka. Egy­más után érkeznek az új jelentke­zők, írják a kérvényt és kapják az iparengedélyt. Idáig a kapós-á­ri járásiban mintegy 19 engedélyt adtak ki, és 93-ra tehető azoknak a kérvényeknek a száma, amelyek döntésre várnáik. Érdeklődésünk napján 12 kisiparos kapta kézhez az engedélyt. Az iparengedélyek változatosak: akad kovács, cipész, fodrász, de túlnyomó részük építő­ipari (asztalos, kőműves sitib.) szak­mákra szól. A tájékoztatás szerint a megye más járásaiban is hason­ló a helyzet. Az engedélyek megadásánál el­sősorban a szakmai tudás és ez esetleges szakmával, bíró munfea­­nélküiiek munkához ' juttatása a döntő. Gilicz Törökországba utazik? Gilicz István, a volt kaposvári labda­rúgójátékos, aki a Szegedi EAC-nak a tagja, a tervek szerint a Bp. Dózsa csa­patával mint kölcsönjátékos Törökor­szágba utazik. A két sportkör között elvben mái- létrejött a megegyezés, s a szegediek kölcsön adják Giliczet a Dó­zsának a törökországi túrára. Számos kérdésre várnak még vá­laszt a dolgozó parasztok, a mezőgaz­dasági szakemberek: hogyan tovább? Bár sok jó elgondolásuk van a me­zőgazdaság problémáinak megoldá­sával kapcsolatban, de azt várják, hogy a kormány is határozottan ál­lást foglaljon és intézkedéseivel se­gítse őket. Ezekről tárgyaltak tegnap megyénk mezőgazdasági szakembe­­ei, párt- és tanácsvezetői, a megye írszággyűlési képviselői és kértek választ kérdéseikre Dögéi Imre föld­művelésügyi minisztertől. Több változtatás szükséges az állami gazdaságokban Abban valamennyien egyetértettek, hogy a nagyüzemi mezőgazdasagi termelés — megfelelő alapon és kö­rülmények között — sokkal előnyö­sebb, mint a kisparcellás termelés. Ezt hangsúlyozta felszólalásában többi között Szabó László, a Baia­­tonüjhelyi Állami Gazdaság munkás­­tanácsának elnöke és Szabados Nán­dor, a cukorgyári célgazdaság főag­­ronómusa is. Szabados főagronómus számokat sorakoztatott fel arról, hogy célgazdaságuk mind az állatte­nyésztésben, mind a növénytermelés­ben túlhaladta nemcsak az egyéni termelők termésátlagát, hanem azo­kat a termésátlagokat is, amelyeket a régi kapitalista nagyüzemi gazdál­kodás idején értek el. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb önállóságot kapjanak az állami gazdaság veze­tői a gazdálkodáshoz. Elmondta Sza­bados főagronómus, hogy máris ér­zik a változást, amely abban nyil­vánul meg, hogy például most már sokkal kevesebb utasítást kapnak felsőbb szervektől, figyelembe ve­szik az ő kezdeményezéseiket. Java­solta, hogy az állami gazdaságok ré­szesen is műveltethessenek földet, hogy ne fordulhasson elő olyan eset. mint az elmúlt években, hogy meg­ette a gaz a kultúrnövényt, mert nem tudtak biztosítani munkaerőt a megengedett bérért a kapáláshoz. Részesmüvelésre kérték a miniszté­rium hozzájárulását többen az álla­mi gazdaságok képviselői közül. A kormány eltökélt ssándéka a belterjes mesőga&daság megvalósítása Többen javasolták azt is, hogy ará­nyosabbá kell tenni az állami gaz­daságok dolgozóinak fizetését. A fizetésrendezéssel kapcsolatos intézkedéseket azért is sürgetik az állami gazdaságok szakemberei, mert most kell gondoskodniuk munkaerő biztosításáról. Szerényi János, a me­gyei igazgatóság tervosztályvezetője többek között azt javasolta, hogy az állami gazdaságoknak engedélyezze a minisztérium, hogy szabadon vá­sárolhassanak takarmányt az állat­­tenyésztéshez. Ezután az állattenyésztés problémáiról vitatkoztak. Takács János, a mester­séges megtermékenyítő állomás ve­zetője szerint helyes és fontos a ma­gyar piros-tarka szarvasmarha te­nyésztése, de javasolta, hogy ne le­gyen szűkmarkú az állam a jóminő­ségű, tisztavérű, svájcij tenyésztör­­zsek behozatalánál. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az államnak több anyagi támogatást kell biztosítania a mesterséges megtermékenyítés el­terjesztéséhez, s annak gyakorlati megvalósításához. Kérte: tegye lehe­tővé a kormány, hogy több gyakor­lati szakember mehessen el tanul­mányútra az állattenyésztésben élen­járó népi demokráciákba, de kapi­talista országokba is. A törzsállatte­nyésztés fellendítésének egyik felté­teleként állapította meg Takács Já­nos, hogy jobban érdekeltté kell ten­ni a gazdákat és a termelőszövetke­zeteket a törzsállattenyésztésben, annak révén, hogy jobban meg kell fizetni a törzsállatot, mint a hizla­lásra szerződött állatokat. Több kérdés hangzott el a földrendezéssel kapcsolatban is. Fonai Ernő, fonói egyéni gazda, de mások is arról beszéltek, nem tudják, mit tegyenek a tanácsok, ki­nek és mennyi földet adjanak visz­­sza, hogyan oldják meg azt, hogy a gazdák megkaphassák régi földjüket. Itt hangzott el az a kérdés is: nem lenne-e jobb, ha a nagyobb községek földművesszövetkezeteit önállósíta­nák, s azon belül üzemágként kezel­nék a tejgyűjtőket is. Majd olyan javaslat hangzott el, hogy adják vissza a községi erdőket a legeltetési társulatok kezelésébe. Sok volna felsorolni mindazt, ami itt felvetődött, egyről szinte mind­annyian beszéltek: a mezőgazdasági szakemberek elhelyezésének, meg­becsülésének kérdéséről. Szó volt ar­ról, hogy az elmúlt években több olyan ember is használta az agronó­­mus nevet és került igen fontos ve­zető helyre, aki nem szerzett ahhoz képesítést sem iskolán, sem gyakor­latban Ezért tisztázni kellene most már, hogy megyénkben is, de általá­ban kiket lehet a mezőgazdasági szakemberek közé sorolni, illetve kik azok, akik jogosan viselhetik az ag­­ronómus nevet. S minden esetben fi­gyelembe kell venni az elhelyezé­seknél a szakemberek képességét, rá­termettségét. Azért, hogy a mezőgaz­dasági szakemberek szívesebben menjenek falura, s ne ragaszkodja­nak a városi irodai élethez, anyagi­lag is jobban érdekeltté kellene ten­ni őket, magyarul, ne keressen töb­bet az. aki hivatalban, íróasztalnál dolgozik, mint aki falun irányítja a termelést. Végül a gépesítésről, a gépek kihasználásáról, valamint nagy mezőgazdasági gépek vásárlásáról is esett szó. Hangzott el olyan javaslat, hogy a kormány te­gye lehetővé a termelőszövetkeze­teknek és egyéni paraszt társulások­nak a gépvásárlást. A hozzászólások után Dögéi Imre földművelésügyi miniszter válaszolt. — A felvetett kérdések — mondta Dögéi elvtárs — összefüggenek egy­mással. Itt politikai és gazdasági kérdésekről van szó, amelyek meg­valósítása elválaszthatatlan egymás­tól. A mezőgazdaságra vonatkozóan eltökélt szándéka a kormánynak a belterjes gazdálkodás megvalósítása. Ennek több oka van. Egyrészt, több embert tudunk foglalkoztatni a me­zőgazdaságban, másrészt kenyérga­bona termelésben nem versenyezhe­tünk, de vannak olyan termelési ága­ink, mint pl. a szőlő, gyümölcs és egyes ipari növény, amellyel felve­hetjük a versenyt más országokkal. A termelőszövetkezetekkel kapcso­latban mindenki ismeri már a kor­mány állásfoglalását. Nagyüzemi gazdálkodás nélkül nincs virágzó mezőgazdaság Példaként hozta fel Dögéi elvtárs azt a tényt, hogy még a kapitalista országokban is egyre inkább kon­centrálják a mezőgazdasági terme­lést, mert ügy kifizetődőbb, s ez a koncentrálás még inkább szüksége­sebb és kifizetődőbb a népi demok­ráciákban. Szükséges azért is, hogy egységes minőségű terményt, állat- és állati termékeket tudjunk bizto­sítani exportra. Az értékesítéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem lesz begyűjtés, mert ez nem feltétlen szükséges minden szocializ­must építő országban, helyes árpo­litikával és kereskedelmi politikával biztosítani lehet a közellátást. S eh­hez még szükséges a szerződéses to­vábbi szélesítése is. A földrendezés­sel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sem termelőszövetkezet, sem állami gazdaság tábláját megbontani nem lehet, hanem tartalékból kell kárta­lanítani a gazdát. Ha az ősi földet akarnánk minden gazdának vissza­adni, óriási kárt okoznánk az egész mezőgazdaságnak, az egész ország­nak. A termelőszövetkezetekkel kapcsolatban: csak az a tsz tekint­hető feloszlottnak, amelyikben az egész tagság egyöntetűen a kilépés mellett áll. A tsz-ekből jogtalanul elhordott közös vagyont a törvény alkalmazásával vissza kell vitetni. A szakemberek elhelyezéséről szól­va kijelentette Dögéi elvtárs, hogy a legmesszebbmenőkig segítik őket ké­pességeik értékesítésében és megbe­csülésüknek fokozásában. A községi erdők közbirtokossági kezelésbe va­ló visszaadásával kapcsolatban az az álláspontja Dögéi elvtársnak, hogy állami kezelésben nagyobb a lehető­ség és a garancia az erdősítésre, az erdők fejlesztésére. De ez a válasz nem elégítette ki a somogyiakat s ezért Dögéi elvtárs kérte, hogy ad­janak ehhez több konkrét javaslatot. Az állami gazdaságok önállósításával kapcsolatban helyeselte a somogyiak javaslatait, sőt megjegyezte, hogy még az ősszel kiadott tervmutató­számokat is felülvizsgálják, s több kezdeményezést kérnek a gazdasá­goktól. De hozzátette, hogy a gazda­ságoknál biztosítva lesz a szabad terményértékesítés is. Azt a javas­latot azonban, hogy az állami gazda­ságok dolgozóinak átlagkeresetét a minimum 800-ról 1200 forintra emel­jék. nem helyesli, és megvalósítha­­tatlannak tartja egyrészt azért, mert az országnak ehhez nincs; lehetősége, hisz adósságunk van, másrészt pedig ez csak fokozná az infláció veszé­lyét. Arról, hogy a gazdaságok alkal­­mazhatnak-e részesművelést, nem adott kielégítő választ. Ezt hiányol­ták is az értekezlet részvevői. Végül kijelentette Dögéi elvtárs, hogy a régi hibák megismétlődésé­nek elkerülése végett mindenekelőtt figyelembe kell vennünk a szocialis­ta gazdasági törvényeket. Ez egyik biztosítéka lesz további előrehaladá­sunknak, a mezőgazdaság fellendíté­sének is. SZŰCS FERENCS

Next

/
Thumbnails
Contents