Somogyország, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-09 / 6. szám

AZ MSZMP MEGYEI INTÉZŐBIZOTTSÁGA и- évfolyam, 6. szám. Szerda, 1957. január 9.

*.8 A MEGYEI TANÁCS LAPJA íL ÄRA 50 FILLÉR

...............................'0Ш’ ,11!1!111|||||)11111!1Ш1!111Ш!Н111!1!!1Ш11!No11П1П111Ш1!!1П1111!!11!111111111!1111!1Ш111111!1!!11!111111111!!!11111111111111!11111111111111!1111!1!!1!1111!!1111111111'

Igaz szóval, őszinte akarattal

Megjelent a munkás-paraszt kormány nyilatkozata

A nyilatkozat azokra a kérdésekre ad választ, mely népünk minden rétegét foglalkoztatja az új esztendő és az új élet küszöbén. A nyilatkozat nem lép fel a program igényével, de a benne foglalt célkitűzések alapját képezik egy olyan kormányprogram kidolgozásának, amely már az egyes szakterületek részletes tennivalóit is tartalmazza. A legsürgősebb feladatok vonatkozásában azonban elmondhatjuk, hogy határozott útmutatást tartalmaz, igaz szóval, őszinte akarattal világítja előttünk a kibontakozás útját. Az elmúlt két hónap folyamán nagy lépéssel haladtunk előre a politikai megszilárdulás felé. Kormányunk nem ingadozott. A legnagyobb viharban is szilárdan vezette a nemzet hajóját. Ez a most kiadott nyilatkozat is azt bizonyítja, hogy a kormány helyes irányban, a nép legszélesebb rétegeinek megfelelően keresi a kibontakozást.

Mindenekelőtt figyelemreméltó a kormánynak az a határozottsága, mellyel az államhatalom erősítése és további demokratizálása mellett áll ki, amikor kimondja: »A jövőben következetesen érvényesíteni kell a proletárdiktatúra lenini elveit; a dolgozók többségét képviselő tömegeinek diktatúráját, a megdöntött kizsákmányoló, népelnyomó kisebbség, a volt gyárosok, bankárok, földbirtokosok és fasiszták felett.« A kormány ugyanakkor határozottan leszögezi, hogy el van szánva az elmúlt tizenkét év szocialista vívmányainak minden erővel való megvédésére. Az ellenforradalom nem átalja azt a hazugságot terjeszteni, miszerint a munkás-paraszt forradalmi kormány nem más, mint a rákosista rendszer szálláscsinálója.

Érthető, hogy a gyárosok, bankárok, földbirtokosok, fasiszták szétvert bandája nem adta fel a hareot. Miután a fegyvert kivertük a kezükből, most demokratikus jelszavak mögé bújva igyekeznek a bizalmatlanság magvát elhinteni az egyszerű emberek között. De a becsületes, józanul gondolkodó többség nem valami termékeny talajnak bizonyult az ellenforradalmi propaganda számára. Amikor a kormány kijelenti, hogy megvédi az elmúlt 12 év vívmányait, ugyanakkor arra is képes, hogy határozottan szakítson minden olyan hibával, amely az elmúlt években a szocializmus építését hátráltatta hazánkban. Egész sor olyan intézkedés történt már eddig is, amely kézzelfogható bizonyítéka a régi vezetési módszerekkel való leszámolásnak. Ilyenek például: a munkások és alkalmazottak bérének emelése, a munkaszüneti napok rendezése, a munkástanácsokról szóló rendelet. A beszolgáltatás eltörlése, a kiskereskedők alkalmazottai után fizetett külön jövedelemadó, a gyermektelenségi adó eltörlése, a jogtalanul megvont nyugdíjak rendezése stb.

A dolgozó tömegek akaratának kifejezője az a meggyőződése is a kormánynak, ami a nyilatkozatban a karhatalom formájának meghatározására vonatkozik. »Magyarországon proletárdiktatúra van — hangzik a nyilatkozat. — A magyar proletárdiktatúra a munkás-paraszt államában demokrácia és szabadság illeti meg a munkásokat, a dolgozó parasztokat, a néphez hű értelmiségieket, minden törvénytisztelő magyar állampolgárt«. Ezek a szavak félreérthetetlenül tudtára adják mindenkinek, hogy igenis különbséget tesz a kormány hazafi és ellenség között. Az ellenforradalmárok, a törvényes rend ellen lázítók ne számítsanak szabadságra. A kormány a proletárdiktatúra teljes súlyával biztosítani

kívánja, hogy minden becsületes, a haza javán szorgoskodó magyar állampolgár törvényünk védelme alatt, félelem nélkül élhessen. Az ellenforradalmár, a zavarosban halászó, rabló, anarchista gyilkos ne számítson félelem nélküli életre! Nem ölelkezünk össze Jovánczai urambátyámmal sem. azzal a lengyeltóti földbirtokossal, aki az általa szétugrasztott Táncsics Termelőszövetkezet irodájában pöffeszkedik, basáskodik. A kormány nem tűri, hogy a termelőszövetkezetek tagosított földterületéhez bárki is büntetlenül hozzányúljon. /

A forradalmi munkás-paraszt kormány a törvényes rend és békés alkotó munka feltételeinek megteremtésében, a gazdasági és politikai feladatok megoldásában mindazokra a becsületes hazafiakra támaszkodik, akik szívükön viselik a magyar nép boldogulását, akik szemforgatás nélkül harcolnak a munkás-paraszt hatalom felvirágzásáért, a szocialista Magyarország megteremtéséért.

Régi igazság, hogy proletárdiktatúra csak a munkásosztály pártjának vezetésével lehetséges. Ezért szögezi le a kormány nyilatkozatában: »Vezető erőnek a munkásosztály pártját, a Magyar Szocialista Munkáspárt, mint a kommunisták szervezett erejét, az összes demokratikus erőt egyesítő szervének pedig a munkásosztály politikai, forradalmi pártja által irányított Hazafias Népfrontot tekinti.« A munkás-paraszt szövetség sem elkoptatott jelszó többé, hanem megtestesült valóság. Ez tette lehetővé nem utolsósorban az ellenforradalom leverését. A falu dolgozó népe a munkásosztály és a kommunisták vezetőivel harcolta ki magának a földet 1945- ben és védte meg most is.

Igaz szóval, őszinte akarattal ismerteti a kormánynyilatkozat a politikai helyzetet és tárja fel a gazdasági problémákat is. A kormány nem titkolja a bajokat, nem ígér hetethavat. Nyíltan szembenéz a nehézségekkel, reális képet ad az ország helyzetéről. Takarékosságra, megfontolt cselekedetre, olcsóbb államháztartás bevezetésére van szükség ahhoz, hogy talpraállítsuk az országot és elkerüljük a múlt hibáit. A kezdeti lépések biztatóak, de még sok bajjal kell szembenéznünk. Az energiahiány és az {államapparátus szükségszerű leépítés miatt időleges munkanélküliség várható. Ez a fájdalmas valóság, de ugyanakkor a kormány a kivezető utat is megmutatja. Szembefordul azzal a nézettel, amely — ugyan úgy mint 1945-ben - most is azt hangoztatja, hogy rajtunk csak a nyugati kölcsön segíthet. Felmérve a reális lehetőségeket, bebizonyosodik, hogy a magunk erejére való támaszkodás a legfontosabb ahhoz, hogy kijussunk a kátyúból. Annál is inkább, mert gazdasági lehetőségeink most sokkal jobbak, mint 1945-ben voltak. Iparunk magasabb színvonalú, mezőgazdaságunk fejlettebb, barátaink vannak, akik önzetlenül, politikai feltételek nélkül segítenek.

Ha pedig úrrá leszünk a kezdeti nehézségeken, ha egyensúlyba jutunk gazdasági vonalon, akkor valóban nem áll útban semmi a dolgozó nép életszínvonalának emelése elé.

A kormány nyilatkozata igaz szóval, őszinte akaratról tesz tanúbizonyságot. Elolvasása után nem érezzük magunkban a mézesmadzag ízét, mint annyi sokszor a múltban. Az igaz szó, az őszinte beszéd pedig megértésre talál sokat szenvedett hazánk millióiban.

Novella a Mukiról, a rádióról

Legyen a munkástanács a munkásoké

Az igali II Pártkongresszus Tsz törzsállományát az igali Alkotmány Tsz lapjai rali át

Az igali II. Pártkongresszus Termelőszövetkezet tagsága egyhangúlag a feloszlás mellett döntött. Az Alkotmány tagjainak nagy része azonban továbbra is a közös gazdái kodás útját választotta. Amikor a PártkomgresszusMbeliek elkészítették a zárszámadásukat és a 'közös vagyon szétosztására került sor, megj elemiek az Alkotmány-beliek és kérték őket, hogy gyönyörű törzséllamanyukat megvásárolhassák.

Az alku eredményre vezetett, s így egy törzskan, 20 törzskoca, 27 80 kg-os tenyészkan-süldő, 25 tényé szkoca/-süldő került az Alkotmánybeliek birtokába. Az igali Alkotmány Termeüősziövetkezet (tagjai most elhatározták, hogy az eddig elhanyagolt állatállományukra sokkal több gondot fordítanak, és a megvásárolt törzsáUemányból minta sertéstenyészetet hoznak létre. ___ I

Fedett fürészcsarnoka lesz a Kaposvári Parkettgyártó Vállalatnak

A Kaposvári Parkettgyártó Vállalat dolgozói évente öt-hatezer köbméter fűrészrönköt dolgoznak fel Az anyag túlnyomó része a Szovjetunióból és Románéból kerül Kaposvárra, mivél ezek a külföldi faanyagok jobban megfelelnek az asztalosipari fűrészáruk előállítására A vállalat dolgozói az áramhiány miatt a két műszak helyett csak egy műszakban dolgoznak, s a munkások egy része a fűrészcsarnok tető alá hozásén fáradozik.

Az új év első munkanapján kezdték meg ezt a munkát, s addig,

amiig megfelelő energiaszolgáltatás nem lesz, az így felszabadult munkaerő egy részét a csarnok tetőzetének építéséhez^ valamint az ©gyes épületek tatarozásánál végzendő segédmunkákhoz osztották he, hogy senki se maradjon kereset nélkül.

Tervezik egy saját agregátor beszerzésiét is, hogy a jövőben az áramkorlátozások ne okozzanak nehézséget munkájukban és az üzem további korszerűsítésével szeretnék elérni, hogy évente legalább tízezer köbméter fűrészrönköt tudjanak feldolgozni az asztalost par számára.

AZ IDŐK SZELE...

A napokban meg látogattam N. elvtársat, kit már hónapok óta nem láttam. A hosszú, nyárkigláb ember kissé meglepődött, mikor beléptem a szobába. Üdvözöltük egymást \ és beszédbe elegyedtünk, miközben körültekintettem, mert valami hiányzott nekem. Ugyanis N. szobája falán a főhelyet azelőtt egy magafestett Lenin-kép díszítette, melyre igen büszke vobt (ülik tudni, hogy N. műkedvelő festő). Most a kép helyén, feszület függött.

Hol van a festménye, a Lénám?— kérdeztem.

— Ja, a kép? Igen, hát tudja ezekben az időkben az ember .. vagyis hát az időle szele ... Szóval átakasztottam. De lényegtelen, visszakerülhet még.

— ügy?

— Úgy. Mit szól a mostani nehézségekhez, a számoláshoz? — terelte a szót más irányba N. — Mi itt a tennivaló, hogy az ember bele ne essen. Maga bizonyára bejár a pártba és ... és?

— És maga? — vetettem közbe.

Ёп, tudja, mostanában nem igen. Hogy is mondjam, ezek аз idők... és általában.

— Nem kapta még meg az új pártigazolványát ?

— Nem. Egy kicsit röstellem is a dolgot én, mint olyan, de tudja, megvallom magának az igazat a régi könyvemet azokban a szörnyű napokban egy nehéz pillanatban összetéptem. Es szélnek engedtem...

— Értem — mondtam — az idők szele, ugye?

— Igen. És tudja, most erősen drukkolok.

— Miért? Mitől fél?

— A szanálástól. Mert én tulajdonképpen most nem is vagyok párttag.

— Ha egyéb komoly ok nincs a szanálására, nyugodt lehet, azért, mert nem párttag, senki sem bocsáthatja el magát.

— Úgy, ez megnyugtat. Mert ugye, megért engem?

— Hogyne, az idők szele

S. P.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Megyei Intézőbizottságának közleménye

1. Az MSZMP Somogy megyei Intézőbizottsága legutóbbi ülésén határozatot hozott az intézőbizottság kibővítéséről, s az intézőbizottság tagjai sorából a gyakorlati intézkedések meggyorsítása érdekében elnökséget választott. Az elnökség tagjai: Szirmai Jenő, Illés Dezső, Hevesi János, Misefa György, Takács István, Sólyom Gábor, Marties Pál, László István és Balogh István elvtársak. Elnökül Szirmai Jenő elvtársat választotta meg az intézőbizottság.

Az intézőbizottság állást foglalt a megye függetlenített pártapparátusát illetően is, elhatározta, hogy a régi pártapparátust 70 százalékkal csökkenti a megyében, melyet azóta már végre is hajtott.

Az intézőbizottság foglalkozott a mezőgazdasági szakemberek kérdésével is.

2. A Megyei Intézőbizottság nem ért egyet a mezőgazdasági szakemberekkel való bánásmóddal, mely egyes gépállomások, tanácsok s egyéb helyen történik és leszögezi, hogy a mezőgazdasági szakemberekre továbbra is szükség van és ezért azt javasolja:

a) A gépállomások vizsgálják felül, hogy helyes-e az összes mezőgazdasági szakembereket elküldeni a gépállomásokról. Azt javasoljuk, hogy amennyiben ténylegesen szükség van rájuk, azokat tartsák vissza a gépállomásokon.

Véleményünk szerint a gépállomásoknál továbbra is szükség van a mezőgazdasági szakemberekre természetesen csökkentett létszámmal.

b) A Megyei Tanács forduljon kéréssel a kormányhoz, hogy egyes nagyobb tanácsoknál mezőgazdasági szakembereket alkalmazzanak a dolgozó parasztok és tsz-ek termelésének segítésére.

c) Jövőben a földművesszövetkezeteknek megváltozik a feladatköre, s jobban a parasztság szervezetévé kell hogy váljanak. Ezért feltétlenül helyes, hogy a földművesszövetkezetek és a MEZÖKER a termelési szerződés, a termeléssel összefüggő társulások és egyéb termeléssel kapcsolatos dolgokhoz mezőgazdasági szakembereket alkalmazzanak.

Javasoljuk, hogy a nagyobb szövetkezeteknél már most a létszámkeret figyelembevételével alkalmazzanak 'mezőgazdasági szakembereket.

d) Javasoljuk, hogy a mezőgazdasági szakemberek alakítsanak különböző társulásokat, vagy tsz-eket, ahol megfelelően ki tudják fejteni szaktudásukat akár együttesen, akár a dolgozó parasztokkal szövetkezve.

Javasoljuk, hogy ahol ilyen szövetkezést akarnak létrehozni, a tanácsok, mezőgazdasági szakemberek támogassák és lehetőleg a tartalék területből segítsék ennek megvalósítását.

e) A MEDOSZ keretén belül 1957. január 3-án megalakult a mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi szakemberek érdekvédelmi szakcsoportja. A szakcsoportnak hozzájárulási és véleményezési ioga van a szakemberek elhelyezésénél.

3. A paraszti termelés biztonsága szempontjából több kéréssel fordultak a Megyei Intézőbizottsághoz.

Közöljük, hogy a kormány különböző szerveinél eljártunk a parasztság termelési biztonsága érdekében a jelenleg legégetőbb dolgokban, a szerződéses állatok felvásárlása ügyében. ígéretet kaptunk, hogy a szerződéses állatok felvásárlását már a héten megkezdik. A további termelés biztonságával kapcsolatban pedig szerződést kötnek a dolgozó parasztokkal a növény és az állatok értékesítésére vonatkozóan.

Kaposvár, 1957. január 8.

MSZMP Megyei Intézőbizottság elnöksége.

Arankamentesítő magtisztító-telepet létesítenek Somogybán

Somogybán is nagy érdeklődéssel olvasták a kormány nyilatkozatai Különösen a mezőgazdasággal fogla ikozó részét, (hiszen a megye jellegénél fogva is mezőgazdasági megye, így igen sok dolgozó parasztot, termelőszövetkezetet és állami gazdaságot érdeket

A mezőgazdasági szakemberek máris több hasznos gondolat megvalósításával foglalkoznak. Molnár Imire megyei főagronómus szerint Somogybán a (felszabadulás előtti években több ezer holdon folyt évelt takarmány (ermesztés és magfogás. A megye kötöttebb talajú vidékein — a fonyódi, tahi és kaposvári járásban — a dolgozó parasztok úgyszólván sajátmaguk állították elő a vetőmagszükségletüket és eladásra is termeltek az igen értékes valutát jelentő vöröshere- és lucernamagbói. Az aprámagtenmeszfést a felszabadulás utáni évek túlzott kenyérgabona vetéstervei teljesem megbénították, úgyhogy az utóbbi években magot a megyében már egyáltalán nem lehetett kapni, nemhogy még exportra is tudott volna szállítani. Ezzel szintén foglalkozik a kormánynyilatkozat, és Somogybán is vissza akarják állítani a régi hagyományokkal rendelkező évelő t akarmá nytermesztést és magfogást. Ugyanakkor újból üzemibehélyezik Kaposvárott ezelőtt 12 évvel működésiben volt arankamentesítő magtisztító telepet ás. Ide vitték a gazdák annak idején aprómaigvaikat és itt végezték el a mágneses arankamentesítést. Ezzel azt akarják elérni, hogy arankamentes, kitűnő vetőmaggal rendelkezzenek és külföldön is visszaszerezzék a magyar aprómag vülágihíaN nevét.

Minden lehetőség megvan arra, hogy lucerna és vörö&here vetés« területét még ebben az évben növeljék Somogyiban, mert az elmúlt évben már több tsz és egyéni gazda végzett megfogást, ami igen jól sir került. Nem utolsó sorban az évelő tafcanmámy az állattartás megjavításét is elősegíti és javítja a föld termőképességét, ami aztán mázsákban jelentkezik majd a különféle tér-menyeknél.

FIZESSEN ELŐ A SOMOGY ORSZÁGRA! MEGRENDELŐLAP A 3. OLDALON